Sok intézmény hallgatót vesztett

Dátum: 2008. április 10. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A felsőoktatásban a jelentkezői létszámcsökkenés továbbra is trend, a 2008-as statisztikák szerint a tavalyinál 12 ezerrel kevesebb felvételi kérelem érkezett az Országos Felsőoktatási Információs Központba, 96 302-en jelentkeztek egyetemre, főiskolára. A felvételizőszám csökkenésének áldozatai jellemzően a nagy állami egyetemek, de néhány intézmény a csökkenés ellenére növelni tudta saját összjelentkezői létszámát.

A jelentkezői létszámcsökkenés 2004 óta jellemzi a felsőoktatást, a tavalyi 108 ezer körüli létszámhoz képest idén 96 ezren döntöttek úgy, hogy felsőoktatási intézményben tanulnának tovább.

Sokan hallgatókat vesztettek
Az intézményeket vizsgálva látható, hogy a 12 ezres létszámcsökkenés jellemzően a nagy egyetemeket sújtja, akik még így is 10 ezer fölötti jelentkezőt vonzanak. Tavalyhoz képest az ELTE és a Közgáz 10 százalék körüli, a debreceni és a szegedi egyetem 16-18 százalék körüli jelentkezőt vesztett, míg a Pécsi Tudományegyetem 25,2 százalékos jelentkezésvesztéssel számolhat, ami több mint 4400 hallgatót jelent.
A hallgatói jelentkezéseket a számszerűsítés mellett aszerint is vizsgálhatjuk, hogy változtak-e a jelentkezési preferenciák. Míg 2006-hoz képest 2007-re az ideinél jelentősen nagyobb létszámcsökkenés mellett a Dunaújvárosi Főiskola 13 százalékkal növelni tudta összjelentkezői létszámát, idén 44 százalékos csökkenést mutatott. Hasonlóan a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával, mely tavaly növekedés után idén 39,4 százalékos jelentkezői létszámkiesést tapasztalhat.

A némileg nagyobb intézmények közül a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, a Nyíregyházi Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) is több, mint 30 százalékos csökkenést mutatott, sőt, elsőhelyes jelentkezéseiben - ami az államilag támogatott keretszámok elosztását és a költségvetést is befolyásolja - a Budapesti Gazdasági Főiskolánál és a Budapesti Műszaki Főiskolánál is több, mint 20 százalékos csökkenés látszik.

Néhányan "növekedtek"
Az egyetemek közül egyetlen nagy, állami intézmény tudta összjelentkezői létszámát növelni, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) esetében is abszolút jelentkezői létszámnövekedés látszik ugyan, figyelembe véve azonban, hogy a PPKE a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolával, a NYME pedig a Berzsenyi Dániel Főiskolával egyesült, ezen intézmények esetében is csökkenésről beszélhetünk.
Alacsony százalékban, de növelte összejelentkezői létszámát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Jelentős mértékben az összjelentkezői létszám azonban csak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (33,8%), a Zsigmond Király Főiskolán (22,4%) és a Magyar Táncművészeti Főiskolán (63%) javult.

A győztes főiskolák - toronymagasan az elsők
A magánkézben lévő Zsigmond Király Főiskola esetében a tavalyi 3473 jelentkezőhöz képest idén 4253-an jelentkeztek, az első helyes jelentkezések száma pedig 47 százalékkal nőtt.
"A fiatal - idén hétéves -, dinamikusan fejlődő budapesti intézmény ars poeticája a hallgatóbarát főiskola és a munkaerőpiacra való felkészítés köré összpontosul.

