Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Elek Boglárka - Szabványügy az EU-ban és Magyarországon, bibliográfia

SZABVÁNYÜGY AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON ELŐSZÓ Az elmúlt években az európai üzleti tanulmányok hallgatói annotált szakirodalmi bibliográfiát készítettek, választott témakörtől függően. A tanulók egyedül vagy 2 –5 fős csoportokban dolgoztak. A mi feladatunk két részből tevődött össze. Egyrészt a korábbi években készített annotációk egybeszerkesztése, másrészt ezeknek a kiegészítése volt a feladat. A munkám során arra törekedtem, hogy a gyűjtemény minél egységesebb tartalmi és formai arculatot nyerjen. Volt rá példa, hogy egy- egy dokumentum vagy könyv többször előfordult. Ilyen esetekben természetesen az átfedések megszüntetésére törekedtem. 1 Könyvek: Dr. Piet Eckhout: Az Európai Közösség műszaki szabályzatokkal és szabványokkal kapcsolatos tevékenységének külső hatásai; Európai Közösségek Bizottsága: az európai minőségbiztosítási szabványok (EN 29000 és EN 45000)

alkalmazása, mint a Közösség megfelelőség tanúsítási politikájának része 10. Füzet, OMIKK, Budapest, 1994 Dr. Piet Eckhout, a genfi egyetem professzora által publikált iratanyag négy nagyobb téma köré rendezi gondolatait. Az első fejezet a műszaki szabályozások és szabványok, valamint a belső piaci program fejleményeit taglalja, rámutatva a Cassis de Dijon ügy következtében megfogalmazódott „kölcsönös elismerés” elvének gyakorlati alkalmazására. A műszaki szabályozások és szabványok jellegzetesen nem vámjellegű akadályok, ebből következően a könyv foglalkozik a GATT keretein belül történt erőfeszítések elemzésével, amelynek célja, hogy többoldalú szabályokat dolgozzanak ki a szabályozások és szabványok kereskedelmet torzító hatása ellen. Kitér a Közösség és a GATT Tokio-i fordulóján elfogadott Szabvány Kódex furcsa partnerségi kapcsolatára. A füzet a továbbiakban röviden kitér a

megkülönböztetés-mentesség elvére, a szabványalkotáshoz való hozzáférés lehetőségére, valamint a nemzetközi harmonizáció és kölcsönös elismerés elvére. Huszár Ernő: Nemzetközi kereskedelempolitika Aula Kiadó, Budapest, 1994 A közel négyszáz oldalas tankönyv elsősorban négy fő kérdéskör viszonylag részletes feldolgozására vállalkozik. Mindenekelőtt a kereskedelempolitika kialakulását, fogalomkörét, klasszikus és modern irányzatait, ezen irányzatok harcát és sajátos 2 szimbiózisát elemzi. A legfontosabb témát, a protekcionista kereskedelempolitika képezi. A tankönyv részletesen tárgyalja a kereskedelempolitika eszközrendszerének olyan elemeit, mint a vám, szubvenció, mennyiségi korlátozások, a devizális és egyéb (elsősorban adminisztratív) eszközök, valamint tárgyalja e témakörben a nominális és effektív vámvédelmet. Részletesen foglalkozik a regionális vámegyezmények (preferencia és

szabadkereskedelmi övezetek, vámunió) néhány elméleti és kereskedelempolitikai vonatkozásával. A negyedik kérdéskör magját az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szerepe és tevékenysége képezi, kiemelve az Uruguay-i forduló eredményeit és feltételeit. A tankönyv a kereskedelempolitika fenti kérdésköreit a vámpolitika (piacgazdasági) elméletére alapozva tárgyalja. A szabványokról többet tudni vágyó olvasó számára a tankönyv kilencedik fejezetének „Az adminisztratív és paratarifális protekcionizmus eszközei” című része nyújt hasznos információkat. Az Európai Unió belső piaca és Magyarország – A „Fehér Könyv” és a magyar nemzeti program Európa füzetek ITD Hungary, 1997, II. kiadás Az első fejezetben az uniós piac leglényegesebb alapvonásait, fejlődését ismerhetjük meg, illetve betekinthetünk a magyar jogközelítés folyamatába, dilemmáiba. A 170 oldalas könyv az Európai Unió Cannes-ban

elfogadott „Fehér Könyvét” – benne a csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai szánt ajánlásokat – ismerhetjük meg. A könyv áttekintést ad az Unió által átvételre ajánlott integrációs intézkedések alapfilozófiájáról. 3 A harmadik fejezet az immár egységesített jogharmonizációs és belső piaci integrációs programot tartalmazza, illetve a 2282/1996 (X.25) számú kormányhatározatot és mellékletét. Végül a Függelékben négy fontos dokumentum található: az Európai Unió állásfoglalásai, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a magyar csatlakozási stratégiát és az EU belső piaci szabályozásához történő integrációs folyamatot; másrészt a magyar belső piaci integrációs és jogközelítési feladatok és ütemtervek két korábbi változatát. Végül a Függelékben négy fontos dokumentum található: az Európai Unió állásfoglalásai, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a magyar

