Tovább csökkenő felvételi tendencia

Dátum: 2008. június 19. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Idén százezernél kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, de a tendenciák változatlanok maradtak. Továbbra is a nappali képzést jelölték meg a legtöbben, az elektronikus úton jelentkezők száma pedig tovább nőtt. Az Educatio Kht. által készített elemzés szerint az elmúlt években jelentősen csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, míg 2004-ben 166 ezer jelentkezőt regisztráltak, idén az áprilisi feldolgozottság szerint 96 549 jelentkezőt számláltak.

Ennek több oka van. Egyrész az elmúlt években egyre szélesebb körben sikeres felvételizők száma, akik a korábbi, szűkebb magyar felsőoktatási rendszerben nem tudták megkezdeni tanulmányaikat, hiszen a növekvő számú intézményi hálózat, az egyre több kar és szak és a költségtérítéses helyek számának növekedése szinte minden korábban sikertelenül felvételiző jelentkezőnek megoldotta a felsőoktatásba való bekerülését. A jelentkezői létszámcsökkenésnek továbbá oka lehet az utóbbi pár évben tapasztalt negatív kommunikáció, miszerint a diplomás munkanélküliség száma nőtt (ezt azonban a statisztikák cáfolják), a tandíj körüli bizonytalanság, valamint az, hogy a fiatalabb korosztály egyre többször választja a felsőfokú szakképzést, valamilyen külföldi képzést, munkát vagy a nem akkreditált képzések valamelyikét - olvasható az elemzésben.

Külföldi jelentkezők hazánkban
A magyar felsőoktatási piacnak fel kell vennie a versenyt az európai, sőt a világ többi felsőoktatási térségéhez tartozó országokéval, mégis a jelentkezői mutatók szerint nem nőtt az elmúlt éveken a külföldi jelentkezők Magyarország egyetemei, főiskolái iránt mutatott érdeklődése. Bár érkeztek jelentkezések francia, olasz, német, amerikai, kazah, japán, mongol fiataloktól, a jelentősebb számú külföldi jelentkezéseket továbbra is a határon túli, többnyire magyar állampolgárságú felvételizőktől regisztrálta az Educatio Kht. Legtöbben Szlovákiából jelentkeznek, utána Románia következik, majd a vajdasági fiatalok csoportja.
Idén összesen több mint 2200 nem magyar állampolgárságú fiatal jelentkezett. Emellett meg kell említeni, hogy a felsőbb évfolyamokra, pl. diákcsere programok keretében, illetve kifejezetten fizetős, magas költségtérítésű helyekre is jönnek külföldről diákok hozzánk tanulni (utóbbiakra jó példák az orvosi egyetemek), ám ők nem szerepelnek a jelentkezési statisztikákban.

A legtöbben alap-, valamint egységes, osztatlan képzést jelöltek meg
Az átalakuló felsőoktatási struktúra okán megszűnő, korábban az idősebb korosztály számára vonzó kiegészítő alapképzések és diplomás képzések eltűnésével a legtöbbek által megjelölt képzési szint idén az alap- és egységes, osztatlan képzés volt, hiszen a bolognai rendszerrel bevezetett többciklusú képzési rendszer első szintjén még nem végeztek a hallgatók. Ezért az elsősorban alapképzésre épülő mesterképzések száma nőtt ugyan, a jövő évinél várhatóan jóval alacsonyabb, és elsősorban a korábban végzetteknek hirdették meg.
Meg kell említeni a felsőfokú szakképzést, amit az idei évben nem csak nagyobb arányban, de nagyobb számban is választottak az érettségizett fiatalok a tavalyi évhez képest. Idén 4975-en jelölték meg első helyen ezt a képzési szintet, ami az oktatási tárca által elkülönített 12 ezer helyet nem képes feltölteni ugyan, a képzések iránti érdeklődést nem tükrözi teljes pontossággal, hiszen a nem felsőoktatási intézmény által indított képzésekre való jelentkezésről az Educatio Kht.-nak nincs adata.

