Gazdasági Ismeretek | Menedzsment » Menedzser záróvizsga tételek, 2003

MENEDZSER ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2003. 1. Marketing környezetelemzése (makro-,mikro-,) és a versenyanalízis 2. A fogyasztói, vásárlói magatartás (inger-válasz) 3. A piacok felosztása, piac szegmentáció 4. Különböző pozícióban lévő szervezetek marketing stratégiái 5. A piac és marketing kutatás folyamata: megfigyelés és kísérlet (5 pont folyamata, probléma, hipotézis) 6. A megkérdezéses vizsgálatok 7. Termék, termékvonalak 8. Új termék bevezetésének folyamata 9. Termék-életgörbe, marketing feladatok a különböző szakaszokban 10. Üzleti és vállalati stratégiai tervezés 11. Ár- és szolgáltatás marketing 12. A kommunikáció modellje, a konstruktív kommunikáció módszerei (én közlés ) 13. A konfliktusok szerepe a szervezetben, konfliktus megoldási stílusok, a problémamegoldás és a tárgyalás 14. Csoportok vezetésének tényezői, a csoportos döntés előnyei, hátrányai 15. A motiváció tartalom és folyamat

elméletei 16. A szervezeti kultúra jelentősége, szerepe a szervezetben, kultúra modellek 17. A személyes vezetés elméletei, a helyzetorientált vezetési modell 18. Menedzsment történet és főbb irányzatai 19. Szervezeti formák és struktúrák 20. A szervezet, mint nyílt rendszer A szervezet és környezet kapcsolata A stratégiai vezetés 21. A polgárjogi szerződés fogalma, alanyai, létrejötte, lényeges elemei A szerződés alakja 22. A szerződés módosítása A szerződés érvénytelensége 23. A szerződés megerősítése és biztosítékai 24. A szerződésszegés esetei A szerződés megszűnése 25. Az adásvételi, bérleti, vállalkozási, megbízási szerződés lényege 26. A Gt fogalma, formái, megalapítása Vezető tisztségviselők, fb, könyvvizsgálók 27. A Kft és a Kht fogalma, jellemzői, működése 28. Az Rt fogalma, létrehozása, szervezete 29. A reklám jogi és etikai szabályozása 1. Tétel Marketing környezetelemzése (makro-,

mikro-,) és a versenyanalízis. Minden szervezet ki van téve környezeti tényezőknek. A vállalat tevékenységét makro- és mikrokörnyezeti tényezők egyaránt befolyásolják Mikrokörnyezet: a vállalat közvetlen környezete, amely meghatározza a vállalat piaci jelenlétét:-- beszállítók,-- szervezet,-- piaci közvetítők,-- fogyasztók,-- versenytársak,-közvélemény. Makrokörnyezet: az a szélesebb társadalmi erő, amely a mikrokörnyezet valamennyi tényezőjére hatással van. A külső környezet erői • Demográfiai környezet: A népesség növekedésének nyomon követése városonként, régiónként. Érdekli őket a kor, iskolai végzettség, etnikai összetétel • Gazdasági környezet: A piacot a vásárlóerő és az emberek határozzák meg. Figyelembe kell venni a jövedelmi viszonyokat és a fogyasztók vásárlási szokásait. • Földrajzi környezet: Környezetszennyezés, környezetvédők megjelenése. Nyersanyagok kimerülése,

növekvő energiaköltségek, szennyezés figyelembe vétele. • Technológiai környezet: Az új technológiák magasabb színvonalon elégítenek ki, nem egyenletes időközönként jelennek meg, jellemző lehet a gazdaság stagnálása. • Politikai környezet: A marketingdöntéseket a politikai környezet nagyban befolyásolja, mely megmutatja egy ország politikai berendezkedését, politikai hangulatát. • Jogi környezet: Jogszabályokat, hatóságokat foglalja magában, melyek az egyes szervezeteket és egyént befolyásolják, korlátozzák. • Társadalmi/kulturális környezet: A társadalom meghatározza tagjainak értékeit, normáit. A kulturális környezet nagy hatással van a fogyasztókra, így a szervezet működését is nagyban befolyásolja. Versenyanalízis: A marketing fejlődése szerint nem csak a fogyasztókra, hanem a versenytársakra is oda kell figyelni. Az első feladat a versenytársak feltérképezése: I. Ágazati koncepció 1. Milyenek az

általános feltételek az adott ágazatban: -- van-e gazdasági növekedés,-milyenek a kereslet-kínálat viszonyok,-- milyen az áruszínvonal 2. Az ágazat szerkezete, mely a versenyfeltételeket meghatározza: -- hány cég van jelen,-milyen cég van jelen,-- mekkorák a cégek Így mondhatjuk, hogy egy kultúrában monopolhelyzet van: tiszta monopolhelyzet: egy cég uralja a piacot, homogén termékszolgáltatás tiszta oligopólium: nem egyetlen, de kevés cég van jelen, homogén termékekkel globális monopólium: területi monopólium differenciált monopólium: heterogén terméket kínál automatizált piac: szabad versenyes piac: u.azon a területen sok cég van jelen 3. Ágazati magatartás a versenyhelyzetben, mi a szokás: fel kell mérnem, mit tehetek meg az adott ágazatban. 4. Teljesítmény: mit kell nyújtanom ahhoz, hogy az ágazatban a többi szervezethez képest ott tudjak maradni. 5. Belépési és kilépési korlátok vizsgálata Különböző dimenzióban

lehet vizsgálni: Költségkorlát: mekkora tőkéhez van szükség ahhoz, hogy egy adott tevékenységet megkezdjünk Vertikális integráció (szervezetek összekapcsolódási pontjai): mennyire függ az én tevékenységem mások tevékenységétől, ha nincs integráció a szervezetek között. Ha valaki kilép, a szervezet összeomlik. Globális kiterjedés (területi terjedés): vizsgáljuk mekkora az a terület, amit el kell látnunk, milyen kötelezettségeim lesznek. - Magas belépési korlát: kevesen jutnak be, közepes helyzetű ágazat - Alacsony belépési, magas kilépési: legkedvezőtlenebb ágazat - Magas belépés, alacsony kilépés: legkedvezőbb, szinte veszteség nélkül ki tudok lépni - Alacsony belépés, alacsony kilépés: automatizált piac. II. Piaci koncepció Nem csak olyan vállalatokat vizsgálhatunk, amelyek u.azt a terméket gyártják, hanem olyanokat is, amely azonos fogyasztói igényt próbál meg kielégíteni. Általában a vállalat piaci

koncepciója segítségével ismerik fel a való és potenciális versenytársakat és terveznek hosszabb távú piac stratégiát. 2.Tétel A fogyasztói, vásárlói magatartás (inger-válasz) A piacon az eladók kínálnak, a vevők vásárolnak. A fogyasztó megismerése elengedhetetlen az értékesítési oldal számára. Nem elegendő a fogyasztót megismerni, állandóan figyelni kell a konkurenciát és a piaci változásokat is. A fogyasztót számtalan hatás éri, ezek következtében lejátszódik a fogyasztóban valami, majd dönt. Ezt a folyamatot az inger-válasz modellel lehet bemutatni Ennek lényege, hogy a fogyasztót állítja központba annak jellemzőivel. A fogyasztót bombázzuk mindennel, hogy a mi szolgáltatásunkat vegye meg. Inger-válasz modell: INGER FOGYASZTÓ makrokörnyezeti tényező: fogyasztó fekete doboza - jogi tényező befolyások: - kulturális tényező - milyen adottságai vannak a vevőnek - társd.-i tényező - személyiség -

földrajzi tényező - anyagi lehetőség A marketing 4 eleme (4P): 1. Hely: mintaterem 2. Termék: új, jobb termék 3. Ár: minőséget közvetít, olcsóbb, akciós ár 4. Promóció: befolyásolás VÁLASZ - márkát, - boltot, - céget választ a vevő A fogyasztó jellemzői: I.Kulturális jellemzők - adott ország szokásai, vonásai, értékei, amelyek meghatározzák a fogyasztói szokásokat ( öltözködés, színek, nyelv, étkezési szokások ) - szubkultúrális jellemzők szűkebb értelemben szocializálódik a fogyasztó: -- földrajzi,-- nemzetiségi,-- etnikai,-vallási szubkultúra. II.Társadalmi jellemzők az egyén csoportokhoz tartozik egy társd.-ban Elsődleges csoportok, amik befolyásolják az egyént: 1. Család - orientációs család: a család mondja meg mit tegyen - saját család: kompromisszum születik a 2 családi szokás között - az egyik dominánssá válik - állandó konfrontáció 2. Tagsági csoportok - önként választottak:

erőteljesen befolyásolják az egyén fogyasztását - nem önként választott csoport: bekerül valahová az egyén - nem tagsági referencia csoport: - aspirációs csoport valami csoporthoz viszonyítom magam, hasonlítani szeretnék - aszociális elutasító csoport. 3. Státuszok és szerepek Adott pozíció meghatározott fogyasztási szokásokkal jár. A státusz szimbólumokat vizsgálják. III.Szemlyi jellemzők a fogyasztható egyéni tulajdonságain nehezen változtathat ( életkor, nem ) IV.Pszichológiai jellemzők a vásárlási folyamatban is megjelennek pszichológiai jellemzők: - Észlelés/érzékelés (szelektív) a fogyasztó mit vesz észre először, mi az ami a termékben megragadja - Figyelem (szelektív ): mi az ami eltér az általánostól, amire jobban odafigyelünk - Emlékezet ( szelektív ): - rövidtávú emlékezet: múlandó, nem emlékszik rá idővel a fogyasztó - hosszútávú emlékezet: nagyon pozitív, nagyon negatív élményeket jegyzi

meg a fogyasztó. Az ingerek végigfutnak a fogyasztó fekete dobozán és vásárlási döntéseket eredményeznek: 1. a probléma meghatározása 2. információgyűjtés 3. szelektálás: igényeinek megfelelően választ 4. döntés 5. tapasztalat: vásárlás utáni elégedettség v elégedetlenség 3.Tétel A piacok felosztása, piac szegmentáció A piac egyedi keresleti sajátosságokat mutató csoportjait szegmentumnak, a piac megismerését célzó és azt homogén részekre osztó eljárást szegmentációnak nevezzük. A piac szegmentáció tehát a piacok felosztása. Különböző jellemzők, paraméterek alapján kisebb részekre osztjuk a piacot. A vállalat pontosabb piacválasztását szolgáló módszer STP módszernek hívjuk, ami 3 dolgot jelent: - S: szegmentáció - T: célpiac - P: pozicionálás. 1. Piac szegmentáció Bizonyos paraméterek alapján homogén egységekre osztjuk a piacot. Minél több dimenziót veszünk figyelembe, annál kisebb piacrész

