Kereskedelem | Külkereskedelem » Külkereskedelmi ismeretek I.

Külkereskedelmi Ismeretek A külkereskedelem fogalma - adás-vételi szerződésen alapuló tevékenység, ahol az eladó és a vevő különböző országban található A külkereskedelmet szabályozó eszközök - állami szabályozó eszközök (mindennapi munkát, az üzlet megkötését befolyásolja) - világgazdaságban végbemenő folyamatok, nemzetközi megállapodások, szervezetek, integrációk Állami szabályozó eszközök csoportosítása - adminisztratív vagy direkt eszközök - külkereskedelmi engedélyezési gyakorlat - mennyiségi korlátozás (szélsőséges formája behozatali tilalom, embargó, kvóták, kontingensek) - speciális adminisztratív előírások - kötött devizagazdálkodás - pénzügyi jellegű, vagy indirekt eszközök - árfolyamok - adók - szubvenciók (támogatások) - vámok Engedélyezés - az államosítás után deklarálták, hogy a külkereskedelem állami monopólium, ezt a jogát az állam a kb 17 szakkülkereskedelmi

vállalaton keresztül gyakorolta (pl. Lignimpes, Metrimpex) - az állam hozzájuk kapcsolta a Masped-et, ezt a szállítmányozó céget volt kötelező igénybe venni külkereskedelemhez - nem voltak párhuzamos jogosultságok, és a jutalék mértéke is meghatározott volt - 1968 után monopol helyzetben lévő iparvállalatok is jogosultságot kaptak, hogy saját terméküket külföldön eladják - az 1980-as évek közepén lehetősége nyílt a szakkülkereskedelmi vállalatoknak profilbővítésre, ami az exportban forgalomnövekedést eredményezett - később kisebb iparvállalatok is lehetőséget kaptak termékeik külföldi eladására, bizonyos feltételek teljesülése mellett - az 1980-as évek végén a privatizáció után a nagy külkereskedelmi vállalatok összeomlottak - ma Magyarországon külkereskedelmi tevékenységet alanyi jogon lehet gyakorolni, az 1990 december 23-án kiadott 112-es kormányrendelet a magyarországi külkereskedelmi tevékenység

végzéséről alapján - jogosult külkereskedelmi tevékenységet végezni: - minden olyan cég, melynek alapító okiratában, tevékenységei között a külkereskedelem is szerepel - aki egyéni vállalkozói igazolványt vált, s abban tevékenységként a külkereskedelmet megjelöli - mezőgazdasági őstermelő, ha saját termékét akarja eladni - olyan alkotóművész, feltaláló, szellemi terméket létrehozó, aki saját termékét akarja külföldön eladni - újabb korlát bizonyos árucsoportokra létezik tevékenység engedélyeztetési kötelezettség, a Gazdasági Minisztérium általában határozatlan időre vagy meghatározott ügyletre ad engedélyt - tevékenységi engedélyezésre kötelezett termékek (a nemzetgazdaság számára stratégiailag szükséges termékek) - ásványok, ércek, energiahordozók, nemesfémek, nemesfémek származékai - gyógyszerek - másodlagos hasznosításra alkalmas hulladékok - hadászati, harcászati, haditechnikai

termékek, ill. minden ilyen körbe sorolható termék (csillagszóró, petárda, vizipisztoly) - a tevékenységi engedélyeztetésre kötelezett termékről forgalmi engedélyt is kérni kell Forgalmi engedély - a GATT, majd WTO sok tárgyalást folytatott annak érdekében, hogy az áruforgalmi engedélyeztetés automatikusabb, egyszerűbbb legyen, és minél kevesebb áru tartozzon ide 1. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - ma Magyarországon 30 nap az ügyintézési határidő - a vámkezeltetésig legkésőbb birtokában kell lenni Globál kvótás termékek – fogyasztási cikkek - nem EU-konform megoldás - globál kvótás termékek: - női, férfi, gyerek alsó, felsőruházat (új, használt) - bőr, bőrhelyettesítőből készült lábbeli - rövidárú (WTO-n kívüli országok felé) - szőnyeg (WTO-n kívüli országok felé) - 1990-ig ide tartoztak a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, de 1995-ben kénytelenek voltak kivenni őket - új és használt

autó, terepjáró - azok az anyagok, melyekből kábítószert lehet előállítani - hal, halkonzerv - régen a lakberendezési cikkek is ide tartoztak - az engedélyeztetésnél pályázati rendszert alakítottak ki - évre előre VTSZ szerint megjelenik az értékplafon, van olyan termék, aminél beszerzési országonként bontva, van ahol nincs ország meghatározva - a plafont két féléves részre bontják, januárban és szeptemberben van a két pályázat, 10 napos határidővel - figyelemmel kísérik, hogy a korábbi legnagyobb importőrök elérjék az előző évben elért importjukat - illeték köteles, a döntés fellebbezhető - a kereskedők nem tudják, hogy pontosan mikor jelenik meg a pályázat, megkapják-e az engedélyt és a pályázathoz olyan adatok szükségesek (szerződő partner, áru, származási ország, összérték), ami megkötött szerződést feltételez, de a szerződés és az engedély között nem lehet eltérés - az eltérés

elkerülésére záradékkal kötött szerződést vagy klauzulás szerződést kötnek (klauzulás szerződés: csak az importhoz szükséges engedély megszerzése esetén lép életbe a szerződés) - ugyanazt a formanyomtatványt alkalmazzák, mint a forgalmi engedélykérelmeknél - az uniós csatlakozással egyszerűsödni fog az engedélyeztetési eljárás Embargó - elsősorban importra alkalmazzák - bizonyos értékhatárt az adott időszakban az országba bekerülő bizonyos termék nem haladhat meg - alkalmazását a GATT nem veszi jó néven - szélsőséges formái, pl ENSZ embargó Jugoszlávia ellen, iraki embargó Speciális engedélyezés, okmányolás - akkor alkalmazzák, ha az ország nyílt korlátozást nem vállal fel - pl. osztrákok, svájciak előírták, hogy milyen magas hegyi levegőn tartott tehén tejéből készült csoki importálható - növény, állategészségügyi tanúsítványok, előírások - „láthatatlan” korlátozások Pénzügyi vagy