csatlakozási stratégiát és az EU belső piaci szabályozásához történő integrációs folyamatot; másrészt a magyar belső piaci integrációs és jogközelítési feladatok és ütemtervek két korábbi változatát. Különösen a „Fehér Könyv” tartalmát, filozófiáját elemző második fejezetet emelném ki, mely az EU és a csatlakozni vágyók aktuális helyzetét és annak előzményeit mutatja be. Brian Rothery: ISO 14000 és ISO 9000 Panem-McGraw-Hill, 1997. A könyvet megjelenésekor a szerző a következő évek egyik menedzser sikerkönyvének aposztrofálta. A Panem kiadó gondozásában megjelent mű a korábbi nagy sikerű ISO 9000 – Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak? című könyv folytatása. A kilencvenes években a szabványosított minőségirányítási rendszerek (ISO 9000 szabványcsomag) robbanásszerű elterjedése mellett a környezetvédelem, valamint az egészség és biztonság szempontjaira épülő irányítási

rendszerek (ISO 14000, BS 8800) egészítették ki a vezetéstudomány eszköztárát. Ezeket a szabványosított irányítási rendszereket nevezik integrált vezetési rendszereknek, a minőség – környezetvédelem – egészség - biztonság elveinek összegezett, átfogó szemléletű alkalmazása miatt. A könyv felfogása azt a kilencvenes évek első felében főleg a vegyiparban elterjedt álláspontot tükrözi, amely szerint a környezetvédelmi irányítási szabvány tartalmazni fogja az egészség és biztonság 4 irányítási szempontjait is. A könyv könnyen olvasható, hasznos információk birtokába juttatja az olvasót. A szabványosítás széles körű felhasználása az Európai Unió közösségi politikájában Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 1997. (Tanulmány az Európai Bizottság ISSN 0254-1475 jelű, COM (95) 412-es közleményről) A tanulmány az Európai Bizottság COM (95) 412 final közleményét tartalmazza, készítője az

Európai Bizottság, az Európai Unió „államapparátusa”. A közlemény öt fejezetre bontható. Az első szakasz bevezető jellegű, a szabványt, mint szabályozó eszközt, illetve annak az európai minőségpolitikára kifejtett hatását fejezi ki. A II fejezet részletekbe menően tárgyalja a szabványok felhasználását az egyes közösségi politikák támogatására (közbeszerzés, informatika és távközlés, biotechnológia, új anyagminőségek, élelmiszerek, a munkahelyek egészségvédelme és biztonsága, energia, környezetvédelem, transzeurópai hálózatok, fogyasztóvédelem). A III. fejezet kér oldalban említést tesz a szabványosítás és a kutatás kapcsolatáról A IV. fejezet a szabványosítás világszervezeteit elemzi, kitér a regionális és világszervezetek együtt működésére a különböző szakterületeken. Az V fejezet következtetéseket von le, illetve mellékletként közli az Európai Parlament A40248/96. számú határozatát.

Dr. Schuchtár Endre: Ipari termékek tanúsítása Európában – Tanúsítványok kölcsönös elfogadási egyezménye Magyarország és az Európai Unió között Európa füzetek ITD Hungary 1999 A szerző, az Európa füzetek sorozatban korábban megjelentetett könyvekre alapozva, amelyek a két legnagyobb piaci terület – a gépek és a villamossági termékek – új magyar jogszabályozását ismertették és hasonlították össze az Európai Közösségivel, 5 kíván segítséget nyújtani a hazai „vegyes vagy átmeneti” szabályozásban a kisvállalkozó és a kereskedő számára. A könyv 44-54. oldalain a „Kereskedelem technikai akadályainak felszámolása a magyar-EU kapcsolatokban” témakört tárgyalja, melyben kitér az 1997-ben kezdődött PECA tárgyalássorozaton elért eredményekre és jövőbeni tennivalókra. Elemzi az EU által a kilencven évek elejétől kezdett kölcsönös elismerést biztosító MRA (Mutual Recognition Agreement)

megállapodási tárgyalásokat. Leírja az MRA-tól a PECA-ig való eljutás lényegesebb mozzanatait illetve elemzi a PECA keretegyezmény nyújtotta lehetőségeket. Ismerteti a keretjegyzőkönyv szektormellékleteit. Dr. Schuchtár Endre: Az európai technikai jogharmonizáció a gépiparban Európa Füzetek ITD Hungary 1999. E 110 oldalas kiadványban a szerző a gépek biztonsági követelményeivel és megfelelőségük tanúsításával foglalkozó európai uniós műszaki szabályozással és hazai harmonizációjával szeretné az olvasót megismertetni, elsősorban azon kis- és középvállalkozóknak kíván ismereteket nyújtani, akik vállalkozni, kereskedni akarnak az Európai Unióval. A szerző az első fejezetben nagyon jól összefoglalja a technikai követelményeket tartalmazó jogalkotás (műszaki szabályozás) folyamatát az Európai Unióban, nyomatékosítva azon elvet, mely szerint az integrációban „a termékért a gyártó felel” elv az irányadó.