lesz. Alapja: a.) a fogyasztó jellemzője - Földrajzi a piacot különböző földrajzi egységek szerint osztjuk fel, település mérete, népsűrűség - Demográfiai a piacot a népességi jellemzők szerint osztjuk fel, kor, nem, jövedelem, foglalkozás - Pszichológiai a vásárlókat életstílusuk, személyiségük alapján osztjuk csoportokba b.) Fogyasztó reakciói - fogyasztó indítékai, miért vásárol - használati szokások, státus, gyakoriság - elvárások alapján - attitűdök alapján, lelkes, közömbös, pozitív Folyamata: 1. Kutatási szakasz a piackutató interjúkkal juthat információhoz a fogyasztó szokásairól, márka ismertség 2. Elemzési szakasz a piackutató feladata, hogy a begyűjtött adatokat elemezze, faktoranalízis, korrelációk, clusteranalízis 3. A körvonalak meghatározása demográfiai, földrajzi, pszichográfiai tényezők alapján. Módszerei: 1. Vevők szempontjai jövedelem, életkor, foglalkozás 2. Vevők preferenciái

a.) Homogén preferenciák egy bizonyos termékkel kapcsolatban a fogyasztóknak ugyanazok az elvárásaik b.) Szóródó preferenciák a fogyasztók elvárásai egy bizonyos termékkel kapcsolatban jelentősen különböznek. c.) Csoportosított preferenciák lesz fogyasztó aki ilyet szeretne, lesz aki olyat. Könnyű, mert tudjuk, hogy ki mit szeretne. 2. Célpiacok A vállalatnak az eltérő piaci szegmentumok értékelésekor 3 tényezőt kell figyelembe vennie: 1. A célpiac mérete és növekedése mekkora a piac 2. A célpiac erőviszonyai - az iparág versenytársai - potenciális belépők: várható konkurencia - az eladók piaci ereje - a vevők piaci ereje: akkor erős, ha más piacok közül választhat - helyettesítő termékek: mivel tudják helyettesíteni a terméket 3. Vállalati célok és források - egy szegmentumú - szelektív - termék specializáció - piac specializáció - teljes piacfoglalás: multik. 3. Pozicionálás Valamivel megkülönböztetem

magam a többi cégtől. Lehetőségek: - ár, márka - minőség - szerviz - technológia - forma. Feladatok: - a legjobb versenyelőnyök kiválasztása: egyet v. kettőt érdemes kiválasztani belőle - a vállalat pozicionálási koncepciójának jelzése a piacra. 4. Tétel Különböző pozícióban lévő szervezetek marketing stratégiái A piaci szereplők versenyhelyzetük és pozíciójuk szerint nagyon különbözőek lehetnek: • domináns • erős • kedvező helyzetű • tűrhető helyzetű • gyenge • élet képtelen vállalat. A piacvezetők a legnagyobb piacrészesedéssel rendelkeznek, elsők akarnak maradni, ehhez: • meg kell találniuk a piaci igények növelésének módját • jó támadó és védekező akciókkal kell megvédeni a helyüket • a piacrészesedésük növelését akkor is meg kell kísérelniük, ha maga a piac már nem bővíthető. A piacvezető cégek új felhasználók, felhasználások és nagyobb mennyiség felhasználási

lehetőségei után kutatnak. Piacbővítés: • új piacszegmenseket keresünk ( földrajzi, demográfiai ) • elcsábíthatjuk a konkurencia fogyasztóit ( előnyöket kínálunk fel ) • növeljük a használat gyakoriságát • kiszélesítjük a felhasználási módokat • fejlesztjük a terméket. A piac bővítése közben a meglévő piac védelme is fontos. Stratégiák: • pozíció védelem • megelőző védekezés: még azelőtt támadjuk meg az ellenfelet, mielőtt az támadna meg minket • védekezés ellentámadással • rugalmas védelem: vezető cég területeinek erőfeszítései új területek meghódítására • visszavont védelem: gyenge területek feladása és az erősebbre való összpontosítás. 1. Piaci kihívók stratégiái: • Frontális támadás Szemtől szembe támadás, a támadás az ellenfél erős pontjaira irányul. Az eredmény a nagyobb erőtől, kitartástól függ. • Oldaltámadás A támadás az ellenfél gyenge pontjaira

irányul. - földrajzi: területek megszerzése - szegmentális: szegmentumok megszerzése. • Átkaroló támadás Piaci szektorok elhódítása, a támadó mindent kínál a piacnak, így ajánlata visszautasíthatatlan. • Kikerülő támadás Ellenség kikerülése, könnyebb piacok megszerzése, így saját erőforrás bővítése. • Gerillatámadás Gyors, váratlan rajtaütés az ellenfél területének különböző pontjain. Eszköze lehet: pl árleszállítás. Piaci kihívók támadási eszközei: • árleszállítás • olcsóbb áruk • választékbővítés • javított szolgáltatások • termelési költségek csökkentése • erőteljes reklám és ösztönzés stratégiája. 2. Piaci követők stratégiái: Sok cég a követést választja a piacvezető kihívása helyett. 1. Feketén másoló (lekoppintó) lekoppintja a piacvezető termékét és a feketepiacon forgalmazza 2. Legálisan másoló (szorosan követő) terméke hasonlít az eredetihez,

márkaneve csak kevéssel tér el attól 3. Utánzó (távolról) követő sok mindent lemásol a piacvezetőtől, de árban, csomagolásban eltér a vezetőtől 4. Szelektív követő (adaptáló) piacvezető termékét tökéletesíti v. eltérő piacokat keres 3. Piaci meghúzódók stratégiái: A piaci szegletbe húzódás alapja a szakosodás. Típusai: • végső felhasználók szerinti szakosodás • fogyasztói kör mérete szerinti szakosodás a cég kis, közepes v. nagy fogyasztói kör ellátására szakosodik • földrajzi szakosodás • szolgáltatás szerinti szakosodás a cég 1 v. több olyan szolgáltatást kínál, amelyet mások nem vállalnak 5. Tétel A piac és marketingkutatás folyamata: megfigyelés és kísérlet (5 pont folyamata, probléma, hipotézis stb.) A marketingkutatás folyamata: 1. A probléma megfogalmazása a probléma pontos körvonalazása és a kutatási terület meghatározása 2. Hipotézisek felállítása Feltételezések, mi

okozhatja a problémát. Ha a hipotézis igaz, akkor elfogadjuk, ha hamis, elvetjük. 3. Célok kitűzése a cél nem azonos a problémával, a célkitűzések a probléma konkretizálását jelentik, annak megfogalmazását, hogy a kutatás során mit szeretnénk elérni. 4. Adatgyűjtés Az adatgyűjtési formát a probléma és a célkitűzések határozzák meg. Cégen belüli adatok összegyűjtése. --- Szekunder v. másodlagos források már meglévő információk a.) Belső információk: ezzel kell kezdeni b.) Külső adatforrás: az adatok beszerezhetők pld KSH-tól, szakkönyvekből -- Polcról levehető tanulmányok kutató cégek saját pénzből adatokat mérnek és pénzért árulják • Indexek: %-os kimutatások tesztelésre, forgalomra vonatkozóan • Szindikált tanulmányok: azonos tevékenység, iparág számára végzett felmérések. Média analízis: negyedévente megkérdezik, felmérik, hogy mi tetszett a TV-ben, rádióban. • Omnibuszos polcról

levehető tanulmányok: marketingkutatás tömegközlekedése • Osztott költségű kutatások: hasonló területen tevékenykedők közösen fizetik • regionális felmérések: 1-1 régióra vonatkozó kutatás --- Primer v. elsődleges kutatás sehol sincs meg az adat, nekem kell begyűjtenem a.) megkérdezés b.) megfigyelés c.) kísérlet Megfigyelés: Jellemzője, hogy: • nem alakul ki kommunikáció a felek közt • tényeket, magatartásokat vizsgálhatnak • mennyiségi és minőségi információkat is kapnak a kutatást végzők • aktuális helyzetek felmérésére szolgál. Formái: • Résztvevő megfigyelés: az alany nem tudja, hogy megfigyelik, nehéz a megszervezése • Külső megfigyelés: az alany tudja, hogy megfigyelik, nem módosítja magatartását. Megfigyeléses módszer hátránya: • ha a megfigyelt tud a megfigyelésről, szerepet játszhat • nehéz az adatok feldolgozása • szubjektív a megfigyelés: ugyanazt másként látja a 2

megfigyelő • nehéz megszervezni, hogy sikeres legyen • fontos, hogy a megfigyelő független legyen, ne legyen elfogult. Előnye: • olyan információkat szerezhetünk, amihez másképp nem jutottunk volna hozzá • kevesebb adminisztrációval jár. Készíteni kell egy megfigyelési útmutatót, hogy kit, mit, mikor és hol kell megfigyelni. Megfigyelési jegyzőkönyv: mit várunk a megfigyeléstől. Kísérlet: Hatást gyakorolunk egy személyre v. csoportra és megnézzük, mi a hatás következménye Leggyakoribb a csoportos kísérlet, leginkább a promóció területén. Promóció: befolyásolás, hatásgyakorlás. Reklámkutatás területén nagyon gyakori ez az eljárás Pretesztelés ( előtesztelés ): mérik az adott reklámot, hogy milyen hatást vált ki a célcsoportban. Tesztkísérleti módszer: • Műszaki gazdaságossági teszt: a termék paramétereit hasonlítja össze - egyenlő súlyú: minden paramétere stimmel - változó súlyú: a termék

funkcionális működése szempontjából a fontosabb • Összehasonlító termékteszt: kóstoltatás, vélemények összegyűjtése a termék tulajdonságairól és azok összehasonlítása • Összehasonlító árteszt: adott áron milyen a vásárlási készség ill. az árak változása miként hat a keresletre, adott áron mennyit hajlandó vásárolni a fogyasztó, kereslet becslésére jó • Tesztpiac: valódi piac, melyekre hatást gyakorolunk és megnézzük a hatás következtében bekövetkezett változásokat • Márkateszt: a márka mennyire befolyásolja a fogyasztó termékről kialakított véleményét - Vakteszt: a termék tulajdonságairól úgy kell nyilatkoznia a kísérleti alanynak, hogy azon nincs márkajelzés - Hamisteszt: összekeverem a márkákat - Nyílt teszt: a valódi márkajelzés szerepel a terméken. Az eredmények alapján következtetni lehet arra, hogy a márka mennyire befolyásolja a fogyasztók értékítéletét. 6.Tétel A

megkérdezéses vizsgálatok I. A kommunikáció módja szerint 1. Szóbeli megkérdezés a.) Egyéni - Interjús szabad választáslehetőség, a választáslehetőség nem kötött - Kötött kérdőíves megkérdezés - Struktúrált interjú szerkezete van a beszélgetésnek, bizonyos témának el kell hangzania a beszélgetésben - Kötetlen interjú: nincs szerkezete, azt mond amit akar b.) Csoportos - Triárd v. háromszög interjú Hárman vannak jelen, 1 kérdező és 2 válaszoló. A válaszadónak megerősítésre van szüksége. Páros döntések - Kiscsoportos megkérdezés 4-5 fős megkérdezések, reklámkampánynál alkalmazzák, bárki mondhat mindent. - Klasszikus kiscsoport v. Focus Group megkérdezés 1 témára fókuszálnak, 8-10 embert kérdeznek meg, ötletbörze, ötletroham. Egyre több információhoz jutunk, minőségi információhoz. Olyan információt is kaphatunk, amire nem számítottunk Egy valaki rátelepszik a csoportra, befolyásolja a többiek

