Új felsőoktatási törvény készül

Dátum: 2010. november 03. 00:00:00.
Forrás : FISZ Hírügynökség

Az egyciklusú természettudományos pedagógusképzés visszaállítása, valamint a bolognai rendszer következményeként felmerült problémák rendezése prioritást élvez a felsőoktatási törvény új tervezetében – tudtuk meg Dux Lászlótól, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkárától a VII. Országos Oktatási Konferencián, a Felvételi Információs Szolgálat szervezésében.

Az új felsőoktatási törvény struktúrájában közelíteni fog az 1993-as szabályozáshoz, a piac által támasztott követelményeknek a szükséges formában igyekszik majd megfelelni, amelyben azonban domináns szerepet szán a minőségi kritériumoknak. Dux László előadásából kiderült, hogy a tanárképzés presztízsének visszaszerzése mellett a jelen gazdasági helyzetnek megfelelően céljuk a financiális kérdések tisztázása, amelynek mentén reálisan dönthetnek az intézmények fenntarthatóságáról, az oktatói és hallgatói létszámról, illetve a pedagógusok támogatásáról is. A kétciklusú képzési rendszerben egyensúlyt kellene teremteni a munkaerő-piaci kívánalmak, és a kimondottan csak bachelor képzésben résztvevő fiatalok lehetőségei között, ezért egy olyan koncepció kidolgozásában is gondolkodnak, amely növelheti a mesterképzésben már nem továbbtanuló hallgatók elhelyezkedési esélyeit.

A törvénymódosítást bizonyos keretek között támogatja, de új szabályozást nem tart szükségesnek Antal János, az Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatója. Inkább korrigálni kellene az előző rendszert, megszüntetni a szétaprózódást, a lehetőségekre összpontosítani és így elérni, hogy a hazai egyetemeket és főiskolákat nemzetközileg is elismerjék. Antal János elmondta, hogy egyfajta erőkoncentrációra kellene törekedni, és a tömegoktatás módszertanát oly módon elsajátítani, hogy a diplomás fiatalok használható tudással léphessenek ki a munkaerőpiacra.

Dr. Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora az állami szerepvállalás erősítését emelte ki, amelynek a munkaerő-piaci kapcsolatok formális kezelésében is mutatkoznia kellene. A hallgatók bizonyos fokú irányításával, és nem utolsósorban a sokat emlegetett belépési szelekció átértelmezésével, - ha például az emelt szintű érettségi bejutási feltétel lehetne - elejét lehetne venni a tömeges képzésnek.

A felsőoktatás jogszabályi változásával párhuzamosan már a közoktatás rendszerét módosító javaslatok is napirendre kerültek, de egyelőre nincsen kiforrott tervezet – derült ki az Oktatási Hivatal főosztályvezetőjének, Pongrácz Lászlónak az előadásából. Az érettségi adatok, valamint a felsőoktatási ponthatárok rendszere – kivéve a többletpontokat – változatlan maradt – hangsúlyozta Pongrácz László.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

A dízelmozdonyokról

A dízelmozdony olyan mozdony, amelyet belsőégésű erőgép hajt. A dízelmozdonyok erőgépe (a hajtómotor) belsőégésű hőerőgép. Általában négyütemű, ritkábban kétütemű dízelmotor. A dízelmotor sajátossága, hogy terhelhetősége és leadott teljesítménye fordulatszámfüggő, alacsony fordulaton nem terhelhető, ezért járműhajtásra közvetlenül nem használható fel.