Történelem | Középiskola » Történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0911 TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja - kis- és nagy kezdőbetű

tévesztése (pl. Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi) - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása - tagadószó egybeírása - az ly- j tévesztése) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszámot! A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó

válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont írásbeli vizsga 0911 2 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag

megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-lel kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz–hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad! Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásban szereplő

javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen négy feladat értékelhető: mégpedig kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra, legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén: Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb

pontot szerezte. Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 16, 17, 20 vagy 14, 16, 17, 20.) Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és nincs négy olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16, 19, 22 feladatok megoldását kell értékelni írásbeli vizsga 0911 3 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint

Javítási-értékelési útmutató 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • Műveleti

sokszínűség és eredményesség: használja-e a forrásokat, és tud-e lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi

megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma

megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. írásbeli vizsga 0911 4 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között,

hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. (Például: rövid feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben és a Szaknyelv alkalmazása szempontokra, illetve hosszú feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben szempontra csak 0 vagy 2 vagy 4 pont adható.) Ha a javítókulcsban egy művelethez több tartalmi elem kapcsolódik, akkor a köztük lévő szoros összefüggés miatt bizonyos pontszámok nem adhatók (például: rövid feladatoknál a Források használata szempontra nem adható 1 és

4 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 5 pont, illetve a hosszú feladatoknál a Szaknyelv alkalmazása szempontra nem adható 1 és 4 pont, a Források használata szempontra nem adható 1 és 6 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 7 pont). Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.:) azt

jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. írásbeli vizsga 0911 5 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a

válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne

összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és

helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent írásbeli vizsga 0911 6 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg

az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha ez az összpontszám – egész szám, akkor nincs teendő; – törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,33 pont kerekítve 23 pont; 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont). III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok

Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0911 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 7 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató I. Rövid választ igénylő feladatok 1. Zsidó vallás (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) Biblia vagy Ószövetség/Ótestamentum vagy Tóra vagy Mózes könyvei vagy isteni kinyilatkoztatás vagy Szentírás b) D) c) Jeruzsálem d) B C A D 2. Humanizmus és reneszánsz (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) Név Niccolŏ Machiavelli Az indoklás betűjele D) (a politikai gondolkodás megújítója) Leonardo da Vinci C) (polihisztor) Nikolausz Kopernikusz B) (heliocentrikus világkép megalkotója) (Helyes név kiválasztása 0,5 pont; a névhez kapcsolódó indoklás kiválasztása újabb

0,5 pont.) 3. Árpád-házi királyok (Összesen 5 pont) a Az uralkodás kezdetének elfogadható: 997 vagy 1000 vagy 1001. (0,5 pont) Az uralkodás vége: 1038. (0,5 pont) b) az egyház fenntartására (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (1 pont) c) az önbíráskodás vagy a vérbosszú elkerülése (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (1 pont) d) (Kiválasztás és szám együtt 0,5 pont.) I/6. Vagyonáról a tulajdonos rendelkezhet I/22. Szabad ember nem tehető szolgává I/8. vagy I/14 A törvények a keresztény egyház szellemiségét is érvényesítik I/18. A rabszolgát (szolgát) tulajdonosa szabaddá teheti 4. Újkori Anglia (Összesen 4 pont) a) Az ipari forradalom / modernizáció vagy az állami közoktatás-politika vagy kötelező népoktatás / általános tankötelezettség bevezetése vagy a polgári állam megjelenése. (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (1 pont) b) (Soronként 0,5 pont.)

Egyenletesen magas Enyhén emelkedő Erősen emelkedő Alacsony B X C X D X E X c) Pl. A szellemi beruházás hatása jelentkezik az ipari forradalomban, az angol gazdaság fölényében, az általános műveltségben, a kultúra iránt elkötelezett életformában. vagy Az analfabetizmus csökkenése. vagy Az értelmiség arányának növekedése (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (1 pont) 5. Rákóczi-szabadságharc (Összesen 5 pont) a) Spanyol örökösödési háború (0,5 pont) b) 1701–1713/1714 (0,5 pont) c) 1703–1711 (0,5 pont) d) érdekazonosságon alapuló együttműködés volt. (0,5 pont) írásbeli vizsga 0911 8 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató e) Oszmán–Török Birodalom vagy Török Birodalom vagy Törökország (1 pont) f) Pl. Elvonja a császári seregek egy részét a fő hadszíntérről (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (0,5 pont) g) Pl. Nagyhatalmi

támogatás elnyerése vagy nemzetközi elismerés kivívása vagy pénzügyi források megszerzése vagy katonai tanácsadás a kurucoknak. vagy A fő hadszíntérre átvezényelt császári csapatok megkönnyítik a kuruc seregek felszabadító hadműveleteit. (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (0,5 pont) h) Pl. A kuruc csapatok nehezen fegyelmezhetők, a zsákmánnyal szétszélednek vagy túlzott szabadságértelmezés vagy kizárólagos kötődés Rákóczi személyéhez. (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (1 pont) 6. Francia forradalom és Napóleon (Soronként 0,5 pont, összesen 3 pont) Dátum Helyszín Esemény 1789. V 5 1793. III10– XII. 23 1804. XII 2 1813. X 16–19 1815. VI 18 1814–1815 a) Versailles b) Vendée a rendi gyűlés megnyitása forradalomellenes parasztfelkelés sorszáma a térképen 7. (vagy 8) 10. c) Párizs (vagy Notre Dame) d) Lipcse e) Waterloo f) Bécs (vagy Schönbrunn) Napóleon császárrá

koronázása 8. (vagy 7) A „népek csatája” Napóleon utolsó veresége kongresszus az európai rendezésről 11. 6. 3. 7. Reformkor (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont) Állítások a) b) c) d) e) Igaz Hamis X X X X X 8. Két világháború közötti korszak (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) gulag (GULAG) b) kollektivizálás vagy kolhozosítás c) gazdasági válság vagy túltermelési válság vagy válság vagy recesszió vagy dekonjunktúra d) tőzsde (börze) 9. Hazánk a második világháborúban (Összesen 4 pont) a) Don-kanyar vagy Voronyezs (0,5 pont) b) 1939 (0,5 pont) c) Jugoszlávia/Szerbia megszállása vagy Délvidék megszállása, elfoglalása, visszacsatolása vagy a német hadsereg átvonulása Magyarországon (0,5 pont) d) 1944 (0,5 pont) e) Budapest (0,5 pont) f) 1941 (0,5 pont) g) A helyes sorrend: B) C) F) A) D) E) (1 pont) írásbeli vizsga 0911 9 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató

10. Kádár-korszak (Összesen 3 pont) a) Pl. A személyi (magán)tulajdon korlátozott mértékű engedélyezése vagy a lakosság békén hagyása a magánszférában vagy a Kádár-korszakban lehetővé vált az üdülés (pihenés), az utazás. (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható) (1 pont) b) Pl. Különálló kis telkek és nyaralók: a magánszerzés jelképei vagy a kép címe: „Telektulajdonosok” vagy a képaláírás: elfordulás a kultúrától, politikától. (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (Elemenként 1 pont) 11. Jelenkori problémák (Összesen: 3 pont) a) Pl. Emberi hanyagság, mulasztás, felelőtlenség (0,5 pont) b) IV. 28-án (0,5 pont) c) Pl. A magyar politikai vezetés nem mert a szovjet bejelentés, állásfoglalás előtt nyilatkozni; féltek, hogy a SZU-ban el akarják tussolni a katasztrófát. (Elfogadható a sugárszennyezés veszélyeire való figyelmeztetés is.) (Más, hasonló értelmű helyes válasz

is elfogadható) (1 pont) d) Pl. A nukleáris energia felhasználása szükséges, mert a hagyományos energiaforrásokat előbbutóbb helyettesíteni kell vagy mert a nukleáris energia fajlagosan olcsóbb. (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (0,5 pont) A nukleáris energia felhasználása inkább veszélyes, mint hasznos, mert rengeteg kockázattal jár (balesetek, nukleáris hulladék tárolásának megoldatlansága). (Más, hasonló értelmű helyes válasz is elfogadható.) (0,5 pont) 12. Magyar társadalom a XX század végén (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) írásbeli vizsga 0911 10 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. Frank Birodalom (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a Karoling Birodalom kialakulásával, 0-4 fénykorával és felbomlásával foglalkozik. A forrásokból szerzett információk

alapján következtetéseket von le. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a témát elhelyezi időben és térben. 0-4 T: A Karoling Birodalom történetének időtartamát a 732-es, és időben 800-as és a 843-as évekkel jelzi. Térben: a 843-as birodalmi határok, benne: Poitiers, Aachen, Egyházi Állam (Róma), Verdun. M: A vizsgázó helyesen használja az általános és a témához 0-4 Szaknyelv kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül használja: pl. állam, birodalom, hadsereg; illetve helyesen alkalmazza a szakkifejezéseket: pl. császár, gróf, grófság, római katolikus egyház. M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található 0-6 Források információkat, és következtetéseket von le azokból. használata T: Pl.: Rögzíti, hogy Kis Pippin és Nagy Károly királyi, ill császári címét az egyház szentesíti, s utal a római katolikus egyház szerepére a kora középkor politikai

életében. T: Pl.: Rögzíti a Birodalom legnagyobb kiterjedését, valamint Nagy Károly címeit, és megállapítja, hogy az uralkodó lényegében helyreállítja, sőt kibővíti a Nyugat-római Birodalmat. M: A vizsgázó feltárja a Karoling Birodalom történetét 0-8 Eseményeket befolyásoló fő tényezőket, és utal az egységesülés és szétesés alakító tényezők hatásaira. feltárása T: Pl.: Megállapítja, hogy a Meroving-uralom a VI-VII században véres belharcokba torkolt, s utal arra, hogy a rendteremtés a Karoling majordomusok feladata lett. T: Pl.: Megállapítja, hogy a frankok katonai fölénybe kerültek környezetükkel szemben (páncélos lovasság), s utal sikeres védekező harcaikra (Martell Károly), majd folyamatos hódításaikra (Kis Pippin, Nagy Károly). T: Pl.: Rögzíti, hogy az óriásira duzzadt birodalom irányítását és védelmét Nagy Károly a tőle függő grófságok és őrgrófságok rendszerére építette, és kifejti, hogy

a Birodalom szétesése a császár utódai alatt az önállósodó vezetők megnövekedett ereje miatt következett be. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0-2 válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási nyelvhelyesség hibát. A feladatban elérhető összpontszám 28 Elérhető vizsgapontszám 7 írásbeli vizsga 0911 11 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 14. Egyeduralom kialakulása az ókori Rómában (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó folyamatában mutatja be az egyeduralomhoz 0-8 vezető eseménysort. Ismerteti a köztársaság válságának meghatározó elemeit, és rámutat a polgárháború legfontosabb okaira. Lényegre törően ismerteti Julius Caesar és Octavianus útját a teljhatalomhoz, feltárja lépéseik meghatározó tényezőit. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a

forrásokat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a témát elhelyezi térben és időben. 0-4 T: Tér: a Birodalom növekvő területe az adott időszakban, és időben benne: Róma, Actium. Idő: Kre 48 vagy Kre 44, Kre 31 vagy Kr.e 27 Tisztában van a témához kapcsolódó események időrendjével, több időadatot helyes sorrendben sorol fel. M: Helyesen nevezi meg és alkalmazza a témához kapcsolódó 0-6 Szaknyelv általános és történelmi fogalmakat. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül alkalmazza: pl. állam, köztársaság, válság, polgárháború, hódítás, nép; illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakból: pl. consul, senatus, dictator, néptribunus, lovagrend, provincia, senatori rend, triumvirátus, Néppárt. M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található 0-10 Források információkat, és következtetéseket von le azokból. használata T: Pl.:

