Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Horváth Péter - A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ vagyoni -, pénzügyi és jövedelmez0ségi helyzetének vizsgálata a beszámolók alapján Küls szakmai konzulens: Baranyai Attila Operatív konzulens: Loós Attila Horváth Péter Nappali Számvitel Vállalkozási 2003 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Bevezetés3 2. A szövetkezetek szerepe 4 3. A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ bemutatása8 3.1 Történeti kitekintés9 3.2 A szövetkezet szervezeti felépítése10 3.3 M@ködési terület, piaci helyzet 12 4. Számviteli politika 14 4.1 Beszámolási és könyvvezetési forma 14 4.2 Terv szerinti értékcsökkenési leírás 14 4.21 Az immateriális javak értékcsökkenése15 4.22Tárgyi eszközök értékcsökkenése16 4.3 Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabálya 16 4.4 Értékvesztés elszámolásának feltételrendszere 17 4.5 Az egyes eszközök

értékelése 17 4.6 A mérlegben szerepl0 források értékelésének általános szabálya18 5. A szövetkezet vagyoni helyzete19 5.1 Vagyoni struktúra19 5.2 Fedezeti mutatók21 5.21 A befektetett eszközök fedezettsége 21 5.22 A tárgyi eszközök fedezettsége22 5.3 T0keszerkezeti mutatók 22 5.31 T keer sség 22 5.32 A kötelezettségek részaránya24 5.33 A saját t ke növekedésének mértéke 25 5.34 A saját t ke jegyzett t ke aránya 26 5.35 A saját t ke fordulatszáma26 5.36 Az eszközök fordulatszáma 27 5.4 Az egyes mérlegtételek részletes elemzése 27 5.41 Tárgyi eszközállomány alakulásának értékelése 27 5.42 Készletek alakulásának elemzése 28 6. A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása31 6.1 Likviditási mutatók31 6.11 Általános likviditási mutató 31 6.12 Rövid távú likviditási mutató32 6.13 Gyorsráta32 6.14 Hitelfedezettségi mutató 33 6.15 Dinamikus likviditási mutató33 6.16 Hosszú távú likviditási mutató34 1

http://www.doksihu Tartalomjegyzék 6.2 A vev0 – és szállítóállomány mutatói 34 6.21 A vev állomány aránya a szállítóállományhoz 34 6.22 A vev k forgási sebessége35 6.23 A szállítók forgási sebessége 35 6.24 A vev és szállítóállomány alakulása 36 6.3 Az eladósodottság elemzése37 6.31 Az eladósodottság mértéke 37 6.32 Nettó eladósodottság38 6.33 Adósságszolgálati mutató 38 6.4 Cash-flow kimutatás 39 7. A jövedelmez0ségi helyzet elemzése42 7.1 A jövedelmez0ség mutatói42 7.11 Árbevétel-arányos jövedelmez ségi mutatók42 7.12 A t kearányos jövedelmez ség alakulása43 7.13 Az eszközarányos jövedelmez ség alakulása44 7.14 A bérarányos jövedelmez ség alakulása 44 7.15 Az er forrás arányos (komplex) jövedelmez ség alakulása45 7.2 A termelési érték alakulása45 7.21 A hatékonyság és a jövedelmez ség összehasonlítása 46 7.22 A vállalkozások hatékonyságának összehasonlító elemzése 46 7.3 A komplex

hatékonyság alakulása 47 7.4 Parciális hatékonysági mutatók48 7.41 Az eszközhatékonyság alakulása 48 7.42 Az él munka-hatékonyság mutatója49 7.43 A bérhatékonyság alakulása50 7.44 A t kehatékonyság alakulása50 7.5 A költségszint mutatók alakulása51 7.51 A termelési költségszint alakulása51 7.52 Közvetett költségszint mutatók52 7.6 Eredménykategóriák 53 7.7 Az értékesítés árbevételének alakulása54 8. Összegzés, javaslatok56 Felhasznált irodalom .60 Mellékletek .61 1.sz melléklet : A felhasznált mutatószámok képletei 2.sz melléklet : A szövetkezet szervezeti felépítése 3.sz melléklet : Mérlegek (1998,1999,2000,2001évi) 4.sz melléklet : Eredménykimutatások (1998,1999,2000,2001évi) 5.sz melléklet : Cash-flow kimutatások (1998,1999,2000,2001évi) 2 http://www.doksihu Bevezetés 1. Bevezetés A magyar kereskedelem egyik speciális szegmensének társaságát választottam dolgozatom témájául, amely általában

kevésbé ismert a magyar gazdaságban, a magyar piacon. Mikor neki kezdtem a téma tanulmányozásához nem kis fejtörést okozott a szövetkezetek –számomra idegen– világa. Az elején értetlenül álltam a tagság, üzletrészek, alap- ill. célrészjegyek mivoltával kapcsolatban, valamint a Coop, Pro-coop-ok, Coop Hungary Rt, FÜSZÉRT-ek és az ÁFÉSZ-ek kapcsolata el tt. De hála a celldömölki ÁFÉSZ dolgozóinak és az alapos utánajárásnak a különböz fórumokon, (Internet, ÁFÉSZ újságok, könyvtárak) mára alaposan kiismertem ezt a kezdetben zavaros területet. Dolgozatomban megvizsgálom a lakóhelyemen és a környez falvakban mJköd Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ elmúlt 4 éves gazdálkodását az éves beszámolók által szolgáltatott adatok segítségével, valamint a dolgozat elején pár szóban kitérek a szövetkezetek kialakulására és a Coop-hálózatra. „ A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszköze,

lényegében olyan módszer, mellyel a gazdasági vezetés részére biztosítható a nélkülözhetetlen tájékozottság, a vállalkozási tevékenység megismerhet , bírálható és fejleszthet .”1 „ A mutatószámok képezik az éves beszámolót elemz címzettek céljának, a vállalkozással kapcsolatos információéhség csillapításának alapját. Az információigényt azonban a kapott számtenger önmagában nem elégíti ki, hiszen a címzettek mindenekel tt azokra a tényekre és összefüggésekre kíváncsiak, amelyek alapján meg tudják ítélni a vállalkozás gazdasági helyzetét. Az éves beszámoló elemzése tehát nem csupán az éves beszámoló számszerJ adatainak vállalatgazdasági szempontból történ újrarendezését jelenti, hanem a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzetér l való ítéletalkotást is.”2 A beszámoló elemzése során sokféle mutató számítható ki, de nem szabad abba a hibába esni, hogy minden

lehetséges mutatót kiszámolunk. Dolgozatom készítésekor igyekeztem a legjellemz bbeket kiválasztani. Bizonyos esetekben azonban fontosnak tartottam több, hasonló tartalmú mutató kiszámítását, mert esetenként – pl.: a hatékonyság elemzésekor – nem megfelel következtetésekhez juthatunk. 1 2 [2.] mJ 14 oldal [5.] mJ 115 oldal 3 http://www.doksihu A szövetkezetek szerepe 2. A szövetkezetek szerepe Mintegy 55 évvel ezel tt els ként az újgazdákban, a volt cselédekben fogalmazódott meg a szövetkezés gondolata. A kisemberek érdekeit szolgáló gazdasági tömörülések, földmJvesszövetségek voltak, amelyek biztosították a tagok kereskedelmi ellátását. Egyre - másra alakultak a földmJves-szövetkezetek. Az els ÁFÉSZ-ek 1968-ban az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor jöttek létre a földmJvesszövetségek átalakulásával. Ekkor 578 ÁFÉSZ mJködött, napjainkra jelent s összeolvadások és megszJnések révén számuk

220-ra apadt. MJködésük alapvet en a kereskedelem és a fogyasztás területére terjed ki. F feladatuk a kis települések napi cikkekkel történ ellátása, de egyre inkább el térbe kerülnek a nagyobb városok és megyeszékhelyek kereskedelmében is. 1. diagram : Az ÁFÉSZ-ek számának alakulásaa 1400 1248 ÁFÉSZ-ek száma 1200 1000 800 578 600 536 494 400 282 279 276 273 220 200 0 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 Évek Az ÁFÉSZ-ek magas színvonalon széles áruválasztékkal igyekeznek kielégíteni a fogyasztói igényeket, ezzel magyarázható, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok megjelenése ellenére is sikerült talpon maradniuk. A kiélezett versenyben szükség volt az ÁFÉSZ-ek üzletpolitikájának átalakítására, egyes kevésbé jövedelmez tevékenységek leépítésére, azonban a stabilitás meg rzéséhez a „több lábon állás” megvalósítása is szükséges. Ez azt jelenti, hogy a

hagyományos kereskedelmi tevékenység mellett más területeken is kell mJködniük, pl. árufuvarozás, ipar, bérbeadás stb Ezen kívül az ÁFÉSZ-ek még idejében felismerték, hogy a talpon maradáshoz 4 http://www.doksihu A szövetkezetek szerepe elengedhetetlen egy szövetkezeti boltlánc kialakítása. Az idén 6 éves Coop üzletlánchoz ma már 2300 üzlet tartozik, melyek összforgalma a tavalyi évben meghaladta a 230 milliárd forintot. A lánc irányítására és ellátására alakult 1997-ben a Co-op Hungary Rt A cél a szövetkezeti kereskedelem piaci pozícióinak meg rzése. Ennek eszközei a közös beszerzés, az értékesítési tevékenység fejlesztése és a boltok másodlagos kondíciókhoz juttatása. Az egységes piaci fellépés az elmúlt években azt eredményezte, hogy a mind kiélezettebb versenyben, a jóval t keer sebb versenytársak között is talpon tudott maradni a Coop üzletlánc, s t a 2000-ben a piaci trendeket cáfolva volumenben is

növelni tudta forgalmát. A könnyebb felismerhet ség kedvéért a piacon egységes logóval jelennek meg : [1.] 1. ábra : Az egységes logó A Coop üzletlánc szerkezeti felépítése : A Coop üzletlánc jelenleg négyszintJ szerkezettel rendelkezik. A rendszer alapját maga a bolthálózat adja. E lánc közvetlen irányítását a tulajdonos ÁFÉSZ-ek (vagy az általuk alapított gazdasági társaságok) végzik. Az egységek ellátását a nagykereskedelmi elosztók (Pro-Coop-ok, FÜSZÉRT-ek) végzik. A Co-op Hungary Rt pedig országos beszerz és elosztó szervezetként koordinálja és menedzseli a Coop üzletlánc mJködését. A rendszerben dolgozó tagvállalatokat franchise szerz dés kapcsolja össze. 5 http://www.doksihu A szövetkezetek szerepe A Coop üzletlánc A Coop üzletlánc alapításáról 6 évvel ezel tt hozott döntést az Áfészek Országos Tanácsa. A szövetkezeti tulajdonban lév 6000 egységb l választották ki azt az 1800-at, mely

alkalmas volt egy nyugati mintára felépített lánc tagjává válni. Már az alakuláskor nyilvánvaló volt, hogy az alapterületét tekintve heterogén ingatlanvagyon nem teszi lehet vé egy teljesen egységes lánc létrehozását. Ezért döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy bolti kategóriákat alakítanak ki. Napjainkban ezekb l négy mJködik : 1 - A legkisebb alapterületJ egységek a Mini Coop hálózat részei. 2 - A 200-400 négyzetméteres eladótérrel rendelkez k a Coop egységek 3 - A 400-600 négyzetméteres üzletek a Maxi Coop-ok. 4 - Az ennél nagyobbak a Super Coop kategória tagjai. Az üzletekben kategóriánként megegyez standard választék fogadja a vásárlókat. Az ÁFÉSZ-ek A boltok tulajdonosa hagyományosan a szövetkezetek. Számuk a tavaly meghirdetett új ÁFÉSZ modellre való átállás miatt folyamatosan változik. Ennek lényege, hogy a szövetkezetek részvénytársaságokat alapítanak, s ide apportálják a tényleges kereskedelmi

tevékenységet folytató egységeket. Jellemz folyamat az integráció is A megfelel üzemméret elérése érdekében többen közös társaságot alapítanak, a piacok „összeadásával” növelve forgalmukat, hatékonyságukat. Az ÁFÉSZ-ek nem csupán a boltoknak, hanem a regionális és országos elosztóknak a tulajdonosai, így nem meglep , hogy az említett társaságok irányításából is komolyan kiveszik a részüket. A regionális elosztók A szövetkezeti boltok a rendszerváltás el tt a FÜSZÉRT vállalatoktól vásároltak árut. Ezek azonban jórészt tönkre mentek, így szükségessé vált egy saját regionális beszerz és elosztó szervezeti rendszer létrehozása. Ez lett a Pro-Coop hálózat Els lépcs ben valamennyi megye szövetkezetei külön elosztókat alapítottak, vagyis 20 regionális vállalkozás mJködött. Hamar bebizonyosodott, hogy kevesebb is elég Elkezd dött az integrációs folyamat, melynek eredményeképpen mára öt

regionális elosztó maradt. 6 http://www.doksihu A szövetkezetek szerepe A Co-op Hungary Rt A rendszer koordinációját a budapesti székhelyJ Co-op Hungary Rt végzi. Ez egy zártkörJ részvénytársaság, amelynek tulajdonosai kizárólag az ÁFÉSZ-ek, illetve az általuk alapított gazdasági társaságok. A Co-op Hungary Rt egyik legfontosabb szerepe a Coop üzletlánc mJködésének és fejl désének el mozdítása, valamint a tulajdonosok prosperitásának növelése. A Co-op Hungary Rt. legfontosabb feladatai : • központi beszerzés; a Co-op Hungary Rt. tárgyal évr l-évre a legfontosabb szállítókkal, s köt velük országos keretszerz dést, • összehangolt választékpolitika biztosítása, boltkategóriánként egységesen standardizált választék kialakítása • márkatermékek menedzselése • összehangolt kihelyezés politika, polchely eladás • összehangolt árpolitika kialakítása • boltkategóriánként összehangolt,

országos akciók szervezése havi rendszerességgel • kategória menedzsment technikák megvalósítása • reklám- és marketing tevékenység, melynek része a havi rendszerességgel 1,8 millió példányban megjelen szórólap gondozása 7 http://www.doksihu A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ bemutatása 3. A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ bemutatása Celldömölk egy körülbelül 13000 lakosú kisváros, körülötte 28 település terül el, melyek 1/3-a 500 lélekszám alatti, 1/3-a 500 és 1000 f közötti. Ezek a kis falvak képtelenek voltak önállóan kiskereskedelmi, illetve vendéglátó-ipari egységet üzemeltetni, ezért alakult meg a Celldömölk ÁFÉSZ, amely 1976-ban egyesült a nála lényegesen kisebb Kenyeri, Kemenesmagasi és Jánosháza ÁFÉSZ-szel. Így jött létre a Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ, Celldömölk központtal. A szövetkezet f tevékenysége a kereskedelem és a vendéglátás. Valamennyi településen mJködtet

