Nyelvtanulás | Magyar » A képszerűség elemei, stíluseszközei

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:210
Feltöltve:2010. március 12
Méret:43 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A képszerűség elemei, stíluseszközei Költői képek: az a szövegelem, ami csak a szövegbe beépülve funkcionál képként. A képszerű kifejezésmód gyakran alkalmazott eszközei a szóképek, trópusok. Szókép: névátvitel, egy dolog, jelenség vagy fogalom nevének átvitele egy másik dologra vagy fogalomra a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. Szóképek csoportosítása:  Hasonlóságon alapuló: - Metafora - Megszemélyesítés - Allegória  Hasonlóságon és érintkezésen alapuló - Szimbólum - Szinesztézia  Érintkezésen alapuló - Metonímia - Szinekdoché Hasonlóságon alapuló szóképek a) Metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel, amelyben a két elem az azonosító és az azonosított „Hálót fon az est, a nagy barna pók.”  Teljes metafora: az azonosító és az azonosított is jelen van „kikelet a jány, virág a szerelem.”  Csonka metafora: csak az azonosító van jelen, nekünk kell

kitalálni, hogy ki/mi az azonosított „Vígan élem világom, ne ítélj meg virágom.” b) Megszemélyesítés: elvont dolgokat, élettelen tárgyakat, természeti jelenségeket emberi cselekedetekkel, érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel a szerző. „Valami titkot súg a végtelenség” c) allegória: egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt mozzanatrólmozzanatra megvilágított metafora Petőfi: Föltámadott a tenger Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek a) Szinesztézia: különféle érzékterületekhez tartozó képzeteket kapcsol össze egy képbe. „Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő.” b) Szimbólum: valamely gondolati tartalom képben való kifejezése. A szimbólum jelentését a szöveg alapján nekünk kell megfejteni. Lényege nem feltétlenül a fogalmi megértés, hanem inkább a megsejtés, megéreztetés. Ady: Magyar ugaron Érintkezésen alapuló a) Metonímia: névcsere, két fogalom

egymásra vonatkoztatása a köztük létrejövő térbeli, anyagbeli és ok-okozati összefüggés alapján. - Térbeli: „Édes anyám asszony, ne féljen, kegyelmed Nem hozok a házra semmi veszedelmet.” - Anyagbeli: „nincs egy vasam se” - Ok-okozati: „Előtte sivár halom mered Két szeméből bánat ered, szegény diák” b) Szinekdoché: együttérzés, vele érzés, rész-egész viszonyon van nem-fajta felcserélésen alapul. „Itthon vagyunk, pata és küllő a tanyaház előtt megállnak.”