Rögzíti Róma területszerző háborúinak tényét, és megállapítja, hogy ennek egyik következménye a közgondolkodás átalakulása, a köztársasági erkölcs felbomlása. T: Pl.: Megállapítja, hogy az I triumviratus megszervezése az akkor még viszonylag csekély tényleges hatalommal bíró Caesar műve, s utal személyes, hosszú távú céljaira, például az egyeduralom megszervezésére. T: Pl.: Rámutat Caesar népszerűségére, s kifejti, hogy befolyását a hozzá hűséges hadseregre és az adományokkal megnyert köznépre alapozta. T: Pl.: Ismerteti a II triumviratus megszervezésének körülményeit, s rámutat, hogy riválisai félreállítása, legyőzése után Octavianus (Augustus) társadalmi ellenállás nélkül, illetve szenátusi jóváhagyással szerezheti meg a teljhatalmat. M: A vizsgázó feltárja az egyeduralom megteremtésének fő 0-12 Eseményeket tényezőit, és utal a köztársaság felszámolásának fontosabb alakító tényezők

következményeire. feltárása T: Pl.: Rámutat, hogy a sikeres hódítások révén Róma világbirodalmat szerzett, s kifejti, hogy ennek irányítására és a belső társadalmi feszültségek kezelésére a köztársasági államrend nem volt alkalmas, vagy utal a köztársaság politikai válságára. írásbeli vizsga 0911 12 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató T: Pl.: Megállapítja, hogy a korszakban felértékelődött a hadsereg szerepe, s utal rá, hogy az egyeduralomra törekvők a hadsereget saját politikai céljaik elérésére használták. T: Pl.: Utal az ismétlődő belső zavarokra, polgárháborús állapotokra, s megállapítja, hogy az egyeduralom megteremtésére több politikus is kísérletet tett. T: Pl.: Utal Julius Caesar reformjaira, s rámutat, hogy a nyílt diktatúra megteremtésekor nem törődött politikai ellenfeleinek szervezkedésével vagy utal Octavianus (Augustus) politikai

realitásérzékére, s ebből származtatja óvatosabb, köztársasági látszatokkal leplezett egyeduralmát. T: Önálló ismereteivel, megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak 0-8 és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Elérhető vizsgapontszám 16 15. Rabszolgakérdés az USA-ban (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó az amerikai rabszolgakérdés problémáját tárgyalja 0-4 Észak és Dél ellentétébe ágyazva. Felhasználja a források információit s azokból következtetéseket von le. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a témát elhelyezi térben és

időben. 0-4 T: Megjelöli a polgárháború időszakát (1861–65). Az és időben eseményeket az USA északi és déli államainak területére helyezi. M: A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza a téma 0-4 Szaknyelv általános és történelmi fogalmait. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül alkalmazza: pl. alkotmány, demokrácia, emberi jogok, választójog, polgárháború; illetve a témához kötődő történelmi fogalmak közül: pl. ültetvény, rabszolgaság, unió, konföderáció, rabszolga-felszabadítás. M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található 0-6 Források információkat, és következtetéseket von le azokból. használata T: Pl.: Rögzíti a déli rasszista felfogást és a rabszolgaság északi bírálatát, s megállapítja, hogy a köztük feszülő ellentét áthidalhatatlan volt az Unió keretei között. T: Pl.: Rögzíti, hogy Észak (Lincoln) a polgárháború elején kompromisszumra is hajlandó

lett volna az Unió egysége érdekében, s megállapítja, hogy csak a háború későbbi szakaszában döntöttek a rabszolgák felszabadításáról. írásbeli vizsga 0911 13 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó válaszában feltárja a rabszolgakérdés kiéleződésének legfontosabb okait, és vázolja a rabszolgafelszabadítás körülményeit. T: Pl.: Feltárja, hogy Dél a rabszolgatartó ültetvényes gazdálkodás fennmaradásában volt érdekelt, s utal az iparosodott Észak gyors tőkés fejlődésére. T: Rögzíti az arisztokratikus Dél fehér lakosságának rasszista nézeteit, s utal a demokratikus Észak emberjogi elkötelezettségére (abolícionizmus). T: Pl.: Elemzi, hogy a déliek a Konföderáció megalakításával az Egyesült Államok létét fenyegették, s megállapítja, hogy az északiak az Unió egységéért harcoltak s ennek rendelték alá a rabszolga-felszabadítást.

Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy henyelvhelyesség lyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám Eseményeket alakító tényezők feltárása 16. Nők helyzete a XX század első harmadában 0-8 0-2 28 7 (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó áttekintést ad a nők társadalmi helyzetének 0-8 változásairól. A válasz lényegre törően ismerteti a nők közéleti szerepét, valamint a munkában és az iskoláztatásban elfoglalt helyét. A vizsgázó összeveti a nők és a férfiak eltérő helyzetét, elemzésében kitér a választójog szerepére. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a jelenségeket elhelyezi időben és térben. 0-4 T: A témát az európai

és az észak-amerikai térségben és időben vizsgálja. Időben: a XX század a II világháború kezdetéig (benne pl. 1914–18, 1929, 1939) M: A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza témához 0-6 Szaknyelv kapcsolódó általános és történelmi fogalmakat. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül alkalmazza: pl. munkamegosztás, szabadságjogok, parlamenti demokrácia, választójog, népoktatás, egyetem; illetve a téma történelmi fogalmaiból: pl. emancipáció, feminizmus M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található 0-10 Források információkat, és következtetéseket von le azokból. használata T: Pl.: Rögzíti a nők férfiakéval egyenlő választójogának néhány időpontját, s megállapítja, hogy a politikai emancipáció elérése hosszú folyamat eredménye. T: Pl.: Rögzíti, hogy már a XX század elején jelentős a női munkavállalók aránya, s megállapítja, hogy ez a modern gazdaság és a

szolgáltatások munkaerő utáni igényével függ össze. írásbeli vizsga 0911 14 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató T: Pl.: Rögzíti, hogy az I világháború alatt minden területen tömegessé vált a nők bevonása a fizetett munkakörökbe, s megállapítja, hogy ennek oka főleg a férfi munkaerő háború miatti hiánya. T: Pl.: Rögzíti a nőhallgatók arányának növekedését az egyetemeken, s megállapítja, hogy ez a társadalmi igény mellett a feminista mozgalmak sikerének is betudható. M: A vizsgázó feltárja, melyek voltak a nők helyzetének 0-12 Eseményeket változásait meghatározó legfontosabb tényezők, és utal ezek alakító tényezők következményeire. feltárása T: Pl.: Rámutat a modernizációra (pl gépesítés, szolgáltató szektor erősödése), és kifejti, hogy ezzel újabb tér nyílt a női munka számára. T: Pl.: Megállapítja, hogy az I világháború tömegesen vonta el a

férfiakat a civil élettől, s rögzíti, hogy ez a nők munkába állításának kényszerével járt együtt. T: Pl.: Megállapítja a feminista mozgalmak növekvő erejét és szervezettségét, s utal a nők közéleti befolyásának megerősödésére. T: Pl.: Utal arra, hogy a jelzett korszakban az emberi és polgári jogok érvényesítésére vonatkozó igények megnőttek, és feltárja, hogy ez együttjárt a nőemancipáció megvalósulásával is. T: Önálló ismereteivel, megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak 0-8 és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Elérhető vizsgapontszám 16 írásbeli

vizsga 0911 15 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 17. Az Anjou-kor társadalma (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően az Anjou-kor földbirtokosságát érintő 0-4 társadalmi változásokkal foglalkozik. A forrásokból kiemelt információkból lényegi következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a témát elhelyezi időben és térben. 0-4 T: Tisztában van a XIV. századi Magyar Királyság területi és időben viszonyaival (benne: Buda, Visegrád); és az Anjou-kor fontosabb kronológiai adataival (1308–1342, 1342–1382, 1351). M: A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza a témához 0-4 Szaknyelv kapcsolódó általános és történelmi fogalmakat. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül használja: pl. állam, báró, nemes; illetve a téma történelmi fogalmaiból: pl. főnemes, köznemes, bandérium,

familiaritás, jobbágy, ősiség, kilenced. M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található 0-6 Források információkat, és következtetéseket von le azokból. használata T: Pl.: Rögzíti, hogy Károly Róbert a bárókkal szemben jutott hatalomra, s megállapítja, hogy új bárói (főnemesi) famíliákra támaszkodott. T: Pl.: Rögzíti, hogy a köznemesség továbbra is ki volt szolgáltatva a báróknak, és megállapítja, hogy érdekei érvényesítését a királytól várta. M: A vizsgázó feltárja, melyek voltak a társadalmi 0-8 Eseményeket változásokat kiváltó főbb tényezők, és utal az egységesülő, alakító tényezők rendies társadalomra. feltárása T: Pl.: Rögzíti, hogy az új főnemesi, bárói csoport birtokokat kapva betöltötte az országos főméltóságokat, és utal arra, hogy kizárta a pozíciókból a köznemességet. T: Pl.: Megállapítja, hogy a köznemességet (nemességet) a familiaritás intézménye köti a

nagyurakhoz, s utal rá, hogy nemesi kiváltságaik biztosítása legfontosabb társadalmi céljuk. T: Pl.: Rögzíti, hogy az uralkodó az Aranybulla megújításával (pl. ősiség) kívánta fenntartani a nemesi társadalom békéjét, és megállapítja, hogy az Anjou-kor végére megszilárdult a jogilag egységes nemesség vagy utal arra, hogy ezzel végleg elkülönül a jobbágyságtól. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0-2 A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy henyelvhelyesség lyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám 28 Elérhető vizsgapontszám 7 írásbeli vizsga 0911 16 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 18. Bethlen Gábor fejedelemsége (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó ismerteti Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 0-8 politikáját. A vizsgázó válaszában kitér Bethlen Gábor

belpolitikai tevékenységére, utal Erdélyt felvirágoztató intézkedéseire. Lényegre törően mutatja be külpolitikájának alapvető vonásait, török- és Habsburg-politikájának hátterét. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a vizsgált jelenségeket elhelyezi térben és 0-4 időben. és időben T: Rögzíti Bethlen uralkodásának időszakát (a XVII. század első harmada, megemlíti a harmincéves háborút: 1618–1648). Utal a három részre szakadt Magyarország helyzetére és az Erdélyi Fejedelemségre (Gyulafehérvár). M: A vizsgázó helyesen nevezi meg a témához kapcsolódó 0-6 Szaknyelv általános és történelmi fogalmakat. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül alkalmazza: pl. állam, hadsereg, vallás, szövetség, reformáció, protestantizmus, ellenreformáció; illetve a témához kapcsolódó