vegyesboltot és vendéglátó egységet, részben hagyományos, a vendéglátásban pedig teljes egészében bérletes formában. A hagyományos üzemeltetési forma lényege, hogy a szövetkezet boltvezet t nevez ki az egység élére, akinek döntési jogköre minimális, de nem vállal anyagi felel sséget, fizetését fix összegben kapja. Az adminisztrációs feladatokat és az anyagbeszerzés irányítását a központ látja el. A bérletes üzemeltetési forma esetén pedig általában az újonnan kiadandó egységeket a megyei lapban meghirdetik, a szükséges karbantartási munkálatokat a szövetkezet elvégzi, és ha szükségesnek látja pénzügyileg is támogatja az üzleteket. A szövetkezet tevékenysége sokrétJ, cégbírósági bejegyzés alapján 42-féle tevékenységet folytathat, ezeken belül kiemelked : • élelmiszer kiskereskedelem, • ruházati és textil kiskereskedelem, • vegyi áru kiskereskedelem, • vas-, mJszaki-, üvegáru

kiskereskedelem, • villamos és híradástechnikai termékek kiskereskedelme, • saját, bérelt ingatlan hasznosítása Els dlegesen kiskereskedelmi áruk forgalmazásával foglalkoznak. Több mint 400 szállítóval állnak rendszeres kapcsolatban. Legnagyobb szállítóik a napi-cikk forgalmazók, ezek közül is a Húsipari Vállalat, a tej-és süt ipari szállítók, a Ferrosüt és a Hétforrás FJszért. 8 http://www.doksihu A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ bemutatása 3.1 Történeti kitekintés Az elmúlt négy év történései között feltétlen említést érdemelnek azok, amelyek jelent sen befolyásolták az ÁFÉSZ tevékenységét. Az ÁFÉSZ-ek III. Kongresszusán határozták meg a szövetkezeti mozgalom helyét, szerepét a magyar társadalomban, a piacgazdasági viszonyok között. Ekkor 1997 decemberét írjuk. Itt fogalmazódott meg el ször, hogy a gyengén mJköd , veszteséges boltokat vagy bérbe kell adni, vagy értékesíteni kell úgy, hogy

az ott befolyt pénz forrása legyen más gazdaságos tevékenységnek, illet leg technikai fejlesztésnek.[1] A celldömölki ÁFÉSZ tagként belépett az országos szövetkezeti nagybani árubeszerz rendszerbe, a Coop Hungary Rt-be, illetve ennek regionális szervezetébe, a Hétforrás Rt-be. Ennek eredményeképpen javultak az árubeszerzési lehet ségek, a visszatérítésekkel, különféle engedményekkel a szövetkezet gazdasági ereje növekedett. Megalakult a Coop üzletlánc, amely boltjainak száma eléri a 2300-at. A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ is csatlakozott az üzletlánchoz a legnagyobb öt ABC áruházával. Az 1999. márciusi küldöttgyJlés határozata alapján a szövetkezetnél az alaprészjegy 1000 Ft-ról 5000 Ft-ra történ felemelésér l döntöttek. Ennek értelmében 2000. június végéig adtak határid t az alaprészjegy kiegészítésére Újsághirdetésekben, plakátokon felhívták a tagok figyelmét, hogy az alapszabály szerint rendezzék

tagságukat. A szövetkezet munkatársai közel egy hónapon keresztül minden települést felkerestek, és ott helyben intézték az üzletrész visszaváltását, illet leg az alaprészjegy kiegészítését. Ennek eredményeképpen a taglétszám az 1998. évi 3493 f r l 924 f re csökkent A küldöttgyJlés határozata alapján a tagfelvételt ideiglenesen szüneteltették, így további természetes fogyásra lehet számítani. 10 évvel ezel tt a szövetkezeti törvény értelmében elvégezték a vagyonnevesítést. A tagokra nevesített vagyon 96 millió 462 ezer Ft, míg a fel nem osztható vagyon 41 millió 341 ezer Ft volt. Id közben 10, 20 majd végül a névérték 40 %-áért vásárolták vissza öner b l az üzletrészeket. Az alaprészjegyek felmondásával valamint az id közbeni örökl désekkel megn tt a küls üzletrész-tulajdonosok száma. A tagok birtokában jelenleg 8600 M Ft üzletrész, míg a küls üzletrész tulajdonosoknál 22763 M Ft üzletrész

található. A küls üzletrész-tulajdonosok száma jelenleg 1420 f . 9 http://www.doksihu A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ bemutatása 1. táblázat : Szövetkezeti tagsági adatok 1998. 1999. 2000. 2001. XII.31 XII.31 XII.31 XII.31 Szövetkezeti tagok száma (f0) 3493 3225 957 924 Részjegyállomány (e Ft) 3612 3728 4799 4629 1 tagra jutó alaprészjegy (Ft/f0) 1020 1049 5000 5000 Célrészjegyállomány (e Ft) 8056 7849 7121 6039 Tagokra nevesített üzletrész (e Ft) 96462 67608 41469 32714 Megnevezés A szövetkezeti üzletrészek megléte egyre inkább olyan tényez nek min sül, amely középtávon nem csupán pénzügyi problémát jelent, hanem a gazdasági tevékenységet, egyáltalán a vállalat létét is alapvet en érinti, ezért további feladat a kint lév üzletrészek fokozott visszavásárlása, hogy a jöv beni átalakulás – melynek keretében 2006-ig át kell alakulni Rt-vé vagy Kft-vé - minél zökken mentesebben

történjen. 3.2 A szövetkezet szervezeti felépítése A szövetkezet sajátos önkormányzat alapján mJködik. Az önkormányzat alapvet tartalma, hogy a tagság maga dönt a szövetkezet mJködésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit érint minden kérdésben. Választás útján létrehozza az alapszabályban megjelölt szerveket. testületi Ellen rzi a szövetkezet szerveinek mJködését, tisztségvisel inek tevékenységét. A tisztségvisel ket és a vezet ket beszámoltatja A szövetkezet testületi szervei : a) közgyJlés b) küldöttgyJlés c) igazgatóság d) felügyel bizottság e) területi ügyintéz k 10 http://www.doksihu A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ bemutatása a) Közgy lés A szövetkezet legf bb testületi szerve a közgyJlés, - a tagok nagy számára és a mJködési terület nagy kiterjedésére, tagoltságára figyelemmel – amelyet részközgyJlési formában mJködtet. b) Küldöttgy lés A küldöttgyJlés a szövetkezeti

tagság kiemelten fontos önkormányzati szerve, ahol a tagok jogaikat, az általuk megválasztott küldöttek által gyakorolják. A szövetkezet 45 f küldöttét 3 éves id tartamra a tagok részközgyJléseken nyílt szavazással választják meg. A küldöttgyJlésen tanácskozási joggal bármely szövetkezeti tag részt vehet. c) Igazgatóság A szövetkezet küldöttgyJlése a szövetkezeti tagok sorából titkos szavazással 3 évi id tartamra 7 tagú igazgatóságot választ. Az igazgatóság tagjai közül választja meg elnökét. Az igazgatóság tagjainak legalább 4 tagját szövetkezeti munkaviszonyban nem álló tagok közül kell megválasztani. Az igazgatóság tevékenységéért a küldöttgyJlésnek tartozik felel sséggel. Tevékenységér l, a szövetkezet általános helyzetér l, gazdálkodásáról évente legalább egy esetben a küldöttgyJlésnek köteles beszámolni. d) Felügyel bizottság Ellátja a tagok tulajdonosi érdekeinek képviseletét,

ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjed ellen rzést végezhet. A küldöttgyJlés a szövetkezeti tagok sorából titkos szavazással 3 évi id tartamra 5 tagú felügyel bizottságot választ, a bizottság tagjai közül választja meg elnökét. A felügyel bizottság a szövetkezet igazgatóságától, elnökét l és minden más vezet jét l független, kizárólag a küldöttgyJlésnek van alárendelve, és annak tartozik felel sséggel. Elnöke és tagjai szövetkezeti munkaviszonyban nem állhatnak. A szövetkezet illetékes szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyel bizottság javaslatait, indítványait és azokban határozni. A felügyel bizottság elnöke vagy a felügyel bizottság által megbízott tagja az igazgatósági üléseken és a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyel bizottság az ellen rzéseihez, vizsgálataihoz küls szakemberek közremJködését igénybe

veheti. 11 http://www.doksihu A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ bemutatása e) Területi ügyintéz k A szövetkezet területi részközgyJlései a községekben él tagjai érdekeinek képviseletére minden községben nyílt szavazással helyi területi ügyintéz t választ 5 évi id tartamra. A területi ügyintéz k a megválasztó részközgyJlések és a szövetkezet igazgatósága irányításával mJködnek. 2. táblázat : Szervezeti séma Funkció szint Döntési helyek Ellen0rzési szervek 1. szint KözgyJlés 2. szint KüldöttgyJlés 3. szint Igazgatóság Felügyel bizottság 4. szint Dolgozói apparátus Könyvvizsgáló (A szövetkezet szervezeti felépítését lásd a 2. számú mellékletben) 3.3 M@ködési terület, piaci helyzet Elmondható, hogy alig van település, ahol az ÁFÉSZ-ek tevékenysége nincs jelen. A vidék életfeltétele a fogyasztási és értékesít szövetkezetek léte. Szövetkezetekre a kisemberek miatt szükség van.

Mindezek ellenére elmondható, hogy els sorban a kistelepüléseken, a hátrányos helyzetJ térségekben küszködnek a szövetkezetek. A hátrányos helyzetJ megyékben mJköd ÁFÉSZ boltok problémája els sorban az alacsony vásárlóer b l adódik. Ennek feloldására csak úgy látnak lehet séget, ha az ÁFÉSZ-ek a differenciált igényekhez alkalmazkodva – közös beszerzés el nyeit kihasználva – olyan beszerzési forrásokat kutatnak fel, amelyek által a hátrányos helyzetJ megyékben az ottani igényekhez igazodva olcsóbb áruválasztékot tudnak biztosítani. Az a tapasztalat, hogy a fogyasztási szövetkezetek nem tudják felvenni a versenyt a nagy multinacionális cégekkel. Ezek az alacsonyabb áraikkal és kedvez bb beszerzéseik nyomán tudnak versenyképesek lenni. A nagy cégek t ketermel vállalkozások, s nem t két nyelnek el. A multinacionális cégek mind jelent sebb szeleteket hasítanak ki a piacból, egyre inkább osztozni kell ezen kereskedelmi

cégekkel. Ezek – háttért kéjüknél fogva – sokkal versenyképesebbek az ÁFÉSZ-eknél. A szövetkezetek azonban felvették a „kesztyJt”, egyre edzettebben fogadják a versenyfeltételek eltolódását. 12 http://www.doksihu A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ bemutatása Az elmúlt években a gazdaságtalanul üzemel , illetve csak jelent s költségráfordítással, veszteségesen felújítható üzleteket, használaton kívüli épületeket a szövetkezet nagyrészt értékesítette, a nem kell hatékonysággal mJköd egységeket pedig bérbe adta. A felsorolt intézkedések eredményeképpen jelent sen megváltozott az ÁFÉSZ struktúrája, üzemeltetési módja, valamint tevékenységi köre. Míg öt évvel ezel tt a hagyományos bolti kiskereskedelmi egységek száma 32 volt, ez 2001 decemberére lecsökkent 24-re. A bérletes vendéglátó egységeknél ez az arány 29-r l 11-re változott A kiskereskedelmi üzemágnál történt változás után sem

csökkent a forgalmuk, s t az öt év alatt 30%-os növekedést értek el. A struktúraváltozás tehát kedvez en hatott a szövetkezet gazdálkodására. 13 http://www.doksihu Számviteli politika 4. Számviteli politika [6] [7] A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a Számviteli tv. végrehajtására vonatkozó el írásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a vállalkozás sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel számviteli rendszer kialakítását, illetve mJködését. A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes el írásait külön szabályzatok rögzítik, melyek a következ k : • a számlarend, • az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, • az eszközök és a források értékelési szabályzata, • a pénzkezelési szabályzat. 4.1 Beszámolási és könyvvezetési forma A számviteli törvényben foglalt el írások

figyelembevételével a vállalkozás éves beszámolót készít. A beszámolási formához igazodóan kett s könyvvezetés keretében rögzíti a tevékenysége során el forduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményeket. A számviteli törvény el írása szerint az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti – a vállalkozónál maradó adózott – eredményének levezetését – ellen rzés, önellen rzés esetén elkülönítetten az el z év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító tételeket is – tartalmazza, továbbá az eredmény keletkezésére, módosítására ható f bb tényez ket, a mérleg szerinti eredmény összetev it, kialakulását mutatja be. A társaság forgalmi költség eljárással készíti eredménykimutatását. 4.2 Terv szerinti értékcsökkenési leírás Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett

bekerülési (beszerzési, illetve el állítási) értékét 14 http://www.doksihu Számviteli politika azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket el reláthatóan használni fogja a társaság. Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerJen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelel en használják. 4.21 Az immateriális javak értékcsökkenése Az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolására – egyes esetekben – a Szt. kötelez en betartandó id korlátokat állapít meg A törvényben meghatározott futamid k figyelembevételével a következ k szerint történik az elszámolandó értékcsökkenések megállapítása : a) Vagyoni érték jogok • terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának id tartama : 6 év • az elszámolásra kerül értékcsökkenés meghatározása : bruttó érték alapján,

lineáris módszerrel történik • az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veend mérték : 20 % b) Üzleti vagy cégérték • terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának id tartama : 5 év • az elszámolásra kerül értékcsökkenés meghatározása : bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik • az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veend mérték : 20 % c) Szellemi termékek • terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának id tartama egyedi elbírálás alapján történik • az elszámolásra kerül értékcsökkenés meghatározása : bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik • az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veend mérték : 10 % 15 http://www.doksihu Számviteli politika 4.22Tárgyi eszközök értékcsökkenése Az alábbi tárgyi eszközöknél az elszámolásra kerül értékcsökkenés meghatározása bruttó érték