közvetett szabályozó eszközök Az állam devizális beavatkozása - 1996 előtti kötött devizagazdálkodás jellemzői - teljes mértékben felügyelik a nemzeti valutát - konvertibilitást megszüntetik, lehetőségeit kizárják, ilyen irányba ható gazdasági lehetőségek térnyerésének akadályozása - devizamonopólium őrzése - 1996. január 1-e után részlegesen konvertibilis lett a Ft - ha a magyar külkereskedelem konvertibilis fizetőeszközért adott el, köteles volt hazautalni és Ft-ra átváltani - 1996 után megszüntették az átváltási kötelezettséget, de a hazautalás megmaradt (8 napon belül), nem fizethetett belőle a külkereskedő - itt vagy Ft-számlán vagy kamatozó devizaszámlán kellett elhelyezni, ha nem rendelkezett, hogy devizaszámlán helyezi el, akkor két hét után automatikusan átváltották 2. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - a tőkeműveletek területén nem teljesen konvertibilis a Ft - a devizális szabályok szerint:

- devizabelföldi, akinek érvényes személyi igazolványa van, vagy olyan cég amelynek bejegyzett székhelye itt van, illetve belföldi telephellyel rendelkező külföldi székhelyű cég - a vámszabad terület külföldnek számít - a kereskedő szerződést köthet: - konvertibilis fizetőeszközben - államközi megállapodás alapján nem konvertibilis fizetőeszközben (Bolívia, Equador, Pakisztán) klíringjelleggel - engedély kérhető egyéb országokkal kötendő ügyletre - Forintban ennek feltétele, hogy a külföldi partner rendelkezzen Magyarországon nyitott Ftfolyószámlával Árfolyam - adott ország hazai fizetőeszköze egy másik ország fizetőeszközében kifejezve - Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank határozza meg a hivatalos valuta-deviza árfolyamot - 1988 óta a kereskedelmi bankok is saját jegyzést adnak ki (±4%-os intervenciós sávon belül) - a Magyar Nemzeti Bank feladatai Árfolyamfajták - valuta/devizaárfolyam (kézzel fogható

pénzre vagy számlapénzre vonatkozó árfolyam) - eladási/vételi árfolyam (bank szemszögéből nézve) - számított/középárfolyam (általában elszámolásokhoz alkalmazott) - marge: a bank haszna, az eladási és vételi árfolyam közötti rés, a valutát illetően nagyobb - az árfolyamok szabadon mozognak, piacinak értelmezhető - mostanra fölülértékeltté vált a Ft (ez fékezi az exportőrök lehetőségeit, az importőröknek kedvez), a gyengülő hazai fizetőeszköz az exportőröknek kedvezne - Magyarországon az export nagyrészét a multinacionális cégek bonyolítják Adók - közvetett: ÁFA (uniókonform) - közvetlen: importra vetik ki, eportra nem Vám - Magyarországon az állami költségvetés bevételének 60-70%-a ebből származik, de az Európai Unióban elesik ettől a költségvetés Vámrendszer - harmonizált áruleíró rendszert használunk, ami uniókomform - az Európai Unióban használt vámtarifaszámokat, vámtarifa-beosztást

használjuk - 1995 óta zajlik a harmonizálás - a vámokat vámtarifakönyvekben lehet megtalálni, a következő szerkezetben: vámtarifaszám, megnevezés, vámtétel, vámhasábonként - vámhasábok: - preferenciális hasáb (fejlődő országokra alkalmazzák, ahol az egy főre eső jövedelem kisebb, mint Magyarországon, és Magyarországnak kedvezményes vámtételt biztosítanak) - legnagyobb kedvezményes vámtételeket tartalmazó hasáb (legrosszabb vámtételeket tartalmazza, USÁ-ra, Új-Zélandra, Ausztráliára alkalmazzák) - Európai Uniós hasáb (EK-nak nevezik, minden uniós tagállamra kiterjed, a második legkedvezőbb) - EFTA tagokra alkalmazott vámhasáb (Luxemburg, Norvégia, Svájc) - kétoldalú, adott országgal fennálló megállapodásokon alapuló kereskedelemre alklalmazott hasáb (minden országra külön hasáb) Összesen 10 hasáb van - értékvámot alkalmaznak, a vám alapja a vámérték (az áru magyar határparitásos ára, azaz az áru

számla szerinti ára és az importőr ország határáig felmerülő összes egyéb költség) 3. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - az importárura kivetett vám alapja, WTO-n kívüli országok esetében: - 3% statisztikai illeték, 2% vámkezelési díj, környezetvédelmi termékdíj, jövedéki termékeknél jövedéki adó, útadó, fogyasztási adó, import ÁFA, első belföldi rendeltetési helyig felmerült fuvardíj és biztosítás Szubvenció - támogatás, segély, adó elengedése - mezőgazdasági területen sem az Európai Unió sem a GATT nem tiltja Árucikkek besorolása Első hasábba - FORM-A származási okmány alapján, ha a FORM-A mellékelve van, az árucikk az első hasábba kerül (az okmány a kereskedelmi kamaráktól szerezhető be) - GSP általános preferenciális megállapodás - Európai Unió, Kanada, Japán, Új-Zéland a preferenciális hasáb szerinti kedvezményt megadják - fejlődő országokra alkalmazzák, ahol az egy főre eső