történelmi fogalmakból használja: pl. abszolutizmus, merkantilizmus, harmincéves háború, kálvinizmus. M: A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a 0-10 Források forrásokat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. használata T: Pl.: Rögzíti, hogy Bethlen eszménye az erős fejedelmi hatalom, s megállapítja, hogy uralma az abszolutizmus egyes jegyeit is mutatja. T: Pl.: Rögzíti, hogy a fejedelem kényszerű realitásnak fogja fel a török hatalmát, s megállapítja, hogy külső segítség híján megpróbálja befolyásolni a portát, elhárítva ezzel Erdély török megszállását. T: Pl.: Rögzíti, hogy Bethlen békét kötött a Habsburg uralkodóval, és megállapítja, hogy ennek bel- és külpolitikai okai egyaránt voltak. T: Pl.: Rögzíti Bethlen gazdasági reformjait, és megállapítja, hogy ez biztosította háborúinak pénzügyi alapját. M: A vizsgázó feltárja a fejedelem politikáját meghatározó 0-12 Eseményeket

tényezőket, és vázolja, hogy ezek biztosították Erdély erejét és alakító tényezők önállóságát. feltárása T: Pl.: Rögzíti, hogy az erdélyi rendek viszonylagosan gyengék voltak, s megállapítja, hogy ez megkönnyítette az erős fejedelmi hatalom megteremtését. T: Pl.: Rögzíti, hogy Bethlen a királyi Magyarország és Erdély egyesítése érdekében bekapcsolódott a harmincéves háborúba, és megállapítja, hogy szövetségesei kudarcai miatt csak részeredményeket ért el. írásbeli vizsga 0911 17 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató T: Pl.: Rögzíti Bethlen gazdaságpolitikájának merkantilista vonásait, és megállapítja, hogy uralkodásának időszaka Erdély aranykora volt. T: Pl.: Rögzíti az Erdélyi Fejedelemség erőforrásainak korlátozott voltát, s megállapítja, hogy ennek ellenére a hadi kiadásokon kívül futotta a fejedelmi udvar fényének megteremtésére, a kultúra, a

kálvinista egyház támogatására is. T: Önálló ismereteivel, megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak 0-8 és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Elérhető vizsgapontszám 16 19. Országgyűlés és megye a reformkorban (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja a reformkori országgyűlés és a megye 0-4 Feladatmegértés működési rendjét, egymáshoz való viszonyukat. A források elemzésével lényeges összefüggéseket tár fel. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a vizsgált jelenséget elhelyezi időben és 0-4 térben. és időben T: Megemlíti, hogy Magyarország

ekkor a Habsburg Birodalom része (Pozsony, Pest-Buda). Megemlíti a reformkor időszakát: 1825/1830–1848. M: A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza a téma 0-4 Szaknyelv általános és történelmi fogalmait. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül alkalmazza: pl. rendiség, megye, követ, nemesség, törvényhozás; illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakból: pl. királyi jogkör, követutasítás, megyegyűlés, országgyűlés, alsótábla, felsőtábla. M: A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a 0-6 Források forrásokat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. használata T: Pl.: Rögzíti a két testület egymáshoz való kapcsolatát (pl követutasítás, megyei követek az alsótáblán), és megállapítja, hogy a megyéknek meghatározó befolyása volt az országgyűlés döntéseire. T: Pl.: Rögzíti a kortársak különböző megítélését a megyék szerepéről, és megállapítja, hogy ez az

eltérő politikai felfogásuk következménye. írásbeli vizsga 0911 18 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó feltárja az országgyűlés és a megyék működését meghatározó legfontosabb tényezőket, kitér a megyék szerepének eltérő kortársi értékeléseire. T: Pl.: Rögzíti az országgyűlés és a megyék működési rendjét, és megállapítja, hogy a két intézmény a törvényhozás területén kapcsolódott össze. T: Pl.: Rögzíti a kerületi ülések fontosságát, és megállapítja, hogy mindhárom intézmény (országgyűlés, kerületi ülés és megyegyűlés) rendi érdekeket szolgált. T: Pl.: Rögzíti, hogy a megyék sokrétű feladatot láttak el (közigazgatás, bíráskodás, követküldés stb.), és megállapítja, hogy a hatalmi ágak a megyében nem voltak szétválasztva. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz

nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy henyelvhelyesség lyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám Eseményeket alakító tényezők feltárása 20. Nemzetiségek a dualizmus korában 0-8 0-2 28 7 (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó a dualizmus kori nemzetiségek társadalmi és 0-8 műveltségi viszonyait vizsgálja, bemutatja politikai törekvéseiket. A válasz lényegre törően mutatja be a nemzetiségek dualizmushoz való viszonyát, és ismerteti önállósodási elképzeléseiket. A vizsgázó utal a magyar politika asszimilációs törekvéseire, és vázolja az erre született nemzetiségi reakciókat. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a témát elhelyezi időben és térben. 0-4 T: Megállapítja, hogy Magyarország az Osztrák–Magyarés időben

Monarchia része, vázolja, hogy a dualizmus időszaka 1867 és 1918 közötti időszakot jelenti, utalhat a nemzetiségek térbeli elhelyezkedésére, megemlítheti a legfontosabb, nemzetiségekre vonatkozó törvények időpontját. M: A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza a témához 0-6 Szaknyelv kapcsolódó általános és történelmi fogalmakat. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül használja: pl. állam, nemzet, nemzetiség, etnikum, nemzetiségi kérdés, nemzetiségi törvény, nemzetállam, államnyelv; illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakból: pl. kiegyezés, dualista monarchia, millennium, népoktatás, asszimiláció, kivándorlás, autonómia. írásbeli vizsga 0911 19 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli vizsga 0911 Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a 0-10

forrásokat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. T: Pl.: Rögzíti, hogy a németség kivételével a nemzetiségek főleg az agráriumból élő parasztsághoz tartoztak, s megállapítja, hogy ez főleg történeti okokra vezethető vissza (csonka társadalmak). T: Pl.: Rögzíti, hogy a németség kivételével a városlakó nemzetiségiek aránya jóval kisebb az össznépességben elfoglalt számarányuknál, s megállapítja, hogy az urbanizáció a nemzetiségi beköltözők nagyarányú asszimilációjával járt. T: Pl.: Rögzíti, hogy a németség kivételével jelentős a nemzetiségek alfabetizációs lemaradása, s megállapítja, hogy ebben a történetileg kialakult öröklöttség mellett szerepe van a hazai oktatáspolitikának is. T: Pl.: Rögzíti, hogy a román, szerb és szlovák nemzetiségi mozgalmak elutasították a dualizmus kialakult rendszerét és a nemzetiségi törvényt, s kifejti, hogy nyelvi, önkormányzati, iskoláztatási

törekvéseikkel szembekerültek a magyar kormánypolitikával, de nagyobb önállóságuk keretéül az első világháborúig elfogadták a Magyar Királyságot. M: A vizsgázó feltárja, hogy mely tényezők hatottak a 0-12 nemzetiségek társadalmi-műveltségi viszonyaira, és vázolja a nemzetiségek politikai törekvéseire ható tényezőket is. T: Pl.: Utal arra, hogy a magyar politikai elit az „egy politikai nemzet” elvét vallotta, s kifejti, hogy a nemzetiségi kérdés 1868-as rendezése kizárta a belső autonómia lehetőségét (kivétel: horvát kiegyezés). T: Pl.: Rámutat, hogy a dualizmus kori ország alapjában a polgári nemzetállamok elvén (a liberalizmus elvei szerint) működött, és utal arra, hogy a nemzetiségek az 1868-as nemzetiségi törvény alapján széles körű nyelvhasználattal élhettek, politikai pártokat, egyleteket szabadon alapíthattak. T: Pl.: Rögzíti, hogy milyen tényezők hatottak az asszimilációra és a nemzetiségi

kivándorlásra, és megállapítja, hogy a nemzetiségek politikai törekvéseiben a nacionalizmus jelentős szerepet játszott. T: Pl.: Megállapítja, hogy a századfordulón gazdaságilag is megerősödő nemzetiségek politikai törekvései a külföld rokonszenvétől kísérve az önkormányzatiság elérésére irányultak, s rögzíti, hogy a magyar politika nem talált erre megfelelő választ. T: Önálló ismereteivel, megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. 20 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak 0-8 és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48

Elérhető vizsgapontszám 16 21. Demokratikus jogállamiság Magyarországon (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja a magyar alkotmányos rendszert és 0-4 ismerteti a demokratikus jogállamiság biztosítékait. A források elemzésével lényeges összefüggéseket tár fel. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a jelenségeket elhelyezi időben és térben. 0-4 T: Megállapítja, hogy Magyarországon a rendszerváltás és időben időszaka 1989–1990, és megállapítja, hogy Magyarország a szovjet tömb szétesésével visszanyerte szuverenitását. M: A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza a téma 0-4 Szaknyelv általános és történelmi fogalmait. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül alkalmazza: pl. alkotmány, emberi jogok, népfelség, hatalmi ágak, országgyűlés, nyilvánosság, demokrácia, köztársaság, parlamenti rendszer; illetve a témához kapcsolódó történelmi

fogalmakból: pl. rendszerváltozás választójog, kormány, polgári szabadságjogok. M: A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a Források 0-6 forrásokat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. használata T: Pl.: Rögzíti, hogy a mai Magyarországon a hatalommegosztás elve érvényesül, és megállapítja, hogy ezt az Alkotmány deklarálja. T: Pl.: Rögzíti a végrehajtó hatalomtól független hatalmi ágak és néhány egyéb ellenőrző szervezet létét, s megállapítja, hogy ezek a fékek és ellensúlyok szerepét töltik be, biztosítják a törvények uralmát, az emberi jogok és az állampolgári jogegyenlőség érvényesülését. M: A vizsgázó utal a mai államrendszer kialakulására ható 0-8 Eseményeket legfontosabb tényezőkre, és vázolja a demokratikus alakító tényezők jogállamiság jellemző kritériumait. feltárása T: Pl.: Rögzíti, hogy 1989 előtt Magyarországon pártállami diktatúra volt, s megállapítja,

hogy a rendszerváltás fő tartalma ennek felszámolása volt. T: Pl.: Rögzíti, hogy a rendszerváltó politikai erők a modern alkotmányosság alapján álltak, s megállapítja, hogy a harmadik magyar köztársaság parlamentáris kormányrendszerben működik. írásbeli vizsga 0911 21 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató T: Pl.: Rögzíti, hogy a magyar demokratikus átalakulás az egyetemes európai értékekhez alkalmazkodva történt meg, és megállapítja, hogy a demokratikus értékek garanciái: a civil társadalom, versengő pártok, a nyilvánosságot teremtő média, a többi demokratikus intézmény. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy henyelvhelyesség lyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám 22. Magyar zsidóság és antiszemitizmus 0-2 28 7 (hosszú)

Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó a zsidóság sorsának alakulását mutatja be a két 0-8 világháború közötti időszakban, vázolja a zsidóság helyzetében bekövetkező változásokat. Lényegre törően mutatja be az antiszemitizmus jelenségét, rávilágít a probléma kiéleződésének belső és külső okaira. Kitér a legfontosabb, a zsidóság sorsára ható rendeletekre, törvényekre, és megvilágítja ezek hátterét. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás térben M: A vizsgázó a témát elhelyezi térben és időben. 0-4 T: Rögzíti a téma időhatárait (1918–1941), ezen belül: 1920, és időben 1938, 1939, 1941. Térbeliség: a trianoni béke szerinti határok (valamint az 1941-ig visszakapott területek: Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély). M: A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza a témához 0-6 Szaknyelv

kapcsolódó általános és történelmi fogalmakat. alkalmazása T: Az általános történelmi fogalmak közül alkalmazza: pl. állam országgyűlés, asszimiláció, antiszemitizmus, diszkrimináció; illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakból: pl. numerus clausus, zsidótörvények M: A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forráso- 0-10 Források kat, azokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. használata T: Pl.: Feltárja az első világháborús összeomlás, a forradalmak és a trianoni békediktátum megrázkódtatásait, s megállapítja, hogy a közgondolkodás a zsidóságot bűnbaknak állította be. T: Pl.: Rögzíti a zsidóság arányát a magyar társadalomban, és megállapítja, hogy a zsidóság a XX. század elején a felsőoktatásban felülreprezentált volt. T: Pl.: Rögzíti, hogy az első két zsidótörvény korlátozásai a zsidóságot az ország kulturális, gazdasági és társadalmi életéből fokozatosan

kiszorították, és megállapítja, hogy a magyar zsidóság helyzete a környező államokban élőkhöz viszonyítva ekkor még kedvezőnek volt mondható. T: Pl.: Utal az egymást követő zsidótörvények korlátozásaira, s megállapítja, hogy a rendelkezések a náci típusú faji alapú kirekesztés felé tolódtak el. írásbeli vizsga 0911 22 / 23 2010. május 5 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó feltárja, melyek voltak az antiszemitizmus 0-12 felerősödésének legfontosabb okai, vázolja a törvényi intézkedések jellemző hatásait. T: Pl.: Rögzíti a zsidóság dualizmuskori emancipációjának tényét, arányát a társadalomban, helyét a munkamegosztásban és utal arra, hogy ez az első világháború utáni összeomlásban kiváltja a középosztályok egy részének (keresztény középosztály) erős antiszemitizmusát, amely pl. a numerus clausus törvényben fejeződik ki. T: Pl.: Rögzíti, hogy az első

világháború utáni események (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, Trianon) felerősítették a magyar társadalomban a bűnbak-keresés jelenségét, és megállapítja, hogy ez együtt járt a politikai antiszemitizmus kiszélesedésével. T: Pl.: Rögzíti, hogy az ország legnagyobb támasza a területi revízióban a harmincas évek közepétől a náci Németország lett, s feltárja, hogy ez a hazai politikai élet általános jobbratolódásával járt, benne az antiszemitizmus újabb hullámával, melynek következménye lett a hazai zsidóság kiszorítása a gazdasági, kulturális életből. T: Pl.: Elemzi a szélsőjobb nyomását (és a „keresztény” középosztály egzisztenciális feszültségeit), és rámutat, hogy a kormánypolitika részben emiatt hozta meg a zsidóságot egyre súlyosabban korlátozó törvényeket. T: Önálló ismereteivel, megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A tanuló

fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak 0-8 és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Elérhető vizsgapontszám 16 Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli vizsga 0911 23 / 23 2010. május 5 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 5 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0911 I. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására

törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! • A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 2 / 16 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: I. Rövid választ igénylő feladatok 1. A feladat a zsidó egyistenhitre vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) „A

Deuteronomium [Mózes ötödik könyve] Jahve-elképzelése is új vonásokat mutat. Még mindig nem ő az egyedüli isten, de fölötte áll a többieknek [] A többi istenek is reális létezők tehát, de Jahvéhoz képest alacsonyabb rendű lények, vagy éppenséggel démonok, gonosz szellemek: végső soron nem is igazi istenek.” B) „Az i.e IV évezred végén beköltözött, sémi nyelvet beszélő kánaáni lakosság hite szerint a földet isteni lények, az Élek (többes száma: Elohim) népesítik be” C) „[.] Jahve a déli törzsek viharistene, kiszorította a többi törzs isteneit, a törzsszövetség egységét jelképező egyetlen istenné lett. [] Jahve ezek szerint nem a világmindenség egyetlen istene, hanem csupán az izraeli törzsek szövetségének védője, akinek létezése s e törzsek részéről való tisztelete korántsem zárja ki más törzsek és törzsszövetségek által tisztelt istenek, elohimok vele azonos rangú realitását.” D) „Az

ún. második Ézsajás [] beszédei mondják ki először a monoteizmus tanításait a maguk teljes következetességében. Jahve az, aki a világmindenséget teremtette, ő alkotta a sötétséget csakúgy, mint a világosságot, a rosszat nem kevésbé, mint a jót, s őrajta kívül minden más isten csupán fából faragott bálvány, élettelen és tehetetlen anyag. Jahve az egyetlen, aki ismeri és híveivel közli a jövendőt, ő az, aki nem is annyira megbüntette, mint inkább szenvedésekkel próbára tette és megtisztította népét.” (Hahn István történész) a) Mi a zsidó vallás fő forrása? . b) A fenti idézetek közül melyikben található a monoteizmus meghatározása? Írja az idézet betűjelét a pontozott vonalra! . c) Hol épült fel a zsidó vallás temploma? A város neve:. d) Állapítsa meg a fenti idézetek helyes sorrendjét a bennük felidézett vallástörténeti állomások időrendje szerint! A helyes sorrendet az idézetek betűjelei

segítségével írja be a táblázatba, kezdje a legkorábbival! 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 3 / 16 2010. május 5 Azonosító jel: Történelem emelt szint 2. A feladat a humanizmus és a reneszánsz korához kapcsolódik a) Válassza ki a történelmi személyiségek névsorából azokat, akiknek működése a humanizmushoz és a reneszánszhoz köthető! Írja a neveket a táblázatba! (Elemenként 0,5 pont.) Szent Ferenc, Niccolŏ Machiavelli, Leonardo da Vinci, Aquinói Szt. Tamás, IV Károly, Nikolausz Kopernikusz, Habsburg I. Rudolf b) Az alábbi indoklások közül rendelje a nevekhez a megfelelőket! Írja az indoklás betűjelét a táblázatba! (Elemenként 0,5 pont.) A) a haza atyja; B) a heliocentrikus világkép megalkotója; C) polihisztor; D) a politikai gondolkodás megújítója; E) a Bibliotheca Corviniana létrehozója; F) az eposz megújítója; G) a geocentrikus világkép megalkotója; Név Az indoklás betűjele 3 pont 3. A

feladat az Árpád-házi királyok korára vonatkozik Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! „I/6. A magánvagyon királyi engedélyezéséről Királyi hatalmunknál fogva elhatároztuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában vagyonát felosztani, feleségének, fiainak és leányainak és rokonainak, vagy az egyháznak adományozni, és ezt a halála után se merje senki érvénytelenné tenni. I/8. A vasárnap megtartásáról Ha valamely pap vagy ispán, avagy valamely más hívő személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra. I/14. A gyilkosságokról Ha valaki haragra gyulladva, vagy dölyfösségtől kevélyen szándékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy tanácsunk végzése szerint száztíz aranypénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a király kincstárába kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tízet meg a bíráknak és a közbenjáróknak ajándékozzanak. A

gyilkos ezenfelül az egyházi törvények rendelkezése szerint vezekeljen. I/18. A szabadosokról Ha valaki könyörületességtől vezéreltetve saját rabszolgáit vagy szolgálóleányait tanúbizonyság mellett szabadsággal ajándékozza meg, úgy határoztunk, hogy halála után azokat irigységtől vezéreltetve, senki szolgaságba visszavetni ne merészelje. írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 4 / 16 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: I/22. Azokról, akik szabadokat szolgaságba hajtanak Mivel tehát Istenhez méltó és az embereknek legjobb, hogy ki-ki életének futását a szabadság serénységével végezze, a királyi végzés szerint elhatároztuk, hogy ezután az ispánok vagy katonák közül senki se merészeljen szabad személyt szolgaságba hajtani. II/18. A tizedről Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tízedik részt adja Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt adjon Istennek, és ha valaki a

püspöknek elkülönített [félretett] tizedét meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.” (Szent István I és II törvénykönyvéből) a) Mettől meddig uralkodott I. (Szent) István? (Elemenként 0,5 pont) b) Nevezzen meg egy olyan célt, amely a tized elrendelését szolgálta! (1 pont) . c) Mit kívánt elérni a gyilkosságokról szóló (I/14.) rendelkezés? (1 pont) . d) Válassza ki aláhúzással a következő felsorolásból azt a négy alapelvet, amelyek a törvényalkotó szándékait tükrözik! A kiválasztott alapelvek elé írja oda annak a törvénynek a számát, amellyel választását igazolja! (Elemenként 0,5 pont.) A törvények érvényesítik a „szemet szemért, fogat fogért” elvét. Vagyonáról a tulajdonos rendelkezhet. Szabad ember nem tehető szolgává. A törvények a keresztény egyház szellemiségét is érvényesítik. A rabszolgát (szolgát) tulajdonosa szabaddá teheti. A

törvénykönyv szabályozza az adósrabszolgaság intézményét. Megfogalmazza az „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvét. Rendelkezik a királyi serviensek jogállásáról. 5 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 5 / 16 2010. május 5 Azonosító jel: Történelem emelt szint 4. A feladat az újkori Anglia történelméhez kapcsolódik Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! A) B) C) D) E) Az iskolázott Anglia Lovagok és nemesek Papság és értelmiség Kézművesek és kereskedők Birtokos parasztok és kistermelők Szolgák és napszámosok Az iskolázott Európa Az ábrák a férfiak írástudását mutatják (az egyházi anyakönyvek aláírásai alapján) „Az alfabetizáció ritmusa a XVIII. század folyamán azonos Franciaországban és Angliában, ami azt jelenti, hogy Anglia megőrizte a száz százalékoshoz közeli előnyét a felvilágosodás kezdetei, az 1680 körüli időszak óta. Anglia a XVII század

folyamán teremti meg XVIII. század végi nekilendülésének összes feltételét Az angol XVII. század az agyakba ruházott be” (P Chaunu történész) a) Mi az oka annak, hogy Franciaország a XIX. század közepén az írni-olvasni tudás tekintetében felzárkózott Angliához? (1 pont) . . b) Állapítsa meg a betűvel jelzett angol társadalmi rétegek írástudásának alakulását a XVIII. században! Választását a táblázatban X jellel jelölje! (Soronként 0,5 pont) Egyenletesen magas Enyhén emelkedő Erősen emelkedő Alacsony B) Papság és értelmiség C) Kézművesek és kereskedők D) Birtokos parasztok és kistermelők E) Szolgák és napszámosok írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 6 / 16 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: c) Nevezzen meg röviden az angliai írni-olvasni tudás fejlődésének lehetséges következményei közül egyet! (1 pont) 4 pont 5. A feladat a Rákóczi-szabadságharc történetéhez

