Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Mérlegképes könyvelő, kidolgozott ellenőrzés tételsor

ELLENŐRZÉS SZÓBELI TÉTELEK 1 1) A Ismertesse az ellenőrzés kialakulását, fejlődését; az állami ellenőrzés tartalmát; a Legfőbb Állami Számvevőszéket; az ellenőrzés rendszerét 1945-től 1989-ig terjedő időszakban. 5 1) B Mutassa be a költséggazdálkodás általános ellenőrzését (a költségtervezési feladatok ellenőrzését, az anyagfelhasználások utalványozásának az ellenőrzését, a költséggazdálkodás információs rendszerének az ellenőrzését és a költségellenőrzés módszereinek a vizsgálatát), a közvetlen és a közvetett költségek elszámolásának ellenőrzése és a költségnemek elszámolásának ellenőrzésével. 7 2) A Határozza meg az ellenőrzés fogalmát és a kapcsolatos alapfogalmakat (az ellenőrzés célját, tárgyát, módszerét és rendszerét). 9 2) B Ismertesse az anyaggazdálkodás ellenőrzését, értékelését. Ezen belül a vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzését (a vásárolt

anyagok állományának ellenőrzését, az anyagfelhasználás ellenőrzését), a vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzését, a raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzését. 11 3) A Ismertesse az ellenőrzés általános jellemzőit, az ellenőrzés szabályozottságát és az ellenőrzés helyét, szerepét a vezetésben. 13 3) B Részletezze a létszámgazdálkodás ellenőrzését, a szellemi és a fizikai létszám ellenőrzését, a termelékenység vizsgálatát. 15 4) A Sorolja fel az ellenőrzések különböző ismérvek szerinti csoportjait, és a csoportokba tartozó ellenőrzéseket, mutassa be azokat egy - egy példán keresztül. 17 4) B Mutassa be a növénytermelés ellenőrzését. Részletezze a földterület hasznosításának, a művelési ágak ellenőrzését, a talajhasznosulás színvonalának mérését, a termelés feltételeinek és a talajerőgazdálkodás vizsgálatát, a szántóterület

kihasználásának az ellenőrzését, a növénytermelési folyamatok végrehajtásának a vizsgálatát. Határozza meg a szántóegység fogalmát 19 5) A Sorolja fel az államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatairól (hatáskörök, eljárási szabályok, sajátos intézkedési jogosítványok stb.) 21 5) B Ismertesse a tárgyi eszközök összetételének vizsgálatát, az eszközök kihasználtságának az ellenőrzését (a kapacitások kihasználásának ellenőrzése, a kieső és veszteségidők ellenőrzése). Részletezze a beruházások és az értéknövelő felújítások ellenőrzését (az előkészítési munkák ellenőrzése, a megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése). Részletezze az értékcsökkenés elszámolásának az ellenőrzését 23 6) A Sorolja fel az államigazgatási ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen a költségvetési

ellenőrzés szervezetéről, feladatairól, eszközeiről, típusairól, eljárási és végrehajtási rendjéről. 25 6) B Ismertesse az állatlétszám nagyságának és összetételének a vizsgálatát, az állattenyésztési ágazatok produktivitásának az ellenőrzését, az állattenyésztés költségeinek ellenőrzését, a takarmánygazdálkodás ellenőrzését. Határozza meg a számosállat fogalmát 28 7) A Mutassa be a függetlenített belső ellenőrzés fogalmát, elemeit, szervezetét, feladatait és módszereit. 30 7) B Ismertesse a céltartalékok, a leírások, a visszaírások, az értékhelyesbítések, az aktív és passzív időbeli elhatárolások ellenőrzési feladatait, módszereit. 33 8) A Fejtse ki részletesen az Alkotmánybíróság és az Ügyészségek ellenőrző tevékenységét, feladatait. 35 8) B Foglalja össze a vagyonvédelmi rendszer ellenőrzésének főbb követelményeit, általános feladatait: a pénz és értékvédelem

ellenőrzési feladatai, az eszközök biztonságának ellenőrzését, a szolgáltatások ellenőrzését és a vagyonvédelem egyéb területeinek ellenőrzését. 38 9) A Beszéljen részletesen a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenységéről, (szervezete, működése, feladatai, ellenőrzési és realizálási feladatai.) valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrző tevékenységéről, (beleértve az EU-val kapcsolatos ellenőrzési feladatokat) a koordinációs munkájáról. 40 9) B Ismertesse a belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének sajátosságait, az áruforgalom átfogó ellenőrzését, ezen belül az árubeszerzés, az értékesítési tevékenység és a készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzését. 42 10) A Ismertesse átfogóan az adóellenőrzéseket: az adóhatóságokat, hatásköreiket és illetékességeiket, általános ellenőrzési szabályait, az ellenőrzés lefolytatását. 44 10) B Értelmezze a műszaki

fejlesztési tevékenység ellenőrzését (a fejlesztési folyamat ellenőrzése, a termék- és gyártmányfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése, a műszaki fejlesztések költségeinek ellenőrzési feladatai) és a termelés műszaki-ügyviteli előkészítésének (a műszaki előkészítés feladatainak és a gyártás ügyviteli előkészítésének ellenőrzése) vizsgálatait. 46 11) A Ismertesse részletesen a tulajdonosi ellenőrzéssel (a tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői, a gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése, a szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése, az állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése) kapcsolatos feladatokat. 47 2 11) B Mutassa be a piaci tevékenység ellenőrzésén belül a marketing tevékenység ellenőrzését, a rendelésállomány elemzését, ellenőrzését, értékelését valamint a szerviztevékenység ellenőrzését. 50 12) A Ismertesse részletesen a belső ellenőrzési rendszer

legáltalánosabban elfogadott három alkotórészét. Ezen belül foglalkozzon a vezetői ellenőrzéssel és a tevékenységek folyamatába épített ellenőrzéssel, ezek eszközeivel és feladataival. 52 12) B Mutassa be a termelési folyamat megszervezésének ellenőrzését, a termelés irányításának az ellenőrzését, a termelési folyamat ellenőrzését, a termelés ütemességének, egyenletességének vizsgálatát és a termék minőségének ellenőrzését. 54 13) A Ismertesse átfogóan a könyvvizsgálói ellenőrzést. Határozza meg a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeket és beszéljen a könyvvizsgálói tevékenységről. 56 13) B Beszéljen részletesen az eredménykimutatás ellenőrzésének feladatairól, területeiről. (az összköltség és a forgalmi költség típusú eredménykimutatás főbb ellenőrzési feladatait). 59 14) A Ismertesse az ellenőrzési módszerek sajátosságait, értelmezését. Részletezze a

követelmények megismerésének forrásait, a tevékenység megismerésének általános eszközeit, a tényhelyzet megismerésének közvetlen módszereit, eszközeit. 61 14) B Ismertesse részletesen a mérleg ellenőrzésének feladataiból a befektetett eszközök és a készletek ellenőrzési feladatait és módszereit. 63 15) A Ismertesse részletesen az ellenőrzési munkaterv összeállítását és tartalmát. Hogyan tervezzük meg az ellenőrzési terv humánpolitikai oldalát. Hogyan történik a felkészülés az ellenőrzésre? 65 15) B Ismertesse részletesen a leltárak és a leltározás ellenőrzési feladatait. Mutassa be a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, a pénzeszközök, és a követelések leltározásának ellenőrzési feladatait. 67 16) A Sorolja fel az ellenőrzés munkaszakaszait. Ismertesse az ellenőrzés előkészítésének módszereit: az információk gyűjtését, rendszerezését, rangsorolását, szelektálását. Hogyan

történik az ellenőrzés céljának és feladatának meghatározása. Ismertesse az ellenőrzés kockázatát, az ellenőrzési program tartalmi, formai kellékeit. 69 16) B Mutassa be a saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzését, a raktárra vétel és a készletek ellenőrzését. Ismertesse a termékek értékelésének a vizsgálatát, az értékesítés és a kiszállítások ellenőrzését, a kiszállított késztermékek bizonylatolásának és számlázásának az ellenőrzését. 72 17) A Ismertesse a tényhelyzet megismerésének közvetett módszereit, eszközeit, (a közvetett ellenőrzés formái, módszerei, az okmányokon alapuló ellenőrzést). Értelmezze a tények és követelmények összevetését, a teljesítményellenőrzést és az értékelemzést. Melyek az ellenőrzés logikai eszközei, részletezze azokat. 74 17) B Ismertesse a nagykereskedelem ellenőrzését, a bolti kiskereskedelem ellenőrzését, a vendéglátóipari

tevékenység ellenőrzését, a szállodai szolgáltatás és az idegenforgalom ellenőrzését. 76 18) A Ismertesse az ellenőrzött értesítését, a helyszíni ellenőrzés megkezdését, lefolytatását, módszereit, a helyszíni ellenőrzés szakaszait, a helyszíni ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos sajátos körülményeket, eljárásokat (megszakítás, felfüggesztés). Mit jelent a minősített adatok védelme? 78 18) B Részletezze a házipénztári bevételezés ellenőrzését (a készpénzes vevők, a dolgozók befizetésének vizsgálata, a bankszámláról felvett készpénz pénztári bevételezésének ellenőrzése), a házi pénztári kifizetések ellenőrzését. Ismertesse a pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzését (a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok ellenőrzésének módszerei, elszámolásra kiadott összegek ellenőrzését; a letétek bizonylatolásának ellenőrzését.) Melyek a készpénz őrzésének ellenőrzési feladatai 81

19) A Ismertesse az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalását, a vizsgálati jelentés (részjelentés, összefoglaló jelentés) tartalmi és formai követelményeit. Értelmezze a jegyzőkönyvet, az ellenőrzési jegyzőkönyvet, az egyéb ellenőri megállapítást tartalmazó írásműveket. Mutassa be az ellenőrzés megállapításainak egyeztetését. 84 19) B Ismertesse a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek ellenőrzését, értékelését, a bérelszámolás ellenőrzését. Részletezze a karbantartási, javítási tevékenység ellenőrzését, a tárgyi eszközök tervezett és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának az ellenőrzését. 87 20) A Sorolja fel és részletezze a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokat, okmányokat. Mutassa be azokat egy-egy példával. 90 20) B Értelmezze az áruforgalom átfogó ellenőrzésén belül a leltárkészítés és a leltározás ellenőrzését, a pénztárellenőrzést a

kereskedelemben, az áruforgalom technikai feltételeinek ellenőrzését, a humán erőforrás gazdálkodás ellenőrzését a kereskedelemben. 92 20) B Értelmezze az áruforgalom átfogó ellenőrzésén belül a leltárkészítés és a leltározás ellenőrzését, a pénztárellenőrzést a kereskedelemben, az áruforgalom technikai feltételeinek ellenőrzését, a humán erőforrás gazdálkodás ellenőrzését a kereskedelemben. 92 21) A Ismertesse az ellenőrzés minőségbiztosítását, célját, módszereit, továbbá az ellenőrzés megállapításainak hasznosítását, a realizálását, a realizálás folyamatát a hatósági ellenőrzéseknél. Részletezze az intézkedési terv, a realizáló levél, a zárótárgyalás célját, tartalmát. 94 3 21) B Fejtse ki a pénztári rovancsolás ellenőrzési feladatait, a pénztárellenőri feladatok vizsgálatát, a szabályozottság ellenőrzését. Részletesen ismertesse, milyen okmányt kell készíteni a

rovancsolásról és az mit tartalmaz? . 96 22) A Foglalja össze az ellenőrök és az ellenőrzöttek jogait és kötelességeit. Mit jelent az ellenőrző felelőssége. Ismertesse a felelősség tartalmát, formáit 98 22) B Határozza meg a bizonylatok fogalmát, foglalkozzon részletesen a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek ellenőrzésével. Ismertesse a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok ellenőrzését. Ismertesse részletesen a selejtezés és az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzését. 100 23) A Ismertesse részletesen az adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos jogkövetkezményeket, az adóhatósági intézkedéseket, az adóigazgatási eljárást, az adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatait. 103 23) B Ismertesse a saját tőke és a kötelezettségek ellenőrzési lehetőségeit, módszereit. Mutassa be azokat egy-egy példával. 106 24) A Ismertesse a pénzintézeti ellenőrzés

rendszerét, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési feladatait, a hitel intézetek ellenőrzési feladatait, módszereit. 110 24) B Foglalkozzon részletesen a számlák ellenőrzésével, a számlák (a számla, az egyszerűsített számla, a nyugta) fogalmával, tartalmával, a számlaadási kötelezettség ellenőrzésével, a bejövő és kimenő számlák ellenőrzésével, a számlák javításával. 112 4 1) A Ismertesse az ellenőrzés kialakulását, fejlődését; az állami ellenőrzés tartalmát; a Legfőbb Állami Számvevőszéket; az ellenőrzés rendszerét 1945-től 1989-ig terjedő időszakban. Az ellenőrzés kialakulása Az ellenőrzés az anyagi termelés szükségleteiből keletkezett. Bekerült a kisebb közösségek, társadalmi csoportosulások körébe, majd a közintézményekbe és kialakult a termelésben is. Elsősorban a hadsereg fenntartási költségeinek vizsgálata, majd a költségvetés felhasználásának és az adófizetési kötelezettség

teljesítésének az ellenőrzése fejlődött ki. Az államnak követelményei vannak az állampolgárokkal kapcsolatban, de a kisebb közösségeknek is megvannak a viselkedési szabályai, követelményei, amelyekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Az ellenőrzés fejlődése Magyarországon a nádort bízták meg a központi ellenőrzés feladatával, idővel a vármegyék legfőbb hatóságává és az ország első közjogi méltóságává vált. A központi ellenőrzési funkciót később a tárnokok mestere vette át, akiből a központi pénzügyi igazgatás feje lett. A Habsburg korszakban túlnyomóan osztrák hatásra alakult államszámviteli és erre épülő államháztartási ellenőrzési rendszerünk. Az első időszak a XVII század második felétől 1761-ig tartott A második szakasz kezdetének Mária Terézia 1761. december 23-ai döntését tekinthetjük, létrehozta az Udvari Számvevő Kamarát, amely az állami leltár felvételét rendelte el és

hajtotta végre, valamint a költségvetés és arra vonatkozó záró számadás összeállítására törekedett. 1773-ban feloszlatta azt, és helyébe az ún Második Udvari Számvevő Kamarát szervezte, amely az udvari hivatalokkal nem volt egyenrangú. A központi hatalom erősödésével II. József újból a korábbi hatáskörrel ruházta fel a kamarát Ekkor került a monarchia mindegyik országa egységes számviteli ellenőrzés alá. Az 1805-ben felállított Főszámvevő Igazgatóság 1854-ben megszűnt, és helyébe a császári-királyi Legfelső Számviteli Ellenőrző Hatóságot állították. A magyar és erdélyi állami számvevőségeket feloszlatták, és minden minisztériumban külön számvevőségeket állítottak fel. A Pénzügyminisztérium keretében főkönyvelőségi osztályt szerveztek A pénzügyminiszter gyakorolta az ellenőrzést a többi miniszter pénzgazdálkodása felett. 1870 évi törvénnyel létrehozták a Magyar Királyi Állami

Számvevőszéket. Az állami ellenőrzés tartalma Az állami ellenőrzés az igazgatási, szociális, a kulturális intézmények és természetesen a fegyveres alakulatok ellenőrzésével foglalkozott. A számvevőségek vizsgálták az állami vagyon kezelését, az állami pénztárak működését, a vagyonkezelő hivatalok tevékenységét, és felülvizsgálták a zárszámadást. A Legfőbb Állami Számvevőszék Hatásköre megegyezett a korábbi állami főkönyvelési osztály hatáskörével. Munkája közigazgatási ellenőrzésre szorítkozott. Feladata, hogy a törvény értelmében az ellenőrzésre kötelezettek, a minisztériumok és más hatóságok a feladatukat miként teljesítsék. Ellenőrzése alatt álltak az összes közületi bevételek és kiadások, az állami vagyon, a segélyben részesülő intézetek számadásai. Ő volt továbbá a nyugdíjazási szabályok megtartásának legfőbb őre, és ellenőrizte a kevés számú állami nagyüzemet.

Elnökét a parlament jelölte ki és a parlamentnek volt felelős Az ellenőrzés az 1945 utáni években A II. világháború után az ellenőrzés elsődleges célja az volt, hogy segítséget nyújtson a társadalmi termelés fejlesztésében, a „szocializmus felépítésében”. Az első időszak a háború végétől 1949. végéig tartott Az állami felügyeletet a Felügyelő Hatóság útján gyakorolta. A felügyelő hatóság a szövetkezet könyveit vagy iratait megtekintette, részt vehetett az üléseken, a társaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát vizsgáltathatta. Az elrendelt felülvizsgálatok időrendi összeegyeztetése céljából létrehozta a Közérdekű Vizsgálatok Nyilvántartóját. 5 Később ezt az elnevezést Állami Ellenőrzési Központra változtatta, és ennek a szervnek a hatáskörébe utalta, amelyek az egyidejűleg megszüntetett Felügyelő Hatóság jogkörébe tartoztak. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának

1949. évi rendelete a központi ellenőrzésről, és az Állami Ellenőrzési Központ (ÁEK) megszervezéséről, amely megnyitotta az ellenőrzés második szakaszát. Ellenőrzése kiterjedt a vállalatok egész gazdálkodására, és a termelés került a vizsgálatok középpontjába. 6 1) B Mutassa be a költséggazdálkodás általános ellenőrzését (a költségtervezési feladatok ellenőrzését, az anyagfelhasználások utalványozásának az ellenőrzését, a költséggazdálkodás információs rendszerének az ellenőrzését és a költségellenőrzés módszereinek a vizsgálatát), a közvetlen és a közvetett költségek elszámolásának ellenőrzése és a költségnemek elszámolásának ellenőrzésével. A költségek csökkentése minden vállalkozásnál alapvető érdek és cél. A vállalkozás ktg gazdálkodása középpontjában a ktg. Áll, és tartalmazza a ktg-ek tervezését, utalványozását, főkönyvi elszámolását, kalkulációját,

elemzését, ellenőrzését valamint információs rendszerének kialakítását. Vizsgálni kell: • a ktg. gazdálkodási tevékenységet rendszerszemléletben kezelik-e, • az egyes témákat olyan vezetők irányítják és ellenőrzik, akik a ktg. gazdálkodási tevékenységet megfelelő szinten tudják tartani. A ktg.tervezési feladatok ellenőrzése A vállalkozás célja olyan ktg. tervek összeállítása, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a ktg-ekkel való gazdálkodás, a ktg. csökkentés, az önktg csökkentés irányításához, a ktg és önktg alakulásának elemzéséhez, ellenőrzéséhez és a gazdasági döntések megalapozásához. Ellenőrizni kell: • megfelelően készítették-e el a legfontosabb ktg-ek terveit, • megfelelően alakították-e ki az önktg. csökkentés elszámolási rendjét, • megfelelő-e a ktg-ek tervezésének módszere és rendszere, • a ktg. tervek kényszerítenek-e takarékosságra, a tartalékok feltárására és

hasznosítására, • a ktg. tervek alkalmasak-e a ktg gazdálkodás irányítására, a ktg-ek befolyásolására, a beszámolás végrehajtására. Vizsgálni kell, hogy alkalmaznak-e korszerű módszereket, eljárásokat, biztosították-e a megfelelően képzett munkaerőt és a számítógépparkot. Vizsgálni kell, hogy bevonták-e az érdekelteket, és a ktg terveket összehangolták-e a vállalkozás többi tervével. A felhasználások utalványozásának ellenőrzése Azt jelenti, hogy a termelési, a szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges eszközök felhasználására a feljogosítottak bizonylattal engedélyt adhatnak, végrehajtható előzetesen, folyamatosan és utólagosan. Vizsgálni kell: • kellő gonddal alakították-e ki az utalványozást végző szerveket, • megalapozottan dolgozták-e ki az utalványozás alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat, • megfelelően szervezték-e meg az utalványozás bizonylati

rendjét, a bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e, • betartják-e az utalványozás fegyelmét, • szabályozták-e a pótutalványozást. A ktg.gazdálkodás információs rendszerének ellenőrzése Célja olyan ktg- és önktg. adatoknak, ill információknak folyamatos, rendszeres és gazdaságos biztosítása a vállalkozás vezetése és funkcionális szervek részére, amelyek a vállalkozás hatékony vezetéséhez nélkülözhetetlenek. Vizsgálni kell: • az információs rendszert előre megtervezték-e, • az információk szükségességét, minőségét, gyorsaságát és pontosságát tekintették-e elsődlegesnek a mennyiséggel szemben, • korszerű eszközökkel és módszerekkel gazdaságosan, gyorsan szolgáltatják-e, • az információk eljutnak-e mindazokhoz, akik azon alapján döntenek vagy értékelnek, • biztosítják-e a ktg-gel, önktg-gel kapcsolatos információkat a saját termelésű készletek, szolgáltatások, mérlegben

szereplő tételek értékeléséhez is, • a bizonylati elvet, a bizonylati rendet érvényesítik-e, és megkövetelik-e a bizonylati fegyelmet. 7 A ktg.ellenőrzés módszereinek vizsgálata Ellenőrzések történhetnek folyamatba építetten, a funkcionális szervek útján, az ellenőrzésre hivatott szervek útján ill. esetenként Vizsgálni kell: Folyamatba épített ellenőrzés: • utalványozások helyessége • bizonylatok elszámoltatása • bizonylatok tartalmi helyessége Funkcionális ellenőrzés: • utókalkulációknál az önktg. helyessége • bizonylatok teljessége, az analitikus és főkönyvi könyvelés egyeztetése, Ellenőrzésre hivatott szervek: • ktg. gazdálkodás komplex ellenőrzése, • korábbi vizsgálatok utóvizsgálata • az eseti téma- és célvizsgálatok. • esetenkénti vizsgálatokat szerveztek-e az észlelt hiányosságok okainak feltárására. A közvetlen és közvetett ktg-ek, ill. a ktgnemek elszámolásának

ellenőrzése A közvetlen és közvetett ktg-eket a számviteli tv. előírásai alapján az önktg számítási szabályzatban és a számlarendjében szabályozza. A közvetlen ktg-eknél vizsgálni kell, hogy közvetlen ktg-ként számolták-e el a kalkulációs egységekre utalványozható, elszámolható, a termelésre felosztható • közvetlen anyagktg-et, • közvetlen bérktg-et, • bérek járulékait, • gyártási különktg-eket, • értékesítési különktg-eket, • egyéb közvetlen ktg-eket. A közvetett ktg-ek a vállalkozás egészének és szervezeti egységeinek működésével, üzemeltetésével és irányításával kapcsolatban merülnek fel. Vizsgálni kell: • igazgatási ktg címén a személyi és anyagi jellegű ktg-eket, • az egyéb általános ktg-eket, melyek nem tartoznak az értékesítési, igazgatási ktg-ek közé, • a kutatás-fejlesztés aktiválásra nem került költségeit, • a garanciális javítás költségeit és minden fel

nem sorolt általános ktg-et. A ktg.nemek ellenőrzésénél a számviteli tv-ben és a belső szabályzatokban foglaltakból kell kiindulni Vizsgálni kell: • anyag jellegű ráfordításokat, • személyi jellegű ráfordításokat, • értékcsökkenési leírást. 8 2) A Határozza meg az ellenőrzés fogalmát és a kapcsolatos alapfogalmakat (az ellenőrzés célját, tárgyát, módszerét és rendszerét). Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapfogalmak Az ellenőrzés célját mindig az általa képviselt érdekek határozzák meg. Két fő csoportba sorolhatók: • tulajdonosi érdekek • hatósági érdekek A tulajdonosi érdekekből végzett ellenőrzés kiterjed a tevékenység egészére. o o o állami tulajdonban lévő szervezetek, vállalatok, intézmények eredményességében, hatékonyságában érdekelt a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél a részvényesek, a tagok, a tagság tulajdonosi érdekeinek képviseletében folyik a

magántulajdon esetében az ellenőrzés a tulajdonnak a leghatékonyabb működtetésére és védelmére irányul. A hatósági érdekek, közérdekek a vállalkozások és más szervezetek, valamint az állampolgárok olyan tevékenységére, magatartására terjed ki, amelyet törvények, más jogszabályok, kötelező erejű állami előírások szabályoznak. Mindig valamilyen jogszabályi előírás megtartásának vizsgálatával foglalkozik Az ellenőrzés tárgya: az emberi tevékenység, cselekmény, magatartás, esetleg egyes embercsoportok össztevékenységének értékelése. Tárgya lehet valamilyen természeti törvény, esemény is, vagy annak következménye. Az ellenőrzés módszerét az ellenőrzés közelebbi célja és tárgya határozza meg. Az alkalmazott módszer biztosítsa a tárgyszerűséget, a valósághű képet, a valóságos helyzet feltárását és ne csorbítsa az ellenőrzöttek jogait. Az ellenőrzési rendszer alapvetően a tulajdonformáktól

és a tulajdonviszonyoktól függ. A képviselt érdekek védelmében a rendszer alkotóelemei egészként fogják át az ellenőrzés tárgyát. Az állami ellenőrzés feladatai meghatározott szervezési elvek alapján oszlanak meg. Az állami érdekeket megtestesítő, védelmező külső ellenőrzéstől éppen ez az általa képviselt érdek különíti el. Az ellenőrzés általános jellemzői Az ellenőrzés általános jellemzői az ellenőrzési alapelvekben jutnak kifejezésre, melyek a következők: • teljesség: lefedi a nemzetgazdaság egészét, képes ellátni valamennyi érdek képviseletét, védelmét • rendszeresség-tervszerűség: az ellenőrzéseket tervben rögzített, meghatározott rendben és időszakonként visszatérően végzik • folytonosság-hézagmentesség: az ellenőrzési időszakok kihagyás nélkül követik egymást, az előző ellenőrzés óta eltelt időszakra terjed ki • törvényesség: az ellenőrzést végzőknek és az

ellenőrzötteknek be kell tartaniuk a jogokat, kötelezettségeket meghatározó jogszabályi előírásokat, normákat • ésszerűség: az ellenőrzés körének, konkrét témájának helyes megválasztását, megfelelő munkamegosztás igényét jelenti • megalapozottság: az ellenőrzési megállapításoknak megdönthetetlennek és objektívnek kell lenniük • függetlenség: az ellenőrzést végzők az általuk képviselt érdek érvényesítésében befolyástól mentesen járnak el • hatékonyság: az ellenőrzésnek eredményesnek kell lennie a hibák, szabálytalanságok feltárásában. Az ellenőrzés szabályozottsága Az ellenőrzési szervezetek hatás- és feladatkörét, az eljárási kérdéseket jogszabályok és azok keretei között belső szabályzatok, útmutatók határolják körül. 9 Nemzetközi ellenőrzési szabályok Jogszabályok o Alkotmány o Törvények o Kormányrendeletet o Miniszteri rendelet o Önkormányzati rendeletek Az állami

irányítás egyéb jogi eszközei o Országgyűlési határozatok o Kormányhatározatok o Miniszteri utasítások Belső szabályzatok o Szervezeti és működési szabályzat o Ügyrend o Ellenőrzési szabályzatok o Munkaköri leírások o Egyéb belső szabályzatok Útmutatók o Útmutatók o Kézikönyvek Hazai ellenőrzési szabványok A belső szabályozás részeként az ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőri szervezet jogállását, feladatait, eljárási szabályait, a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni, a részletes szabályokat a belső ellenőrzési szabályzat, valamint a munkaköri leírások tartalmazzák. Az ellenőrzéssel kapcsolatos teendők részletes meghatározása történhet külön ellenőrzési szabályzatban is. A szervek útmutatóban, kézikönyvben is összegzik az ellenőrzési tevékenységükre vonatkozó előírásokat, eljárási

szabályokat. Az európai csatlakozás felkészítő szakaszában megindult az ellenőrzési feladatok nemzetközivé válásának előkészítő folyamata. A nemzetközi ellenőrzési szabványok az egyes országok számára csak ajánlást jelentenek, azt a célt szolgálják, hogy az alkalmazandó nemzeti szabványok, eljárások, iránymutatások kidolgozásához, használatához keretet nyújtsanak. Az ellenőrzés szerepe, helye a vezetésben Az ellenőrzés a vezetés egyik funkciója, szerepe, helye a vezető, irányító tevékenységben meghatározó: o bemutatja az irányítói, vezetői döntések végrehajtásának alakulását, helyességét, o segíti a vizsgált témákban a hibák keletkezésének megelőzését, o feltárja a végrehajtás állását és az akadályozó tényezőket, a kitűzött céloktól, feladatoktól való eltérés okait, mértékét, következményeit, o megállapítja a céloktól való eltérés esetén fennálló felelősséget, o

javaslatok kialakításával elősegíti a vezetői intézkedések megalapozását, meghozatalát o előmozdítja a végrehajtást segítő, kedvező tapasztalatok, módszerek alkalmazását, elterjesztését. 10 Ismertesse az anyaggazdálkodás ellenőrzését, értékelését. Ezen belül a vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzését (a vásárolt anyagok állományának ellenőrzését, az anyagfelhasználás ellenőrzését), a vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzését, a raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzését. 2) B Az anyaggazdálkodás ellenőrzése keretében vizsgálni kell: • megfelelően biztosított-e az anyagszükséglet, • biztonságos-e a készletek átvétele, nyilvántartásba vétele, értékelése és elszámolása, • megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő, a felhasználó és a szállító szervezetekkel, • megfelelő-e az anyaggazdálkodás hatékonysága,

gazdaságossága, a raktárgazdálkodás színvonala. A vásárolt anyagokkal való gazdálkodás és az állományellenőrzés A vásárolt anyagok lehetnek alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, építőanyagok, egyéb anyagok ill. áruk. Hatékony az anyaggazdálkodás, ha megfelelő mennyiségben, minőségben és időben biztosítják a szükséges anyagot a termelés, szolgáltatás részére, továbbá a legkedvezőbb áron folyik a beszerzés, a leggazdaságosabban biztosítva a szállítások, az anyagmozgatás és a raktározás, tárolás költségeit. Vizsgálni kell: • várható anyagigényt, • a legelőnyösebb beszerzési lehetőségeket, a beszerzés biztonságát és gazdaságosságát, • az anyagmegrendeléseket, • az anyagbeszállításokat, átfutási idejét, a kirakodás költségeit, • a vásárolt készletek átvételét, • a feleslegessé vált anyagok hasznosítását, értékesítését. Az anyagszükséglet ellenőrzését a gyártási

programok, termelési tervek, anyagfelhasználási normák vizsgálatával kezdik. Vizsgálni kell a bruttó anyagfelhasználási normák helyességét, a nettó normákat, a hulladék tervezett nagyságának megalapozottságát. Az anyagbeszerzéseknél vizsgálni kell a beszerzési igényeket, szükségleteket, a megrendelés, szerződéskötés előtt. Az anyagmegrendelésekkel kapcsolatban vizsgálni kell: • • • • a beszerzések lebonyolításához a megfelelő szervezet és a működési feltételek biztosítottságát, a megrendelések, szerződések gondos összeállítását, pontosságát, a beszerzés legkedvezőbb lehetőségeinek felkutatását, érvényesítését, a naprakész nyilvántartás vezetést, a késedelmes teljesítésekkel kapcsolatos ügyintézést. Az anyagbeszállításoknál vizsgálni kell: • a legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe, • törekednek-e a szállítóeszközök maximális kihasználására. Az anyagfelhasználás

ellenőrzése A termelés költségei között általában az anyagktg. a legjelentősebb, vizsgálatának kettős célja van: o feltárja a veszteségforrásokat és tartalékokat, o segíti a vagyonvédelmet és a kapcsolatos felelősség megállapítását. Az anyagktg-et befolyásolja az anyagigényesség, a beszerzési árak alakulása és az anyagtakarékosság. Figyelmet kell fordítani a gyártmányok anyagelszámoltatásának ellenőrzésére is, melyet mindig teljes, befejezett sorozatra célszerű elvégezni. Kiemelt figyelmet kell fordítani az anyagutalványozási rend és fegyelem betartására, az anyagfelhasználási normák pontosságára és megbízhatóságára. A vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzése A vásárolt anyagokról a belső szabályzat szerint főkönyvi vagy analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat kell vezetni, ill. a mozgásokat a bizonylatok alapján folyamatosan, teljeskörűen rögzíteni kell Az

értékelési előírásokat a számviteli tv. állapítja meg, ahol vizsgálni kell: o a vásárolt anyagok bekerülési értéke megfelel-e az értékelési szabályzat előírásainak, tartalmazzae mindazon költségeket, amelyek a beszerzéssel kapcsolatban merültek fel, o az évközi mozgásokat, 11 o a fel nem használt, megmunkálás alá nem vont anyagokat felleltározta-e, o helyes-e a szállítótól utólag kapott engedmények elszámolása, o elszámolták-e a csökkent értékű, megrongálódott, meghibásodott anyagkészletek értékvesztéseit és indokolt esetben a visszaírásokat. A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése Gondoskodni kell a vásárolt anyagok megfelelő tárolásáról, állaguk megvédéséről a felhasználásig. Az anyagkészletek alakulása határozza meg az anyagok raktári kapacitásszükségletét és a raktárak kihasználtságát. Tárolási terveket kell készíteni, vizsgálni kell a raktárgazdálkodás

szervezettségét, belső szabályozottságát, az anyagok elhelyezésére, tárolására, mozgatására vonatkozó szabályozást. 12 3) A Ismertesse az ellenőrzés általános jellemzőit, az ellenőrzés szabályozottságát és az ellenőrzés helyét, szerepét a vezetésben. Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapfogalmak Az ellenőrzés célját mindig az általa képviselt érdekek határozzák meg. Két fő csoportba sorolhatók: • tulajdonosi érdekek • hatósági érdekek A tulajdonosi érdekekből végzett ellenőrzés kiterjed a tevékenység egészére. o állami tulajdonban lévő szervezetek, vállalatok, intézmények eredményességében, hatékonyságában érdekelt o a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél a részvényesek, a tagok, a tagság tulajdonosi érdekeinek képviseletében folyik o a magántulajdon esetében az ellenőrzés a tulajdonnak a leghatékonyabb működtetésére és védelmére irányul. A hatósági érdekek, közérdekek a

vállalkozások és más szervezetek, valamint az állampolgárok olyan tevékenységére, magatartására terjed ki, amelyet törvények, más jogszabályok, kötelező erejű állami előírások szabályoznak. Mindig valamilyen jogszabályi előírás megtartásának vizsgálatával foglalkozik Az ellenőrzés tárgya: az emberi tevékenység, cselekmény, magatartás, esetleg egyes embercsoportok össztevékenységének értékelése. Tárgya lehet valamilyen természeti törvény, esemény is, vagy annak következménye. Az ellenőrzés módszerét az ellenőrzés közelebbi célja és tárgya határozza meg. Az alkalmazott módszer biztosítsa a tárgyszerűséget, a valósághű képet, a valóságos helyzet feltárását és ne csorbítsa az ellenőrzöttek jogait. Az ellenőrzési rendszer alapvetően a tulajdonformáktól és a tulajdonviszonyoktól függ. A képviselt érdekek védelmében a rendszer alkotóelemei egészként fogják át az ellenőrzés tárgyát. Az állami

ellenőrzés feladatai meghatározott szervezési elvek alapján oszlanak meg. Az állami érdekeket megtestesítő, védelmező külső ellenőrzéstől éppen ez az általa képviselt érdek különíti el. Az ellenőrzés általános jellemzői Az ellenőrzés általános jellemzői az ellenőrzési alapelvekben jutnak kifejezésre, melyek a következők: • teljesség: lefedi a nemzetgazdaság egészét, képes ellátni valamennyi érdek képviseletét, védelmét • rendszeresség-tervszerűség: az ellenőrzéseket tervben rögzített, meghatározott rendben és időszakonként visszatérően végzik • folytonosság-hézagmentesség: az ellenőrzési időszakok kihagyás nélkül követik egymást, az előző ellenőrzés óta eltelt időszakra terjed ki • törvényesség: az ellenőrzést végzőknek és az ellenőrzötteknek be kell tartaniuk a jogokat, kötelezettségeket meghatározó jogszabályi előírásokat, normákat • ésszerűség: az ellenőrzés körének,

konkrét témájának helyes megválasztását, megfelelő munkamegosztás igényét jelenti • megalapozottság: az ellenőrzési megállapításoknak megdönthetetlennek és objektívnek kell lenniük • függetlenség: az ellenőrzést végzők az általuk képviselt érdek érvényesítésében befolyástól mentesen járnak el • hatékonyság: az ellenőrzésnek eredményesnek kell lennie a hibák, szabálytalanságok feltárásában. Az ellenőrzés szabályozottsága Az ellenőrzési szervezetek hatás- és feladatkörét, az eljárási kérdéseket jogszabályok és azok keretei között belső szabályzatok, útmutatók határolják körül. Nemzetközi ellenőrzési szabályok Jogszabályok • Alkotmány • Törvények • Kormányrendeletet 13 • Miniszteri rendelet • Önkormányzati rendeletek Az állami irányítás egyéb jogi eszközei • Országgyűlési határozatok • Kormányhatározatok • Miniszteri utasítások Belső szabályzatok • Szervezeti

és működési szabályzat • Ügyrend • Ellenőrzési szabályzatok • Munkaköri leírások • Egyéb belső szabályzatok Útmutatók • Útmutatók • Kézikönyvek Hazai ellenőrzési szabványok A belső szabályozás részeként az ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőri szervezet jogállását, feladatait, eljárási szabályait, a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni, a részletes szabályokat a belső ellenőrzési szabályzat, valamint a munkaköri leírások tartalmazzák. Az ellenőrzéssel kapcsolatos teendők részletes meghatározása történhet külön ellenőrzési szabályzatban is. A szervek útmutatóban, kézikönyvben is összegzik az ellenőrzési tevékenységükre vonatkozó előírásokat, eljárási szabályokat. Az európai csatlakozás felkészítő szakaszában megindult az ellenőrzési feladatok nemzetközivé válásának előkészítő

folyamata. A nemzetközi ellenőrzési szabványok az egyes országok számára csak ajánlást jelentenek, azt a célt szolgálják, hogy az alkalmazandó nemzeti szabványok, eljárások, iránymutatások kidolgozásához, használatához keretet nyújtsanak. Az ellenőrzés szerepe, helye a vezetésben Az ellenőrzés a vezetés egyik funkciója, szerepe, helye a vezető, irányító tevékenységben meghatározó: bemutatja az irányítói, vezetői döntések végrehajtásának alakulását, helyességét, segíti a vizsgált témákban a hibák keletkezésének megelőzését, feltárja a végrehajtás állását és az akadályozó tényezőket, a kitűzött céloktól, feladatoktól való eltérés okait, mértékét, következményeit, megállapítja a céloktól való eltérés esetén fennálló felelősséget, javaslatok kialakításával elősegíti a vezetői intézkedések megalapozását, meghozatalát előmozdítja a végrehajtást segítő, kedvező tapasztalatok,

módszerek alkalmazását, elterjesztését. 14 3) B Részletezze a létszámgazdálkodás ellenőrzését, a szellemi és a fizikai létszám ellenőrzését, a termelékenység vizsgálatát. Piaci információk és értékesítési feltételek alapján kialakított termelés legfőbb tényezői a tárgyi eszközök, az anyagok és a munkaerő. A létszámgazdálkodás és a termelékenység alakulása meghatározó tényező a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából. A munkaerő foglalkoztatásának alapvető feltételeit törvény szabja meg. A létszámgazdálkodás, létszámtervezés ellenőrzése o Az ellenőrzést a létszámtervek vizsgálatával célszerű kezdeni, ezért ellenőrizni kell: o a tervezett létszámszükséglet mennyire áll összhangban a gyártott termékösszetétellel, o melyek a megfelelő munkaerő biztosításának nehézségei, o a vállalkozás munkaerő-gazdálkodása során és a létszámszükséglet megállapításánál

megfelelő információs bázisra támaszkodott-e. A szellemi és fizikai létszám vizsgálata Az állományi létszám állománycsoportonkénti ellenőrzése: • szellemi, ezen belül: műszaki, igazgatási, ügyviteli csoportok • fizikai, ezen belül: közvetlen és közvetetten termelő csoportok • a foglalkoztatott részmunkaidősök vizsgálata. A szellemi létszámot a szakmai és minőségi összetétel szerint, másrészt mennyiségi szempontból célszerű vizsgálni. A minőségi a nyelvtudás, az iskolai és szakmai végzettség, illetve a gyakorlati idő A szellemi létszámot munkaköri csoportonként ellenőrizzük, külön a műszaki és az igazgatási szervezetet. Az egyes csoportokon belül külön kell vizsgálni a szervezettől és a feladatoktól függő létszámot. A szellemi létszámmal történő ésszerű és takarékos gazdálkodás érdekében hosszabb időre szóló munkaprogramot célszerű készíteni, az intézkedések célszerűségének

vizsgálatához. Ki kell térni arra: • műszaki és ügyviteli dolgozók képzettségi színvonalának emelésére szervezett továbbképzésekről • a korszerű irodafelszerelésekről, a gépesítésről, • a munkaerő-szükségleti normatívák képzéséről és a munkaidő elfogadható kihasználásáról • a munkaerő célszerű felhasználásáról. A fizikai létszámmal a tervezés és a létszámgazdálkodás ellenőrzésének célja a termelő feladatokhoz szükséges számú, szakmai összetételű és képzettségű munkaerő jelenlétének és hatékony foglalkoztatásának biztosítása. Arra kell kitérni: • időben és területileg pontosan történt-e munkaidő szükségletének megállapítása • a munkaerő állomány tervezett szakmai és minőségi összetétele megfelel-e a technológiai, technikai színvonal követelményeinek • megfelelő munkaidő kihasználást irányoztak-e elő • mindezek biztosítják-e a feladat teljesítését és a

munka termelékenységének növelését A fizikai létszám alakulását a közvetlen és közvetett termelői létszám megoszlásában helyes vizsgálni. A munkaidőalap kihasználását ellenőrizve a munkaidőmérlegek vizsgálata révén tárható fel. Feltárhatjuk a látszólagos munkaerőhiány okait, az indokolatlan többletlétszámot, a létszám aránytalan elosztását. A termelékenység vizsgálata A termelékenység rendszeres és kívánatos mértékű növelése meghatározó tényező a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, elemzése és értékelése fontos feladat. A termelékenység növekedése a termék és a technológia fejlesztésével, jobb minőségű, célszerűbb anyagok használatával, jobb létszámgazdálkodással érhető el. Ezért két szempontot helyes elkülöníteni: a létszám és a munkaidő felhasználása, illetve milyen módon és mértékben törekednek az élőmunkának gépi eszközökkel való hatékony kiváltására. 15