véleményét. 2. Szóbeli kötött kérdőíves megkérdezés üzletben, irodák előtt, munkahelyen történhet. Előnyei: • magyarázatra szoruló kérdés is feltehető • a megkérdezett stílusához igazíthatjuk a kérdésfeltevést • hosszú kérdőív is lekérdezhető • visszaérkezési arány szinte 100%-os • meg van a kettős kontroll lehetősége • logikai ellentmondások kiszűrhetők • a kérdező biztos személye növelheti a válaszadás lehetőségét. Hátrányai: • időigényes • drága • csalásra hajlamosítja a kérdező biztost. Kérdőíves megkérdezéses módszer: A jó kérdező biztost a célcsoport és a téma határozza meg. Kérdőív szerkesztés szabályai: Tökéletes kérdőív nincs. Nem tudunk olyat csinálni, ami mindenkinek megfelel 1. Célkitűzés, kérdéscsoportokat logikai és pszichológiai sorrendbe rakni 2. Blokkon belül miket kérdezzünk, kérdés célja és típusa A kérdés lehet: a.) Direkt: közvetlenül

kérdezzük meg b.) Indirekt közvetett kérdés: áttételes c.) Indirekt: - asszociációs kérdés: mi jut eszébe valamiről - mondat kiegészítés: elkezdjük a mondatot, fejezze be - általános alany v. 3 személy: Ön szerint az emberek általában mit gondolnak. Cél: - átvezető kérdés - kontroll kérdés. Zárt kérdés: • alternatív v. eldöntendő kérdés ( igen, nem ) • választható zárt kérdés ( jelöljön meg egyet v. hármat ) • rangsorolós ( tegye sorba 1-6-ig ) • skálás kérdések ( osztályozza 1-5-ig ) • táblázatos kérdés • kártyás kérdés ( rakja sorba ). II. Megkérdezés témája szerinti megkülönböztetés Téma szerint lehet: a.) Speciális: 1 problémát vetünk fel b.) Omnibuszos: több témában kérdezünk: - csatolt omnibusz - tényleges csatolt omnibusz. III. Megkérdezés alanya szerinti megkülönböztetés • fogyasztói megkérdezés • vállalati megkérdezés: bolti megkérdezés • szervezeti,

átvilágítási megkérdezés • képviselői megkérdezés: területi v. külterületi képviselő IV. Megkérdezés gyakorisága szerinti megkülönböztetés 1. Egyedi kutatás: ritkább, ad hoc problémáknál 2. Többszöri kutatás: gyakoribb - időszakos v. alkalmankénti - folyamatos 3. Paneles eljárások: valami mindig állandó - Tiszta panel: ugyanaz a minta, ugyanaz a panel - Információs panel: állandó a minta, a téma változik - Tendencia vizsgálat: a téma állandó, a minta változik. Előnyei: • összehasonlító elemzésre alkalmasak • olcsóbb, csökkenti a költségeket • jobb kapcsolat alakulhat ki a cég, személy és kérdező biztos között • költséget, időt takarít meg. Hátrányai: • „panel elhalálozás” • minta jellemzői megváltoznak ( elhalálozás, válasz visszautasítás ) • minta összetétele állandóan változik ( életkor ) • panel effektus: a jó kapcsolat miatt nem lesznek hitelesek a válaszok • túl biztos

kapcsolat rossz irányba befolyásolja, sértheti a biztonságot. 7. Tétel Termék, termékvonalak Termék: Az emberek szükségleteiket és igényeiket termékekkel elégítik ki. A termék tehát valamely szükséglet v. igény kielégítésére felkínálható Absztrakt termék: lényegi előny v. szolgáltatás Tárgyiasult termék: stílus, csomagolás, minőség, márka. Kiegészült termék: kiegészítő szolgáltatás, garancia, hitel, üzembe helyezés. Termék kategóriák: 1. Nem tartós javak egyszer v. néhány alkalommal lehet felhasználni ( élelmiszer ) 2. Tartós javak gyakran használjuk ( elektromos berendezések ) 3. Szolgáltatások változékonyak és nem raktározhatók ( koncert ) élettartamra vonatkozóak A termék tárgyi közvetítéssel elégít ki szükségletet. Szolgáltatás: tárgyi közvetítés nélkül elégít ki szükségletet. Fogyasztási cikk: végső felhasználásra kerül Termelési eszköz: általa fogyasztási cikkek készülnek.

1. Napi tömegcikkek: rutin jelleggel vásároljuk 2. Szakcikkek: bonyolultabb vásárlási folyamatot igényel, nagyok a márkakülönbségek 3. Luxustermékek: nem feltétlenül szükségletet elégít ki 4. Nem keresett termék: szükségtermék ( pl drága könyv ) Termékvonal: Olyan szorosan összetartozó termékek csoportja, amelyek hasonló módon funkcionálnak, azonos fogyasztói csoportokat szolgálnak, ugyanolyan típusú kiskereskedelmi egységekben értékesítik őket, v. azonos ársávba esnek A vállalat termékvonalait általában 1-1 menedzser vezeti. Termékvonal jellemzői: 1. Szélesség: termékvonalak, termékcsaládok száma 2. Hosszúság: termékvonalakban megjelenő összes termék 3. Mélység: egy termékcsaládon belül megtalálható fajták száma 4. Konzisztencia: kapcsolódási pont ( technológiában, fogyasztókban ) Termékvonal döntések: 1. Értékesítés-nyereség rövidtávú nyereségnél nagyobb profittartalmú termékcsalád

választása, piaci részesedés növelésénél az alacsonyabb nyereségű, de magasabb forgalmat biztosító termékcsalád megtartása 2. Piaci profil a termékvonal a versenytársak termékvonalaihoz képest hol helyezkedik el 3. Termékvonal megnyújtása - lefelé: kockázatos, mert az olcsóbb termék csökkentheti a drágább termék forgalmát - felfelé: magasabb ár, jobb minőség - kétirányú (le-fel): piaci középmezőnyben elhelyezkedőknek, alacsonyabb áru és drágább termékek megjelenése a piacon 4. Termékvonal feltöltése meglévőn belül újabb változatok kialakítása 5. Termékvonal korszerűsítése a csúcstechnológiát képviselő termékek gyors változása esetén a korszerűsítés alapvető követelmény 6. Termékvonal csökkentése változtathatunk mélységen, szélességen, szűkíthetjük termékválasztásunkat. 8. Tétel Új termék bevezetésének folyamata Az új termékek bevezetése igen jelentős a vállalati

gazdálkodásban. Biztosítja a kapcsolatot a változó fogyasztói körrel, és gyakran válik a vállalatnál a versenyelőny forrásává. Számos piacra a szakadatlan újítás jellemző, a termékek kevés időt töltenek a piacon, s máris újabb változatok szorítják ki őket. Már meglévő terméket fejlesztünk tovább: • saját kutató részleg • külső fejlesztőkkel végeztetjük el a munkát • másoktól vesszük meg a kifejlesztést. A termékújdonság eltérő mértékű lehet: • abszolút újdonság: olyan originálisan új termék, amely új piacot teremt • új termékcsoport: lehetővé teszik a váll. számára, hogy belépjen egy létező piacra • meglévő termékcsoport kiegészítése új termékkel • meglévő termékek javított változatai pld. nagyobb teljesítmény • újra pozícionált termékek: új piacok v. szegmentumok felé fordul a vállalat • olcsóbb változatok, amelyek alacsonyabb költséggel azonos teljesítményt

nyújtanak. Az abszolút új termék csökkenő tendenciát mutat. Okai: • egyre kevesebb az új ötlet • nincsenek egységes tömegpiacok • rendkívül drága a fejlesztési folyamat • egyre több a társadalmi és jogi korlát • sok a lekoppintó Termék bevezetése a piacra: • Biztosítani kell a megfelelő termékmennyiséget. Ha sikeresebb a vártnál, ne legyen ellátási zavar. • Fel kell készíteni a forgalmazókat a termék fogadására. • Ki kell alakítanunk a garancia, szerviz, vevőszolgálat rendszerét, alkatrészek, szakemberek. • Időzítenünk kell a bevezetéssel kapcsolatos kommunikációs feladatokat, reklámkampány. • A feladatokat úgy kell koordinálnunk, hogy az egyes tevékenységek pontosan kapcsolódjanak egymáshoz, fel kell készülnünk a gyors reakciókra. Új termék kifejlesztése: 1.Ötletgyártás Szűkülnek a lehetőségek, kevés az új ötlet. Módszerek: • Sajátosságok listája: összeírják a termék főbb

jellemzőit, megkérdezzük a fogyasztót, min módosítsunk. • Intenzív kapcsolatteremtés: tárgyakat, termékeket egymás mellé rakunk, a kapcsolatokból próbálunk új ötletet kihozni. • • • Gordon módszer: távolról közelítés, elvontan felvetjük a problémát, hogy minél több ötlet merüljön fel. Igények és a problémák azonosítása: fogyasztótól indul ki, elképzeléseiről érdeklődnek Ötletroham: összehívunk szakembereket, mondjanak új ötleteket, kreatív csoport. 2. Szelektálás A szelektálást a menedzsment dönti el, hogy kell-e. A szelektálás célja, hogy a gyenge ötleteket a lehető leggyorsabban kiiktassák: • hogyan illeszkedik az ötlet a vállalati célokhoz • milyen követelményeket támaszt az ötlet megvalósítása a munkaerő és pénzügy szempontjából • meg tudjuk-e valósítani az ötletet 3. Kifejlesztés és tesztelés: még nincs termék, ötletek vannak A jó ötleteket tesztelhető termékkoncepciókká

kell fejleszteni. a. termék ötletek felsorolása b. termék koncepció: elképzelés c. termék image: termékkép, megjelenítik, lerajzoljuk, hogy néz ki d. termék pozicionálás: kiemelem a piacon a termékem valamivel, ami megkülönbözteti a többitől e. tesztelés: mennek az ötletek: fogyasztók, szakértők 4. Marketingstratégiák: még nincs termék, csak előzetes terv Tesztelés után el kell készíteni a marketing stratégia előzetes tervét. 5. Gazgaságossági vizsgálat - árbevétel becslése - gyártási költségek - bruttó fedezet: árbevétel – gyártási költség - kutatási, fejlesztési költségek - marketing költségek - általános költségek. - bruttó nyereség - jövedelem átcsoportosítás - nettó nyereség 6. Termék kifejlesztése Kutatási, fejlesztési mérnöki részleg kifejleszti a terméket. 7. Piaci tesztelés Prototípust gyártanak le, tesztelik, hogy megállja-e a helyét a piacon. 8. Széleskörű piaci bevezetés Mikor?