Rövid áttekintést ad az európai műszaki szabályozás lassan ötven évre visszatekintő múltjáról, szembeállítja a „new approach” („új megközelítés”) elvét az „old approach” („régi megközelítés”) elvével. Röviden bemutatja a globális megközelítés elve által bevezetett modulrendszert. Tárgyalja a CE jelölés alkalmazhatósági kritériumait is. Az 1.2 alpontban „Az európai műszaki szabályozás hazai bevezetése, a jogharmonizáció és a minőségfejlesztés” c. részben a hazai szabályozás EU-konformmá tételét, a Gazdasági Minisztérium e folyamatban játszott szerepét az Európai Megfelelőség 6 Értékelési Jegyzőkönyvről (PECA - Protocol of European Conformity Assessment) tesz említést, melynek célja a tanúsítások kölcsönös elismerése. Érinti a piacfelügyeleti hatóságok feladatkörét is. Az egységes piac és a holnap Európája – az Európai Bizottság jelentése Európa Füzetek ITD Hungary A

könyv színes, de pontos elszámolás arról, hogy a Közösség mit kívánt elérni, céljait mennyiben sikerültek és – alkalmanként – nem sikerültek. Az Unió 1985-től a könyv megjelenésének időpontjáig hiteles információkkal szolgál a fejlődésről, haladásról, az ipar minden egyes szektorának jellemzésén keresztül. Elemzi a versenyt és az Unió versenyképességét, hangsúlyt helyez a környezetvédelemre, valamint az ember és a környezete kapcsolatára. A gondolatfejtéseket és megállapításokat számos statisztikai adattal támasztja alá. A szabványosítással a könyv harmadik fejezete foglalkozik. A technikai akadályok lebontását, felszámolását célzó egységes piaci intézkedések hatását vizsgálja; a kölcsönös elismerés elvének érvényesítéséről közöl jól átlátható táblázatot. A technikai harmonizációt jövőképként mutatja be, az „új megközelítés” vonatkozásában. Jól

használható szakirodalom Koczor István: Bevezetés a minőségügybe – A minőségügy gyakorlati kérdései Műszaki Kiadó – Magyar Minőség Társaság, Budapest, 1999. A közel hatszáz oldalas, dr. Koczor István alkotószerkesztő munkája nyomán megjelent könyv apró részletekbe menően tárgyalja a minőségügy minden területét. A könyv a három fejezet mentén tartalmilag három nagy témakörre bontható: az első fejezet „A minőségügy alapfogalmai és működési logikája”, a második „A minőség megvalósításának eszközei és módszerei”, a harmadik fejezet „A minőségügyi rendszerekkel kapcsolatos gyakorlati tennivalók” címet viseli. A könyv rendkívül 7 gazdag ábrákban, diagramokban és statisztikai adatokban. A könyv első fele inkább elméleti, a második fele gyakorlatiasabb. Mindhárom fejezet tartalmaz szabványosításhoz kapcsolható ismeretanyagot: az első fejezetben többek között szó van az ISO 9000

szabványcsalád elemeiről, az azon alapuló rendszerekről, a szabványkövetelmények és a TQM kapcsolatáról a szolgáltatóvállalatok esetén, a szabványok kereskedelemben. szerepéről a Két oldalban kritikát közöl a szabványsorozatról. A második fejezet a hangsúlyt a minőség létrehozásának általános eszközeire helyezi, a szabványalkalmazást, mint eszközt mutatja be. A harmadik rész a minőségügyi rendszerek független szerv által történő tanúsítása köré szövi gondolatait. Veress Gábor: A minőségügy alapjai Műszaki Könyvkiadó – Magyar Minőség Társaság, 1999 A Prof. Dr Veress Gábor alkotószerkesztő munkássága nyomán született könyv A, B, C, illetve D részre osztható. Az A rész a termék teljes életpályáját és a fogyasztási folyamatokat magában foglaló piaci igénykielégítési folyamat fogalmát, a folyamat érdekeltjeit (I. fejezet), közegét (II fejezet), a társadalmi értékítéletén alapuló

minőséget taglalja. A könyv B része az igénykielégítési folyamat nemzeti szintű szabályozását, a C rész a vállalati szintű minőségmenedzsmentjét tárgyalja. A könyv D része a minőség becslésével, értékelésével foglalkozik. A könyv egy teljes fejezetet szentel a minőségügy és a szabványosítás kapcsolatának: szót ejt az európai, a nemzetközi és a nemzeti szabványosítás eredményeiről, a szabványosítás és az EU jogalkotás összehangolásáról, illetve a minőségügyi elismerésről (akkreditálás). A könyv könnyen érthető ábrákkal szemlélteti a közölt információkat. Hello Europe! A youth guide to Europe and the European Union (1999) CD-ROM, az Európai Bizottság kiadványa 8 Ez a kiadvány átfogó jelleggel mutatja be az Európai Unió történetét, intézményrendszerét, működését, stb. Mint azt a címe is mutatja: a kiadvány fiataloknak készült, talán ezért is nyerte meg nagyon a tetszésemet.

