Lezárult az ELTE kutatóprojektje

Dátum: 2012. május 18. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE címmel rendeztek szakmai bemutatót és kerekasztal-beszélgetést az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán május 17-én. A rendezvényen az ELTE kutatóegyetemi projektje első két évének eredményeit ismertették, melynek során az egyetem világszínvonalú eszközökkel gazdagodott.

A projekt több mint hárommilliárd forintból valósult meg, csaknem ezer egyetemi oktató, kutató és hallgató vett benne részt. A program 2010 júniusában indult, azóta közel egymilliárd forintot fordítottak infrastrukturális beruházásokra, így az Egyetem világszínvonalú eszközökkel gazdagodott. A beruházás egyebek mellett a nemzetközi versenyképesség megerősítését is célozta, résztvevői ötven ország nemzetközi konferenciáin és szakmai konzultációin vettek részt. A projekt elismert kutatóink szakmai irányításával, interdiszciplináris együttműködésekben valósult meg.

A szakmai bemutatón köszöntő beszédet mondott dr. Mezei Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Kiemelte, hogy az ELTE mindig képes volt új értékek befogadására és létrehozására, emellett úttörő, meghatározó szerepe van a magyar felsőoktatásban, ezért az Európai Léptékkel a Tudásért elnevezésű projekt elnyerése elismerés volt az ELTE számára. Mint mondta, fontos volt, hogy az egyetem maximálisan kihasználja a nyertes pályázat nyújtotta lehetőségeket, ami meg is történt, hiszen a két év alatt több mint 250 tudományos konferencián vettek részt, valamint a világ legjobb egyetemeiről hívhattak vendégoktatókat, akik nevével aztán kurzusokat hirdethettek. Dr. Mezei Barna hangsúlyozta a TÁMOP projektnek azt az előnyét is, hogy nemzetközi együttműködéseket tett lehetővé, ami a kutatás területén nagyon fontos, és egybeesik a kormány terveivel is, melyek az ELTE nemzetköziesítéséről szólnak.

Dr. Mezei Barna után dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője mondta el köszöntő beszédét, melyben kijelentette, hogy az Európai Bizottságnál kiemelt feladatnak tekintik a kutatás és a fejlesztés támogatását, mert nagyon fontos, hogy helyt álljunk a globális versenyben. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a kutatásokat nemzetközivé tegyék, amire azért van nagy szükség, mert Magyarországot jelenleg a mérsékelt innováció kategóriába sorolják, amin mindenképpen változtatni kell.
A köszöntő beszédek után a projektet bemutató prezentációt tekinthették meg a konferencia résztvevői, mely képek, címszavak és számok segítségével ismertette az elmúlt 2 évben véghezvitt projekteket és elért eredményeket.

A kutatóegyetemi projekten belül öt alprojekt különül el egymástól, ezek a Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk, a Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások, az Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései, a Kultúrák közötti párbeszéd és az Élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai biopszichoszociális háttere.

A kerekasztal-beszélgetésen az öt alprojekt vezetői vettek részt, név szerint Bárdos György, Kozsik Tamás, Kulcsár Szabó Ernő, Lendvai János és Málnási-Csizmadia András. A beszélgetés moderátora Patkós András, a projekt szakmai vezetője volt. A résztvevők arról cseréltek véleményt, hogy hogyan segítette a projekt a hazai és nemzetközi kapcsolatok építését és fejlesztését, az alprojektekben milyen célokat tűztek ki, illetve, hogy az elmúlt két év tapasztalatai közül melyek voltak azok, amiket az alprojektvezetők mindenképpen szeretnének viszontlátni az ELTE stratégiájában a projekt befejezése után is.

A célokat illetően többen kiemelték a világszínvonalú eszközök beszerzését, ami azért volt fontos, mert ezek az eszközök interdiszciplináris jellegűek, vagyis több területen is alkalmasak vizsgálatok végzésére, illetve hangsúlyozták a tehetséggondozásban elért sikereket is. Mind az öt alprojektvezető egyetértett abban, hogy a nemzetközi együttműködés területén is komoly előrelépés történt az elmúlt két évben, amit a beszélgetés résztvevői a megtartandó stratégiai pontok között is emlegettek.

A konferenciát Szabó Gergely, a kutatóegyetemi projekt igazgatójának pohárköszöntője zárta, ami után a résztvevők állófogadással ünnepelték a sikeres projekt zárását.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Rongyos Gárda és a Lajtabánság

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

A Kakaó

A kakaó a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a kakaóformák (Byttnerioideae) alcsaládjának legismertebb nemzetsége, a legkedveltebb élvezeti növények egyike. A csokoládé alapanyaga. Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú (pH 4-7,5) talajokat kedveli.

Hogyan válasszunk angoltanárt?

„Ahány nyelvet tudsz, annyi féle ember vagy”. A szólás igazságát akkor tapasztalhatjuk meg, ha az angol nyelvű országokban találkozunk olyan hétköznapi esettel, ami „itthon” nem úgy van. Tehát a nyelvtanulás során nem csak a nyelvet szükséges elsajátítanunk, hanem az adott ország szokásait, rendszerét, kultúráját is meg kell ismernünk.