verseny társakhoz képest: 1. elsőként 2. késleltetett: versenytárs piacra lépése után vezeti be a terméket 3. párhuzamosan: piacra lépés a versenytárssal egy időben Hol? földrajzi stratégia (település, régió) Kinek? a célpiac potenciális fogyasztói Hogyan? bevezető piaci stratégia 9. Tétel Termék-életgörbe, marketing feladatok a különböző szakaszokban. A termék életciklusa alatt a vállalat általában többször is újrafogalmazza marketing stratégiáját, mivel a termék élete nem végtelen és meg kell tennie mindent a termék élettartamának és jövedelmezőségének növeléséért. A tipikus termékélet történet „S” alakú életgörbével írható le, melynek szakaszai: • Bevezetés: lassan növekvő forgalom, a nagy költségek miatt nincs profit • Növekedés: a piac elfogadja a terméket, a gyors forgalom növekedésprofitot hoz • Érettség: a termék eléri piacának lehetséges határait, forgalma lassan csökken. A

profit stabilizálódik v. csökken, ezért növekvő marketing ráfordítások kellenek • Hanyatlás: a forgalom erőteljes csökkenésével a profit fokozatosan megszűnik. Nem minden termék karrierje írható le az „S” alakú életciklus görbével. Van 3, melyet meg kell különböztetni: • Stílus: több generáción át színen maradhat, időnként divatba jön, majd kimegy a divatból • Divat: egy adott terület éppen uralkodó stílusa, lassan emelkednek, egy ideig a csúcson vannak, majd hanyatlanak • Szeszély: olyan divat hullámok, melyek hirtelen tűnnek fel és hirtelen tűnnek el. Marketing stratégiák: 1. A bevezetés szakaszában • Gyors lefölözés: magas ár, magas promóció, cél a termék gyors megismerése, rövid időn belül a nagy haszon • Lassú lefölözés: magas ár, alacsony promóció, luxus termékeknél, cél a hosszú távú nyereség • Gyors behatolás: alacsony ár, alacsony promóió, cél a termék gyors megismerése, a

legnagyobb piacrészesedés • Lassú behatolás: alacsony ár és promóció, tömegtermékeknél, cél a hosszú távú nyereség. 2. Növekedési szakasz Cél, hogy a gyors növekedés minél tovább tartson. Elérhető termékjavítással, új termékváltozatokkal, új piaci szegmentumokba és új elosztási csatornákba lépéssel, árcsökkentéssel. 3. Érettség Cél a forgalom növelése. Elérhető piacbővítéssel, minőség-, termék- és stílusjavítással, valamint a marketingmix: az árváltoztatás, reklámozás, vásárlásösztönzés. 4. Hanyatlás • Életben tartás: más termékcsoportok nyereségéből eltartható a termék • Felszámolás: -- gyors: ha a terméket nem éri meg tovább gyártani -- lassú: ha vannak még tartalékok -- v. az egész gyártási folyamatot, technológiát értékesítjük 10. Tétel Üzletági és vállalati stratégiai tervezés Üzletági stratégiai tervezés: 1. Az üzletág küldetésének meghatározása: a piaci

szegmentumokra, az ágazat megjelölésére, technológiára kell kitérni 2. A külső környezet elemzése: a legfontosabb makro környezetet és mikrokörnyezeti hatásokat kell figyelembe venni. 3. A belső környezet elemzése: erős és gyenge oldal értékelése, fontosságának meghatározása 4. Üzletági célkitűzések kiválasztása: nyereség, eladásnövelés, piacrészesedés növelése 5. Üzletági stratégia fejlesztése: útiterv, átfogó költség takarékosság, differenciálás, összpontosítás 6. A program kidolgozása: a stratégiákat támogató programok kidolgozása 7. A program megvalósítása: segít a stílus, a szaktudás, a közös érdek Vállalati stratégiai tervezés: A tervezési folyamat elindítása a vállalat vezetés feladata. 1. A vállalat küldetésének megfogalmazása: a vállalat története, a vezetés és a tulajdonosok pillanatnyi referenciái, a szervezet küldetésére ható környezet (lehetőségek és veszélyek

felismerése), a szervezet erőforrásai. A vállalati küldetés tartalmának motiválónak kell lennie. A vállalat vezetésének irányt kell mutatnia az elkövetkezendő 10-20 évre. 2. A vállalat stratégiai üzletágainak meghatározása: Fontos, hogy a vállalat pontosan meghatározza üzleti vállalkozásait és mindegyiket mint külön üzletágat kezelje. Az üzletágat 3 dimenzió mentén kell meghatározni: -- kiszolgálandó fogyasztói csoport,-kielégítendő fogyasztói szükségletek,-- technológia. 3. Üzletági portfolió (terv) elemzése, értékelése BCG (Boston Consulting Group) módszer: növekedési/részesedési mátrix. 4 zónára oszlik, mindegyiket más típusú üzleti vállalkozást jelent. • Kérdőjelek: azok a vállalatok, melyek gyorsan bővülő piacon működnek, piacrészesedésük alacsony • Sztárok: ha a kérdőjel üzletág sikeresen működik, sztárrá válhat. Nyereségesek és a jövőben a vállalat fejőstehenévé válnak. •

Fejőstehenek: a sztár üzletág fejőstehén üzletággá alakul át, magas hozadékot biztosítva a cégnek. • Sereghajtók: gyengén növekvő piacon működnek, alacsony a piaci részesedésük. 4. A vállalat új üzletági tervének elkészítése • Intenzív növekedés: -- piaci behatolás stratégiájával a piacrészesedés növelése -- piacfejlesztéssel új piacok felkutatása -- termékfejlesztéssel új termékek kifejlesztése. • Diverzifikált növekedés: -- új termék kidolgozása, mely kapcsolatban van a meglévő termék szerkezettel -- új termék kidolgozása a meglévő fogyasztóknak, mely nem kapcsolódik a meglévő termékszerkezethez -- új üzleti vállalkozás keresése, mely nem kapcsolódik a meglévő termékhez, piachoz. 11. Tétel Ár- és szolgáltatásmarketing I. Az ár megállapítása Ha vállalat új terméket fejleszt ki, új elosztóhálózaton kezd terjeszteni, új földrajzi térségbe lép be, akkor új árakat kell

megállapítania. Minél világosabbak a vállalat céljai, annál könnyebb az ár megállapítása. 1. Árpolitikai célok -- túlélés,-- pillanatnyi nyereség maximalizálása,-- pillanatnyi árbevétel,-- forgalom növekedés,-- a piac lefölözése,-- és a vezető termék minőség. 2. Árképzési módok -- haszonkulcs elve (önköltség plusz rá haszonkulcs),-- tervezett hozam elve,-- elismert érték (fogyasztó szerinti reális ár),-- igazodó ár (a versenytársakhoz),-- ajánlati ár (alku) 3. Végső ár kialakítása --lélektani ár, -- referencia ár, -- nem egész szám II. Áralkalmazások 1.Árleszállítás – árengedmény • Skontó (fizetés módjától, határidejétől függ) • Rabatt (mennyiségi árengedmény nagy tételben vásárlóknak) • Funkcionális árengedmény (vevő átvállal feladatot, így olcsóbban kapja) • Szezonális árengedmény (csúcsidőn kívüli vásárlóknak) • Beszámítás, jóváírás (új termék ára – régi

termék ára) 2.Promóciós ár (ösztönöz, hogy többet vegyünk) -- reklám ár, -- alkalmi ár, -- pénz visszafizetés, -- részletfizetés, -- lélektani árengedmény (túláraz, majd engedményt ad) 3. Megkülönböztető ár • Fogyasztói szegmentum szerint (különböző vásárlói csoportok más árat fizetnek) • Termék image szerint (virágcsokor díszítéssel v. anélkül) • Elhelyezkedés szerint (Kárász u. – Cserepes piac) • Idő szerint (évszakonként) III. Árváltozások 1.Árcsökkentés • fölös termelési kapacitás (érdemes olcsóbban adni) • piaci részesedés visszaesése (konkurencia miatti árcsökkentés) • cél a piaci uralom (olcsón adom elv) 3. Áremelés • Költség infláció (emelkedő költségek miatt) • Túlkereslet (ha nem tud minden fogyasztót kielégíteni) • Késleltetett árközlés (végső ár a termék elkészülte után) • Értékállandósági záradék (időponthoz kötik, meddig érvényes az ár) •

Javak, szolgáltatások szétválasztása • Engedmények csökkentése (nincs skontó, rabatt) 12. Tétel A kommunikáció modellje, a konstruktív kommunikáció módszerei (én közlés ) A kommunikáció modellje: A kommunikációban alakulnak és változnak az emberi kapcsolatok, és a kommunikáció révén befolyásoljuk egymást. Nem lehet nem kommunikálni Minden pillanatban tudatosan v öntudatlanul kommunikálunk. A megnyilvánulás kialakulásának folyamata a kódolás, a benyomás létrejötte a dekódolás. A közlőnek bizonyos érzései vannak a befogadóval szemben és közölni kíván egy bizonyos érzést. Ez valamilyen viselkedésben nyilvánul meg, amit a befogadó a maga módján, érzései alapján észlel. Az, ahogyan észleli, valamilyen érzést vált ki a befogadóban Ez alapján történik a közlő szándékainak értelmezése. A benyomás és a megnyilvánulás különbözik egymástól. A két oldal közötti különbséget nevezzük zajnak, a

befogadó személy reakciója a közlő megnyilvánulásaira a visszacsatolás. A rendszer hatékonyságát a visszacsatolás fokozott figyelembevételével tudjuk javítani. Ebből következik a konstruktív kommunikáció: az én üzenet és az aktív figyelem. A leghatásosabban kódolt üzenetek az én üzenetek Ez a közlés rólam szól, arról, hogy mi a problémám és emiatt mit érzek. Az én üzenet a következőkből áll: • Mi az a viselkedés, amit nem fogadunk el • Ezzel kapcsolatos saját érzéseink őszinte megfogalmazása • Az emiatt ránk háruló következmények elmondása. Azaz: „VISELKEDÉS + ÉRZÉSEK + KÖVETKEZMÉNYEK”. Az aktív figyelem azt jelenti, hogy aktívan hozzájárulunk ahhoz, hogy meggyőződjünk értelmezésünk helyességéről. A saját szavainkkal elmondjuk, hogyan értelmeztük partnerünk üzenetét. E módszer az üzleti tárgyalástechnika fontos elemévé vált A kommunikációt alakító és hatékonyságát befolyásoló

tényezők: • A konkrét szituációról kialakított kép • A másik félről kialakított kép • A kommunikációs partnerek céljai • A kommunikációs képesség • A kommunikáció kontextusa Az az összefüggésrendszer, ami befolyásolja a kommunikáció tartalmát és formai jegyeit. 13. Tétel A konfliktusok szerepe a szervezetben, konfliktus megoldási stílusok, a problémamegoldás és a tárgyalás A konfliktus olyan feszültséghelyzet, melyben 2 v. több fél megkísérli a látszólag v ténylegesen összeegyeztethetetlen elgondolásaikat, terveiket megvalósítani. Ami az egyik fél számára fontos, ahhoz a másik fél v. felek negatívan viszonyulnak A konfliktus észlelt jelenség. Konfliktusba akkor keveredünk, ha veszélyeztetve érzünk valamit, ami számunkra fontos. A konfliktus hajtóerőként működhet a szervezetben, elősegítheti a környezethez való alkalmazkodást. A konfliktus egyenlő a változással, tanulással Együttműködés:

érvényesítjük saját érdekeinket és közösen együttműködünk a másik féllel érdekei érvényesítésében, mivel feltételezzük, hogy létezik egy olyan megoldás, amely mindkét fél érdekeit kielégíti. Ez a megoldás a probléma végleges megoldását jelenti Nem minden problémának van ilyen megoldása, egyenlő hatalmi viszonyokat feltételez, és erre nem minden partner hajlandó. Hasznos lehet, ha a felek egyetértenek a célokban, de abban nem, hogyan kellene megvalósítani. Problémamegoldó stílusnak nevezik, mely kevesebb versengést tartalmaz, mint ami a szervezetre jellemző. Tárgyalás: a feltételek miatt hatalomorientáltabb, mint az együttműködés, de konstruktívabb, mint a küzdelem. Akkor megfelelő stratégia, ha az érdekek különbözőek, de kölcsönös függőség is fennáll a csoportok között, ezért a megegyezés mindkét fél számára előnyökkel jár. Versengés: az emberek sokkal többször reagálnak versengő módon

konfliktus helyzetben, mint ahányszor arra szükség lenne. Hatalomorientált eljárás, a konfliktust egy olyan helyzetnek tekintjük, amelyben győzni kell. A konfliktust nyertes-vesztes reakcióban észleljük. A győztes pozíció érdekében sok taktika bevethető (pl fenyegetés) A tartósabb küzdelemmé vált konfrontációban nem lehet nyerni, viszont sokat lehet veszíteni (pl. presztizs). Az agresszív fél egyre inkább elveszíti mások együttműködését Kompromisszum: engedek a saját érdekeimből és a másik fél is ezt teszi. Célszerű alkalmazni, ha két egyenlő fél áll egymással szemben és céljaik közösen kizárják egymást. A verseny és az együttműködés közötti egyensúlyozás. Alkalmazkodás: maximális a másik fél érdekérvényesítése, nulla az enyém. Ha nincs esélyünk a győzelemre, alkalmas stratégia lehet. Elkerülés: nem érvényesítem saját érdekem, a másik féllel sem kooperálok céljai elérése érdekében. 14.

Tétel Csoportok vezetésének tényezői, a csoportos döntés előnyei, hátrányai Csoport: olyan egyének közössége, akiknek közösen kialakított norma rendszere van, különféle szerepeket osztanak meg egymás között és a közös cél érdekében hatnak egymásra. Minden szervezet csoportokból áll. A kiscsoport lényege, hogy interakcióban vannak egymással a tagok, szerepeket osztanak meg egymás között. 2 féle vezető termelődik ki: 1. feladatorientált 2. szocioemocionális (kapcsolatorientált) vezető Jó, ha a vezető mind a két félét tudja produkálni, de erre nem mindegyik képes. A csoportos vezetés előnyei: -- társra szerkesztés, -- statisztikai hatás, -- külső-belső kontroll, -- asszociáció. Hátrányai: -- társas gátlás, -- ezredes hatás, -- időtényező (tovább tart), -- kritika, -- megemelt kockázati szint. A csoport kisebb-nagyobb mértékben előnyben van az elszigetelt személyekkel szemben, a csoportmunka azonban a

megbeszélés, a döntés, az ellenőrzés szintjén vet fel problémákat. Napjainkban a csoport szerepét a szervezetben egyre nagyobbnak tartják a motiváció, a felelősségvállalás és az önellenőrzés szempontjából. Team v. csapat: olyan munkacsoport, amelynek eredményessége a tagok együttműködésétől függ, az egyéni mellett a közös felelősségvállalás is megjelenik. Jellemzői: -- lehet, hogy van a teamnek vezetője, de nem lehet tudni ki az, -- demokratikusan vezetett csoport, -- a célokat csoportosan tűzik ki, -- ismerik a célokat, elkötelezettek, -- sok irányú a kommunikáció, --konfliktusok megoldásában problémamegoldó képesség. A csoport és a team kialakulásának szakaszai: 1. Alakulás: hely, polarizáció, formális viselkedés 2. Polarizáció: különbségek, konfliktusok előjönnek, vezetők kitermelődnek, versengés alakul ki a szerepekért 3. Konszolidáció: kialakulnak a szabályok, konfliktusok megoldása, aktivitás

fokozódik, kialakul a csoport érzelmi szerkezete, szembe tud nézni a problémákkal 4. Működés: a csoport intenzíven dolgozik a feladatokon, kialakul a problémakezelés gyakorlata, hatékonyság, kreativitás megjelenése, kialakulnak a feladatmegoldás mintái. Team - Megosztott vezetői szerepek - Egyéni és közös felelősség - Saját megfogalmazott célok Munkacsoport - Erős, egyértelmű vezető - Egyéni felelősség - A csoportcél megegyezik a szervezet missziójával - Egyéni munkatermékek - Hatékony csoport megbeszélések - Kollektív munkatermékek - Nyitott viták, aktív problémamegoldó megbeszélések - Megvitat, dönt, a tényleges munkát közösen - Megvitat, dönt, a tényleges munkát közösen végzi végzi 15. Tétel A motiváció tartalom és folyamatelméletei A dolgozó akkor motivált, ha hajlandó a szervezeti célok megvalósítása érdekében erőfeszítésekre, s ezzel egyben saját szükségleteit is kielégíti. A definíció

lényegét a szervezeti célokat megvalósító egyéni erőfeszítések adják. Fontos kategóriája a szükséglet A kielégítetlen szükséglet belső feszültséget okoz, mely olyan magatartást indít el, ami segít kielégíteni és csökkenteni a belső feszültségeket. Tartalomelméletek: 1. Maslow motiváció elmélete: a motiváció a szükségletekre vezethető vissza és a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatók: -- alapvető biológiai szükségletek, -létszükséglet, -- megbecsülés, -- elismerés, -- önmegvalósítás. Az alsó szinten lévő szükségletek részbeni kielégülése a feltétele annak, hogy a felsőbb szintek cselekvésre motiváljanak. 2. Herzberg modellje: a munkával való elégedettség tényezőit vizsgálta művezetők és más középvezetők körében. Azokat a tényezőket, melyek a megelégedettséget okozzák, motivátoroknak nevezte. Ilyen a teljesítmény, -- elismertség, -- nagyobb felelősség, fejlődés. E tényezők

hiánya a megelégedettség hiányát okozzák 3. McCleland és Atkinson modellje: a teljesítmény szükségletével kapcsolatban végeztek vizsgálatokat. Sikerorientáltság: a magas teljesítménnyel rendelkező emberek olyan feladatokat vállalnak, melyek igénybe veszik képességeiket. A könnyebb feladatok nem jelentenek számukra elég kihívást. Kudarckerülő magatartás: kevés önbizalom, -- nagyon könnyű feladatok vállalása, vagy szélsőségesen nehezen elérhető célok kitűzése jellemzi. Kapcsolatmotiváció: elfogadás iránti vágy, fontos a kapcsolatok kialakítása, fenntartása Hatalmi motiváció: mások befolyásolására, kontrollálására való törekvés. Folyamatelméletek: 1. Elvárás elmélet: az emberek azokat a viselkedésformákat választják, melyek kielégítik szükségleteiket: erőfeszítés-teljesítmény (az illető mekkora esélyt lát arra, hogy próbálkozása sikeres legyen, -- teljesítmény-követelmény (az elért eredménynek

bizonyos következményei vannak), -- érték (milyen értéket tulajdonít a személy az elért eredménynek). 2. Megerősítés elmélet: hogyan növelhető a szervezeti magatartásformák eredményessége úgy, hogy azok megfeleljenek az előírásoknak: pozitív megerősítés (kívánt magatartás gyakoriságának növelése), -- megszüntetés (negatívnak ítélt magatartás megszüntetése), -- büntetés. 3. Célkitűzés elmélet: ha a munkavállaló meghatározott és nehéz célokat tűz ki maga elé, akkor ez nagyobb teljesítményre sarkallja. Feltételezi, hogy aki pontosan tudja mit akar, akkor azt meg is teszi. 4. Méltányosság elmélet: a dolgozók állandóan összehasonlítják a befektetéseiket az eredményeikkel, és ezt az arányt a méltányosság szempontjából mérlegelik. Ha méltánytalannak észlelik, az belső feszültséget okoz, ezért a helyzet megváltoztatására fognak törekedni. 16. Tétel A szervezeti kultúra jelentősége, szerepe a

szervezetben, kultúra modellek Szervezeti kultúra: a szervezet által elfogadott, közösen értelmezett értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követi, és az új tagoknak is átadják, mint a problémák megoldásának követendő mintáit és mint kívánatos gondolkodási és magatartási módot. Benső azonosságot és külső megkülönböztetést eredményez a tagok számára. A kultúrának azon sajátosságai, melyek bensővé válnak, motiváló erőként működnek életünkben, és ez a szervezetekre is vonatkozik. A szervezeti kultúra szintjei: 1. Megfigyelhető jellemzők: a szervezet tagjai részben ezeken keresztül tanulják meg a kultúra elemeit (szertartások, öltözködés) 2. Nem látható szint: az emberek fejében megfogalmazódó értékeket tartalmazza és az ezek mögött rejlő előfeltevések, melyeknek nem vagyunk tudatában (értékek, hiedelmek, érzelmek). A szervezeti kultúra