alapján, lineáris módszerrel történik. 3. táblázat : Tárgyi eszközök értékcsökkenése Tárgyi eszközök Leírási kulcs (%-ban) Épületek 2 Építmények 6 Termel gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 14,5 Üzemi (üzleti) gépek, berendezések és felszerelések 14,5 Egyéb jármJvek 20 Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 14,5 A szövetkezet az 50 ezer forint egyedi beszerzési, el állítási érték alatti un. kis értékJ vagyoni értékJ jogok, szellemi termékek, valamint tárgyi eszközök bekerülési értékét a használatba vételkor egy összegben elszámolja értékcsökkenési leírásként. 4.3 Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabálya • a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz a vállalkozási tevékenység miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve

hiány következtében rendeltetésének megfelel en nem használható, illetve használhatatlan; • a vagyoni érték jog a szerz dés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthet ; Bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével jegyz könyvet kell készíteni. Ha a tárgyi eszköz, a beruházás gondatlanság, karambol, elemi csapás vagy egyéb káresemény következtében megsemmisült, az eszközt állományból ki kell vezetni és nettó 16 http://www.doksihu Számviteli politika értékét egyéb ráfordítások között – és nem értékcsökkenési leírásként – kell elszámolni, mivel ilyenkor az eszköz nem marad állományban. 4.4 Értékvesztés elszámolásának feltételrendszere A Szt. el írja, hogy értékvesztést kell elszámolni • a gazdasági társaságban lév – tulajdoni részesedést jelent –

befektetéseknél, • a hitelviszonyt megtestesít , egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál, • a vásárolt készleteknél, abban az esetben, ha mérlegkészítéskor azok piaci értéke tartósan és jelent sen alacsonyabb, mint a nyilvántartás szerinti értéke. A vev , az adós min sítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés id pontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés id pontjáig rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérül összege közötti – veszteségjellegJ – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelent s összegJ. 4.5 Az egyes eszközök értékelése Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket a mérlegben nettó értéken – a beszerzési, az el állítási költségek, valamint a Szt. és a

társaság Számviteli politikája alapján megállapított terv szerinti, valamint terven felüli értékcsökkenésének különbözeteként – kell szerepeltetni. A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerJ használatához szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési árban érvényesített értéke is a beszerzési költség része. A tárgyi eszközöknél értéket növel beszerzési költségként kell figyelembe venni • a meglév tárgyi eszköz b vítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefügg munkát, továbbá 17 http://www.doksihu Számviteli politika • az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét is, kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkát. A befektetett pénzügyi eszközöket a

beszerzéskor beszerzési értékükön kell állományba venni. A befektetett pénzügyi eszközöket a mérlegben bekerülési értékük, valamint az értékvesztés különbözeteként kell szerepeltetni. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok beszerzési költsége a tényleges vételáruk. Ezen értékpapírokat beszerzési értékükön kell állományba venni Ha a t zsdén jegyzett, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír t zsdei árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megel z en legalább egy éven keresztül) alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, az értékpapírt az utolsó közzétett átlagárfolyama alapján kell értékelni. A t zsdén nem jegyzett értékpapírokat a mérlegben a bekerülési értékük, valamint az értékvesztés különbözeteként kell szerepeltetni. A szövetkezetnél a megvásárolt értékpapírok befektetett pénzügyi eszközzé, illetve forgóeszközzé min sítésére a f könyvel jogosult. A

kiskereskedelmi árukat év közben eladási áron tartják nyilván. Év végén a felvett leltárak alapján kiszámított árrés %-kal számolják ki a zárókészletre jutó árrés összegét, így az eladási ár és a készletre jutó árrés reálisan mutatja a kiskereskedelmi árukészlet beszerzési árát. 4.6 A mérlegben szerepl0 források értékelésének általános szabálya A saját t két, a kötelezettségeket a mérlegben a könyv szerinti értéken kell kimutatni, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével. 18 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete 5. A szövetkezet vagyoni helyzete A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. 5.1 Vagyoni struktúra A mérleg nagyvonalú elemezésére alkalmas módszer lehet az egyes eszköz- és forráscsoportok megoszlási viszonyszámainak kiszámítása több id szakra vonatkozóan. Az

eltérések felhívják a figyelmet a lényeges folyamatokra, legalábbis a részletesebben elemzend területekre.[3] 4. táblázat : Bels0 arányok elmozdulásai Megnevezés 1998 1999 2000 2001 megoszlás % - ban A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív id0beli elhatárolások Eszközök összesen D. Saját t0ke I. Jegyzett t0ke II. T0ketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id0beli elhatárolások 55,22 0,52 32,01 22,69 44,66 23,04 7,30 14,32 0,12 100,00 60,09 49,25 1,99 8,04 0,81 35,85 10,17 25,68 4,06 59,66 0,30 30,16 29,20 40,19 20,83 10,60 0,35 8,41 0,15 100,00 58,26 46,10 9,25 0,91 2,00 38,57 8,76 29,81 3,17 62,04 0,16 32,4 29,48 37,84

19,72 9,22 1,71 7,19 0,12 100,00 60,22 44,67 1,81 -9,71 19,68 3,77 37,90 2,65 35,25 1,88 58,44 0,10 38,40 19,94 41,48 16,85 9,54 15,09 0,08 100,00 54,48 25,36 1,56 3,60 19,44 4,52 42,39 7,56 34,83 3,13 Források összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 19 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete A táblázat adataiból látható, hogy az eszközök nagyobb hányadát változatlanul a befektetett eszközök képzik. Az immateriális javak ugyan kismértékJ csökkenést mutatnak, ez a szövetkezet tulajdonában lév bérleti jogok értékcsökkenési leírása miatt következett be. A vizsgált id szak els három évében megállapítható, hogy a befektetett eszközök, ezen belül mind a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök aránya növekedett a forgóeszközök terhére, mely kedvez nek ítélhet . A befektetett pénzügyi eszközök állományának növekedése az OTP Optima értékpapírok beszerzéséb l származott. A tevékenységet

közvetlenül szolgáló ingatlanok állományának növekedése a bolthálózat szélesítéséb l fakad. A 2001-ben ugyan kissé csökkent a befektetett eszközök és az aktív id beli elhatárolások aránya a forgóeszközök arány növekedése mellett, ugyanakkor a tárgyi eszközök területén megvalósított invesztálások eredményeként a befektetett eszközök állománya növekedett. A forgóeszközök részarányának növekedése kedvez tlen a stabilitás szempontjából, azonban miel tt véleményt mondanánk róla, részletesen is meg kell vizsgálni állományukat. Látható, hogy a készletek részaránya csökkent, ami jótékony hatással van a jövedelmez ségre, mivel a készletállomány kevesebb t két köt le. A mérlegben arányeltolódás figyelhet meg a pénzeszközök irányába, ennek a likviditás szempontjából van nagy szerepe, mivel ezek a leglikvidebb eszközök. Ezzel szemben negatívumként ítélhet meg az egyéb követelésállomány

növekedése, mely a kölcsönnyújtásoknak tulajdonítható. Jelent s eredményt sikerült elérnie a szövetkezetnek a fizetési fegyelem javításán, amelynek köszönhet en a vev kkel szembeni követelésállomány csökkent. A szövetkezet az adósok min sítéséb l megállapította, hogy a kétes kintlév ségek összege az árbevételhez képest nem jelent s, és a késedelmes követelések a 30 napot sem érik el, így céltartalék képzésére egyik évben sem volt szüksége. A saját t ke arányának csökkenése figyelhet meg a kötelezettségek arányának javára (a 2000. év kivételével), mely rontja a vállalkozás megítélését Részletes elemzés tárgya lehet, hogy mi okozta a kötelezettségek arányának növekedését. A vizsgálódás indokoltságát fokozza, hogy a szállítóállomány 1998-hoz képest majdnem a kétszeresére emelkedett. 20 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete A hosszú lejáratú kötelezettségek növekedését a

2001-ben felvett fejlesztési hitel okozta, ezt a növekedést nem tudta ellensúlyozni a célrészjegy állomány kis mértékJ csökkenése. 5.2 Fedezeti mutatók A vállalkozás anyagi, vagyoni helyzetének átfogó elemzése különböz mutatók felhasználásával történhet. Ilyen mutatók a fedezeti mutatók is 5.21 A befektetett eszközök fedezettsége A befektetett eszközök fedezettségét két mutató segítségével is jellemezhetjük. A befektetett eszközök fedezettsége azt mutatja, hogy a saját t ke milyen fedezetet biztosít a befektetett eszközökre. A befektetett eszközök fedezettsége I mutatóval vizsgálhatjuk a befektetetett eszközök és a saját források összhangját. A befektetett eszközök fedezettsége II. mutató azoknál a vállalkozásoknál számítható, amelyek rendszeresen vesznek igénybe idegen forrásokat a befektetett eszközök finanszírozására beruházási hitelek, tulajdonosi kölcsönök formájában. 5. táblázat : A

befektetett eszközök fedezettségének alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 % Befektetett eszközök fedezettsége I. 108,83 97,65 97,06 93,22 Befektetett eszközök fedezettsége II. 127,25 112,33 101,33 106,15 A mutató értéke 100 %-hoz közeli ezért még kedvez nek mondható, de észre lehet venni, hogy egyre nehézkesebbé válik a befektetett eszközöket csak saját t kével finanszírozni. Ezt a szövetkezet vezet i is észrevették ezért 2001-ben hitelt vettek fel az OTP Banktól. A befektetett eszközök fedezetének csökkenése a tárgyi eszközállomány nagymértékJ növekedésével és a kötelezettségek összegének emelkedésével hozható összefüggésbe. 21 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete 5.22 A tárgyi eszközök fedezettsége A tárgyi eszközök fedezettsége azt mutatja, hogy a legfontosabb befektetett eszköz állomány finanszírozására a saját t ke milyen mértékben nyújt fedezetet. Kedvez , ha

a saját t ke els sorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. A mutató értéke el nyös, ha 100 % feletti. Nemzetközi gyakorlatban a 150%-os teljesítmény az elfogadott. 6. táblázat : A tárgyi eszközök fedezettségének alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 185,81 141,85 % Tárgyi eszközök fedezettsége 187,74 193,16 Az ÁFÉSZ esetében a tárgyi eszközök fedezettsége mindegyik évben kedvez volt és stabil anyagi, vagyoni helyzetet mutatott. Bár jelent s csökkenés figyelhet meg az utolsó évben, ennek ellenére a szövetkezet teljes egészében saját t kéb l képes finanszírozni tárgyi eszközeit. Ez a csökkenés is a nagy összegJ tárgyi eszköz állományra és a megnövekedett kötelezettség állományra vezethet vissza. 5.3 T0keszerkezeti mutatók A vagyoni helyzet alakulásának értékelésére a t keszerkezeti mutatók a leginkább alkalmasak. A vállalkozás t kestruktúráját különböz mutatók

segítségével jellemezhetjük 5.31 T0keer0sség A Szt. szerint a saját t ke a vállalkozó vagyonának saját forrása, amelyet a vállalkozás alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen rendelkezésre. Mivel nem csak meghatározott ideig áll a vállalkozás rendelkezésére, ezért a saját t ke az eszközök saját, tartós forrásának tekinthet . A tulajdonosok a vállalkozás tevékenységéhez szükséges t két id korlát nélkül – általában a vállalkozás megszJnéséigkötelesek nyújtani. 22 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete Rendkívül fontos mutatója a vállalkozás helyzetének a saját t ke nagysága egyrészt, mert alakulása befolyásolja a vállalkozás jövedelmez ségének megítélését, másrészt ez adja a vállalkozás kötelezettségeinek biztosítékát, harmadrészt pedig jelzi a vállalkozás hitelképességét.[4] A vállalkozás saját t kéje a következ részekb l tev dik össze : • jegyzett t ke, • t

ketartalék, • eredménytartalék, • lekötött tartalék, • értékelési tartalék, • mérleg szerinti eredmény. A mérlegben a saját t ke részeként kell kimutatni a jegyzett, de még be nem fizetett t ke összegét negatív el jellel. Ez a tulajdonosok által még be nem fizetett összeg, így lehet vé teszi a saját t ke valós, ténylegesen rendelkezésre álló nagyságának bemutatását. A saját t ke a mérleg f összegéhez viszonyított aránya jelenti a t keer sséget. 7. táblázat : A t0keer0sség alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 60,22 54,48 % T0keer0sség 60,09 58,26 Kedvez nek a mutató növekedése tekinthet ; kötelezettségek általában minden vállalkozásnál vannak, így 100 %-os vagy azt közelít érték nehezen képzelhet el. Ha a mutató értéke 30 % alá csökken, kritikus helyzetet idézhet el . Megállapítható, hogy a saját t ke mindegyik évben meghaladta az idegen t ke nagyságát. Annak ellenére,

hogy a 2001-ben romlott a mutató értéke még így is kedvez nek ítélhet . A csökkenés annak a következménye, hogy kötelezettségek nagyobb mértékben n ttek (29,67 %-kal), mint a saját t ke (4,9 %-kal). 23 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete 5.32 A kötelezettségek részaránya A kötelezettségek három f részre bonthatók : hátrasorolt, hosszú lejáratú (egy éven túl) és rövid lejáratú (egy évben esedékes) tartozásokra. A Szt. el írásai szerint kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerz désekb l ered , pénzformában teljesítend fizetések, amelyeket a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelez , a kölcsönz már teljesített, és a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek az idegen forrásokat testesítik meg. Az idegen forrás olyan tartozást jelent, amelynek fedezete a saját t ke

és amely tartozásokat – a vállalkozás megszJnése esetén – el ször kell kiegyenlíteni, csak az ezek után fennmaradó t kerész osztható fel a tulajdonosok között. A kötelezettségeknek, mint idegen forrásoknak rövid és hosszú lejáratú kötelezettségekre bontása rendkívül fontos a vállalkozás likviditása szempontjából, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségek tartós idegen forrásként állnak a vállalkozó rendelkezésére.[4] A kötelezettségek részaránya mutató a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket is figyelembe veszi. 8. táblázat : A kötelezettségek részarányának alakulása 1998 Mutató megnevezése 1999 2000 2001 37,90 42,39 00/99 01/00 % 35,85 Kötelezettségek részaránya 38,57 9. táblázat : A kötelezettségek állományváltozásának alakulása Megnevezés 1998 1999 2000 2001 99/98 e Ft Index %-ban Hosszú lej. köt 24782 22805 7121 23539 92,02 31,23 330,56 Rövid lej. köt