kapcsolódik Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! „Felség! Danckán keresztül igen bizonytalan a levelek járása, ezért csak késedelmesen tudtam teljesíteni kötelességemet, hogy Felségednek apróra elmondjam hazám ügyeit. Most azonban, a konstantinápolyi cím birtokában semmit sem késve máris alázatosan tudósítom Felségedet, mi jó és rossz történt, amióta előző leveleim elmondták, mily sikerekre vezetett szabadságát féltő népem első tüze, amit nyilván mutatott Schlick tábornok veresége. Ezen aktus után azonban a hadak, nem találván több ellenséget, s azt vélvén, hogy egész Magyarország meghódításával biztonságba jutottak, a maguk dolgával kezdtek törődni és az ellenségtől ejtett prédával visszavonultak. Mindent megkísértettem, Felség, ami tőlem tellett, hogy a szerte kóborló hadakat összegyűjtsem, mégis mivel a nagyon kemény szigorúságnak kárát vallhattam volna oly hadi nép közt,

amelyet mind a szabadság túlzottan tágas felfogása, mind személyem igen nagy kedvelése lelkesít, a fenyegetéseket ígéretekkel és kedvükben járással váltogattam, nehogy bármit is elmulasszak, amivel hazámnak és Felségednek ügyét előbbre vihetem.” ( II Rákóczi Ferenc XIV Lajoshoz írott levele; 1704) a) Melyik nagy európai háború során került szövetségesi viszonyba XIV. Lajos, francia király és Rákóczi? (0,5 pont) b) Mettől meddig tartott az említett háború? (0,5 pont) . c) Mettől meddig tartott a Rákóczi-szabadságharc? (0,5 pont) . d) Húzza alá a mondat helyesnek tartott befejezését! (0,5 pont) A francia-magyar viszony a szabadságharc alatt inkább – egyenlő felek szövetsége volt. – érdekazonosságon alapuló együttműködés volt. e) Melyik országon keresztül tartotta a diplomáciai kapcsolatot Rákóczi és XIV. Lajos a levél megszületésekor? (1 pont) . írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 7 / 16 2010.

május 5 Azonosító jel: Történelem emelt szint f) Említsen egy olyan okot, amely francia részről indokolta a Rákóczival kötött szövetséget! (0,5 pont) g) Említsen egy olyan okot, amely Rákóczi részéről indokolta a franciákkal kötött szövetséget! (0,5 pont) h) Ismertessen a levél alapján Rákóczi hadsereg-szervezési nehézségei közül egyet! (1 pont) 5 pont 6. A feladat a francia forradalom és a napóleoni kor történelméhez kapcsolódik Töltse ki a táblázatban a Helyszín oszlopát, majd a helyszínek betűjelét kapcsolja össze a térkép számozott helyeivel! (Több a számozott hely, mint amennyi a jó megoldáshoz szükséges.) (Soronként 0,5 pont) Dátum Helyszín Esemény 1789. V 5 a) a rendi gyűlés megnyitása 1793. III10-XII23 b) 1804. XII 2 c) forradalomellenes, royalista parasztfelkelés Napóleon császárrá koronázása 1813. X 16-19 d) A „népek csatája” 1815. VI 18 e) Napóleon utolsó veresége

1814-1815 f) kongresszus az európai rendezésről írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 8 / 16 sorszáma a térképen 11. 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: 3 pont 7. A feladat a magyar reformkor történetéhez kapcsolódik Állapítsa meg a következő állításokról a forrás és ismeretei segítségével, igazak-e vagy hamisak! Választását X jellel jelölje! (Elemenként 1 pont.) „Mi oly indítványokat, melyek az alkotmányos biztosítékok kifejtésére és a nemzet ellenőrködése öregbítésére céloznának, a kormánytól annál kevésbé várhatunk, mivel hazánkban a kormány nem parlamenti; annak tagjait nem a nemzet többségének akarata vagy óhajtása jelöli ki, nem a nemzet bizodalmától függ fennállhatása, nem ment [mentes] az idegen és épen nem nemzeti s nem is alkotmányos elemek befolyásától. Mind ezeknél fogva feladatunknak ismerve indítványozási jogunkkal élni, kötelességünknek tartjuk nyilván s

világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi létrehozását az idő és helyzetünk körülményei szerint, a hon javára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. Ezek a következők: a) A közterhekbeni osztakozás. Mire nézve az eddig egyedül adózó nép terheinek megkönnyítését főbb kötelességünknek ismerjük [el]. b) A honpolgárok nem nemes osztályainak, mindenekelőtt pedig a királyi városoknak és szabad kerületeknek képviselet alapján úgy törvényhozási, mint helyhatósági jogokban valóságos részesítése. írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 9 / 16 2010. május 5 Azonosító jel: Történelem emelt szint c) A törvény előtti egyenlőség. d) Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kötelező törvény általi megszüntetése. e) Az ősiség eltörlésével a hitel és birtokszerzés biztosítása.” (Ellenzéki nyilatkozat; 1847) Állítások Igaz Hamis a) A nyilatkozatot az országgyűlés

alsótáblája adta ki. b) A nyilatkozat szerint a kormány nem áll nemzeti és alkotmányos alapokon. c) A nyilatkozatba belefoglalták Kossuth teljes reformkori programját. d) Követelik a polgári tulajdonviszonyok megteremtését. e) Célul tűzik ki a kötelező örökváltság törvénybe iktatását. 5 pont 8. A feladat a két világháború közötti kor történetére vonatkozik Írja a fogalmakat a pontozott vonalra a meghatározások alapján! (Elemenként 0,5 pont.) a) .: a szovjet kényszermunkatáborok rendszere (orosz rövidítés) egyéni parasztgazdaságok b) .: az felszámolása, kolhozok erőszakos létrehozása a Szovjetunióban gazdaságban ciklikusan c) : tőkés ismétlődő visszaesés d) .: értékpapírok és áruk adásvételére létrehozott intézmény 2 pont 9. A feladat Magyarország II világháború alatti történelméhez kapcsolódik Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! A) „A 2. magyar hadsereg elvesztette

becsületét, mert kevés – esküjéhez és kötelességéhez hű – ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott.” (Jány Gusztáv vezérezredes hadparancsa a 2 magyar hadsereghez) a) Hol szenvedett megsemmisítő vereséget a 2. magyar hadsereg? (0,5 pont) . B) „Egy általános konfliktus esetén Magyarország a maga politikáját a tengely politikájával fogja összhangba hozni, de erkölcsi okokból nincs abban a helyzetben, hogy hadműveleteket kezdjen Lengyelország ellen.” (Teleki Pál miniszterelnök üzenete Hitlerhez) írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 10 / 16 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: b) Melyik évből származik a B) jelű forrás? (0,5 pont) . C) „Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból [] az örök béke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem

igaz!” (Teleki Pál búcsúlevele) c) Milyen katonai esemény követte közvetlenül a levél megírását? (0,5 pont) . D) „A [] zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani.[] A zsidók összeszedését a területileg illetékes rendőrség és a magyar királyi csendőrség végzi. [] A német biztonsági rendőrség tanácsadó szervként a helyszínre ki fog szállni, akikkel a zavartalan együttműködésre különös súlyt kell helyezni.” (Titkos belügyminiszteri rendelet) d) Melyik évben történt a D) jelű forrásban leírt esemény? (0,5 pont) . E) „Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígéretet tett, hogy a magyar nemzet minden vonatkozásban teljesíteni fogja kötelességét. Bárhol vívják is meg a döntő csatát, a Dunánál, a Balatonnál vagy Bécs falai alatt, Németország mindenkor számíthat Magyarországra [] Tavaszig 20 új hadosztály lesz felállítva, de Magyarországon

kívül.” (Német jegyzőkönyv Szálasi és Hitler berlini tárgyalásairól) e) Melyik volt a leghosszabb ideig ostromlott magyar város? (0,5 pont) . F) „A magyar hadüzenetet Kristóffy magyar követ adta át. Kristóffy szerint Molotovot nagyon meglepte a magyar hadüzenet, és meg is kérdezte Kristóffytól, hogy egészen komolyan gondolja-e a hadüzenetet. Hiszen Oroszországtól nincs semmi követelnivalója. Csak azt kívánja Magyarországtól, hogy maradjon semleges” (Nagybaconi Nagy Vilmos, a Kállay-kormány honvédelmi miniszterének visszaemlékezése) f) Melyik évben üzent hadat Magyarország a Szovjetuniónak? (0,5 pont) . g) Állítsa időrendbe a fenti forrásokat betűjelük feltüntetésével! (Kezdje a legkorábbival! Minden esetben az esemény időpontja számít, amelyre a szöveg utal.) (1 pont) A helyes sorrend: 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 11 / 16 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: 10. A feladat a

Kádár-korszak történetéhez kapcsolódik Válaszoljon röviden a kérdésekre a források és ismeretei alapján! „Telektulajdonosok: – Politika? Kultúra? Csinálják csak a ráérősek, akiknek nincs telkük!” (Karikatúra; 1974) „Az 1980. évi népszámlálás 116 500 magánüdülőt vesz számba, de ennél jóval több telken szolgál majd a szerszámos sufni, sőt kiszolgált autóbusz, leselejtezett lakókocsi hétvégi szállásként egyaránt. Az épületek 70%-a 1-2 szobás, igazodva a többnyire kisméretű parcellákhoz. A felmért üdülők 20%-át 1960-1969, 60%-át 1970-1979 között építették.”(Részlet az 1980-as népszámlálás elemzéséből) a) Milyen társadalompolitikai szemléletváltást mutatnak a források a Kádár-korszak gyakorlatából a Rákosi-rendszerhez képest? (1 pont) b) Emelje ki a karikatúra egy olyan grafikai vagy szöveges elemét, amely a szocialista közösségi életformától való eltérést tükrözi! Választását

röviden magyarázza meg! (Elemenként 1 pont) 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 12 / 16 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: 11. A feladat a jelenkori globális világ ökológiai és gazdasági problémáihoz kapcsolódik Válaszoljon röviden a kérdésekre a források és ismeretei alapján! A radioaktív sugárzás terjedése a csernobili reaktor-katasztrófa után „1986. április 26 Az ukrajnai csernobili atomerőműben emberi mulasztás okozta robbanás következett be: radioaktív felhő terjedt először Lengyelország és Skandinávia, majd Közép-Európa felé. [] A Magyar Távirati Iroda április 30-i közleménye szerint a magyar légtérben nem érzékelhető szennyeződés. Néhány nap múlva azonban már hírt adtak a radioaktív sugárszint emelkedéséről, gyümölcsök fogyasztása előtt többszörös mosást ajánlottak.” (HVG) a) Mivel okolja a szöveg a csernobili atomerőmű felrobbanását? (0,5 pont) b)

Állapítsa meg a kép alapján, hogy az ott jelzett időpontok és állapotok szerint mikor érintették legkorábban hazánkat a sugárszennyezett légtömegek! (0,5 pont) . c) Magyarázza meg, hogy a Magyar Távirati Iroda miért így adta ki a közleményt! (1 pont) d) Állítson szembe egymással egy-egy érvet és ellenérvet, amelyet a nukleáris energia békés célú alkalmazásának hívei és ellenzői használnak! (Elemenként 0,5 pont.) A nukleáris energia felhasználása szükséges, mert . A nukleáris energia felhasználása inkább veszélyes, mint hasznos, mert . 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 13 / 16 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: 12. A feladat a rendszerváltás előtti magyar társadalomra vonatkozik Oldja meg a feladatot a forrás és ismeretei alapján! Írja a felsorolt társadalmi rétegek sorszámait a megfelelő helyre! Az elhelyezés tükrözze az alá- és fölérendeltségi viszonyokat is!