Azonkívül, hogy általános ismereteket nyújt az Unióról, még vizuális, sőt, audiovizuális élményt is nyújt. (Például az Unió alapító atyái menüpont alatt az emutett férfiak némelyikéről az ötvenes években készült videofelvételeket is láthatunk, hallhatunk. ) Attól függetlenül, hogy a CD többnyire általános információkat tartalmaz, a szabványokról egészen sok szó esik benne, ráadásul szemet gyönyörködtető formában: a közösségi politikákat egy „könyv-be „írták", és mi lapozgathatunk benne, a minket érdeklő témák után kutatva. Természetesen - mivel egy általános tájékoztató jellegű kiadvánnyal van dolgunk - itt sem tudunk meg például számadatokat a szabványokról. Ám egy ilyen sokoldalúan informáló kiadványtól én elvártam volna, hogy egy-egy téma végére odaírják az ahhoz szorosan kapcsolódó szakirodalmat, linkeket, stb., arra való tekintettel, hogy ha valaki el szeretne mélyedni ebben, az

itt csak elindulni tud, de részletesen tájékozódni nem. Földesi Tamás (1999) Szolgáltatások minőségbiztosítása KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. 658 F 82 Ezt a könyvet kézbevéve rögtön láthatjuk: nem túl hosszú kiadvánnyal van dolgunk, alig száz oldalas. Éppen ezért nem is annyira részletezi az egyes témaköröket, hanem átfogó alapismereteket kíván nyújtani. Mint az már a címből is látszik, a minőségbiztosítás témáján belül a szolgáltatásokra vonatkozó részeket fejti ki bővebben. Éppen ezért nem is található benne olyan fejezet, amely csak és kizárólag a szabványokkal foglalkozna (csak a melléklet, ld. később), mivel ez a téma beépül, és valamilyen szinten megjelenik minden egyes részben. Hasznosnak találtam a mellékletet, amelyben egy helyen láthatjuk a minőségügy összes szabványát, pontosabban szabványcsaládját, egy-egy mondatban kifejtve. 9 Külön fejezetet szenteltek viszont az Európai

Unión belül használatos tanúsítási rendszernek, de ezt a témát végig esszészerűen fejtik ki, nincsenek ábrák, hivatkozások, stb. A kiadványt akár tankönyvnek is tekinthetjük, hiszen minden fejezet végén gyakorló példákat találunk, pontosabban a megismert anyagot ellenőrizni kívánó kérdéseket, egyegy specifikus témában. A könyv öt fejezete közül mindössze egyben (a harmadikban, amely a TQM-ről szól) található sok szemléltető ábra, grafikon, a többi résznél a könnyebb átláthatóságot mindössze a bekezdések, alfejezetek, pontok, stb. segítik Földesi Tamás (2000) Minőségről, tanúsításról Budapest, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. 658 F 82 A könyv - rövidsége ellenére - rendkívül jól, átfogó módon mutatja be a minőségbiztosítás, illetve a TQM mibenlétét. Bár nincs belőle sok, de a bonyolultabb témát tárgyaló részeknél ábrák segítik a könnyebb megértést. A könyvben a

leghasznosabbnak a függeléket értékelem, mert ott címszavakba szedve, átláthatóan tájékozódhatunk a szakszavakról és különböző kódszámokról. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közeledtén természetesen ez a könyv is egy külön fejezetet szentel annak, hogy milyen változások várhatóak a minőségbiztosítás, illetve a szabványok területén. Választott témámról egy külön fejezet szól, amelyet azért tartok hasznosnak, mert nem csak a létező és bevezetendő szabványokat taglalja, hanem az alapoktól indul: először megismerkedhetünk azok fogalmával, szerepével, funkciójával, és még a történelmi háttérre is kitér, így az érdeklődő a téma egészével kerülhet tisztába. Praktikusnak tartom azt, hogy a különböző szabványügyi testületek ismertetésénél külön-külön fejezet foglalkozik a nemzetközi, illetve az európai szervezetekkel, ily módon különválasztva őket, így az olvasó nem keveri össze ezeket.

10 Kalapács János (2000) Minőségbiztosítás, minőségirányítás a közszolgáltatásban Miskolc, X-Level Kft. 650 K 12 A kiadványba belelapozva rögtön szembetűnik az, hogy egy tankönyvvel van dolgunk. Ennek megfelelően átláthatóan fejezetekre, alfejezetekre és alpontokra tagolódik, a nagyobb fejezetek végén pedig ellenőrző kérdéseket találunk. Látványosan sok ábra található a könyvben, amely a könnyebb megértést segíti elő, illetve szintén nagy számban vannak jelen a különböző szemelvények is. A mű három nagy fejezetre tagolódik, ezek közül szám szerint a második taglalja választott témámat, konkrétan az ISO 9001 és ISO 14001 szabványcsaládokat. A több, mint 100 oldalas rész rendkívül részletesen, de mindemellett átláthatóan - alpontokba rendezve - mutatja be nekünk a téma legfontosabb tudnivalóit. Nagyon hasznosnak ítéltem a könyvhöz járó floppylemezt, amelyen a könyv ismeretanyagát kiegészítő

gyakorlati tanácsokat találhat az érdeklődő: fellelhető itt minden, a formanyomtatványoktól kezdve a tanúsító cégek jegyzékén át egészen az önismereti gyakorlatokig. A CE jelölés kézikönyve (2000) Budapest, WEKA Szakkiadó 339 E 96 Ez a kiadvány ugyan a nevében könyv, de valójában egy lapokból álló kiadvány, amelyet egy (pontosabban két) hozzá tartozó kapcsos tartóba lehet lehízni. A teljes terjedelem mintegy 500 oldalra rúg, és a polcon kb. 20 centiméter szélességben „terül el", éppen ezért - talán érthető módon eltekintettem attól, hogy tüzetesen végigolvassam az egészet. 11 A „könyv" 11 fejezet "1 és egy függelékből áll, hat-hat részt találunk egy-egy kapcsos tartóban. Minden fejezetben újra kezdődik az oldalszámozás, úgyhogy a pontos terjedelmet csak tippeltem. Ebből kifolyólag viszont átláthatóbb, mert alacsonyabb sorszámú oldalakat mégis csak könnyebb keresni. A fejezetek