A termelékenységet elsősorban a fizikai termelőmunkára vetítve célszerű vizsgálni. A munkaidő felhasználása két részből áll: abból az időből, amikor a munkás termelőmunkát végez, és a veszteségidőből, amikor nem végez. A veszteségidők fogalmába a gépállást, a munka-, szerszám- vagy anyaghiányt soroljuk A termelési értéket elsősorban a termelőidő határozza meg, de a termelékenységi mutatót, illetve annak változását a veszteségidő növekedése vagy csökkenése is befolyásolja. A veszteségidők okainak feltárásával a termelékenység növelésének számos belső tartalékát fedezhetjük fel. A tárgyi eszköz-, az anyag- és létszámgazdálkodásra a termelés műszaki előkészítésére és irányítására kell irányulnia a vizsgálatnak. 16 4) A Sorolja fel az ellenőrzések különböző ismérvek szerinti csoportjait, és a csoportokba tartozó ellenőrzéseket, mutassa be azokat egy - egy példán keresztül. Az

ellenőrzések fajtái, típusai, csoportosítása Az ellenőrzéseknek különböző fajtái, típusai alakultak ki, együttesen összefüggő rendszert alkotva. Az ellenőrzések csoportosítása Időpontjuk (az időtényező) szerint • Előzetes ellenőrzés: megelőzi valamilyen esemény megtörténtét, a hozott döntés végrehajtását. Arra irányul, hogy felmérhető legyen a végrehajtás várható hatása, így mód nyílhat még a döntés esetleges pontosítására, felülvizsgálatára, a hibák elkerülésére, megelőzésére. (pl a ktg vetés tervezetének felülvizsgálata) • Egyidejű ellenőrzés: a végrehajtással párhuzamosan történik. Azt szolgálja, hogy folyamatosan feltáruljanak a végrehajtásban tapasztalható akadályok, eltérések, és legyen még idő intézkedni a végrehajtás helyességéről, az ellenőrzött tevékenység, a végrehajtás módosításáról. ( pl MEO, bérszámfejtés menet közbeni ellenőrzése) • Utólagos

ellenőrzés: a gazdasági esemény, a folyamat lezárulása, befejezése után történik.(pl adóellenőrzés, az éves beszámoló ellenőrzése) Velük szemben támasztott követelmény alapján • A szabályszerűségi ellenőrzés az ellenőrzés tárgyára vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. (pl adóellenőrzés, vámellenőrzés) • A teljesítményellenőrzés célja a vizsgált szervezet feladatainak megvalósításához rendelkezésre álló források felhasználását a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelmények érvényesítésének összefüggő rendszerében ellenőrizze, minősítse. (pl anyaggazdálkodás, piackutatás értékelése) Az ellenőrzések tartalom szerinti A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés a gazdálkodó szervezeteknél vizsgálja, hogy a szervek a működésük, az alapfeladataik ellátása érdekében takarékosan, racionálisan, célszerűen ill. eredményt elérve gazdálkodtak-e Az ellenőrzések

kiterjednek a gazdálkodás hatékonyságára, a munkaerő, a pénzeszközök ésszerű, megfelelő felhasználásának vizsgálatára. A szakmai ellenőrzések naturális követelményt kérnek számon. (pl szabványt, minőséget, egészségügyi, tűzvédelmi stb. követelményt) Az ellenőrzések tárgyuk, terjedelmük figyelembevételével A célellenőrzés valamilyen részfeladat végrehajtásának, egy konkrét témának, eseménynek a vizsgálata. (pl egy pénztár ellenőrzése, egy kár okainak vizsgálata) A témaellenőrzés azonos tartalmú, jellegű feladatok végrehajtásának egyidejű vizsgálata. (pl munkafegyelem ellenőrzése egyszerre több munkahelyen) Az átfogó ellenőrzés felöleli az adott ellenőrzés hatáskörébe tartozó terület, szervezet és tevékenység egészét, így teljes képet alkot a szervezet működéséről.(pl egy gyáregység, egy önálló részleg vizsgálata) Az utóellenőrzés az előzőleg végrehajtott ellenőrzés

megállapításainak, a hozott intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálatát jelenti. (pl adóellenőrzésnél) A megbízó, ill. kezdeményező kiléte szempontjából o Külső ellenőrzésnél a hatósági ellenőrzés feladatait végrehajtó szervezetek az ellenőrzés tárgyát képező szervezetektől, személyektől függetlenek. o Belső ellenőrzést az állami vagy társadalmi szervezetek, magánvállalkozók, különböző gazdasági társaságok keretein belül kezdeményezik és végzik. Az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzött szerveknél állnak munkaviszonyban. A belső ellenőrzés az adott szervezet érdekeiben folyik, ez különíti el az állami érdekeket megtestesítő külső ellenőrzéstől. (pl vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzés) Az ellenőrzések gyakoriság • Az egyszeri, esetenkénti ellenőrzés alkalomszerűen folytatott, konkrét feladat végrehajtásával foglalkozó ellenőrzés. (pl

felújítás végrehajtásának ellenőrzése) • Az időszakos ellenőrzés visszatérő, ismétlődő, azonos vagy hasonló tevékenységek, feladatok végrehajtásának vizsgálata. (pl napi pénztárellenőrzés) 17 • A folyamatos, állandó ellenőrzés az egyes műveletek, folyamatok megszakítás nélküli, szakadatlan ellenőrzése. (pl számla-felülvizsgálat, gyártásközi minőség-ellenőrzés) Az ellenőrzések részletesség szerint • Tételes vagy teljes körű az ellenőrzés, ha a vizsgálathoz tartozó minden egyes tárgy, esemény megvizsgálásra kerül.(pl kp állomány ellenőrzése, leltározás) • Próbaszerű az ellenőrzés, ha az okmányok, bizonylatok, események egy részét teszik vizsgálat tárgyává. A kiválasztás lehet véletlenszerű vagy valamilyen ismérv alapján(pl vámvizsgálat, próbavásárlás) • Mintavételes ellenőrzés, ha a vizsgálat alá kerülő mennyiségből egy kis részt – mintát- vesznek. (pl. ételminta,

anyagminta) Alkalmazott módszer alapján • Találkozó ellenőrzésnek egy bizonylat, okmány adatainak hitelessége és a bizonylatot kibocsátó szervezeteknél található példánya alapján egyeztethető, ellenőrizhető. • Az összefüggésekre alapozott ellenőrzés a különböző bizonylatokon, okmányokon található adatok, információk összehasonlításából, elemző vizsgálatából indul ki. (pl szakmai képzettség színvonalának és a minőségének az összefüggése) Az ellenőrzések szervezésére való tekintettel • A horizontális ellenőrzés az azonos szervezetek működését azonos, vagy közel azonos időpontban vizsgálja. • A vertikális ellenőrzés valamely gazdasági folyamatban egymást követő fázisokat ellátó szervezeteket együttesen, vagy közel azonos időpontban vizsgál. Az ellenőrzések sajátos formái • • • • Az elővizsgálat az ellenőrzés előkészítő szakaszában a cél és feladat meghatározása céljából

a helyszínen végzett információ- és adatgyűjtés, értékelés. Az önellenőrzés a munkafolyamatba épített ellenőrzés egyik formája. Jellemzője, hogy a tevékenységet és az ellenőrzést is ugyanaz végzi. A próbavizsgálat célja az ellenőrzés programjának tesztelése az ellenőrzés előkészítésének időszakában Kiegészítő vizsgálatra akkor kerül sor, ha az alapellenőrzés megállapításai a vizsgálattal érintett szervezet alapján felülvizsgálatra szorulnak. 18 4) B Mutassa be a növénytermelés ellenőrzését. Részletezze a földterület hasznosításának, a művelési ágak ellenőrzését, a talajhasznosulás színvonalának mérését, a termelés feltételeinek és a talajerőgazdálkodás vizsgálatát, a szántóterület kihasználásának az ellenőrzését, a növénytermelési folyamatok végrehajtásának a vizsgálatát. Határozza meg a szántóegység fogalmát A mezőgazdaság a nemzetgazdaság termelő ágazata, termelési

folyamatai természeti, biológiai jellegűek, így a termelést alapvetően befolyásolja a biológiai programozottság és az időszakosság. Fő termelőeszköze a termőföld, lehetőségeit behatárolja a talajminőség, domborzat ill. az éghajlat A növénytermelés ellenőrzése, a földterület hasznosításának ellenőrzése, a szántóegység, a művelési ágak ellenőrzése A növénytermelés ellenőrzése során azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozó mennyiben tudta hasznosítani az alapvető termelőeszközt, a termőföldet. A földterület nagyságát általában hektárban (ha), a föld termőértékét aranykorona-értékével fejezzük ki. Elsődlegesen a művelési ágak szerint csoportosíthatjuk, ez a talaj használatának módját, azaz a hasznosítási irányt fejezi ki. A szántó, kert, gyümölcsös, a szőlő és a gyepterület adja a mg-i területet. Ha ehhez hozzáadjuk az erdő, a nádas és halastavak területét, akkor a termőterület nagyságát

kapjuk meg. Az összes terület és a termőterület különbözete pedig a művelés alól kivett terület nagyságát mutatja. Gyakran szükség van a különböző művelési ágak közös nevezőre hozására, a gyakorlatban erre a szántóegység szolgál. A szántóegység a mg-ilag hasznosított földterület közös egysége A szántóegységekre történő területi átszámítás csak korlátozottan és meghatározott célú ellenőrzéseknél használható. Ennek alapján vizsgáljuk a földkihasználás alakulását is, amely azt fejezi ki, hogy a gazdaság a rendelkezésre álló fölterületet milyen intenzitású művelési ágakkal hasznosítja. A művelési ágak megváltoztatásuk lehetőségét tekintve lehetnek: o feltétlen művelési ágak ( a terület hasznosítási módja korlátozott, kockázatos) o feltételes művelési ágak (a hasznosítás lehetősége sokoldalú). A talajhasznosulás színvonalának mérése és ellenőrzése A talajhasznosulás

színvonalának mérésével és ellenőrzésével minősítjük a földhasználat milyenségét. A talajhasznosulás a talajhasználat függvénye. Az ellenőrzéssel megállapítható, hogyan hasznosítjuk az adott földterületet. Az ellenőrzéshez a következő mutatók kiszámítása javasolható: egy hektár vetésterületre jutó termelési érték, munkaórák száma, jövedelmezőségi ráta, munkatermelékenységi mutatók. A termelés feltételeinek vizsgálata A termelési tényezők mennyisége, milyensége és kombinációja határozza meg a gazdálkodás hatékonyságát. A termelést befolyásoló főbb természeti tényezők a talajadottságok, a terület felszínének alakulása, valamint az éghajlati adottságok. Vizsgálni kell a talaj tulajdonságait, azok hatásait: fizikai tulajdonságait, kémiai tulajdonságait, kémhatást, humusz- és tápanyagtartalmát, vízgazdálkodását. Ezektől függ, hogy hogyan és mikor, milyen eszközökkel művelhető, milyen

beavatkozásra van szükség a növénytermelés hozamai, eredményei növeléséhez. A törzskönyv a szántóföldi táblák területi, természeti adatait és agrotechnikai folyamatait nyilvántartó, azok feljegyzésére szolgáló könyv vagy kartotékrendszer. A talajjavítások ellenőrzésénél a befektetések megtérülési idejét kell kiszámítani. Vizsgálnunk kell, hogy a talaj adottságai mennyire tudják a növény igényeit kielégíteni. Az éghajlati viszonyok közül a legfontosabbak a fényviszonyok, a levegő és a légmozgás ill. a csapadék A talajerő-gazdálkodás vizsgálata A talaj termőkapacitásának fenntartására és növelésére irányuló tervszerű beavatkozásokat nevezzük talajerő-gazdálkodásnak, melynek közvetlen tényezője a trágyázás. Kiemelkedő szerepe van a szerves trágyának, melynek költségeit mezei leltárként számoljuk el. A termelés során műtrágyát is használunk. Ennek hatékonyságának vizsgálata során

külön-külön ellenőrizhetjük az átlagos, a pótlólagos és a marginális hatékonyságot. A szántóterület kihasználásának ellenőrzése A szántóterület kihasználását a vetésállomány alapján ellenőrizzük. A teljes hasznosítás mutatója kifejezi, hogy az egész gazdasági évet tekintve milyen a szántóterület hasznosítási foka. Ellenőrizni kell a 19 vetésterveket, azok teljesítését, az eltéréseket, a vetésállományt. Külön ellenőrzési feladat az áru- és takarmánytermelés arányának vizsgálata is. A növénytermelési folyamatok végrehajtásának vizsgálata A vizsgálat során az egyes ágazatokban a végrehajtás időbeniségét, minőségét és költségeit vizsgálhatjuk. Az ellenőrzés kiterjedhet a talaj előkészítésre, a tápanyag-visszapótlásra, a vetésre, a növényápolásra, a növényvédelemre, az öntözésre, a betakarításra, a feldolgozásra és értékesítésre. Figyelmet kell fordítani a termelési

ktg-ek ellenőrzésére. A növénytermelési kalkulációs egységek költségeit a következők szerint csoportosítva ellenőrizhetjük: • közvetlen anyagktg. • igénybe vett szolgáltatások értéke • egyéb szolg. Értéke • közvetlen bérktg • bérjárulékok • écs leírás • fenntartási ktg-ek • segédüzemi ktg-ek • levonva a növénytermelés káreseményei miatt elszámolt összeget, mindezek jelentik az összes közvetlen ktg-et • levonva a melléktermék értékét, kapjuk a főtermék közvetlen ktg-ét. 20 5) A Sorolja fel az államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatairól (hatáskörök, eljárási szabályok, sajátos intézkedési jogosítványok stb.) Az államhatalmi és népképviseleti ellenőrző szervek • • • • • • • • az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége az országgyűlési biztosok ellenőrző tevékenysége a

Köztársasági Elnök ellenőrzési feladatai az Alkotmánybíróság ellenőrzési feladatai a Legfelsőbb Bíróság ellenőrzési feladatai a cégbírósági ellenőrzés a Legfőbb Ügyész és az ügyészségek ellenőrzési feladatai az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenysége. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai Az ÁSZ az Országgyűlésnek és a törvényeknek alárendelt általános hatáskörű pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerv, az állami ellenőrzés legfőbb szerve. Megteremti a törvényhozás számára a végrehajtó hatalom kontrolljának lehetőségét, és segíti az Országgyűlést döntései megalapozásában. Ellenőrzést végezhet az állami pénzek hasznosítását nyomon követve mindenütt, ahol állami pénzt használnak fel vagy kezelnek. Az ÁSZ alapvető feladata a kormány államháztartással, valamint az állami vagyonkezeléssel összefüggő tevékenységeinek ellenőrzése és értékelése. Az ÁSZ vizsgálja: •

az állami ktgvetési javaslat megalapozottságát • az állami ktgvetés végrehajtásáról készített zárszámadást • az elkülönített állami pénzalapok működését • a Magyar Távirati Iroda Rt. Gazdálkodását • az APEH és az önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a Pénzintézeti Központ, a Vám- és Pénzügyőrség és az Illetékhivatalok tevékenységét • az állami ktgvetésből gazdálkodó intézményeket • a helyi önkormányzatokat, különös tekintettel a normatív ktgvetési hozzájárulásra • az MNB külön tv-ben meghatározott tevékenységét, valamint a bankjegy- és érmekibocsátásra vonatkozó adatait • a TB által kezelt alapok kezelését és felhasználását • a pártok gazdálkodását • véleményezi az OGY elé terjesztett kormányprogramok indokoltságát, célszerűségét és teljesítését. Másik kiemelkedő jelentőségű feladata a köztulajdon, az állami vagyon ellenőrzése. Ennek

keretében ellenőrzi: • az állami vagyon kezelését • az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tevékenységét • a Magyar Államkincstárt és a Kincstári Vagyonigazgatóságot Figyelemmel kíséri az állami számviteli rend betartását is. Az ÁSZ elnökből, elnökhelyettesből, vezetőkből, számvevőkből, ügyviteli és kisegítő személyekből áll. Elnökét és elnökhelyetteseit az OGY 12 évre választja. Az ÁSZ elnökének ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai • • • jóváhagyja az Számvevőszék éves ellenőrzési tervét gondoskodik az ÁSZ ellenőrzési tervének és eseti ellenőrzéseinek végrehajtásáról gondoskodik a végzett ellenőrzések és elemzések eredményeit tartalmazó véleménynek és jelentésnek az OGY elé terjesztéséről. 21 A számvevőszéki ellenőrzési eljárás szabályai Az ÁSZ ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontoknak megfelelően az alábbiak szerint

végzi. Stratégiát és erre alapozva éves ellenőrzési tervet készít, melyet az elnök hagy jóvá Az ellenőrzési tervet bemutatja az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának, melyet tájékoztatásul megküld a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is Időszakos ellenőrzési kötelezettségei: • évenként: a központi ktgvetés és a TB pénzügyi alapjainak ktgvetési tv javaslata ellenőrzése, az MTI Rt. tevékenységéről szóló beszámolójának ellenőrzése, az ÁPV Rt tevékenységének ellenőrzése • kétévenként: a pártok gazdálkodásának törvényességi szempontú ellenőrzése • rendszeresen: a fejezetek és elkülönített pénzalapok ellenőrzése • esetenként: ellenőrzést végez az OGY utasítására. De végezhet ellenőrzést a Kormány kérésére is, erről is az ÁSZ elnöke dönt. Elnöke felelősséggel tartozik az OGY-nek az általa benyújtott jelentések adatainak valódiságáért és helytállóságáért. Az

ellenőrzött szervezet részére a jelentést (vagy véleményt) a realizáló levéllel küldi meg az ÁSZ elnöke. Az ÁSZ elnöke beszámolót nyújt be az OGY-nek az ÁSZ éves tevékenységéről Az ÁSZ sajátos intézkedési jogosítványa Az ÁSZ további különleges jogosítványokkal rendelkezik: Kármegelőzés céljából – munkabérek kivételével – anyagi és pénzeszközöket zárolhat. A zárolás végrehajtásáról a pénzügyminiszter vagy az ellenőrzött szerv vezetője gondoskodik. Az ÁSZ jogosult a pénzeszközök felhasználását további intézkedésig felfüggeszteni, mely körültekintő és alapos vizsgálatot, a tények tisztázását és bizonyítását igényli. Feladata a tényekről a vizsgálat során ellenőrzési jegyzőkönyvet készíteni, és ahhoz csatolni a bizonyítékokat, melyben rögzíteni kell a személyes felelősséget is. Az ÁSZ indítványozhatja az alkotmánybírósági eljárást, ha észleli, hogy valamely jogszabály,

valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei nemzetközi szerződésbe ütköznek, továbbá az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése szükséges. 22 5) B Ismertesse a tárgyi eszközök összetételének vizsgálatát, az eszközök kihasználtságának az ellenőrzését (a kapacitások kihasználásának ellenőrzése, a kieső és veszteségidők ellenőrzése). Részletezze a beruházások és az értéknövelő felújítások ellenőrzését (az előkészítési munkák ellenőrzése, a megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése). Részletezze az értékcsökkenés elszámolásának az ellenőrzését. A tárgyi eszközök közé azok az anyagi eszközök tartoznak, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozást. Ide tartoznak a beruházások és a felújítások is Az eszközök beszerzési és előállítási költségeit a vállalkozás értékelési szabályzata alapján lehet ellenőrizni. A tárgyi

eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzése és a tárgyi eszközök összetételének vizsgálata Abból célszerű kiindulni, hogy a gazdálkodás nem más, mint a termelési alapfeltételek egyensúlyának biztosítása. A termelést közvetlenül vagy közvetetten szolgáló tárgyi eszközök volumene és értéke állandóan változik. Az eszközgazdálkodásban rejlő tartalékok és veszteségforrások feltárása az ellenőrzés számára is rendszeres feladatot jelent. A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzését a meglévő állomány összetételének elemzésével indokolt kezdeni a termelésben betöltött szerepe alapján. Vizsgálni kell azt is, hogy a termelési feladatok szempontjából aktív vagy passzív szerepet töltenek-e be. Az összetételváltozás értékelésénél kell vizsgálni és feltárni az változás okait, indokait és értékelni azok hatását. Területileg le kell bontani gyáregységekre, üzemekre. Vizsgálati szempontok

lehetnek a bruttó és nettó érték aránya, az átlagos életkor, a fizikai elhasználtság, korszerűség. A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzése Azért fontos, mert a vállalkozók nagy értéket kötöttek le, így érdekük a minél jobb kihasználtság és a minél gyorsabb megtérülés biztosítása. Az ellenőrzést eszközféleségenkénti, területenkénti csoportosítással és elemzéssel indokolt kezdeni. Reális képet nyújt a kapacitásra és annak kihasználtságára vonatkozó vizsgálat A kapacitásnormát a gépek, berendezések műszaki adatai alapján ellenőrizzük. A kapacitáskihasználás üzemenkénti, gépenkénti kimutatott adatait az üzemi, termelési nyilvántartások alapján kell ellenőrizni. Okait a kieső és a veszteségidők vizsgálatával kell feltárni, általában a műszaki színvonal, a technológiai felszereltség vizsgálatát is jelenti. Az időkiesés belső okai a piaci munka, az anyaggazdálkodás, a

létszámgazdálkodás, a munkafegyelem ellenőrzését indokolják. A beruházások, értéknövelő beruházások ellenőrzése Beruházásnak minősül a vállalkozás tárgyi eszközállományának mennyiségi növelése, az értéknövelő beruházás és a felújítás. A beruházások legcélszerűbb és a leggazdaságosabb megvalósítása a vállalkozó aktuális célja és feladata. Ellenőrzése során vizsgálandó, hogy szabályozott-e a beruházások, felújítások rendje, megalapozottak-e a beruházási döntések. A beruházással kapcsolatos döntéseket sokoldalúan meg kell alapozni. Vizsgálni kell: • megfelelően vizsgálták és értékelték-e a beruházás szükségességét • milyen és mekkora beruházást indokol a piaci igény • hogyan alakul a gyártandó termék várható mennyisége és ára, a konkurencia stb. • hosszú távon mennyire van biztosítva a beruházás hatékonysága és megtérülési ideje • nem volna-e elérhető a kívánt

cél beruházás nélkül vagy kisebb ráfordítással • megfelelőek-e a beruházás műszaki feltételei, technológiai színvonala, a ktg-ek alakulása biztosítja-e a versenyképességet és jövedelmezőséget • biztosítva van-e a megvalósítási szabadalom, a licencvásárlás • mennyire használják ki az új beruházás kapacitását, a munkaerőt. A beruházás-előkészítő munkák ellenőrzése A beruházások előkészítése a vállalkozás által összeállított beruházási javaslatok alapján ellenőrizhető. Ellenőrizni kell: • ahol kötelező, ott volt-e pályáztatás • a szükséges hatósági engedélyeket megfelelő időben beszerezték-e 23 • biztosított volt-e a beruházás tervellátottsága • tisztázottak voltak-e a gyártandó termék műszaki jellemzői, a termelés mennyisége • kidolgozták-e a pontos technológiát, kiválasztották-e a gépeket • a kivitelező felülvizsgálta-e a műszaki tervdokumentációt •

intézkedtek-e a kivitelezők biztosításáról. A megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése A beruházás megvalósítása az ütemterv alapján ellenőrizhető, melyet először meg kell vizsgálni. Ellenőrizni kell: • figyelemmel kísérte-e a kivitelezés tervezett ütemét, • a kivitelezést a tervező bevonásával is ellenőrizték-e műszakilag • a vállalkozó műszaki ellenőre a hiba észlelését követően azonnal jelezte-e azt az építési naplóban Az átadás-átvétel az erről készült dokumentáció alapján ellenőrizhető. Vizsgálni kell, hogy késedelmes vagy hibás teljesítés esetén a vállalkozó élt-e kötbérezési jogával. A próbaüzemelés és eredménye az erről készült jegyzőkönyvek, naplók alapján vizsgálandó. Az értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzése A tárgyi eszközök közös jellemzője, hogy általában több évig vesznek részt a vállalkozás tevékenységében. Vizsgálni kell, hogy

meghatározta-e azokat az éveket, amelyek során az egyedi tárgyi eszköz beszerzési ill. előállítási értékét amortizálják, kellő pontossággal állapították-e meg az eszközök maradványértékét. Az écs lehet tervezett és terven felüli. A tervezett écs megállapításával és elszámolásával vizsgálni kell: • számviteli politikájában szabályozta-e az écs elszámolásának módszerét és mértékét • a módszer megfelel-e a számviteli tv. előírásainak • módszere a bruttó érték vagy nettó érték alapján összhangban van-e az adott egyedi tárgyi eszköz elhasználódási idejével és a megállapított maradványértékével. A számviteli tv. előírja, hogy a tárgyi eszköz értékét növelni kell az értéknövelő beruházások és felújítások értékével. Vizsgálni kell: • elszámolták-e az értéknövelést az üzembe helyezés idejétől • módosították-e az elhasználódási időt, écs mértékét. • az écs

leírást a ktg-ek között számolta-e el a vállalkozó. A terven felüli écs tartalmáról a számviteli tv. rendelkezik Vizsgálni kell, hogy elszámolták-e a terven felüli écs-t, ha: • a tárgyi eszköz értéke tartósan és jelentősen csökkent, • a tárgyi eszköz megrongálódott, megsemmisült, • a tárgyi eszköz nem használható, tönkrement vagy hiányzik. Vizsgálandó, hogy a tárgyi eszközt, a beruházást a nyilvántartásból kivezették-e, ill. ha a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a piaci értéke, azt visszaírással rendezték-e. 24 6) A Sorolja fel az államigazgatási ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen a költségvetési ellenőrzés szervezetéről, feladatairól, eszközeiről, típusairól, eljárási és végrehajtási rendjéről. Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések • • • • • • • • • • • • • a kormány ellenőrzési feladatai a Kormányzati

Ellenőrzési Hivatal a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége a ktgvetési ellenőrzés a felügyeleti jellegű ktgvetési ellenőrzés a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése az adóellenőrzés és szervezetei a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Szerencsejáték Felügyelet a fogyasztóvédelmi ellenőrzés a közraktárak állami felügyelete a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés A ktgvetési ellenőrzés A ktgvetési ellenőrzések a következőkre irányulnak: • az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására • a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére és hatékonyságára • a központi és intézményi ktgvetési bevételek jogszerű kezelésére • a számviteli és bizonylati rend betartására. A rendelet hatálya kiterjed: • a fejezet felügyeletét ellátó szervekre, a TB igazgatási szervekre • a Magyar Államkincstárra • a ktgvetési szervek

belső ellenőrzési rendszerére. A ktgvetési ellenőrzés szervezete A fejezet felügyeletét ellátó szerv felügyeleti ktgvetési ellenőrzést köteles végezni, legalább 3 évenként átfogó ellenőrzést kell tartani. Felügyeleti ellenőrzésbe bevonhatja a felügyelete alá tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó vagy részben önállóan gazdálkodó ktgvetési szervnél működő belső ellenőrzést. A függetlenített belső ellenőrzés feladatait teljes, rész-, ill. osztott munkaidőben, vagy több ktgvetési szerv által közösen foglalkoztatott személy, továbbá külső szakértő is elláthatja. A ktgvetési ellenőrzés megszervezéséért, működéséért és annak szabályozásáért az ellenőrző szerv vezetője a felelős. A ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzési szervezet jogállását, feladatait és eljárási szabályait, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési

szabályzatban kell előírni. A ktgvetési ellenőrzés feladatai, eszközei A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell: • az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának összhangját • az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját • a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását • a tárgyi eszközök kihasználását, fejlesztését, • a saját bevételek alakulását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését • a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, a vagyon védelmét • a befizetési kötelezettségek teljesítését • a belső ellenőrzés rendszerét és hatékonyságát • juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználását • a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását és megvalósítását • a nemzetközi segélyek, támogatások nyilvántartását és felhasználását

25 • a számviteli előírások betartását. Vezetői ellenőrzés eszközei: • a kötelezettségvállalási, utalványozási és aláírási jog gyakorlása, • a vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk, • vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása, • munkahelyen végzett helyszíni ellenőrzés, • munkaterven kívüli belső ellenőrzések. • belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése. A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie, rendelkeznie kell: • az ellenőrizendő munkafázisok kijelöléséről, • az ellenőrzés módjának meghatározásáról, • a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg, • hiányosság észlelése esetén a teendőkről. A függetlenített belső ellenőrzés keretében a meghatározott feladatokat időszerűen kell elvégezni

a szabályszerű gazdálkodás előmozdítása és a belső tartalékok feltárása céljából. A ktgvetési ellenőrzések típusai Az ellenőrzés lehet: • átfogó, téma-, cél-, és utóellenőrzés, • irányulhat a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára, • lefolytatható előzetesen, egyidejűen vagy utólagosan. Átfogó ellenőrzés: szakmai folyamatok és a ktgvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzése. Témaellenőrzés: adott feladatot egyidőben több ktgvetési szervnél indokolt ellenőrizni. Célellenőrzés: a ktgvetési szervnél egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé. Utóellenőrzés: előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálata. Szabályszerűségi ellenőrzés: a jogszabályok, a belső szabályzatok megtartásának vizsgálata. Hatékonysági

vizsgálat: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni. Előzetes ellenőrzésnek minősül, melyet: • a Kincstár végez a kifizetéseket megelőzően, • a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően, • a döntéshozatal elősegítése érdekében. Egyidejű ellenőrzés: amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni. Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt és elvégzett ellenőrzés. A ktgvetési ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje Az ellenőrzés tervezése Az ellenőrzési szervezetnek éves munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza: • az ellenőrizendő szerveket, • az ellenőrzés témáját, célját, • az ellenőrzések típusának jelölését, • az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését. A munkatervet az ellenőrző

szerv vezetője hagyja jóvá, attól az ellenőrző szerv vezetőjének engedélyével lehet csak eltérni. Ellenőrzési program Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek belső használatra készült utasításként kell kezelnie. Az ellenőrzési programot az ellenőrzési szervezet vezetője vagy az általa megbízott ellenőr állítja össze. 26 A ktgvetési ellenőrzés végrehajtása Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján dokumentációk alkalmazásával kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének, melyben tájékoztatást kell adni az ellenőrzés céljáról és formájáról, várható időtartamáról. Az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét a szerv vezetőjének. Ha a vizsgálat során hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, melynek alapján várhatóan büntető-,

szabálysértési, kártérítési ill. fegyelmi eljárást kell lefolytatni, akkor a felelős személy nevét és beosztását is meg kell jelölni. 27 6) B Ismertesse az állatlétszám nagyságának és összetételének a vizsgálatát, az állattenyésztési ágazatok produktivitásának az ellenőrzését, az állattenyésztés költségeinek ellenőrzését, a takarmánygazdálkodás ellenőrzését. Határozza meg a számosállat fogalmát. Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a számvitel a tenyészállatokat a tárgyi eszközök között, a növendék-, hízó- és egyéb állatokat a készletek között tartja nyilván. Az állatlétszám nagyságának és összetételének vizsgálata Az állatlétszám az állattenyésztési ágazatok termelésének alapja. Az állatok teszik lehetővé az összes többi termelési tényező megfelelő hasznosítását. Az állatlétszám ellenőrzéséhez az adatokat az állományváltozási tervek

szolgáltatják, melyekhez az állatállomány csoportjai számbeli változásának előzetes meghatározását jelentik. Az állatállomány változását: faj, fajta, kor, nem és hasznosítási irány szerinti részletezését tartalmazza. Az állatállomány változása lehet növekedés vagy csökkenés Az állatlétszám és változásának ellenőrzéséhez a főkönyvi, analitikus nyilvántartások szolgálhatnak alapul. A tényleges átlagos állatlétszámot a takarmányozási napokat alapul véve számíthatjuk ki. (az időszak takarmányozási napjainak számát kell osztani az időszak naptári napjainak számával) A változása mellett vizsgáljuk az állatállomány összetételét is. Az összetétel az állatok fajtánkénti számát és arányát is mutatja, célszerű az állatok számát számosállatban is megállapítani. A számosállat állattenyésztésstatisztikai, valamint üzemszervezési mértékegység, mely különböző fajfájú, fajú, korú és

ivarú állatokat közös egységre hozva együttesen fejez ki. A számosállat 500 kg élőtömegű állat vagy állatcsoport Eredményét felhasználhatjuk az állatállomány szerkezetének, nagyságának ellenőrzéséhez is. Az állatállomány és a földterület viszonyát az állatsűrűség mutatószámaival fejezzük ki. (állatlétszám / terület vagy számosállat / terület) Az állatlétszám változásának hatása megmutatkozik: • takarmányszükséglet és – felhasználás alakulásában • férőhelyszükséglet és – kihasználás változásában • az állatállomány növekedésében vagy csökkenésében • a szaporulati tervek teljesítésének függvényében • az értékesítési tervek teljesítésében. Az állatállomány nagyságának vizsgálatával összefüggésben szükséges a férőhely-ellátottság és –kihasználás ellenőrzése is. Az állattenyésztési ágazatok produktivitásának ellenőrzése Szükséges az állatállomány

újratermelésének vizsgálata is, ahol az anyaállományból kell kiindulni. A produktivitást kifejező mutatók a következők: • szaporulati mutatószámok, amelyek kifejezik az anyaállatok kihasználásának mértékét • termelékenységi mutatószámok • elhullást kifejező mutatószámok • az állati termékek termelésével összefüggő mutatószámok. Figyelmet kell fordítani az állategészségügyi helyzet alakulására is. Az elhullás és a kényszervágás veszteséget okoz. Az állattenyésztési ágazatok költségeinek ellenőrzése Az állattenyésztési ágazatok közvetlen költségként számoljuk el az állatok tartásával, takar-mányozásával, gondozásával, hízlalásával, tenyésztésével, elletésével kapcsolatos költségeket. A ktg-ek között kell elszámolni a tenyészállatok terv szerinti écs leírását is. Az élőtömeg-önktg vizsgálata során azokat a tényezőket elemezzük, amelyek az önktg nagyságát befolyásolhatják.