A főiskola nagy hangsúlyt fektet a marketingkommunikációra, PR alapú folyamatos jelenlétre, amely párhuzamosan zajlik az oktatási szolgáltatások fejlesztésével" - mondta dr. Juhászné Belatiny Katalin, a ZSKF elnöke az EduPress megkeresésére. A magas jelentkező létszámot indokolva hozzátette, "a ZSKF széles szakkínálata - három tudományterületen kínál tíz bachelor, négy master és kilenc felsőfokú szakképzést -, továbbá erős munkaerő-piaci kapcsolatai - aktív gyakorlati, ösztöndíj és egyéb karrier lehetőségek - és a szakmailag elismert oktatói gárda összessége jelenthet olyan vonzerőt, amivel folyamatos jelentkező és létszám növelésére vagyunk képesek a csökkentő jelentkezési tendencia ellenére".
A két alapszakot - táncművész, táncos és próbavezető - és két mesterszakot - klasszikus balettművész, néptáncművész - meghirdető, 150 fő kapacitásszámú Magyar Táncművészeti Főiskolára (MTF) a tavalyi 307 fő helyett idén 501 fő jelentkezett.
"A jelentkezői létszámnövekedésnek több oka van. Egyrészt művészeti intézmény lévén vannak olyan szakirányok, melyeket csak háromévente indítunk, idén ilyen a néptánc, a modern társastánc szakirány. Több jelentkezőt vonzott az esti munkarendben meghirdetett táncos és próbavezető alapszakunk is, hiszen ennek alanyi köre más, mint a nappali munkarendes képzéseinknek, valamint a már őszi jelentkezési időszakban és szeptemberi indulással is meghirdetett mesterszakokra is sok jelentkezés érkezett" - mondta el Dr. Rozgonyi Eszter, a MTF főtitkára.

A Műegyetem őrzi a presztízsét
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2004 óta növeli összjelentkezői létszámát az erős összejelentkezői létszámcsökkenés ellenére is.
Jobbágy Ákos oktatási igazgató üdvözli a tényt, hogy évről-évre nő az összjelentkezők és az elsőhelyes jelentkezők száma, de hozzátette, tavaly sem töltötte fel az intézmény a rendelkezésére álló helyeket. Úgy fogalmazott: "Az egyetem vezetésének meg kellett húzni egy olyan ponthatárt, mely alatt az üresen maradt helyek számának ellenére nem fogadott több hallgatót az intézmény. A minőség érdekében kellett meghozni ezt a döntést, tavaly 120 pontnál húzta meg ezt a határt a vezetőség. Ez lehet, hogy rövidtávon nehézségeket okoz az intézménynek, de középtávon az egyetem és a hallgatók érdekeit szolgálja, hiszen a BME-n szerzett diploma így őrizheti meg presztízsét. A minőségi képzés a jó oktatón és a jó hallgatón múlik" - mondta az oktatási igazgató, majd hozzátette: az idei jelentkezési mutatók is ezt bizonyítják.

2007-ben az intézmény 5000-es kapacitásszáma ellenére mindössze 3400 hallgató kezdhette meg tanulmányait a BME-n. Jobbágy Ákos szerint várhatóan idén is meg kell állapodni egy, a 120 pontnak megfelelő pontszámban, ez viszont a 480-as pontrendszerben még kérdéses, hogy mennyi lesz.

Trendek szociológus szemmel
Fábri István, szolciológus szerint a kisebb, fiatalabb magánintézmények sikeressége két okkal indokolható. Egyrészt, mivel ezek viszonylag új intézmények, könnyebben, gyorsabban és dinamikusabban reagálnak a piac változásaira, a megújult igényekre. Képzési kínálatukat folyamatosan bővítik, rugalmasabb képzési struktúrát mutatnak. Szakmai presztízsük folyamatosan nő, megvannak az első diplomás hallgatók, gyorsabbak a visszajelzések. "Másrészt a fiatal intézmények sikerességében jelentős szerepe van annak, hogy nagyon erős marketingpolitikát alkalmaznak, pr-ügynökségeket bíznak meg az intézmény kommunikációjával, amelynek nagyon erős hozadéka van" - fogalmazott Fábri.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A gyufa története

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.