különböző témákat ölelnek fel; míg az első „kötet" inkább az általános kérdésekkel foglalkozik (mi is ez?, jogharmonizáció, stb.), a második a specifikusabb témákat tárgyal. Nekem legjobban a függelék tetszett, mert tartalmaz hasznos linkeket, szervek, szervezetek és intézetek címét és elérhetőségeit, illetve különböző dokumentumok forrásait, így ez a kiadvány is alkalmas lehet arra, hogy a kulcsszavak segítségével tovább keressünk. A CE jelölés az ipari termékeken Európa Füzetek 1. füzet, Alapvető tudnivalók ITD Hungary, Budapest, 2001. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) Euro Info központja gondozásában megjelenő, nagy sikerű Európa Füzetek sorozat 2001-ben új kötetekkel bővült, melyek részletesen bemutatják a CE jelölés alkalmazásának jogszabályi hátterét és gyakorlati kérdéseit. A sorozat célja olyan rövid, könnyen kezelhető összefoglalók biztosítása, melyek

segítségével az érdeklődő megismerheti a CE megfelelőségi jelölés követelményeit. A kiadványok első kötete egy általános tájékoztató, mely a legfontosabb jogszabályokat és eljárásokat tartalmazza, valamint azokat az intézményeket, hatóságokat, melyekhez a téma kapcsán információkért fordulhatunk. A füzet azzal a céllal készült, hogy a termék-forgalombahozatal – melynek követelményeit Magyarországon az Európai Unió előírásainak, rendszerének átvétele gyökeresen átalakította – általános kérdéseire adjon választ, ezzel is megkönnyítve a további specifikusabb füzetek használatát. Megváltozott az új rendszerben a szabványok szerepe, hisz míg régen a szabványok kötelezőek voltak, és mint jogszabály működtek, azok alkalmazása ma már önkéntes. Új fogalomként jelent meg 12 az akkreditálás, a kijelölés és új ismeretet követel a CE jelölés alkalmazása is. Ezek megértéséhez nyújt segítséget e

füzet. A füzet függeléke fogalom meghatározásokat tartalmaz: bemutatja többek között a kereskedelem akadályait, az európai jogszabályokat, a PECA-megállapodást és kitér a globális megközelítés szerinti modulokra is. Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról (2002) Budapest, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 339 G 76 Ez a könyv elsősorban a kis- és középvállalkozóknak készült azzal a céllal, hogy az Unión belül számukra fontos területeket bemutassa. Itt kapcsolódik a könyv a szabványosításhoz, hiszen ez is a vállalkozások érdekkörébe tartozik. A „Szabványok" című fejezeten kívül még a témámhoz kapcsolódónak érzem a „Terméktanúsítás" címűt is. A könyv szerkezeti felépítése olvasóbarát: nem nagy tömbökben, hanem kisebb fejezetekben ismerkedhetünk az Unió alapelveivel, a várható változásokkal. Nagyon jónak tartom azt a megoldást, hogy minden egyes alfejezetből kiemeltek egy-egy

mondatot, amely tömören összefoglalja az adott rész lényegét, és ezt nagyobb betűkkel szedték, szürke háttérrel, tehát mindenkinek ez ötlik először a szemébe. Praktikusnak tartom, hogy a szabványokat taglaló fejezetben a legfontosabb információkat kérdés-válasz formájában kapjuk, aprólékosan pontokba szedve, és ily módon tökéletesen átláthatóvá téve azt; ugyanitt külön alfejezetbe szedve - találjuk az összes, a témában kompetens szervezet és intézmény címét, honlapját és egyéb elérhetőségeit. 13 Honlapok, cikkek www.mfagovhu/Külügymiszterium/hu A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának honlapja A Külügyminisztérium honlapján barangolva sok hasznos információt találhatunk az Európai Unióval kapcsolatban, a „Tevékenység" és a „Dokumentumok" menüpont alatt. Én most egy, az archívumban talált dokumentumot szeretnék ismertetni, amely a „Tematikus háttérbeszélgetés" menüben

található, és 2003. március 21-én készült az uniós szabványok témájában. Azért találtam rendkívül hasznosnak ezt a dokumentumot, mert rengeteg olyan információt tartalmaz, amelyet az eddig elemzett művek egyikében sem találtam meg. Ilyenek például: bizonyos számadatok (hány szabvány van jelenleg érvényben, évente mennyivel bővül ezek száma, stb.), valamint részletesen kitér a nyelvi problémára, nevezetesen: milyen nyelven íródnak a szabványok, a különböző országok hogyan veszik át ezeket, stb. Néhány mondat erejéig kitér a CE jelölésre, ám nem túl hosszan, de ezt a témát a későbbiekben egy másik kiadványon keresztül fogom bemutatni. Nagyon tetszett a dokumentum felépítése abból a szempontból, hogy az általános (ám nagyon széleskörű tájékoztatást nyújtó) bevezető után kérdésfelelet formájában kapjuk a további információkat. A kérdések természetesen olyan jellegűek, amilyet például egy, a témában