62565 77593 94706 108496 124,02 122,05 114,56 Köt. összesen 87347 100398 101827 132035 114,94 101,42 129,67 A kötelezettségek részaránya viszonylag állandó, messze van a kritikusnak mondható 70 %-os szintt l. Megfigyelhet , hogy a 2000-ben jelent sen csökkent a hosszú 24 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete lejáratú kötelezettségek állománya, ennek oka, hogy az ÁFÉSZ eladta a Ferrosüt érdekeltségét és vele együtt az Egzisztencia hitel állományától is megszabadult. 2001-ben újra visszaállt a megszokott 22-24000 e Ft szintre az újabb hosszú lejáratú hitelkérelemnek köszönhet en. Ennek, és a rövid lejáratú kötelezettségek gyarapodásának tulajdonítható a kötelezettségek részarányának növekedése 2001-ben. A rövid lejáratú kötelezettségek emelkedése a szállítóállomány növekedésének tudható be. A kötelezettségek részarányának állandósága vagy növekedése megfelel szintJ jövedelmez

ség esetén nem tekinthet feltétlenül negatív jelenségnek. 5.33 A saját t0ke növekedésének mértéke „Az egyperiódusú hozamokat az id szak végi kamatfizetésb l határozzák meg úgy, hogy az éves kamatot az id szak eleji t kére vonatkoztatják. Csakhogy az éves eredmény nem csupán az év végén áll rendelkezésre, hanem az üzleti év valamennyi ráfordításának és bevételének egyenlegéb l keletkezik. A bevételek az év során folyamatosan folynak be a vállalathoz, és kerülnek állandóan újrabefektetésre. Ehhez adódik hozzá – adott esetben az a további t kebefizetés, amely a saját t ke állományát növeli, és az id szak végéig a korábban befizetett t kével együtt kamatozik. Ezért szükséges az egyszerJ hozamszámítás módosítása. Mivel azonban nem ismerjük az éven belüli kamatozás mértékét és futamidejét, egyszerJsítésképpen a saját t két állítottuk be a mutatóba.”1 „Az eredeti (jegyzett) t ke és a mJködés

éveiben felhalmozott t ke tárgyévben megvalósult további emelkedésének mértékét fejezi ki.”2 10. táblázat : A saját t0ke növekedése mértékének alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 6,26 8,29 % A saját t0ke növekedésének mértéke 1,35 3,44 Látható a növekedési tendencia a szövetkezetnél, tehát a vállalkozásba befektetett t két hatékonyan mJködtetik. Ezt a pozitív mutatót a mérleg szerinti eredmény évr l-évre történ emelkedése okozta. 1 2 [5.] mJ 67 oldal [3.] mJ 44 oldal 25 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete 5.34 A saját t0ke jegyzett t0ke aránya A vagyoni helyzet elemzésére alkalmas mutató a saját t ke jegyzett t ke aránya mutató, amely megmutatja, hogy a jegyzett t kéhez viszonyítva a saját t ke nagyságában milyen változást hozott létre a t ketartalék, az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény. Minél nagyobb a mutató értéke, annál kedvez bb a növekmény és

az induló t ke aránya. A mutató 1 feletti értéke a kedvez , amit a szövetkezet teljesített, hiszen az 1nél kisebb mutató t kevesztésre utal, amely ha tartóssá válik, a szövetkezetnek le kell vonni a megfelel következtetéseket. A szövetkezetnél ez már csak a pozitív mérleg szerinti eredmény miatt sem következhetett be, de ezen kívül még a megfelel nagyságú eredmény- és t ketartalék is biztosítékot nyújt. 11. táblázat : A saját t0ke jegyzett t0ke arányának alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 fordulatokban A saját t0ke jegyzett t0ke aránya 1,22 1,26 1,34 2,15 A 2001-ben történ nagyobb mértékJ növekedés a jegyzett t ke leszállításából adódott. 5.35 A saját t0ke fordulatszáma A mutató megmutatja, hogy a saját t ke hányszor fordul meg a nettó árbevételben. Minél magasabb a mutató értéke 1-nél, annál stabilabb a vagyoni helyzet. A saját t ke forgási sebessége növekszik, ha adott kapacitás

mellett n az árbevétel, vagy ha ugyanakkora árbevételt kevesebb t kelekötéssel érünk el. Csökken abban az estben, ha – változatlan t kelekötés mellett – csökken a forgalom, vagy a vállalkozás növekedését nem kíséri a forgalom hasonló mértékJ b vülése. [5] 12. táblázat : A saját t0ke fordulatszámának alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 fordulatokban A saját t0ke fordulatszáma 5,79 6,37 6,15 6,41 26 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete A mutató alapján megállapítható, hogy a társaság vagyoni helyzete mindegyik évben stabil volt. A kisebb mértékJ emelkedés az árbevétel nagyobb arányú növekedésével magyarázható. 5.36 Az eszközök fordulatszáma Az eszközök fordulatszáma mutató is alkalmas a vagyoni helyzet elemzésére, hiszen megmutatja, hogy a vagyon hányszor fordul meg a nettó árbevételben. 13. táblázat : Az eszközök fordulatszámának alakulása : Mutató megnevezése 1998

1999 2000 2001 fordulatokban Az eszközök fordulatszáma 3,47 3,71 3,70 3,49 Az eszközök fordulatszáma mutató stabil vagyoni helyzetet mutat, hiszen minden évben 1 feletti értéket vett fel. A 2001-ben lév kis mértékJ csökkenés a tárgyi eszközök, valamint a forgóeszközök nagyobb mértékJ növekedése miatt következett be. 5.4 Az egyes mérlegtételek részletes elemzése 5.41 Tárgyi eszközállomány alakulásának értékelése A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembe helyezték-e vagy sem. A mérlegben való csoportosításuk: • ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékJ jogok, • mJszaki berendezések, gépek, jármJvek, • egyéb berendezések, felszerelések, jármJvek, • tenyészállatok, • beruházások, • beruházásokra adott el legek, • tárgyi

eszközök értékhelyesbítése. 27 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete A tárgyi eszközök állagának vizsgálata a relatív eltérések módszerével történik, a következ mutatószámok segítségével. 14. táblázat : A tárgyi eszközök állagának, használhatóságának alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 % Használhatósági fok 57,08 56,14 57,55 63,06 Elhasználódottsági fok 42,92 43,86 42,45 36,94 Tárgyi eszközök megújítási mértéke 2,75 4,03 10,43 5,63 Az tekinthet kedvez nek, ha a tárgyi eszközök használhatósági foka minél közelebb van 100%-hoz. Csökkenése az állag romlására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. Az ÁFÉSZ-nél ez a mutató nem a legmegfelel bb, viszonylag állandó értéken „mozog” csak a 2001. évben tapasztalható javulás a mutató értékében Ebben az évben a szövetkezet nagyobb értékJ üzlethelység

vásárlásába kezdett. Ennek ellenére a tárgyi eszközök megújítási mértéke mutató értéke mégis csökkent, aminek oka, hogy a beruházások még nem lettek aktiválva. A tárgyi eszközök elhasználódottsági foka éppen ellentétes jelentésJ a használhatósági fokkal, így e mutató legkedvez bb értékét 2001-ben vette fel. Lényeges információ az is, hogy a vállalkozás a tárgyi eszközeit évente milyen mértékben újítja meg. Erre a kérdésre ad választ a tárgyi eszközök megújítási mértéke mutató. A mutatókból látható, hogy a szövetkezetnél ez alacsony, nem is csoda, hiszen nem termel vállalkozásról van szó, tárgyi eszközeit nem gépek alkotják - amelyeket bizonyos id közönként ki kell cserélni -, hanem épületek, építmények. 5.42 Készletek alakulásának elemzése „A készletek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetetten szolgáló anyagi eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi

folyamatban vesznek részt, tehát 28 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete nem tartósan szolgálják a tevékenységet, egy éven belül felhasználásra vagy értékesítésre kerülnek.”1 Csoportosításuk a mérlegben: • anyagok, • befejezetlen termelés és félkész termék, • növendék, hízó- és egyéb állatok, • késztermékek, • áruk, • készletre adott el legek. A készletek alakulásának elemzésére alapvet en a relatív eltérések módszere ajánlott. Mivel a szövetkezet kiskereskedelemmel foglalkozik, ezért minket els sorban az áruk tárolási idejének alakulása érdekel. 15. táblázat : Áruk átlagos tárolási idejének alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 24 22 nap Áruk átlagos tárolási ideje 29 25 Megállapítható, hogy ezen értékek tendenciája kedvez , a szövetkezetnek egyre kevesebb t kéjét köti le az áruk tárolása. A készletek alakulásának elemzésekor célszerJ

vizsgálni a készletek forgási sebességét is. „A forgóeszközök a vállalkozás mJködése következtében körforgást végeznek. A pénzeszközökb l részben beszerzett és felhasznált anyagok, részben egyéb termelési ráfordítások következtében befejezetlen, félkész, kés bb késztermék keletkezik, ami értékesítés révén kintlév séggé, majd a körforgás befejezésével pénzeszközzé változik. A forgóeszközök, és benne a készletek, értéke tehát megtérül, így új körforgás kezd dhet. A forgóeszközök megtérülése, tehát a körforgás id tartama vállalkozásonként különböz , s t ugyanannál a vállalkozásnál sem állandó. A vállalkozásoknak fontos 1 [3.] mJ 76 oldal 29 http://www.doksihu A szövetkezet vagyoni helyzete gazdasági érdeke, hogy ez az id tartam a lehet legrövidebb legyen. Ezért a készletalakulás elemzésének kiemelt területe a forgási sebesség vizsgálata.”1 16. táblázat : Készletek

forgási sebességének alakulása Mutató megnevezése Készletek forgási sebessége - fordulatokban - napokban Id0szak 1998 1999 2000 2001 15,10 17,82 18,78 20,73 24 20 19 18 A készletek forgási sebességének növekedése kedvez a szövetkezet számára, mert a készletek többször fordultak meg az árbevételben, ez azt jelenti, hogy ugyanakkora készletmennyiséggel nagyobb árbevétel lebonyolítására volt képes a vállalat. Ez kisebb t kelekötéssel jár, ami a hatékonyság alakulására van kedvez hatással. 1 [2.] mJ 410 oldal 30 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása 6. A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása A vállalkozások tevékenységének elemzése során vizsgálhatjuk a pénzügyi, likviditási helyzetet is. A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata során a fizet képesség, a fizetési készség és a fizetési gyakorlat elemzésére kell hangsúlyt fektetni. A likviditási mutatók a vállalkozás

pénzügyi stabilitását mutatják. A mutatók a mérleg és az eredménykimutatás adataiból számíthatók. 6.1 Likviditási mutatók A likviditás elemzése a likvid eszközöknek és kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. 6.11 Általános likviditási mutató A mutató a pillanatnyi pénzügyi, likviditási helyzetet nem mutatja, csak általános képet fest. Akkor kedvez , ha minél magasabb 100-nál 17. táblázat : Általános likviditási mutató alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 99,84 97,86 % Általános likviditási mutató 124,58 104,20 A szövetkezet pénzügyi helyzetének folyamatos romlását jelzi a mutató, de szerencsére csak általános következtetéseket lehet ebb l levonni, a pillanatnyi likviditási helyzetet nem mutatja, mindenesetre figyelmeztet jelzés. A romlás oka a kötelezettségek nagyobb mértékJ növekedése volt. 31 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása 6.12

Rövid távú likviditási mutató 18. táblázat : Rövid távú likviditási mutató I alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 107,35 119,09 % Rövid távú likviditási mutató I. 173,93 134,82 A mutató segítségével a szövetkezet fizet képessége vizsgálható meg. A likviditás olyan fizet képességet jelent, amely biztosítja a kötelezettségek id ben való teljesítését. A mutató jelzi, hogy a különböz likviditási fokozatú eszközök összege hány százalékát fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeknek. Hazánkban a 170-180 % körüli érték az elfogadott, míg külföldön ez 200 %. A biztonságosnak min síthet értéket csak 1998-ban érte el a szövetkezet, a többi évben lév alacsonyabb érték a szállítói kötelezettségállomány növekedésének tudható be. 2000-ben történ kismértékJ emelkedés a forgóeszközök, ezen belül a bankbetétek gyarapodásának köszönhet . Bár a mutató értéke az utolsó három

évben nem éri el az elfogadott szintet, a forgóeszközök még így is tudják biztosítani a rövid lejáratú kötelezettségek fedezetét. 6.13 Gyorsráta 19. táblázat : Gyorsráta alakulása Id0szak Mutató megnevezése Gyorsráta 1998 1999 2000 2001 0,84 0,65 0,51 0,71 A mutató pénzügyi tartalma azt fejezi ki, hogy a szövetkezet képes lenne-e rövid lejáratú eszközeivel fedezni rövid távú forrásainak azonnali kifizetését. Vagyis a teljesen mobil pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest. Értéke 0,6 – 1,8 között kedvez , ezért az ÁFÉSZ-nél 2000. év kivételével jól alakultak a gyorsráta mutató értékei. A romlás oka, hogy 2000-ben a rövid lejáratú kötelezettségek nagyobb mértékben növekedtek, míg a forgóeszközök ezen belül is a készletek csökkentek. 32 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása 2001-ben lév javulást a pénzeszközök állományának

ugrásszerJ emelkedése befolyásolta. 6.14 Hitelfedezettségi mutató A mutató azt jelzi, hogy a szövetkezet követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Értéke 100 % felett kedvez 20. táblázat : Hitelfedezettségi mutató alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 26,16 27,39 % Hitelfedezettségi mutató 28,44 35,55 A hitelfedezettségi mutató értékei 100 % alattiak, ami borzalmasan rossz; a cégnek sokkal nagyobb összegJ adóssága volt, mint követelése év végén a vizsgált években. Ezen a téren a szövetkezetre komoly feladatok várnak a jöv ben. 6.15 Dinamikus likviditási mutató A dinamikus likviditási mutató arra ad választ, hogy a szövetkezet üzemi (üzleti) tevékenységének eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre. 21. táblázat : Dinamikus likviditási mutató alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 -1,95 8,96 %

Dinamikus likviditási mutató -27,80 2,52 Az 50 %-os kedvez nek mondható szintt l igencsak távol állnak az értékek. S t 1998-ban és 2000-ben is negatív értéket vett fel, ami arra utal, hogy az ÁFÉSZ alaptevékenysége veszteséges. 2001-ben valamelyest javult a helyzet, de így is csak 8,96 %-os fedezetet nyújt az üzemi tevékenység eredménye a rövid távú kötelezettségekre. A javulás az árbevétel nagyobb mértékJ emelkedésének (9,36 %-os) köszönhet . (míg ez a megel z id szakban csak 3 %-os volt) 33 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása 6.16 Hosszú távú likviditási mutató A mutató az év üzleti tevékenységének eredményét az összes kötelezettséghez méri. Jelzi, hogy az üzleti tevékenység eredménye milyen fedezetet biztosít hosszú távon a kötelezettségekre. Kedvez nek tekinthet , ha 30 % feletti 22. táblázat : Hosszú távú likviditási mutató alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000