Segítségül egy társadalmi réteg sorszámát előre beírtuk az ábrába. (Elemenként 0,5 pont) 2. redisztribúció: az állam újraelosztó tevékenysége; szektor: terület, hatáskör Az első és második társadalom szerkezetének modellje az 1980-as években 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 14 / 16 2010. május 5 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 Azonosító jel: 15 / 16 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: maximális elért pontszám pontszám 4 3 5 4 5 3 5 2 I. Egyszerű, rövid feladatok 1. Zsidó vallás 2. Humanizmus és reneszánsz 3. Árpád-házi királyok 4. Újkori Anglia 5. Rákóczi-szabadságharc 6. Napóleoni háborúk 7. Magyar reformkor 8. Két világháború közötti korszak 9. Magyarország a II világháborúban 4 10. Kádár-korszak 3 11. A globális világ problémái 3 12. Magyar társadalom a XX század végén 3 44 Összesen javító tanár Dátum: .

elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok javító tanár Dátum: . jegyző Dátum: . Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 0911 16 / 16 2010. május 5 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 5 8:00 II. Időtartam: 150 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0911 II. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű

válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja

föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz

megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 2 / 28 2010. május 5 Azonosító jel: Történelem emelt szint Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: kidolgozandó: kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra és legalább kettő a magyar történelemre vonatkozik. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa 13. Frank Birodalom Egyetemes 14. Egyeduralom kialakulása Rómában történelem 15. Rabszolgakérdés az USA-ban rövid 16. Nők helyzete a XX. század első harmadában hosszú 17. Az Anjou-kor társadalma rövid 18. Bethlen Gábor fejedelemsége 19. Országgyűlés és megye a reformkorban 20. Nemzetiségek a dualizmus korában hosszú 21. Demokratikus jogállamiság

Magyarországon Magyar zsidóság és antiszemitizmus rövid Magyar történelem 22. rövid hosszú hosszú rövid hosszú A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! Ellenőrizze választása helyességét az alábbi táblázat kitöltésével! A feladatválasztás szempontjai Igen Négy feladatot választott? Legalább két magyar történelmi feladatot választott? Legalább egy egyetemes történelmi feladatot választott? Két rövid és két hosszú feladatot választott? Mind a négy kiválasztott feladata különböző korszakból való? (A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.) Egyértelműen jelölte feladatválasztásait? A feladatok közül csak a választott négyet dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 3 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: 13. A feladat

a kora középkori Európa történelméhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogy milyen tényezők segítették a Frank Birodalom egységét, befolyásolták szétesését! „Burghardus würzburgi püspököt és Folradus káplánt elküldték Zakariás pápához, terjesszenek elő kérdést a frank királyokra vonatkozólag, akik ebben az időben nem rendelkeztek királyi hatalommal, hogy rendben van-e ez, vagy sem. Zakariás pápa azt üzente Pipinnek, hogy helyesebb, ha a hatalom birtokosát nevezik királynak, nem pedig azt, aki királyi hatalom nélkül maradt, és hogy a rend meg ne zavarodjék, apostoli jogánál fogva Pipint nevezte ki királynak. [] Az Úr születésének ezen a szent napján, mikor a király mise közben Szent Péter apostol sírja előtt elmondott imádsága után felemelkedett, Leó pápa megkoronázta, a római nép pedig ezt kiáltozta: „Éljen és győzedelmeskedjék Carolus augustus, az Isten által megkoronázott

nagy, békét teremtő császár!” A magasztalások elhangzása után a pápa olyan tiszteletben részesítette, mint a régi uralkodókat, Károly pedig a „patrícius”1 név helyett „felséges császárnak” (imperátor et augustus) neveztette magát.” (Einhard: Nagy Károly élete) 1 A patrícius címet, mint Róma védnöke, Pipin király kapta a pápaságnak a longobárdok ellen nyújtott katonai segítségért. „Károly, a legkegyelmesebb felséges, Istentől megkoronázott, nagy és békét hozó császár, aki a Római Birodalmat kormányozza, és aki Isten kegyelméből a frankok és a langobardok királya.” Pecsétjének felirata: „A birodalom megújítása” (Nagy Károly címei és pecsétjének felirata) írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 4 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket

alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 14. A feladat az ókori Róma történetére vonatkozik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az egyeduralom kialakulásának folyamatát Rómában (Kr.e 79 – Kr e 27)! „Miután pedig szorgalom és igazságosság következtében naggyá nőtt az állam, hatalmas királyságokat hódított meg fegyverrel, vad népeket és roppant tartományokat igázott le, [] saját szerencséjük fordult ellenük, és mindent összekuszált. [] Előbb a pénzvágy nőtt nagyra, majd az uralomvágy, a kettő volt minden bajnak a forrása. A kapzsiság ugyanis kiirtotta a hűséget és a becsületességet, megtanította azonban az embereket a dölyfösségre, a kegyetlenségre, az istenek megvetésére, és arra, hogy megvásárolhatónak tartsanak mindent.” (Sallustius római történetíró) „[Caesar nem azért békítette ki

Crassust és Pompeiust], mintha azt akarta volna, hogy egyetértésben éljenek, hanem mert látta nagy befolyásukat és tisztában volt azzal, hogy mindkettőjük, vagy legalább egyikük pártfogása nélkül nem juthat hatalomhoz. És ha akármelyiküket külön nyeri meg barátjának, ezzel ellenfelévé teszi a másikat. [] Caesar [] tudta, hogy közeledésével egyiküket sem fogja megbántani, ám ha amazok ketten összefognának, nála erősebbek lennének. Nagyon írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 5 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: is világosan látta, hogy barátságuk révén csakhamar mindenki más fölé emelkedhetik, majd rajtuk keresztül egyiket a másik ellen kijátszva nemsokára őket is legyűrheti.” (Cassius Dio római történetíró) „Galliába való távozása fordulópontot jelentett Caesar életében: új életmódot és új feladatokat. Galliát meghódító hadjárataiban [] éppen olyan jó katonának és

elismerten tehetséges, vezetésre termett hadvezérnek bizonyult, akár kora legnagyobb hadvezérei. [] Minden más hadvezérnél több csatát vívott, és több ellenséget ölt meg. Galliai hadjáratán, bár tíz évig sem tartott, nyolcszáznál több várost vett be ostrommal, és háromszáz néptörzset hódított meg. [] Mihelyt a polgárháború véget ért, egyetlen cselekedetét sem hibáztathatta senki [] nemcsak megbocsátott azoknak, akik ellene harcoltak, hanem tisztségeket és hivatali állásokat is osztogatott nekik. [] Pompeius korábban ledöntött szobrát újra felállíttatta [] A személyes biztonság megőrzésére legjobb eszköznek a nép rokonszenvét tartotta. Ezért ünnepségekkel és ingyengabona-osztással továbbra is a nép kegyét kereste. Katonái részére pedig új telepes városokat alapított.” (Plutarkhosz történetíró) „Caesar [Octavianus] Antoniusszal, ellenségeskedésük után barátság kötésére Mutina város közelében [.]

találkozott [] Itt tanácskoztak hárman, oly módon, hogy Caesar consuli tisztségére való tekintettel középütt ült. Kétnapi, hajnaltól esti tartó tanácskozás után a következőket határozták: [] A polgárháború okozta zavar rendezésére Lepidus, Antonius és Caesar részvételével új hivatalt kell öt évre választani, amely consuli jogkörrel rendelkezzék.” (Appianos római történetíró) „Mivel Imperator Caesar Augustus Sextilis hónapban vette át először a consulságot, ekkor vonult be háromszor diadalmenetben a városba, a Ianiculusról levezényelt légiók ugyanekkor csatlakoztak zászlói alá és esküdtek fel rá, de Egyiptom is ebben a hónapban került a római nép hatalma alá, és ebben a hónapban lett vége a polgárháborúknak, ez a hónap a felsorolt okoknál fogva tehát a legnagyobb boldogságot jelenti és jelentette ennek a birodalomnak, a senatus úgy határozott, hogy ez a hónap Augustusnak neveztessék.” (A Senatus

határozatai; Kre 27) „Antonius öngyilkossága után a Julius-pártnak is csak Caesar [Octavianus] maradt vezérül, aki lemondott triumviri címéről, mintha consulként járna el, és a nép védelmére beérné a tribunusi joggal, miután a katonaságot ajándékokkal, a népet gabonával, az egész államot a béke édességével lekenyerezte, lassanként magasabbra tört: magához ragadta a senatus, a magistratusok, a törvények jogkörét, és ennek senki sem szegült ellene, hiszen a legderekabbak a háborúkban vagy a proskribálás során elhullottak, a többi előkelő pedig minél jobban hajlott a szolgaságra, annál nagyobb gazdagsághoz és kitüntetésekhez juthatott, és az új helyzetből hasznot húzva inkább a biztosat és meglévőt, semmint a régit és kockázatosat választotta.” (Tacitus római történetíró) Kronológia: Kr.e 82-79: Sulla diktatúrája Kr.e 58-51: Caesar hódításai Kr.e 44: Caesar meggyilkolása írásbeli vizsga, II. összetevő

0911 6 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 7 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 15. A feladat az Egyesült Államok XIX századi történelméhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a rabszolgakérdés alakulását az Egyesült Államokban a XIX. század közepén! „A néger rasszok az emberi lények skálájának legalsó pontján állnak, mi pedig nem ismerünk olyan erkölcsi vagy fizikai hatóerőt, mely megmenthetné őket a lealacsonyodástól. Világos, hogy ezek képtelenek önmaguk kormányzására, s bármely kísérlet, melynek

célja helyzetük jobbítása, ellentétes a természet változtathatatlan törvényével.” (Déli nézetek a négerekről) „Hagyjunk már fel a szőrszálhasogatással, hogy ilyen ember meg olyan ember ez a faj meg az a faj, s hogy a másik faj alacsonyabb rendű [] Vessük el mindezt, s egyesüljünk egyetlen néppé az egész országban, egészen addig, amíg újra azzal nem állhatunk elő: minden ember egyenlőnek teremtetett.” (Lincoln nyilatkozata; 1858) „Ebben a küzdelemben legfőbb célom az Unió megmentése és nem a rabszolgaság megóvása vagy elpusztítása. Ha megmenthetném az Uniót egyetlen rabszolga felszabadítása nélkül, megtenném; ha valamennyi rabszolga felszabadításával menthetném meg, megtenném, és ha úgy menthetném meg, hogy egyeseket felszabadítok, másokat nem akkor úgy cselekednék.” (Lincoln az Unióról és a rabszolga felszabadításról; 1862) „[] az Úr 1863. esztendejének január 1 napjával mindazon személyek, akiket

rabszolgaként tartanak bármely államban vagy valamely állam egy megjelölt részén, melynek népe fellázadt az Egyesült Államok ellen, mostantól kezdve és mindörökre szabadok és az Egyesült Államok kormányhatalma, beleértve annak katonai és haditengerészeti hatóságait, el fogja ismerni és fenn fogja tartani ilyen személyek szabadságát és semmiféle elnyomó intézkedést vagy ténykedést eszközölni nem fog, ha ezen személyek csoportosan vagy egyenként tényleges szabadságuk érdekében erőfeszítéseket tesznek.” (Lincoln kiáltványa a rabszolgák felszabadításáról; 1863) „13. alkotmány-kiegészítés Hatályba lépett 1865-ben 1. Az Egyesült Államokban, valamint az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó területen a rabszolgaság nem tartható fenn [] 15. alkotmánykiegészítés Hatályba lépett 1870-ben írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 8 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: 1. Az

Egyesült Államok állampolgárainak választójogát sem az Egyesült Államok, sem az egyes államok nem vonhatják el, és nem csorbíthatják faj, szín vagy a megelőző szolgasági állapot miatt.” (A rabszolgák felszabadításával kapcsolatos alkotmány-kiegészítések) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 9 / 28 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: 16. A feladat a XX század történetére vonatkozik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a nők helyzetének és szerepének változásait a közéletben, a munkában és az iskoláztatásban a századfordulótól az 1930-as évek végéig az európai és az észak-amerikai társadalmakban!