érintett magyar vállalat is feltehetne. Ily módon tudhatjuk meg, hogy hová fordulhatunk szabványosítási kérelmünkkel, ki hivatott azt megítélni, hogy termékünk megfelel-e a szabványoknak, stb. Természetesen ez a honlap, pontosabban ez a dokumentum közel sem tartalmaz minden információt a szabványokról; ez inkább azoknak szól, akiknek a gyakorlati, vállalati életben fog a csatlakozás problémát jelenteni ezen a téren. 14 www.cenormbe European Committee for Standardization Az Európai Szabványosítási Bizottság honlapja Erre a honlapra belépve - laikus szemlélőként - arra számítottam, hogy itt minden olyan információt megkaphatok, amit csak ebben a témában tudni kell, illetve érdemes. De csalódnom kellett: ez a honlap szinte semmivel nem nyújt több információt a témáról, mint bármelyik másik olyan weblap, amelyik csak érintőlegesen foglalkozik a témával. Az sem nyerte meg a tetszésemet, hogy a képernyőnek mindössze a felét

töltötték ki az információk, ebből kifolyólag nehézkes volt az apróbb betűket olvasni, és olybá tűnt, mintha a lap nem lenne tökéletesen megszerkesztve. Szintén első látásra feltűnt az, hogy a honlapot utoljára júliusban frissítették (én novemberben jártam ott), ami ugyan adódhat a téma jellegéből (tehát nem történik minden nap olyasmi, ami a profilhoz kapcsolódik), de kicsit visszatetsző. http://europa.euint/comm/enterprise/newapproach/standardization/harmstds/re flist. html Az Európai Unió hivatalos honlapja Legyen szó bármilyen, az Európai Unióval kapcsolatos témáról, természetesen mindig az europa.euint honlapon kezdem a keresést A fent található linken meg is találtam, amit kerestem, bár nem klasszikus, leíró formában. Ezen a lapon a „new approach"-ról, azaz a szabványok harmonizációjának új megközelítéséről találunk egy táblázatot. Ezt a fajta megoldást azért ítéltem hasznosnak, mert így a

legkülönbözőbb területekre vonatkozó direktívák nem „ömlesztve" találhatóak meg, hanem mindegyikre egy-egy címszó, pontosabban link utal, és oda már csak az lép be, akit az adott szakterület érdekel; így sokkal átláthatóbb az egész. 15 Cikkek Mayer György: Az unióban egységes a szabványosítás Magyar Nemzet, 2003. január 13, (ll oldal) Ez a cikk teljesen általános módon közelíti meg a szabványosítás és a harmonizáció kérdését, sajnos érdemi (újabb) információt nem tudunk meg belőle. Egy-egy mondat erejéig megemlíti a nemzeti szabványok, illetve a szerzői jog védelmének kérdését, de igazán nem mélyed egyik témában sem. Szerintem ez a cikk azoknak íródott, akik különösebben nem érdeklődnek a téma iránt, csak általános hír-szinten tájékozódnak. Én abból a szempontból tudom használhatónak nevezni ezt a cikket, hogy rengeteg kulcsszónak minősíthető fogalmat találtam benne, amelyeket egy

internetes keresőbe vagy a könyvtári nyilvántartásba beírva tovább tudok lépni, további kiadványokat tudok keresni. További az interneten található hasznos cikkek: http://www.sulinethu/tart/cikk/pf/0/12693/1 Http://www.eu-infohu/fvm pdf/elelmiszpdf Http://www.tiszanethu/minosegcentrum/ http://www.eunyethu/a03090608html http://www.kioszhu/kioszphp?eu id=6 Egyéb hasznos linkek: http://www.sulinethu/tart/kat/p http://www.indexhu/eu/indexhtml http://www.origohu/eu/index www.eukkhu www.eu2004hu/ 16 Egyéb kiadványok: Minőségirányítás, minőségügyi rendszerek és az ISO alkalmazása a kis- és középvállalatoknál Irány az EU, 9. szám, Budapest, 1998 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara sorozata az „Irány az EU” 9. füzete a korábbiakhoz hasonlóan széleskörű érdeklődésre számot tartó, érthető és használható információkat tartalmaz. A füzet első fejezete végigköveti a minőségszemlélet megváltozásának útját. Számos, a

vállalatok és vállalkozói csoportok körében végzett felmérés bizonyítja, hogy az elmúlt években a legfontosabb feladatok körében is első helyre került az igény, a minőséggazdálkodással kapcsolatos komplex vállalati megközelítés megismerésére. Az EU integrációs folyamat ezt az igényt csak még egyértelműebben alátámasztja, bár tény, hogyha nem kerülne sor az EU csatlakozásra, az új gazdálkodási és piaci feltételek között a hazai minőségügyi szervező, tervező és végrehajtó-ellenőrző rendszereknek akkor is alapvetően meg kell újulniuk. A második fejezet a minőségirányítás illetve a környezetirányítás ismertetésére koncentrál. Tárgyalja az ISO 9000 minőségügyi szabvány, illetve az ISO 14000 környezetközpontú szabvány kialakulását, majd a minőségirányítás fogalmának meghatározását és a minőségügyi rendszer dokumentálási módjának részletezését követően összehasonlítja a két szabványt,