jövedelem kisebb, mint Magyarországon, és Magyarországnak kedvezményes vámtételt biztosítanak EUR-1 - fordítási példánya is van (vámosoknak) - területileg illetékes vámhivatal hitelesíti, és nála lehet beszerezni - származási tanúsítvány - az Európai Unióban dolgozták ki, újabb okmánynak számít - alkalmazható: magyar exportőr, importőr EU-val, EFTA-val, CEFTA-val szembeni kereskedelmére - többpéldányos szett - a vámhivatal köteles ellenőrizni, hogy a kiállítási feltételei teljesülnek-e - igazolni, hogy az, amit a lapra felírt valóban úgy van (az áru abszolút magyar eredetű) - exportőri nyilatkozat az EUR-1-el együtt kell leadni SAD okmány - egységes európai vámokmány, vámárunyilatkozat, árukísérő okmány - Single Administrative Document - mezőgazdasági termék esetén (búzaliszt, cukorrépa) növényegészségügyi tanúsítványt kell bemutatni Vámkezelésnél kért okmányok - SAD - származási tanúsítvány (ez

alapján lehet 1-es vagy 2-es hasábba sorolni az árut) - számla - csomagjegyzék (gyűjtőárú fuvarozásánál) - fuvarszámla - növényegészségügyi tanúsítvány (területileg illetékes Növényegészségügyi Állomás adja ki) - áruforgalmi engedélykérelem-engedélykérelem - ha az áru engedélyköteles, a vámos kérni fogja Vám - azonnal esedékes, az állami költségvetés bevételeinek 60-70%-át teszi ki -árut importáló kereskedő bevallást ad, kiszámítja a vámértéket, a terhet, a vámosok átnézik és eldöntik, hogy elfogadják-e vagy sem - halasztott vámfizetés: 15 nap a határidő - miután megállapították az esedékes vámot 5 napja van befizetni - addig nem kapja meg az árut - az árut csak vámbiztosíték ellenében lehet megszerezni (bankok, cégek segítik – leteszik a vámgaranciát – az árut fizetés nélkül elvihetik, úgy, hogy 15 napon belül fizetnek, ha nem, levonják a garanciából) - vámhatóság felülbírálhatja a

bevallást GATT - general agreement on trade - a WTO elődjének tekinthető 4. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - országok egymás között vám jellegű akadályokat támasztanak - kereskedelmet gátló tényezőket próbálják eltüntetni - körtárgyalásokat szerveztek - folyamatos és rendszeres vámkedvezmények Magatartási kódex - GATT alapokmánya - speciális területekre kétoldalú kereskedelmet befolyásolják - engedélyezési gyakorlatra vonatkozik, automatikus engedélyeztetés Vámértékkódex - vámérték meghatározása - vámérték módja - vámérték jelentése Dömpingellenes kódex - mikor büntethető - megállapítás - intézkedések hozása - megállapítás: kiskereskedelmi forgalomban az exportőr országban sokkal drágább, mint amennyiért exportálja - dömpingvám: kiegyenlítő vám - kettős megegyezés születhet a darabszámra vonatkozóan, hogy mennyit engednek be dömpingáron Mennyiségi korlátozásokkal kapcsolatos kódex -

Magyarország nem írta alá - az aláírók vállalják a mennyiségi korlátozások megszüntetését Kereskedelmi megállapodás - gazdasági alapelveket rögzítő megállapodás - országok gazdasági kapcsolatait próbálja meghatározni, milyen kölcsönös előnyöket biztosítanak egymásnak Árucsereforgalmi megállapodás - tartozik hozzá kontingens lista - szabadkereskedelmi övezet Szokás - a kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott eljárás, módszer. Nem írott - kikötői szokások: pl. Rotterdamban csak a kikötő bejáratáig lehet menni, onnantól önjáró targoncák szaladgálnak Szabvány - írásba foglalt szokás - fajtái: - okmányos beszedvény (inkasszó) - okmányos meghitelezés (akkreditív) - incoterms szokványok Bécsi egyezmény - áruk adás-vételéről szóló okmány - fuvarjogi egyezmények: meghatározza, hogy az áru fuvarozása során kinek milyen kötelezettségei és jogai vannak Külkereskedelmi ügylet közreműködői Kereskedők -

csoportjai: viszonteladó, közvetítő kereskedő - viszonteladó: - olyan kereskedő, aki az áru tulajdonjogát megszerzi és utána az árut sajátjaként adja tovább - kereskedésének haszna az árrés - nehézség, hogy meg kell tudni venni az árut, de utána ő szabja meg az árat - közvetítő kereskedő: 5. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - nem válik árutulajdonossá, az áru tulajdonjogát nem vásárolja meg, nem saját számlájára, hanem máséra vásárol - ügynök ad hoc (általában eseti) munkát végez. Hosszú távon nem kapcsolódik a megbízóhoz Nincs önálló kapcsolat közöttük, jutalékot kap, ami az üzlet értékéhez igazodik, általában %ban határozzák meg - képviselő - ad hoc tevékenységet végez - képviselői szerződés alapján kötődik a megbízójához - ő is jutalékot kap. A jutalék mértékét a szerződésben rögzítik - képviseleti szerződést lehet határozott és határozatlan időre kötni - lehet kizárólagos,