értékei: -- a szervezettel való azonosulás, -- egyén v. csoportközpontúság, -- humán orientáció (milyen mértékben feladat-kapcsolat orientált a vezetés), -- belső függés-függetlenség (mennyire önállóak a szervezeti egységek), -- erős v. gyenge kontroll (mennyire korlátozzák a viselkedést szabályokkal), -- kockázatvállalás, -- teljesítmény orientáció, -- konfliktus tűrés, -cél-eszköz orientáció (eredményre v. a hozzá vezető folyamatokra koncentrálnak-e), -- nyílt rendszer-zárt rendszer (mekkora szerepe van a környezet kihívásainak a szervezetben), -rövid v. hosszú távú idő orientáció Quinn szervezeti kultúra modellje: A hatékonyság szempontjából vizsgálta a szervezeti értékeket. Két érték járul hozzá a hatékonyság emeléséhez: 1. Befelé összpontosítás: belső hatékonyságra való koncentrálás Kifelé összpontosítás: környezethez való alkalmazkodás nagy mértéke 2. Rugalmasság: tagok nagyobb

döntési szabadsága, mozgástere Szoros kontroll: nagyobb mértékű szabályozottság. Négy kultúra típust különböztet meg: 1. Támogató kultúra: befelé összpontosító és rugalmas, a részvétel, az együttműködés, a jó csoportszellem és a lehetőség az egyéni fejlődésre. A kommunikáció döntően informális és szóbeli. 2. Szabályorientált kultúra: befelé összpontosítás és szoros kontroll, szabályozottság, a hierarchia magas foka, a formális írásos kommunikáció jellemzi. 3. Célorientált kultúra: kifelé összpontosítás, szoros kontroll, hatékonyság, termelékenység fontossága jellemzi. A vezetők központi szerepet játszanak, a többi tag csak korlátozottan fér az információhoz. 4. Innováció – orientált kultúra: kifelé összpontosítás, rugalmasság, alkalmazkodás a külső környezethez, kreativitás és kockázatvállalás jellemzi. Az információ szabadon áramlik, a munka teamekben folyik, a szervezetben állandó a

képzés. 17. Tétel A személyes vezetés elméletei. A helyzetorientált vezetési modell A személyes vezetés a vezetői munka olyan eleme, amely a szervezeti erőforrások közül főleg az emberi erőforrásokkal foglalkozik, és annak képességét jelenti, hogyan tudja a vezető a szervezet tagjait a szervezeti célok megvalósítására befolyásolni. A vezetésre való képesség személyiség jellemzőkön alapul. Vezetői tulajdonság minden olyan személyi jellemző, amely előmozdítja valamilyen csoportcél elérését. Lewin: 1. Autoratikus vezető: minden lényeges kérdésben ő dönt, szigorú fegyelmet tart, szubjektívan értékel. 2. Demokratikus vezető: növeli a csoporttagok részvételét és objektíven értékel A csoporttagok a demokratikus vezetővel elégedettebbek. Likert: A támogatáson alapuló vezetési stílus a hatékonyság növelésének szempontjából a legmegfelelőbb minden helyzetben: 1. Autoratikus vezető: kemény kezű, nem

bízik a beosztottaiban, fenyegetés, büntetés, központosított döntéshozás jellemzi. A kommunikáció fentről lefelé áramlik 2. Jóakaratú parancsoló vezető: bizonyos mértékig bízik beosztottaiban, inkább jutalmaz, mint büntet, szigorúan ellenőriz, néha kikéri a beosztottak véleményét. 3. Konzultatív vezető: bízik a beosztottaiban, véleményükre igényt tart, a motiválás fő módja a jutalom, 2 irányú a kommunikáció. 4. Részvételi csoport: teljes a bizalom, a motiválás része a csoporthoz tartozás és a részvétel a célok kitűzésében és a teljesítmény elérésében. Helyzetorientált vezetési modell: gyakorlati alkalmazása miatt igen elterjedt. A vezető mások által észlelt viselkedés mintája. 4 vezetési stílus: 1. S1: Rendelkező stílus: támogató viselkedés alacsony szintje, a vezető pontos utasítást ad és szigorúan ellenőriz. 2. S2: Meggyőző stílus: magas szintű kapcsolattartás, a vezető magyarázza

döntéseit, megvitatja beosztottaival. 3. S3: Együttműködő stílus: magas szintű támogató viselkedés, a vezető és a beosztottak közösen alakítják ki elképzeléseiket, együtt döntenek. 4. S4: Delegáló stílus: a vezető átadja a döntés és a végrehajtás felelősségét a beosztottaknak. A felkészültségi szint megállapítása után tudja a vezető eldönteni, melyik vezetői stílus a megfelelő az adott helyzetben. S1: ha alacsony S2: ha alacsony v. közepes S3: ha közepes v. magas S4: ha magas felkészültségű munkatársaknál akarunk irányítani 18. Tétel Menedzsment történet és főbb irányzatai I. Dologi – technikai irányzat 1. Max Weber: Bürokrácia elmélete Weber szerint a racionalizálás a társadalomban 3 szinten folyik: 1. Intézmények szintjén: azaz a társadalom problémái egyre nagyobb mértékben kiszámíthatóak és uralhatóak a technika, a tudomány és a szervezetek körében. 2. A mágikus elemek háttérbe

szorulnak a hitbéliek javára 3. A gyakorlati életvitel területén egyre nagyobb szerephez jut az egyén saját értékorientációja. Autoritás: Weber fontosnak tartja a folyamatokban az uralom kérdését. Leírja az autoritás különböző racionalitással rendelkező ideáltípusait: 1. Karizmatikus uralom: amely a személy rendkívüli tulajdonságain és az általa kinyilvánított renden alapul. 2. Tradicionális uralom: amely a tradíció sérthetetlenségébe vetett hiten alapul 3. Legális uralom: amely esetén a legitimitás érvényességének racionális alapja van, fontos eleme a törvényes rend legalitásába vetett hit. A racionalizálás az intézményeket acélkemény burokká alakította, amelyek önálló életet élnek és öncélúvá válnak, a szervezeteket elszemélytelenítik, ezáltal korlátozzák az ember mozgásterét és döntési szabadságát. Weber szerint a bürokratikus szervezetek élére karizmatikus vezetőket kell állítani. Az egyénnek

nincs esélye a bürokráciával szemben felülkerekedésre. A bürokratizmus a partikularizmus (egyedi megítélés, részrehajlás) visszaszorítását segíti elő a szervezetben: -- hatékonyság növelése, -- problémák és veszélyek. 2. Frederic Taylor A 20. sz elejéig nem voltak a szervezet élén szervezett vezetők Több vezetői kérdés vetődött fel, melyekre Taylor adott először tudományos válaszokat. Tudományos kísérleteket alkalmazott a menedzsment területén. A Weber által leírt racionalizálási folyamatot a munkaszervezés területén kísérelte meg megvalósítani. Az általános elvek helyett a kísérlet alkalmazását javasolta. A menedzsmentnek a munkások feletti ellenőrzését fejlesztette tovább. Racionális gazdasági emberkép: az ember anyagiakkal motiválható, főleg a fogyasztás érdekli, utálja a szervezetet, utál dolgozni, döntésképtelen. Ezért: -- fizikai és szellemi munkát kettéválasztja, -- teljesítménybérezést,

anyagi motivációt, -- és a kiválasztást, a szervezeti tagok kiválasztását javasolja. Feltevéseit a saját tapasztalatából származó példákkal támasztja alá és logikai úton kísérli meg bebizonyítani tételeit. Az embert mérhetővé próbálja tenni 3. Henry Fayol A vállalatok vezetésének általános kérdéseivel foglalkozott. Tevékenységi körök: 1. műszaki 2 kereskedelmi 3 pénzügyi 4 számviteli 5 biztonsági 6. kormányzás: - tervezés – szervezés – koordinálás – közvetlen irányítás – ellenőrzés Vezetési elvek: 1. munkamegosztás 2 tekintély – hatáskör - felelősség 3fegyelem 4 egyszemélyi vezetés 5. irányítás egysége 6 részérdekek alárendelése 7 bérezés 8 centralizáció 9 hierarchia és szolgálati út szabályozása 10. rend 11 méltányosság 12 munkaerő stabilitása 13. kezdeményezés 14 dolgozók egysége II. Humanista irányzat 1. Hawthorne kísérletek eredménye Az emberi kapcsolatok is jelentős

szerepet játszanak a szervezet hatékonyságában. A dolgozók bevonásával, véleményük figyelembevételével 2 év alatt 30%-kal nőtt a teljesítmény. Szervezetfejlesztés: a szervezeti tagok maguk hozzák létre a nekik megfelelő szervezetet, közös megegyezés, változások kezdeményezése jellemzi. 2. Kurt Lewin A viselkedés 3 fokozata: 1. Felolvasztás: viselkedések megkérdőjelezése, csoport megbeszélések 2. Változtatás: a csoport közösen dolgoz ki változtatásokat a munkával kapcsolatban 3. Vissza fagyasztás: új szokások, értékek, amik megegyeztek rögzítik, betartják 3. Japán menedzsment A kultúra másságával függ össze. A nemzet és a szervezeti kultúra fő vonásai: 1. A hátrányos helyzet el nem fogadása: küzdenek, hogy jobb helyzetbe kerüljenek 2. Családi vállalkozás: a szervezet egy nagy család 3. Többoldalú látásmód kifejlesztése 4. Nemzeti kultúra: - takarékosság, - kemény munka, - korrektség, - távolságtartás

az idegenekkel, - kollektivizmus, - harmónia, - paternalizmus (atyáskodó vezetési stílus), informális kapcsolatok (le nem írt szabályok), - munkaidő. 19. Tétel Szervezeti formák és struktúrák A különböző szervezeti formákat a szervezeti struktúrák reprezentálják. Strukturális jellemzők: 1. Munkamegosztás: -- elsődleges munkamegosztás: funkcionális, tárgyi, regionális elv alapján történő munkamegosztás -- egydimenziós szerkezet: az említett 3 elv egyike szerint történik a munkamegosztás -- két- és többdimenziós szerkezet: a munkamegosztási elveket az elsődleges munkamegosztás szintjén párhuzamosan alkalmazzák. 2. Hatáskörmegosztás -- egyvonalas szervezet: az alárendelt egységek csak felsőbb szervezeti egységtől (személytől) kapnak utasítást -- többvonalas szervezet: az alárendelt egységek 2 v. több felsőbb szervezeti egységtől kapnak utasítást. 3. Koordinációs eszközök A koordináció egymás mellé

rendelést, összehangolást jelent. A munkamegosztásból és a hatáskörök megosztásából adódó természetes következmény. 4. Konfiguráció A konfiguráció másodlagos v. származtatott strukturális jellemző Funkcionális szervezet: Az egyik legrégebbi strukturális megoldás. Az egydimenziós és a többvonalas szervezetek tipikus példája. Strukturális jellemzői: 1. Munkamegosztás: elsődleges munkamegosztás funkciók szerint munkaköri leírások, erőteljes szabályozottság 2. Hatáskörmegosztás: a döntési jogok centralizáltak, erőteljes szabályozottság 3. Koordináció: -- horizontális koordináció projektek, teamek, törzskarok, bizottságok működésével, -- technokratikus eszközök segítségével koordinál. Divizionális szervezet: A változó piachoz jól alkalmazkodó, rugalmas szervezeti forma. Strukturális jellemzői: 1. Munkamegosztás: -- elsődleges munkamegosztás: tárgyi (termékek, vevők) v regionális elv szerinti diviziók,