A takarmánygazdálkodás ellenőrzése Az állattenyésztési ágazatban a termelési ktg jelentős része a takarmányktg-ekből származik. A takarmánygazdálkodás a gazdasági állatok táplálóanyag-szükségletével, takarmányával, valamint ezek termelésével, tartósításával, tárolásával, takarmányozásra való előkészítésével foglalkozik. A 28 takarmánygazdálkodás színvonala leginkább azzal minősíthető, hogy az egységnyi állati termékre mennyi takarmány ktg jut. Mutatója függ a takarmány összetételétől, minőségétől, táplálóértékétől is 29 7) A Mutassa be a függetlenített belső ellenőrzés fogalmát, elemeit, szervezetét, feladatait és módszereit. Függetlenített belső ellenőrzés A függetlenített belső ellenőrzés közvetlenül a felső vezetés vagy a Felügyelő Bizottság irányítása alatt működik a jogszabályi előírásoknak, vagy a belső szabályozásnak megfelelően. A vezetés céljainak

elérését, munkájának alátámasztását, döntéseinek megalapozottságát segíti. A gazdálkodó vállalkozások belső ellenőrzése Külön függetlenített belső ellenőrzési funkcióra azért van szükség, mert a sokrétű irányítási feladatok mellett a felső szintű vezetés képtelen minden ellenőrzési feladatot saját személyében ellátni. A függetlenített belső ellenőrzésnek többek között afelett is őrködnie kell, hogy a közép- és alsó szintű vezetők ellenőrzése, valamint a munkafolyamatokba épített ellenőrzés megfelelően szervezett és jól működik-e. Komplex szemléletre és szintetizált értékelésre csak függetlenített, az egész szervezetet áttekinteni tudó személy képes. A függetlenített belső ellenőrzés azonban csak akkor állítható valóban a felső vezetés szolgálatába, ha élesen elhatárolják a tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés minden formájától, vagyis nem a függetlenített belső

ellenőrzéssel kívánják pótolni a folyama-tokba épített ellenőrzések hiányát. A függetlenített belső ellenőrzéssel szemben alapkövetelmény, hogy a legfelső vezető közvetlen felügyelete alá rendelve működjék. A közvetlen felügyelet azt jelenti, hogy a függetlenített belső ellenőrzés önállóan, és nem valamely más részleg keretében végzi munkáját. A függetlenített belső ellenőrzés első számú vezető általi közvetlen irányítása nem jelenti azt, hogy a vezető helyetteseit is a belső ellenőrökkel ellenőriztesse. Természetesen kiterjed az ellenőrzés a helyettesek alá tartozó területekre. Az első számú vezető akkor jár el helyesen, ha a helyettesek ellenőrzési igényeinek érvényesítési lehetősége, valamint a felső vezetők közötti jó együttműködés érdekében bevonja helyetteseit a függetlenített belső ellenőrzés irányításába. A hatékony működés érdekében szükséges, hogy a vezetés és a

belső ellenőrzés között kölcsönösen egymást segítő kapcsolat alakuljon ki. A függetlenített belső ellenőrzés feladatai az irányított szervezeti egységek tevékenysége szabályszerűségének és hatékonyságának vizsgálatára egyaránt kiterjednek. Részleteiben a következő főbb területeket, feladatokat, témákat lehet megjelölni egy vállalkozásnál ellenőrzési feladatként:      a piaci igények megállapítása, a fizetőképes kereslet mennyiségi és minőségi kielégítése a termelési tényezők gazdaságos felhasználása; a távlati, fejlesztési tevékenység megalapozása a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés valódisága a minőségvédelem, a hatékonyság alakulása, a bizonylati rend, okmányfegyelem a vagyon védelme, a pénzügyi fegyelem, stb. A függetlenített belső ellenőrzés a felső vezetés döntéseinek, utasításainak végrehajtását, a tevékenység

gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét, a tevékenység és az elszámolások szabályszerűségét, a vagyon védelmét egy-egy szervezeti egység átfogó ellenőrzése, témavizsgálat, célellenőrzés, valamint utóvizsgálat keretében, az adott helyen és időben előtérbe kerülő fő feladatok kiemelésével, munkaterv alapján ellenőrzi. A függetlenített belső ellenőrzés általában éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervre Ő tesz javaslatot, és azt az első számú vezető hagyja jóvá. A komplex ellenőrzési feladatok meg-oldása szükségessé teheti, hogy a vizsgálatban az ellenőrzési szakemberek mellett különböző szak-területek dolgozói is közreműködjenek. A vállalkozás önrevíziós tevékenységének szakmai erősítése érdekében az adóbevallások felülvizsgálatára indokolt a belső ellenőrzést igénybe venni, amely ellenőrzésével hozzájárulhat a bevallások hibátlan elkészítéséhez. A belső

ellenőrzés az egyre növekvő követelményeknek csak akkor tud megfelelni, ha az első számú vezető kiemelt figyelmet fordít a belső ellenőrök és vezetőjük megválasztására. A szakmai képzettség mellett az ellenőröknek olyan emberi tulajdonságokkal és magatartással kell rendelkeznie, amely alkalmassá teszi mások munkájának megítélésére, bírálatára. A költségvetési szervek belső ellenőrzésének sajátosságai A költségvetési szervek a társadalom közös szükségleteit elégítik ki az állam tulajdonában lévő vagyontárgyak és az állami költségvetésben előirányzott pénzeszközök, illetve saját bevételeik felhasználásával. A költségvetési intézmények szolgáltatásai az emberre irányulnak, infrastrukturális hátteret biztosítanak a munkavégzéshez. 30 A költségvetési szervek belső ellenőrzésének:  rendjét, szervezetét, feladatait jogszabály írja elő  rendszerének kialakításáért,

rendeltetésszerű működéséért a szerv vezetője a felelős; szervezetét, hatáskörét, eljárási szabályait belső ellenőrzési szabályzatban kell rögzíteni.  feladata elősegíteni a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ellátásának hatékonyságát, a legésszerűbb, a legkisebb ráfordításokkal biztosítani a feladatok ellátásában a vagyon védelmét. A szervezet típusától, nagyságától, tagoltságától, valamint feladatellátásától függően a függetlenített belső ellenőrzés feladatai különböző szervezeti keretek között végezhetők. A nagyobb intézményeknél általában saját szervezettel rendelkeznek, a feladatokat általában a kizárólag e céllal függetlenített belső ellenőrök, ellenőri csoportok, osztályok látják el. A kisebb intézményeknél viszont a függetlenített belső ellenőrzés feladatait el lehet látni részfoglalkozású alkalmazottal, továbbá osztott munkakörbe, több szerv közös

ellenőrzésével, illetve külső szakértő eseti alkalmazása formájában is. Ebben az esetben ki kell zárni az összeférhetetlenséget. A függetlenített belső ellenőrnek vagy ellenőri szervezetnek a szabályszerűségi követelményeken túl ellenőrizni és értékelni kell: • a szakmai tevékenység ellátásának hatékonyságát, fejlesztésének tervszerűségét, gazdaságosság • a működés és gazdálkodás szervezettségét, szabályozottságát • a gazdasági, számviteli, pénzügyi, munkaügyi és egyéb rendelkezések betartását, a belső szabályzatok érvényességét, a bizonylati és okmányfegyelmet, a vagyon védelmét • a munkaerő foglalkoztatását, a béralappal való gazdálkodását • a tárgyi eszközök optimális kihasználását, a fenntartás és fejlesztés előkészítését • a gazdálkodás szervezettségét • az adózással kapcsolatos megállapítási, bevallási, elszámolási, befizetési és önrevíziós tev.-ét •

a leltározási, a zárlati munkák helyességét, a költségvetési beszámoló megalapozottságát, a pénzmaradvány, az előirányzat-maradvány és az eredmény elszámolás megalapozottságát • a vállalkozási tevékenység indokoltságát és hatékonyságát, stb. A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere tartalmazza a vezetők ellenőrzési kötelezettségét, a tevékenységek folyamatába épített ellenőrzési feladatokat a függetlenített belső ellenőrzés feladatait. A szövetkezeti és egyéb szervek belső ellenőrzésének sajátosságai A hitelintézetek első ellenőrzési rendszere is olyan szervezet, folyamatos tevékenység, amely • a vezetők döntési és irányítási jogkörével összefüggő állandó feladatként • a szervezett munkafolyamatok elemeként, valamint • az ellenőrzési feladatokra kiépített apparátus tervszerű munkájáért, operatív munkavégzéstől függetlenül valósul meg. A hitelintézetek

tevékenységében nagy jelentősége van az üzleti vállalkozás rugalmasságának és biztonságának, a pénzügyi szabályszerűségnek, az ügyviteli és számviteli rendszer tévedéseket és visszaéléseket kizáró működésének. Ezért mindazok az elvek, amelyek a belső ellenőrzéssel összefüggésben általánosságban érvényesek, a hitelintézeti szervezeteknél fokozott figyelmet követelnek A vezetők ellenőrzése A vezetők ellenőrzése kiterjed az általuk vezetett valamennyi szervezeti egység teljes tevékenységére. Sajátos feladat ennek keretében a mérlegelés alapján hozott intézkedések ellenőrzése, így annak megítélése, hogy e döntések a gazdasági folyamatok széleskörű számításba vételén alapulnak-e, megfelelő-e a gazdasági hatékonyságuk és nem haladják-e meg a refinanszírozási szabályok adta lehetőségeket. A munkafolyamat A munkafolyamatok jelentős részére jellemző az elvégzendő műveletek tömegszerűsége.

Ennek következtében a szabályozott folyamatokban nagy szükség van az ellenőrzés oly módon történő kialakítására, hogy valamely munkaművelet egyben a megelőző munkafázis ellenőrzése is legyen. Különös figyelemre van szükség a résztevékenységek ellenőrzési pontjainak kialakításánál a munkaköri vagy személyi összeférhetetlenség kizárására, továbbá ki lehet használni az automatizmuso-kat, nagy gondot fordítva a számítógépes megoldások kiterjesztésére, az elektronikus ügyintézésre. A függetlenített revizori szervezet A függetlenített revizori szervezet szakmai képzettségével és morális magatartásával szemben magasak a követelmények. Ellenőrzési tevékenységük a kapott megbízásnak megfelelően a szervezeti egységek bármely tevékenységére kiterjedhet, végezhetnek átfogó, téma- és célellenőrzéseket. 31 Vizsgálataik követelményrendszerének fontos részét képezik az általános érvényű

rendelkezéseken túlmenően a belső szabályzatok és utasítások, különösen az ügyfél és a pénzintézet kapcsolatára, valamint a belső folyamatokra vonatkozó rendelkezések. Ezek végrehajtásának ellenőrzése mellett vizsgálataiknak az is lényeges része, hogy megítéljék: az előírások, utasítások aktuálisak, szabatosak, világosak, közérthetőek, következésképpen jól végrehajthatóak-e. Értékelésükkel jelzést és alapot adnak a felső vezetés számára intézkedések kidolgozásához és kiadásához. A függetlenített belső ellenőrzés szervezeti formái:  a bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési szervezetet működtet  a szövetkezeti hitelintézet legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. Egy belső ellenőrt több szövetkezet közösen is foglalkoztathat. A függetlenített belső ellenőrzés, ellenőr a hitelintézeteknél a felügyelő bizottság irányítása alá tartozik. Az alapítványok Külön

említést érdemel az alapítványok belső ellenőrzése. Az alapítványoknál általában nincs, és a klasszikus értelemben vett vezetői ellenőrzést a kuratórium tisztségviselői és részben az alkalmazásában álló vezető beosztásúak végzik. A munkafolyamatba épített ellenőrzés nagyjából megegyezik más szervezetekével azzal, ahogy az alapítványi célokra fordított eszközök hasznosulásának ellenőrzése is jelentős. 32 7) B Ismertesse a céltartalékok, a leírások, a visszaírások, az értékhelyesbítések, az aktív és passzív időbeli elhatárolások ellenőrzési feladatait, módszereit. A céltartalékok ellenőrzése A céltartalékokkal kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a vállalkozó az adózás előtti eredmény terhére szükséges mértékű céltartalékot képzett-e a múltbeli illetve a folyamatban lévő ügyletekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, ideértve különösen a jogszabályban

meghatározott garanciális kötelezettséget, függő kötelezettséget, a korengedményes nyugdíjat, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget és a környezetvédelmi kötelezettséget. Vizsgálandó továbbá, hogy:  a vállalkozás a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, továbbá a devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét időbelileg elhatárolta-e  az üzleti év végén az így elhatárolt, halmozott összegek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzett-e  amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben a céltartalékot növelték, illetve csökkentették-e. A képzett, illetve képzendő céltartalékokat teljes körűen

szükséges ellenőrizni. Az aktív időbeli elhatárolások ellenőrzése Az aktív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatban vizsgálandó, hogy aktív időbeli elhatárolásként számolták-e el a mérlegben • az üzleti év fordulóapja előtt felmerült olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el (pl.folyóirat előre történő fizetése) • az olyan járó árbevételeket, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el (utólag lehet számlázni) • a ténylegesen csak a mérleg fordulónapja után megjelenő pénzbevételeket, melyek az elszámolási időszakot illetik meg (pl. utólag esedékes bérleti díj) • az olyan kötelezettségeknél, amelyeknél a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél (pl. váltónál) a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet

követő üzleti éve(ke)t terhelő összeget • a kamatbevételekkel szemben elszámolt, a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő – értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki • a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből az időarányosan a tárgyévre jutó részt • a forgóeszközök között kimutatott értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, illetve a vásárolt vételi opció díjának összegét, ha az számottevő és az értékeléskor

várhatóan megtérül • a tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt, szerződés szerinti összegét (halasztott ráfordításként kimutatva) • a devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként elszámolt árfolyamveszteség teljes összegét (a nem realizált árfolyamveszteséget). Az aktív időbeli elhatárolásokat tételes módszerrel indokolt ellenőrizni. A passzív időbeli elhatárolások ellenőrzése A passzív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatban vizsgálni kell, hogy itt mutatták-e ki • a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak

árbevételét, bevételt képezi (pl. előre fizetett bérleti díj) 33 • a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráford1tást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban vált ismertté, vagy kerül számlázásra (pl. posta, villanyszámla) • a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget • a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként még ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járadékát • a kötelezettségek ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott pénzügyileg rendezett támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem

ellentételezett összeget • a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti veszteség jellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Vizsgálandó továbbá, hogy a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként mutatták-e ki a rendkívüli bevételként elszámolt • fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét • elengedett, valamint 3. személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettségek terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik • térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az

ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. A passzív időbeli elszámolásokat teljes körű, tételes módszerrel indokolt ellenőrizni. 34 8) A Fejtse ki részletesen az Alkotmánybíróság és az Ügyészségek ellenőrző tevékenységét, feladatait. Az állami és népképviseleti ellenőrző szervek, ellenőrzések          az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége az országgyűlési biztosok ellenőrző tevékenysége a Köztársasági Elnök ellenőrzési feladatai az Alkotmánybíróság ellenőrzési feladatai a Legfelsőbb Bíróság ellenőrző tevékenysége a cégbírósági ellenőrzés a Legfőbb Ügyész és az ügyészségek ellenőrzési feladatai az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenysége a helyi önkormányzatok ellenőrző tevékenysége. Az OGY ellenőrző tevékenysége Ellenőrzési jogosítványokat az Alkotmány, a különböző törvények és a

Házszabály foglalják magukba. Az ellenőrzést a plenáris ülés, a bizottságok vagy a képviselők gyakorolják. Ellenőrzéseinek célja lényegében a törvényhozás azon akaratának érvényesítése, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a közigazgatás rendszere a tv-eknek megfelelően működjön. Az ellenőrzések alapvetően törvényességi, szabályszerűségi ellenőrzések, ugyanakkor végezhet célszerűségi, hatékonysági vizsgálatokat is. Ellenőrzési jogkörét az ülésein, az ogy-i állandó és ideiglenes bizottságaiban, megválasztott szervek ill. személyek útján gyakorolja. A kormánytagok nem csak a kormánynak, hanem az OGY-nek is felelősek, a munkájukról a parlamentnek kötelesek beszámolni. Az állampolgári jogok ogy-i biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, valamint az adatvédelmi biztos évente beszámol tevékenységének tapasztalatairól. Az ÁSZ elnöke a számvevőszék által végzett ellenőrzésekről

jelentésben számol be. Az MNB elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol. Az államigazgatási szervek, intézmények kötelesek az OGY ill a bizottságai által kért adatokat, információkat rendelkezésre bocsátani. A képviselőknek joguk van kérdéseket intézni a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz vagy annak tagjaihoz, az ÁSZ elnökéhez, az MNB elnökéhez, a Legfőbb Ügyészhez. Az országgyűlési biztosok ellenőrző tevékenysége Az ogy-i biztosi intézmény egyrészt a parlamenti ellenőrzés sajátos szerve, másrészt az állampolgárok jogvédelmi intézményrendszerének egyik eleme. Célja, hogy az alkotmányos jogok sérelme esetén védelmet nyújtson a hatóságokkal szemben, intézkedéseit az Alkotmány és a tv-ek alapján hozza. Feladata a tudomására jutott visszásságok vizsgálata és intézkedések kezdeményezése azok kijavítására. Az általános ombudsman ellenőrzi a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok

nyilvánosságát. Feladata az állampolgári panaszok kivizsgálása az adatok kezelésének ellenőrzése és az adatvédelmi nyilvántartás vezetése. Az ogy-i biztosokat az országgyűlés választja meg A köztársasági elnök ellenőrzési feladatai A köztársasági elnök az alkotmányban foglaltaknak megfelelően őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Részt vehet az OGY-en, a bizottsági üléseken, felszólalhat, intézkedésre javaslatot tehet Az alkotmánybíróság ellenőrzési feladatai Az alkotmányosság legfőbb őre, a hatalmi ágak kölcsönös egyensúlyát és ellenőrzését az alkotmányos alapjogok védelmével biztosítja. Ellenőrzési hatáskörébe tartozik:       a végleges formában kidolgozott tvjavaslat, a nemzetközi szerződések előzetes vizsgálata a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközőségének vizsgálata alkotmányjogi panasz

kivizsgálása és elbírálása az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése az alkotmányellenesség megszüntetése. Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata az OGY alkotmányellenesség szempontjából megvizsgálja a tv. javaslat aggályosnak tartott rendelkezését 35 megvizsgálja az elfogadott, de még ki nem hirdetett tv aggályosnak tartott rendelkezéseit. Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata Bárki indítványozhatja a kihirdetett jogszabályok utólagos alkotmányos ellenőrzését. Ha alkotmányellenességet állapít meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság szervezete és működése Az Alkotmánybíróság 15 tagból álló testület, tagjait 9 évre szólóan választják. Tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a tv-ek alapján hozzák meg. Döntéseit zárt ülésen, szavazás alapján, határozat formájában hozza meg. Határozata ellen fellebbezésnek helye nincs A Legfelsőbb Bíróság

Az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Táblabíróságok, a Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok és a kerületi bíróságok látják el. Ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét is Elvi irányítást gyakorol az összes bírói működés és intézkedés felett, ennek keretében: o o o o o felhasználja az ítélkezés során szerzett tapasztalatokat közvetlenül tájékozódik az ítélkezési gyakorlatról figyelembe veszi az igazságügyi miniszter és a Legfőbb Ügyész ellenőrzési tevékenysége alapján feltárt adatokat hasznosítja az állami és más szervek kezdeményezéseit elvi döntéseket ad ki. Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az OGY választja, és annak tartozik beszámolni. A cégbírósági ellenőrzés A társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló tv

szabályai szerint. A céget az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván A cégbíróság ellenőrzi:    a cég társasági szerződése megfelel-e a jogszabályoknak a társaság szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapító okiratnak határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, az alapító okirat és a belső szabályzatok rendelkezéseivel. A felülvizsgálat eredményeként:  írásban felszólíthatja a céget a tv-es működés helyreállítására  felfüggesztheti ill. megsemmisítheti a cég határozatát  összehívhatja a testület ülését  a céget pénzbírsággal sújthatja  felfüggesztheti a cég működését  a céget eltilthatja a további működéstől. Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég székhelyén, telephelyén nem található, törlési javaslatot folytat le. A Legfőbb Ügyész és az ügyészségek ellenőrzési feladatai

A Legfőbb Ügyész és az ügyészi szervek ellátják a törvényesség védelmét, gondoskodnak az állampolgárok jogainak védelméről, ellenőrző tevékenysége csak és kizárólag törvényességi ellenőrzés lehet. Az ügyészi szervek ellátják a büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyeletet, ellenőrzik a bűnügyi nyomozás törvényességét ill. nyomozást is végezhetnek Helyszíni ellenőrzéssel is meggyőződhet a törvényesség betartásáról. Az alkotmányos rend védelme érdekében óvást emelhet, figyelmeztetést alkalmazhat A Legfőbb Ügyész az OGY-nek felelős, és beszámolási kötelezettséggel tartozik. A helyi önkormányzatok ellenőrző tevékenysége A választópolgárok a helyi önkormányzást 4 évre választott képviselő-testület útján, helyi népszavazással gyakorolják. Önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat Az önkormányzatok a közszolgáltatások nyújtásához saját tulajdonnal

rendelkeznek. A feladataik ellátásához szükséges feltételeket 36 saját bevételekből, átengedett központi adókból, normatív hozzájárulásokból és támogatásokból biztosítják. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. Az ellenőrzés fő témái: a beszámoltatás, a felvilágosítás-kérés és a ritkán alkalmazott helyszíni ellenőrzés. 37 8) B Foglalja össze a vagyonvédelmi rendszer ellenőrzésének főbb követelményeit, általános feladatait: a pénz és értékvédelem ellenőrzési feladatai, az eszközök biztonságának ellenőrzését, a szolgáltatások ellenőrzését és a vagyonvédelem egyéb területeinek ellenőrzését. A vállalkozások vagyonának védelme a kárt okozó hibás döntések megelőzését, az elkövethető visszaélések megakadályozását, az elkövetett esetek megállapítását és okainak feltárását, a

szükséges anyagi és erkölcsi felelősség érvényesítését jelenti. Eszközei: a szervezettség, a szabályozottság, a megfelelő szakemberek, a bizonylati és nyilvántartási fegyelem biztosítása, a szükséges technikai feltételek biztosítása. Ellenőrzésének főbb követelményei:  a vállalkozás területeinek, épületeinek zárási technikája képes-e azonnali jelzést adni és azt rögzíteni?  a helységeket záró kulcsok őrzési módja  biztosítva van-e az alkalmazott riasztó- és megfigyelőrendszerek folyamatos üzemelése?  biztosítva van-e a berendezések meghibásodása esetén egy azonnali pótlás? A pénz- és értékvédelem ellenőrzési feladatai Ellenőrizni kell: o a pénztárhelységet, a pénzösszegek, értékek tárolását, o a páncél- vagy lemezszekrények biztonságát, o a kulcsok és azok másodpéldányainak kezelését, őrzését, o a pénztáros megbízhatóságát, o a postán történő utalások jogosultságát,

ill. a kézbesítés megtörtént-e o a pénz kezelésével és szállításával megbízott személyek alkalmasságát, o a pénzszállítmányok bonyolítását, biztonságát, o a pénztári készletek biztonságos őrzését, o a pénzforgalom kapcsán a bankszámlák feletti rendelkezési jogot, az aláírásra bejelentett személyeket. Az eszközök biztonságának ellenőrzése Kiemelten kell vizsgálni a készletszállítást és raktározást, hogy biztosítva van-e a készletek megfelelő állagvédelme, tárolása és megőrzése. Vizsgálandó továbbá:  a teherrakományok érkeztetését szakmai ismerettel rendelkező dolgozók végzik-e  a mérlegek pontosak-e, a mérés pontosságát folyamatosa ellenőrzik-e  a készletek mennyiségi és minőségi átvételének technikai és személyi feltételei biztosítják-e a vagyonvédelmet. A raktározás ellenőrzésének legfőbb eszközei: a szemle, rovancsolás, megbízható nyilvántartási rendszer. A szabadban

tárolt anyagoknál vizsgálni kell, hogy kihasználták-e az időjárási hatások elleni megóvási lehetőségeket és biztosították-e a környezetszennyezés megelőzésének feltételeit. Ellenőrizni kell, hogy az állag- és minőségvédelem érdekében szükséges műveleteket rendszeresen végrehajtották-e. A felesleges, elfekvő vagyontárgyak hasznosításával rendszeresen kell foglalkozni. A vagyon védelme szempontjából a térítés nélküli átadásokat, az áron aluli értékesítéseket és a selejtezéseket kell megvizsgálni. A felesleges és használhatatlan vagyontárgyakat selejtezni kell. Vizsgálandó: o megfelelően állapították-e meg a selejtezési jogköröket a szabályzatban, o a selejtezési bizottság személyi és szakmai összetétele megfelelő-e o nincs-e összeférhetetlenség o a hulladékokat előírásszerűen bizonylatolták-e o a selejtezett, de nem használható eszközöket értékesítették-e A szolgáltatások ellenőrzése

Jelentős volument képviselnek az épületek, gépek, berendezések, járművek javításai. A vagyonvédelem szempontjából e tevékenységeknél két fő területre kell az ellenőrzést koncentrálni. Az egyik a beérkező árajánlatok megfelelő felülvizsgálata és elfogadása, a másik az elvégzett munkák mennyiségi és minőségi átvétele és kifizetése. Ellenőrizni kell: 38  a feladatot egyértelműen, pontosan rögzítették-e  versenyeztették-e a munkákat  az árak megfelelnek-e az elvégzendő munkák nehézségi fokának és egyéb feltételeinek  a szerződésben, megrendelésben rögzítették-e a műszaki ellenőrzést és a műszaki átvételt  az ajánlatok közül a legelőnyösebbet választották-e ki  a döntést az arra illetékes hozta-e meg  az elvégzett munkákat mennyiségileg és minőségileg át kell venni. Az átvétel vizsgálati feladatai: o a munka mennyiségileg megegyezik-e az átvételi okmányban rögzítettel,

o megtörtént-e a javítás során kiemelt alkatrészek, elemek raktári bevételezése, o bizonylatolták-e a hulladéktelepre kiszállított hulladékokat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatok: • szabályozott-e a vállalkozásnál az ügyviteli rend kialakítása • a tényleges bonyolítás megfelel-e a szabályozott rendnek. Vizsgálni kell: o a beérkező karbantartásról, javításról szóló számlák megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek, o a számlákon nincs-e szabálytalan javítás vagy módosítás, o dokumentálták-e a szolgáltatás teljesítésének igazolását, o csatolták-e a minőségi bizonyítványokat, o biztonságos-e a kifizetett és lekönyvelt számlák őrzése, irattározása. A vagyonvédelem egyéb területeinek ellenőrzése Vizsgálandó: o a vállalkozás alkalmaz-e olyan megfigyelő berendezéseket vagy más jelzőtechnikai megoldásokat, melyekkel a vagyonvédelmet tudják biztosítani, o a

vállalkozás biztosítja-e a számítógéppark hozzáférhetőségének korlátozását, o a vállalkozási vagyon védelme érdekében szabályozottan működteti-e a külső szolgáltatók közlekedését, munkavégzését, o korlátozza-e munkatársainak nem a saját szakterületükhöz tartozó munkaterületekre történő bejutását, o gondoskodik-e a vállalkozás a munkavállalói személyes vagyontárgyainak őrzéséről, o ellenőrzi-e a vállalkozás a dolgozói által behozott ill kivitt csomagjainak tartalmát, o rendelkezik-e a vállalkozás megfelelő ellenőrző eszközökkel és karbantartja-e azokat. 39 9) A Beszéljen részletesen a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenységéről, (szervezete, működése, feladatai, ellenőrzési és realizálási feladatai.) valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrző tevékenységéről, (beleértve az EU-val kapcsolatos ellenőrzési feladatokat) a koordinációs munkájáról. A Gazdasági

Versenyhivatal (GV) ellenőrző tevékenysége, szervezete és működése Az ellenőrzési feladatokat és az árak megállapításáról szóló törvényekben szabályozott versenyfelügyeleti feladatokat az OGY által alapított Gazdasági Versenyhivatal látja el, mely csak az OGY-nek tartozik beszámolással. Élén az elnök áll, akit a két elnökhelyettessel együtt a köztársasági elnök nevez ki és ment fel. Elnöke irányítja a Versenyhivatal tevékenységét, részt vesz az OGY ülésein, melynek évente beszámol Határozatait a Versenytanács hozza, tagjait a Versenyhivatal elnöke nevezi ki határozatlan időre és menti fel. A versenyfelügyeleti eljárás két főbb szakasza: • a tényfeltárás, vagyis a vizsgálat, • a vizsgálatot követő tárgyalás, eljárás és határozathozatal. A GV feladatai, ellenőrzési és realizálási tevékenysége Őrködik a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló tv

betartása felett. Feladatai: • betartani a tisztességtelen verseny tilalmát, • megtartani a fogyasztók megtévesztésének tilalmát, • gondoskodni a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmának megtartásáról, • őrködni a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának betartása felett, • ellátni az árak megállapításáról szóló tv-ben hatáskörébe utalt feladatokat, • ellenőrzi a vállalkozók szervezeti egyesüléseit. A GV vizsgálata az érdekelt kérelmére vagy hivatalból indul. Eljárása vizsgálattal indul, az erről készült jelentést előterjesztik a Versenytanácsnál. A jelentés tartalmazza a vizsgálat tárgyát, a megállapításokat, a bizonyítékokat, indítványát az eljárás további menetére vonatkozóan. Határozatában megállapíthatja a jogsértés tényét, megtilthatja a tervezett áremelést, bírságot szabhat ki. A vizsgáló a Versenytanács határozatával befejezett ügyben

utóvizsgálatot tarthat. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellenőrző tevékenysége A KEHI a kormány irányítása alatt működő országos közigazgatási szerv, melynek felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el. Élén az elnök áll, akit a miniszterelnök nevez ki és ment fel. Munkáját helyettesei segítik A KEHI-nek ellenőrzési feladatait az ellenőrzési és vizsgálati szabályzatnak megfelelően kell végrehajtani. Az ellenőrzés kiterjed: • a központi ktgvetés és az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmára, gazdálkodási tevékenységére, • a kormányzati kiadásokra, a beszedett bevételekre, az engedélyezett támogatásokra, • jogszabályok alapján nyújtott támogatások folyósítására, • a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek a központi ktgvetésből juttatott pénzeszközeinek felhasználására, • a nemzetközi szerződések alapján kapott

támogatásokra és segélyekre, • a ktgvetési szervek és az állami felügyeletek PSZÁF és a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzési rendszerére. Hatásköre nem terjed ki az OGY-re, valamint az általa létrehozott szervezetekre és a Köztársasági Elnökségre. A KEHI koordinációs munkája, együttműködési kötelezettsége, feladata a nemzetközi szakmai kapcsolatok terén Egyeztetési feladatokat lát el a ktgvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzései tekintetében, koordinálja a kormány irányítása és felügyelete alá tartozó központi ktgvetési szervek felügyeleti ellenőrzési 40 szervezeteinek éves, féléves ellenőrzési munkaterveit. Munkája során együttműködési kötelezettségekkel rendelkezik: • igénybe veheti a Magyar Államkincstárnál, ill. az APEH-nél lévő, a ktgvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos adatbázisokat, • együttműködik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM)

szerveivel, • a nemzetközi segélyekre irányuló ellenőrzései során együttműködik a támogatási rendszer fejlesztéséért felelős állami vezetőkkel, • a mg-i támogatások ellenőrzése során az FVM, az APEH ill. a VPOP szerveivel • együttműködik a hatósági és nyomozati jogkörrel rendelkező szervekkel és közös vizsgálatokat végezhet a felügyeleti és a hatósági ellenőrző szervezetekkel. A KEHI feladata a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítása és fenntartása. A nemzetközi szerződések alapján folyamatos kapcsolatot tart fenn az Európai Unió (EU) Bizottságának ellenőrzési ügyekben illetékes főigazgatóságával. Az EU-tól származó segélyek és támogatások tekintetében közös vizsgálatokat végezhet A KEHI ellenőrzéseinek megszervezése és módszerei A KEHI vizsgálatai a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság ellenőrzésére terjed ki, fél évre szóló ellenőrzési munkaterv alapján a kormány ill. a

miniszterelnök utasítására végzi vizsgálatait Az EU-val közös érdekeltségű vizsgálatokra vonatkozó munkatervi feladatok összeállítása során is egyeztet az EU Ellenőrzési Főigazgatóságával. Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amely belső használatra készült utasításként kell kezelni. A vizsgálati programot a KEHI elnöke vagy az ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője hagyja jóvá. Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján a szükséges dokumentációk értékelésével végzi. Az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumaira és tevékenységére. Ellenőrzéseiről vizsgálati jelentést készít. A ktgvetési ellenőrzés keretében alkalmazott realizálási formákat érvényesíti speciális szabályok érvényesítése mellett: • a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez a kormány döntése szükséges, • kármegelőzés

céljából soron kívüli döntést köteles kérni a kormánytól. A KEHI tevékenységéről a kormánynak évente írásban beszámol. 41 9) B Ismertesse a belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének sajátosságait, az áruforgalom átfogó ellenőrzését, ezen belül az árubeszerzés, az értékesítési tevékenység és a készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzését. A belkereskedelem sajátosságai A kereskedelem az a tevékenység, melynek során a fogyasztási cikk eljut a termelőtől a végső fogyasztóig. A gazdálkodó szervezetek saját nevükben és kockázatukra, nyereség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen végeznek szolgáltató tevékenységet, a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében. A tevékenységet folytathatják az ország területén belül, de országok között is. A kereskedelem két részre bontható: bel- és külkereskedelme. A belkereskedelem tovább bontható: nagy-, kiskereskedelem, vendéglátás, egyéb

kereskedelmi szolgáltatások. Az áruforgalom központi tényezője az áru A számviteli tv értelmében az áruk között kerülnek kimutatásra a kereskedelmi áruk, göngyölegek és az eladott (közvetített) szolgáltatások. Kereskedelmi áruk: a vállalkozás változatlan formában történő továbbértékesítési céllal szerzi be Göngyölegek: csomagolási és tárolóeszközök Eladott (közvetített) szolgáltatások: megrendelővel kötött szerződés alapján, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás. Az áruforgalom szakaszai: beszerzés, készletezés, értékesítés. Az áruforgalom átfogó ellenőrzése Legfontosabb eszköze az áruforgalmi mérlegsor, amely az áruforgalmi folyamat elemei közötti összefüggést szemlélteti, hasznosítható a vagyonvédelem területén is. Nyitókészlet + beszerzés = értékesítés + zárókészlet Ez az egyenlet az áruforgalmi folyamat egyensúlyát tükrözi. A mérlegsor mennyiségi és

értékbeni adatok alapján is felírható. Értékbeni adatok alkalmazása esetén a mérlegsor minden tagját azonos áron kell számításba venni. Beszerzési vagy csak eladási áron vehetjük figyelembe Az áruforgalmi mérlegsor segítségével ellenőrizhető az áruforgalom kiegyensúlyozottsága. Vizsgálandó: • az értékesítés és a beszerzés viszonya • az áruforgalom egyensúlya • az értékesítés árufedezete • a beszerzés és az értékesítés készletekre gyakorolt hatása. Az árubeszerzés ellenőrzése Elsősorban a következőkre kell választ keresni: • biztosítottak-e a beszerzés szervezeti feltételei, • hatékony-e a piackutatás, • helyesen történt-e a döntési hatáskörök kialakítása, • megfelelő szempontok alapján választották-e ki a beszerzési forrásokat, • megalapozottak-e a beszerzések, • megfelelő-e az áruátvétel szervezettsége, végrehajtása, • a szállítási szerződésben rögzített időpontokban

érkezett-e meg az áru. Ellenőrizni kell a beszerzési előirányzatok megvalósulását, a szállítási késedelmek előfordulási gyakoriságát. A beszerzési tevékenység utolsó szakasza az áruátvétel, mely elsődlegesen ellenőrzési feladat. A beszerzéssel szorosan összefügg az áruk ellenértékének kiegyenlítését megelőző számlaegyeztetés. Ellenőrizni kell: • az áru beérkezését, • az áruátvétel folyamatát, • a szállítói számla és az átvett árukészlet értékének azonosságát, • az esetleges eltérések elszámolását, • az átutalás engedélyezésének szabályszerűségét, • a könyvelési feladatok helyességét. 42 Az értékesítési tevékenység ellenőrzése Feladatok: • az áruellátás helyzetének, a kereslet-kínálat összhangjának vizsgálata, • az értékesítés szervezettségének ellenőrzése, • az értékesítést elősegítő tényezők értékelése. Az értékesítési forgalom alakulása

dinamikus viszonyszámokkal mérhető és értékelhető. Legáltalánosabban használt mutatók a bázis- és láncviszonyszámok. Relatív változást tükröznek, ezért alkalmasak arra, hogy időszakról időszakra tájékoztassanak a fejlődésről. A bázisviszonyszámok az idősor egy adott, bázisul választott tagjához képest fejezik ki a bekövetkezett változást, a láncviszonyszámok az idősor szomszédos adatainak egymáshoz való arányát, ütemességét szemléltetik. A fejlődés átlagos mértéke számtani átlaggal határozható meg, mely arra ad választ, hogy mennyivel nőtt vagy csökkent a forgalom. A fejlődés átlagos üteme mértani átlaggal határozható meg, mely azt tükrözi, hogy az idősorra átlagosan milyen relatív változás a jellemző. A készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzése A termelés és fogyasztás időben és térben elkülönült szakaszait köti össze. A gazdálkodó szervezet érdeke az, hogy a készleteinek értéke

ne haladjon meg egy optimális szintet, mivel a készletezés többletterheket jelent a vállalkozásnak. Figyelemmel kell lenni az áruféleségek szavatossági idejére is A használhatatlan, megrongálódott vagy lejárt szavatosságú árukat nem szabad értékesíteni, selejtezni kell. Fontosabb kérdések: • meghatározták-e, és figyelik-e az optimális készletnagyságot, • a készletek nagysága összhangban van-e a forgalommal, • figyelik-e az adott áruféleségekből a minimális készleteket, • a kisebb készlet akadályozza-e az értékesítési forgalom lebonyolítását, • a készletek változása indokolt-e, • tett-e a vállalkozás hatékony lépéseket a készletleépítésre, • hogyan alakult a készletek forgási sebessége, • megfelelő-e a készletek raktározása, • figyelemmel kísérik-e az áruk szavatossági idejét. Az ellenőrzés számított mutatók és helyszíni vizsgálatok alapján végezhető el. Értékelni kell a raktározás

során bekövetkezett selejtezések, megrongálódások okait, ill. a károkért kit terhel a felelősség A készlethatékonyság javul, ha magasabb forgalmat ér el a vállalkozás egységnyi készletlekötéssel, ill. egységnyi forgalom lebonyolításához kisebb készlettömegre van szüksége. Fontos ellenőrizni az áruk átlagos tárolási idejét is. 43 10) A Ismertesse átfogóan az adóellenőrzéseket: az adóhatóságokat, hatásköreiket és illetékességeiket, általános ellenőrzési szabályait, az ellenőrzés lefolytatását. Az adó az állammal szembeni, törvényeken alapuló, közvetlen, ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség. Az adóellenőrzés célja a bevételek biztosítása az állami ktgvetés kiadásaihoz Az adóellenőrzés feladata, hogy megvizsgálja az adópolitikai célok gyakorlati érvényesülését, valamint az adóés illetékfizetési kötelezettség teljesítését. Az adóhatóságok szervezetei, hatáskörei és

illetékességei Az adóhatóságok a következők:  APEH és szervei (hatásköre a központi adókra terjed ki)  VPOP és szervei (vámügyek intézésén kívül a jövedéki adó és import áfa kivetése és ellenőrzése)  önkormányzat jegyzője (helyi adók vonatkozásában van hatásköre)  illetékhivatal (az illeték adójellegű bevétele az államigazgatási eljárás után). Az adó, a ktgvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi ktgvetés terhére garanciavállalás címén kifizetett tartozások behajtása ügyében első fokon az APEH területi szerve jár el. Első fokon a magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenőrzési feladatokat látja el. A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végrehajtásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el, a pénzügyi kötelezettségek teljesítését is ellenőrzi. Az adóhatóságok a hatáskörükbe tartozó

ügyekben az illetékes szervezetek útján járnak el. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság illetékes. Az adóhatóságok általános ellenőrzési szabályai Az adóhatóság az adót, ill. a ktgvetési támogatást megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a ktgvetési támogatást kiutalja. A ktgvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelőzésére és megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség megsértését, feltárja az adókötelezettség megsértését. Ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását, megállapítja, hogy az adózó a kötelezettségét teljesítette, vagy felhívja őt a hiányosság megszüntetésére. Megvizsgálja a kötelezettség teljesítését, különösen:  a bejelentkezésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozóan,  az adó összegének bevallását és megállapítását,  az adó helyes

összegben történt megfizetését, ill. igénylését,  az illetékkötelezettség teljesítését. Az ellenőrzés során a tényállást köteles tisztázni és bizonyítani. A legfontosabb bizonyítási eszközök: az irat, szakértői vélemény, nyilatkozat, tanúvallomás, helyszíni szemle, helyszíni leltározás. Az ellenőrzés lefolytatása Az adóhatóság az általános ellenőrzést az illetékességi területen folytatja le, az helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helységében. Az ellenőrzés szükségességét az adóhatóság vezetője határozza meg Ellenőrzést kell lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását rendelték el. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni az ÁSZ felhívására és a pénzügyminiszter utasítására. Az adózót az adóellenőrzésről tájékoztatni kell Nem kell értesíteni, ha fennáll a lehetősége annak hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat megsemmisíti. Helyszíni

ellenőrzést munkaidőben lehet lefolytatni, melyet megbízólevéllel ellátott alkalmazott végezhet, amit szolgálati igazolvánnyal köteles igazolni. Próbavásárlás, leltárellenőrzés esetén az ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha csak az adózó alkalmazottja van jelen. Az ellenőrzést az adóhatóság a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások megvizsgálásával folytathatja le. Az adózó köteles az iratokat az adóhatóság rendelkezésére bocsátani Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe. Megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja Az ellenőrzés befejeződik, amikor az ellenőrzés megállapításait az adózóval ismertetik és a jegyzőkönyvet átadják. Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság: • megindítja az adóigazgatási eljárást, • a hatáskörébe nem tartozó ügyben megkeresi az intézkedésre jogosult szervet. 44 10) B Értelmezze a műszaki fejlesztési tevékenység

ellenőrzését (a fejlesztési folyamat ellenőrzése, a termék- és gyártmányfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése, a műszaki fejlesztések költségeinek ellenőrzési feladatai) és a termelés műszaki-ügyviteli előkészítésének (a műszaki előkészítés feladatainak és a gyártás ügyviteli előkészítésének ellenőrzése) vizsgálatait. A műszaki fejlesztési tevékenység ellenőrzése Az új termék, technika, technológia és az ezekkel kapcsolatos ismeretek létrejöttének és bevezetésének folyamatát műszaki fejlesztésnek (innovációnak) nevezzük. A műszaki fejlesztés döntései és annak ellenőrzése során választ kell kapni arra, hogy  Mit gyártsanak, termeljenek, ill. forgalmazzanak  Hogyan, milyen technológiával, módszerrel valósítsák meg  Ehhez milyen gépekre, berendezésekre lesz szükség  Helyileg hol valósítsák meg  Milyen pénzekből finanszírozzák A fejlesztés célja, és egyben az

ellenőrzés 2 nagy területe: o A termékfejlesztés (gyártmányfejlesztés) o A gyártásfejlesztés (eljárás-, ill. módszerfejlesztés) A műszaki fejlesztési folyamat ellenőrzése A termék- és gyártásfejlesztési tevékenység vizsgálata 3 fő szakaszra bontható: • A fejlesztési döntések előkészítésének vizsgálata • A fejlesztési döntések végrehajtásának részletes vizsgálata • A fejlesztés megvalósítása utáni szakasz a termék- és gyártásfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése, értékelése. A fejlesztési döntés előkészítése A fejlesztési döntés előkészítése során meghatározó jelentősége van a pontos, szakszerű információknak, v.mint a kockázatok vizsgálatának A fejlesztési tevékenység megalapozottságának ellenőrzése során vizsgálni kell a fejlesztési elképzelések kialakításának helyességét, a fejlesztés szükségességét. A termékfejlesztés A termékfejlesztés ellenőrzésénél

meg kell vizsgálni a készárutermelés összetételét, a termékek átlagos életkorát, az új és a továbbfejlesztett gyártmányok arányát. A gyártásfejlesztés A gyártásfejlesztés ellenőrzési feladatai a döntés-előkészítés szakaszában alapvetően a fejlesztés megalapozottságára, színvonalára és hatására összpontosulnak. A gyártásfejlesztés ellenőrzési területei:  A gyártás tervezése  A végrehajtás munkaeszközeinek meghatározása  A műhelyek munkahelyeinek elrendezéséhez a gyártási rendszerek kidolgozása  A munkahelyek anyag- és termékmozgatási rendjének kialakítása. Vizsgálni kell azt is, hogy a fejlesztés hogyan hat  A termelés és értékesítés volumenének növelésére  A termelékenység növelésére  A minőségre, a piaci árakra  A termék önköltségére  A munkaerő-felhasználás alakulására Végeredményben a színvonalra, a hatékonyságra és a jövedelmezőségre. A fejlesztési

folyamat, a végrehajtás ellenőrzése A fejlesztési folyamat, a végrehajtás ellenőrzése során vizsgálni kell a programszerűséget, azaz azt, hogy a fejlesztés a teljesítmény és a határidő szempontjából a tervezettnek megfelelően alakul-e. Speciális ellenőrzési feladatok A színvonal, a fejlesztés végrehajtása hatékonyságának értékelése, a gyártásfejlesztés dokumentumainak vizsgálata. 46 A termék- és gyártásfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése A termék- és gyártásfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése a fejlesztések végrehajtása után végzett ellenőrző, értékelő munka. A műszaki fejlesztések költségeinek ellenőrzési feladatai A műszaki fejlesztések költségeinek vizsgálata a közvetlen, fejlesztési témára meghatározható költségekre és a közvetett (általános), a fejlesztés szervezeti egységeire elszámolt költségekre terjed ki. A fejlesztés közvetlen költségeinek vizsgálata,