és nem kizárólagos képviselet - minden cég kizárólagos képviseletet szeretne vállalni, ha lejárt a szerződésben foglalt idő, még egy darabig jár a jutalék - speciális védelemben részesül - szorosabban kötődik a megbízóhoz, mert csak egy ügyfele lehet, a képviselő szorosabban elkötelezi magát - a költségeit megtérítik, jutalékot a megkötött szerződés értéke után %-ban kap - mást nem bízhat meg ennek a terméknek az értékesítésével - akkor is jár neki a jutalék, ha nem játszott szerepet az üzlet létrejöttében, ha nem mond le róla - külön felhatalmazásra köthet saját nevében a megbízó számlájára üzletet - bizományos (saját nevében, de más számlájára köt üzletet, tevékenységéért jutalékot kap, jogi kapcsolatot a szerződés biztosítja, ami a jutalék mértékét is tartalmazza - üzletkötési lehetőség - szocialista maradvány, Nyugat-Európában nem alkalmazzák - a bizományos saját nevében, a

megbízó számlájára köt üzletet - a szerződést a bizományos írta alá, a megbízó szignójával látja el - keretbizományosi megállapodás. Lazább szövegezésű papír - limitár meghatározása: - exportban az az ár, aminél alacsonyabb áron nem lehet eladni - importban az az ár, aminél drágább áron nem vásárolhat - a bizományosi tevékenység nem teljesen szűnt meg a rendszerváltás után, a bizományos nem szerez tulajdonjogot az árun. Külkereskedelmi szerződés - nem létezik egységes külkereskedelmi jog, az országok közötti túl nagy eltérések miatt - van olyan ország, ahol már az külkereskedelemnek számít, ha egy külföldi elem szerepel az ügyletben (külföldi fél, teljesítés helye, kötés helye) - a magyar jog szerint külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított vagy jogot szerzett személy vagy cég devizakülföldivel kötött megállapodása - devizabelföldi: az akinek érvényes személyi igazolványa van

(magánszemély esetén), cégnél magyarországi cégbíróságnál bejegyzett székhelyű vagy telephelyű cég - az árunak határt kell átlépnie Alakiság - 1960-ban módosították az erre vonatkozó jogszabályokat - a polgári jogban a szóbeli szerződés is érvényes, csak ingatlannál kell írásba foglalni - a gyakorlatban hazánkban korábban személyes tárgyalásoknál jött létre - a jövendő eladó ajánlatot ad és a másik fél reagál - vagy nem válaszol (udvariatlan) - vagy alkuba bocsátkozik, ha egy-két feltétel nem megfelelő (pl. egységár, mennyiség, fuvarozási mód), ellenajánlatot küld, amit vissza lehet igazolni - vagy visszaigazolja az ajánlatot, ha minden feltételt elfogad (ez csak kötelező ajánlatból jöhet létre) - a két fél kölcsönös akaratnyilatkozata a megállapodás, megegyezés 6. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - nem kötelező ajánlat (prospektus, katalógus) - formájában megegyezik a kötelező ajánlattal

(megnevezés, csomagolás mód, szállítási mód) - de szerepel rajta, hogy nem kötelező ajánlat - ajánlatot kell kérni - mielőtt az ajánlat a partnerhez érne visszavonható - ha kötelező ajánlatot adok, ajánlati kötöttségbe keveredek, ezért célszerű szóban állási határidőt adni, ennek lejártakor megszűnik a kötöttség - kötelező ajánlat miatti kötöttség megszűnése: - a kinyilvánított szóban állási határidő lejártakor - ha ellenajánlatot tesz a partner - ésszerű határidőn túl - az ajánlatban szereplő összes feltétel a szerződés részévé válik Választott bírósági lehetőségek - nemzetközi kamara mellett működő állandó választott bíróság - valamely szerződő fél nemzeti kereskedelmi kamarája mellett működő állandó választott bíróság - eseti választott bíróság - előzetesen meg kell állapítani, hogy mely jogot fogják alkalmazni az adott ügyre vonatkozóan - svájci, vagy német jogból érdemes

választani mert jól kidolgozott Rendelés visszaigazolása - csak, ha mindent elfogadnak, akkor teljesül, ellenkező esetben ellenajánlatot küldenek Ajánlat fontosabb részei (külkereskedelmi szerződés) - ajánlat: szóbanállási határidő: ameddig a szerződés létrejöhet - szerződés: nincs benne határidő - ha nincs határidő: ésszerű időn belül kell visszaigazolni Ajánlati kötöttség megszűnése: - lejárt az ajánlat érvényességi ideje - másik fél ellenajánlatot küldött (nem igazolta vissza az ajánlatot, hanem valamilyen feltételt nem fogadott el – alkudozni kell) – meghatározza, hogy meddig kéri az én válaszomat - az ellenajánlatot vagy elfogadom (visszaigazolás), vagy visszautasítom (de nem szükséges) - ajánlat lehet kötelező vagy nem kötelező, nem kötelező ajánlat esetén kötelezőt kell kérni, mert nem kötelezőt nem lehet visszaigazolni - az ajánlatot megérkezés előtt lehet visszamondani Tartalmi elemek - az áru

megnevezése, mennyisége, csomagolása, minőségi jellemzők - milyen árut akarok eladni: meg kell határozni az árut, hosszabb, rövidebb specifikációt kell leírni (eredet, fajta meghatározás, pl.: 6 puttonyos Tokaji Aszú) - termék jellege, használhatósága, pontos specifikációk - minőség (ha nem jelölöm hibátlan, I. osztályú árut kell kínálni) - megtekintés szerint - jó átlagminőség minőségi reklamációra nem lesz lehetőség - olyan, amilyen - csomagolás: - SWP (tengerképes csomagolás): szélsőséges időjárás ingadozást bíró, speciális, többrétegű védőcsomagolás, ez a legdrágább, elérheti a termék árának 10%-át - CP (szárazföldi csomagolás): áru védelmét biztosítani kell, semmi extra nincs benne - FP (idomuló csomagolás): áru alakjához, formájához idomuló csomagolás, amely biztonságos is, olcsó is - MP (bálaprés): gyapot, juta préselése a kisebb terjedelem miatt - NP (semleges csomagolás): speditőr