A munkarendek tendenciái nem változtak
A továbbtanulók kedvenc munkarendje a nappali képzés, a jelentkezők 70 százaléka ezt a formát jelölte meg. Népszerű még a levelező munkarend, tagozat, amit elsősorban a munka mellett tanulni vágyó jelentkezők jelöltek meg, 27 százalék. Az esti képzés egyre inkább veszít népszerűségéből az elmúlt években, a korábban átütő képzési formaként prognosztizált távoktatás pedig kezd megszűnni az évek során, hiszen a jelentkezők mindössze 1,8 százaléka jelölte meg ezt a munkarendet.

Egyre kevesebb a költségtérítéses jelentkező
Az idei jelentkezők kevesebb mint egyötöde (19,5 százalék) költségtérítéses helyet jelölt meg. Az intézmények szempontjából tekintve ez természetesen egyértelműen negatív folyamat, hiszen a nem kevés bevételt jelentő költségtérítéses helyekre a 2004. évi csúcshoz képest alig több, mint egyharmadára csökkent a jelentkezők száma, 53 ezerről 18 ezerre.
Tovább nőtt viszont az elektronikus úton beküldött jelentkezések száma, 2008-ban a jelentkezők 12, 9 százaléka választotta a jelentkezés ezen módját.

A nemek aránya az utóbbi években stagnál
Míg a '90-es évek közepe, vége felé a nők aránya a felsőoktatásban jelentősen magasabb volt a férfiakénál, a kétezres évekre ez az eltolódás kezdett kiegyenlítődni és már gyakorlatilag nincs jelentős különbség a nők és a férfiak felsőoktatásban való részvétele között. Bár idén a legmagasabb a férfiak aránya (43,6 százalék), jelentős változás nem történt a korábbi pár évhez képest. A nők még mindig valamivel többen tanulnak tovább, mint férfi társaik, a különbség azonban nem számottevő.

Végezettség és nyelvvizsga
Az adatok jól illeszkednek a már több éve megfigyelhető tendenciába. Hosszú évek óta tapasztalható, hogy a jelentkezők több, mint a fele gimnáziumban (vagy kéttannyelvű gimnáziumban) érettségizik és ez az arány lassan ugyan, de folyamatosan növekszik. Az előző évhez hasonlóan 2008-ban ismét megközelítette a kétharmadot (59,6 százaléka) a hazai gimnáziumban középfokú bizonyítványt szerzők aránya. Ezzel összefüggésben viszont tovább csökkent a hagyományos szakközépiskolában érettségizők aránya (35,2 százalék).
Az idei felvételizőknek valamivel több, mint egyharmada (35,4 százalék) rendelkezik valamilyen szintű nyelvvizsgával, a pluszpontokat jelentő közép- és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya tovább nőtt. Ezen belül a jelentkezők legtöbbjének középfokú "C" típusú nyelvvizsgája van. A felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya is (a C típus esetében) 5,6 százalék.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A vámpír denevér nem felejt

A világ egyetlen, kizárólag vérrel táplálkozó denevérfaja Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. A rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) hallása annyira kifinomult, hogy különbséget tudnak tenni potenciális áldozataik lélegzetvételének hangzása között, és ezt a tudásukat a táplálékszerzésben is kamatoztatják - mutattak rá német kutatók.

09.11-én omlott össze a WTC

A Világkereskedelmi Központ (World Trade Center - WTC) 110 emeletes, 414 méter magas, Manhattan sziklatalapzatába 20 méter mélyen beágyazott ikertornyainak gyors romba dőlése számos technológiai kérdést is felvetett, melyek évekre ellátták kutatási témával az építészeket. Az okok magyarázata messzire vezetett.

A maja civilizáció

A maja civilizáció egy Közép-Amerikában élt, több évszázadik létező prekolumbián civilizáció, amely főleg a kifejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres. A inka mellett az egyik legjelentősebb ősi amerikai civilizáció volt.