értékelése történhet fejlesztési témánként és költségnemenként. Az elemző, értékelő munka során arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy betartották-e a költségelőirányzatot. A fejlesztési költségek, ráfordítások vizsgálata során vizsgálni kell, hogy el a fejlesztési ráfordítások között számolták-e el a műszaki propaganda és információ költségeit, a pályázati díjakat, a szabványosítást. Vizsgálni kell azt is, hogy nem számoltak-e el fejlesztési költségként az értékesítéssel, a fejlesztéssel szervesen össze nem függő kiadásokat, költségeket. A termelés műszaki-ügyviteli előkészítésének vizsgálata A termelés műszaki-ügyviteli előkészítése gyártásra alkalmas dokumentációk szerkesztési munkáival kezdődik, és a korszerű gyártás megteremtése után a gyártás megindításával fejeződik be. Célja: a megfelelő minőségű és mennyiségű termelés gazdaságos megvalósítása. A műszaki

előkészítés A műszaki előkészítés feladata a gyártmányok konstrukciójának és a gyártás technológiájának kidolgozása. Vizsgálni kell, hogy szervezetten és folyamatosan biztosítják-e a műszaki fejlesztés, az újítások eredményeinek tapasztalatainak hasznosítását, az új gépek, gyártóberendezések, anyagok használatából fakadó változások átvezetését. A műszaki előkészítés ellenőrzése  A műszaki tervezés színvonala  A termelés műszaki előkészítettsége és  A műszaki változtatások okai köré csoportosítható. Az ügyviteli előkészítés A gyártás előkészítésének folyamata a gyártás ügyviteli előkészítésével fejeződik be. Az ügyviteli előkészítés feladata a gyártással összefüggő, a gyártási bizonylatok pontos és megfelelő példányszámban történő előzetes elkészítése és rendelkezésre bocsátása. Vizsgálni kell, hogy időben gondoskodtak-e a műszaki okmányok hiánytalan és

pontos összeállításról, zavartalan-e a bizonylatok útja, az ügyviteli előkészítés lehetővé teszi-e a pontos anyag- és teljesítmény-elszámolást, v.mint az utókalkulációt Ellenőrizni kell, hogy:  Az anyag- és munkautalványokat az előírt és érvényes normák alapján állították-e ki  Gondoskodtak-e az utalványozott és a ténylegesen kiadott anyagmennyiség közötti különbség visszavételezéséről. Ismertesse részletesen a tulajdonosi ellenőrzéssel (a tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői, a gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése, a szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése, az állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése) kapcsolatos feladatokat. 11) A A tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői A gazdálkodásban gyakran elkülönül a tulajdon és annak működtetője, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos és a vezető személye nem azonos. Tulajdonosi ellenőrzés az, amikor a tulajdonos a

vállalkozás vezetésével arra felkészült személyt, menedzsert bíz meg. A tulajdonost az érdekli, hogy az általa kinevezett v választott vezető milyen hatékonyan, eredményesen gazdálkodik a rábízott eszközökkel, alkalmas-e a megfelelő tartós jövedelmezőség elérésére. A tulajdonosi ellenőrzés egyrészt a döntést megelőző és megalapozó, másrészt a végrehajtást számon kérő és segítő ellenőrzés lehet. A tulajdonosi ellenőrzések tartalmuk szerint két csoportba sorolhatók: o Az alapszabályon, alapító okiraton alapuló ellenőrzések o A szerződéseken alapuló, a tulajdonhoz kapcsolódó eseti érdekeket védő ellenőrzések 47 Az első esetben a tulajdon működtetésének egészére kiterjed, míg a második esetben a hitelező érdekének megfelelően egyetlen konkrét célra, tárgyra, összegre irányul. A tulajdonosi jellegű ellenőrzések főbb formái: o GT-okat létrehozók tulajdonosi ellenőrzése o Szövetkezetek

tulajdonosi ellenőrzése o Állami, önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások tulajdonosi ellenőrzése A GT-ok tulajdonosi ellenőrzése GT-ok lehetnek: • Jogi személyiségű társaságokat: kft., rt, közös vállalat • Jogi személyiség nélküli társaságokat: kkt., bt A GT alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes GT-nál alapító okirat, nyilvánosan működő rt esetében alapszabály elfogadása szükséges. A GT vagyonát a tagok bocsátják rendelkezésre, akik a nyereségből és a vagyonnövekményből közösen részesülhetnek. Alapításkor a tagok pénzbeli hozzájárulásából és a nem pénzbeli hozzájárulásából áll. A tulajdonos ellenőrzést: • A GT legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés, igazgatótanács) • A felügyelő bizottság és • A választott könnyvizsgáló végzi. A társaság legfőbb szervének fő funkciója, hogy döntéseket hozzon és beszámoltasson a tulajdonnal, a

jövedelmezőséggel, a hosszabb távú stratégiai ügyekkel összefüggő alapvető kérdésekkel kapcsolatban. Felügyelő bizottságot kell létrehozni: • Rt esetében • Kft-nél, ha annak törzstőkéje meghaladja az 50M Ft-ot, ill. • Bármely GT-nél, ha a főfoglalkozású dolgozóinak száma éves átlagban meghaladja a 200 főt. A legalább három, legfeljebb 15 főből álló felügyelő bizottság tagjait a GT legfőbb szerve (közgyűlés, taggyűlés) választja. Üléseit az elnök hívja össze Ellenőrzi a GT ügyvezetésének tevékenységét Köteles megvizsgálni valamennyi fontosabb jelentést, előterjesztést, az éves beszámolót. A felügyelő bizottság tagjait a megbízó nem utasíthatja. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer beszámol tevékenységérő GT legfőbb szervének. Kötelező könyvvizsgálót választani: • Rt-nél • Az 50M Ft-ot meghaladó törzstőkéjű kft-nél • Az egyszemélyes kft-nél • Ha azt a tv. előírja

A választott könyvvizsgáló egyrészt tulajdonosi ellenőrzést végez, másrészt a hitelezői és a befektetői érdekek szolgálatára hivatott. Betekinthet a GT könyveibe és felvilágosítást kérhet A GT legfőbb szerve elé terjesztett minden jelentést megvizsgál abból a szempontból, hogy valós adatokat tartalmaz-e, ill. megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgálói függetlenség biztosítása érdekében nem lehet könyvvizsgáló a GT alapítója, tagja, részvényese, ezek közeli hozzátartozója, v.mint a társaság dolgozója A szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése A szövetkezet ellenőrző szerve a felügyelő bizottság. A legalább 3 tagú felügyelő bizottságot és annak elnökét a közgyűlés választja. A felügyelő bizottság ellenőrzési jogköre keretében megvizsgálhatja a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet. Indítványozhatja az igazgatóság egészének v. egyes

tagjainak felmentését, felelősségre vonását, vmint a közgyűlés összehívását A felügyelő b. Vizsgálatai keretében jogosult minden iratba betekinteni, a vezetőktől és a dolgozóktól felvilágosítást kérni, továbbá részt vehet a belső ellenőrzés vizsgálataiban. A felügyelő b az éves beszámoló alapján értékeli a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodását. E nélkül az éves beszámolóról érvényes határozat nem hozható. A felügyelő b a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol Állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése A állami tulajdonban lévő vagyon kezelője az Állami Privatizációs Rt. Az ÁPV Rt Egyszemélyes rt, részvénye névre szóló és forgalomképtelen. A kormány évente köteles az Ogy-nek beszámolni az ÁPV rt tevékenységéről. E beszámoló mellékletét képezi az Állami Számvevőszék jelentése az ÁPV rt tevékenységéről. Az ÁPV Rt Igazgatósága legalább kéthetente

egyszer ülést tart Az Igazgatóság elnökét, 48 elnökhelyettesét és tagjait a kormány nevezi ki és menti fel. Az ellenőrzés alapvetően a 11 tagból álló felügyelőb. hatáskörébe tartozik A beszámolót választott könyvvizsgáló ellenőrzi A felügyelőb:  Ellenőrzi az ÁPV Rt. Igazgatóságának, ill ügyvezetésének tevékenységét  Megvizsgálja az rt. üzleti könyveit és iratait, melyhez szakértőt is igénybe vehet  Véleményezi az rt. üzletpolitikájáról szóló éves jelentést, az rt éves beszámolóját és a vagyonáról, vagyonkimutatásáról készült jelentéseket  Ellenőrzi az ÁPV rt. által lefolytatott versenyeztetési eljárások szabályszerűségét  Elősegíti az Állami Számvevőszék előírt ellenőrzési tevékenységét. 49 11) B Mutassa be a piaci tevékenység ellenőrzésén belül a marketing tevékenység ellenőrzését, a rendelésállomány elemzését, ellenőrzését, értékelését valamint

a szerviztevékenység ellenőrzését. A piaci tevékenység ellenőrzésén belül a marketingtevékenység ellenőrzése, a rendelésállomány elemzése, ellenőrzése, értékelése, valamint a szerviztevékenység ellenőrzése. Az ellenőrzésnek minden vállalkozásnál kiemelt feladata az értékesítési lehetőségekkel kapcsolatos tevékenységek, a piaci kapcsolatok, a piackutatás, a piacszervezés vizsgálata. A piac fogalmán az egy meghatározott tevékenységi körben adott időszak alatt létrejövő adásvételek összességét értjük. A piaci tevékenység ellenőrzésének célja annak a megállapítása, hogy  A vállalkozó biztosította-e a megfelelő feltételeket, eszközöket, módszereket  A szervezet kellő hatékonysággal működött-e  A piaci pozíció megszerzése, megtartása és bővítése milyen mértékben tekinthető sikeresnek. A piaci marketingtevékenység ellenőrzése A vállalkozások piaci munkája 2 témakörre:  A piaci

ismeretek megszerzésére, a piackutatásra és  A piac informálására, befolyásolására a piacszervezésre bontható Piackutatás A piackutatás a piaci információk megszerzése, szervezett gyűjtése, feldolgozása, elemzése és értékelése hasznosítási céllal. Egy vállalkozás piaci helyzetének reális megítéléséhez a vizsgálatok során meg kell ismerni a konkurenciát. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy o A piackutató tevékenység célszerű, szervezett és hatékony-e o A kialakított saját szervezet, v. a megbízott külső szervezet alkalmas-e a piaci információszerzés követelményeinek kielégítésére Egy termék (áru) piaca stabilitásának ellenőrzése keretében vizsgálni kell o A termék (áru) széles, alapvető szükségletet v. szűkebb, esetleg speciális igényt v luxusigényt elégít-e ki o A termék (áru) iránti igény mennyire van kitéve a technikai, társadalmi haladás, a kulturális szokások, az életszínvonal és

a divat következményeinek o Az értékesítést egyes piacokon milyen jogi v. egyéb korlátok akadályozzák A termékféleségek várható gazdaságosságának megállapítása. Tényezői: o Az összes értékesíthető mennyiség, a gyártás nagyságrendje, tömegszerűségi foka o Az elérhető ár o A gyártás és értékesítés egyéb feltételei Piacszervezés A piacszervezés az amikor a vállalkozó értékesítési tevékenységét úgy szervezi meg, hogy az áru a legkisebb költséggel jusson el a fogyasztóhoz. A piacszervező tevékenység ellenőrzése során foglalkozni kell o A reklám- és propagandatevékenység, -eszközök és –költségek vizsgálatával o A vevőszolgálat, a szolgáltatóházak vizsgálatával. o A mintabolt- és bemutatóterem-hálózat, a kiállítások vizsgálatával o A szerviztevékenység, a garanciális és egyéb fizető javítások vizsgálatával. A rendelésállomány elemzése, ellenőrzése, értékelése A rendelések

előkészítésének vizsgálata a célkitűzések helyességéről és ezek megvalósításáról nyújt sokoldalú információkat. Ellenőrizni kell a nyilvántartásokat, az ügyintézést, az egyeztetettséget, a hasznosítást, a sikertelenséget és annak okait. A szerződések, a megrendelések ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy azok elfogadásánál megfelelő gondossággal jártak-e el (mennyiség, minőség, határidő). Értékeléséhez meg kell vizsgálni az értékesítés tervezett volumenét és összetételét, az értékesítés 50 végrehajtását, és ezeket folyamatosan egybe kell vetni a fogyasztói, felhasználói igények alakulásával. Vizsgálni kell a szerződésmódosításokat, ezek hatásait. A szervizigények ellenőrzése A vállalkozónak piaci kapcsolatai keretében gondoskodnia kell az általa érékesített termékek garanciális időn belüli és ezen túli folyamatos javításáról, továbbá biztosítania kell a zavartalan

alkatrész-utánpótlást. A javítási feladatok elvégzésére szervezett szervizhálózat lehet saját v. idegen hálózat A saját szervizhálózat előnye, hogy folyamatosan információt szolgáltat a gyártmányok minőségéről. Ellenőrizni kell a hálózat kiépítettségét, v.mint azt, hogy kapacitása elégséges-e a területileg meglévő feladatok elvégzéséhez A szervizmunkák 2 csoportja.  A garanciális (jótállási) javítások és  A fizető javítások Vizsgálni kell, hogy az elszámolt javítások valóban meghibásodással voltak-e kapcsolatosak, továbbá, hogy a költségeket szervezetten elemzik és ellenőrzik-e. Az ellenőrzésnek arra is ki kell térnie, hogy részletesen vizsgálják-e a termékek hibás, lecserélt darabjait, és az okok felderítése után értesítik-e azokról az érintett szervezeteket. Ellenőrizni kell, hogy a vevőszolgálat és a szervizhálózat tevékenységét felhasználják-e olyan információk szervezett

gyűjtésére, amelyek alapján a termékek minőségének javítására, korszerűsítésére, piacképességére vonatkozó vizsgálatokat lehet eredményesen végezni. Vizsgálandó, hogy az érintett szervek részéről történtek-e intézkedések a minőség javítása érdekében, és ha igen, milyen eredménnyel. A fizető javítások csökkentheti a saját szervizhálózat fenntartásának általános költséghányadát. 51 12) A Ismertesse részletesen a belső ellenőrzési rendszer legáltalánosabban elfogadott három alkotórészét. Ezen belül foglalkozzon a vezetői ellenőrzéssel és a tevékenységek folyamatába épített ellenőrzéssel, ezek eszközeivel és feladataival. A belső ellenőrzés A vezetés a tervezés, a szervezés, a döntés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamata. Kiemelt szerepe van a belső ellenőrzési rendszernek a szervezet v. a tevékenység egészét átfogva, jó jelzőrendszerként funkcionál Alkalmasnak kell lennie, hogy

jelezze a külső feltételekben a környezeti hatásokban bekövetkezett változásokat, másrészt a kialakított céloktól, feladatoktól, követelményektől való eltérést. Az ellenőrzési rendszer helyes szervezés esetén átfogja az irányítási rendszer egészét. Az ellenőrzésnek alapvető célja:  Segítse a szerv vezetését, a hibák, hiányosságok felfedésében, a pénz helyes és hatékony felhasználásában  A belső rend és fegyelem megtartásának ellenőrzésével segítse a vezetői utasítások, intézkedések végrehajtását, az élet és a testi épség, v.mint a vagyon védelmét  Segítse a vagyoni, pü-i helyzet megfelelő számbavételét és a jövedelmezőség megállapítását. A belső ellenőrzési rendszer részei:  A vezetők ellenőrző tevékenysége  Munkafolyamatba épített ellenőrzés  A függetlenített belső ellenőrök tevékenysége E 3 rész egymásra épülve, egymást feltételezve, egymást kölcsönösen

kiegészítve, de egymástól eltérően működik. A belső ellenőrzési rendszer kiépítéséről és hatékony működéséről az elsőszámú vezető köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést az különbözteti meg a külső ellenőrzésektől, hogy a belső ellenőrzésnél a megbízó is és a megállapításokat hasznosító fél is maga a gazdálkodó szervezet. A vezetői ellenőrzés feladatai A vezetői ellenőrzés a vezetők által személyesen gyakorolt irányítási tevékenység szerves része és annak elengedhetetlen követelménye. A vezetői ellenőrzés szintjei:  A felső vezetés  A középszintű vezetők  Az alsószintű v. munkahelyi vezetők A vezetői ellenőrzés hatékonyságának alapfeltétele a hatáskörök elhatároltsága, v.mint a gyors, pontos és döntéscentrikus információáramlás. Eredményességét a folyamatosság, a rendszeresség, a szakszerűség és a pontosság biztosítja. A vezetői ellenőrzés Általános

módszerei: o Az információs rendszer o A beszámoltatás o Az aláírási jog gyakorlása és o A helyszíni ellenőrzés Az információkon alapuló ellenőrzés A belső és külső információk értékelése alapján a vezetők tájékozódhatnak a célok, feladatok teljesítéséről. Ez a vezetői szintek szerint elrendezett statisztikai, számviteli és más információk elemzését, értékelését, ellenőrzési célú felhasználását jelenti. Az aláírási jogon alapuló ellenőrzés Az aláírási jog gyakorlásával végzett ellenőrzés azon alapul, hogy az engedélyezési, utalványozási, ellenjegyzési joggal felruházott vezető ellenőrzést végez. Megteremti az aláírásra kerülő iratok tartalmi és formai ellenőrzésének lehetőségét és kötelezettségét. A közvetlen helyszíni ellenőrzés A közvetlen helyszíni ellenőrzés fontos ismeretek szerzését teszi lehetővé az üzemek, műhelyek, üzletek, a munkák helyzetéről, a dolgozók

személyes gondjairól, javaslatairól stb. Fontos, hogy a vezetők tervszerűen, rendszeresen folytassanak közvetlen helyszíni ellenőrzést. 52 Komplex vezetői ellenőrzések A helyszíni ellenőrzés körébe tartoznak a komplex vezetői ellenőrzések, melynek 2 formája: a munkaköri ellenőrzés és az eredményellenőrzés. A munkaköri ellenőrzés keretében a közép- és alsószintű vezető váratlanul bekapcsolódik beosztottja munkájának folyamatába. Az eredményellenőrzéssel a vezető egy meghatározott időpontra vonatkozóan megvonja a beosztott vezető tevékenységének mérlegét és megállapítja, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célt. A vezetői ellenőrzést segítő módszerek: a kérdéssorozatos ellenőrzés, az információs teszt, a hálótervezési eljárások és az értékelemzés. A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés, lényegében a tömegszerű, ismétlődő

folyamatok szabályozott ellenőrzési rendszere. Csak akkor jelez, ha a követelményektől való eltérést észlel Eredményessége jelentősen befolyásolja a szervezettséget, a minőséget, a tevékenységet, a hatékonyságot. Rögzíteni kell:  Az ellenőrzés körülményeit, az ellenőrzési pontokat  A követelményeket  A visszacsatolás módját és irányát A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés szervezésénél figyelembe kell venni a gazdálkodó szervezet nagyságát. A munkafolyamatba épített ellenőrzés lehet:  személyhez kötött önellenőrzés  a munkaműveletek közti ellenőrzés és  az önállósult szakellenőrzés Az önellenőrzés A személyhez kötött önellenőrzés keretében magunkat ellenőrizzük. Az önellenőrzés fokozott önállóságot, szaktudást, pontosságot igényel. A munkaműveletek közötti ellenőrzés A munkaműveletek közötti ellenőrző tevékenység keretében v.mely munkaszakasz

végrehajtását külön személy vizsgálja. A szakellenőrzések önállósult formái Azt, hogy az önállósult ellenőrzést egy v. több személynek kell-e ellátnia, elsősorban a szervezet nagysága és az ellenőrzési munka mennyisége és bonyolultsága befolyásolja. A lényegesebb önállósult szakellenőrzések:  a pénzkezelés, a pénztárak ellenőrzése: Feladata a pénztárak folyamatos, a pénzkezelési szabályzat előírásai szerinti ellenőrzése.  A számlaellenőrzés: Feladata a beérkezett számlák kifizetés előtti ellenőrzése  A készletellenőrzés: A raktározási tevékenység folyamatába épített ellenőrzés rovancsolást jelent.  A bérszámfejtés ellenőrzése  Az anyagfelhasználás ellenőrzése  A költségelszámolás ellenőrzése  A kapuellenőrzés  A szabványellenőrzés, a rajzellenőrzés  A minőség-ellenőrzés  Az automatikus ellenőrzés 53 12) B Mutassa be a termelési folyamat

megszervezésének ellenőrzését, a termelés irányításának az ellenőrzését, a termelési folyamat ellenőrzését, a termelés ütemességének, egyenletességének vizsgálatát és a termék minőségének ellenőrzését. A vállalkozások alapvető célja a főtevékenység minél hatékonyabb ellátása. A főtevékenységet segítő ellenőrzésnek ki kell terjednie főtevékenységet közvetlenül szolgáló kiegészítő tevékenységekre. A termelési folyamat ellenőrzése komplex tevékenység, a vizsgálatokhoz műszaki felkészültség, szakismeret szükséges. A termelési folyamatok megszervezésének ellenőrzése A termelési folyamat során a termelési tényezőket, a tárgyi eszközöket, az anyagokat és a munkaerőt késztermékké alakítják át. A termelési folyamatok 3 fajtáját különböztetjük meg: természeti, technológiailag szabályozott és kisegítő, kiszolgáló folyamatok. Az ellenőrzés során a termékösszetételt, a termelés

tömegszerűségét és a termelési együttműködést indokolt vizsgálni. A termékösszetétel (vagy gyártmányösszetétel) gazdaságosságának, jövedelmezőségének vizsgálatát mutatószámok értékelésével indokolt elvégezni. A leállított és az újonnan bevezetett termék gazdaságosságát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy csökkent-e a gyártmány anyag- és energiaigénye, nőtt-e a termék tömegszerűségének foka, javult e a termék átlagos piaci pozíciója, biztosítható-e a hosszabb távú versenyképesség. A termelés szervezeti, ügyviteli feltételeinek kialakítását és irányítását jelentős mértékben befolyásolja a gyártás tömegszerűsége (egyedi gyártás, sorozatgyártás, tömeggyártás). A tömegszerűségi fok növelése általában javítja a termelés minőségét és jövedelmezőségét. A gyártási folyamat szervezésének ellenőrzéséhez tartozik a külső (beszállító) szervekkel való együttműködés

vizsgálata. Ennek fejlettségi fokát az együttműködésbe bevont beszállítók száma és az egyes termékek önköltségében megjelenő beszállítások értéke alapján vizsgálhatjuk. Ellenőrizni kell az együttműködő partnerek műszaki és minőségi felkészültségét, valamint a minőségi átvétel szervezettségét és alaposságát. A termelés irányításának ellenőrzése A termelésirányítás feladata a termelés (gyártás) és ügyvitel megszervezése, gazdaságos, időbeni lefolytatásának biztosítása. Ellenőrzése kiterjed:  a gyártás időbeni menetének megtervezésére, a termelés programozására  váratlan akadályok operatív elhárítására A termelés programozása egyrészt a termelési folyamatok időbeni ütemezését, másrészt azok térbeli felbontását jelenti. Vizsgálandó, hogy ellenőrizték –e a termelési kapacitások leterheltségét, figyelembe vették-e a termelési lehetőségeket. A termelés operatív

irányítása és ellenőrzése magában foglalja: a munkák indítását, a gyártási folyamat ellenőrzését és az esetleges zavarok elhárítását, valamint mindezek vizsgálatát. A termelésirányítás és ellenőrzés másik feladata a tervek, programok teljesítése, ellenőrzése, vizsgálata. A termelési folyamat ellenőrzése A termelési programokban meghatározott termelési feladatok végrehajtásának eszköze a menet közben végzett folyamatos ellenőrzés, amely kiterjed a munkahelyekre, a műhelyekre, az üzemekre, a gyáregységekre. A vizsgálatot a szerzett információk alapján kiválasztott termékek és azok alkatrészei tekintetében kell elvégezni. Vizsgálati feladat a programozás és a programok végrehajtása hiányosságainak ellenőrzése, valamint a termelés váratlan akadályainak és azok okainak feltárása. A termelés ütemességének, egyenletességének vizsgálata A termelés ütemességének, egyenletességének vizsgálata két

területre bontható: a termékkibocsátás ütemességének vizsgálatára és a termelőmunka egyenletességének, folyamatosságának vizsgálatára. A termelés ütemességét egy-egy termék vonatkozásában és mennyiségi adatok alapján lehet vizsgálni. A termékkibocsátás ütemessége a kész-és félkész termékek analitikus nyilvántartásai, a minőségellenőrzési bizonylatok és a munkautalványok alapján is ellenőrizhető. A termelés egyenletessége azt jelenti, hogy azonos időtartam alatt a vállalkozás azonos termelési volument produkál. A termelés egyenletessége vizsgálható gyáregységi, üzemi szinteken. Az ellenőrzés keretében az elemzés során megállapított változások, eltérések okait kell feltárni, vizsgálni és értékelni. 54 A termelés, a termék minőségének ellenőrzése A termékek minőségéért a vállalkozót teljes anyagi és erkölcsi felelősség terheli. Minden gyártó, szállító vállalkozás köteles a

minőségét tanúsítani. Az Unióba történő értékesítés (ISO) által kibocsátott minőségbiztosítási szabványsorozatban foglaltak megvalósítását feltételezi. A minőségirányítás és ellenőrzés külső és belső célja:  bizalom ébresztése vevőben, felhasználóban  a piaci pozíció megerősítése, megtartása  a munkavégzés hatékonyabbá tétele a szervezetnél  a vállalkozás működése szabályozásának, szervezettségének javítása A tanúsító okirat birtokában a szervezet használhatja az ISO tanúsítási emblémát. Az ellenőrzést a különböző helyekről beérkező információk elemzésével célszerű kezdeni, hogy a minőségi hiányosságok a termelési vagy értékesítési folyamat melyik szintjén derülnek ki. A minőségi problémákat úgy kell csoportosítani, hogy megkülönböztethetőek legyenek egyrészt a visszatérő, rendszeres, másrészt az eseti problémák. A minőségszabályozás rendszerének

ellenőrzése kapcsán vizsgálni kell:  meghatározták-e a vevők minőségi igényeit is  megfelelően tájékoztatták-e a piaci partnereket a termékek minőségi jellemzőiről  szabályozták-e a selejt okainak rendszeres elemzését és értékelését A beérkező anyagok átvételével kapcsolatos minőség-ellenőrzés keretében azt kell vizsgálni, hogy:  a minőségvizsgálat teljes körűen kiterjed-e a beérkező anyagra, alkatrészre  az ellenőrző szervezet felkészültsége megfelelő-e  a feltárt minőségi hibákat megfelelően dokumentálják-e A minőség-ellenőrzés feladata a gyártásközi ellenőrzés is. Ennek célja az eltérések, a hibák időbeni feltárása, a további költségrárakódás megelőzése, a selejtkár értékének csökkentése, és intézkedés a kijavítás vagy a pótlás érdekében. A gyártásközi ellenőrzés két részre, műveletközi ellenőrzésre és gyártásközi végellenőrzésre osztható. A

végellenőrzésnél vizsgálandó, hogy a késztermék az előírt, minőségi követelményeknek maradéktalanul megfelel-e. Végellenőrzést kell végezni akkor, amikor a termék előállítása a vállalkozásnál befejeződött. Ellenőrizni kell továbbá a készáruk tárolásának és szállításának módját is. A végátvétel ellenőrzése keretében vizsgálni kell azt is, hogy az elészült termékeket minőségileg osztályozták és ellenőrizték-e a termékek minőségi megjelölését és márkázását, a tanúsító okirat kiadását. Selejtnek nevezzük azt a terméket, amely a szabványoknak, az előírt követelményeknek, a szerződési kikötésnek nem felel meg, nem vagy csak javítás után használható. A minőség-ellenőrzés vizsgálata során arról is meg kell győződni, hogy a vállalkozás selejtügyvitele minden selejtet rögzít-e, a selejt bizonylatolása pontosan megtörténik-e. A selejtügyvitel ellenőrzésén kívül a selejteződések

okait is vizsgálni kell 55 13) A Ismertesse átfogóan a könyvvizsgálói ellenőrzést. Határozza meg a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeket és beszéljen a könyvvizsgálói tevékenységről. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről. Ilyen állásfoglalás nélkül a beszámoló nyilvánosságra hozott, illetve közzétett adatai a hitelezők, a befektetők, a piac számára, de még a tulajdonos számára sem megnyugtatóak. Az információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényekben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók által elvégzett könyvvizsgálat és a könyvvizsgálat során kialakított állásfoglalás alapozza meg. Nem kötelező a

könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladta meg az 50 millió ft-ot. Ezen előírások alapján nem utólag, hanem előre meghatározható, hogy kell-e vagy sem a könyvvizsgálat. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és a megelőző üzleti év éves nettó árbevételét kell figyelembe venni. Könyvvizsgálat alól a mentességet nem alkalmazhatja: • • • • az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő a takarékszövetkezet a konszolidálásba bevont vállalkozás a külföldi székhelyű vállalkozás mo-i fióktelepe Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített

éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot választani. Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság választható. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény előírja, hogy a cégjegyzék valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett cég esetében tartalmazza a könyvvizsgáló és lakóhelyét. Az összevont éves beszámoló kötelező felülvizsgálatára, bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot a konszolidálásra kerülő üzleti év mérlegfordulónapja előtt kell megválasztani. Ha az összevont éves beszámoló felülvizsgálatára nem választottak könyvvizsgálót, akkor az anyavállalat

könyvvizsgálójának a feladata az összevont éves beszámoló felülvizsgálata is. A bejegyzett könyvvizsgálóra egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégnyilvántartásról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény előírásai az irányadóak. A vállalkozó független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján a beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése. A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell: • • • • a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét a

könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló azonosítóit a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését a könyvvizsgálat hatókörének leírását 56 • az elvégzett, a könyvvizsgáló véleményt megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összegfoglaló bemutatását • a hitelesítő könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását • a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel • a könyvvizsgálói jelentés elkészítését Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat. A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az

ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni. A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A beszámoló csak a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv elő. Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valód képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és beszámolóban foglaltakkal egyetért, hitelesítő záradékot ad. Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy a beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével. Ha

a könyvvizsgáló ne tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkora záradék megadásának elutasítását tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni. Amennyiben olyan információ juta könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a megelőzően adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, akkor a könyvvizsgálónak a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően készítenie. A számviteli törvény a nemzetközi szabályokkal összhangban nagy jelentőséget tulajdonít a beszámolók nyilvánosságra hozatalának, közzétételének. A beszámolók nyilvánossága az üzleti kapcsolatokhoz, a befektetésekhez, a hitelezéshez nélkülözhetetlen. A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett

vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. A külföldi székhelyű vállalkozás mo-i fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámoló a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény

felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni. Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles a beszámolót, ha kötelező, akkor a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől le lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek. 57 A vállalkozó köteles biztosítani, hogy a munkavállalói, alkalmazotti, tagjai a beszámolót a vállalkozó székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek. Amennyiben a könyvvizsgáló nem hitelesítette a

beszámolót, a kiegészítő mellékelt közzétételétől nem lehet eltekinteni. Az a vállalkozó, amely az összevont éves beszámolóját az IAS-ek alapján állítja össze, annak a számviteli törvény szerint közzétételre kerülő dokumentumait, az üzleti jelentéssel, az összevont üzleti jelentéssel együtt internetes honlapján is közzé kell tennie, és a közzétett adatok folyamatosan megtekinthetőségét legalább a következő második üzleti érvre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítania kell. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az ismételten közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az ismételt közzétételt megelőzően közzétett üzleti év   mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés

megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító összegeit eredmény-kimutatása tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak az előző évek eredményét érintő értékeit összevontan kell kitüntetni. Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges a cégbíróságnál történő letétbe helyezés a jóváhagyástól számított 30 napon belül. Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi. A

cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni. Ha a vállalkozó nem tett eleget letétbe helyezése vagy közzétételi kötelezettségének és a letétbe helyezés, a közzététel harmadik fél jogos érdekeit érinti, a harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását. Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés, az összevont üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen. A külföldi hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások mo-i fióktelepei éves beszámolója közzétételi, letétbe helyezési és

könyvvizsgálati kötelezettségéről az ezen vállalkozásokra vonatkozó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendelet rendelkezik. Amennyiben a vállalkozó a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus formában tesz eleget, az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolóban, az összevont éves beszámolónak az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgáltatóhoz történő megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezése, mind a közzétételi kötelezettségét. 58 13) B Beszéljen részletesen az eredménykimutatás ellenőrzésének feladatairól, területeiről. (az összköltség és a forgalmi költség típusú eredménykimutatás főbb ellenőrzési feladatait) Az eredménykimutatás ellenőrzésének feladatai Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését

tartalmazz, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be. A MSZE-t az üzemi tevékenység eredménye, a pü-i műveletek eredménye, és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti er.) az adófizetési kötelezettség levonásával, az eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel csökkentett összegben kell meghatározni. Az eredménykimutatás 2 formában, összköltségeljárással és a forgalmi költség eljárással készíthető el. A választott formát a számviteli politikában kell meghatározni Az értékesítés nettó árbevételének ellenőrzése Az üzemi tevékenység megállapításának fontos része az értékesítés nettó áb-nek megfelelő meghatározása. Vizsgálandó, hogy az értékesítés nettó áb-eként mutatták-e ki a szerződés szerinti teljesítés időszakában, az termékek, anyagok, áruk, szolgáltatások ált.

forg adót nem tartalmazó ellenértékét A belföldi értékesítés ábénél vizsgálni kell, hogy itt számolták-e el a belföldön értékesített vásárolt és saját termelésű készletek és a belföldön teljesített szolgáltatások értékét. Az exportértékesítés áb-énél kiemelten kell vizsgálni, hogy csak a vásárolt és saját előállítású készletek stb. külföldre, ill külföldön történő értékesítésének az értékét számolták-e itt el. Az áb ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy  A vevő a teljesítést, az ellenértéket elfogadta, elismerte-e  A vevő által el nem ismert és peresített követelés összegét csak akkor állították-e be az eredménykimutatásba, ha annak pü-i teljesítése legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. Az aktivált saját teljesítmények ellenőrzési feladatai Aktivált saját teljesítmények értékeként kell kimutatni a saját előállítású eszközöknek az