2001 -1,81 7,36 % Hosszú távú likviditási mutató -19,91 1,95 Sajnos a mutató értéke a szövetkezetnél nagyon alacsony, amire számítani is lehetett a korábbi mutatókból. A kedvez tlen értékek a kötelezettségek nagy állományára, valamint az üzleti eredmény alacsony voltára vezethet vissza. Összegezve a likviditási mutatókat megállapítható, hogy a szövetkezet likviditási helyzete korántsem stabil a vizsgált id szak alatt. Talán a legrosszabb évnek a 2000 mutatkozott. Szerencsére 2001-ben valamelyest javult a helyzet, de van még mit tenni a helyzet javítása érdekében. Els sorban a magasabb szállítói kötelezettségállományban látom a hibát. 6.2 A vev0 – és szállítóállomány mutatói 6.21 A vev0állomány aránya a szállítóállományhoz 23. táblázat : A vev0állomány arányának alakulása a szállítóállományhoz Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 25,96 20,13 % A vev0állomány aránya a

szállítóállományhoz 33,43 45,80 A vev állomány aránya a szállítóállományhoz mutató megmutatja, hogy a szövetkezetnél a vev követelések mindegyik évben elmaradnak a szállítóállomány értékét l. Ez egyrészt kedvez , mivel jelzi, hogy a vev állományt a szállítóállomány 34 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása finanszírozza, a vev követelések gyorsabban befolynak, mint ahogy a szövetkezet a szállítói tartozásait kiegyenlíti. Másrészt viszont a ki nem egyenlített szállítói állomány magas értékére utal, és fizetési nehézségeket jelez. A romlást a szállítói állomány növekedése, valamint a vev állomány csökkenése együttesen okozta. 6.22 A vev0k forgási sebessége 24. táblázat : Vev0k forgási sebességének alakulása Mutató megnevezése Id0szak Vev0k forgási sebessége 1998 1999 2000 2001 - fordulatokban 56,67 37,02 50,75 65,50 6 10 7 6 - napokban A vev k forgási

sebessége mutatja, hogy a vev állomány körülbelül 6-10 napi értékesítési árbevételnek felel meg, és ebb l következ en évente mintegy 37-65 fordulat megtételére alkalmas. Az utolsó években folyamatosan javult a forgási sebesség, ami a vev k javuló fizetési fegyelmét jelzi. Az 1999-es mélypont a vev állomány majd 75%-os emelkedésének tudható be, amit az árbevétel növekedése nem követett ilyen arányban. CélszerJ a vev állomány minél gyorsabb megtérülése érdekében olyan szerz déseket kötni, amelyek csökkentik a vev k futamidejét, így növelik azok forgási sebességét, javítják az eszközcsoport likviditását. 6.23 A szállítók forgási sebessége 25. táblázat : Szállítók forgási sebességének alakulása Mutató megnevezése Szállítók forgási sebessége - fordulatokban - napokban Id0szak 1998 1999 2000 2001 16,22 14,46 11,38 11,18 23 25 32 33 A szállítóállomány átfutási ideje a vizsgált id

szakban kedvez tlenül alakult. Egy teljes fordulat megtételéhez egyre több id re volt szükség, és így az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettségek kevesebbszer tudtak megtérülni az anyagi jellegJ 35 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása ráfordításokban, magasabb lett az anyagi ráfordításoknak az a része, amelyet pénzügyileg még nem rendeztek. A napokban megállapított forgási sebesség azt jelzi, hogy a szövetkezet fizetési fegyelme fokozatosan romlott, a szállítóknak egyre többet kellett várniuk a számlák kiegyenlítésére. Az ÁFÉSZ 1998-ban átlagosan 23 nap után teljesítette kötelezettségeit, azonban 2001-ben csak 33 nap után fizetett a szállítóknak. A vizsgált id szak alatt a szállítóállomány megduplázódott. Arra következtethetünk, hogy a cég likviditási problémákkal nézett szembe. 6.24 A vev0 és szállítóállomány alakulása 2. diagram : Vev&-és

szállítóállomány alakulása 90000 82527 80000 75548 70000 56966 e Ft 60000 50000 44727 40000 26090 30000 20000 19610 14953 16616 10000 0 1998 1999 2000 2001 Évek Vev állomány Szállítóállomány Mint látható, és ahogy már korábban is volt szó róla a vev állomány 1999 óta folyamatosan csökken a vev k fizetési fegyelme javulásának köszönhet en. Nincsenek határid n túli követelések, ezért az ÁFÉSZ-nél erre céltartalékot sem szükséges képezni. Ezzel szemben a szállítóállomány folyamatos növekedése komoly gondokat okozhat a szövetkezetnek, ha nem javít fizetési fegyelmén. 36 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása 6.3 Az eladósodottság elemzése A pénzügyi helyzet elemzése során célszerJ vizsgálnunk a vállalkozás eladósodottságát is, ugyanis minél nagyobb az eladósodottsági fok, annál negatívabban hat az idegen t kéb l történ finanszírozás a vállalkozás pénzügyi

biztonságára. „Míg az idegen t ke révén befolyt források csak meghatározott ideig állnak a vállalkozás rendelkezésére, a saját t ke átengedése majdnem mindig korlátlan id tartamra történik. Ráadásul az idegen t ke igénybevétele csaknem minden esetben el re rögzített kamatfizetési és t ketörlesztési kötelezettséggel jár, ami az eredmény alakulásától független likviditási megterhelést jelent.”1 A vállalat eladósodottsága többek között a következ mutatók segítségével elemezhet : • eladósodottság mértéke • nettó eladósodottság • adósságszolgálati mutató 6.31 Az eladósodottság mértéke 26. táblázat : Az eladósodottság mértékének alakulása 1998 Mutató megnevezése 1999 2000 2001 158,87 128,53 % Az eladósodottság mértéke 167,65 151,05 Az eladósodottság mértéke mutató a saját t ke és a kötelezettségek arányát mutatja, ami a vizsgált id szak els három évében meghaladta a

Magyarországon elfogadott 150 %os szintet. A nemzetközileg jónak mondható 200 %-tól viszont elmarad S t 2001-ben már hazai viszonylatban sem üti meg a mércét. A csökkenés okaként a rövid - és hosszú lejáratú idegen forrás igénybevétele nevezhet meg. 1 [5.] mJ 75 oldal 37 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása 6.32 Nettó eladósodottság 27. táblázat : Nettó eladósodottság alakulása 1998 Mutató megnevezése 1999 2000 2001 47,63 60,29 % 47,50 Nettó eladósodottság 48,02 A mutató jelzi, hogy a kintlév ségekkel csökkentett kötelezettségek hány százalékát teszik ki a saját t kének. ÉrtelemszerJen minél kisebb a mutató értéke annál jobb. A szövetkezet esetében ezek az értékek magasnak mondhatóak, hiszen a hazai átlag 20 % körüli. Különösen magas a 2001 évi adat, amit a hitelfelvétel növelt meg ennyire 6.33 Adósságszolgálati mutató 28. táblázat : Adósságszolgálati mutató

alakulása 1998 Mutató megnevezése 1999 2000 2001 240,94 96,31 % 34,26 Adósságszolgálati mutató 47,78 Az adósságszolgálati mutató megmutatja, hogy a vállalatnál képz d felhasználású jövedelem kötelezettségekre. Az els milyen mértékben nyújt fedezetet a hosszú szabad lejáratú két év alacsony értéke után 2000-ben jelent s javulás tapasztalható, ami annak köszönhet , hogy a szövetkezet eladta Ferrosüt érdekeltségét és megszabadult vele együtt az Egzisztencia hitel állománytól is. A 2001 évi csökkenés az újabb hitelkérelem miatt következett be. Ezt a jelz számot különösen a banki gyakorlatban a hitelképesség vizsgálatára alkalmazzák. Ez alapján sorolják az adósokat különböz kategóriákba : • 140 % felett I. osztályú adós • 120 % felett II. osztályú adós • 100 % felett III. osztályú adós 38 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása 6.4 Cash-flow kimutatás A

likviditás elemzésének másik módszere az éves cash-flow megállapítása. A nemzetközi gyakorlatban kötelez en el van írva a vállalkozások számára a mérleg és eredménykimutatás összeállítása mellett a cash-flow elkészítése is. Ez egy kimutatás, amely egy cég pénzeszközállományát, annak növekedését vagy csökkenését mutatja meghatározott id szakban. Pénzáramlást jelent; ennek figyelemmel kísérése a likviditás fenntartása miatt fontos a vállalkozások számára. F0bb funkciói : • a fels szintJ vezetés látja korábbi döntései pénzügyi kimutatásait • megmutatja, hogy a mJködés bevételei fedezetet biztosítanak-e a bels t keigényre • a kimutatás részletes vizsgálata el zi meg a fizetend osztalék mértékének meghatározását • választ adhatunk a vállalkozás kötelezettség teljesít képességére • jelzi a vállalkozás számára a küls finanszírozási igényt „A cash-flow kimutatás

összeállítása során a tevékenységeket általában három f csoportba soroljuk, és ennek megfelel en vizsgáljuk, hogy ezen tevékenységcsoportok, illetve mJveletek milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramlására, pénzfolyamataira.”1 A cash-flow kimutatás alakulását a vállalkozás • mJködési (üzleti v. operatív) tevékenysége, • befektetési (beruházási) tevékenysége és • pénzügyi tevékenysége befolyásolja. a) A szokásos üzleti tevékenység hatása a cash-flow alakulására Bevételként itt jelennek meg azok a pénzáramlások, amelyek az üzleti tevékenységb l (termelésb l), illetve értékesítésb l, szolgáltatásnyújtásból erednek. 1 [3.] mJ 52 oldal 39 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása Ugyancsak itt jelenik meg a más cégeknél meglév vagyonrészek után kapott osztalék és a kölcsönadott pénzeszközök utáni kamatbevétel is. Kiadásként itt jelennek meg az

üzemi tevékenységhez kapcsolódó kiadások, mint például a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek, valamint a vállalkozás által kifizetett kamatok, adók, illetékek is. b) A befektetési tevékenység hatása a cash-flow alakulására Bevételként a legfontosabb tételek az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséhez kapcsolódó bevételek, illetve a pénzügyi befektetési tevékenységgel összefügg bevételek. A kiadási oldalt ezek beszerzésével, illetve tevékenységével összefügg kiadások alkotják. c) A pénzügyi tevékenység hatása a cash-flow alakulására Bevételként jelennek meg a rövid és hosszú lejáratú hitelforrásokkal összefügg pénzbevételek (felvett hitelek, kölcsönök) Kiadásként az osztalékfizetéssel, a hitelforrások visszafizetésével összefügg pénzkiadások jelennek meg.[3] 29. táblázat : A szövetkezet cash-flow összetev0i 1998 Megnevezés 1999 2000 2001 e Ft %

e Ft % e Ft % e Ft % 34677 79,9 28776 69,5 42896 88,4 56909 72,5 Befektetési tevékenységb0l 8723 20,1 12656 30,5 5609 11,6 1554 2,0 0,0 - 0,0 - 0,0 20000 25,5 Források Folyamatos m@ködésb0l Pénzügyi m@veletekb0l Források összesen - 43400 100,0 41432 100,0 48505 100,0 78463 100,0 Felhasználások 23133 39,2 21695 39,9 24080 47,1 5914 11,7 Befektetési tevékenységhez 30346 51,4 29288 53,8 22678 44,4 40033 78,8 Pénzügyi m@veletekhez 5567 9,4 3433 6,3 4343 8,5 4838 9,5 Felhasználások összesen 59046 100,0 54416 100,0 51101 100,0 50785 100,0 Folyamatos m@ködéshez A táblázatból kiderül, hogy az ÁFÉSZ pénzforrásainak dönt hányada a folyamatos mJködésb l származott. 2001-ben a pénzügyi tevékenységb l származó pénzáramok 40 http://www.doksihu A pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása aránya magasabb volt, ami a 20 millió Ft-os hitelfelvételnek tudható be. A korábbi években talán

szükség lett volna a pénzügyi tevékenységb l származó pozitív pénzáramokra, mivel az operatív tevékenységb l származó pénzforrások csak részben nyújtottak fedezetet a napi mJködés és a befektetési tevékenység pénzszükségletére. A befektetési tevékenységb l származó forrás az egészséges vállalkozásokra jellemz módon nem játszott fontos szerepet egyik évben sem. Ezen a soron csak néhány bolt eladása szerepel értékkel. A vizsgált id szakban, de különösen 2001-ben a pénzkiáramlások dönt hányada a befektetési tevékenységet célozta, ami arra utal, hogy a szövetkezet beruházásokat hajtott végre, befektetett eszközöket vásárolt, els sorban ingatlanokat. Talán 2000-re mondható, hogy szerencsésen oszlott meg a források felhasználása, mert a pénzkiáramlás nagyobb része a folyamatos mJködés biztosítását célozta. A folyamatos hitel-visszafizetések és üzletrész-visszavásárlások miatt volt negatív a

pénzügyi mJveletekb l származó pénzeszközváltozás az els három évben. (Az ÁFÉSZ Cash-flow kimutatásait lásd az 5.sz mellékletben) 41 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése 7. A jövedelmez0ségi helyzet elemzése A jövedelmez ség a gazdálkodás végs eredménye, ami lehet nyereség vagy veszteség, és csak pénzértékben mérhet . 7.1 A jövedelmez0ség mutatói A jövedelmez ségi mutatók a vállalkozás mJködésének eredményességét fejezik ki. A jövedelmez ség elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, ez • Min sít jellegJ elemzés, a jövedelmez ség szintjének alakulására vonatkozóan jelzi a jövedelemtermel képesség változását, • lehet séget biztosít összehasonlításra más vállalkozásokkal, ágazati átlagokkal • lehet séget teremt a jövedelmez ség tendenciaszerJ elemzéséhez • az eredményesség változásáról tájékoztatást ad a