vizsgálva azoknak előnyeit. A harmadik fejezetben a kis- és középvállalatokra tér ki. Ezeknek pontos meghatározása után taglalja a minőségirányítási rendszer hatásait ezen vállalkozásformákra. Végül a tanulmányban egy lehetséges stratégia szemléltetésén keresztül igyekszik bemutatni az ISO 9000 bevezetését egy kisvállalatnál. A füzet mellékleteként az olvasó hozzájuthat a Minőségügyi Kézikönyvhöz is. 17 CE megfelelőségi jelölés – az ipari áru útlevele az Európai Unió országaiba Irány az EU, II. kiadás 1999 március Az Irány az EU c. sorozat 11 sz füzete jól használható ismeretanyag közreadásával járul hozzá az olvasó tájékozottságának bővítéséhez. Az EU integrációs folyamat keretében gyors ütemben folyik a vonatkozó közösségi szabályozók hazai honosítása, bevezetése és alkalmazásuk ellenőrzése is. A kiadvány a laikus számára is jól felépített, összefüggő módon tálalja az Unió

szabványosítás terültén elért vívmányait; kezdve a szabad árumozgás megteremtésétől a termékfelelősségi direktívákon (és azok szerkezetének elemzésén) keresztül a CE jelölés alkalmazásig. A füzet megjelenésekor a dolgok aktualitásának alátámasztására a szerző kivonatban ismerteti az Európai Uniós-s direktívákat, a hatályos direktívákat és az átmeneti időszakban lévő direktívákat. Felsorolja a Magyarországon honosított Európai Uniós direktívákat, bejegyzett szervezeteket, a Magyarországon leányvállalattal rendelkező bejegyzett szervezeteket. Hasznos információkkal szolgálnak az alkalmazott fogalmakhoz csatolt magyarázat, illetve az egyéb mellékletek. Megfelelőségértékelés – Az Európai Unió tanúsítási rendszere Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 1999. A közel harminc oldalas füzet a vállalkozó számára igyekszik megvilágítani az Európai Közösség megfelelőségértékelési politikáját,

bemutatni az Európai Vizsgálati és Tanúsítási Szervezet (EOTC) szerepét, működését. Röviden tárgyalja az Európai Közösségj vonatkozó jogszabályait: az „új megközelítésű irányelveket” ill. a bejelentett szervezetek szerepét és feladatkörét. Mintegy öt oldalban összehasonlítja az Európai Unióban és Magyaarországon meglévő rendelkezéseket: - vizsgálat és a vizsgálólaboratóriumok akkreditálása - tanúsítás és a tanúsító szervezetek akkreditálása 18 - ellenőrzés és az ellenőrző szervezetek akkreditálása E füzet tagja annak a füzetsorozatnak, melyet a Magyar Szabványügyi Testület és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közösen jelentet meg, hogy az EU csatlakozás közeledtével a felgyorsuló magyar jogközelítés következtében előálló változások naprakész állapotban elérhetőek legyenek az üzleti körök számára. Az ISO 9000 és az ISO 14000 szabványok szerint tanúsított szervezetek

száma a különböző kontinenseken és ezek országaiban (ISO felmérés, 10. ciklus, 2000) Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 2001. A kiadvány számos értékelést tartalmaz; az ISO nem kísérelte meg, hogy különbséget tegyen az akkreditált és nem akkreditált tanúsítványok között. Ezért a rengeteg táblázat, mely a kiadványban szerepel, körültekintéssel kezelendő. A statisztikai adatok mindenféle szempont alapján elemzik a tanúsított cégeket: a világ minden – kivéve diktatórikus berendezkedésű – országának tanúsítványállományát közlik. Lényegében az ISO elmúlt tíz ciklusának táblázatos kivonatát tartja kezében az olvasó. A szabványosítás gazdasági haszna – az eredmények összegzése Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 2001. A Német Szabványügyi Testület (DIN) szerződést kötött a Frauenhofer Rendszer- és Innovációs Kutatóintézettel (ISI, Karlsruhe) és a Drezdai Egyetem Piacorientált

Vállalatirányítási, valamint Gazdaságpolitikai és Gazdasági kutatások Karával, hogy közösen végezzék el a kutatási munkákat Németországban, Ausztriában és Svájcban a „szabványosítás gazdasági hasznáról”. A kutatási projekt rámutat arra, hogy az ipart átfogó szabványoknak nem csak a gazdaság egészére, hanem azon vállalatokra nézve is pozitív, melyek a szabványokat piaci stratégiájuk eszközeként alkalmazzák. Az elemzés a szabványosítás négy fő közreműködőjét tekinti kiindulópontnak: a vállalatokat, a magánháztartásokat, az 19 államot és a szabványügyi testületet. Az elemzés két részre bontható: az „A” rész a vállalatok hasznát, a „B” rész a gazdaság egészének hasznát elemzi. Az elemzés szakértőket szólaltat meg, illetve szakértői elbeszéléseket közöl, melyeket közérdeket képviselő csoportok a magánháztartások és az állam képviselőivel folytattak. Elemzi a szabványokkal