„A nő társadalmi szerepéről fellángoló heves vita a nők társadalmi részvételének növekedéséhez, majd számos nőszervezet megalakításához vezetett. Megindult a harc a női egyenjogúságért. [] Akik nem ismerik a feminizmust, azt képzelik, hogy az nem más, mint a sikertelen, elhanyagolt nők férfigyűlöletének ideológiája.” (Pető Andrea történész) A nők férfiakéval egyenlő választójogának kivívása Új-Zéland Ausztrália Finnország Norvégia Szovjet-Oroszország Ausztria, Németország, Lengyelország, Csehszlovákia Egyesült Államok Nagy-Britannia 1893 1902 1906 1913 1917 1919 1920 1928 Franciaország, Magyarország, Olaszország, Japán, Jugoszlávia 1945 Kína Görögország Svájc 1949 1952 1971 A dolgozó nők százalékaránya a XX. század elején Ország A dolgozó nők százalékaránya az egész női népességhez viszonyítva Ausztria 47,4 Franciaország 39,0 Németország 30,4 Belgium 29,2 Svájc 28,8 Svédország 28,3

Magyarország 27,6 Anglia 24,8 Hollandia 18,3 Egyesült Államok 14,3 Oroszország 8,7 „A háború alatt százezrével helyezkednek el a nők a kereskedelemben, irodákban. Nagy-Britanniában például félmillióan. Ugyanitt az állami tisztviselőnők száma az 1914. évi 600-ról 1918-ig 170 000-re emelkedett Vannak nők a rendőrségen, a tengerészeti segédszolgálatban, mindenütt. Csaknem ugyanilyen nagymérvű a mozgás Franciaországban, ahol az államigazgatásban dolgozó nők létszáma a háború előtti 99 163-ról 1921-ben 202 007-re emelkedik. A kereskedelemben 169 306-tal nőtt a nők száma, s így 1921-ben több mint 900 000-en vannak. Kerek 50 000 fő a női létszámemelkedés a bankokban s a biztosítóknál, s ami még jelentékenyebb, 81404 nővel több dolgozik szabad pályákon.” (Statisztikai tanulmány; 1923) írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 10 / 28 2010. május 5 Azonosító jel: Történelem emelt szint Az egyetemeken tanuló

nőhallgatók száma Magyarországon 1896-1900 19 fő 1901- 1905 168 fő 1906- 1910 283 fö 1911 359 fő 1912 364 fő 1913 434 fő Angol lőszergyári munkásnő Választójogért tüntető nők Angol iskoláslányok a kémia laboratóriumban; 1905 „ a mai nő minden vonatkozásban egyenrangú társa a mai férfiúnak. Ez a tény, ha őszintén és egészen tudomásul vesszük, nemcsak azt jelenti számunkra, hogy a nő az írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 11 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: élet teljes frontjára jogokat formálhat és kötelezettségeket vállalhat [], hanem azt is jelenti, hogy megalkuvás és önnön lényének megtagadása nélkül teheti és tegye is azt, tehát úgy, mint nő, nem pedig férfipótlék vagy férfiálcás nő. [] Egészen bizonyos, hogy a nő megteljesedett szerepköre alaposabb iskolázást igényel a réginél. [] A nők számára is egyszer csak elkövetkezik az idő teljessége társadalmi

téren is.” (Karácsony Sándor; 1936) írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 12 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 17. A feladat a középkori Magyarország történelméhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján azokat a változásokat, amelyek az Anjoukori társadalom földbirtokos osztályát érintették! „ országunk irányítását és kormányzását még nem nyertük el, és országunkat hűtlen és hatalmas bárók, vetélytársaink, felségünk ellenére minden oldalról elfoglalva tartották, a bárók országunk összes nemeseit – akiket erőszakkal kényszerítettek szolgálatukba – nem

engedték a felségünknek teendő szolgálatok elvégzésére jönni, mintegy bizonyos szolgasággal tartva vissza őket.” (I Károly oklevele) „Ugyanazon nemeseknek a kérésére ahhoz is hozzájárultunk, hogy mind az országunk határai között lakó valódi nemesek, mind pedig azok is, akik országunk határain belül fekvő hercegi tartományokban [Erdély, a Drávántúl, Szlavónia] élnek, egy és ugyanazon szabadságot élvezzék.[] Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fallal övezett városokat – ezek minden terményének és borának a kilencedrészét fogjuk beszedni. És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokai a terményeknek és bornak ama kilencedrészét – bármiféle mérséklés és

engedmény nélkül – a saját szükségletünk céljaira mi fogjuk behajtani.” (I Lajos törvényeiből) „Minthogy Miklós nevű tisztje miközöttünk [] zsarnokoskodik, némelyeket közülünk ahogyan nem való, fogságra vet, némelyeket nyomorgat, másokat javaiktól megfoszt, [] ámbár nincs kedvünkre, mindazonáltal a szükségtől hajtva mégis oda jutottunk, hogy birtoka földjének színén többé semmiképpen meg nem maradhatunk. Ennek okából kérjük tehát Uraságodat, ha továbbra is úr akar lenni fölöttünk, űzze el közülünk ugyanezen Miklóst, és valaki mást, jobbat méltóztasson ide helyezni; mert különben e szükségtől kényszerítve, király urunkhoz fellebbezünk írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 13 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: és nem fogjuk elmulasztani, hogy magunk állapotát más helyen biztosítsuk.” (Temes megyei jobbágyok panaszlevele; 1325 körül) Elérhető

Elért pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 6 Eseményeket alakító tényezők feltárása 8 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 28 Osztószám 4 Vizsgapont 7 18. A feladat az Erdélyi Fejedelemség történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be Bethlen Gábor fejedelemségének fő vonásait a források és ismeretei alapján! (Használja a középiskolai történelmi atlaszt!) Szempontok „[Az igazi uralkodó] Istentől küldetik és választatik, mint az országnak földjét, főképpen élő vitézit az hadakozásra megtanító Bethlen Gábor. [] Az mely király avagy fejedelem az népet szereti, és azoktól ő is szerettetik, nem különben tündöklik birodalmában, mint az jó házi gazda az népe között, fő hajósmester hajójában az evedzősök között, az embernek szíve az többi tagok között, és az fényes nap az holddal egyetemben az több ragyogó csillagok között,

sőt Isten személyét viselő király az itt ez földön, az mi Isten az égben.” (Pataki Füsüs János lelkész; 1626) írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 14 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: „Hogy pedig mi az törökkel az békességet keressük, azt nagy és elkeseredett szükség kényszeríti ránk. Megkísérelte ugyan néhányszor a mi nemzetünk, s főleg Erdély ezt az igát a nyakáról lerázni, bízva a keresztény világban, leginkább pedig a német birodalomban. De hogy milyen szerencsétlenül, azt ma is nagy sóhajtással érezzük A német császártól nagyon messze vagyunk, valóban az oroszlán torkában vagyunk, s az oroszlán könnyen darabokra téphet, míg ő szent császári felsége tanácskozik felőlünk. Mégis nem vagyunk törökök, akiknek azt kívánjuk, hogy bárcsak mindjárt pusztulnának és tűnnének el.” (Bethlen Gábor levele) „Látván ilyen igyefogyott állapotját azért nemzetünknek,

megbizonyosodván felőle, hogy akiktől ótalmazni kívántatnék az ország, azoktól háborgattatik, sok requisitiójokra [megkeresés] nem nézhettem öszvetött kézzel-lábbal a kikövetkezhetendő veszedelmet, melyből nekem is mindjárt azután hasonló sorsom lehetett volna; hanem Istenemhez való zelusomból [buzgóság], nemzetemhez való szeretetemből én is ím felköltem, és amiben tudok nekik szolgálni, abban munkálódom éjjel és nappal, nem szánom fáradságomat, nem szánom költségemet, nem szánom végtére halálomat érettek elfogyatni, mint igaz magyar.” (Bethlen Gábor levele Nádasdy Tamáshoz; 1620)) „Ilyen okok kényszerítettenek engemet a Ferdinánddal való megbékélésre, nem lévén pénzem, népem, porom [lőporom], golyóbisom elegendő, kivel az német császár, spanyol király, lengyel király, pápa és egynehány nagy hercegeknek hadai ellen úgy hadakozhassam, [] ilyen szép országot kezemből ki nem bocsáthattam volna érette, de

nem lévén kivel [mivel] hadakoznom, hatalmas [török] császár is semmivel sem segítvén, nem tudtam mit egyebet tenni, hanem az békességhez kellett nyúlnom, kit nem úgy vihettem véghez, amint én kívántam, avagy az ország méltósága és igazsága kívánta volna, hanem csak úgy, az mint az szorult állapot engedte.” (Bethlen Gábor levele a békekötésről) Bethlen a harmincéves háborúban írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 Brandenburgi Katalin, a fejedelem felesége 15 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: Bethlen Gábor aranyforintja; 1619 írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 16 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont

8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 19. A feladat a reformkori Magyarország történelméhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján az országgyűlés és a megyék kapcsolatát a reformkori Magyarországon! Térjen ki a megyék szerepének eltérő kortársi értékelésére is! „Az ötvenkét vármegye küldötteit a nép, vagyis a választói testület jelöli ki, kettőtkettőt minden egyes vármegyéből. (A nép, populus, a magyarországi latin nyelvhasználatban a nemességet, a papságot és a szabad városok polgárait jelenti; plebsen kizárólag a parasztságot értik, s a szóhoz gyakran fűzik a misera contribuens [nyomorult adófizető] jelzőt.) [] A diéta tagjai minden küszöbönálló döntésről értesítik a megyegyűlést. A választók aztán, néha több napon át, megvitatják ezeket a kérdéseket, majd pedig a többség akaratának megfelelően megfogalmazzák utasításaikat a követek számára, s közlik velük, hogyan kell

szavazniuk.” (John Paget: Magyarország és Erdély; 1839) „Ez a „remek institutio” [intézmény] adott menedéket a szabadságnak [] Mennyi nyíl tört meg aczélpaizsán, mit nyílt hatalom vagy titkos ármány a nemzet szívére irányzott. [] a megyei szerkezet lesz Magyarhonban a magyar alkotmányos élet nyilatkozványának [megnyilvánulásának] legfőbb, leglényegesebb organuma, és kell is, hogy az legyen, hogy az maradjon.” (Kossuth a megyéről a Pesti Hírlapban) „Nálunk a szabadság eszméjének legferdébb felfogása következtében a megyét nem az országgyűlésnek alárendelt, hanem vele rendezett [egyenjogú] hatalomnak tekintik; a törvényhozás a megyékre nem bír semmi befolyással, a megyék ellenben utasításaik által a törvényhozást saját kívánataik orgánumává [fórumává] teszik. Ily körülmények közt természetes, hogy a törvényhozás hatásköre mindig szűkebbre szoríttatik. (Eötvös József: Reform; 1846) írásbeli

vizsga, II. összetevő 0911 17 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 18 / 28 2010. május 5 Azonosító jel: Történelem emelt szint Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 20. A feladat a dualizmus kori Magyarország történelméhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyarországi nemzetiségek társadalmi és műveltségi viszonyait, valamint politikai törekvéseit a századfordulón! (Használja a középiskolai történelmi atlaszt!) Az elemi iskolák megoszlása tanítási nyelv szerint (1912/13) magyar 79,79% német 2,65% szlovák 2,24% román 13,14% ukrán 0,35% horvát és szerb 1,60% olasz 0,07% egyéb 0,16%

156 magyar város népességének anyanyelv szerinti megoszlása (1910) % magyar 72,45 német 9,86 szlovák 4,05 román 3,38 ruszin 0,13 horvát 4,29 szerb 2,83 egyéb 3,01 Magyarország népeinek foglalkozási szerkezete 1910-ben (százalék) magyar német szlovák horvát szerb 51,8 21,2 47,2 27,6 69,1 16,0 78,3 10,0 81,5 7,8 84,3 6,4 87,1 4,2 8,3 7,0 2,4 2,9 2,8 1,3 0,7 3,6 2,5 0,9 2,0 1,9 1,2 0,5 15,1 15,7 11,6 6,8 6,0 6,8 7,5 100 100 100 Kb.: agrárium mezőgazdaság, erdészet, halászat 100 100 100 100 Őstermelés* Bányászat, ipar Kereskedelem, szállítás Közszolgálat, szabad foglalkozások Egyéb Összesen * írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 19 / 28 román ruszin 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: Az írni-olvasni tudók aránya anyanyelv szerint (1890) Összesen magyar 53,6% német 63,0% szlovák 43,2% román 14,1% ruszin 9,7% horvát 42,4% szerb 30,9% szlovén 39,8% egyéb 28,7% „Miután

a dualisztikus rendszer és az unió révén a magyar elem kezébe került az államhatalom, ez az állam közös és nagy érdekeit figyelmen kívül hagyva csak azt az egyetlen célt követte, hogy saját nemzeti hegemóniáját biztosítsa és megvalósítsa a magyar nemzeti egységet, s az azóta hozott valamennyi törvény, valamint ezek végrehajtása élénk bizonyítékai annak, hogy tovább haladnak ezen a meredek lejtőn. [] A politikai nemzetfogalomnak az etnikaival való szándékos felcserélése által a törvény első mondatától kezdve tagadja politikai tényezőként való létünket. ” (Az erdélyi románok memoranduma I. Ferenc Józsefhez; 1892) „1. Rendíthetetlenül követeljük a román nép államalkotó politikai egyéniségének elismerését, etnikai és alkotmányos fejlődésének közjogi intézmények általi biztosítását, a Szent István koronája országai állama integritásának érintetlen fenntartása mellett.” (A nagyszebeni román

nemzeti konferencia határozata; 1905) „19.§ A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában oly mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam befejeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. 22.§ 1 A községi elemi népiskolai tanító fegyelmi vétséget követ el a) ha a magyar nyelv tanítását elhanyagolja, c) ha államellenes irányt követ.” (Részlet az 1907 évi XXVII törvénycikkből) Kronológia: 1898: Törvény a helynevek használatáról: minden községnek csak egy hivatalos neve lehet (a nemzetiségi helynévhasználat korlátozása). 1907: A néptanítók járandóságainak emelését a nemzetiségi iskolákban a törvény a magyarosításban elért eredményekhez kapcsolja. 1908: Miniszteri rendelet szerint az iskola tannyelvétől függetlenül a hittan alapelemeit

és az imádságokat magyarul is tanítani kell. írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 20 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 21 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: Elérhető Elért pont Feladatmegértés 8 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 6 Források használata 10 Eseményeket alakító tényezők feltárása 12 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8 Összpontszám 48 Osztószám 3 Vizsgapont 16 21. A feladat a mai magyar társadalom témaköréhez kapcsolódik (rövid) Ismeretei és a források alapján mutassa be, milyen alkotmányos biztosítékai és intézményei vannak a demokratikus jogállamiság érvényesülésének hazánkban! Szempontok A magyar államszervezet Kislexikon: Alkotmánybíróság: független testület, tagjait az Országgyűlés választja. Az alkotmánybírák függetlenek és

elmozdíthatatlanok. Fő feladataik: alkotmányértelmezés, normakontroll, alkotmánysértő jogszabályok megsemmisítése, alkotmányjogi panasz elbírálása. Az alkotmánybíróság határozatai mindenkire nézve kötelezőek, ellenük fellebbezésnek helye nincs. Állami Számvevőszék: a kormánytól független pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervezet. Vizsgálja az államháztartás alrendszereit, ellenőrzi az állam bevételeit és kiadásait, valamint az állami vagyon hasznosítását. Magyar Nemzeti Bank: A Magyar Köztársaság kormánytól független jegybankra. Feladata a nemzeti fizetőeszköz kibocsátása és védelme, a pénzforgalom szabályozása, a deviza és nemesfémforgalom intézése. írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 22 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: Ombudsman: országgyűlési biztos (állampolgári jogok, adatvédelem, nemzeti és etnikai kisebbségek). Hivatott a közigazgatás egészének

ellenőrzésére Az alkotmányos jogok sérelme esetén annak orvoslását kezdeményezi a sérelmet előidéző szervnél. Ügyészség: az állam büntetőhatalmát képviseli. Önálló állami szerv A legfőbb ügyészt az országgyűlés választja. Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 23 / 28 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: 22. A feladat Magyarország XX századi történelméhez kapcsolódik (hosszú) Ismeretei és a források alapján mutassa be a magyarországi zsidóság sorsának alakulását és az antiszemitizmus magyarországi történetét a két világháború közötti időben! „Amikor a pokolbeli fajzatokat, a vörös

szocialista-kommunistákat elkergettük, még nem végeztünk alapos munkát, mert a magyar hazának, a becsületes magyar munkának, a keresztény erkölcsi életnek még számos ellensége van közöttünk, akik alig várják, hogy ismét erőre kapjanak. Élnek, működnek, hatnak még a zsidó nagybankok és vállalatok, a szabadkőműves páholyok, a szociáldemokraták, a zsidó újságírók és azok csatlósai a nehéz pénzzel megfizetett, hazájukat és vallásukat megcsúfoló, lelkiismeret nélkül való magyarok , akik nem átallják júdáspénzért a legnagyobb, legveszedelmesebb ellenségünk szekerét tolni.” (Az Egyesült Keresztény Gazdasági Párt programja, 1919. augusztus) „A baj csak az, hogy amikor róla [a zsidókérdésről] beszélünk, akkor azok, akik erről a kérdésről beszélni szeretnek, ebben akarják látni a magyar élet összes bajainak forrását. [] Emögött a gondolkodás mögött tulajdonképpen egy harcias és gyűlölködő

antiszemitizmus áll, amely lehet kitűnő jelszó bizonyos vágyak ébresztésére egyes néprétegek körében, lehet kitűnő jelszó bizonyos gazdasági, szociális és egyéb követelések, politikai követelések felállítására, de amely gyűlölködő atmoszférában ezt a kérdést megoldani sohasem fogják, mert a gyűlölet destruálni [rombolni] képes, de építeni sohasem lesz képes.” (Bethlen István országgyűlési beszéde, 1937 május) „4.§ A sajtókamara, úgyszintén a színházművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. [] 7. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4 § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg.” (Az 1938 év XV törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának

hatályosabb biztosításáról) „1.§ A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki önmaga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait. [] 5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. [] 7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és

gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg. [] 9. § Mindaddig, amíg a zsidó kamarai tagok száma az illető kamara összes tagjai számának hat százalékát kitevő szám alá nem csökken, zsidót kamarai tagul felvenni nem lehet. [] írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 24 / 28 2010. május 5 Azonosító jel: Történelem emelt szint 17. § [] ipari (kereskedelmi), bányászati, kohászati, bank- és pénzváltóüzleti vállalatban, biztosítási magánvállalatban, közlekedési vállalatban és mezőgazdasági (kert- és szőlősgazdasági) üzemben, továbbá bármiféle más kereső foglalkozásban tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben zsidót csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy a zsidó alkalmazottak száma a vállalatnál (kereső foglalkozásban) értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának

tizenkét százalékát, az összes zsidó alkalmazottak száma pedig az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenöt százalékát ne haladja meg.” (Az 1939 évi IV törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról) „9. § Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos” (Az 1941 évi XV törvénycikk) 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 1915 1920 1925 1930 1935 Zsidó egyetemi hallgatók aránya a főbb magyarországi egyetemeken 1915-1939 Evangélikus 6,1% Görögkeleti 0,5% Görög katolikus 2,3% Református 20,9% Izraelita 5,1% Római katolikus 64,8% Egyéb 0,3% A népesség felekezeti (vallási) megoszlása, 1930 írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 25 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 26 / 28 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 27 / 28 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2010. május 5 Történelem emelt szint Azonosító jel: maximális elért pontszám pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok 13. Frank Birodalom 14. Egyeduralom kialakulása Rómában 15. Rabszolgakérdés az USA-ban 16. Nők helyzete a XX század első harmadában 17. Az Anjou-kor társadalma 18. Bethlen Gábor fejedelemsége 19. Országgyűlés és megye a reformkorban 20. Nemzetiségek a dualizmus korában 21. Demokratikus jogállamiság Magyarországon 22. Magyar zsidóság és antiszemitizmus II. Szöveges kifejtendő feladatok I. + II összesen Az írásbeli vizsgarész pontszáma 44 7 16 7 16 7 16 7 16 7 16 46 90 javító tanár Dátum:

. elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár Dátum: . írásbeli vizsga, II. összetevő 0911 jegyző Dátum: . 28 / 28 2010. május 5