üzleti évben aktivált értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes, összevont összegét. Vizsgálandó tehát, hogy saját előállítású eszközök aktivált értékeként mutatták-e ki  A saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények (pl.: tárgyi eszközök, áruvá minősített saját termelésű készletek, imm. javak)  A tenyészállattá átminősített növendék állatok Vizsgálandó, hogy a STK üzleti év végi záró állományának és üzleti év eleji nyitó állományának különbözetét állományváltozásként vették-e figyelembe. Az anyagjellegű ráfordítások ellenőrzési feladatai Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt anyagok felhasználásának értékét, az igénybevett szolgáltatások, le nem vonható ált. forg adót is magába foglaló értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített)

szolgáltatások értékét. A személyi jellegű ráfordítások ellenőrzési feladatai A bérköltségnél ellenőrizni kell, hogy itt számolták-e el  A munkavállalóknak, tagoknak, alkalmazottaknak a tárgyidőszakra bérként számfejtett elszámolt (jóváhagyott) béreit.  A bérnek minősülő természetes juttatásokat  A természetes személy, tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegeket br. módon Vizsgálandó, hogy teljes körűen megtörtént-e  A jubileumi jutalmak, a végkielégítés, az étkezési hozzájárulás, az egyenruha, a reprezentációs költségek elszámolása, beleértve ezen összegek le nem vonható ált. forgalmi adóját is  A vállalkozó által fizetett (fizetendő) személyi jövedelemadó összegének stb. elszámolása A bérjárulékok ellenőrzése keretében azt kell vizsgálni, hogy a fizetendő egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói járulékot, a szakképzési

hozzájárulást ide számolták-e el teljes körűen. 59 Értékcsökkenési leírás ellenőrzése Az értékcsökkenési elírás ellenőrzésének ki kell terjednie arra, hogy itt számolták-e el az imm. javak és a T.E-ök tervezett écs-ét a terven felüli écs-i leírást, ha az imm javak a TE-ök állományának maradnak Az egyéb ráfordítások ellenőrzési feladatai Egyéb ráfordítások az értékesítés nettó áb-éhez közvetlenül v. közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minősülnek a pü-i műveletek ráfordításainak, ill. rendkívüli ráfordításnak Az értékesítés közvetlen költségének ellenőrzése Vizsgálandó, hogy az értékesítés közvetlen költségei között mutatták-e ki az értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségeit, az eladott áruk beszerzési értékét, ill. az

eladott szolgáltatások értékét. Az értékesítés közvetett költségeinek ellenőrzési faladatai Az értékesítés közvetett költségeinek általános ellenőrzése keretében azt kell vizsgálni, hogy itt számolták-e el az értékesítés és forgalmazás költségeit, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket. Pü-i műveletekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok A pü-i műveletekkel er. a pü-i műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete Vizsgálandó, hogy a pü-i műveletek bevételei között számolták-e el a kapott osztalékot és részesedést, a részesedések értékesítésének árf.nyereségét, az egyéb kapott kamatokat és kamatjellegű bevételeket A pü-i műveletek ráfordításai között számolták-e el a fizetendő kamatokat és kamat jellegű ráfordításokat, a részesedések értékesítésének árf.veszteségét, ép-ok értékesítésének árfveszteségét A rendkívüli eredmény

ellenőrzési feladatai A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. Vizsgálandó, hogy a vállalkozás a rendkívüli bevételek között számolta-e el például a tulajdonosnál a GT-ba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban meghatározott értékét, a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén a névértéket stb. Ellenőrizni kell, hogy a rendkívüli ráfordítások között került-e elszámolásra pl. a térítés nélküli átadott eszközök nyilvántartási értéke, a felszámított, az átvevő által meg nem térített ált. forgalmi adóval növelt összegben, vmint a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott, pü-ileg rendezett támogatás és véglegesen átadott pénzeszköz összege stb. A mérleg szerinti eredmény ellenőrzési feladatai A MSZE vizsgálatánál azt kell szem előtt tartani, hogy az osztalék, részesedés kamat

kiegészítésére igénybevett eredménytartalék elszámolása és a lekötött tartalék figyelembevétele a vonatkozó előírásoknak megfelelően és szabályosan történt-e. Az eredménykimutatás vizsgálatának módszere a szúrópróbaszerű ellenőrzés lehet olyan sűrűséggel, amely biztosítja a megfelelő információkat. 60 14) A Ismertesse az ellenőrzési módszerek sajátosságait, értelmezését. Részletezze a követelmények megismerésének forrásait, a tevékenység megismerésének általános eszközeit, a tényhelyzet megismerésének közvetlen módszereit, eszközeit. Az ellenőrzési módszerek sajátosságai, értelmezése Az ellenőrzés módszereinek többféle csoportosítása elfogadott. Ismerünk dokumentális ellenőrzést, szakmai ellenőrzést és gazdasági elemzést. Egy másik csoportosítás a helyszíni ellenőrzést a módszerei szerint elemzésre, okmányokon alapuló ellenőrzésre és közvetlen tapasztalatokon alapuló

ellenőrzésre osztja fel. Az egyes módszerek az alkalmazásuk során kisebb-nagyobb mértékben összekapcsolódnak. Az ellenőrzés csak akkor lehet teljes értékű, ha épít az okmányok tartalmára és a tények, a valóság közvetlen megfigyelésére, megismerésére. Az ellenőrzés eredményes lefolytatása nem nélkülözheti az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó általános vagy konkrét szakmai ismereteket. Ilyenek többek között a vállalkozások gazdaságtana, az államháztartási ismeretek, a pénzügyi és a jogi ismeretek, továbbá a számviteli, az elemzési, a számvitelszervezési és vezetési ismeretek. A követelmények megismerésének forrásai Az ellenőrzés két fő eleme a tényhelyzet és a követelmény. Tartalmát az határozza meg, hogy milyen követelmények érvényesítésének vizsgálatára irányul és milyen követelményekhez viszonyítva vizsgálja az állapotokat, folyamatokat. A követelmények lehetnek általános érvényűek,

vagy vonatkozhatnak szűkebb területre, konkrét célokra, feladatokra. A követelmények kölcsönös viszonyban vannak egymással és fontos jellemzőjük az egymásra épültség, a hierarchia. Az egyes követelmények tartalmazhatnak célokat, feladatokat vagy mindezek tilalmát. Lehetnek általános érvényűek, azaz szélesebb körben ható, átfogó jellegű előírások. A következő főbb csoportokba oszthatók: jogszabályok, belső szabályzatok, utasítások, határozatok, különféle belső előírások, okmányok. A tevékenységek megismerésének általános eszközei Az ellenőrzés másik alapeleme a tényhelyzet. A tényhelyzet megismerésének vannak általános és konkrét eszközei. Az általános eszközök közé tartoznak: a számvitel, a statisztikai adatszolgáltatás, a számítástechnika, az elektronikus információs rendszer. A számviteli és a statisztikai adatszolgáltatás a jogszabályi előírások alapján készül. Az ellenőrzés

nagyrészt ezekre a meglévő, kész adatokra támaszkodik A számítástechnika ellenőrzési célú alkalmazásának főbb területei: o rendszerezett és tárolt információk megismerése, ezek egyrészt folyamatosan rendelkezésre állnak, másrészt lehetőséget adnak az egyes vizsgálatokhoz szükséges információk gyors csoportosításához, elemzéséhez, értékeléséhez o a meglévő adatbázisok, információk igénybevétele az ellenőrzést szolgáló tovább feldolgozáshoz A számítástechnika lehet az ellenőrzés tárgya is. Ebben az esetben sor kerülhet az ellenőrzéshez felhasználandó információk helyességének, valódiságának az ellenőrzésére. Az elektronikus információs rendszerek (Internet) gyors és jól hasznosítható információkat adhatnak mind a tényhelyzetre, mind a követelményekre vonatkozóan. Fontos, hogy a vizsgálatot végző szervek rendelkezzenek a legkorszerűbb eszközökkel, a revizorok pedig a szükséges szakmai

ismeretekkel. A tényhelyzet megismerésének közvetlen módszerei, eszközei A tényhelyzet közvetett és közvetlen módon szolgálja a vizsgált cselekmény, esemény megismerését. A rovancsolás a közvetlen tapasztalatszerzés egyik legáltalánosabb és leggyakoribb módja. Az ellenőrzés egybeveti a tényleges helyzetet a nyilvántartásban vagy az okmányban kimutatott adatokkal. A leggyakrabban a raktári vagy a pénztári ellenőrzéseknél használhatják ezt az eljárást. Megjelenő formái a számlálás és a mérés. A vizsgálatot végző személy megfigyelése mellett az ellenőrzött részleg arra munkakörileg kijelölt dolgozója (a pénztáros, a raktáros stb.) végzi A számlálás vagy mérés eredményét írásba foglalják. Az írásba foglalás általánosan alkalmazott formája a közösen felvett jegyzőkönyv A közös jegyzőkönyv tartalmát az ellenőrzött szervezet vagy részleg dolgozója aláírásával tanúsítja, igazolja. A szemle

valamilyen állapot, tárgy, folyamat stb. céltudatos megfigyelése a tárgyi eszközök állapotáról, korszerűségéről, belső szállítási utakról, a növénytermelés, az állattenyésztés helyzetéről stb. A vizsgált állapotért vagy folyamatért felelős dolgozó és az ellenőrzést végző a helyszínen, közös jegyzőkönyvben rögzíti a tapasztalatokat. 61 A szemle nem korlátozódik csak a mennyiségek területére. Az anyagi értékek megóvása és megőrzése a raktározás rendje, a raktárak elhelyezése, kihasználtsága, berendezések, műszerek állapota, a tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi előírások betartása. A próbavásárlás keretében a revizor végrehajt valamilyen eseményt. A revizor csak a vásárlás, a fogyasztás befejezése és a fizetés megtörténte után fedi fel kilétét. A helyszíni tapasztalatokról közös jegyzőkönyvet készítenek. A mintavétel is a közvetlen tapasztalatszerzést szolgálja. Ezt

rendszerint akkor alkalmazzák, amikor azonnal és a helyszínen nem végezhető el az anyag összetételének megállapítása. Az előírásszerűen vett mintát zárt edényben, üvegben, csomagban stb. lepecsételve, az ellenőrzést végző személy és a vizsgált terület felelős dolgozója aláírásával hitelesítve kell eljuttatni a mintavétel megvizsgálásának a helyszínére. A vizsgálat eredményéről hivatalos igazolás készül. Mintavételnek minősül az is, ha nagytömegű bizonylatból egy kisebb részt (pl. 1heti mennyiséget), mint mintát kiemelnek, és azt tételesen megvizsgálják A kísérlet az egyik ritkán alkalmazott közvetlen tapasztalatszerzési módszer, eljárás. A vizsgált szerv felelős dolgozója az ellenőrzést végző személy felkérésére, annak jelenétében és a vele történt előzetes megbeszélés alapján, előre elhatározott szándékkal mesterségesen idéz elő v.milyen folyamatot (pl: termékek szakítási, törési,

nyúlási, terhelési próbái). A vizsgálatok eredményeit többnyire szakértői véleményben rögzítik A megkérdezés is a tevékenységek megismerésének közvetlen eszközei közé sorolható. A megállapításokat tartalmazó jelentésben csak az írásos megkérdezés rögzíthető. Elterjedt formái az információs tesztlap és az aláírt interjú. Az ellenőrzési tevékenységek megszervezése Az ellenőri munka megszervezése kétféle értelmezésben használatos. Megszervezés alatt érthetjük: az ellenőrzést végző személy, csoport, szervezet meghatározott időszakra szóló munkájának számbavételét, ill. az egy adott ellenőrzéssel kapcsolatos teendőknek a számbavételét. A kifejezetten ellenőrzési feladatok elvégzésére létrehozott ellenőrző szervezetek (pl.: Állami Számvevőszék, APEH) éves, ill. féléves ellenőrzési terveket készítenek 62 14) B Ismertesse részletesen a mérleg ellenőrzésének feladataiból a befektetett

eszközök és a készletek ellenőrzési feladatait és módszereit. A mérleg ellenőrzésének feladatai A mérleg általános ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy  A mérlegben megfelelően szerepel-e v.mennyi vagyontárgy, követelés és kötelezettség  Az eszközöket és a kötelezettségeket alátámasztották-e leltárral  Br. módon vették-e fel a mérlegbe az eszközöket és a forrásokat  Betartották-e az értékelésnél a valódiság és az óvatosság elvét, és elszámolták-e az értékvesztéseket, écs-t, visszaírásokat  Betartották-e a mérlegfolytonosság, lényegesség és következetesség elvét A befektetett eszközök ellenőrzése Immateriális javak ellenőrzése Az immateriális javak ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy  A tárgyévi nyitó és az előző évi záróérték megegyezik-e  Az apportként szolgáltatott immateriális javak nyilvántartásba vett értéke megegyezik-e a jóváhagyott és

elfogadott értékkel  A vásárolt immateriális javak nyilvántartásba vett értéke megegyezik-e a beszerzési értékkel, a saját előállítású immateriális javak értéke közvetlen önköltségen került-e a könyvekbe felvételre.  Az immateriális javakat, leltárral egyeztették-e Vizsgálandó továbbá, hogy ide számolták-e el  Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával kapcsolatosan felmerült tételeket  Azokat a vagyoni értékű jogokat, amelyek nem tartoznak a szellemi termékek közé (pl: bérleti jog, használati jog)  A szellemi termékeket (pl.: találmányt, szabadalmat  Az üzleti v. cégértéket  Az immateriális javakra adott előleget. Az imm. Javak ellenőrzésénél a próbaszerű ellenőrzés módszere alkalmazható Tárgyi eszközök ellenőrzése A tárgyi eszközök ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy  A

tárgyévi nyitó és az előző évi záró adatok megegyeznek-e  A használatba vett tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapjait folyamatosan vezetik-e  Ide számolták-e el az ingatlanokat, műszaki berendezéseket, a tenyészállatokat, a beruházásra adott előlegeket stb. A tárgyi eszközök aktiválásával kapcsolatos ellenőrzési feladat annak vizsgálata, hogy  A megfelelő okmánnyal alátámasztották-e az aktiválást, az üzembe helyezést  Időben aktiválták-e az összes kapcsolatos költséget, amely a tárgyi eszköz értékébe beszámítandó Az ellenőrzésnél gondot kell fordítani a tervezett écs-i leírások elszámolásának és a maradványérték megállapításának vizsgálatára. Vizsgálni kell, hogy a tervezett écs-i leírás megfelel-e a számviteli politika előírásainak, a maradványértéket helyesen állapították-e meg. Az ellenőrzés során ki kell térni arra, hogy az amortizációt az üzembe helyezéstől

számolták-e el. A lízingelt tárgyi eszközöket kiemelten kell vizsgálni, hogy megfelelő-e azok számviteli elszámolása (aktiválása, amortizálása stb.) A nem használt, nem működő, felesleges stb. TE-öknél vizsgálandó, hogy elszámolták-e a terven felüli écs-i leírást, az indokolt visszaírásokat. Ellenőrizendő, hogy biztosított-e a mérlegben szereplő TE-ök leltárral való alátámasztása Beruházások és felújítások ellenőrzése A folyamatban lévő külső kivitelezésű beruházásoknál és felújításoknál vizsgálni kell:  A teljesítmények igazolása, a számlázás, a felszámított költségek stb. elfogadhatók-e, ill beleszámíthatók-e a beszerzési értékbe. 63  A beruházási, a felújítási és az eszközfenntartási költségek elhatárolása és elszámolás megfelelnek-e a sztv.-nek és az egyéb előírásoknak (pl: számviteli politika) A saját vállalkozásban végzett beruházásoknál és felújításoknál

az vizsgálandó, hogy a teljesítmény értékét tényleges közvetlen önköltségen állapították-e meg. Ellenőrizendő, hogy a feleslegessé vált, befagyasztott, nem befejeződő, megrongálódott beruházások, felújítások selejtezését, terven felüli leírását, a visszaírásokat végrehajtották-e. Befektetett pénzügyi eszközök ellenőrzése A befektetett pü-i eszközökkel kapcsolatban vizsgálandó, hogy  Besorolásuk (tartós v. rövid lejáratú) megfelelő-e  A részesedéseket, a kölcsönöket és az ép-okat beszerzési értéken vették-e nyilvántartásba  Fordulónapon – ha az érték tartósan és jelentősen csökken – a mérlegben a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken értékelték-e, az értékvesztést, ill. a visszaírást elszámolták-e Az adott kölcsönöknél vizsgálni indokolt a kapcsolatos szerződéseket, azok alapján a kölcsön eredeti összegét és feltételeit (kamat, törlesztés mértéke stb.), az

eddigi törlesztéseket, a visszafizetés feltételeit és a kapott biztosítékokat. A készletek ellenőrzési feladatai A saját tulajdonban lévő készletek (vásárolt és saját előállítású készletek) ellenőrzésénél vizsgálni kell, hogy o Megtörtént-e a mérlegben kimutatott készletek leltározása, a készletértékek a leltárak értékeit tükrözik-e o Szabályszerű volt-e az értékelés és a kiértékelés o Az eltérések (hiányok, többletek) elszámolása megfelel-e a sztv. Előírásainak Vizsgálandó továbbá, hogy o A befejezetlen termelést, a félkész és a késztermékeket a mérleg fordulónapjával közvetlen felvétellel leltározták-e o Az értékelés követlen előállítási önköltséggel történt-e A vizsgálatnak ki kell terjednie arra is, hogy o Elszámolták-e az értékvesztéseket, ill. a visszaírásokat o Ellenőrizték-e a munkahelyre kiadott és a dolgozóknál lévő eszközök meglétét o Megegyeznek-e a leltárak, az

analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés adatai stb. A készleteknél a próbaszerű, mintavételes ellenőrzés módszerét célszerű alkalmazni. 64 15) A Ismertesse részletesen az ellenőrzési munkaterv összeállítását és tartalmát. Hogyan tervezzük meg az ellenőrzési terv humánpolitikai oldalát Hogyan történik a felkészülés az ellenőrzésre? Az ellenőrzési munkaterv összeállítása Az ellenőrző tevékenység megszervezésének tartalma két részre bontható: o Egy ellenőrzést végző szervezet v. személy meghatározott időszak alatt végzendő ellenőrzési tevékenységének rendszerbe foglalását. Ennek felelnek meg a meghatározott időszakokra készített munkatervek. o Egy-egy ellenőrzés végrehajtásának a megszervezését jelenti. Az ellenőrzési tervek jóváhagyásával kijelölik, hogy mikor, hol és főbb vonalaiban mit kell ellenőrizni. Az ellenőrzési terv tehát olyan dokumentum, amely egy időszakra

vonatkozóan rendszerbe foglaltan rögzíti az ellenőrzési feladatokat, a fontosság és a rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitás mérlegelésével. Az ellenőrzési tervnek vannak az ellenőrzést végző szervezetre tartalmi elemei, formai kellékei és az ellenőrzési feladatok sajátosságaiból eredő egyedi vonásai. Az ellenőrzési tervek általában egy évre készülnek Az ellenőrzési munkaterv a tervjavaslat összeállításával kezdődik, amelyet általában a belső ellenőr készít el. Az ellenőrzési tervjavaslat összeállításának első szakaszát az ellenőrzési kötelezettségek, az igények, az indokok számbavétele jelenti. Az igények felmérése, összegyűjtése céljából a tervkészítő megkeres a szervezeténél mindenkit, aki helyzeténél fogva hasznosíthatja az ellenőrzési tapasztalatait, és biztosíthatja az ellenőrzések hatékonyságát. A háttérin-formációk lehetnek:  A jogszabályokban előírt ellenőrzési

kötelezettség  Az ellenőrzésre vonatkozó felkérések  Nemzetgazdasági folyamatokhoz kapcsolódó időszerű ellenőrzési feladatok  Az ellenőrző szerv vezetőjének igényei  Információk, közérdekű bejelentések  Az utóvizsgálatok szükségessége A soron következő feladat az összegyűjtött igények, javaslatok rangsorolása, rendszerezése és szelektálása. A rangsorolást, vagyis azt, hogy az ellenőrzéseket milyen gyakorisággal kell ütemezni, jogszabályi előírások és a belső előírások határozzák meg. A javasolt ellenőrzési feladatok fontossági sorrendbe állítását követően a kapcsolódó témák rendszerezésével, összevonásával megszüntethetők az átfedések. Ki kell jelölni, hogy mely feladatokat indokolt téma- és célellenőrzés keretében elvégezni. A szelektálásnál szempont lehet, ha az adott ellenőrzési feladat más ellenőrző szervezet munkatervében is szerepel. Az ellenőrzési feladatok,

javaslatok rendezésével egyidejűleg számításba kell venni a végrehajtáshoz szükséges munkaidőt. Az ellenőrzési terv tartalma Az ellenőrzési munkaterv tartalmát, szerkezeti felépítését az ellenőri szervezetek önmaguk alakítják ki. Célszerű, ha az ellenőrző szervezetek megfogalmazzák a legfontosabb célokat, amelyeket a tervezett ellenőrzési feladatok végrehajtásánál érvényesíteni kívánnak. Az ellenőrzési munkatervben rögzíteni kell:  az ellenőrzés témáját, az ellenőrzendő feladatokat, az ellenőrzendő szervezet nevét, címét;  az egyes ellenőrzések típusának megnevezését  mire irányul, milyen fő szempontok szerint folytatandó az ellenőrzés  az ellenőrzés ütemezését és időtartamát;  az egyes ellenőrzések időtartamát, idejét. Az operatív terv az ellenőrzési tervben megfogalmazottak végrehajtását fő folyamatában bontja, és részletesen tartalmazza az ellenőrzési feladatok egyes

munkafázisait, határidőit, az ellenőrzésben résztvevők nevét, beosztását. A tervkészítésnél fontos, hogy számba vegyék az ellenőrzés várható közvetlen költségeit (szakértői díj, megbízási díj, napi díj, utazás- és szállásköltségek), és az erről készült kimutatást csatolják az ellenőrzési tervhez. Az ellenőrzési terv humánpolitikai oldala A tervkészítők feladata, hogy az ellenőrzési feladatok munkaidőigényét felmérjék és összevessék a rendelkezésre álló humán erőforrással. Számításba kell venni azok munkaigényességét Ebben a feladatok bonyolultsága, egységek száma, elhelyezkedése játszanak szerepet, továbbá befolyásolja az ellenőrök 65 szakmai felkészültsége, gyakorlata, helyismerete. Az ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén soron kívüli, illetve a munkatervben eredetileg nem szereplő feladatok is végrehajthatók legyenek. Az egy főre számított teljesíthető

ellenőri napok megállapításánál a naptári napokból le kell vonni a munkaszüneti és pihenőnapokat, valamint a fizetett ünnepek, a szabadságok miatt kieső időket, továbbá figyelembe kell venni a várható betegnapok számát, valamint a tartalék időt. Fontos követelmény, hogy az ellenőrzési munkaterv időszükséglete megegyezzen a munkaidőmérlegben számított időalappal. A munkaidőmérleg az ellenőrzési terv melléklete, annak szerves része. Az ellenőrzési terv jóváhagyása Az összeállított ellenőrzési tervjavaslatot az ellenőri szervek első számú vezetője hagyja jóvá. Felkészülés az ellenőrzésre Az ellenőrzésekre való felkészültség alapvető követelménye az iskolai végzettség, szakmai képzettség és a gyakorlati idő. Költségvetési ellenőri munkakört az a személy tölthet be, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai képesítéssel, továbbá az alkalmazást megelőzően költségvetési területen,

pénzügyi vagy számviteli területen öt éves munkaviszonnyal rendelkezik. Az általános képzés, ismeretbővítés többnyire az ellenőri szervezet oktatási, továbbképzési rendszerében történik. Például az ellenőrzési feladatkörét érintő jogszabályok, értelmezések, módszertani, számítástechnikai stb. ismeretek bővítése, elsajátítása. Az ellenőrzés előkészítésének szerves része és egyben egyik célja az ellenőr felkészülése az ellenőrzés végrehajtására. Az előkészítő szakaszban folyó felkészülés egyénileg és konzultációval, az információk, a tapasztalatok megosztásával, azok kicserélésével folyhat. A felkészülés folyamán az ellenőrzés tartalmától függő sajátos szakmai, gazdasági és jogi anyagokat, vagyis a követelményeket kell konkrétan és részletesen megismerni. A konkrét vizsgálatra való felkészülés módszereihez általában a következők sorolhatók: a jogszabályok, vezetői utasítások

előírásainak megismerése; egység belső szabályzatainak tanulmányozása; a szakirodalom tanulmányozása; a szakértőkkel való konzultálás; tapasztalatcsere; a korábbi ellenőrzések nyomán tett intézkedések esetleges hiányosságainak feltárása, megismerése. A konkrét vizsgálatokra való felkészülés időigénye függ az ellenőrzést végzők gyakorlati tapasztalataitól, szakképzettségétől, helyismeretétől és az ellenőrzési feladatok sajátosságától 66 15) B Ismertesse részletesen a leltárak és a leltározás ellenőrzési feladatait. Mutassa be a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, a pénzeszközök, és a követelések leltározásának ellenőrzési feladatait. A leltárak és a leltározás ellenőrzése A számviteli törvény előírja, hogy a könyvek üzleti év végi zárásához, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon

tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A mérleg alátámasztásának, a valódiság igazolásának legfontosabb okmánya a leltár. Az immateriális javak leltározásának ellenőrzése Az immateriális javak leltárának ellenőrzésekor vizsgálandó, hogy:  az elkészített leltárak a fordulónapon egyeznek-e a megfelelően vezetett analitikus nyilvántartásokkal  a mérlegben szereplő adatok teljes körűen megegyeznek-e a leltárakkal és az analitikus nyilvántartásokkal  az eltéréseket még a zárlat előtt kivizsgálták-e és a számvitellel rendezték-e. Ellenőrzés módszere: tételes, teljes körű ellenőrzés A tárgyi eszközök leltárának és leltározásának ellenőrzése Meg kell győződni arról, hogy:  a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása pontosan és teljes körűen tartalmazza-e a nyilvántartott eszköz valamennyi szükséges adatát, amelyet

a kapcsolatos előírások kötelezően előírnak  az ingatlanoknál teljes körűek és rendezettek-e a tulajdoni lapok  csoportos nyilvántartás esetén a nyilvántartásokból megállapítható-e az évenkénti növekedés és csökkenés mennyisége és mértéke, a nyilvántartás szerinti állomány mennyisége, bruttó értéke és évenként elszámolt, valamint a halmozott écs-je  valamennyi eszközt leltároztak-e és a leltározott mennyiség és érték megegyezik-e az analitikus nyilvántartással és a főkönyvvel A folyamatban lévő és használatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházások leltározását tételesen kell ellenőrizni. A befektetett pénzügyi eszközök, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok leltározásának ellenőrzése Vizsgálandó, hogy azokat a nyilvántartással történő egyeztetéssel, a tőzsdén jegyzett, idegen helyen tárolt értékpapírokat a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetésével

leltározták-e. Az elkészített leltárak ellenőrzésénél meg kell győződni arról, hogy az összesített értékadatok megegyeznek-e az analitikus és a főkönyvi számlákkal és az érintett mérlegsorokkal. Ellenőrzést tételesen indokolt elvégezni. A készletek leltárainak és leltározásának ellenőrzése Meg kell győződni arról, hogy:  minden olyan készlete mennyiségi felvétellel leltároztak-e a mérlegkészítés fordulónapjával, amelyről nem vezettek folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást  folyamatosan vezetett nyilvántartás esetén minden vásárolt készletre kiterjedően a leltározási szabályzatnak megfelelően hajtották-e végre  a vállalkozó tulajdonát képező úton vagy idegen helyen lévő vásárolt készletekkel a mérleg fordulónapjával leltározták-e a számla vagy egyéb dokumentum alapján. Az árukészletek leltározásával kapcsolatban ellenőrizni kell, hogy a készletek leltáraiban az

árukészletet tételesen beszerzési értékkel szerepeltetik-e. 67 A saját termelésű készletek leltározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy azokat az üzleti év fordulónapjával megegyezően leltározták-e. A pénzeszközök leltározásának ellenőrzése Vizsgálni kell készpénz esetén: • a pénzeszközök közül a készpénzt közvetlen felvétel módszerével az üzleti év fordulónapjával leltározták-e • a pénztárban kimutatott készpénz ténylegesen megvolt-e, és annak leltározását megfelelően dokumentálták-e Vizsgálni kell bankszámla esetén: • a fordulónapi készletértékének ellenőrzése keretében a bankértesítéseket kell egyeztetni a kapcsolatos könyvszerinti nyilvántartásokkal, és az eredményt okmánnyal szükséges dokumentálni. Ellenőrzés: tételes, teljes körűen kell elvégezni. A követelések és a kötelezettségek leltározásának ellenőrzése A követelések és kötelezettségek

leltározását és összesített leltárait is ellenőrizni kell. A leltárban a követeléseket és kötelezettségeket is a mérlegben szereplő csoportosításban kell kimutatni. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy valamennyi tételt egyeztettek-e ill. az egyeztetéskor mutatkozó különbözetet a beszámoló elkészítése előtt tisztázták és rendezték-e. A leltározások végrehajtásának ellenőrzését segíti, ha a revizor a leltározási folyamatot a helyszínen is vizsgálja, tehát ha jelen van a leltározásnál. 68 16) A Sorolja fel az ellenőrzés munkaszakaszait. Ismertesse az ellenőrzés előkészítésének módszereit: az információk gyűjtését, rendszerezését, rangsorolását, szelektálását. Hogyan történik az ellenőrzés céljának és feladatának meghatározása. Ismertesse az ellenőrzés kockázatát, az ellenőrzési program tartalmi, formai kellékeit. Az ellenőrzés munkaszakaszai Az ellenőrzési tevékenység 6 egymásra

épülő munkaszakaszból áll. Minden soron következő munkaszakasz eredményes teljesítésének elengedhetetlen előfeltétele, hogy jól hajtsák végre a megelőző munkaszakaszra eső tennivalókat. Munkaszakaszok: o az ellenőrzés előkészítése, o felkészülés az ellenőrzésre, o helyszíni ellenőrzés, o az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása, o a megállapítások egyeztetése, minőségbiztosítás, o az ellenőrzések hasznosítása (realizálása) Az ellenőrzés előkészítésének módszerei Az ellenőrzés előkészítése tágabb értelemben az éves munkaterv összeállításával veszi kezdetét. A rövidebb időszakra készített ellenőrzési munkatervek tartalmazzák az utasításokat a vizsgálandó egységekre, az ellenőrzések céljára, feladataira vonatkozóan. Az ellenőrzés előkészítése az ellenőrzési feladatot kialakító munkafázis, célja az ellenőrzés koncepciójának, céljainak kijelölése, mely az ellenőrzés

tárgyára vonatkozó információgyűjtéssel kezdődik és az ellenőrzési program elkészítésével zárul. Az ellenőrzés előkészítéséről az adott vállalkozás vezetője gondoskodik. Az előkészítés folyamán meghatározzák az adott vizsgálat célját, valamint a cél eléréséhez szükséges ellenőrzési feladatokat és munkaszervezési tennivalókat. Előkészítéssel kapcsolatos feladatok: az információ feltárása, adatok gyűjtése, rendszerezése, szükség esetén elővizsgálat megtartása, az ellenőrzési feladatok meghatározása, az ellenőrzési helyszínek kijelölése, az ellenőrzési módszerek, eszközök kiválasztása, az ellenőrök kijelölése, a megbízólevél kiadása. Az első feladat a szükséges információk begyűjtése és rendszerezése. Az ellenőrzési célok és szempontok helyes kialakításához szükséges felmérni az ellenőrzendő szervezet működését, tevékenységét, a feladatok ellátását befolyásoló külső

és belső feltételeket, tényezőket, a felhasználandó adatforrásokat és az azokból nyerhető hasznos információkat. Az információk megszerzéséhez számos információforrás áll rendelkezésre: jogszabályok, saját anyagok, szabályzatok, közgyűlési, taggyűlési jegyzőkönyvek, határozatok, belső ellenőri jelentések, könyvvizsgálói dokumentációk, jelentések. Mindezek figyelembevételével a vizsgálat előkészítése keretében: • fel kell mérni a vizsgált témát érintő követelményeket • meg kell ismerni a szervezet felépítését, erősségeit, gyenge pontjait • meg kell ismerni a szervezet vagy feladat beszámolási, elszámolási rendszerét • figyelembe kell venni az ellenőrzés megállapításainak hasznosítását. Az ellenőrzés előkészítésének legfontosabb lépése az ellenőrzés céljának és feladatának meghatározása. A célok kijelölése azt jelenti, hogy meg kell határozni a vizsgálat fő irányát, azokat a

területeket, amelyekre az ellenőrző munkát összpontosítani kell. A célok meghatározásához szükséges a rendelkezésre álló információk feldolgozása, tehát össze kell gyűjteni és értékelni is kell minden olyan információt, amelynek a segítségével már meghatározható, hogy mit és milyen részletesen kell ellenőrizni. Az előkészítés szakaszában kell elvégezni az ellenőrzendő egységek ill. az egyes területek kijelölését is Külső szakértő igénybevétele akkor indokolt, ha az ellenőrzendő feladat megállapításához ill. megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, és azzal az ellenőr nem rendelkezik. Az előkészítő szakaszhoz fűződik az ellenőrzéshez legalkalmasabb módszerek, eszközök kiválasztása, melynek során mérlegelni kell az ellenőrzési kockázatot. 69 Ha több ellenőr végzi az ellenőrzés, akkor meg kell oldani a feladatok elhatárolását, a munkamegosztást. A konkrét ellenőrzési feladatok

kialakítása A követelmények szabják meg a konkrét ellenőrzési feladatok kialakítását. Az ellenőrzési feladatok megállapításával szemben két alapvető, lényeges követelményt kell támasztani: a rendszerezettséget és a feladatok realitását. Rendszerezettség: Az előkészítés folyamán kijelölésre kerülő ellenőrzési témák egymással meghatározott viszonyban állnak, ezért az ellenőrzést végzők feladatait mindig ok-okozati összefüggésekre alapozva kell kialakítani. Az ellenőrzés általános célja a gazdálkodásban ható tényezők feltárása a hatások alapján, melyek felismerhetők és számszerűsíthetők, tehát a rendszerezésnek a hatásokból kell kiindulnia. Feladatok realitása: Az előkészítés nyomán a programban csak olyan szempontok kerülhetnek, amelyek valóban ellenőrizhetők és csak annyi feladatot szabad kijelölni, amennyire a rendelkezésre álló idő és ellenőri kapacitás figyelembevételével megalapozott

választ lehet adni. Az ellenőrzés kockázata A rendelkezésre álló információkra alapozva mérlegelni kell az ellenőrzési kockázatot. Kockázati tényezők lehetnek:  az ellenőrzött szabályozatlan ill. rosszul szerevezett működése, számviteli nyilvántartási rendszerének hiányosságai  az ellenőrzötteknél a pénzügyi kifizetések nagyságrendje, számossága  a belső ellenőrzés gyengesége  a korábban feltárt hibák, hiányosságok jellege A kockázat mérlegelésével fel lehet készülni az ellenőrzési tévedések elhárítására, csökkentésére. Az ellenőrzési program Az előkészítési munkaszakasz végén elkészül az ellenőrzés programja. Az ellenőrzési program írásbeli dokumentum, amit az ellenőrző szervezet vezetője hagy jóvá. A programban érvényre kell juttatni az ellenőrzendő terület sajátosságait is. A programban foglalt feladatokat logikai sorrendben, az ok-okozati kapcsolatokra figyelemmel rendszerbe

foglalva szükséges megfogalmazni. A program csak olyan feladatokat tartalmazzon, amelyek a rendelkezésre álló időben végrehajthatók. A programban rögzíteni kell a feladat-végrehajtás ütemezését, valamint ha az ellenőrzést több személy végzi, a munkamegosztást is. Az előkészítés során próbavizsgálatot lehet elrendelni, ezzel a módszerrel válasz kapható arról, hogy az ellenőrzési cél teljesíthető-e. Az ellenőrzési program tartalmi, formai kellékei Szerkezetére általánosan jellemző a hármas tagolás. 1. Bevezető rész: Az ellenőrzés témája, az ellenőrzendő szervezet megnevezése, az ellenőrzés célja, az ellenőrzendő időszak 2. rész: Részletes ellenőrzési feladatok, szempontok 3. rész: Az ellenőrzés módszere, végrehajtásának időszaka, helyszíni vizsgálatra kijelölt szervezetek megnevezése, ellenőr, szakértők megnevezése, végrehajtási szakaszainak ütemezése Mellékletek is csatolhatók a programhoz. Pl:

munkatáblák, tanúsítványminták, kérdőívek Az ellenőröket munkájuk során köti a programfegyelem, vagyis attól önhatalmúan nem térhetnek el, ugyanakkor a program nem lehet merev, hanem a tapasztalatok ismeretében bővíthető ill. szűkíthető Az ütemterv Az ütemterv a vizsgálatban részt vevők időbeosztása. Kijelöli a vizsgálat minden tagjának a részfeladatát és időütemezését. Az ütemtervet is rugalmasan kell kezelni, hiszen annak módosítása nemcsak a pótlólag kijelölt programpontok miatt, hanem más okokból is szükséges lehet. Pl: valamelyik feladat vizsgálata több időt igényel. Követelmény az ütemtervvel szemben, hogy az ellenőrzési részfeladatokat olyan idősorrendben tartalmazza, amely megteremti a részterületekkel kapcsolatos tapasztalatok, megállapítások egymásra épülését. Először azt az ellenőrzést kell elvégezni, amely egyben egy másik programpont vizsgálatához kiindulási alapként szolgálhat. 70 A

megbízólevél Az ellenőröket megbízólevéllel kell ellátni, mely az ellenőrzött szerv részére igazolja az ellenőr felhatalmazását, jogosultságát az ellenőrzés elvégzésére. A megbízólevél tartalmának összhangban kell lennie az ellenőrzési programmal. Tartalma: Kiállító szervezet megnevezését, címét, a megbízólevél számát, a „Megbízólevél” megnevezését, az ellenőr nevét, beosztását, személyigazolvány számát, helyszín megnevezését, az ellenőrzés időszakát, az ellenőrzés tárgyának megjelölését, a megbízólevél érvényességi idejét, kiállítás keltét, jogosult aláírását és bélyegzőlenyomatát. A kiadott megbízólevelekről indokolt nyilvántartást vezetni. 71 16) B Mutassa be a saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzését, a raktárra vétel és a készletek ellenőrzését. Ismertesse a termékek értékelésének a vizsgálatát, az értékesítés és a kiszállítások

ellenőrzését, a kiszállított késztermékek bizonylatolásának és számlázásának az ellenőrzését. Saját termelésű készletek közé tartozik a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék, hízó és egyéb állatok. Az értékesítés a termelési folyamat után az előállított termékek eladását jelenti. A termelő vállalkozások tevékenységének jövedelmezősége attól függ, hogy a termékeiket milyen árakkal, szállítási és fizetési feltételekkel értékesítik. A raktárra vétel és a készletek ellenőrzése A termékek raktárra vételével kapcsolatban elsődleges ellenőrzési feladat azt megvizsgálni, hogy azok minőségi ellenőrzését maradéktalanul elvégezték-e. E kérdés egyrészt a vonatkozó okmányok alapján másrészt a készáru készletek helyszíni vizsgálatával ellenőrizhető. Vizsgálni kell, hogy miként alakult a raktárban a saját termelésű készletek értéke és összetétele.