felhasználóknak a számviteli beszámolóban [3.] Egy vállalkozás akkor jövedelmez , ha az Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek + pénzügyi mJveletek bevételei + rendkívüli bevételek Értékesítés költségei + ráfordítások A jövedelmez ségi mutatók számításának alapképlete : Eredmény Vetítési alap Az eredménykategóriák és a vetítési alapok kiválasztása a vállalkozások döntése alapján történik. A jövedelmez ség alakulása nem egyetlen mutató alapján vizsgálandó 7.11 Árbevétel-arányos jövedelmez0ségi mutatók Az árbevétel-arányos eredmény a jövedelmez ség egyik legfontosabb mutatója, 42 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése amely megmutatja, hogy a vállalkozás árbevételének mekkora hányadát teszi ki az eredmény, illetve a vállalkozás az árbevétele 100 Ft-jával hány forint eredményt realizált. Számítása eredménykategóriánként, illetve bevételenként

történik. A szövetkezetnél az üzleti tevékenység eredményét nem érdemes felhasználni e számítások során, mivel negatív értéke miatt a mutatónak nincs értelme. 30. táblázat : Az árbevétel-arányos jövedelmez0ség alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 1,02 1,36 Ft Árbevétel-arányos adózás el0tti eredmény 0,23 0,56 Az árbevétel-arányos jövedelmez ségi mutató alapján megállapítható, hogy kis mértékJ javulás következett be a jövedelmez ségben, de az ÁFÉSZ még így is elmarad a kereskedelemben elfogadott 3-4 Ft-os értékt l. Az alacsonyabb adatok a szövetkezet alaptevékenységének csekély eredményeire, illetve veszteségességére vezethet k vissza. Az emelkedést az utóbbi évben az alaptevékenység eredményének növekedése, vagy például 2000-ben a pénzügyi mJveletek eredményének gyarapodása idézte el . 7.12 A t0kearányos jövedelmez0ség alakulása A vállalkozás összes t kéjének

eredményhozamát fejezi ki a t kearányos eredmény. 31. táblázat : A t0kearányos jövedelmez0ség alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 6,26 8,74 Ft T0ke arányos adózás el0tti eredmény 1,35 3,60 A 100 Ft saját t kére jutó adózás el tti eredmény az évek folyamán javult, ami 1999-ben a pozitív üzemi eredménynek, 2000-ben a pénzügyi bevételek növekedésének, 2001-ben pedig az alaptevékenység eredménye gyarapodásának köszönhet . 43 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése 7.13 Az eszközarányos jövedelmez0ség alakulása Az eszközarányos jövedelmez ség elemzése fontos a korábbi évekhez hasonlító elemzés során. Alakulása az eszközök jövedelemtermel képességére ad jelzéseket 32. táblázat : Az eszközarányos jövedelmez0ség alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 7,23 8,61 Ft 1,47 Eszközarányos adózás el0tti eredmény 4,11 Az eszközarányos jövedelmez ségi

mutató számításánál az eszközök között a tárgyi eszközök és a készletek értékét vettem figyelembe, mivel a szövetkezetnél e két eszközcsoportnak van a legjelent sebb szerepe, valamint mert az ÁFÉSZ-ek körében a mutató ilyen formulája terjedt el. Jónak mondható, hogy a 100 Ft eszközlekötéssel el állítható eredmény az évek folyamán növekedett az adózás el tti eredmény emelkedése miatt. 2001-ben nagyobb is lehetett volna, de a tárgyi eszközök a beruházásoknak köszönhet en nagymértékben növekedtek. 7.14 A bérarányos jövedelmez0ség alakulása A bérarányos jövedelmez ség a 100 Ft bérköltségre jutó eredményt mutatja. 33. táblázat : A bérarányos jövedelmez0ség alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 10,33 12,78 Ft Bérarányos adózás el0tti eredmény 2,65 6,84 A számított mutatók kedvez tendenciát jeleznek annak ellenére, hogy jelent sen növekedett – 2000-re 22,7 %-kal, 2001-re pedig 18,4

%-kal – a bérköltség. A mutató értéke mégis javult, mivel az adózás el tti eredmény még ezt a növekedést is felülmúlta a 85,3 %-os, illetve 46,5 %-os emelkedésével. Az 1999-es majd háromszoros érték, pedig 44 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése annak tudható be, hogy az adózás el tti eredmény az 1998-as mélypontról 264 %-kal emelkedett, miközben a bérköltség számottev en nem gyarapodott. 7.15 Az er0forrás arányos (komplex) jövedelmez0ség alakulása Az er forrás arányos (komplex) jövedelmez ségi mutató alapján a lekötött eszközérték és bérráfordítás arányos jövedelmez ség alakulása vizsgálható. Több egymást követ évre számított értékei alapján a fejl dés dinamikájáról, a jövedelmez ség szintjének alakulásáról egyaránt képet kapunk. 34. táblázat : Az er0forrás arányos jövedelmez0ség alakulása 1998 Mutató megnevezése 1999 2000 2001 3,19 4,23 javult, annak Ft 0,74

Er0forrás arányos jövedelmez0ség A szövetkezet komplex jövedelmez sége 1,89 folyamatosan köszönhet en, hogy az adózás el tti eredmény nagyobb mértékben növekedett, mint a lekötött eszközök és a kifizetett bér összege. Összességében a jövedelmez ségi mutatókról elmondható, hogy a szövetkezet jövedelmez sége évr l-évre növekszik, de még így is alacsonyabbak a kereskedelemben lév átlagnál. Ennek els sorban a kis eredményt produkáló alaptevékenység az oka A jöv ben tovább kellene fokozni a racionális és hatékony munkaer -gazdálkodásra való törekvést. (Tudomásom szerint az elkövetkez id ben az ÁFÉSZ tesz ez irányba lépéseket.) Valamint fontos lenne olcsóbb beszerzési forrásokat felkutatni, bár ez nagyon nehéz a mai piaci viszonyok között. A Coop-hálózat révén való beszerzés mindenképpen kedvez bb a szövetkezetnek. 7.2 A termelési érték alakulása A hatékonyság és a jövedelmez ség szoros

összefüggésben áll egymással, fokozásuk alapvet érdek makro- és mikroszinten egyaránt. Az elemz munka fontos feladata a gazdasági hatékonyság színvonala alakulásának elemzése. 45 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése 7.21 A hatékonyság és a jövedelmez0ség összehasonlítása Egy vállalat célja valamilyen eredmény elérése, ennek érdekében ráfordítások szükségesek. A vállalat gazdaságosságát az eredmény és a ráfordítás viszonya határozza meg. A gazdaságosság javul, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Innen ered a gazdaságosság f elve : a „legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt !” A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát jelenti, ezért a hatékonyság a felhasznált er források egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek fordítottjával, az egységnyi hozamhoz szükséges er források

mennyiségével azonosítható. Az er források felhasználásának gazdaságosságát értjük a hatékonyság fogalma alatt. A jövedelmez ség csak pénzértékben mérhet , míg a gazdaságosság mérésénél természetes és gazdaságtechnikai mér számok is használhatók. A hatékonyságot nemzetgazdasági és vállalati szempontból is lehet mérni, s t a vállalaton belüli egységek szintjén is. [3] 7.22 A vállalkozások hatékonyságának összehasonlító elemzése A vállalkozások gazdálkodásának összehasonlító elemzésére leginkább a hatékonysági, jövedelmez ségi és a vagyoni helyzetet jellemz mutatók használatosak. A vállalkozások hatékonyságának vállalkozási szintJ értékeléséhez hozam- vagy teljesítménymutatók alkalmazhatók. Az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszintJ tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik a hozam- vagy teljesítménymutatók.[3] A

fontosabb hozammutatók : • bruttó termelési érték • anyagmentes termelési érték • nettó termelési érték • hozzáadott érték A bruttó termelési érték a vállalkozásnak a tárgyid szaki teljes hozamértékét jelenti. A nettó termelési érték pedig a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását jelzi 46 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése Az ÁFÉSZ fontosabb hozam- vagy teljesítménymutatóinak, a termelési értékeinek alakulását mutatja a következ táblázat. 35. táblázat : A termelési értékek alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 e Ft Bruttó termelési érték + Értékesítés nettó árbevétele 847406 965865 995110 1088275 - Eladott áruk beszerzési értéke 700225 796207 804893 869978 147181 169658 190217 218297 Bruttó termelési érték 147181 169658 190217 218297 - anyagköltségek 15278 16224 16532 15818 - anyagjelleg@ szolgáltatások értéke 9769 11052

25738 24177 122134 142382 147947 178302 122134 142382 147947 178302 6518 5683 7037 8594 115616 136699 140910 169708 = Bruttó termelési érték Anyagmentes termelési érték = Anyagmentes termelési érték Nettó termelési érték Anyagmentes termelési érték - értékcsökkenés = Nettó termelési érték Megállapítható, hogy a vállalat által el állított termelési érték valamennyi kategóriája növekedett az évek folyamán. 7.3 A komplex hatékonyság alakulása Alapvet en két nézet alakult ki a hatékonyság elemzésér l : az egyik szerint a gazdasági hatékonyság jellemezhet egyetlen, komplex mutatóval, míg az elemz k másik csoportjának véleménye szerint ez csak mutatószámok átfogó rendszerével fejezhet ki. Elemzéseim során mind a komplex, mind a részmutatókat kiszámítottam a gazdasági hatékonyság jellemzésére. 47 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése 36. táblázat : Komplex hatékonysági

mutatók Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 Ft 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez0re jutó nettó termelési érték 100 Ft tiszta él0 és holtmunkára jutó tiszta jövedelem 63,93 72,27 56,04 67,29 3,4 4,68 3,34 4,10 A mutatóban a súlyozott lekötött termelési tényez k között a tárgyi eszközök beruházások nélkül, valamint a készletek 0,2-es, míg a munkabér 1,8-as súllyal szerepelnek. Ezek a szorzószámok egyfajta hozamkövetelményt jeleznek a termelési tényez kkel szemben. A mutatók értéke 1999-ben voltak a legkedvez bbek, de ekkor sem érték el a 100 Ft-os, illetve a 8-10 Ft-os kívánatos értéket. A 2000-ben lév visszaesés után 2001-re javultak az értékek, de a szövetkezet nem minden termelési tényez esetén használta ki jól a hatékonyság növelésének lehet ségeit. Hogy hogyan lehetne növelni az er források felhasználásának gazdaságosságát, a parciális mutatók számításával kereshetjük meg.

7.4 Parciális hatékonysági mutatók Az egyes er források felhasználása hatékonyságának értékelésére számos mutatószám alkalmazható. 7.41 Az eszközhatékonyság alakulása „Az eszközök a vállalkozás vagyonának konkrét megjelenési formái”1 Az eszközhatékonysági mutatók a lekötött tárgyi eszközök, készletek révén el állított új érték képz dését fejezik ki. 1 [5.] mJ 25 oldal 48 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése 37. táblázat : Az eszközhatékonyság alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 Ft 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 100 Ft „összes eszközre” jutó nettó termelési érték 148,23 176,34 161,85 185,71 205,99 252,16 265,96 323,26 86,20 103,78 100,62 117,95 Az eszközhatékonysági mutatók alapján megállapítható, hogy 1999-re javultak az értékek, de 2000-re a megnövekedett

tárgyi eszközállomány miatt visszaesés tapasztalható a tárgyi eszközhatékonyságban, ami negatívan befolyásolta az „összes eszköz” hatékonyságát is. Részben ez is hozzájárult a komplex hatékonyság romlásához A készletek hatékonysága évr l-évre javult, egyrészt a készletállomány csökkenésének, másrészt a nettó termelési érték növekedésének köszönhet en. 2001-ben a tárgyi eszközök állománya ugyan növekedett, de ezt a gyarapodást els sorban a - az akkor még termelési értéket, hozamot nem produkáló – beruházások emelkedése idézte el , ezért a mutatóba nem számítanak bele. Ennek köszönhet en mind az „összes eszköz” hatékonysága, mind a tárgyi eszközhatékonyság növekedett. 7.42 Az él0munka-hatékonyság mutatója 38. táblázat : Az él0munka-hatékonyság alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 1499043 1786400 Ft/f0 1 f0 foglalkoztatottra jutó nettó termelési érték Az él

munka-hatékonyság ezen 869293 mutatóját 1158466 termelékenységi mutatóként is értelmezhetjük. A mutató alapján megállapítható, hogy a szövetkezetnél az él munka hatékonyság folyamatosan emelkedett, ami a létszámcsökkentésnek és a nettó termelési érték növekedésének köszönhet . 49 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése 7.43 A bérhatékonyság alakulása A mutató a vállalkozásnál kifizetett bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki.[3] 39. táblázat : A bérhatékonyság alakulása 1998 Mutató megnevezése 1999 2000 2001 143,90 146,33 Ft 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó 155,56 termelési érték 171,28 A vállalat komplex hatékonyságának romlásához 2000-ben, kis mértékben a bérhatékonyság romlása is hozzájárult. A bérhatékonyság romlásának oka az, hogy a nettó termelési érték kisebb mértékben javult, mint ahogy növekedett a kifizetett bér. 3. diagram :

Bérköltség és létszám alakulása 120000 ezer Ft 115977 118 100000 80000 140 133 74321 97925 94 79810 95 120 100 80 60000 60 40000 40 20000 20 0 0 1998 1999 2000 évek f& 140000 Bérköltség 2001 Átlagos statisztikai állományi létszám A fenti grafikonból jól látható, hogy a létszám csökkenése ellenére a bérköltség jelent sen emelkedett, ezt az átlagkeresetek növekedése eredményezte. A jöv ben szorosabb kapcsolatot kellene teremteni a bérek és a teljesítmények között. 7.44 A t0kehatékonyság alakulása A t kehatékonyság, s annak változása kiemelt jelent ségJ a hatékonysági mutatók közül. Kifejezi, hogy a vállalkozás saját t kéjével hányszoros teljesítményt ér el 50 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése Értelmezhet a saját t ke forgási mutatójaként is. A teljesítmények, ráfordítások, az er források hatékonyságának id beli alakulásáról, a fejl dés dinamikájáról

kapunk tájékoztatást, ha egymást követ évekre számított mutatóértékek változását elemezzük. 40. táblázat : A t0kehatékonyság alakulása Mutató megnevezése 1998 1999 2000 2001 fordulatokban T0kehatékonyság 1,01 1,12 1,18 1,29 Megállapíthatjuk, hogy kedvez en alakult, évr l-évre folyamatosan emelkedett a szövetkezet t kehatékonysága. A leginkább 2001-ben, ekkor saját t kéjével 1,29-szeres teljesítményt ért el az ÁFÉSZ. A mutató kedvez alakulása a bruttó termelési érték növekedésének köszönhet . A parciális hatékonysági mutatók közül 2000-ben a bérhatékonyság és az eszközhatékonyság romlását láthattuk, amelyek hatással voltak a komplex hatékonyság csökkenésére. Mivel ezek 2001-re javultak, ezért a komplex hatékonyság is kedvez bben alakult. Mivel az eszközhatékonyság és bérhatékonyság romlása várhatóan átmeneti jelenségek volt, ezért valószínJnek tartom, hogy a szövetkezet

hatékonysága az elkövetkez években javulni fog, ha a többi parciális hatékonysági tényez változatlanul ilyen szinten marad. 7.5 A költségszint mutatók alakulása A költségszint mutatók fordított hatékonysági mutatóként foghatók fel. 7.51 A termelési költségszint alakulása A termelési költségszint mutatónál a termelési költségek és a bruttó termelési értékek kerülnek összehasonlításra. A mutató arra ad választ, hogy a vállalkozás tevékenységét milyen ráfordításokkal folytatja. 51 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése e Ft 4. diagram : A termelési költségek alakulása 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 172719 155961 123406 117130 termelési költségek 1998 1999 2000 2001 Évek 41. táblázat : A termelés költségszintjének alakulása 1998 Mutató megnevezése 1999 2000 2001 81,99 79,12 Ft 100 Ft bruttó termelési érték el0állításához felhasznált