-- funkcionális irányító, ellenőrző és szolgáltató egységek a központban. 2. Hatáskörmegosztás: -- a döntések decentralizáltak a központ és a diviziók viszonylatában, - a döntések centralizáltak a divizókon belül 3.Koordináció: -- az utasítás jellegű vertikális koordináció minimális, -- leginkább technokratikus eszközökkel történik a koordináció, -- jelentős szerephez jut a vezető kiválasztás. Mátrix szervezet: Az elsődleges munkamegosztás szintjén 2 munkamegosztási elvet egyszerre alkalmaznak. Strukturális jellemzői: 1. Munkamegosztás: különböző elvű munkamegosztás egyszerre van jelen, nem jellemző az erőteljes szabályozottság. 2. Hatáskörmegosztás: a 2 dimenzió vezetői együtt döntenek a problémáról v a feladatokról, a 2 dimenzió vezetőinek azonos súlyú kompetenciával kell rendelkezniük. 3. Koordináció: jelentős szerephez jutnak a személyorientált koordinációs eszközök (vezető

kiválasztás, szervezeti kultúra). Duális szervezet: Egy meghatározott munkamegosztási, hatásköri és koordinációs elvek alapján működő elsődleges struktúrára ráépül egy másodlagos struktúra. Strukturális jellemzői: 1. Munkamegosztás: -- a duális szervezet magán viseli az elsődleges struktúra jegyeit, -- a stratégiai üzleti területek működtetéséhez kötődő feladatoknak megfelelően alakítják ki a stratégiai üzleti egységeket. 2. Hatáskörmegosztás: -- kettős hatáskörmegosztás jön létre, -- a hierarchikus szintek részleges átfedésbe kerülnek. 3. Koordináció: a divizionális és mátrix szervezetek koordinációs eszközei és mechanizmusai egyaránt jellemzők. Team szervezet: Az alapstruktúra jelentős mértékű megváltoztatása nélkül teamek egész rendszere hálózatként ráépül a szervezetre. Nem szükségszerűen újszerű, egyedi feladatokra hozzák létre 20. Tétel A szervezet, mint nyílt rendszer. A

szervezet és a környezet kapcsolata. A stratégiai vezetés Hogy milyen a szervezetek struktúrája, hogyan illeszkednek egymáshoz a működési folyamataik, milyen vezetési elveket és módszereket alkalmaznak, nagymértékben függnek a környezetei feltételektől. A szervezetek számára rövidtávon a legkevésbé változtatható tényező a környezet. 1. Piaci környezet: • Változékonyság: -- dinamikus: ha a vállalt piaci kapcsolatai, beszerzési – értékesítési lehetőségei gyorsan változnak, a vevők rendszeresen új termékek iránti igényekkel lépnek fel, -- statikus: tartósan u.azokat a termékeket és szolgáltatásokat vásárolja és értékesíti, piaci partnerei hosszabb időtartam alatt sem változnak, beszerzési – értékesítési igényeik tartósan változatlanok. • Komplexitás: aszerint határozhatjuk meg, hogy mekkora a szervezetre vonatkozó döntések meghozatalánál figyelembe veendő külső tényezők száma, mennyire

különbözőek ezek a tényezők és hogyan oszlanak meg a különböző környezeti szegmensek között. • Korlátozó hatás: minél kevesebb vevővel és szállítóval áll kapcsolatban a vállalat, annál inkább számolhat a korlátozó hatásokkal, amelyekhez kénytelen alkalmazkodni. 2. Tudományos – technikai környezet: A szervezetek számára nélkülözhetetlenné vált a fejlődés eredményeivel való lépéstartás. Szükségessé teszi, hogy a vállalat felkészüljön a jövőre. Minél gyorsabb a fejlődés üteme, az eredmények gyakorlati alkalmazása, és minél kiszámíthatatlanabb annak iránya, annál bizonytalanabb környezetben működik a vállalat. 3. Szervezeti kapcsolatrendszer: Bármely társadalmi rendszerben működő szervezet közvetlen kapcsolatban áll a környezetében lévő politikai, kormányzati, érdekvédelmi szervezetekkel. E szervezetközi kapcsolatrendszer kezelése fontos mind az erőforrások megszerzése, mind a vállalat

törekvéseinek a környezet által történő elfogadtatása szempontjából. 4. Kulturális környezet: A kulturális jellemzők vizsgálhatók egy konkrét szervezet szintjén ill. egy országra, szűkebb v. tágabb földrajzi régióra, ágazatra vonatkozóan A nemzeti kulturális sajátosságok hatása kimutatható a szervezetekben. Hofstede egy multinacionális nagyvállalat 40 országában működő részlegének szervezeti struktúráit hasonlította össze a vezető és a beosztottak közötti hatalmi távolság szempontjából. A hatalmi távolság lényegesen különbözött az egyes régiókban. A különbséget az eltérő társadalmi kultúrákra vezette vissza 21. Tétel A polgári jogi szerződés fogalma, alanyi létrejötte, lényeges elemei. A szerződés alakja. A szerződés nem egyéb, mint 2 kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozat, amelynek joghatásaként kötelezettség következik valamilyen szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a

szolgáltatás követelésére. Alanya: az lehet, aki jogképes. A szerződésben résztvevő alanyokat feleknek nevezzük Aki a szerződés következtében valamit elvár, az a jogosult, akit valamilyen kötelezettség terhel, az a kötelezett. Minden szerződés 2 személyes, több alany is szerepelhet benne Tárgya: valamilyen vagyoni értékű szolgáltatás, pénz v. más dolog adására v valamely tevékenység kifejtésére irányulnak. Elemei: • Szerződési akarat: hogy a szerződés létrejöjjön, elengedhetetlen az akarat, mint belső tényező, amely átfogja az egész szerződéskötés folyamatát, annak következményeivel együtt. Nincs meg a szerződési akarata pl a cselekvőképtelen személynek, ezért az általuk kötött szerződés semmis. • Szerződési nyilatkozat: a szerződési akarat a nyilatkozatokkal válik mások számára is megismerhetővé. • Jogi hatás: a szerződés célja valamely szükséglet kielégítése és ezzel érdek megvalósítás,

pl. bérleti szerződésnél használati jog Szerződést bármilyen formában lehet kötni: ráutaló magatartással, szóban, írásban. A szerződéseknél jogszabály v. a felek akarata kívánja meg bizonyos alaki feltételek meglétét: • Írásba foglalás: a nyilvántartás és az ellenőrzés megkönnyítését szolgálja • Egyszerű írásba foglalás: a szerződő felek aláírását tartalmazza. • Köziratba foglalás: ha a fél írástudatlan v. nem képes írni Elvei: • Szükséglet – kielégítési elv: a felek azért kötnek szerződést, mert az egyik félnek arra van szüksége, amire a másiknak nincs. • Szerződési szabadság elve: a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. • Együttműködési elv: a felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos

érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatni kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. 22. Tétel A szerződés módosítása. A szerződés érvénytelensége Szerződés módosításánál 2 v. több fél megállapodásánál jogukban áll megállapodásukat újraértékelni, újabb igényeikhez igazítani. Módosíthat jogszabály, bíróság is • Jogszabály által történő szerződésmódosításra ritkán kerül sor. • Bíróság szerződést akkor módosít, ha több feltétel együttes jelenléte azt szükségessé teszi. • A szerződés tartalmában való módosítása egyezséggel történik, amelyet a felek úgy rendeznek el, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. • A szerződés jogcímében történő módosításánál a felek a megállapodásukat, a szerződést új jogalapra helyezik. Az írásban létrejött szerződést csak írásbeli formában lehet módosítani. Érvénytelenség: a

szerződéssel elérni kívánt jogi hatás elmarad. Akkor érvénytelen a szerződés, ha az érvénytelenségi ok szerződéskötéskor áll fenn. 2 fajtája: 1. Semmisség: feltétlen érvénytelenség, az ilyen szerződés önmagában véve érvénytelen a törvény erejénél fogva. Okai: • Cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személyek által kötött szerződés • Fizikai kényszer esetén nincs meg a szerződési akarat • Álképviselet • Alaki hiba • Uzsorás szerződés: szerződéskötéskor a másik fél helyzetének kihasználásával aránytalan előnyt kötöttek ki a felek • Lehetetlen szerződés • Jogi lehetetlenség: ha jogszabály tiltja a szolgáltatást • Jogszabályba, jó erkölcsbe ütköző szerződés is semmisséget von maga után. 2. Megtámadhatóság: a megtámadható szerződés feltételesen érvénytelen, ha az arra jogosult fél 1 éven belül sikerrel megtámadja a bíróságon. Okai: • Tévedés: ha valaki az

akaratát hamis, nem a valóságnak megfelelő feltételezés, körülmény hatására alakítja ki. • Megtévesztés: szándékos tévedésbeejtés. • Fenyegetés: hasonlóságot mutat a fizikai kényszerrel. • A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség. 23. Tétel A szerződés megerősítése és biztosítékai. Szerződés megerősítés: egymás közötti kártérítés. A szerződések teljesítését ösztönzi a gazdasági érdek, amiért a felek egymással szerződést kötöttek, hogy bírósági úton is kikényszeríthető a szerződésben vállalt kötelezettség. Megerősítések: 1. Foglaló: a szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg v más dolog. A foglaló védelmet nyújt a szerződés meghiúsulása esetére 2. Kötbér: a szerződés nem teljesítése v nem szerződésszerű esetére kikötött pénzösszeg, amely érvényesen csak írásban köthető ki. A

szerződés megszegése után adják A kötbért a szerződésben fix összegben v. a szolgáltatás meghatározott %-ában ill a jegybanki alapkamat (11%) határozzák meg a felek. A kötbér fizetése miatt ösztönöz a teljesítésre 3. Jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot, kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Jogvesztés csak írásban köthető ki érvényese. 4. Jótállás (garancia): hibás teljesítésért való feltétlen helytállás Mentesül a jótállásra kötelezett a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett helytelen tárolás, kezelés miatt. A szerződés biztosítékai: 1. Kézi zálogjog: tárgya csak forgalomképes ingó dolog lehet 2. Jelzálogjog: a zálogjog tárgyat csak megjelölik 3. Óvadék (kaució): pénzben, értékpapírban, takarékbetétkönyvben nyújtott zálog, amelyet valamely kötelezettség biztosítására adnak. Csak

kielégítés céljára lehet felhasználni 4. Kezesség: a kezes a jogosult felé arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, ő fog helyette. Csak írásban lehet érvényesen kezességet vállalni a) Egyszerű kezesség: a köteles csak akkor köteles teljesíteni, ha a követelés nem hajtható be a kötelezetten b) Készfizető kezesség: a kezes kötelezettsége a kötelezett nem fizetése esetén azonnal beáll, a bíróság is őt feltétel nélkül marasztalja. 5. Bankgarancia: a bank arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek bekövetkeztekor határidőn belül, meghatározott értékhatárig a kedvezményezettnek fizet. Fizetési kötelezettség elvállalása bank által. 24. Tétel A szerződésszegés esetei, a szerződés megszűnése. Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény v. állapot, amely szerződésbe ütközik v. sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait Fajtái: 1.