átcsomagolja, hogy a származási ország ne derüljön ki - célja, hogy az áru származási helyét, tényleges gyártóját elrejtse - ömlesztett áru: búza, kőszén - faláda, farekesz: narancs, bor 7. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - papírdoboz - hordó, dob, tartály – folyékony áruk becsomagolásához - palettára rögzítés acélpánttal: - szabványméret: EUR raklap: 800x1200 mm; Magyarországon: 1000x1200 mm, vagy 1000x1000 mm - konténerek: kis, közepes, nagy Csomagolás összefüggése az áruval - csomagolás külön felszámítása - árban beszámítva a csomagolás - csomagolóeszköz súlya ugyanakkora, mint az áru (a csomagolást áruként kell megfizettetni) - extra csomagolást ha kérnek meg kell fizettetni pluszba - fuvarozási mód: csomagolás, távolság, áru jellege, rendelő igényei szerint határozzuk meg - teljesítés ideje (szállítási határidő) meghatározása: 2003. március (1-31-ig bármely napon) 2003. első negyedév (jan

1-márc 31) 2003. szeptember 15 (szerződéskötéstől addig) 2003. március első harmada (1-10 között) lehívásos áruszállítás (lehívástól számítva meddig kell feladja az árut) részszállítás prompt – azonnali szállítás (3 napon belül) - áru mennyisége (áru tárgyának meghatározásához tartozik) - mértékegységek nem mindenhol egyeznek meg a világon (pl. angoloknál van hosszú, rövid tonna) - gyümölcs: kg, befőtt: üveg Fuvarparitás - az árat enélkül nem lehet meghatározni - van,hogy a két fél egymás között egyezik meg - incoterms meghatározás nélkül nincs - szokvány: írásba foglalt szokás - a fuvarparitásokra van egy szokványgyűjtemény. Volt ilyen a KGST országokban is - a fuvarparitás a vevő és az eladó között megosztja a kockázatot - többféle kötet is szabályozza: INCOTERMS 2000 DAF CFR EXW DES CIF FCA DEQ CPT FAS DDU CIP FOB DDP - tengeri szállítmányozásnál használt: FAS, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ - lehet

egypontos – kétpontos - egypontos: ha a költség és a kockázat egy helyen száll át - kétpontos: ha a költség és a kockázat nem ugyanazon a ponton száll át: ezek: CFR, CIF, CPT, CIP - teljesítés helye: a kockázat átszállás helye EXW (ex works) - gyárból - az eladó akkor teljesít, ha az árut a vevőnek a saját telephelyén bocsátja a rendelkezésre - a költség és kockázat átszállás helye az eladó telephelye - a fuvarozó eszközről a vevő gondoskodik; odaérkezett fuvareszközre az eladó nem köteles felrakodni az áruját - de lehet, hogy az eladó vállalja a fuvareszközre való rakodást FCA (Free Carrier) - bérmentesen fuvarozónak átadva - az eladó akkor teljesíti a szerződéses kötelezettségét, ha a fuvarozónak az áruját átadta 8. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - az eladó köteles a fuvareszközre az árut felrakni, de a lerakás költségeit nem ő viseli FAS (free alongside ship) - tengeren, bérmentesítve a hajó

oldalára rakva - az indulási kikötőben a hajó hosszanti oldalán a rakparton átadja az árut a vevőnek az eladó - ma már exportra vámkezeltetve kell átadni FOB (free on board) - költségmentesen hajó fedélzetére rakva - az indulási kikötőben, akkor, amikor az áru áthaladt a hajókorlát fölött - az árunak a hajóra rakását az eladónak saját költségén kell megoldania - on board: hajó fedélzet vagy hajó raktér CFR (cost and freight) - költség és (biztosítás) fuvardíj - a költség a rendeltetési kikötőben száll át az eladóról a vevőre - a kockázat az indulási kikötőben száll át, amikor a hajókorláton áthalad az áru CIF (cost and insurance) - az eladó köteles a vevő javára biztosítást kötni, de a kötvényt a vevőre köti, a vevő a kedvezményezett - a legkisebb körre szóló szerződés - FPA: részkároktól mentes biztosítás van előírva - a kereskedelmi áru értékének 110%-át kell a biztosításra írni CPT

(carriage paid true) - multimodális klauzula (mint a CIP) - fuvardíj fizetve rendeltetési helyig - a költség az eladóról a vevőre a rendeltetési helyen száll át - a kockázat az első fuvarozónak történt áruátadásnál száll át CIP (carriage insurance paid) - ugyanaz az értelmezés: FPA 10%-kal növelt értékkel DAF (Delivered at frontier) - határra beállítva - amikor a szomszédos ország vámhatára előtti helyre az árut eljuttatta ott átadta, akkor száll át a költség és a kockázat - két szomszédos ország közötti forgalomban érdemes alkalmazni - az eladó országhoz közelebbi határnál kell a vevő rendelkezésére bocsátani az árut DES (delivered ex ship) - leszállítva hajóból - költség és kockázat a rendeltetési kikötőben száll át, a hajón - a kipakolás a vevő költségére és kockázatára történik DEQ (leszállítva raktárra) - a hajó oldala melletti rakparton száll át a költség és a kockázat az eladóról a

vevőre - a rendeltetési kikötőben az eladó átadja a vevőnek az árut - Import vámkezelést és vámköltségeket az importőrnek kell fizetnie - importra kezeltetni az árut az eladónak kell DDU (Delivered duty unpaid) - leszállítva, vám nem fizetve - költség és kockázat a rendeltetési helyen szál át, a rendeltetési országban DDP (delivered duty paid) - leszállítva, vám fizetve - az eladó köteles az importőr országában vám elé állítani az árut, és az engedélyeket beszerezni, a vámeljárást megszervezni, a vámot és más díjakat kifizetni - legtöbb elvárást az eladó felé támasztja Fuvarparitás kiválasztásának szempontja az eladó és vevő szempontjából más (1996 január-ig): - devizakímélő fuvaroztatást kell választani - magyar biztosítóval biztosítási szerződést kötni - magyar céggel fuvaroztatni - költségeket az árba belefoglalni, úgy, hogy a másik fél ne tudja 9. oldal Külkereskedelmi Ismeretek -