összes termelési költség A mutató értéke akkor kedvez , 79,58 ha minél 72,74 kevesebb 100 Ft-nál. A legkedvez tlenebbül 2000-ben alakult, ekkor ugyanis a termelési költségek jobban növekedtek, mint a bruttó termelési érték. Ez a szövetkezet jövedelmez ségének romlására utalna, de szerencsére 2001-ben már ismét javult a helyzet. 7.52 Közvetett költségszint mutatók Ide olyan költségszint mutatók tartoznak, amelyek az árbevétel százalékában jelzik a költségek alakulását. Vizsgálatuk rávilágít arra, hogy milyen tényez k okozták az alaptevékenység veszteségességét, és melyek azok a területek, ahol mód van a beavatkozásra. 52 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése 42. táblázat : Közvetett költségszint mutatók alakulása 1998 Mutató megnevezése 1999 2000 2001 % 102,77 100,22 101,73 101,36 Értékesítés közvetlen költségszintje 96,11 94,61 95,29 94,59 Értékesítés

közvetett költségszintje 6,66 5,61 6,44 6,77 Igazgatási költségszint 4,97 4,22 4,92 5,22 Egyéb költségszint 1,11 0,79 0,93 0,93 Értékesítési költségszint Az értékesítési költségszint mutató jelzi, hogy egységnyi árbevétel realizálódása milyen mértékben fedezi a költségeket. ÉrtelemszerJen akkor kedvez ek, ha minél inkább elmaradnak a 100 %-tól. Sajnos az ÁFÉSZ-nél minden évben meghaladja a 100 %-ot. Talán még az 1999-es év a legjobb ekkor az összes költségszint mutató csökkent. A f probléma az értékesítés közvetett költségeinél keresend . Az értékesítés növekedésével e költségszintnek a költségek állandóságából kifolyólag csökkennie kellene, ehelyett 2000-ben és 2001-ben is emelkedett. Az alaptevékenység jövedelmez sége tehát javítható, ha kihasználják a közvetett költségekben rejl megtakarítási lehet ségeket. 2001-ben az értékesítés közvetlen költségszintje csökkent a

növekv árbevétel mellett, ami arra utalhat, hogy olcsóbb beszerzési forrást talált a szövetkezet. Az igazgatási költségtöbblet jelentkezése alapvet en az irányítással van összefüggésben, ezért a vezetés ezeket a költségeket közvetlen beavatkozással is képes módosítani. Az országos ipari átlag 7-8 % körül van, ezért a szövetkezetnél ez nem mondható magasnak. Az egyéb költségszint a rezsiköltségekkel van kapcsolatban, és jellegükb l adódóan megtakarítási lehet ségeket tartalmaz ésszerJ gazdálkodás mellett. 7.6 Eredménykategóriák Az eredménykimutatás f bb eredménykategóriáinak változásaiból is következtethetünk a vállalat jövedelmez ségi helyzetének alakulásáról. 43. táblázat : Az eredménykategóriák alakulása 53 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése 1998 Megnevezés 1999 2000 2001 e Ft -17391 1954 -1847 9722 B. Pénzügyi m@veletek eredménye 5105 4602 12955 5373 C.

Szokásos vállalkozási eredmény -12286 6556 11108 15095 D. Rendkívüli eredmény 14259 -1095 -998 -270 E. Adózás el0tti eredmény 1973 5461 10120 14825 F. Adózott eredmény 1973 5214 10120 14076 G. Mérleg szerinti eredmény 1973 5214 10120 14076 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye A szövetkezet mérleg szerinti eredménye folyamatosan emelkedett annak ellenére, hogy az üzemi tevékenység eredménye két évben is negatív volt és a másik két évben sem volt nagyon magas. Az alaptevékenység eredményének alacsony voltát az értékesítés költségeinek magas értéke okozta. A pénzügyi mJveleteknél a 2000-ben kimagaslóan magas értéket láthatunk, ami az OPTIMA értékpapír hozamának helytelen könyvelése miatt adódott. Több árfolyamnyereség lett elszámolva, amit a szövetkezet 2001 decemberében könyveiben helyesbített. A rendkívüli eredmény soron veszteség jelenik meg az utolsó három évben, azonban ez

csökken tendenciát mutat, ami kedvez en értékelhet . 7.7 Az értékesítés árbevételének alakulása 44. táblázat : Az árbevétel alakulása üzemeltetés szerint Árbevétel (e Ft) Üzletág megnevezése 1998 1999 2000 2001 Kiskereskedelem 807268 939264 967905 1050171 Vendéglátás 2146 - - - Bérbeadás 37992 26601 27205 38104 Összesen 847406 965865 995110 1088275 54 http://www.doksihu A jövedelmez ségi helyzet elemzése Látható, hogy az árbevétel legnagyobb részét a kiskereskedelmi tevékenységéb l éri el az ÁFÉSZ. A vendéglátó egységek az utóbbi három évben, teljes mértékben, bérletes formában mJködtek. Az egyre több bérbeadásnak köszönhet en pedig az ebb l származó bevétel is növekedett. A hagyományos rendszerben üzemel kiskereskedelmi egységek árbevétele a 2000ben elmaradt a várakozásoktól (3 %-os növekedés), igaz a piaci pozíció is rosszabb lett. F ként Celldömölk városában, de egyes

községekben is n tt a konkurencia. Ezek forgalomelszívó hatása a szövetkezet mJködési körzetében is érz dik. Viszont a 2001-ben az inflációt meghaladó árbevétel növekedésr l számolhatok be (8,5 %). Az ÁFÉSZ árainak versenyképessége a versenytársakéhoz valamelyest javult, ebben nagy szerepe volt a Coop termékeknek. Tapasztalható volt, hogy a vidéki lakosság nagy része visszatért az ÁFÉSZ boltokba, melynek okai az akciók, áruválaszték, valamint a személyes kapcsolat. 55 http://www.doksihu Összegzés, javaslatok 8. Összegzés, javaslatok Az évezred fordulójánál már kézzelfoghatóvá és láthatóvá váltak a szövetkezetek er feszítései. Egyre több sikertörténetet írtak az üzletcsoport gazdaságai Szélesedett az integráció a nagykereskedelem területén, új kereskedelmi régiók er södtek meg, bátor kezdeményezések indultak. Az ÁFÉSZ üzletcsoport megmozdult tehát, és úgy igyekezett korszerJsíteni tevékenységét,

hogy piaci pozícióját tartani tudja. Átalakult a szövetkezeti piac, n tt az ÁFÉSZ-ek közötti különbség, szóródtak a gazdasági méretek, ami ösztönz leg hatott az üzletcsoport tagjaira. Az is igaz, hogy helyenként ez a differenciáltság bizonytalanságot is okoz, néhol kilátástalanságot. Sok helyen viszont várakozás feletti eredmények születtek, ami igazolja, van mire építeni a közeli, illetve a távlati terveket. Az új szövetkezeti törvény 2005-ig adott haladékot ebben a rendszerben való tevékenységre. Ez után az id pont után azonban át kell alakulni KFT-vé, vagy Rt-vé A piac ítél, és nem a szerint válogat, mérlegel, hogy szövetkezet, KFT vagy Rt az adott vállalkozás, sokkal inkább a teljesítmény, az üzleti produktum, a profit a mérce és a továbbfejl dés kulcsa. Azoknál a szövetkezeteknél, ahol szinte a kapcsolat a környezettel, jó a vezet k és a dolgozók kontaktusa, a szövetkezeti tagság és üzletrész tulajdonosok

értik és támogatják a közös célokat. Ahol megtalálják érdekeiket ebben a kapcsolatban, ott könnyebb a helyzete a szövetkezeti vállalkozás irányítóinak. Az ÁFÉSZ-eknek anyagi er forrásaik függvényében a jöv ben ugyanazon módszerekre kell a hangsúlyt helyezniük, mint amelyek a multinacionális cégek számára a hazai átlagot többszörösen meghaladó hatékonyságot eredményeztek. Ezen belül külön is kiemelked a központi nagybani beszerzés arányának növelése, a hálózat homogenizálása, az egységes áralkalmazás, a korszerJ marketing módszerek alkalmazása és a termel kkel együttes akciós programok széleskörJ megvalósítása. Pozitívumként kell rögzíteni azt, hogy a vártnál és az el re látható körülményeknél radikálisabban változó versenyviszonyok, a multinacionális cégek, üzletláncok megjelenése és terjedése, az általános gazdasági visszaesés ellenére a szövetkezetek nagy többsége talpon maradt.

Ugyanakkor a gazdasági hanyatlás, a bels fogyasztás csökkenése, valamint a konkurencia robbanásszerJ növekedése, az ÁFÉSZ-ek részér l tapasztalható, a 56 http://www.doksihu Összegzés, javaslatok kívánatosnál lassúbb alkalmazkodás miatt az ÁFÉSZ-ek piaci pozíciói, jövedelemtermel képessége jelent sen mérsékl dött. Dolgozatom témájához rendelkezésre álltak a Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ 1998 1999 – 2000 – 2001. évi december 31-i fordulónapokra vonatkozó mérlegbeszámolói, eredménykimutatásai. A rendelkezésre álló adatok alapján a vizsgálat az alábbi mutatócsoportokra alapozódott : • fedezeti, t keszerkezeti mutatók, • pénzügyi, likviditási mutatók, • különféle jövedelmez ségi és hatékonysági mutatók. A mutatókör alapos elemzése a mai gazdaságra vonatkozóan elengedhetetlen, hiszen a vállalatok pénzügyi teljesítésének megítélését, a gazdaság gyenge pontjainak javítását biztosító

pénzügyi lehet ségek fokozása alapvet követelmény valamennyi gazdálkodó pénzügyi menedzsmentjével szemben. A felsorolt mutatóköröknél – a szakirodalom által elfogadott – többféle mutató került kidolgozásra. Összességében elmondható, hogy a szövetkezet anyagi, vagyoni helyzete stabilnak ítélhet meg. Ezt érzékeltetik a bemutatott számszerJ adatok Azonban meg kellene tanulni hatékonyabban gazdálkodni, olcsóbban dolgozni, hiszen nagyságrendjében nem az az alapvet probléma, hogy drágábban tud beszerezni (ez is), sokkal inkább az, hogy költséges a forgalmazás, nem elég fejlett a logisztikai háló. Ezenkívül a likviditási helyzet javításán is van még mit tenni. A jöv ben csökkenteni kell az ügyfeleknek adott fizetési határid t, növelni kell a készpénzes értékesítést, ezáltal a pénzállomány gyarapítható. Ugyanakkor fontos lenne a hatalmas kötelezettségállomány csökkentése, ezzel a likviditási helyzet jelent sen

javulna, és a vállalat eladósodottsága is mérsékl dne. (A hitelek visszafizetése tudomásom szerint a közeljöv ben rendez dni fog.) Másrészt ahhoz, hogy a b vítéseket bels finanszírozási forrásból lehessen megvalósítani, a jövedelmez ségen kell javítani, magasabb eredményt elérni, ami olcsóbbá tenné a t keszerkezetet. 57 http://www.doksihu Összegzés, javaslatok A szövetkezetnél a gazdaságos mJködés gátját képezi a tulajdonosi érdekeltségi rendszer nem megfelel mJködése. Az ÁFÉSZ felhalmozott vagyonának 70 %-a felosztásra került a tagok között, - több évvel ezel tt - így több száz üzletrész-tulajdonos jött létre. Zket nehéz összefogni, és egyre kevésbé érdekl dnek a szövetkezet mJködése iránt. Emiatt alacsony a jövedelmez ség és a hatékonyság szintje Az ÁFÉSZ ennek a helyzetnek a javítása érdekében évek óta vásárolja vissza az üzletrészeket. De a küls üzletrész-tulajdonosok száma jelenleg is

még 1420 f . A korábban létrehozott törvények kiegészítései, módosításai, valamint a 2000-es szövetkezeti törvény nem oldotta meg az üzletrészek kérdését. Ezek az érvényes szabályozók nem felelnek meg az Unió követelményeinek és szellemének sem. Brüsszelben elfogadták a közös Európa szövetkezeteire vonatkozó alapdokumentumokat. A magyar törvényalkotóknak ma nem lenne túl nehéz dolguk, csak ezt a koncepciót kellene átvenni, amellyel 2004-t l úgy is találkozni fognak. A tagokat érdekeltté kell tenni korszerJ kereskedelmi módszerek alkalmazásával, és kiemelt el nyökhöz kell ket juttatni. A szövetkezetnek meg kell szerveznie vev társadalmát, el nyös helyzetbe kell hozni ezeket az embereket az átlag vásárlókkal szemben. Az alacsonyabb jövedelmez ségi szint az alaptevékenység veszteségességére vezethet vissza. A veszteségességen a költségek csökkentésével vagy az árrés növelésével javíthatunk. Az