Először az analitikus nyilvántartások számítógépes nyilvántartási rendszerét kell vizsgálni, hogy nyilvántartja-e a bevételezés időpontját is termékenként. Ezt ki kell egészíteni a raktárak helyszíni ellenőrzésével is Vizsgálni kell azt is, hogy nem termeltek-e megrendelői szerződés nélkül raktárra, ha igen akkor miért és ebből nem származtak-e elfekvőségek, ezekből pedig minőségromlások, leértékelések. Vizsgálni kell, hogy az inmobiliák keletkezésének mik az okai és ezek az okok mire vezethetők vissza. Pl: hibás teljesítés miatti visszárú, szállítási késedelem. A termékek értékelésének vizsgálata A saját előállítású készletek értékelését a kidolgozott számviteli politika és az értékelési szabályzat előírásai alapján kell megvizsgálni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a mérlegbe beállított értéknek a valódiságára is. Vizsgálni kell, hogy a készletet év közben és a mérlegben

előállítási költségen, közvetlen önköltségen értékelték-e. Az értékelési szabályzat előírásain kívül az önköltség-számítási szabályzatot is figyelembe kell venni, mert bármilyen módszerrel történik az önköltség megállapítása, az csak a ténylegesen felmerült, közvetlenül elszámolt és bizonyíthatóan a termékre felosztható közvetlen költségeket foglalja magában. Vizsgálni kell, hogy nem számolták-e el az előállítási költségek között az értékesítéssel kapcsolatos költségeket, a szállítási és raktározási költségeket, az irodák költségeit, a reklám, piackutatás, költségeit, amelyeket az eredménykimutatásban a közvetett költségek között kell kimutatni. Az értékesítés és a kiszállítások ellenőrzése Az ellenőrzés során arról is meg kell győződni, hogy a késztermékek raktári bevételezésénél kielégítően érvényesült-e a bizonylati és nyilvántartási fegyelem. Az első

ellenőrzési feladat a készárú kiszállításra való előkészítésének ellenőrzése. A kiszállításokkal és azok előkészítésével kapcsolatban ellenőrizni kell, hogy  a raktárak időben és megfelelően felkészülnek-e a késztermék befogadására és átvételére  a raktárra vétel és az elszállítás között biztosítják-e az előkészítéshez szükséges időt  alkalmazzák-e a korszerű csomagolóanyagokat (melyek lehetővé teszik a könnyebb szállítást, felhasználást stb.)  miként biztosítják a késztermékek raktári rendjét A késztermékek kiszállítása megoldható saját fuvareszközzel ill. külső fuvarozóval is A szállítások szervezettségét a szállítási ütemtervek alapján vizsgálhatjuk: megfelelő-e a koordináció az anyagbeszerzési tervekkel, felmérték-e a szállítási igényeket időben, gondoskodtak-e a szükséges szállítási kapacitásokról stb. Vizsgálni kell azt is, hogy megfelel-e a csomagolás

módja a áruféleség jellegének, megfelelő-e a szállítási távolság és az átrakodási szükséglet megállapítása ill. megfelel-e a kiválasztott szállítási eszköz állapota Vizsgálandó még, hogy célszerű-e a választott szállítási mód, és ez-e a leggazdaságosabb. 72 A saját fuvareszköz ellenőrzése során a menetlevelek alapján vizsgálhatjuk a tehergépkocsi tényleges terhelését. A fenntartási és üzemeltetési költségek ellenőrzése keretében a gépkocsipark állapotát, a javítási és karbantartási költségek alakulását, továbbá az üzemanyag-fogyasztást kell vizsgálni. A kiszállított késztermékek bizonylatolásának és számlázásának ellenőrzése Az értékesítési folyamat része a raktárból történő kiszállítás, az árú átvétele, a teljesítés igazoltatása, a fuvarokmányok kiállítása, továbbá a vevő telephelyén történő átadás esetén az árú átadásának-átvételének igazoltatása. A

teljesítést igazoló okmányok képezik a számla alapját P: szállítólevél, átvételi igazolás Ennek keretében ellenőrzendő, hogy  a rendszer biztosítja-e minden tétel hiánytalan és időben történő számlázását  nem fordulnak-e elő számlázatlan tételek vagy kétszeres számlázások  a számlázás és az árukönyvelés időben megkapta-e a teljesítés igazolásának okmányait  megtörtént-e a szállított árú leszámlázása és ellenértékének beszedése A raktári nyilvántartás és az árukönyvelés adatai alapján egyeztetni kell a kiment számlákat, azok helyességét. 73 17) A Ismertesse a tényhelyzet megismerésének közvetett módszereit, eszközeit, (a közvetett ellenőrzés formái, módszerei, az okmányokon alapuló ellenőrzést). Értelmezze a tények és követelmények összevetését, a teljesítményellenőrzést és az értékelemzést. Melyek az ellenőrzés logikai eszközei, részletezze azokat A mérleg

ellenőrzésének feladatai A tényhelyzet megismerésének közvetett módszere az okmányokon alapuló (dokumentális) ellenőrzés. A korábban lezajlott eseményekről készült bizonylatok, dokumentumok hitelességét vizsgálja. A dokumentális ellenőrzés egyrészt a működés, a gazdálkodás szabályszerűségének, másrészt a teljesítmények és az ezeket alátámasztó adatok, információk valódiságának a vizsgálati módszere. A közvetett ellenőrzés formái:  A helyszíni ellenőrzés  A beszámoltatással történő ellenőrzés és  a folyamatos adatszolgáltatáson keresztüli ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés során az ellenőr az ellenőrzött szervezetnél végzi a követelmények és tények összevetését, itt gyűjti össze a megállapításokat alátámasztó bizonylatokat, okmányokat. A beszámoltatás keretében az ellenőrzött meghatározott szempontrendszer és előírt tartalmú tanúsítványok szerint összeállított és

hitelesített dokumentumok beküldésével ad számot feladatai végrehajtásáról, gazdálkodásáról, működéséről. A folyamatos adatszolgáltatáson keresztül történő ellenőrzés: Az információszolgáltatásra kötelezettek adatainak folyamatos figyelemmel kísérése. E módszer használata jellemző például az APEH-re Az okmányokon alapuló ellenőrzés: Az okmányokon alapuló (dokumentális) ellenőrzés a tevékenység megismerésének közvetett módszere a szabályszerűségi, törvényességi szempontok érvényesítésére. Az ellenőrzés szempontjából hiteles, hibátlan, ill. megbízható az az okmány, amelyik a valóságot hűen tükrözi Az okmányokon alapuló ellenőrzésre jellemző, hogy • tételesen, egyértelműen meg vannak határozva az ellenőrzés követelményei, és azokat rendszerint jogszabályok, szabályzatok, írásba foglalt dokumentumok tartalmazzák. • A korábban lezajlott eseményeket alakilag és tartalmilag megfelelő

okmányok alapján ellenőrzi, minősíti. Az alaki helyesség ellenőrzésénél azt kell vizsgálni hogy a bizonylat kiállítása szabályosan történt-e, hiánytalanok-e, pontosak-e a feltüntetett adatok, a bizonylat tartalmazza-e az arra illetékesek aláírását, ill. nincsenek-e rajta szabálytalan javítások stb. A tartalmi helyesség ellenőrzése során meg kell győződni az okmányban foglaltak a tényeknek megfelelő módon, hűen tükrözi-e a gazdasági stb. eseményt A tények és a követelmények összevetése A tények és követelmények összevetése a következő fő szempontokat ajánlott érvényesíteni: o Az adatokat, mutatókat összefüggéseikben, belső tartalmukban és rendszerben kell az értékelés tárgyává tenni. o Az adatoknak, mutatóknak azonos tartalmúaknak kell lenniük. o A gazdasági események összehasonlítását a hasonló időszakok v. belső logikájuk folyamatában kell végezni. Komplex ellenőrzési módszerek Komplex

ellenőrzési módszerként fogható fel a rendszervizsgálat, amely az ellenőrzött szervezetnél kialakított és szabályozott rendszerét, a gazdasági eseménynek elszámolásának szabályszerűségét vizsgálja, és azt összefüggéseiben értékeli. Komplex rendszervizsgálat a teljesítményellenőrzés és az értékelemzés A teljesítményellenőrzés az erőforrások felhasználásának kritikai vizsgálatát jelenti az ellenőrzés eszközeinek, módszereinek komplex alkalmazásával. Elemei: • A gazdaságosság • A hatékonyság • Az eredményesség A teljesítmény megítéléséhez annak mindhárom elemét mérni kell. A teljesítményvizsgálatnak akkor adottak a feltételei, ha az ellenőrzött szervezetnél megtalálhatók azok az információk, amelyek megbízható adatokat 74 szolgáltatnak. A teljesítményellenőrzéshez elengedhetetlen, hogy az ellenőrök új ellenőrzési technikákat és módszereket fejlesszenek ki. Az értékelemzés a

meglévő állapot megjavítása, v. új termék, eljárás megtervezése, kialakítása esetén a funkciók és a költségek viszonyában az optimumot keresi. Célja a költségmegtakarítás és a hatékonyságnövelés. Jellemzői: team-munka, funkcióban való gondolkodás, rendszerszemlélet, korszerű szervezési és tervezési módszerek, az emberi tényezők figyelembevétele. Tárgya lehet minden olyan jelenség, folyamat, tárgy, amelynek funkciója (tulajdonsága) és költsége van. Lényeges elemei: az elemzés tárgyának kiválasztása, az információk beszerzése, a tényállás rögzítése, a tényhelyzet értékelése, az alternatívák meghatározása és ellenőrzése és egy (legkedvezőbb) megoldás ajánlása. Az utólagos ellenőrzés keretében való alkalmazása a felesleges, célszerűtlen pénzköltésre mutat rá. Az ellenőrzés logikai eszközei A megszerzett információk feldolgozását szolgáló logikai eszközök:  Az elemzés  A

szembeállítás és  A következtetés Az elemzésnél az egész részekre bontása azt szolgálja, hogy az egész mennyiségi és minőségi összetétele és annak változása, az egész és annak részei közötti ok-okozati összefüggések megismerhetőkké váljanak. Az elemzésnek a gazdaság területén történő felhasználása a gazdasági elemzés. A gazdasági elemzés olyan tevékenység, amelynek keretében az ellenőrzést végző személy a gazdálkodó szervezet, v. annak egyik részlege működésével kapcsolatos adatokat az ellenőrzési programban értékelések adataival összehasonlítja és mindezekre támaszkodva megállapítja a kialakuló v. kialakult irányzatokat A gazdasági elemzés kiterjed a tevékenység ellátására gyakorolt hatások feltárására, a gazdálkodási tevékenység célszerűségére, gazdaságosságára, hatékonyságára is. Minden elemzésnél a befejező szakaszban szükség van az elemzés eredményeinek, a tett

megállapításoknak a szintetizálására. A szintetizálásnál össze kell foglalni az elemzésekkel feltárt okokat, ki kell küszöbölni az esetleg keletkezett ellentmondásokat. Az elemzés jól, eredményesen felhasználható az ellenőrzési tevékenység v.mennyi szakaszában A helyszíni vizsgálat során megkönnyítheti a hiányosságok okainak feltárását, a minőségbiztosításnál a téves megállapítások kizárását, az írásba foglalásnál a megállapítások pontosabb megfogalmazását, segíti a feltárt hiányosságok megszüntetését. A szembeállítás az ellenőrzés lényegéből fakad, hiszen a tényeket állítja szembe a követelményekkel, majd az eltéréseket megállapítja, értékeli, megítéli. Ez a szembeállítás az ellenőrzés A szembeállítás v az összehasonlítás célja az ütköztetés. Az összehasonlítás során a következő módszereket alkalmazzák:  A kizárásos módszerek alkalmazásakor a különböző esetek

összehasonlítása útján állapítják meg, hogy miben egyeznek v. miben térnek el egymástól az összehasonlított esetek, jelenségek  A megkülönböztetés módszere a kizárásos módszer egyik megjelenési formája. Ebben az esetben a vizsgált cselekmény v. jelenség előfordulását egy másik, olyan esettel hasonlítják össze, amelyben az nem fordul elő. Célja, hogy megállapítható legyen, hogy miben különbözik egymástól a két eset.  A maradékelvet akkor alkalmazzák, amikor a jelenségből levonásra kerül az a rész, amelyikről ismert, hogy bizonyos meghatározott előzményeknek a következménye.  Az együttes változás módszerét akkor alkalmazzák, amikor egy jelenség változásával egy mási jelenség is változik. A következtetés a megismert valóság összefüggésein alapul. A már felhalmozódott tapasztaltok, szakmai, gazdasági, szervezési és más ismeretek elemzése alapján ugyanis következtetéseket lehet levonni a

vizsgált összefüggések segítségével olyan eseményekre v. tényekre (hibákra, jó teljesítményekre) vonatkozóan, amelyek nem voltak megfigyelhetőek a következtetés időpontjában. A következtetések az ellenőrzések során alapulhatnak:  Az eredmények (kihatások) és a tevékenységek közötti összefüggéseken  Az egyes és az általános közötti összefüggéseken (ezt indukciónak nevezik)  Az általános és az egyes összefüggésein (ezt nevezik dedukciónak). 75 17) B Ismertesse a nagykereskedelem ellenőrzését, a bolti kiskereskedelem ellenőrzését, a vendéglátóipari tevékenység ellenőrzését, a szállodai szolgáltatás és az idegenforgalom ellenőrzését. A belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének sajátosságai A kereskedelem a nemzetgazdaság fontos területe, az a tevékenység, amelynek során a fogyasztási cikk a termelőtől eljut a végső fogyasztóhoz. A belkereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetek

áruforgalma bonyolítanak, valamint vendéglátóipari, idegenforgalmi, egyéb kereskedelmi szolgáltatást nyújtanak. Az áruk beszerzés útján kerülnek a tulajdonába. Az árukat a készletek között mutatják ki, melyek közé a kereskedelmi áruk, göngyölegek, az eladott szolgáltatások tartoznak. A nagykereskedelem ellenőrzése A nagykereskedelem feladata a termelőktől beszerzett áru folyamatos értékesítése a bolti kiskereskedelem és a fogyasztók felé. Az áruforgalmi nyilvántartás cikkelemes vagy cikkcsoportos, ami lehetővé teszi a számítógépes adatfeldolgozást. Az ellenőrzéshez szükséges adatok általában rendszerezett formában, naprakészen állnak rendelkezésre. Ellenőrizni kell, hogy a beszerzési döntések előtt a vállalkozás figyelembe vette-e  a forgalom változását  a fizetőképes kereslet várható alakulását  a meglévő készletek összetételét  a beszerzés és az értékesítés viszonyát  az

árubeszerzés és az érdekeltségi rendszer kapcsolatát  a szállítói ajánlatok előnyeit, hátrányait. A nagykereskedelemben önálló részlegek veszik át az árut, ált. elkülönített helyiségekben vagy a termék minőségi átvételére gyakran a termelőnél történik. A bolti kiskereskedelem ellenőrzése Beszerzési forrása a közvetlen belföldi termelő, nagykereskedelem valamint az import lehet. A kiskereskedelmi forgalom lebonyolítását folyamatosan ellenőrizni kell. Az induló, a zárókészlet és a kigyűjtött beszerzési adatok(áruforgalmi mérlegsor) adhatnak információt az egyes termékek forgalmáról. A legkedvezőbb információs bázist a számítógépes pénztárgéprendszer képes biztosítani. Az áruforgalom technikai feltételeit és a humánerőforrás-gazdálkodás területeit is ellenőrizni kell. Kiemelt jelentőségű a pénztárellenőrzés, mivel a forgalom nagy része a pénztárakban realizálódik. Az ellenőrzést naponta

legalább egyszer, közvetlenül a pénztárzárást követően kell elvégezni. Amennyiben a pénztáros váltására kerül sor, akkor váltásonként kell a pénzállományt ellenőrizni. A rovancsolás első mozzanata a pénztárban levő készpénz megszámoltatása a pénztárossal. Eltérés esetén tovább kell folytatni a vizsgálatot, fel kell deríteni, hogy milyen hibák okozhatták a hiányt vagy többletet, meg kell állapítani a pénztáros felelősségét. A vendéglátóipari tevékenység ellenőrzése A beszerzett áru egy részét változatlan formában értékesíti, más részét feldolgozza és ezáltal saját előállítású terméket hoz létre és ezt értékesíti. Az üzlethálózat típusa szerint 2 féle csoportba soroljuk az egységeket:  munkahelyi vendéglátó üzletek (zárt vevőkör)  kereskedelmi vendéglátó üzletek (vevőköre nyitott) A végzett tevékenység jellege szerint lehetnek:  melegkonyhás egységek (pl.: étterem) 

cukrászdák, büfék, falatozók, italüzletek (pl.: borozó)  szórakoztató egységek (pl.: disco) 76 A kiszolgálás színvonala szerint az egységeket osztályokba sorolják (I.,II,III,IV) A vendéglátásban a kisebb készlettartás a jellemző, mivel gyorsan romló termékeket készítenek és értékesítenek. A kiemelt ellenőrzési feladatok:  a termelés és a kereslet összhangjának vizsgálata  a nyersanyag-felhasználás alakulásának értékelése  az egészségügyi, a szavatossági időre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése  a kiszolgálás színvonalának állandó figyelemmel kísérése  a felszolgált termék minőségének vizsgálata Vizsgálandó a vendéglátóipari forgalom alakulása. A bevétel két alapvető kategóriája a saját termelésű áruk forgalma és a vásárolt áruk értékesítése. Ellenőrizni kell a választékelemek összetételét, alakulását, hiszen alapvetően ezek határozzák meg az

értékesítés nagyságrendjét. Fontos feladat a konyhai kapacitás kihasználtságának vizsgálata is. A szállodai szolgáltatás és az idegenforgalmi ellenőrzése A nemzetgazdaság eredményesen működő területe az idegenforgalom, amelybe beletartozik a belföldi és külföldi utazások szervezése, értékesítése, közvetítése, a szálláshely-közvetítés ill. az ezekhez kötődő menetjegy-értékesítés, vízumbeszerzés, pénzváltás és információs szolgáltatás is. Kiemelkedő szerepet játszik a szállodai szolgáltatás. A szállodákat a szolgáltatás színvonalától függően kategóriákba sorolják, amit az ellenőrzésnél, figyelembe kell venni. A kategóriák a szállodák színvonalbeli különbségei alapján alakultak ki. A kapcsolatos sajátos ellenőrzési feladatok:  a szobák, férőhely-kapacitás kihasználtságának vizsgálata  a bevételek és ráfordítások összhangjának vizsgálata  a kiszolgálás színvonalának

ellenőrzése  az üzemeltetési költségek ellenőrzése  az árképzés és a vendégszám összefüggésének vizsgálata 77 18) A Ismertesse az ellenőrzött értesítését, a helyszíni ellenőrzés megkezdését, lefolytatását, módszereit, a helyszíni ellenőrzés szakaszait, a helyszíni ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos sajátos körülményeket, eljárásokat (megszakítás, felfüggesztés). Mit jelent a minősített adatok védelme? A minősített adatok védelme A helyszíni ellenőrzés Az ellenőrzés előkészítését, a program jóváhagyását és az ellenőrzésre történő felkészülést követően megkezdődik az ellenőrzés végrehajtása, melynek 3 alapvető módszere van:  helyszíni ellenőrzés  a beszámoltatás  a folyamatos adatszolgáltatáson alapuló ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzés arra irányul, hogy az előkészítés és a program alapján a felkészülésre támaszkodva a helyszínen hajtsák végre a

programban előírt vizsgálati feladatokat. Fel kell tárni a programban foglalt kérdésekkel kapcsolatos kiemelkedő eredményeket, a kedvezőtlen irányzatokat és ezeknek a rendszerbeli vagy eseti okait, hatását. Az ellenőrzött értesítése Az ellenőrizendő szervezet vezetőjét az ellenőrzésről értesíteni kell azért, hogy az ellenőrzött fel tudjon készülni a vizsgálatra, és ezúton segítse az ellenőrzés végrehajtását. Az értesítésnek célszerű tartalmaznia az ellenőrzés tárgyának, típusának megjelölését, az ellenőrzés elrendelésére, hatásköri, illetékességi jogosultságára való hivatkozását, az ellenőrzés várható időpontját, az ellenőrzés alá vont időszakot ill. a vizsgálatvezető nevét, beosztását A helyszíni ellenőrzés megkezdése Az ellenőr az ellenőrzött szerv vezetőjénél bejelentkezik. A helyszíni vizsgálat a megbízólevél bemutatásával kezdődik, ezután az ellenőr ismerteti az ellenőrzési

programot, a munkamegosztást. A helyszíni megbeszélés során kérni kell, hogy készítsék elő a szükséges okmányokat, nyilvántartásokat, szabályzatokat illetve állítsák össze az igényelt adatokat. A helyszíni ellenőrzés lefolytatása, módszerei Célja, hogy a programban meghatározott szempontoknak megfelelően az ellenőrzést végzők megállapítást tegyenek, mely megállapításoknak objektíveknek és bizonyítékkal alátámasztottaknak kell lenniük. Az ellenőrzést célszerű az ellenőrzött szervezet szabályzatainak vizsgálatával kezdeni, mert ezek a szabályzatok eligazítást adhatnak az ellenőrnek a munkája szervezéséhez, az alkalmazandó módszerek, eszközök megválasztásához. Fontos áttekinteni a belső ellenőrzés, a könyvvizsgáló ill. a külső szervek ellenőrzési anyagait is, mivel az ezekből nyert információk szintén befolyásolhatják a vizsgálat mélységét. A tények megismerésének egyik módja az okmányok

ellenőrzése. Meg kell győződni arról, hogy a gazdasági eseményeket megnyugtatóan bizonylatolták-e és a bizonylatok, okmányok a valóságos gazdasági műveleteket tükrözik-e. Ezen okmányok hitelességének alaki, formai követelményeinek felülvizsgálatát jelenti. A helyszíni ellenőrzés végrehajtása során az ellenőr az adatok, információk elemzésével, értékelésével jut a megállapításokhoz. Az alkalmazandó módszereket, eszközöket mindig az ellenőrzési cél határozza meg Az ellenőri munkát segítő eszközt, amely a helyszíni ellenőrzés végrehajtását orientálja ellenőri tesztlapnak hívjuk. A helyszíni ellenőrzés szakaszai • • az ellenőr az ellenőrzésre kerülő szervezet vezetőjénél bejelenti a vizsgálatot, bemutatja a megbízólevelét a következő szakaszban kerül sor az ellenőrzött szervezetnél, annak tevékenységéről való közvetlen tájékozódásra, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartások,

adatok és bizonylatok lezajló vizsgálatára. Szükség esetén még az ellenőrzési programban foglaltakon túlmenően olyan 78 módon és mélységben köteles a vizsgálatot elvégezni, hogy a programban előírt feladatokra egyértelműen, megalapozottan és kétséget kizáróan képes legyen választ adni. • a kezdeti szakaszhoz kell sorolni a vizsgálat tárgyát képező helyszínek megtekintését is. • a tapasztalatok részleges feldolgozását követő szakaszban célszerű ha az ellenőrzést végző az általa feltárt hibákra, hiányosságokra közvetlenül felhívja az elkövető figyelmét A rendszerbeli okok sajátosságai, vizsgálatának módszerei Az ellenőrzés által tett megállapítások, a hibák és hiányosságok zöme rendszerbeli okokra vezethető vissza. Ezek egyértelmű meghatározásához az szükséges, hogy az ellenőrzés helyesen különböztesse meg a rendszerbeli okokat az előforduló eseti, egyedi okoktól. Az egyszeri, eseti okok

láncolata viszonylag egyszerű, hiszen a feltárt hibát itt egy ok, vagy egymást követő okok láncolata előzi meg. Az ellenőrzést végzők együttműködése A több ellenőr részvételével folyó ellenőrzéseknél fontos az ellenőrök együttműködése, információik kicserélése, mert ezáltal jobban és gyorsabban végrehajtható a feladat és elkerülhető az eltérő megítélés. A menet közbeni beszámoltatás célja: o meggyőződni az ellenőrök feladatvégzésének eredményéről, alaposságáról o kijelölni a részletesebben ellenőrizendő feladatokat, a még tisztázandó kérdéseket o meghatározni , hogy kell-e és milyen irányban kell kiszélesíteni az ellenőrzést o megállapítani, hogy szükséges-e kapcsolódó ellenőrzés, programmódosítás A helyszíni ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos sajátos körülmények, eljárások Az ellenőrzési program végrehajtását néha különböző körülmények hiánya nem teszi lehetővé

ill. az ellenőrzött tevékenységéből, magatartásából adódóan, annak felróható hibájaként is létrejöhetnek olyan helyzetek, melyek gátolják az ellenőrzés program szerinti végrehajtását. Akadályoztatás esetén eltérőek lehetnek az eljárási szabályok: • Ha az akadályozó ok nem róható fel sem az ellenőrzöttnek, sem az ellenőrzőnek, akkor az ellenőrzés megszakítására kerül sor. • Ha az ellenőrzöttnek felróható az ok, akkor az ellenőrzés felfüggesztésére kerül sor, mely jogi következményekkel jár. Az ily módon akadályozó tényezők lehetnek: • számviteli rend és fegyelem hiányosságai • az ellenőrzött szerv dolgozóinak jogsértő magatartása Az ellenőrnek az ellenőrzés lefolytatását gátló tényezőket ellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzítenie, melyben fel kell vetni az előállt helyzetért felelős személy(ek) felelősségét, javasolva az ellenőrzés felfüggesztését. Az ellenőrzés

felfüggesztéséről az ellenőrző szerv vezetője dönt. Erről írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét és határidőt állapít meg a hiányosságok pótlására. A minősített adatok védelme Az ellenőrzést végzők gyakran olyan adatok birtokába jutnak, amelyek titokvédelmi előírások hatálya alá tartoznak. Ilyen esetben kötelességük, hogy a munkavégzésük során a titokkörre vonatkozó szabályokat megtartsák. Az ellenőrzés során leggyakrabban előforduló titokfajták: o Államtitok: Az az adat, amely az államtitokkörbe tartozik és az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása sérti, vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság érdekeit. o Szolgálati titok: Az az adatfajta, melynek érvényességi idő lejárata előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása sérti az állami vagy

közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza feladat és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását. o Adótitok: Az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat. 79 o Banktitok: Az egyes ügyfelekről a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére valamint a pénzintézetnél vezetett egyenlegére, forgalmára valamint a pénzintézettel kötött szerződéseire vonatkozik. o Üzleti titok: A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény alapján. 80 18) B Részletezze a házipénztári bevételezés ellenőrzését (a készpénzes vevők, a dolgozók befizetésének vizsgálata, a bankszámláról felvett készpénz pénztári bevételezésének ellenőrzése), a házi

pénztári kifizetések ellenőrzését. Ismertesse a pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzését (a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok ellenőrzésének módszerei, elszámolásra kiadott összegek ellenőrzését; a letétek bizonylatolásának ellenőrzését.) Melyek a készpénz őrzésének ellenőrzési feladatai. A készpénzforgalom ellenőrzése során kerül sor a pénzkezelési szabályzat előírásai szerinti működés ellenőrzésére. Az ellenőrzés tételesen megvizsgálja a be- és kifizetési pénztárbizonylatokat, a bevételezés hiánytalanságát, az utalványozás jogosságát, és számszerű helyességét. A pénztár-zárlatok alkalmával ellenőrzi a készpénzkészlet címletenként, a pénztárjelentést, a pénzkezelést, a szállítás és az őrzés biztonságát, továbbá a pénztárban kezelt egyéb értékek készleteit. Ellenőrzi a pénztárszámlával való egyezőséget, a bank-pénztár átvezetési számla egyezőségét. A

pénztári bevételezés ellenőrzése A központi (házi-) pénztárakban bevétel származhat a vevőktől, a dolgozók befizetéseiből, továbbá a bankszámláról felvett összegekből. A készpénzben fizető vevők és a dolgozók befizetéseinek vizsgálata A készpénzben fizető vevők és a dolgozók befizetéseinek vizsgálata során az ellenőrzés feladata annak megállapítása, hogy a bevételezések szabályszerűek-e, illetve a pénztáros megfelelő időben (a befizetés napján) bevételezett-e minden készpénzbefizetést. A pénztáros készpénzt csak a pénzkezelési szabályzatban meghatározott – szabályszerűen kiállított – bevételi pénztárbizonylat alapján vehet át és vételezhet be a pénztárba. A bizonylattömbök szigo-rú számadás alá vont nyomtatványok, amelyekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható: kinél, milyen sorszámú bizonylattömbök vannak használatban és azokkal mikor számoltak el, a

rontott példányokat megőrizték-e. A pénztárbizonylatok felhasználásának ellenőriz-hetősége érdekében csak folyamatos házi sorszámmal előre ellátott bizonylatokat szabad a pénztárosnak kiadni. A házi sorszám lesz a pénztári tétel sorszáma a pénztárjelentése. Számítógépes fel-dolgozás esetén a gép adja a sorszámozást Vizsgálandó továbbá, hogy a bevételi pénztárbizonylatot megfelelő alapbizonylat alapján állítottak-e ki 3 példányban. Meg kell győződni arról, hogy az eredeti példányt a pénztárjelentéshez csatolták-e, a 2 példányt elismervényként a befizetőnek átadták-e és a 3. példány a tömbben maradt-e A rontott példányok érvénytelenítéséről és megőrzéséről is meg kell győződni. Ellenőrizendő, hogy a bevételi bizonylat tartalmazza-e az alábbi adatokat: a cég és a pénztár megnevezését, a bevétel keltét, a sorszámot és bizonylatszámot, a befizetett összeg számmal és betűvel, a befizetés

jogcímét, a befizető nevét, a számfejtő aláírását, az összeg átvételét igazoló pénztárosi aláírást, a csatolt mellékletek számát, a bevétel számlakijelölését (kontírozását). Meg kell győződni arról is, hogy a bevételi pénztárbizonylathoz csatolták-e a befizetés jogcímét és számszerű helyességét igazoló alapokmányt (számla, nyugta, bérjegyzék, stb.), illetve a postai kézbesítés útján érkezett készpénzösszegek postai értesítő szelvényét. Annak érdekében, hogy a befizető ellenőrizhesse a pénz átvételére jogosult pénztáros aláírását, vizsgálni kell, hogy pénztárhelyiségben a befizető által látható helyen kifüggesztették-e a pénztáros nevét és kézjegyét (aláírását) bemutató táblát. A bankszámláról felvett készpénz pénztári bevételezésének ellenőrzése A bankszámláról felvett készpénz pénztári bevételezésének ellenőrzésekor a cél annak megállapítása, hogy a

pénztáros a pénztárban hiánytalanul és a felvétel napján bevételezett-e minden olyan pénzösszeget, amelyet a bankszámláról felvettek. Az ellenőrzés alapokmányai: a bank számlakivonata, a pénztári bevételi bizonylat, a pénztárkönyv, a csekkaláíró könyv, a csekk tőszelvénye és a számviteli nyilvántartás. Az ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a készpénzfelvétel során a készpénzfelvételi utalványt csak a konkrét pénzfelvételhez állították-e ki, és kitöltés után írták-e alá. Ezzel kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy előre csekket nem írtak-e alá, mert ez visszaélésekre ad(hat) lehetőséget. A bankbizonylatok hitelességének vizsgálata során a kijelölt zárt időszak bankkivonatait és a hozzájuk tartozó, a vállalkozásnál lévő eredeti bizonylatokat teljes körűen az alábbiak szerint kell ellenőrizni: valamennyi bankkivonat hiánytalanul megvan-e, a bankkivonat terhelései és jóváírásai megegyeznek-e

a kapcsolódó okmányokkal. A házipénztári kifizetések ellenőrzése 81 Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a házipénztári kifizetések során megtartják-e a kiadási bizonylatok tartalmi és formai előírásait. Fontos ellenőrzési feladat, hogy a pénztáros csak szabályszerűen kiállított és a kifizetés előtt utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján fizetett-e ki összegeket a pénztárból. Vizsgálni kell azt is, hogy a kifizetést megelőzően a pénztáros kapott-e olyan alapbizonylatot vagy elismervényt, amely hitelt érdemlően igazolja a fizetés jogosságát és számszerű helyességét. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy a pénztári kiadási bizonylatot két példányban, átírással vagy számítógéppel állították-e ki. Ellenőrizendő, hogy a kiadási bizonylat tartalmazza-e: a kifizetés keltét, a sorszámot és a bizonylatszámot, a kedvezményezett nevét, a kifizetendő összeget számmal és betűvel

is, a kifizetés jogcímének rövid megjelölését, a kiállító aláírá-sát, az utalványozó aláírását, a felvevő aláírását és személyi azonosító adatát. Vizsgálandó, hogy a: a kifizetés előtt a pénztáros megállapította-e, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére a pénz átvevője személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolta-e a kifizetés tényét a pénztár az alapbizonylaton feltűnő jellel „kifizetve” bélyegzővel és/vagy lyukasztással megjelölte-e. A pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzése A vállalkozás pénztárosának minden pénztári befizetést és kifizetést a teljesítést követően azonnal, felmerülési sorrendben a pénztári nyilvántartásban fel kell jegyezni. A pénztári nyilvántartásra többféle, szabványosított pénztárjelentés áll rendelkezésre. A pénztárjelentést szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni, és használatba vétel előtt

hitelesíteni, számítógépes nyilvántartásnál pedig zárt rendszert kell kialakítani. Az ellenőrzésnek arra kell kiterjednie, hogy a pénztárjelentést az arra illetékes vezető szabályszerűen hitelesítette-e, és hogy szigorú számadás alá vonták-e, valamint annak lezárása szabályszerűen megtörtént-e, a pénztáros és a pénztári ellenőr ellenőrzés után aláírták-e, és a záróegyenleg részletezését a valóságnak megfelelően készítették-e el. A pénztári bizonylatok általános ellenőrzése A pénztári be- és kifizetések csak bizonylatok alapján számolhatók el. A kapcsolatos ellenőrzésnek arra kell irányulnia, hogy minden pénzmozgásról készült-e pénztári bizonylat, kitöltésük szabályszerű és teljes körűe, azt az illetékesek utalványozták-e, és minden esetben szerepel-e az átvevő, illetve befizető aláírása. Vizsgálni kell továbbá,  a pénztári bizonylattömböket szigorú számadás alá vont

nyomtatványként kezelik-e.  az ellenőrzés érdekében csak sorszámmal ellátott bizonylatot szabad kiadni  az esetlegesen hiányzó bizonylatok körülményeit kivizsgálták és rendezték-e  a bevételi és kiadási pénztárbizonylathoz csatolt alapbizonylatok számát a pénztárbizonylat „Melléklet” rovatában feltüntették-e vagy kellően hivatkoztak-e arra, hogy hol található. A bevételi pénztárbizonylatok ellenőrzése A pénztári befizetésekről a vonatkozó alapbizonylatokkal egyezően bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani 3 példányban. A pénz átvételét a pénztáros a pénztárbizonylat aláírásával igazolja A befizetett összeg azonosságának elismerése céljából a bizonylatot a kijelölt helyen a befizetőnek is alá kell írnia. Nem személyes befizetés esetén hivatkozni kell a vonatkozó okmányokra. A bizonylat elő példányát át kell adni a könyvelésnek az alapbizonylatok csatolásával, a 2. példányt mint a

befizetés teljesítését igazoló elismervényt kell a befizetőnek átadni. A 3 a tőpéldány a tömbben marad, azt a kiselejtezésig a pénztáros őrzi A kapcsolódó ellenőrzés során a fentiek maradéktalan betartását kell vizsgálni, továbbá, hogy a bevételi bizonylat valamennyi érintett részét pontosan kitöltötték-e, és minden példány jól olvasható-e. Kiemelten kell vizsgálni, hogy a bizonylatokon nincsenek-e szabálytalan javítások. A kiadási pénztárbizonylatok ellenőrzésének módszere: A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, az arra jogosult vezető által utalványozott bizonylat alapján fizethet ki a pénztárból összeget. Vizsgálandó, hogy egy kifizetési bizonylattal csak egy személy részére fizettek-e ki pénzt (kivétel az egy napon bérjegyzéken történő kifizetés több ember részre). Ellenőrizni kell különös gonddal a bérkifizetések alapokmányait, ahol nem pénzintézeti utalással történik a bérfizetés.

Ezzel kapcsolatosan vizsgálni kell a felvételeket igazoló aláírások valódiságát, a meghatalmazással történő felvételnél a meghatalmazásokat és a felvevő aláírását, a fel nem vett bérek visszavételezésének teljes körűségét és nyilvántartásának rendjét. Elszámolásra kiadott összegek ellenőrzése A pénztárak pénzforgalmánál rendszeresek az elszámolásra történő kifizetések. Ezzel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a pénzkezelési szabályzat megfelelően tartalmazza-e az elszámolásra kiadott összegek elszámolásának és nyilvántartásának rendjét. A kapcsolatos pénztári bizonylatok és nyilvántartások 82 ellenőrzésénél vizsgálni kell a kiadott összeg jogosságát és nagyságának indokoltságát, az elszámolásra megjelölt határidő jogosságát, azt, hogy a visszafizetés nem újabb összeg kifizetésével történik-e, stb. A letétek bizonylatolásának ellenőrzése A pénztárban idegen készpénz, valamint

értéktárgyak, értékpapírok stb. vezetői engedély alapján őrizhetők A letétekkel kapcsolatos elsődleges ellenőrzési feladat, hogy az őrzés bizonylatolását és rendjét kellően szabályozták-e a pénzkezelési szabályzatban vagy más utasításban. A letétek kezelésének, őrzésének ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy az értéktárgyak, értékpapírok stb. nyilvántartása tartalmazza-e a legszükségesebb adatokat. Az értékpapíroknál vizsgálni kell, hogy a nyilvántartás tartalmazza-e o az átvett értékpapírok adatait (megnevezés, darabszám, sorszám, átvétel kelte, névérték, stb.) o kiadásuk adatait (keltezés, mennyiség, sorszám, átvevő, érték, stb.) o a visszavásárolt, bevont értékpapírokkal kapcsolatos adatokat (darabszám, névérték, stb.) Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a nyilvántartások és az átvételi, átadási, kiadási bizonylatok alaki és tartalmi követelményeire. A készpénz kezelésének,

őrzésének ellenőrzési feladatai A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy kellő biztonságot nyújtó módon történik-e a pénz szállítása, kezelése és őrzése. A házipénztárt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a pénzkezelés biztonsága a lehető legnagyobb legyen. A biztonság függ a pénztárhelyiség kialakításától, védőberendezéseitől, a pénzforgalom nagyságától, stb. mindezt figyelembe véve kell a vagyonvédelmet szabályozni a pénzkezelési szabályzatban, nagy pénzforgalom estén a vagyonvédelmi, biztonsági szabályzatban. A kulcsokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy a kulcsok mikor, miért, meddig és kinél voltak. Az összes kulcs még átmenetileg sem kerülhet egy személynek a kezébe. A pénztárban levő készpénz és egyéb értékek megóvása érdekében gondoskodni kell a pénztár betörés és tűz elleni védelméről, amelyet a pénzkezelési szabályzatban kell

rögzíteni. Ellenőrizendő az is, hogy ha a pénztárban valamilyen okból nagyobb összegű készpénzt tartanak, annak őrzésére igénybe vesznek-e őröket, rendészt, stb. A vizsgálat során meg kell győződni arról is, hogy a pénztárhelyiségben csak az oda beosztott dolgozók tartózkodnak-e, jól látható helyen tájékoztatják-e az ügyfeleket a pénztár rendjéről, a pénztári órákról, az utalványozásra jogosultakról, a pénz és egyéb értékek átvételére jogosított alkalmazottak nevéről, aláírásáról. Kiemelt figyelmet kell fordítani a banki pénzfelvételre és az átvett pénz szállítására, illetve a bankba történő beszállításra, amelynek feltételeit a pénzkezelési szabályzatban szükséges megfelelően szabályozni. 83 19) A Ismertesse az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalását, a vizsgálati jelentés (részjelentés, összefoglaló jelentés) tartalmi és formai követelményeit. Értelmezze a

jegyzőkönyvet, az ellenőrzési jegyzőkönyvet, az egyéb ellenőri megállapítást tartalmazó írásműveket. Mutassa be az ellenőrzés megállapításainak egyeztetését. Az ellenőrzés megállapításának írásba foglalása Az ellenőrzés megállapításait minden esetben írásba kell foglalni azért, mert ez szolgál alapjául minden további intézkedésnek, eljárásnak. Formája jogszabályi továbbá belső előírásoktól függ Lehetnek:  jelentés, részjelentés, összefoglaló jelentés  jegyzőkönyv, ellenőrzési jegyzőkönyv A jelentés a leggyakoribb írásos forma. Abban az esetben, ha az ellenőrzést többen végzik, az ellenőr megállapításait részjelentésben rögzíti, majd azok összegzéseként állítja össze a vizsgálat vezetője az összefoglaló jelentést. A jegyzőkönyvi forma a hatósági ellenőrzéseknél előírás. Ellenőrzési jegyzőkönyv a felelősség felvetése esetén használatos. A jelentés és a jegyzőkönyv

tartalmában a meghatározó különbség, hogy a jegyzőkönyv tényközlést, a jelentés emellett minősítéseket, következtetéseket, javaslatokat is tartalmaz. Az írásos anyag felépítése általában 3 részre tagolható: 1. 2. 3. Bevezető rész: ellenőrzött szerv megnevezése, székhelye, készítés helye, ellenőrzés célja, tárgya, az ellenőrzött időszak, ellenőrzés ideje, ellenőrzést végrehajtó szerv megnevezése, ellenőrzést végrehajtók neve és beosztása Kifejtő rész: Itt kerülnek ismertetésre az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtása során tapasztaltak. Tagolása: általános értékelés, megállapítások részletezése Befejező rész: Az összefoglaló következtetéseket és javaslatokat, a készítés időpontját, az ellenőrzést végzők aláírását, valamint a záradékot tartalmazza. A vizsgálati jelentés A jelentések tartalmát ajánlatos előre megtervezni. Ez történhet az

ellenőrzés során feltárt tények, adatok, összegyűjtött bizonyítékok rendszerezésével, ill. a megállapítások logikai átgondolásával Figyelembe kell venni az ellenőrzési programban foglaltakat ill. a tartalmi, formai követelményeket is Tartalmi követelmény: A jelentésből egyértelműen tűnjön ki, hogy milyen a vizsgált szervezet helyzete, gazdálkodása. A jelentés megírásának főbb szempontjai: • legyen összhangban az ellenőrzési programmal • a megállapításokat szakszerűen, a tényállást teljes körűen kerüljenek megfogalmazásra • kívülálló számára is érthető legyen • tartalmazzon konkrét hivatkozásokat jogszabályokra, törvényekre, melynek megsértése a jelzett szabálytalanságot okozta • rögzíteni kell a kedvező folyamatokat, az elért eredményeket is • rögzíteni kell a mulasztások okait ill. kihatásait is • bizonyítékok világosan azonosíthatók legyenek • a megállapításokat tömören, de

érthetően kell megfogalmazni A nagyobb számban megállapított, de egyébként kisebb jelentőségű hibákról indokolt esetben a jelentés mellékleteként hibajegyzéket lehet összeállítani. A hibák elkövetőit mindig név szerint kell megjelölni és a személyes felelősséget minden esetben fel kell vetni. Tartalmaznia kell a hibák megszűntetését, a tevékenység megjavítását elősegítő javaslatokat. Az írásba foglalás nem tartalmazhat sem elvont, sem szubjektív, megalapozatlan következtetéseket. Az összefoglaló jelentések mindig a részjelentésekre épülnek. 84 Az összefoglaló jelentések felépítése: 1) 2) 3) Bevezető rész: ellenőrzött szerv megnevezése, székhelye, készítés helye, ellenőrzés célja, tárgya, az ellenőrzött időszak, ellenőrzés ideje, ellenőrzést végrehajtó szerv megnevezése, ellenőrzést végrehajtók neve és beosztása Kifejtő rész: a) Általános megállapítások rész: összegző

megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat tartalmaz. b) Részletes megállapítások rész: magában foglalja a lényeges megállapításokat, a megállapítások alátámasztását szolgáló példákat, bizonyítékokat, hiányosságok okait és hatásait, felelősség felvetését, a felelős megnevezését, beosztását valamint a hiányosságok megszüntetésére már megtett intézkedéseket Befejező rész: A feltárt hibák kijavítására kidolgozott javaslatokat, a jelentés keltét, az aláírásokat és a felelősségi záradékot A jelentéshez a megállapításokat alátámasztó függelékeket, mellékleteket, táblázatokat csatolni kell sorszámozva. A jegyzőkönyv Az ellenőrzés megállapításai alapján intézkedés kiadására kerülhet sor, vagy ha a megállapítások következményeként felelősségre vonást kell alkalmazni akkor készül a jegyzőkönyv, melynek sajátossága, hogy hibákat, hiányosságokat, mulasztásokat tartalmaz.

Büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó mulasztás feltárása esetén az ellenőr által felvett ellenőrzési jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: • az ellenőrzési szervezet és az ellenőrzött szerv megnevezését • a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét • az ellenőrzés tárgyát • az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást • az ellenőrök nevét, beosztását • a személyi felelősség megállapításának alapjául szolgáló mulasztásokat • a felelősként megjelölt személyek nevét, beosztását • az ellenőrök nevét, aláírását • a felelősként megjelölt személy nyilatkozatát, melyben igazolja aláírásával, hogy a jegyzőkönyv reá vonatkozó kivonatát megkapta, a benne foglaltakat megismerte és tudomásul veszi, hogy írásbeli magyarázatot köteles adni az ellenőr számára • az ellenőrzött szerv vezetőjének aláírását Az egyéb ellenőri

megállapítást tartalmazó írásművek Abban az esetben, ha az ellenőr olyan szabálytalanságot tapasztal, melynek vizsgálatát indokoltnak tartja, de az nem tartozik a jogkörébe akkor kezdeményeznie kell, hogy erről az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatást kapjon. Költségvetési ellenőrzéseknél külön feljegyzésekbe kell foglalni, ha a megállapítás nem az ellenőrzött szerve, hanem a kormányzati szervekre, felügyeleti szervekre vonatkozik. Az ellenőrzés megállapításainak egyeztetése Fontos követelmény, hogy a megállapításokat az ellenőrzést végzők az ellenőrzöttekkel menet közben és még a vizsgálat lezárása előtt egyeztessék, megismertessék. Ennek az a jelentősége, hogy az ellenőr megismeri az érintettek véleményét, amely hozzájárulhat megállapításai objektivitásához, javaslatai megalapozásához. A végleges írásművet az ellenőrzöttnek meg kell küldeni egyeztetésre. Az észrevételezés egyaránt

vonatkozik a jelentések minden formájára, illetve a jegyzőkönyvekre is. 85 A záradékok Megismerési záradék: Azt rögzíti, hogy az ellenőrzött szervezet vezetője a megállapításokat megismerte, ezekkel kapcsolatban észrevételt tehet, és aláírásával elismeri a jelentés átvételét és megismerését. Felelősségi záradék: Azt rögzíti, hogy a felelőssé tett személyek a rájuk vonatkozó megállapításokat megismerték és azokra írásban kötelesek észrevételt, a felrótt mulasztásra magyarázatot adni. Amennyiben nem ismeri el a felelősséget, akkor azt okmányokkal vagy más megfelelő bizonyítékkal köteles alátámasztani és ezen felül a kijavítást szolgáló tennivalókról is magyarázatot kell adnia. Az ellenőrzési szerv vezetője köteles felelősségre vonás iránti eljárást kezdeményezni a felelőssé tett személy munkáltatójánál. 86 19) B Ismertesse a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek

ellenőrzését, értékelését, a bérelszámolás ellenőrzését. Részletezze a karbantartási, javítási tevékenység ellenőrzését, a tárgyi eszközök tervezett és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának az ellenőrzését. A bérgazdálkodás ellenőrzése A vállalkozás bérgazdálkodásának ellenőrzése és értékelése azt a célt szolgálja, hogy információkat szolgáltasson a bérpolitika kialakításához, segítse a különböző jövedelmi tényezőkkel való hatékony gazdálkodást és biztosítsa a bérgazdálkodási előírások betartását, a bérügyvitel szabályszerűségét. A bérgazdálkodás ellenőrzésének feladata annak a vizsgálata, hogy a bérezési ösztönzési rendszer alkalmas-e arra, hogy • a személyes képességek minél teljesebb kifejtésével növelje az egyéni teljesítményeket, javítsa a munka hatékonyságát, • olyan jövedelmezési rendet alakítson ki, amely összhangban van a végzett munka

mennyiségével, minőségével, szakképzettségi igényével és a munkakörülményekkel, • biztosítsa az összhangot az elért eredmény és annak megteremtésében résztvevők személyi jövedelme között. Fontos feladat annak megállapítása, hogy megfelelő-e a bérpolitika, az ösztönzési rendszer, a belső bérszabályozás és a kapcsolatos döntési mechanizmus. A bérgazdálkodás átfogó ellenőrzését a kifizetett bértömeg vizsgálatával célszerű kezdeni. Ehhez különválasztjuk az állományba tartozók, ill. a nem tartozók részére folyósított bér-, és jövedelem elemeket. Az állományba tartozók esetében is eltérő szempontokat érvényesítünk egyrészt a fizikaiak és a szellemiek, másrészt a bérezési és jövedelmi formák szerint. A bérrendszer megismeréséhez először az átlagkeresetek alakulását és belső arányait célszerű megvizsgálni. Végezhetjük üzemenként, műhelyenként és állománycsoportonként. Az

átlagkeresetek állománycsoportonkénti alakulása vizsgálható: • főbb munkaköri csoportonként • vezetők, műszakiak, igazgatási és ügyviteli dolgozók szerinti felosztásban • iskolai végzettség alapján • időbéresek és teljesítménybéresek, férfiak és nők, régi és új belépők bontásában. A kifizetett bérek és az átlagkeresetek alakulására ható tényezők vizsgálatát azután elemenként célszerű elvégezni. Pl: alapbér vagy besorolási bér, kifizetett jutalmak stb Az ellenőrzést a besorolási feltételek és a tényleges besorolások egybevételével és vizsgálatával indokolt folytatni. A besorolási rendszer alapján ellenőrizhető, hogy a tényleges besorolások során a munkások szakképzettségét, az általuk végzett munkát és annak körülményeit, feltételeit, az alkalmazott iskolai végzettséget és szakképzettségét, gyakorlati idejét, nyelvtudását stb. helyesen állapították-e meg Ellenőrizni kell, hogy a

fizikai dolgozóknál a besorolások kielégítően biztosítják-e: • a szakmai képzettség, a gyakorlati idő, a fizikai megterhelés • a végzett munka színvonala, minősége szerinti differenciálást. Próbaszerűen ellenőrizni kell egyrészt az alapórabér-emelések megalapozottságát, a teljesítményt és az új felvételű dolgozók alapbérének nagyságát, a régebbi dolgozókéval való összehasonlítását is. A szellemi dolgozók alapbére ugyancsak a besorolások ellenőrzésével vizsgálható. Értékelhető ez alapján a munkakör jellege, a kreativitás, a felelősség, a munkakörülmények, szakmai végzettség, nyelvtudás stb. alapján. Vizsgáljuk és értékeljük, hogy: • a munkakörök betöltése megfelelő képzettségű dolgozókkal történt-e • a megállapított bérek arányban állnak-e az iskolai végzettséggel, a szakképzettséggel és a gyakorlattal • valamint megfelelnek-e a kialakított bérfeltételnek. A prémiumrendszer

értékelése során elsősorban a rendszer hatékonyságát kell vizsgálni. 87 A bérelszámolás ellenőrzése Az ellenőrzést indokolt a kialakított bérszámfejtési rendszer vizsgálatával kezdeni, hogy az megfelel-e az előírásoknak. A vizsgálat során először arról kell meggyőződni, hogy a bérelszámolás alapbizonylatainak rendje teljes körűen szabályozott-e. Ezt követően vizsgálandó, hogy teljes körűen rendelkezésre állnak-e az alkalmazási okmányok, az iskolai, szakmai végzettséget igazoló dokumentumok. A munkautalványokat formailag és tartalmilag is ellenőrizni kell, ezen belül hogy a teljesítményeket szabályszerűen igazolták-e, a alkalmazott bértételek helyesek-e. A kiegészítő fizetések, munkaszüneti napok, szabadság stb. és a bérpótlékok elszámolásának pontosságát és szabályszerűségét a vonatkozó nyilvántartások és a belső szabályozások alapján vizsgáljuk. A levonásoknál azt ellenőrizzük, hogy a

különböző külső szervek által kezdeményezett levonások, valamint a vállalkozás belső bizonylatai alapján a dolgozó tartozását pontosan nyilvántartásba vették-e és megfelelően, időben rendezték-e azokat. A tárgyi eszközök, ezen belül a karbantartási, javítási tevékenység ellenőrzése A tárgyi eszközök üzemképességét biztosító tevékenység 2 formában valósítható meg: külső vállalkozóval vagy saját vállalakozásban. A karbantartási, javítási munkák igen sokrétűek, ezen feladatok ellátásáról a kapcsolatos tervek és ezek végrehajtásának ellenőrzésével győződhetünk meg. Ellenőrizni kell, hogy: • elvégzik-e az eszközök tisztítását és a munkahelyi vezető ezt ellenőrzi-e • a karbantartók elvégzik-e a műszaki állapotvizsgálatokat, mert ez előfeltétele a hatékony üzemfenntartásnak • készülnek-e karbantartási tervek, a javításokat ezek alapján végzik-e vagy az üzemek hibabejelentése

alapján. Vizsgálni kell, hogy a karbantartási kapacitás és a feladatok megfelelően biztosítják-e a munka hatékonyságát. Ennek keretében ellenőrizni kell, hogy: elégséges-e a karbantartói létszám, a szakmai összetétel • felkészültek-e a váratlan meghibásodásokra • biztosítva van-e az üzemfenntartás eszközellátottsága és az alaktrész-utánpótlás. Az értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzése Ennek keretében vizsgálni kell, hogy a vállalkozó előre meghatározta-e azokat az éveket, melyek során az egyedi tárgyi eszköz beszerzési, ill. előállítási értékét amortizálják és hogy kellő pontossággal állapították-e meg az eszközök maradványértékét. Az écs lehet tervezett és terven felüli. A tervezett écs-vel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy • a vállalkozó az écs elszámolásának módszerét és mértékét a számviteli politikájában megfelelően szabályozta-e • a kialakított módszer megfelel-e az

számviteli tv. előírásának és figyelembe vette-e a vállalat sajátosságait, adottságait. Vizsgálni kell azt is, hogy a vállalkozó feltüntette-e az amortizáció elszámolásának módját és mértékét a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapján és az évenként elszámolt összeget rögzítették-e a nyilvántartásban. A számviteli törvény előírja, hogy a tárgyi eszköz értékét növelni kell az értéknövelő beruházások és a felújítások értékével. Ezzel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy: • az értéknövelést az üzembe helyezés idejétől elszámolták-e • az elhasználódási időt és annak alapján az elszámolandó écs mértékét módosították-e Vizsgálandó még, hogy az écs-t a költségek között számolta-e el a vállalkozó. Terven felüli écs tartalmáról, elszámolásáról a számviteli törvény rendelkezik. Vizsgálni kell, hogy elszámolták-e a terven felüli écs-t, ha: • a tárgyi eszköz értéke tartósan

és jelentősen csökkent, mert az eszköz a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált 88 • a tárgyi eszköz megrongálódott, megsemmisült • a tárgyi eszköz már nem használható, tönkrement vagy hiányzik. 89 20) A Sorolja fel és részletezze a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokat, okmányokat. Mutassa be azokat egy-egy példával Az ellenőrzéssel szemben alapvető követelmény, hogy az írásba foglalt megállapítások a valóságnak megfelelően rögzítsék a tényeket és azok utólag is megcáfolhatatlanok maradjanak. A lényeges megállapításokat, az ellenőrzést végzők kötelesek okmányokkal, bizonylatokkal alátámasztani, megalapozni. Az okmányok csatolására rendszerint az olyan megállapítások esetében van elengedhetetlenül szükség, ahol a hiba, a mulasztás jelentős, és felelősség felvetésére, ill. megállapítására is sor kerül Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítása

szempontjából okmánynak nevezünk minden olyan iratot, amelyik írásban vagy más tartós, az okmányra jellemző módon, hitelt érdemlően rögzíti valamilyen tény, esemény megtörténtét. Az ellenőrzés megállapításainak alátámasztásához, a megállapítások bizonyításához felhasználásra kerülő, úgynevezett bizonyító okmányok a következők: 1. A teljes bizonyító értékű okmányok: o eredeti okmány, hitelesített másolat, hitelesített kivonat o tanúsítvány (összesítő kimutatás), közös jegyzőkönyv, hitelesített fénykép, videofelvétel 2. A nem teljes bizonyító értékű okmányok: o nyilatkozat, szakértői vélemény, tanúvallomás (Apeh) o emlékeztető Eredeti okmány: Minden olyan irat, amelyik az ellenőrzött szerv működésével és gazdálkodásával kapcsolatosan az ellenőrzött szervnél vagy bármely külső szervnél keletkezett és alkalmas a vizsgált szervezettnél valamilyen tény bizonyítására. Eredeti okmányt

akkor kell csatolni, ha a felelős személlyel kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn, ha a felelős személlyel szemben kártérítési eljárást kell indítani és minden olyan esetben, amikor az okmányok között hamis vagy fiktív adatok találhatók. Hitelesített másolat: Az eredeti okmányt teljes egészében tartalmazza. A „másolat” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy kinek a részére készült, majd arra is utalni kell, hogy az okmány az eredetivel teljes egészében és szöveghűen megegyezik. A másolatot keltezéssel, hitelesítési záradékkal és az ellenőrzött szerv illetékes vezetőjének aláírásával, kell ellátni. Hitelesített kivonat: Csak abban különbözik a hitelesített másolattól, hogy az eredeti iratot nem tartalmazza teljes terjedelmében, csupán azt a részét, amelyik a megállapítás bizonyítását szolgálja. Ilyenkor pontosan meg kell jelölni, hogy milyen eredeti okmányból

készült a kivonat, annak mely részét tartalmazza, az eredeti okmány hol található, valamint a készítés dátumát. Tanúsítvány: Olyan kimutatás, amely több eredeti okmányból a vizsgálat megállapításainak igazolásához, tanúsításához, alátámasztásához szükséges adatokat foglalja össze áttekinthető és rendszerezett módon. Összesítő kimutatás: Fel kell tüntetni a tanúsítvány szót, továbbá azt, hogy a benne foglalt adatok mit tartalmaznak, és hogy milyen eredeti okmányokból származnak. A záradéka azt igazolja, hogy a tanúsítványban szereplő adatok a felsorolt okmányokban foglalt adatokkal megegyeznek. Rajta kell, hogy legyen a kiállítás időpontja és a hitelesítő aláírása is. Közös jegyzőkönyv: Az ellenőrzési megállapítás bizonyítását szolgáló okmányt, amit az ellenőrzött szervezet dolgozója és az ellenőrzést végző személy együtt készít el. Olyan tényt tartalmazhat, amelyről addig bizonylat nem

készült. Nem szerepelhet benne semmilyen vélemény, következtetés, de még javaslat sem. Tartalmaznia kell, hogy mikor, hol milyen ügyben, kiknek a jelenlétében készült, a közösen tapasztalt tények leírását, a jegyzőkönyv lezárását és a jelenlévők aláírását. Fénykép, videofelvétel: Valamely feltárt hiányosság szemléletes bizonyítására alkalmazható. A fénykép hátlapján az ellenőrzött szervezet illetékes dolgozója és a jelen lévő revizor aláírásukkal igazolják, hogy a fénykép mikor készült, mit ábrázol és kiknek a jelenlétében készítették. Nyilatkozat: Az ellenőrzött szerv dolgozójának a vizsgálattal kapcsolatos olyan írásban foglalt kijelentése, amelyben valamely korábban történt tényállást közöl, vagy igazol. Fel kell tüntetni a nyilatkozott szövegen 90 kívül, hogy milyen ügyben készült, továbbá a keltezését és a nyilatkozatot tevő aláírását, azonosító adatait. A nyilatkozat utólag

megváltoztatható ill. visszavonható, ezért nem mindig teljes körű bizonyító eszköz Szakértői vélemény: Az ellenőrzésbe bevont szakértő által készített okmány. A szakértői vélemény a tényállást tartalmazó szakértői jelentésből és a szakértőnek az előbbiekre alapozott személyes véleményét rögzítő szakvéleményből áll. Fel kell tüntetni a készítés helyét és időpontját, valamint szerepelnie kell benne a szakértő aláírásának és bélyegzőlenyomatának is a bevezető részben. Tanúvallomás: Az adóhatósági ellenőrzések egyik bizonyítási eszköze. Részletes szabályait az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rögzíti. Emlékeztető: Valamely esemény eredményének vagy más tények rögzítésére használatos irat, mely készítőjének aláírásával a rögzítés időpontjának és helyének, a résztvevők körének feltüntetésével válik bizonyító erejűvé. Felépítése

hasonló a jegyzőkönyvéhez A felelősség megállapításának logikai menete Az ellenőr elsődleges feladata a tények pontos, részletes és mindenre kiterjedő feltárása. Az ellenőrzésnek válaszolnia kell arra, hogy mi a cselekmény ténybeli alapja, és milyen bizonyítékok támasztják alá. Pontosan meg kell határoznia a vonatkozó jogszabályt, amelynek megsértéséről szó van Meg kell jelölni, hogy kit terhel a felelőssé. Ha a mulasztás vagy cselekmény kárt okozott, a bekövetkezett kár összegét is meg kell határozni. A tények feltárása után minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni A jegyzőkönyvben az írásbeli megállapításoknak magukba kell foglalniuk az alábbi 4 elemet: 1. A felelős személy megnevezése, teljes nevének és munkakörének ill. beosztásának megjelölése a felelősségre vonás kiindulópontja. 2. A szabálytalanság tényének keretében azt a cselekményt kell rögzíteni, amelyik a jogszabályban, szabályzatokban

rögzítettektől eltér, vagy azzal ellentétes. 3. A szabálytalanság okának bemutatása, kifejtése, írásban történő rögzítése azért szükséges mert ez lehetővé teszi a hiba megismétlődésének elkerülését. 4. A feltárt szabálytalanság kihatása jelzi az elkövetett mulasztás súlyát, mértékét, nagyságrendjét 91 20) B Értelmezze az áruforgalom átfogó ellenőrzésén belül a leltárkészítés és a leltározás ellenőrzését, a pénztárellenőrzést a kereskedelemben, az áruforgalom technikai feltételeinek ellenőrzését, a humán erőforrás gazdálkodás ellenőrzését a kereskedelemben Az újratermelés folyamatában a kereskedelem látja el az elosztás, a csere funkcióját, eljuttatja a fogyasztási cikkeket a termelőtől a fogyasztóig. A kereskedelmi vállalkozások saját nevükben és kockázatukra, nyereség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen végeznek belkereskedelmi és külkereskedelmi szolgáltató

tevékenységet a fogyasztók igényeinek megfelelő színvonalú kielégítése érdekében. Belkereskedelmi tevékenység területei: nagykereskedelem, kiskereskedelem, vendéglátás, egyéb idegenforgalmi- és kereskedelemi szolgáltatások. Az áruforgalom központi tényezője az áru. A számviteli törvény értelmében az áruk közt kerül kimutatásra a kereskedelmi áruk, a göngyölegek és az eladott szolgáltatások. Az áruforgalom szakaszai időrendi sorrendben: a beszerzés, a készletezés és az értékesítés. Az áruforgalom ellenőrzésének legfontosabb eszköze az áruforgalmi mérlegsor: Nyitókészlet + beszerzés = értékesítés + zárókészlet A mérlegsor segítségével ellenőrizhető az áruforgalom kiegyensúlyozottsága. Statikus egyensúlyról beszélünk abban az esetben, amikor állandó készlet mellett a beszerzés és az értékesítés mennyisége vagy értéke megegyezik. Dinamikus az áruforgalmi mérlegsor, ha az adott készletszint

mellett növekszik az értékesítés és ezzel a párhuzamosan a beszerzés is. Az áruforgalom átfogó ellenőrzésén belül a leltárkészítés és leltározás ellenőrzése Az időponti készletek ellenőrzése fontos vagyonvédelmi feladat, továbbá a számviteli elszámoltatás alapja. A számviteli törvény kötelezően előírja, hogy olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglevő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Kötelezően írásba kell foglalni a leltárkészítési és leltározási szabályzatát. Az árukészlet leltározása általában tételes megszámlálással (rovancsolással) történik. Az áruk év végi mérlegbe beállítandó értéke a leltár összeállítását követően határozható meg az egyedi értékelés elvének megfelelően. A készletértékelés tényleges vagy átlagos beszerzési áron történik A leltáreredmény

lehet egyező, lehet leltárhiány, illetve többlet. A főkönyvi számlák könyv szerinti adatait eltérés esetén a ténylegesen felleltározott adatokra kell helyesbíteni. A leltárelszámolás helyességének vizsgálata fontos ellenőrzési feladat csakúgy, mint a leltártöbblet vagy hiány okának és a felelős személyének megállapítása. Megválaszolandó kérdések az ellenőrzés során:  A kereskedelmi vállalkozás rendelkezik-e a számviteli politika kötelező részeként előírt leltárkészítési és leltározási szabályzattal?  A szabályzatban rögzítetteknek megfelelően történik-e a vállalkozásnál a leltározás, a leltárfelvétel, a leltárelszámolás?  Az árukészlet értékének meghatározásakor alkalmazott árak megfelelnek-e a számviteli törvény előírásainak?  Szabályszerű-e a leltáreltérések számviteli elszámolása?  Megfelelően történik-e a leltáreltérések felelőseinek megállapítása, a

kártérítések meghatározása, elszámolása? Pénztárellenőrzés a kereskedelemben A kereskedelmi hálózatban a rovancsolást naponta legalább egyszer, közvetlenül a pénztárzárást követően kell elvégezni. Amennyiben pénztáros váltásra kerül sor, akkor váltásonként kell a pénzállományt ellenőrizni. A rovancsolás első mozzanata a pénztárban levő készpénz megszámoltatása a pénztárossal, az erről készített közös jegyzőkönyvben címletenként szereplő készpénzállományt a pénztárjelentés, illetve a pénztárszámla egyenlegével hasonlítják össze. Eltérés estén tovább kell folytatni a vizsgálatot, fel kell deríteni, hogy milyen hibák okozhatták a hiányt vagy többletet, meg kell állapítani a pénztáros felelősségét. 92 Az áruforgalom technikai feltételei és a humánerőforrás-gazdálkodás ellenőrzése A korszerű technikai berendezések, felszerelések alkalmazása magas költségvonzattal jár. Az

eszközellátottság, eszközigényesség mellett vizsgálni kell az eszközök kapacitáskihasználását és az eszközhatékonyságot, a leterheltséget, a minőséget, a termelékenységet. A humánerőforrás-gazdálkodás magában foglalja a munkaerő-gazdálkodással, a foglalkoztatás hatékonyságával és a bérgazdálkodással összefüggő kérdéseket. Munkaerő-gazdálkodás ellenőrzési kérdései:  Biztosítva van-e az értékesítési forgalom lebonyolításához szükséges létszám?  Megfelelő-e a rendelkezésre álló munkaerő összetétele?  Biztosítva van-e a dolgozó szakmai képzése?  A jogszabályi előírásoknak megfelelően történik-e a munkaügyi adminisztráció?  Betartja-e a vállalkozás a Munka Törvénykönyvének előírásait? A belkereskedelemi tevékenységet folytató vállalkozások legjelentősebb költéstényezője a bérköltség és ennek járulékai, melyek jelentősen befolyásolják a vállalkozás

eredményességét. A létszámgazdálkodás ellenőrzése során vizsgálni kell:  Biztosítva van-e a vállalkozásnál a szükséges munkaerő?  Megszervezték-e a szakképzett munkaerő utánpótlását?  Megfelel-e a munkaügyi adminisztráció a jogszabályi előírásoknak?  Mik a munkaerő-elvándorlás okai? Bérgazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatok:  a bérhatékonyság vizsgálata  a bérszerkezet figyelése  a munkabérek elszámolásának és kifizetésének ellenőrzése  a teljesítmény és az átlagbérek alakulásának vizsgálata  a bértömeg nagyságát befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése 93 21) A Ismertesse az ellenőrzés minőségbiztosítását, célját, módszereit, továbbá az ellenőrzés megállapításainak hasznosítását, a realizálását, a realizálás folyamatát a hatósági ellenőrzéseknél. Részletezze az intézkedési terv, a realizáló levél, a zárótárgyalás célját,

tartalmát. Az ellenőrzés minőségbiztosítása Az ellenőrzési munka minőségét az ellenőrző szervezetek belső kontroll-mechanizmusokkal is biztosítják. A szakmai munka belső ellenőrzésének különböző, gyakran együttesen, egymást követően alkalmazott formái vannak. Általános módszer a helyszíni ellenőrzés során készített anyagok egymással való összevetése. A több revizor által végzett ellenőrzéseknél az első kontrollt a vizsgálat vezető végzi, még az ellenőrzöttnek való átadás előtt. Az ellenőri részjelentéseket áttekinti, összeveti az ellenőrzési program vonatkozó szempontjaival az ok-okozati összefüggések megfelelő feltárása, megalapozottsága, az ellentmondások kiszűrése és az egységes szemlélet biztosítása céljából. A vizsgálat kiterjed arra, hogy: • az ellenőrök a programnak megfelelően jártak-e el • a végzett ellenőrzés megfelelt-e az vonatkozó jogszabályoknak, belső előírásoknak •

a megállapítások, számítások pontosak, megbízhatóak-e • a következtetések helyesek, logikusak-e • a javaslatok ésszerűek-e • a felelősségek megalapozottak-e. Az összefoglaló jelentéseket szintén az ellenőrzésben részt vevők, esetleg további szakértők közreműködésével kell áttekinteni még az ellenőrzöttnek való átadás előtt. Különösen fontos a jogi kontroll A jogi szempontok szerinti felülvizsgálat elsősorban a következményekkel járó megállapítások helytállóságának megítélése tekintetében szükséges. Az ellenőrzések írásba foglalásához kapcsolható minőségi követelmények lehetnek:  formaiak: áttekinthetőség, egységesség  tartalmiak: lényegesség, megalapozottság, közérthetőség. Az ellenőrzés megállapításainak ismertetése, hasznosítása Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása, más szóval realizálása azt célozza, hogy mindazon intézkedéseket megtegyék amelyeket a

lefolytatott vizsgálat alapján szükségesek az ellenőrzött gazdálkodó szervezet szabályos működéséhez, feladatainak maradéktalan és hatékony ellátásához. Az ellenőrzés megállapításai alapján szükségessé váló intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához meghatározó jelentőségű az ellenőrzések megállapításainak ismertetése. Az ellenőrzés megállapításairól készült jelentést a vizsgált szerv vezetőjének kell átadni, olyan időpontban, hogy azt az ellenőrzött szervezet vezetőjének módja legyen megismerni. Ez biztosítéka annak, hogy a záró tárgyaláson a felvetésekről érdemben dönthessenek. Az ellenőrzés a célját azokkal az intézkedésekkel éri el, amelyek hivatottak az ellenőrzött szervnél a feltárt hibák, mulasztások, a helytelen, vagy káros tendenciák megszüntetésére. Ebben foglalható össze a realizálás fogalma. A realizálás során teendő intézkedések a hatásaik szerint járhatnak

rövid távú,hosszabb távú és felelősségre vonást eredményező követelményekkel. Rövid táv: Olyan intézkedéseket kell előírni, amelyek valamely jogsértés vagy jogellenes gyakorlat megszűntetésére irányulnak. Hosszabb táv: Ezen intézkedések előírása akkor válik szükségessé, ha az ellenőrzött szerv működésében annak hatékonyságát, jövedelmezőségét érintő, vagy egyéb káros jelenségek megállapítására kerül sor. A személyes felelősségre vonás: Az ellenőrzött szervnél, bíróságnál vagy nyomozó hatóságnál kell kezdeményezni. A felelősségre vonás nem az ellenőrzést végző feladata 94 A realizálás folyamata, a záró tárgyalás Az intézkedések elrendelése mindenkor az ellenőrzött szervezet vezetőjének a kötelessége. A realizálást az ellenőrző szerv vezetője kezdeményezi, amely történhet záró tárgyaláson, vagy realizáló levélben. Záró tárgyalás a realizálás általánosan alkalmazott

módja. Az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok egy része a záró tárgyalásról mint lehetőségről szól. Nem nélkülözhető az ellenőrzés e formában történő realizálása az átfogó ellenőrzés befejezésekor illetve záró tárgyalást kell tartani azokban az esetekben is, ha a vizsgált szerv kifejezetten kéri, vagy a megállapításokat vitatják. A záró tárgyalást az ellenőrzést végző szerv vezetője kezdeményezi és az ellenőrzött szervnél célszerű megtartani, melyen köteles részt venni az ellenőrzött szerv vezetője is. Az ellenőrzési tapasztalatok személyes értékelésével lehetővé válik az ellenőrzött és ellenőrző egyetértő álláspontjának kialakítása. Ajánlott, hogy z ellenőrzött intézkedési terv összeállításával készüljön a záró tárgyalásra. A hatósági ellenőrzések realizálása A realizálás csak határozattal történhet. Az elsőfokú határozat megfellebbezhető A hatóságok határozatai

eltérőek, de tartalmilag annyiban megegyeznek, hogy a bevezető részen túl 2 fő részből állnak: rendelkező rész és indoklás. 1. Bevezető rész: Tartalmazza az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, az ellenőrzött nevét és lakóhelyét, telephelyét, a ügy számát, illetőleg tárgyát 2. Rendelkező rész: A megállapított hibákat, mulasztásokat illetve a kiszabott bírság összegét és a fellebbezési záradékot tartalmazza 3. Indoklás rész: A határozat valamely pontjához kapcsolódóan részletesen indokolni kell az abban foglalt megállapításokat. Itt kell feltüntetni azt is, hogy a hatóság a bírság mértékét miért állapította meg. 4. Záró rendelkezés rész: Tartalmazza azt, hogy a határozat milyen eljárási jogszabályokon alapul, valamint a hatóság illetékes vezetőjének aláírását, illetve azt, hogy a határozat rendelkezéseiről ki értesül. Az elsőfokú határozatot a rendelkező részben megadott módon és

időben meg lehet fellebbezni, a másodfokú határozat jogerős, további fellebbezési lehetőség nincs. A jogerős adóhatósági határozat alapján felülvizsgálati kérelem nyújtható be az állami adóhatóság elnökéhez. A nem hatósági ellenőrzések realizálása, az intézkedési terv, a realizáló levél. A nem hatósági ellenőrzések realizálása igen változatos, mivel az egyes ellenőrző szervek alakítják ki. Közös formái: az intézkedési terv és a realizáló levél. Intézkedési terv: Összehasonlításához a jelentésben foglalt megállapítások, javaslatok adnak kiinduló alapot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell:  valamennyi feltárt hibát  azokat a feladatokat, amelyek a hiba kijavításához szükségesek  az egyes feladatok végrehajtásáért felelős személy nevét és beosztását, ill. a kijavítás határidejét A záró tárgyalásról emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a felvétel

helyét, az időpontot, a tárgyat és a résztvevők nevét, beosztását, továbbá  az ellenőrzött szerv vezetője által már megtett és teendő intézkedéseket  az intézkedések módját, a végrehajtásért felelősök nevét, beosztását  a végrehajtás határidejét  a személyes felelősségre vonás kötelezettségét  a válaszadási, tájékoztatási kötelezettséget, ha határidős Az ellenőrzést végző szerv vezetője dönt arról, hogy az intézkedések kielégítőek-e vagy nem. Ha nem akkor az intézkedések megtételére új felhívást ad ki új határidővel. Ha ez is eredménytelen akkor az ellenőrzött szerv vezetőjének a felelősségre vonását kell kezdeményezni. Realizáló levél: Akkor célszerű alkalmazni, ha az ellenőrzés nem átfogó jellegű és a teendő intézkedések külön zárótárgyalást nem igényelnek. A realizáló levél tartalma megegyezik a záró tárgyaláson készült írásos dokumentuméval. 95

21) B Fejtse ki a pénztári rovancsolás ellenőrzési feladatait, a pénztárellenőri feladatok vizsgálatát, a szabályozottság ellenőrzését. Részletesen ismertesse, milyen okmányt kell készíteni a rovancsolásról és az mit tartalmaz? A vállalkozások belső ellenőrzésének állandóan aktuális feladata a pénzforgalom ellenőrzése. A pénzátellenőrzés célja, annak a megállapítása, hogy:       megegyezik-e a készpénzállomány a pénztárjelentés, pénztárnapló, illetve a pénztárszámla egyenlegével megfelelően szabályozták-e a pénz kezelését a pénzforgalomban a bevételek elszámolása szabályszerű-e szabályszerűek, jogszerűek, indokoltak-e a kifizetések megtartják-e a készpénz kezelésére, nyilvántartására és a pénztári műveletek bizonylatolására vonatkozó ügyrendi és ügyviteli előírásokat biztosítva van-e a pénz megfelelő, biztonságos védelme Az ellenőrzés 3 feladatból áll: o

rovancsolás o a rendszeres pénztárellenőri vizsgálat o az ismétlődő átfogó ellenőrzés Rovancsolás: a pénztárban lévő eszközök számbavétele. Ezt meglepetésszerűen kell elvégezni A rendszeres pénztárellenőri vizsgálat: A házipénztárt naponta, kisebb forgalom esetén hetenként le kell zárni. A pénztári zárlatot a pénztári ellenőrnek minden esetben felül kell vizsgálnia és a pénztárkönyvet, mint ellenőr alá kell írnia. Az ismétlődő ellenőrzés: A független belső ellenőr látja el. E vizsgálatokról vizsgálati jelentés kell készíteni. A pénztári rovancsolás ellenőrzési feladatai A rovancsolás célja: A meglevő értékek számbavételével rögzítse a tényleges készpénz és egyéb értékek állományát, illetve azt egybevesse a kapcsolatos nyilvántartással, és eltérés esetén az eltérések vizsgálatához kiinduló alapul szolgáljon. A rovancsolást előzetese bejelentés nélkül, váratlanul kell elvégezni.

Rovancsoláskor a pénztárnaplót le kell zárni, és a könyv szerinti záró készpénzkészletet közvetlen megszámolással kell megállapítani. Első teendő, hogy a pénztárossal meg kell számoltatni a pénztárban levő készpénzt oly módon, hogy az ellenőrzést végzők a számolás helyességét figyelemmel kísérhessék. Egyidejűleg a rovancsolásról címletenkénti részletezésben közös jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben a pénztáros és az ellenőrzést végző személy igazolja, hogy a pénztárban címletenként és összesen mennyi készpénzt találtak és az esetleges eltéréseket is rögzíteni kell. Rögzíteni kell továbbá a pénztárban levő, még fel nem vett használt készpénzcsekkeket és elszámolási utalványokat, valamint minden ott őrzött, szigorú számadás alá tartozó nyomtatványt is. A pénztárellenőri feladatok vizsgálata A készpénz bevételezését és kifizetését ellenőrzés-érvényesítés előzi meg. Az

érvényesítőt a pénzügyi részleg dolgozói közül a pénzügyi vezető jelöli ki írásban. Ellenőrizni kell, hogy a vezető szakmailag megfelelően képzett dolgozót jelölt-e ki az alapbizonylatok előzetes ellenőrzésére. Az érvényesítőnek ellenőriznie kell, hogy az alapbizonylatot abból a szempontból, hogy megfelel-e a hatályos jogszabályi és a belső szabályzatoknak előírt feltételeknek. Ellenőrizni kell, hogy az alapbizonylatok tartalmazzák-e a szolgáltatás, a szállítás, a munka teljesítésének igazolását, továbbá az alapbizonylaton levő számítások helyességét. Az utólagos ellenőrzést a pénztári ellenőr végzi. Feladata a pénztárjelentés helyességének és kimutatott készpénzkészlet meglétének ellenőrzése. Pénztári ellenőr csak büntetlen előéletű személy lehet és őt a számvitel rendjéért felelős vezető jelöli ki. A pénztári ellenőr köteles az ellenőrzött okmányokat kézjegyével ellátni. 96

Az ismétlődő ellenőrzések vizsgálatából a szabályozottság ellenőrzése Ismétlődő pénztárellenőrzést rendszeresen indokolt végrehajtani. E feladatokat a belső ellenőrnek illetve a számviteli rendért felelős vezető által kijelölt pénzügyi szakképzettségű dolgozónak kell ellátnia. Az ellenőrzés megkezdése előtt első feladatként a szabályozottságot kell ellenőrizni, át kell tanulmányozni a pénzkezelési szabályzatot, az ügyrend vonatkozó részét és a munkaköri leírásokat. A számvitel rendjéért felelős vezető feladata a megfelelő pénzügyi szervezet kialakítása, a feladatok konkrét meghatározása, a biztonságos munkafeltételek biztosítása és végrehajtás ellenőrzése. Ha a vizsgálat megállapítása szerint olyan körülmények állnak fenn, amelyek bűncselekményre utalnak, javasolni kell a vállalkozás vezetőjének, hogy tegyen bűnvádi feljelentést. Abban az esetben, ha az ellenőr megállapítása szerint a

hiány, a szabálytalanság, oka nem utal bűncselekmény elkövetésének gyanújára, továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy a kár, a mulasztás a pénztáros gondatlansága miatt keletkezett-e vagy sem. Ha a pénztáros gondatlansága bebizonyosodik, munkajogi felelősségre vonásra kell javaslatot tenni. A pénztáros az elkövetett hibából eredő kárért anyagilag is felelős. A pénzügyi vezetőnek rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy beosztottai miként végzik munkájukat. Ellenőriznie kell a pénztári ügyvitel teljes körű végrehajtásának szabályszerűségét. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, az ő mulasztása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hiány bekövetkezhetett. Ezért az ellenőrzés elmulasztásáért felelősség terheli. 97 22) A Foglalja össze az ellenőrök és az ellenőrzöttek jogait és kötelességeit. Mit jelent az ellenőrző felelőssége. Ismertesse a felelősség tartalmát, formáit Az ellenőrzések

végrehajtása során mind az ellenőröknek, mind az ellenőrzötteknek a kötelezettségeikre, jogaikra vonatkozó szabályok szerint kell eljárniuk. Az ellenőr jogosult arra, hogy: o a titokvédelmi szabályok betartása mellett az ellenőrzöttnek kérdéseket tegyen fel, arra a tájékoztatást megkapja o a helyszínen korlátozás nélkül mozoghasson. Jogában áll különösen: o belépni az ellenőrzött bármely helyiségébe o írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni o dokumentumokat átvételi elismervény ellenében átvenni o másolat hátrahagyásával az eredeti dokumentumokat bevonni és a vizsgálati anyaghoz csatolni o felvilágosítást kérni más szervektől az ellenőrzött működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben Az ellenőrzöttnek joga van: o kérni az ellenőr megbízólevelének és igazolványának bemutatását o megismerni az ellenőrzési programot és az ellenőrzés

megállapításait, azokra észrevételeket tenni és ezekre szóban vagy írásban választ kapni o írásban választ kapni a személyes felelősségével kapcsolatban adott írásbeli magyarázatára o titoktartási kötelezettség esetén megtagadni a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását o az ellenőr belépését és mozgását az adott területre érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében Az ellenőr köteles: o munkája során betartani az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban foglaltakat o felelősséget vállalni azért, hogy a vizsgálati program által meghatározott körben minden lényeges tény feltárásra kerüljön o tájékoztatni az ellenőrzendő szerv vezetőjét tevékenységének megkezdéséről és bemutatni

megbízólevelét és igazolványát o betartani a biztonsági szabályokat o megvizsgálni az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket o megállapításait a valóságnak megfelelően írásba foglalni o megőrizni az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti titkot o haladéktalanul jelentést tenni vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel o megállapításait ismertetni az ellenőrzött szerv vezetőjével o elismervényt adni az átvett dokumentumokról Az ellenőrzött köteles: o elősegíteni az ellenőrzés végrehajtását o az ellenőr részére szóban vagy írásban megadni a kért tájékoztatást, felvilágosítást o biztosítani a betekintést a dokumentációkba illetve kérés esetén az eredeti iratokat átadni az ellenőrnek o az ellenőr kérésére nyilatkozni a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről o felelősségének

megállapítása esetén a megadott határidőre írásbeli magyarázatot adni Az ellenőrző felelőssége Mind büntetőjogi, mind polgári jogi felelősség is terhelheti az ellenőrt vagy az ellenőrző szervezetet is. Az ellenőrző szerv alkalmazottja, tagja természetesen munkajogilag is felelősségre vonható az ellenőrzési szabályok vétkes megszegéséért. 98 A felelősség formái A felelősség csak akkor állapítható meg, ha a tény és az emberi magatartás között ok-okozati összefüggés áll fenn. A jogkövetkezmények alapja az emberi magatartás szándékossága vagy gondatlansága Büntetőjogi felelősség Akkor lehet felvetni, ha a vizsgálat során megállapított tények a büntető törvénykönyv valamely büntető tényállásának elemeit kielégítik. Alapesetei: köz- és magánokirat hamisítás, a számviteli fegyelem megsértése, a vagyon elleni bűncselekmények Szabálysértési felelősség A jog egyes cselekményeit az alacsony

kárösszegre vagy a cselekmény kisebb súlyára tekintettel szabálysértésnek minősít. Akkor a jogszabályban előírt hatóság jár el, nem a bíróság Szankcióként pénzbüntetés szabható ki. Nem fűződik hozzá a büntetett előélettel járó hátrányos következmény Polgári jogi felelősség A feltárt súlyosabb hibák következménye a gazdálkodó szervezet vagyonában keletkezett kár, melyet a kár okozójának meg kell térítenie. Az elkövetett bűncselekmények nagy része károkozással jár együtt, tehát ugyanazon cselekmény büntetőjogi és polgári jogi következményekkel járhat együttesen. Munkajogi felelősség Alapja a munkavégzésre irányuló szabályok vétkes megszegése, ezért az elkövető csak a gazdálkodó szervezett alkalmazottja, tagja lehet. Az eljárást a Munka Törvénykönyve rendezi A közalkalmazottakra illetve, köztisztviselőkre külön törvény vonatkozik. Közalkalmazottak felelőssége a közalkalmazotti

jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségek vétkes megszegésével merül fel, amiért fegyelmi felelősséggel tartozik. Kártérítési felelőssége a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségekből ered. Köztisztviselő felelőssége a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek vétkes megszegéséből ered, amiért fegyelmi felelősséggel tartozik. Kártérítési felelőssége a köztisztviselői jogviszonyból származó kötelezettségekből ered, és az okozott kárért való anyagi felelősséget jelenti. A munkavégzés szabályainak, a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony vétkes megszegésének tehát 2 jogkövetkezménye lehet:  fegyelmi büntetés (büntető jelleg)  kártérítés (anyagi felelősség) 99 22) B Határozza meg a bizonylatok fogalmát, foglalkozzon részletesen a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek ellenőrzésével. Ismertesse a szigorú számadási kötelezettség alá vont

bizonylatok, nyomtatványok ellenőrzését. Ismertesse részletesen a selejtezés és az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzését. Bizonylati rend, okmányfegyelem A bizonylati rendre, a bizonylati fegyelemre vonatkozóan a számviteli törvény előírja, hogy a gazdasági műveletekről, eseményekről bizonylatot kell kiállítani. A bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén előírás szerint javítottak. A bizonylatok fogalma A számviteli törvény egyik fontos követelménye, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban

szereplő tételek valóságosak és mind a vállalkozás, mind a kívülállók részére is bizonyíthatóak legyenek, vagyis megfeleljenek a valódiság elvének. A számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, stb.), amelyet gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A számviteli bizonylat • adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie • a bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani • a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának

időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani. Bizonylatnak minősül tehát minden olyan okmány, kimutatás feljegyzés, illetve bármely technikai eljárással készített adathordozó, amelyet nyilvántartásokban való rögzítés céljából állítottak ki. Továbbá azok, amelyeket a rögzített adatok ellenőrzésére, állományok megállapítására állítottak ki, és amelyek a gazdasági műveletek, események megtörténtét, hatásuk értékét, mennyiségi és minőségi adataikat hitelt érdemlően igazolják. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek ellenőrzése A bizonylatokat a gazdasági műveletek, események megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtörténtének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. Az ellenőrzések során erre különös gondot kell fordítani, mert az utólag kiállított bizonylat alapvető hibákat tartalmazhat, így nem felelhet meg az okmányszerűség követelménynek,

következésképpen kétségessé teszi a beszámoló, egyben a gazdasági esemény valódiságát. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei a számviteli törvény meghatározása szerint:  a bizonylat megnevezése és sorszáma, a bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése  a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása, a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az étvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása  a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell  a gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági műveletet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai  külső bizonylat esetén a bizonylatot kiállító

gazdálkodó neve, címe  a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik 100  a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás  a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása  továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A vállalkozások bizonylatainak vizsgálatánál az alaki és tartalmi követelmények általános ellenőrzésén belül kiemelt gondot kell fordítani a bizonylatot kiállító, illetve a gazdasági műveletet elrendelő és végrehajtó személy megjelölésére, valamint a független ellenőr aláírására, mert ezek olyan kellékek, amelyek bizonyító erővel támasztják alá a gazdasági esemény valódiságát. A bizonylatok szabályszerűségéhez tartozik, hogy a bizonylatokon az adatok időtállóságát

biztosítani kell. A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok ellenőrzése A szigorú számadás alá vonandó bizonylatokat a számviteli törvény szabályozza, amely szerint:  a készpénz kezeléséhez, illetve más jogszabályban meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmaz, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni  a szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli  a szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely biztosítja azok elszámoltatását. A visszaélések,

szabálytalanságok megakadályozása érdekében kiemelten kell ellenőrizni az ilyen nyomtatványok felhasználását. A kapcsolatos vizsgálatoknak ki kell terjednie arra, hogy a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok készleteiről és felhasználásáról olyan nyilvántartást vezetnek-e, amelyből megállapítható a beszerzett mennyiség, a mindenkori készlet, a felhasználó szerv, a felhasznált mennyiség és a felhasználás időpontja. Az ide sorolt bizonylatokról, nyomtatványokról a felhasználtakat el kell számolni. Meg kell győződni, hogy a szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok átadása és átvétele csak elismervény ellenében történik-e. az ellenőrzés keretében vizsgálni kell egyrészt a nyomtatványok kezelésének, őrzésének rendjét, annak betartását, másrészt a felhasználóknál a kezelést, az elszámoltatást, továbbá e bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek

betartását. A szabályozottságot lehetőleg teljes körűen, a felhasználásokat a sűrű próba módszerével célszerű vizsgálni az esetleges visszaélések, vagy azok lehetőségének felderítése érdekében. Ellenőrzését a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszerében indokolt megszervezni, de a vezetői ellenőrzés rendszeres feladatai közé is be kell sorolni. A selejtezés bizonylatainak ellenőrzése A vállalkozásoknál rendszeres, hogy a tárgyi eszközök és készletek valamilyen esemény (pl. elemi kár) következtében rendeltetésüknek tovább már nem felelnek meg, illetve nem használhatók fel, ezért le kell őket selejtezni. A selejtezésről hitelt érdemlő bizonylatot, - selejtezési jegyzőkönyvet - kell készíteni Elkészítéséhez rendelkezésre állnak különböző szabványnyomtatványok, de megfelelő bizonylat készíthető házilag, számítógéppel is. A bizonylat tartalmának ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy a

bizonylat legalább tartalmazza: o a selejtezési bizonylat nyilvántartási számát, a telephely, raktár, üzem megnevezését, címét o a kiselejtezett tárgyieszköz készlet megnevezését, a selejté válás okát o a kiselejtezett eszköz mennyiségét és egységárát, , nyilvántartás szerinti értékét o tárgyi eszköznél a bruttó értéket, a kiselejtezés időpontjáig elszámolt écs-t és nettó értéket o a kiszerelhető használható alkatrészeket és azok piaci értékét, a keletkezett hulladék piaci ért.-ét o a hulladék hasznosításának módját, a selejtesési bizottság jelenlévő tagjainak neve, beosztása, aláírása, a selejtezést jóváhagyó vezető aláírását és a keltezést. A selejtezési jegyzőkönyv elkészítésére is érvényesek a jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi követelmények. Ellenőrizendő továbbá, hogy a selejteséi bizonylatot kitöltés, elkészítés után szigorú számadás alá vonták-e, mert

jelentős nagyságú vagyonváltozást tartalmazhat, és a vagyonvédelemmel szoros kapcsolatban áll. 101 A selejtezések ellenőrzésekor vizsgálni kell azt is, hogy o az elkészített jegyzőkönyv megfelel-e a bizonylatokkal szembeni alaki és tartalmi követelményeknek, a selejtezési bizottság összetétele szakmailag megfelelő felkészültségű-e o a bizottság tagjai ténylegesen jelen voltak-e a selejtezésnél, o a bizonylatban szereplő tételek léteztek-e, o a maradvány – hulladék – hasznosításáról intézkedtek-e, az esetleges megsemmisítés valóban megtörtént-e, a keletkezett hulladék nem környezetszennyező-e o és a kiselejtezett eszközöket a könyvekből kivezették-e. A selejtezési okmányokat a tételes ellenőrzés módszerével indokolt végrehajtani. Az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzése A tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, a meglévők értéknövelő beruházásai és a felújítások aktiválásának

bizonylatait a belső ellenőrzés rendszerében fontos ellenőrizni, mert a vagyont és az eredményt érintik. A TE-ök beszerzését, létesítését és felújításokat elsődlegesen a beruházások között nyilvántartásba kell venni, és ott nyilvántartani mindaddig, amíg nem történik meg az üzembe helyezés, használatba vétel. Vizsgálni kell, hogy az üzembe helyezést bizonylat alapján számolták-e el, és a bizonylatban legalább a következő adatok szerepelnek:  a TE megnevezése és azonosító adatai, az üzembe helyezés időpontja (év, hó, nap)  a TE aktiválandó – bruttó – értéke, maradványértéke, a használatba vétel helye  várható élettartama (évek), tartozékok, egyéb adatok, keltezés, aláírások. Azonnal használatba vett, beszerzett TE-nél a beszerzési okmány is elfogadható, ha a számlán vagy a hozzá csatolt bizonylaton a fenti adatok szerepelnek. A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy az üzembe

helyezési bizonylat alapján nyitottak-e meg a könyvelésben a TE egyedi nyilvántartását és az tartalmazza-e a szükséges adatokat, információkat. Az üzembe helyezés ellenőrzésének feladata:  megvizsgálni, hogy az üzembe helyezési okmányon szereplő időpont a tényleges használatba vételi időt tükrözi-e  a TE értékében elszámoltak-e minden olyan tételt, amelynek a TE értékébe történő elszámolását a számviteli törvény előír  a bizonylatot az illetékes vezetők írták-e alá. Vizsgálandó továbbá a várható élettartam és a maradványérték megállapításának módja és a szám-viteli elszámolások helyessége. Az értéknövelő beruházásoknál és a felújításnál vizsgálni kell, hogy az elvégzett munka értékét az érintett TE értéknövekedéseként számolták-e el, megtörtént-e az érintett eszköz használati idejének újbóli megállapítása és annak alapján a terv szerinti écs megállapítása.

Vizsgálni kell még, hogy felújításnak minősülő tételeket nem számoltak-e el költségként. 102 23) A Ismertesse részletesen az adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos jogkövetkezményeket, az adóhatósági intézkedéseket, az adóigazgatási eljárást, az adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatait. Az adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos jogkövetkezmények A következők: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási bírság. Késedelmi pótlék Késedelemi pótlékot kell fizetni az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjá-ig. Mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 2x-esének a 365öd része. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta

Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. Önellenőrzési pótlék Önellenőrzési pótlékot kell fizetni, ha az adózó az adót, illetve a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti. Adóként, illetve költségvetési támogatásként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani. Kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírság mérséklését is. Adóbírság Adóbírságot kell fizetni adóhiány esetén. Mértéke az adóhiány 50%-a Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó

jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. Mértéke hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Nincs helye a mérséklésnek, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmipótlék-fizetési kötelezettséget. Mulasztási bírság Mulasztási bírságot kell fizetni, ha az adózó a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság

felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Ennek összegét önadózás esetén a bevallásban megállapított, adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó után, vagyonszerzési illeték esetében a kiszabott illeték után  5%, ha a késedelem nem haladja meg a 15 napot  20%, ha a késedelem nem haladja meg a 30 napot  30%, ha a késedelem meghaladja a 30 napot. Hibásan benyújtott bevallás esetén a mulasztási bírság a helyes és a hibás adó és költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5%-a, de legalább 5eFt és legfeljebb 100eFt, magánszemély esetén legalább 500 Ft és legfeljebb 100eFt. Ha az adózó adólevonási kötelezettségét elmulasztotta, 20% mulasztási bírságot fizet, akkor is ha az általa levont, megállapított és a beszedett adónak az esedékességig történő befizetését elmulasztotta. A bírság alapja a levonni, illetőleg

befizetni elmulasztott adó összege A magánszemély adózó 50eFt-ig, más adózó 100eFt-ig terjedő bírsággal sújtható, ha bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen teljesíti. Ha az adózó a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, illetve nyugta kibocsátására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, vagy nem a tényleges ellenértékről állítja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100eFt-ig, ismételt bírságolás esetén az előzőleg kiszabható bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg. Adóhatósági intézkedések Az adóhatóság, ha bírságot szab ki, a vállalkozói igazolvány, illetve cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja és erről a bírságot kiszabó

határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt 103 ingóságot zár alá veszi, vagy az adózó költségére elszállítja és megőrzi. Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségben az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztott, akkor a mulasztási bírságon felül a helyiséget 6, 3. alakalommal 10, 4. alkalommal 20 napra lezárja Az adóigazgatási eljárás Hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul. Különösen a követk irányul:  adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítására  a költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési igény elbírálására, költségvetési

támogatás kiutalására  törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére. Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, és ezt határozatban közli. Az adóigazgatási eljárást abban az esetben kell megindítani, ha az ellenőrzés megállapításait határozattal kell előírni. Az adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatai Az APEH a társadalmi közkiadások fedezetéül szolgáló adóbevételek mellett általános hatáskörrel szedi be címzetten a társadalombiztosítási kiadások fedezetéül szolgáló járulékokat és hozzájárulásokat. Feladata:  a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, mint fizetési kötelezettségek megállapításának és megfizetésének ellenőrzése  a különböző társadalombiztosítási ellátások jogszerű igénybevételét alátámasztó igazolások kiadása, ill. az ellátások megállapításának alapjául

szolgáló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése  a határidőben nem teljesített járulékkötelezettségek behajtása  a járulékbevételek teljesülésével kapcsolatos összesített adatszolgáltatási kötelezettség az Egbizt Alap és a Nybizt. Alap kezelői, illetve más állami szervek részére A járulékokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai csak a kötelezettségek megállapítására és befizetésére vonatkoznak, így idetartoznak a tb kifizetőhelyet működtető járulékfizetésre kötelezettek is. A VPOP és szervei a vámügyekkel foglalkoznak, de termékimport esetén az áfát (fogyasztási adót) a vámkezeléssel együtt veti ki, egyúttal meghatározva az import után fizetendő vámot is. A vámkezelés mellett ellátja a külföldön nyilvántartott, de Magyarországra érkező közúti járművek gépjárműadójával kapcsolatos feladatokat is. Szervei a vámellenőrzéskor egyben adóellenőrzést is végeznek az adóellenőrzésnél

részletezettek szerint. Ehhez kapcsolódóan a jövedéki termékek importja, exportja és belföldi forgalmazása esetén jövedéki-adó ellenőrzést is végeznek. Önkormányzati adóhatóság Az önkormányzati adóhatóság adóellenőrzésének célja, hogy ügyeljen a helyi adók megállapításának törvényes voltára, segítse ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését és az önkormányzatok pénzügyi érdekeinek érvényesítését. A helyi adókat a helyi önkormányzat képviselő-testülete az illetékességi területén rendelettel állapítja meg. Az önkorm jegyzőjének adóellenőrzési feladatai:  a helyi, valamint a hatáskörébe tartozó központi adókkal kapcsolatos bejelentések, késedelmek intézésének ellenőrzése  a hatáskörébe tartozó adók kivetésének, közlésének, nyilvántartásának, beszedésének, behajtásának, kezelésének, elszámolásának ellenőrzése  az adójogszabályok érvényesülésének, az

adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése  az adózással kapcsolatos információszolgáltatás, illetve adatgyűjtés ellenőrzése. A helyi adók formái: építmény-, telek-, kommunális-, idegenforgalmi-, helyi iparűzési adó stb. Illetékhivatalok Az illetékhivatalok feladata a kapcsolatos kötelezettség teljesítésének ellenőrzése. Illetéket eseti és járulékos jelleggel, valamilyen állami szolgáltatás igénybevételéért kell fizetni. A befizetett illeték állami bevételt képez. Az illetékek igen jelentős csoportját képező eljárási illetékeket az állam-igazgatási szervek és bíróságok eljárásáért, illetve eljárási cselekményeiért kell fizetni. A második fontos csoport a vagyonszerzési illeték, amely az öröklés és ajándékozás útján, valamint a vétellel történő vagyonszerzéshez kötődő egyszeri vagyonadó. Az igazgatási és írósági szolgáltatások nem a központi költségvetésbe tartoznak, hanem a

díjat megállapító jogszabály előírásaitól függően rendszerint a szolgáltatást nyújtó szervet illetik meg. Főbb ellenőrzési feladatok:  az illetékekkel kapcsolatos bejelentések, kérelmek elbírálása 104  az illetékek, valamint egyes igazgatási és bírósági szolgáltatások díjainak kezelése, nyilvántartása, behajtása és ellenőrzése  az illetékekkel kapcsolatos kötelezettségek, a jogszabály szerinti összegben illetékbélyeggel vagy készpénzben fizetendő díjak teljesítésének ellenőrzése mindazoknál a magán- és jogi személyeknél, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél, amelyek illetékvagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak. 105 23) B Ismertesse a saját tőke és a kötelezettségek ellenőrzési lehetőségeit, módszereit. Mutassa be azokat egy-egy példával A saját tőke ellenőrzése Saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a

vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozónál. Itt kell kimutatni az értékhelyesbítésekkel azonos összegű értékelési tartalékot is. A saját tőke – a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett- jegyzett tőkéből, a tőke-tartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A jegyzett tőke ellenőrzése A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy itt mutatták-e ki o az rt-nél, a kft-nél, egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tőkét, a létesítő okiratban meghatározott összegben o más gazdálkodónál a jegyzett tőkét a létesítő okiratban meghatározott, vagy a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott összegben o a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként a

működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozó által a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott vagyont. Vizsgálandó továbbá, hogy itt mutatták-e ki az alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként. Vizsgálat megfelelő módszere a tételes ellenőrzés. A tőketartalék ellenőrzése Vizsgálandó, hogy a tőketartalék növekedéseként számolták-e el o az rt-nél a részvények kibocsátásakori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet o az előző bekezdésen kívüli vállalkozónál a tulajdonosok (tagok) által az alapításkor, elletve a tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét o a jegyzett tőke leszállítását a

tőketartalékkal szemben o a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét o a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egy időben. Vizsgálandó, hogy a tőketartalék csökkenéseként számolták-e el o o o o o a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét a jogszabály alapján a tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. A tőketartalékot tételes módszerrel indokolt vizsgálni. Az eredménytartalék ellenőrzése Vizsgálandó, hogy az eredménytartalék növekedéseként

számolták-e el • az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét, ideértve az ellenőrzés során feltárt, az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítást is, • a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben • a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot • az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét • a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – de korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét 106 • a jogszabály alapján az eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, illetve az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egy időben. Vizsgálandó, hogy az eredménytartalék csökkenéseként számolták-e el o o o o o o o az előző üzleti év mérleg szerinti veszteségével, ideértve az ellenőrzés

előző év(ek) eredményeit csökkentő módosításokat is, a jegyzett tőke emelésére felhasznált szabad eredménytartalékkal az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegével az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatra, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeggel a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített pótbefizetés összegével a pénzmozgással egyidejűleg a tőkekivonással megvalósított jegyzettőke-leszállításhoz kapcsolódó eredménytartalék-kivonás összegével a jogszabály alapján az eredménytartalékba szemben átadott pénzeszközökkel, illetve az eszközök értékével, ha a pénzmozgás, illetve az eszközmozgás megtörtént. Az eredménytartalékot teljes körű ellenőrzési módszerrel indokolt vizsgálni. Lekötött tartalék ellenőrzése A

lekötött tartalék a tőketartalékból illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetések összegét foglalja magában. Az ezzel kapcsolatos vizsgálati feladatok: A tőketartalékból átvezették-e  a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, illetve a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot. Az eredménytartalékból átvezették-e        a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek névértékét, illetve a visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál a vagyon felértékelése miatt, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt megfizetendő társasági adónak megfelelő összeget az alapítás, átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget az aktív

időbeli elhatárolásként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és a kapcsolt céltartalék különbözetének összegét a lekötendő tartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet a gazdasági társaság tulajdonosainál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés összegét, ill. a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot. Lekötött tartalékként számolták-e el a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetések összegét, továbbá a fejlesztési célra a nyereségből adómentesen képzett alapot. A lekötött tartalékot tételes ellenőrzési módszerrel indokolt vizsgálni. Az értékelési tartalék vizsgálata A számviteli politikában megjelölt eszközök piaci értéken történő értékeléséből származó értékhelyesbítés összegét értékelési tartalékként kell kimutatni. Vizsgálandó, hogy az értékelési tartalék és az

értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változott-e. Az értékelési tartalékból a saját tőke többi elemét nem lehet kiegészíteni, vagy arra kötelezettséget vállalni. Ennek betartását kiemelten kell vizsgálni. Az értékelési tartalékot és az értékhelyesbítéseket ugyancsak tételesen indokolt vizsgálni. A mérleg szerinti eredmény ellenőrzése Az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamataira igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamatozó részvény kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény a MSZE. Az ellenőrzés során tételesen vizsgálandó az elszámolás helyessége 107 Kötelezettségek ellenőrzése A kötelezettségek „azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénz-értékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a

hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz valamint a kincstári vagyont képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.” A kötelezettségek fajtái: hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek. A kapcsolatos ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek közül hátrasorolt kötelezettségként mutatták-e ki minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és amelynek szerződés határozza meg a felhasználását, továbbá amelynek törlesztése a tulajdonosok előtti utolsó helyen áll és az eredeti (5 éven túli) lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. Vizsgálandó, hogy hosszú lejáratú kötelezettségként mutatták-e ki • a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb

lejáratra kapott kölcsönt és hitelt a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával • a pénzügyi lízing miatti kötelezettséget és az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket. Ellenőrizendő továbbá, hogy az egy évnél rövidebb ideig fennálló kötelezettségek a rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből az egy éven belül esedékes törlesztő részleteket. A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartoznak: a vevőtől kapott előleg, a szállítók, a faktoring tartozások, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, a kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. A kötelezettségek ellenőrzésekor megkülönböztetünk belföldi és külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket. A forintban kimutatott kötelezettségek ellenőrzésekor vizsgálandó, hogy azokat a folyósított, illetve a

törlesztésekkel csökkentett összegben mutatták-e ki a mérleg tagolása szerint. Kiemelten vizsg o a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettséget a szerződés szerinti összegben, illetve a törlesztett részletekkel csökkentett összegben mutatták-e ki o ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, akkor a visszafizetendő összeget a kötvénykibocsátások, egyéb kötelezettségek vagy váltótartozások között mutatták-e ki o a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatták-e ki a valódi penziós ügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árát, illetve a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz befolyt viszonteladási árát, továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét o a vevőtől kapott előlegeket a befolyt összegben szerepeltetik-e addig, amíg annak terhére

elismert terhére teljesítés nem történt, váltóval kiegyenlítették, vagy áruval rendezték o az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, áfát is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben mutatták-e ki addig, amíg a kötelezettséget pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással ki nem egyenlítették, illetve le nem írták o a váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben mutatják-e ki o a hitelt, a kölcsönt a ténylegesen folyósított, ill a törlesztésekkel csökkentett összegben mutatjáke ki, egyéb kötelezettségeket a könyvekben és a mérlegben az elszámolt összegben mutatják-e ki. A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek ellenőrzésekor a könyv szerinti adatoknál vizsgálandó, hogy a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintértéken

vették-e fel a könyvekbe. Az üzleti év végi értékelésének ellenőrzésekor vizsgálandó, hogy • a mérlegben a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken mutatták-e ki • a devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, ill. a törlesztésekkel csökkentett deviza forintra átszámított összegben mutatták-e ki • a vevőtől devizában kapott előleget forintban számított összegben mutatták-e ki • az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó – áfát tartalmazó – devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszeg forintárfolyamra átszámított értékben mutatták-e ki mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással vagy a Ptk. szerinti beszámítással ki nem egyenlítettek, rendkívüli, illetve halasztott bevételként el nem számolták

• a devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek forintra átszámított értékén mutatták-e ki 108 Az egyéb kötelezettségek közül a költségvetéssel szembeni tartozásokat kell részletesebben megvizsgálni: szja-t, áfát, fogyasztási adót, kereskedelmi adót, földadót, társasági adót, a munkaadói- és munkavállalói járulékot, továbbá az önkormányzatoknak fizetendő helyi adókat, valamint a központi alapokba történő befizetéseket, a közfonti műszaki fejlesztési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, stb. Az adókat és hozzájárulásokat az érvényes jogszabályok alapján az adók bevallásával, az adóhatóságokkal egyeztetve kell vizsgálni. A ki nem fizetett és fel nem vett bérek összegét, a tb kötelezettséget, a VPOP-val, a biztosítóval és egyéb szervezetekkel szembeni tartozásokat ugyancsak kiemelt figyelemmel indokolt vizsgálni. 109 24) A Ismertesse a pénzintézeti ellenőrzés

rendszerét, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési feladatait, a hitel intézetek ellenőrzési feladatait, módszereit. A pénzintézeti ellenőrzési rendszer A pénzintézeti rendszer kiemelt szerve a jegybank, az MNB, amely mint a nemzetgazdaság központi bankja a monetáris politika (pénz- és hitelpolitika) eszközeivel támogatja a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását. A gazdálkodó szervezetekkel és az állampolgárokkal a pénzintézeti rendszer nyereségorientált üzleti bankjai, a hitelintézetek kerülnek rendszeres vagy eseti kapcsolatba (pl. betétgyűjtés, hitel) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról külön törvény rendelkezik, amely a pénzügyi intézményeket két csoportra bontotta: hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra. Az MNB ellenőrzési feladatai Az MNB formája részvénytársaság. Szervei a közgyűlés, a jegybanktanács, az igazgatóság A bank élén elnök áll, akit hat évre a

miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. A jegybank a pénzmennyiség szabályozásában, a hitelpolitika megvalósításában, a nemzeti fizető-eszköz értékállóságának védelmében betöltött központi szerepe és felelőssége alapján felhatalmazása van a hitelintézeti tevékenység ellenőrzésére. A jegybank elnöke maga is adhat ki jegybanki rendelkezésként a hitelintézetekre kötelező előírásokat. A jegybanki ellenőrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében a jegybanki törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki. ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. Az MNB a jegybanki

ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult. Az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe beléphet, megtekintheti az iratokat, megvizsgálhatja a tárgyat, megfigyelheti a munkafolyamatot, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le. Amennyiben szükségessé válik a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése, úgy az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja jogosult a fentebb nevesített szervezeteknél az ott említett tárgy-körökkel összefüggő tényeket vizsgálni. Jogszabálysértés, illetőleg a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen  jogkörét a kapcsolatos törvény szerint gyakorolni  a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő

pénzügyi szolgáltatást végző jogi személy, valamint a befektetési szolgáltató és az elszámolóház figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre  más szervet intézkedés végett megkeresni  fegyelmi, szabálysértési, polgári, bűntető- vagy egyéb eljárást kezdeményezni. A megkeresett szerv köteles az MNB megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről az MNBt 30 napon belül tájékoztatni. Ha a hitelintézet az MNB által nyújtott jegybanki forrást a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az MNB a nem szerződésszerűen felhasznált összeg mértékéig büntetőkamatot is felszámíthat, mely legmagasabb értéke a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű lehet. A hitelintézetek ellenőrzési feladatai A piacgazdaságban a hitelintézetek üzletszerűen foglalkoznak a fizetési forgalom lebonyolítása mellett hitelnyújtással, befektetési és értékpapírügyletekkel, továbbá

letéti, deviza-, nemesfém-ügyletekkel stb. Az üzleti pénzintézetek feladata a pénzforgalommal és a hitelezéssel összefüggő ellenőrzés. A hitelintézet  mint számlavezető ellenőrzi a készpénzforgalom és az elszámolási forgalom általános szabályainak, valamint a pénzforgalomra, az elszámolási forgalomra és az elektronikai pénzforgalomra vonatkozó előírások megtartását  figyelemmel kíséri a bankszámlákon a pénzeszközök és a hitelek alakulását  mint hitelező ellenőrzi az ügyfél hitelképességét, a hitelek fedezetét, a hitel rendeltetésszerű felhasználását és visszatérítését (törlesztését). 110 A hitelintézet elsősorban a rendelkezésre álló adatok és információk alapján végez ellenőrzést. Hitelezői minőségben megkapja azokat az adatokat, amelyek a hitelkérelem elbírálásához, a kérelmező pénzügyi helyzetének, fizetőképességének megítéléséhez szükséges. A hitelintézetek a

hitelkérelmezők úgynevezett adósminősítését azok előző években készült éves beszámolói, gazdasági tevékenységük különféle adatait, továbbá a következő időszakra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervei felhasználásával végzik el. helyszíni ellenőrzést a hitelintézet akkor végezhet, ha kérdéseire nem kap kielégítő választ, illetőleg az adatok, információk nem egyértelműek. A hitelintézetnek, mint hitelezőnek létérdeke adott hiteleinek és azok hozamainak biztos megtérülése. Annak megítélése érdekében, hogy az adós képes-e ezek megfizetésére, illetve a kölcsönkapcsolatok során képes marad-e erre, a hitelintézetnek mind a kapcsolat létesítése előtt, mind fennállása alatt folyamatosan meg kell győződnie partnere hitelképességéről. A hitelképesség minősítésének fontos eszközei a tőkeellátottságot, a likviditást, a jövedelmezősséget és a hatékonyságot jelző mutatószámok. Ezen túlmenően

vizsgálnia kell a rendszeres értékesítést, szolgáltatásnyújtást, a piaci pozíciókat, a fizetési kötelezettségek pontos teljesítését, a banki sorban állási helyzet, a vezetés színvonalát, stb. A benyújtott hitelkérelmet általában úgynevezett cenzúraeljárás keretében bírálják el A cenzúraeljárás körébe tartoznak azok a hitelezési, pénzforgalmi és egyéb lényeges ügyek, amelyek a hitelintézet és az ügyfél közötti szerződéses kapcsolat létesítésére, módosítására vagy megszűntetésére irányulnak. A Világbank ellenőrzési tevékenységei A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzintézete, a Világban (Újjáépítési és Fejlesztési Bank) ellenőrzési tevékenysége nem része a magyar ellenőrzési rendszernek, de a magyar gazdasággal való kapcsolatai miatt röviden mégis kitérünk rá, mert a pénz- és hitelkapcsolatok nemzetközivé válása, a gazdasági folyamatok integrálása folytán tevékenységével számolni

kell. A Világbank feladata, hogy a garanciavállalással, illetve a hitelnyújtásban való saját részvétellel elősegítse a külföldi magánberuházásokat és a tőkekölcsönzést, továbbá különböző célokra fejlesztési segélyeket, hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtson stb. A Világbank nemcsak bankári tevékenységet lát el, hanem egyidejűleg fejlesztési intézmény is. A Világbank ellenőrzési tevékenysége egyrészt a tagország általános hitelképességére vonatkozik, másrészt a kölcsönben részesülő fejlesztési célokra irányul. A Világbank csak azoknak a tagországoknak és akkor nyújt kölcsönt, ha vizsgálati tapasztalatai szerint megfelelő a tagország hitelképessége és a kölcsön visszafizetése biztosítottnak látszik. A Világbank a hitelvizsgálatot meghatározott tematika szerint, az adott országba kiküldött szakértőkkel végzi. A szakértők által készített jelentés alapján a bank dönt arról, hogy ad-e hitelt

az adott célra Ha jövedelemtermelő beruházásokról van szó, a vizsgálat magán a fejlesztésen túl a beruházást megvalósító szervezetre is kiterjed. A jövedelemtermelő beruházások esetében a sokoldalú ellenőrzést, közelebbről a beruházás gazdaságosságának megítélését, a vállalkozás múltbeli, jelenlegi és várható pénzügyi-gazdasági helyzetének elemzését, értékelését különbö9ző mutatók segítik. E pénzügyi, likviditási, jövedelmezőségi és hatékonysági standardizált mutatószámok megfigyelésének és értékelésének nemcsak a döntés előkészítés kapcsán van jelentőssége, hanem a kölcsönnyújtás időszakában is. 111 24) B Foglalkozzon részletesen a számlák ellenőrzésével, a számlák (a számla, az egyszerűsített számla, a nyugta) fogalmával, tartalmával, a számlaadási kötelezettség ellenőrzésével, a bejövő és kimenő számlák ellenőrzésével, a számlák javításával. A

vállalkozó tevékenységétől, nagyságától, szervezettségétől, stb. függően többféle bizonylatot állít ki, illetve készít el. a számlánk és ellenőrzésének fokozott jelentőséget tulajdonít a számvitelről és az áfáról szóló törvény. A számlák fogalma, tartalma A számla A számla lehet szabvány szerinti bizonylat, számlatömb vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas, szigorú számadású bizonylat. Vizsgálata során meg kell győződni, hogy legalább a következők szerepelnek-e a számlában:  a számla sorszáma, kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma  a vevő neve és címe, a teljesítés időpontja, a számla kibocsátásának kelte,  a fizetés módja és határideje,  a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az áfatörvény szerinti hivatkozás beazonosításához  a termék (szolgáltatás) mennyiségi

egysége és mennyisége, adó nélkül számított egységára  adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen, a felszámított adó %-os mértéke  az áthárított adó összege tételenként és összesen,  a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen  a számla végösszege, a kibocsátó aláírása. Az egyszerűsített számla Az egyszerűsített számla lehet szabvány szerinti készpénzfizetéses számlatömb vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas, szigorú számadás alá tartozó bizonylat. A vizsgálata során ellenőrizendő, hogy az alábbiak szerepelnek-e az egyszerűsített számlában: • a számla sorszáma, kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma • a vevő neve és címe, a számla kibocsátásának kelte, • a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az

áfatörvény szerinti hivatkozás beazonosításához • a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége, adóval együtt számított egységára, • a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és együtt, • az áfatörvény szerint meghatározott adó %-os mértéke. A számlát helyettesítő okmány A számlát helyettesítő okmány bármilyen, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat. Vizsgálni kell, hogy legalább a következő adatokat tartalmazza-e: o a terméket átadó adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma o a terméket átvevő neve, címe és adóigazgatási azonosító száma o a teljesítés időpontja, o a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az áfatörvény szerinti hivatkozás beazonosításához o az adó alapja, a felszámított adó %-os mértéke, az áthárított adó összege, a kibocsátó aláírása. A nyugta

A nyugta adóigazgatási azonosításra alkalmas, szigorú számadás alá tartozó bizonylat. Vizsgálni kell, hogy legalább a következő adatokat szerepelnek-e rajta: a nyugta sorszáma, kibocsátójának neve, kibocsátó adóigazgatási azonosító száma a nyugta kibocsátásának kelte, a fizetendő összeg. A számlák részletes ellenőrzésekor e követelmények betartására is nagy gondot kell fordítani, mert azok csak a fenti tartalommal felelnek meg a törvényi előírásoknak. A számlaadási kötelezettség ellenőrzése A termék értékesítője és a szolgáltatás nyújtója köteles az általa teljesített értékesítésről, a szolgáltatás nyújtásáról számát, készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre 112 egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani. A vizsgálatnak tehát először arra kell irányulnia, hogy a számlaadásra kötelezett maradéktalanul eleget tesz-e ezen

kötelezettségének. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, akkor azt kell vizsgálni, hogy az adóalany az általa teljesí-tett termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát helyettesítő okmányt bocsátott-e ki. Vizsgálandó, hogy számlát helyettesítő okmányt bocsátottak-e ki akkor is, ha a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenérték nélküli, de az adó másra áthárítható, továbbá, ha a teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget (előleget) fizetnek, az előleg átvételének időpontjában. Ha a számla, az egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány (bizonylat) kibocsátója az okmány kibocsátását követően az adó alapját, a felszámított adó mértékét, az áthárított adó összegét, illetve a feltüntetett adó %értéket módosítja, vagy az adót utólag akarja felszámítani és áthárítani, akkor azt kell vizsgálni, hogy erről helyesbítő

számlát, helyesbítő egyszerűsített számlát stb. bocsátottak ki Vizsgálandó, hogy a helyesbítő bizonylat tartalmazza-e a helyesbítés tényére utaló jelzést, az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat és a módosításának megfelelő új tételeket az áfatörvény szerint. A bejövő számlák ellenőrzése A beérkező számlákat a beérkezés napján, a beérkezés napjának rögzítésével iktatni kell a vállalkozás iktatási rendjében. Különös gondot kell fordítani az ellenőrzésnél a beérkezés pontos dátumára és számbavételére. A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a beérkező számlákat a beérkezés napjának rögzítésével a számlanyilvántartásba felvették-e. Erre többféle nyilvántartó könyv vagy nyilvántartási mód van rendszeresítve, amelynek az alábbiakat szükséges tartalmaznia:  a számla nyilvántartásba vételi számát, a beérkezés dátumát (év, hó, nap)  a számla

kibocsátójának nevét, címét; a számla keltét, számát; a számla tartalmát  a teljesítés keltét; a fizetési határidőt; a számla végösszegét; a számla áfatartalmát;  az adó százalékos mértékét; a számla elfogadására jogosult szerv vagy személy megnevezését;  valamint; a számla kiegyenlítésének tényleges időpontját. A beérkező számlákat iktatás után, a kiegyenlítés előtt sürgősen át kell adni felülvizsgálatra és elfogadásra az erre illetékes szervezetnek vagy személynek. Az ellenőrzés keretében arról kell meggyőződni, hogy az áru vagy szolgáltatás mennyiségi és minőségi átvételére feljogosított szervezet vagy személy a legnagyobb gonddal és előírásszerűen megvizsgálta-e a leszámlázott anyag, áru vagy szolgáltatás mennyiségének meglétét, hibátlanságát, minőségi követelményeit, továbbá, hogy a vizsgálat eredményét a számlán igazolták-e. A kimenő számlák ellenőrzése A

vállalkozó a termék, áru értékesítéséről, nyújtott szolgáltatásairól számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát köteles kibocsátani. A számlákat a kibocsátónál szigorú számadás alá vont bizonylatként kell kezelni. A kapcsolatos ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a vállalkozó minden termék-, illetve áruértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a teljesítés napjával kibocsátja-e a számlát. Vizsgálandó továbbá, hogy  a számlát tényleges teljesítések és igazoló okmányok alapján állították-e ki  a számlák sorszáma hézagmentes-e, a számlákat szabályszerűen aláírták-e  a számlák megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek  megtörténik-e minden számla elszámolása, lekönyvelése, a rontott példányok érvénytelenítése. A kimenő számlákat célszerű egy-egy zárt időszakara kiterjedően ellenőrizni. A kereskedelmi vállalkozások

elárusítóhelyein, üzleteiben, stb. vizsgálni kell, hogy eleget tesznek-e a vevők részére nyugatadási kötelezettségüknek. A nyugták ellenőrzésével kapcsolatos feladatok lényegében megegyeznek a számlákéval, figyelembe véve, hogy a kiadott nyugtákról a pénztárgép szorszámozott másolatot készít, és azt kinyomtatja. A számlaellenőrzés, a számlák javítása A számlaellenőrzés szervezettsége, szabályozottsága A számlák ellenőrzésekor először a számlaellenőrzés szervezettségét, szabályozottságát célszerű vizsgálni, hogy kiderüljön, a kialakított rendszer kellően biztosítja-e valamennyi beérkező számla kiegészítő felülvizsgálatát. Vizsgálati feladat továbbá, hogy az elfogadott és igazolt számlákat megfelelően adják-e át a gazdasági szervezetnek, a kifizetésre jogosultnak. Megvizsgálandó az is, hogy ott a számlákat a számla alaki követelményei szempontjából, illetve számolási szempontból a

megrendelések, szerződések alapján felülvizsgálják-e. Az ellenőrzés keretében gondot és figyelmet kell fordítani az utólag nem ellenőrizhető adatok, tények megfelelő időben történő felülvizsgálatára. Ilyenek elsősorban a szolgáltatásoknál fordulhatnak elő 113 rendszeresen, pl. javításoknál, felújításoknál fontos a beépített alkatrészek átvétele, vagy az építőiparban elengedhetetlen az eltakart munkák megvizsgálása és átvételének dokumentálása. Az ilyen munkákat utólag csak nagyon nehezen, nagyon drágán vagy egyáltalán nem lehet ellenőrizni. Vizsgálni kell továbbá, a tartalmilag és formailag felülvizsgált és elfogadott számlákat arra jogosult személy utalványozta-e, és az utalványozás a kiegyenlítés előtt történt-e. Nem ritkán előforduló hiányosság, hogy még a teljesítések megvizsgálása és igazolása előtt fizetnek. Készpénzes számláknál előfordulhat ugyanis, hogy nem történik meg a

termékek, áruk mennyiségi és minőégi átvétele, illetve hiányzik a termék, áru egy része, nem megfelelő a minősége, stb., továbbá a szolgáltatásoknál, hogy el nem végzett vagy rosszul elvégzett munkákat kifizetnek, kárt okozva a vállalkozásnak. A számlák javítása A számlák javítása csak helyesbítő számla kiállításával történhet, a számlákat kibocsátásuk után sem a kibocsátó, sem az átvevő nem javíthatja. Meg kell győződni arról, hogy a beérkező számlákat nem javítják-e át. Ez a módszer tiltott, ezért az ilyen körülményekre fokozott figyelmet kell az ellenőrzés során fordítani A bejövő számlák ellenőrzését a próbaszerű ellenőrzés módszerével célszerű vizsgálni. Fontos azonban, hogy egy-egy rövidebb időszak számláit teljes egészében ellenőrizzék azért, hogy a vizsgálat eredményeként megalapozott és általánosítható megállapításokat lehessen levonni. 114