fuvarparitás nélkül nincs ármeghatározás - terms of delivery: szállítási feltétel Váltó - hiteleszköz, fizetési eszköz Definíciója a genfi egyezmény alapján Határidős, feltételhez nem kötött fizetési ígéret vagy felszólítást tartalmazó, a törvényes kellékekkel kiállított forgatható értékpapír Csoportosítása - saját váltó (fizetési ígéret) - idegen váltó (fizetési felszólítás) - saját rendeletre szóló idegen váltó (fizetési felszólítás) Jellemzői - fizetési ígéret: saját váltót állít ki a vevő, amiben ígéretet tesz, hogy fizetni fog - a vevő nem tud fizetni és a vevőnek adósa van, a neki tartozó céget felszólítja, hogy helyette fizessen az eladónak - az eladó váltót állít ki, amelyben felszólítja a vevőt, hogy neki fizessen - a genfi egyezményt kontinentális európai országok írták alá Törvényes kellékek - saját váltónak hét, az idegen és a saját rendeletre szóló idegen

váltónak nyolc érvényességi kelléke van 1. váltó szó szerepel a váltó szövegében a kiállítás nyelvén 2. meghatározott pénzösszegre szóló kiállítás (betűvel és számmal) 3. címzett megnevezése (akinek fizetnie kell) 4. esedékesség meghatározása (mikor kell fizetni) - látra szóló (nincs megjelölve, automatikusan látra szóló; a kiállítástól számított egy éven belül kell bemutatni fizetésre, ez ezen belül bármikor megtörténhet) - meghatározott napra szóló - megtekintéstől számított x-edik napra szóló - kiállítástól számított x-edik napra szóló 5. akinek részére fizetni kell (rendelvényes: a váltó birtokosa) rendelvényes, akinek a részére fizetni kell (kedvezményezett) 6. fizetés helye (ha nincs a címzett neve mellett meghatározott telephely, céghely) 7. kibocsátás helye és ideje (elmaradhat: kibocsátó neve melletti székhely, telephely) 8. kibocsátó aláírása Címzett: akinek fizetnie kell,

fizetésre kötelezett, ha elfogadta a fizetési kötelezettséget és ezt rá kell írni a váltóra a szöveg alatt bal alsó sarokban) Kibocsátó: szöveg alatt jobb alsó sarokban Saját váltó Ha nincs a bal alsó sarokban címzett, csak aláírás Idegen váltó Három szereplő esetén Saját rendeletre szóló idegen váltó Két szereplő, címzett és kibocsátó Rendeletre kiállított: forgatható (váltó, csekk): továbbadhatja rendeltetési időn belül Negatív rendeleti záradék: fizessen e váltó alapján de nem rendeletére - nem forgatható, amíg a negatív rendeleti záradék benne van - feloldható: lemondó nyilatkozattal, negatív rendeleti záradék feloldását a kibocsátó teheti meg, ezzel forgathatóvá válik - saját váltó: fizetek e váltó alapján - váltó diszkontálás, leszámítolás: esedékesség előtti pénzhez jutás, pénzintézet megvásárolja, a kamat és rizikó levonásával - váltó kiállítható rendeletre, névre, negatív

rendeleti záradékkal - ha a rendelvényest nem nevezem meg nem érvényes a váltó - bemutatáskor kell minden érvényességi kelléknek rajta lenni - váltót nem lehet bemutatóra kiállítani (rendelvényest kell megnevezni) at sight – látra szóló - bemutatásra szóló: rendelvényest megnevezem-e vagy sem 10. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - látra szóló: kiállítástól számítva egy éven belül kell bemutatni Forgatás - lehet teljes, vagy üres, a váltó hátoldalán történik Teljes forgatás - helyettem xy-nak dátum, aláírás, kinek adom tovább, mikor, aláírás Üres forgatás - nem írom oda, hogy kinek adom tovább, csak dátum, aláírás - a két forgatás kombinálható - utolsó váltóbirtokos mehet el beváltani a váltót a címzetthez - ha teljesen üres forgatás: az első és utolsó neve szerepel rajta - váltóper szereplője lehet: akinek neve rajta van, egyenrangúként A váltót forgatni lehet, de nem kötelező!

???Avarizálás??? - pénzintézet kezességet vállal egy váltóért Csekk - 1931-ben aláírásra került a Genfi Csekkjogi Egyezmény - Magyarország is csatlakozott az egyezményhez A Csekk fogalma - megtekintéskor fizetendő bankra címzett fizetési felszólítást tartalmazó, a törvényes kellékekkel ellátott törvényes értékpapír - ha a kiváltás és beváltás azonos országban van: a kiállítástól számított 8 napon belül kell bemutatni fizetésre - ha a kiváltás és beváltás nem azonos országban van, de azonos kontinensen van, 20 napon belül kell bemutatni - ha a kiváltás és beváltás nem azonos országban, nem azonos kontinensen van, a kiállítástól számított 70 napon belül lehet bemutatni fizetésre - csekk címzettje csak a bank lehet Csekkel való fizetés alapfeltétele - pénzintézet és ügyfele között csekkszerződés aláírása - folyószámla nyitása - összeg, amit állandóan tart - jutalék meghatározása - aláírásminta

- a bank az ügyfélnek csekkfüzetet ad - a bank meggyőződik a csekk kitöltőjéről, megnézi, hogy van-e fedezet a banknál - minden rendben: a fedezet erejéig részfizetést is választhat a bank Csekk érvényességi kellékei - csekk szónak a kiállítás nyelvén szerepelnie kell a szövegben - határozott pénzösszeg (szám, betű), eltérés esetén a betűvel írottat fogadják el - címzett megnevezése (ki fizessen) - fizetés helye - kiállítás helye és napja - kibocsátó aláírása Forgatható értékpapír - kevésbé forgatják, mint a váltót, mivel érvényességi ideje sokkal rövidebb Különleges csekkek - keresztezett csekk - elszámolási csekk - különleges keresztezett csekk - azonnali készpénzes kifizetését gátolják Elszámolási csekk - átlós áthúzs van a csekken, 11. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - rá van írva, hogy elszámolásra - készpénzben való kifizetést tiltja a kibocsátó Keresztezett csekk - két átlós