árrés növelésének lehet sége fennáll, mivel az ÁFÉSZ egy stabil nagykereskedelmi rendszert maga mögött tudó Coop–hálózat tagja, amely állja a versenyt a multinacionális cégekkel is. (A beszerzések koordinálásában el bbre kellene lépni olyan szintre, hogy az árrésnövekedést eredményezzen, de nem áremelés formájában, hanem jobb kondíciók kialkudása, a standard díj növelése útján. Igen fontos, hogy versenyképes árakkal rizhesse meg a helyét a multinacionális cégekkel szemben a Coop rendszer.) Szükséges egy rugalmas árpolitika kidolgozása is az árrés növeléséhez. E szerint az alapvet fogyasztási cikkeknél csak minimális árrést kell alkalmazni a versenytársakhoz hasonlóan, míg a kevésbé keresett áruknál nagyobb árrést érvényesíteni. Emellett nagy hangsúlyt kell helyezni a szolgáltatások színvonalára is. Oda kell figyelni a vásárlók differenciált igényeire, és ennek megfelel en kell kialakítani az

árukészletek összetételét, gondoskodni a fogyasztók magas színvonalú kiszolgálásáról. 58 http://www.doksihu Összegzés, javaslatok Szövetkezeti sajátosság, hogy a tagság érdekében a veszteséggel fenntartható kis boltokat, kocsmákat is üzemelteti az ÁFÉSZ. A hatékonyság javítása érdekében kezdeményezések indultak ezeknek a falusi kis boltoknak az értékesítésére, illetve bérbeadására. Az eredmény növelhet lenne ennek a jövedelmez bb tevékenységnek – a bérbeadás – arányának növelésével. Ez mindegyik félnek kedvez lenne A szövetkezet költségei csökkennének, és egy biztos, el re kiszámítható bevételi forráshoz jutna. Míg a bérl – az ÁFÉSZ támogatásával – nagyobb forgalmat, így nagyobb jövedelmet tudna realizálni, mivel ezeknek a boltoknak a hálózatba kapcsolásával egy egységes piac lépne fel a szállítókkal szemben. Így azok kedvez bb kondícióval tárgyalhatnak beszállítóikkal, ezáltal

versenyhelyzetüket javíthatják. A költségcsökkentés lehet sége els sorban a közvetett költségeknél van. Itt a magas bérköltség nincs arányban a teljesítménnyel. 2000-re jelent sen növekedett a bérköltség a hatékonyság csökkenésének ellenére. A jöv ben elengedhetetlen az átlagkeresetek visszafogása, és szorosabb összefüggést kell teremteni a bérek és a teljesítmények között. 2001-ben már tapasztalható volt valamelyest ezek hatása a jövedelmez ségben, de tovább kell fokozni a racionális és hatékony munkaer -gazdálkodásra való törekvést. Ahhoz, hogy a szövetkezet tevékenységét jobban tudja szervezni, a rendelkezésére álló eszközeir l pontosabb információt tudjon kapni, segítse a tervezés és az utólagos elemzés tevékenységét, szükséges lenne a meglév számítástechnikai rendszer további fejlesztése, b vítése. Véleményem szerint meg kellene vizsgálni a lehet ségét, hogy hogyan tudna csatlakozni az

ÁFÉSZ, a Coop informatika fejlesztési programjához. Ezzel a fejlesztéssel a csoport talán legnagyobb szakmai hiányosságát tudná felszámolni, s egyben sok partnerüket megel znék az integrált irányítási rendszerrel. Elkészülte után a rendszer alkalmas lesz többek között a vev kártya kezelésére, a bolti és vállalatirányításra egyaránt. Világszínvonalú információáramlást biztosít valamennyi jól integrált ÁFÉSZ-nek és gazdasági társaságnak. A fent említett javaslatok megszívlelésével, bízom abban, hogy az Európai Unióba való csatlakozási folyamatban a nemzetközi multinacionális cégek mellett a celldömölki, valamint a többi ÁFÉSZ és üzletcsoportjaik is sikeresen fognak szerepelni, meg rzik vásárlóikat és nyereségtermel képességüket. 59 http://www.doksihu Felhasznált irodalom [1.] Coop újság 55. évfolyam 10-11 szám, 2002 november [2.] Dr. Birher Ilona - Pucsek József - Sándor Lászlóné dr – Dr.

Sztanó Imre : Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése Perfekt 2001. [3.] Dr Bíró Tibor - Dr Pucsek József - Dr Sztanó Imre : Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt 2001. [4.] Dr Nagy Gábor : Könyvvezetés a kett0s könyvvitel rendszerében Saldo 1999. [5.] Otto H. Jacobs – Andreas Oestreicher : Mérlegelemzés Kossuth Kiadó 2000. [6.] 2000. évi C Számviteli törvény [7.] Az ÁFÉSZ számviteli politikája [8.] Éves beszámolók (1998, 1999, 2000, 2001. évi) 60 http://www.doksihu Mellékletek http://www.doksihu 1. sz melléklet Felhasznált mutatószámok képletei : Befektetett eszközök fedezettsége I. = Saját tõke x 100 Befektetett eszközök Befektetett eszközök fedzettsége II. = Saját tõke + Hosszú lejáratú kötelezettségek x 100 Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége = Tõkeerõsség = Saját tõke x 100 Tárgyi eszközök Saját tõke x 100 Összes forrás

Kötelezettségek részaránya = Kötelezettségek x 100 Összes forrás Saját tõke növekedésének mértéke = Mérleg szerinti eredmény x 100 Saját tõke Saját tõke fordulatszáma = Értékesítés nettó árbevétele Saját tõke Eszközök fordulatszáma = Értékesítés nettó árbevétele Összes eszköz Használhatósági fok = Tárgyi eszközök könyv szerinti (nettó )értéke x 100 Tárgyi eszközök bruttó értéke Elhasználódottsági fok = 100 - Használhatósági fok Tárgyi eszközök megújítási mértéke = Áruk átlagos tárolási ideje A tárgyév során aktivált érték x 100 Tárgyi eszközök záró bruttó értéke Áruk állománya 1 napi ELÁBÉ Készletek forgási sebessége (fordulatokban) = Értékesítés nettó árbevétele Készletek állománya http://www.doksihu 1. sz melléklet Készletek forgási sebessége (napokban) = Általános likviditási mutató = Forgóeszközök x 100 Kötelezettségek Rövid távú

likviditási mutató I. = Gyorsráta = 365 fordulatok száma Forgóeszközök x 100 Rövid lejáratú kötezettségek Forgóeszközök - Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek Hitelfedezettségi mutató = Követelések x 100 Rövid lejáratú kötelezettségek Dinamikus likviditási mutató = Üzleti tevékenység eredménye x 100 Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú távú likviditási mutató = Üzleti tevékenység eredménye x 100 Kötelezettségek Vevõk forgási sebessége (fordulatokban) = Vevõk forgási sebessége (napokban) = Értékesítés nettó árbevétele Vevõállomány Vevõállomány x 365 Értékesítés nettó árbevétele Szállítók forgási sebessége (fordulatokban) = Szállítók forgási sebessége (napokban) = Eladósodottság mértéke = Nettó eladósodottság = Anyagjellegû ráfordítások Szállítók Szállítóállomány x 365 Anyagjellegû kiadások Saját tõke x 100 Kötelezettségek Kötelezettségek -

Követelések x 100 Saját tõke Adósságszolgálati mutató = Mérleg szerinti eredmény + értékcsökkenés x 100 Hosszú lejáratú kötelezettségek Árbevétel - arányos adózás elõtti eredmény = Tõkearányos adózás elõtti eredmény = Adózás elõtti eredmény x 100 Értékesítés nettó árbevétele Adózás elõtti eredmény x 100 Saját tõke Eszközarányos adózás elõtti eredmény = Adózás elõtti eredmény x 100 Tárgyi eszközök + készletek http://www.doksihu 1. sz melléklet Bérarányos adózás elõtti eredmény = Adózás elõtti eredmény x 100 Bérköltség Erõforrás arányos jövedelmez ség = Adózás elõtti eredmény x 100 Lekötött eszközök + kifizetett bér 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezõre jutó nettó termelési érték = = nettó termelési érték x 100 összes eszköz x 0,2 + összes kifizetett bér x 1,8 100 Ft tiszta él és holtmunkára jutó tiszta jövedelem = 1 f foglalkoztatottra jutó nettó

termelési érték = Tõkehatékonyság = tiszta jövedelem x 100 összes él és holtmunka nettó termelési érték Átlagos állományi létszám Bruttó termelési érték Saját tõke Értékesítési költségszint = Értékesítés összes költsége x 100 Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költségszintje = Értékesítés közvetlen költségei x 100 Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetett költségszintje = Értékesítés közvetett költségei x 100 Értékesítés nettó árbevétele Igazgatási költségszint = Egyéb költségszint = Igazgatási költségek x 100 Értékesítés nettó árbevétele Egyéb költségek x 100 Értékesítés nettó árbevétele http://www.doksihu 2. sz melléklet A szövetkezet szervezeti felépítése : KözgyJlés 924 f tag KüldöttgyJlés 45 f Igazgatóság 7f Elnök Áruforgalmi vezet F könyvel Számvitel Pénzügy Munkaügy Ármunkatárs Áruforgalmi

munkatársak Hálózati egységek http://www.doksihu 3. sz melléklet A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ mérlegadatai Eszközök (aktívák) A tétel megnevezése A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékJ jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott el legek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékJ jogok 2. MJszaki berendezések, gépek, jármJvek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármJvek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott el legek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb

részesedési visz-ban álló váll-ban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott el legek II. KÖVETELÉSEK 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vev k) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lév v-sal szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív id0beli elhatárolások 1. Bevételek aktív id beli elhatárolása 2. Költségek,

ráfordítások aktív id beli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN adatok ezer Ft-ban 1998 1999 2000 2001 134555 1276 155298 780 166667 411 182044 297 1141 135 615 165 116 295 39 258 78000 69685 78509 68959 87062 73460 119636 78289 8315 8553 13602 13095 997 28252 55279 76009 79194 62111 44740 40470 18830 18830 10539 35539 60364 43281 108818 56128 277 104614 54212 240 101665 52982 230 129210 52499 234 55851 53972 52752 52265 17794 14953 27582 26090 24771 19610 29717 16616 2841 1492 908 5161 4596 13101 4596 34896 1394 33502 294 908 21912 1717 20195 390 19316 1637 17679 312 46994 1685 45309 253 294 390 312 253 243667 260302 268644 311507 http://www.doksihu 3. sz melléklet A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ mérlegadatai Források (passzívák) A tétel megnevezése D. Saját t0ke I. JEGYZETT TZKE Ebb l : visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG

BE NEM FIZETETT TZKE III. TZKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jöv beni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben adatok ezer Ft-ban 1998 1999 2000 2001 146434 120000 151648 120000 161769 120000 169709 79000 4866 19595 24086 2348 4866 -26093 52876 4866 11206 60561 1973 5214 10120 14076 87347 100398 101827 132035 24782 7895 22805 7849 7121 7121 23539 6039 16887 14956 62565 4026 77593 1930 50 44727 1930 10 56966 10 75548 2500 2542 82527 11832 9886 3614 6272 18687 8256 2986 5270 17647 5048 2800 2248 1351 19576 9763 3408 6355 243667 260302 268644 311507 2. Hátrasorolt köt egyéb részesedési viszonyban lév vállalk szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek

egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós köt egyéb részesedési viszonyban lév vállalk szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök Ebb l : az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vev t l kapott el legek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lej köt egyéb részesedési viszonyban lév vállalk szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id0beli elhatárolások 1. Bevételek passzív id beli elhatárolása 2.

Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 17500 94706 1501 108496 http://www.doksihu 4. sz melléklet A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ eredménykimutatása „A” EREDMÉNYKIMUTATÁS (forgalmi költség eljárással) A tétel megnevezése 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek Ebb l : visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebb l : értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG

EREDMÉNYE 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegJ bevételek 17. Pénzügyi mJveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m@veletek bevételei 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 19. Fizetend kamatok és kamatjellegJ ráfordítások 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi mJveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi m@veletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI M[VELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 1998 adatok ezer

Ft-ban 1999 2000 2001 847406 965865 995110 1088275 847406 114212 700225 965865 117607 796207 995110 143320 804893 814437 32969 5009 42086 9389 56484 18532 913814 52051 5771 40730 7636 54137 23415 948213 46897 5924 48923 9289 64136 28222 1088275 155163 869978 4236 1029377 58898 6864 56803 10080 73747 31851 12408 19375 12830 7280 -17391 2060 1954 4726 -1847 1553 9722 4425 2726 7802 11733 18218 4069 11521 5249 14604 4284 2393 399 37 7113 2953 2649 1474 1643 10160 13113 5105 -12286 21356 7097 14259 1973 4270 6919 4602 6556 175 1649 12955 11108 12521 13509 -988 10120 97 1740 5373 15095 1973 1095 -1095 5461 247 5214 1973 5214 10120 270 -270 14825 749 14076 10120 14076 http://www.doksihu 5. sz melléklet A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ Cash-flow kimutatása adatok ezer Ft-ban sorsz. Megnevezés 1998 1999 2000 2001 1. Adózás el tti eredmény 1973 5461 10120 14825 2. Elszámolt amortizáció 6518 5683 7037 8594 5.

Befektetett eszközök értékesítése -7696 -8832 -14314 14446 6. Szállítói kötelezettség változása 8888 12239 18582 6979 -10594 2789 1030 6601 626 -1630 -3208 4715 -4577 -11137 -6480 -2994 12489 2357 6127 -2861 11. Aktív id beli elhatárolás változása 4183 -96 -78 -59 12. Fizetett adó -266 247 11544 7081 18816 50995 -30346 -29288 -22678 -40033 15. Befektetett eszközök eladása 6663 7930 4056 1554 16. Kapott osztalék 2060 4726 1553 -21623 -16632 -17069 3. Elszámolt értékvesztés 4. Céltart képz és felh Különbsége 7. Egyéb rövid lej köt Változása 8. Passzív id beli elhat 9. Vev követelés változása 10. Forgóeszközök vált (vev és pü nélk) 749 13. Fizetett osztalék I. M@ködési cash-flow 14. Befektetett eszközök beszerzése II. Befektetés pénzeszköz változása -38479 17. Részvénykibocsátás bevétele 18. Kötvénykibocsátás bevétele 19. Hitelfelvétel 20000 20. Véglegesen

kapott pénzeszköz 21. Részvénybevonás 2135 1503 -3093 -3438 -3432 -1930 -1250 -1130 22. Kötvény visszafizetés 23. Hiteltörlesztés 24. Véglegesen átadott pénzeszköz III. Pénzügyi m@veletek pénzeszköz vált IV. Pénzeszközök változása -270 -5567 -3433 -4343 15162 -15646 -12984 -2596 27678