Irodalom | Középiskola » Vécsei Bernadett - A klasszicizmus és a klasszicista dráma

Vécsei Bernadett - A klasszicizmus és a klasszicista dráma A klasszicizmus 1. A szó eredete: classis (lat) = osztály A szó először a II században jelent meg Rómában „classicus” formában, adózási megkülönböztetésként. A mintaszerű, elsőrendű írók, költők jelzője lett. A francia enciklopédia használja először ezt a szót a XIV. Lajos (1643-1715) korában élő francia írók minősítésére. 2. A fogalom meghatározása: a XVII-XVII századi európai művészet egyik uralkodó korstílusa. Összhangban volt a XVII. századi abszolút monarchia törekvéseivel is: XIV: Lajos, a „Napkirály” megkövetelte országában a rendet, a törvények és az uralkodó feltétlen tiszteletét. A XVII. századi francia irodalom a drámában érte el a csúcspontját A XVIII. században a felvilágosodás korszakának uralkodó stílusirányzata Ekkor terjedt el Európában. Egyes országokban a XIX. század elején is divatos, pl Magyarországon (a

költészetben pl Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, az építészetben pl. a Nemzeti Múzeum, amely 1847-ben épült (Pollack Mihály tervei alapján); a szobrászatban pl. Ferenczy István alkotásai) A klasszicizmus a barokk és a romantika között megjelenő stílusirányzat. Egy ideig párhuzamosan létezik mindkét stílusirányzat. 3. Társadalmi bázisa: az abszolút monarchia keretében végbemenő polgári fejlődés: a polgári ízlést az udvari-arisztokratikus ízléssel ötvözi. 4. A XVII század a nagy barokk vallásosság kora Franciaországban ekkor alakul ki egy új filozófiai irányzat, a racionalizmus. Megalapítója René Descartes (ejtsd: „dékárt”) Szállóigévé vált mondása: „Gondolkodom, tehát vagyok”. Híres Blaise Pascal nádszálhasonlata is A racionalizmus fő tétele: ismereteink fő forrása az ész, a gondolkodás A klasszicisták racionalisták voltak, a józan észnek fontos szerepet tulajdonítottak. Világosságra, mértéktartásra,

kiegyensúlyozottságra törekedtek. Idegen volt tőlük az érzelem és a forma zaklatottsága (amely a barokk egy fő jellemvonása). Azon mérték a műalkotások értékét, hogy mennyire felelnek meg az ész, a helyes gondolkodás törvényeinek, az alkotók milyen szigorúan követték az antik művészetből leszűrt és kötelezőnek tartott normákat. 5. Viszonya az antik szerzőkhöz: a görög és a római szerzőket példaképként kezelték, abszolút tökéletesnek tartották, ezért utánozták őket. Az antik műalkotásokat tanulmányozva merev művészi szabályokat alkottak. A művészeknek szigorúan be kelttett tartaniuk ezeket a kötelező szabályokat. Horatius római költő nyomán azt vallották, hogy a művészeknek gyönyörködtetniük és használniuk, azaz tanítaniuk kell (pl. La Fontaine (ejtsd: „lá fonten”) tanító célzatú állatmeséi). 6. Szigorúan elkülönítették egymástól a műnemeket és a műfajokat: a tiszta műfajokat és az

egynemű hangnemeket engedték meg. 7. A klasszicista stílus hangnemét a hűvös emelkedettség határozza meg Kerüli a hétköznapiságot; a választékos, ritka és kellemes hangzású szavakat alkalmazza. Szívesen él latin kifejezésekkel. Antik motívumokat is használ A kompozíció harmonikusan kiegyensúlyozott és zárt. A stílus világos és érthető 8. Franciaországban vezető műnem a dráma, Corneille (ejtsd: „kornejj”), Racine (ejtsd: „rászin”) és Molière (ejtsd: „molier”) munkásságában. A német területeken Goethe (ejtsd: „gőte”) és Schiller (ejtsd: „siller”) művészete alkotta az úgynevezett német klasszikát. Oroszországban Lomonoszov a leghíresebb. Magyarországon Kazinczy Ferenc és Berzsenyi Dániel a legkiemelkedőbb szerzők. A klasszicista dráma A XVII. századi francia irodalom a drámában érte el csúcspontját A klasszicista elveket is itt dolgozták ki. Az ókorhoz tértek vissza, de Arisztotelész

Poétikáját másképpen értelmezték, mint az elődök. A francia dráma szakított a középkori hagyományokkal. Nem követte Shakespeare-t sem A legjelentősebb elméletíró, Boileau (ejtsd: „boáló”) dolgozta ki az elveket: a „hármas egység” ókori elvét: egy helyszínen rövid idő alatt kellett lezajlania az egységes cselekménynek. Az írók kész, kiforrott jellemekkel dolgozhattak. Fontos az illendőség elve: semmi durva, nyers vagy illetlen nem hangozhatott el a kifinomult közönség előtt (király, arisztokrácia). Nők is szerepelhettek. Kötelező szabállyá lett a mértéktartás. A színház zárt épület volt. A felvonások végét a függöny lebocsátásával jelezték A darabok öt felvonásból álltak. Díszleteket nem használtak, de kellékeket igen. A jelmezek a XVII századi öltözékek voltak: a kor divatjának megfelelően rizsporos hajjal adták elő a műveket. Az előkelő nézők a színpadon foglaltak helyet. A három leghíresebb

francia klasszicista drámaíró Racine, Corneille és Molière