áthúzás a csekken - a két átló között &Co. - nincs konkrétan a cég megjelölve ezért egyszerű keresztezés Különleges keresztezés - két átló között meg van nevezve a bank - csak bankon keresztül lehet beváltani - címzett banktól csak másik bank kérheti a pénzt - csak a megadott bank fordulhat a címzett bankhoz Fizetés módok - készpénz - váltó -csekk - banki átutalás - áruval történő fizetés Készpénzzel fizetni - külkereskedelmi gyakorlatban nem lehet - határmenti forgalomban 200 000 Ft határig Áruval történő fizetés - barter-ügylet: 100%-osan árucsere; árut-áruval fizetni Open account - nyitva szállítás – fizetési mód Banki átutalás - vevő miután átvette az árut és az okmányokat elmegy a bankba és átutalási megbízást ad - vevő kezdeményez: meghatározott összeget, meghatározott időpontban, meghatározott személynek utaljon át a bank - jogcím megkérdezése: nem szabályszerű, de Magyarországon

létezik - devizaátutalási megbízás áruellenérték kiegyenlítésre - vevő saját bankját felkéri, hogy átutalást hajtson végre saját számlája terhére - meg kell határozni, hogy kinek, és a címzett bankját Open account - a vevő címére és rendelkezésére küldik el a z árut és a fizetési okmányokat Inkasszó - valamely tartozás bank útján történő behajtása, beszedése - okmányos inkasszó: - okmányok ellenében kérjük a banktól, hogy szedje be a vevőtől az áru ellenértékét - Sima okmányos inkasszó - egy külső szereplő (bank) belelát egy kereskedő cég munkájába, morális biztosíték - az eladó a vevő címére és rendelkezésére feladja az árut, az okmányokat a saját banknak küldi el, a saját bankot felkéri, hogy az áru ellenértékét hajtsa be, megbízást ad a banknak hogy a fizetési okmányokat mellékelje - a bank kapcsolatba lép a vevői bankkal, a bank mutatja be a vevőnek az okmányokat - a vevő eldönti,

hogy fizet-e vagy sem - ha nem fizet az okmányokat vissza kell adnia a banknak (5 napra, megtekintérse kapja meg a vevő az okmányokat) - Vinkulált okmányos inkasszó - speditőr inkasszó - nincs szokvány rá - az árut a speditőr címére és rendelkezésére küldeni és a fizetési okmányokat is, nincs külső pénzintézet bekapcsolva - Indirekt banki inkasszó 12. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - speditőr címére és rendelkezésére küldeni az árut, banknak küldeni a fizetési okmányokat - Direkt banki inkasszó - banknak küldeni az árut és a fizetési okmányokat is - csak a bank előzetes beleegyezése alapján lehet odaküldeni az árut - nagy értékű, kis súlyú, rendkívüli biztonsági intézkedést igénylő áruknál fordul elő pl. drágakő, aranyrúd Akkreditív (okmányos meghitelezés) - nemzetközi szokvány van rá (írásban lettek rögzítve a legfontosabb fizetési követelmények) - okmányos inkasszó: vevőnek odaadják az

okmányokat, hogy megtekintse és ha hibát talál jogosan tagadja meg a fizetést - akkreditív: a fizetés az okmányvizsgálaton alapul, az okmányokat pénzintézet, bank vizsgálja Akkreditív - bank fizetési ígérete arra az esetre, hogyha az akkreditív kedvezményezettje a megnyitott hitellevélben (akkreditív) szereplő feltételeket pontosan teljesíti - a vevő és a pénzintézet is fizetést ígér - a vevő megbízza a bankját, hogy nyisson egy akkreditívet az általa megnevezett eladónak - a vevő elhelyezi a fedezetet (megnyitandó hitellevél fedezete) elkülönített számlára - a vevő a banknál lévő pénzéből fizet a bank - a bank: nyitóbank: megnyitja a hitellevelet, megbízást kap attól, akinek fizetnie kell - a vevő kötelezettsége az adás-vételi szerződéssel összhangban lévő akkreditívet kötni Vevő Vevői bank Eladói bank - Eladó a bank értesítést küld a nyitott akkreditívről, de a feltételek a lényegesek a megnyitott

hitellevelet hasonlítja az akkreditíves okmányokhoz az áruszállítás mikéntjétől elszakad a bank nem tagadhatja meg a fizetést arra vonatkozóan, hogy a vevőtől, olyan információt kaptak, hogy - akkreditív tartalomra való hivatkozással a bank köteles megtagadni a fizetést, okmányhiba esetén megkérdezi a megbízót, hogy fizessen-e vagy se - ha a megbízó azt mondja, hogy igen, akkor fizet, ha nem, akkor a bank megtagadja a fizetést Akkreditív tartalma - tartalmi módosításra csak a megbízó adhat megbízást - angol nyelven íródik 1. nyitó bank 2. összege a két fél megállapodásától függ (nem mindig a teljes szerződés összegére kötik, az összeg szerepel az akkreditíven) 3. akkreditív típusa: visszavonható vagy visszavonhatatlan lehet - ha nem írnak rá semmit, akkor visszavonhatatlan - ha visszavonható, azt rá kell írni Akkreditív típusai - visszavonhatatlan: érvényességi idei nem változtatható, nem vonható vissza,