Kötelezett késedelme: ha a szerződésben meghatározott határidő v határnap eredménytelenül telt el i. kötelezettségét a jogosult felszólítására sem teljesítette 2. Jogosult késedelme: ha a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, elmulasztja azokat az intézkedéseket, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek, a teljesítés megtörténtéről nem állított ki nyugtát ill. az értékpapírt nem adja vissza. 3. Hibás teljesítés: ha a szolgáltatás nem fele meg a szerződésben v a jogszabályban előírt követelményeknek. Leggyakrabban előforduló esete a minőségileg hibás teljesítés Szavatossági jogok: -- kijavítás, -- árleszállítás, -- csere (8napon belül), -- elállás (vételár visszafizetése. Megszűnés: a szerződések többsége teljesítéssel szűnik meg. Ha a szerződés nem felel meg a felek akaratának, meg kell szüntetni. Megszűnési módok: 1. Felek akaratából

• Megszüntető szerződés: a felek 2 oldalú nyilatkozatán alapszik, a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést • Felbontó szerződés: 2 oldalú nyilatkozattal történik, a szerződést a megkötésre visszamenőleges hatállyal szüntetik meg. • Felmondás: egyoldalú nyilatkozattal történő megszüntetési módja a szerződésnek, mely azt a jövőre nézve szünteti meg. • Rendes felmondás: a határozatlan időre szóló szerződések megszünetetési módja, a szerződés a felmondási idő eltelte után szűnik meg. • Rendkívüli felmondás: a másik fél súlyos szerződésszegése v. a körülmények lényeges megváltozása esetében van helye, a szerződést a közlés időpontjában megszünteti. • Elállás: a szerződést keletkezésére visszaható hatállyal szünteti meg. Az elállási jog szerződésen is alapulhat, de ez a jog csak bánatpénz lefizetése ellenében lehetséges. 2. Egyéb ok • Confusió: a követelés és a tartozás egy

kézben egyesül, u.az a személy lesz a jogosult és a kötelezett. • A halál csak akkor szünteti meg a szerződést, ha nincs jogutód. 25. Tétel Az adásvételi, bérleti, vállalkozási, megbízási szerződés lényege. Adásvétel: dolog tulajdonba adása pénz ellenében. A legáltalánosabban előforduló szerződés típus. Alanyai az eladó és a vevő. Tárgya minden olyan dolog, amely nem forgalomképes Ingatlan adásvételnél a szerződés megkötését követően bizonyos idő elteltével történik meg az ingatlan átadása, a tulajdonjog átruházás, az ingatlan – nyilvántartásba való bejegyzés. Csak írásba foglalással érvényes és ügyvédi ellenjegyzéssel Kézen – közön vétel: kisebb fogyasztási cikkeknél az adásvételi szerződés megkötése a vétel tárgyának átadásával egybeesik. Megtekintésre vétel: a felek a szerződést megkötik, de a hatálya attól függ, hogy megtekintés után a vevőnek kell-e az áru. Próbára

vétel: a vevő a dolgot átveszi kipróbálásra és az eladó által meghatározott időpontig nyilatkozik a vétel felől. Minta szerinti vétel: az eladó a vevőnek mintát ad át, a későbbiekben az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Elővásárlási jog: ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, azt előbb az elővásárlásra jogosultnak kell felajánlani, melyet a felek írásban kötnek ki szerződésben. Visszavásárlási jog: az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg írásban megállapodnak a felek az eladott dolog 5 éven belüli visszavásárlására. Bérlet: a bérbeadó bérleti szerződésben egy dolgot időlegesen a bérlő használatába ad, aki ezért bérleti díjat fizet. Alanyai a bérbeadó és a bérlő Tárgya bármilyen dolog lehet, amely alkalmas arra, hogy azon tartós használatot lehessen gyakorolni. Lízing: a bérlő valamely beruházást v. tartós fogyasztási cikket a tulajdonosától használat

céljából díj fizetése mellett bérbe vesz. Franchaise: üzleti módszer, rendszer meghatározott időre történő bérbeadása. vállalkozási szerződésben a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a megrendelő az eredmény átvételére és kifizetésére köteles. Alanyai a vállalkozó és a megrendelő Tárgya valamely eredmény létrehozása, pl. dolog tervezése, üzembe helyezése Vállalkozás: Megbízás: megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően. Alanyai a megbízó és a megbízott Tárgya lehet bármiféle ügy ellátása, bármilyen emberi tevékenység végzése. A megbízási szerződés a megbízó és a megbízott belső kapcsolatát tükrözi, ennek a kapcsolatnak az igazolása kifelé a meghatalmazás. A megbízás egy szerződés, 2 oldalú jognyilatkozat, a meghatalmazás 1 oldalú

jognyilatkoztatás. 26. Tétel A Gt. Fogalma, formái, megalapítása, Kkt, Bt létrehozása, jellemzői. cégek, melyek felvett név alatt üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak rendszeresen, haszonszerzés céljából. Gt Csak az 1997 évi CXLIV Törvényben (gazdasági társaságokról szóló törv.) szabályozott formában alapítható Formái: -- közkereseti társaság, -- betéti társaság, -- közös vállalt, -- korlátolt felelősségű társaság, -- részvénytársaság, -- egyesülés, -- kapcsolódó vállalkozás. • Jogi személyiség nélküli Gt.: a közkereseti társaság és a betéti társaság • Jogi személyiségű Gt.: a közös vállalt, a Kft és a Részvénytársaság Alapítása: • Gt. Alapításához társasági szerződés megkötése kell, 1 személyes Gt-nál és zártkörűen működő Rt. Esetében alapító okirat, nyilvánosan működő Rt Esetében alapszabály elfogadása szükséges. • A társasági szerződést

közjegyző által készített közokiratba kell foglalni v. ügyvéd, ill az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi. • A társasági szerződésben meg kell határozni: -- a Gt. Cégnevét, székhelyét, -- tagjait nevük, lakóhelyük feltüntetésével, -- tevékenységi körét, -- jegyzett tőkéjét, -cégjegyzés módját, -- vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét, -- Gt. Időtartamát, -mindazt, amit a törvény kötelezően előír • Gt. Alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges A vezető tisztségviselőket, a felügyelő bizottság tagjait, a könyvvizsgálót az alapítók a társasági szerződésben jelölik ki. Legfőbb szerve: -- a Kkt. és a Bt-nál a tagok gyűlése, -- közös vállaltnál az igazgatótanács, -Kft esetében a taggyűlés, -- Rt Esetében a közgyűlés A Gt legfőbb szerve a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Gt. ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el Vezető

tisztségviselő: -- a Kkt és a Btnál az üzletvezetésre jogosult tag, -- vállaltnál az igazgató, -- Kft-nál az ügyvezető Vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el. Határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani. Felügyelő bizottság: Ha a Gt. tagjainak száma, tevékenységének jelentősége v jellege indokolja, ill. az alapítók, tagok ezt egyébként szükségesnek látják, a társasági szerződésben legalább 3, legfeljebb 15 tagból álló felügyelő bizottság hozható létre. Ellenőrzik a társaság ügyvezetését, tagjai maguk közül elnököt választanak. Kötelező létrehozni: • Rt. Esetében • Kft. esetében, ha a társaság törzstőkéje 50 millió Ft-nál nagyobb • Bármely gazdasági tevékenység esetében ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban meghaladja a 200 főt Könyvvizsgálók: választása kötelező: -- Rt.-nál, olyan Kft-nál, amely

esetében a törzstőke mértéke az 50 millió Ft-ot meghaladja, -- 1 személyes Kft.-nál, -- és ha a törvény előírja Betekinthet a Gt. könyveibe, a Gt bankszámláját, szerződéseit megvizsgálhatja Értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. Gt.: 27. Tétel A Kft. és a Kht fogalma, jellemzői, működése olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel Alapítása: 1. tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni 2. a társasági szerződésben meg kell határozni: -- a törzstőke mértékét, -szavazati jog mértékét, -- a képviselet módját, -- a cégbejegyzés módját, -könyvvizsgáló személyét,

-- a taggyűlés összehívásának rendjét, -- az üzletrészekre vonatkozó feltételeket. 3. alapítás után a társaság és a tagok közötti jogviszonyt megállapodásban rögzíteni kell, és a vonatkozó törvényi szabályozást be kell tartani. Működése: 1. a taggyűlés a társaság legfőbb szerve, legalább évente össze kell hívni 2. a társaság ügyeinek intézését, a társaság képviseletét 1 v több ügyvezető látja el 3. a társaság működése során szerződést módosíthat, a törzstőkét felemelheti és leszállíthatja 4. megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges 5. megszűnhet végelszámolással, vagyonának felosztására a társaság törlését követően kerül sor 6. ha a Kft 1 tagúra csökken, 1 személyes társaságként működhet tovább Kft.: Kht.: 1. közhasznú tevékenység végzésével foglalkozik, mindannyiunk érdeke, hogy ezt elvégezzék 2.

nem célja a nyereség, vagyonszerzés, ha képződik nyereség, nem osztható fel a tagok között 3. nyílt felhívással lehet a tagokat gyűjteni 4. könyvvizsgáló mindig kötelező 28. Tétel Az Rt. Fogalma, létrehozása, szervezete Rt.: Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott mértékű alaptőkével jön létre, amely különböző fajtájú és mértékű részvényekből áll. Tagjai részekre felosztott betétjeikkel részesednek a társaság jövedelméből. A tagok által összeadott, az alapító okiratban rögzített alaptőke az Rt. üzleti tőkéje A részvényesek befizetett üzletrészüket nem követelhetik vissza, csupán a tiszta jövedelemből való részesedésre, az osztalékra van joguk. Az Rt lehetővé teszi, hogy sok személy pénzét egyetlen nagy tőkében egyesítsék. Legfőbb szerve a közgyűlés, a részvényesek összessége. Vezető tisztségviselők az igazgatóság tagjai. Kötelező felügyelő bizottságot és

könyvvizsgálót létrehozni Az alaptőke minimum 20 millió Ft, megalakulásakor 10 millió Ft. Az alaptőke különböző részvényekből áll: • értékpapír fajta • lejárati idő nélküli • osztalékot fizet. Létrehozása: 1. Nyílt felhívással a) Alapítási tervezet kibocsátása közokiratba kell foglalni a leendő Rt. legfontosabb adatait: -- elnevezés, -- székhely, -alaptőke nagysága, -- jegyzendő részvényfajták és névértéke, -- részvényjegyzés helye, kezdő és zárónapja. b) Részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik, a jegyző részvény névértéke 10%-ának befizetésével c) A jegyzés eredményének megállapítása -- túljegyzés: alaptőkénél nagyobb a jegyzés -- aluljegyzés: nincs meg az alaptőke, nem jön létre Rt. d) A közgyűlés összehívása a jegyzést követő 60 napon belül 2. Zártkörű módon az alaptőkét 1 v. több személy jegyzi le és ők hozzák létre