módosítani a tartalmát lehet, ha az eladó kéri a vevőtől, de a vevő egyoldalúan nem módosíthatja - visszavonható: kibocsátás után egyoldalúan (eladó belegyezése, tudta nélkül) akár percek után is visszavonható 4. igazolt vagy igazolatlan - igazolt (egy második bank is fizetési ígéretet tesz a kedvezményezett javára) (ha a nyitó bank nem fizet, vagy a helyébe léptetett bank, akkor az igazolt banknak kell fizetni) (biztonsági megoldásnak számít) 5. nyitó bankon kívül másik bankot is meg kell jelölni a megfelelő funkciójával - fizető bank: átadható egy másik banknak, ekkor megnevezi a bankot - nyitó bank: váltóelfogadással felruházni 13. oldal Külkereskedelmi Ismeretek - nyitó bank: elfogadja a rá címzett váltót (erre vállal kötelezettséget) - negociállást vállal: másra címzett váltót a fizetési okmányokkal együtt megvásárolja - a váltó az okmányos inkasszó, vagy akkreditív kísérője; lehetőség, ha

szükség van rá beváltható, ha nem akkor csak ott van 6. Avizáló bank (eladói bank) - értesítő: avizálás – értesítés - megnézi azokat az okmányokat, amiket az eladó fizetésre benyújt - nem vizsgál kötelezően okmányokat - az eladó is felkérhet negocionáló bankot, ez saját javát szolgálja, a másik fél nem tud róla, megelőlegezi a negocionáló bank az eladónak a vételárat visszkereseti joggal - ha mégsem fogadná el a fizetést teljesítő bank az okmányokat, akkor az eladótól visszaköveteli a neki kifizetett összeget - sem az avizáló bank, sem az eladó által felkért negocionáló bank nem vizsgál kötelezően okmányokat Köteles okmányt vizsgálni - nyitó bank - igazoló bank - fizető bank, fizetést teljesítő bank elfogadfizet visszautasítmódosítás fenntartással fogadja el (a nyitó bank döntésére bízza, hogy az okmányokat megvizsgálja) - ha a fizető bank nem talált hibát és fizetett, de a nyitó bank talál

hibát és nem fizet, akkor a pénzt nem lehet visszakövetelni, csak ha visszkereseti jog van Fizető bank: az eladó és vevő közös megállapodása alapján megbízhatják Nyitó bank: akkreditívet nyit, vizsgál, fizet Avizáló bank: igazoló bank Eladó bank: az eladó okmányait továbbítja a vevői banknak fizet, okmányokat vizsgál 7. áru megnevezése (pontosan, és mindenhova ugyanazt a megnevezést kell írni), mindenhol a szerződésben szereplő árumegnevezés jelenjen meg 8. áru mennyisége (szerződéssel összhangban) 9. szállítási határidő 10. fuvarozás módja 11. csomagolás módja 12. benyújtandó okmányok példányszám szerint, megnevezés szerint 13. okmánybenyújtási határidő 14. akkreditív lejárata 15. akkreditív száma 16. szállítási ütemezés 17. részszállítás megengedett-e vagy nem Okmánybenyújtási határidő - ha nem írják elő a felek 21 nap a fuvarokmány dátumától számítva - lekésni nem lehet az

okmánybenyújtási határidőt - sokáig fenntartani nem jó, pénzlekötést jelent Akkreditíves fizetés - biztonságos - áruszállítás nem a fizetés feltétele - csak az okmányokat vizsgálja - legdrágább fizetési módozat a vevő számára Stale okmány - késve benyújtott okmány Eladó okmányok Avizáló bank okmányok 14. oldal Fizető bank Külkereskedelmi Ismeretek Okmányok Export: kiviteli ellenőrzés (áru, okmány) Import: végleges célú behozatali vámkezelés (áru, okmány, vámérték, vámáru-nyilatkozat) Exportvámkezelés okmányai 1. engedély kérelem áruforgalmi engedély: áru vámkezeléséhez szükséges (export, import esetén is) 2. növényegészségügyi bizonyítvány állategészségügyi bizonyítvány 3. származási tanúsítványok FORM A (importnál nagyobb jelentősége van) EUR1 (áru származó voltát tanúsító igazolvány, illetékes vámhivatal láttamozza) 4. csomagjegyzék (packing list) - gyűjtőáru

fuvarozásánál van jelentősége - vámkezeltetés után a szállító gyűjtőraktárában elhelyezni - ha a gyűjtőraktárban történik vele valami (pl. kilopnak belőle), csomagjegyzékkel igazolni lehet, hogy minden rendben volt és a szállítmányozó felel érte 5. kereskedelmi számla 6. SAD okmány (single administration document) - egységes vámáruokmány – vámárunyilatkozat, importban komoly szerepet kap 7. fuvarokmányok CMR: határátlépő állomáson is pecsételik Árukísérő okmányok - kereskedelmi számla - fuvarlevélből egy példány (nem minősített példány) - légifuvarlevél (3. pld) - közúti fuvarlevél (3. pld) - vasúti fuvarlevél (5 pld) (bill of lading nem megy az áruval) - csomagjegyzék - növény/állategészségügyi tanúsítvány - származási tanúsítvány (FORM A, EUR1) - SAD okmány = egységes európai vámáruokmány (vámárunyilatkozatként funkcionál az illető országban) - nem megy az áruval az engedélykérelem és a

biztosítási kötvény Fizetési okmányok - számla (akár több példányban is) - folyami rakjegy, tengeri rakjegy = bill of lading – full set (3/3 3 példányos szett) - folyami fuvarlevél - fuvarlevélnél minősített példány - biztosítási kötvény (eredeti) - CIF, CIP paritás esetén minimum FPA feltétel - kötvényre a vevő nevét kell felírni - származási tanúsítvány (másolat) - csomagjegyzék - növény/állategészségügyi tanúsítvány - minőségi tanúsítvány - gyári minőségi tanúsítvány: MEO - MERT tanúsítvány - TÜV minősítés (német minőségtanúsító szervezet) - LOYD’S minősítés (angol minőségtanúsító szervezet) - feladási avizo (feladási értesítés), küldhető telexben, táviratban 15. oldal