elérhető versenyelőnyöket és költségcsökkentéseket, azok reakcióidejét. A „B” részben elemzui a szabványosítás jelentőségét a külkereskedelemben, külön taglalja a hatásokat a német gazdaságra vonatkozóan. Dr. Bíró Béla: Módosult a nemzeti szabványosításról szóló törvény Magyar Szabványügyi Testület, 2002. 3 Szám Dr. Bíró Béla a Magyar Szabványügyi Testület jogtanácsosa E cikkében a szabványok szerzői jogi védelmét illetően leírja, hogy a szerzői jogi védelem 2002. január 1-jével kiterjed a nemzeti szabványokra is, ezálttal CEN- és CENELEC-konformmá válik a magyar törvénykezés e fejezete. A legnagyobb jelentőségű törvénymódosítás a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII törvényt érinti, melynek vonatkozó paragrafusából törölték azt a részt, mely szerint jogszabály nemzeti szabványt kötelezőnek nyilváníthat. Az új jogszabály szerint a nemzeti szabvány alkalamazása

önkéntes, így a kötelezővé tételi lehetőség a továbbiakban végérvényesen megszűnt. jogszabálymódosításoknak, Ezen legfontosabb miniszteri rendeleteknek és és további kisebb kormányhatározatoknak köszönhetően elmondható, hogy a magyar szabváynosítás és a Magyar Szabványügyi TEstület működése a CEN/CENELEC feltételrendszere valamennyi eleme szempontjából megfelel a tagokkal szembeni elvárásoknak. John Seddon: Tíz ellenvetés az ISO 9000 szabványsorozattal szemben European Quality 8. évf 2 szám, Debate rovat A szerző az ISO 9000 szabványok régi ellenzője. Kifogásait a szabvány széles körű alkalmazásával szemben először 1997-ben megjelent könyvében „A minőség keresése útján. Az ISO 9000 ellenében” hozta nyilvánosságra Ebben a cikkben kivonatosan 20 felsorolja 10 fő érvét – melyeket az új ISO 9000:2000 szabványok figyelembevételével módosított –újabb könyve alapján, melynek címe

„Az ISO 9000 ellenében. Van jobb módszer is a hatékonyság növelésére, a vevők kielégítésére, a valódi minőség nyújtására és a jövedelem növelésére”. John Seddon rövid bevezetés után tíz szempontból fejti ki kritikus nézeteit, melyek a következők: 1. Az ISO 9000 olyan tevékenységre ösztönzi a szervezeteket, amelyek rosszabbá teszik őket a vevők szemszögéből, 2. A viszgálat útján létrehozott minőség nem minőség, 3. Az ISO 9000 abból a hibás feltételezésből indul ki, hogy a munkát az eljárások előírásával és ellenőrzésével lehet legjobban szabályozni, 4. A bevezetés jellegzetes módszere a teljesítményszint szuboptimalizálásával jár, 5. A szabvány túlságosan is számít az emberek és különösen az auditorok minőségértelmezésére, 6. Ha a dolgozókat külső ellenőrzésnek vetik alá, hajlamosak, hogy csak arra figyeljenek, amit szerződés érint, 7. Az ISO 9000 elvette a vezetők kedvét, hogy

rendszerelméletet és ingadozáselméletet tanuljanak, 8. Az ISO 9000 nem segíti elő a jó vevő-szállító kapcsolatokat, 9. A kényszer nem segíti elő a tanulást, 10. Az ISO 9000, mint beavatkozás, nem bátorítja a vezetőket, hogy különbözőképpen gondolkodjanak. 21 Bibliográfia (nem elemzettek) 1) Apró Imre: Fogyasztóvédelem, termékbiztonság és piacfelügyelet Ipari Szemle XVII. Évf 1997/6 2) Kali I. – dr Schuchtár E: Európai Megfelelőség Értékelési Egyezmény Magyarország és az EU között Ipari Szemle XVII. Évf 1997/6 3) dr. Schuchtár Endre: Az európai megfelelőség értékelési eljárás és a hazai bevezetése Ipari Szemle XVIII. Évf 1998/3 4) dr. Schuchtár Endre – Kajdiné dr Suhajda Zsuzsa: Az európai közösségi jog alkalmazásának sajátosságai a fogyasztóvédelem és a műszaki szabályozás területén Ipari Szemle XIX. Évf 1999/1 5) Bóc Imre: Szabványosítás és minőségbiztosítás Ipari Szemle XIX. Évf 1999/3 6)

Kálmán A.: A műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól Ipari Szemle XIX. Évf 1999/3 7) Lazur Lajos: Terméktanúsítás a gyakorlatban Minőség és Megbízhatóság XXIX. Évf 1995/3 8) dr. Párkány Mihály: Az ISO 9000-es szabványok eredete, fejlődése és piaci hatása Minőség és Megbízhatóság, 1995/5. 22 9) Tunkli Gábor: TQM vagy ISO? Minőség és Megbízhatóság, 1995/5. 10) dr. Balogh Albert: Az ISO 9000-es és a TQM kapcsolata Minőség és Megbízhatóság, 1996/5. 11) Pónyai György: A magyar nemzeti szabványosítás rendszere, célja és feladatai Minőség és Megbízhatóság XXXI. Évf 1997/1 12) Pallóné dr. Kisérdi Imola: Élelmiszerminőségi követelmények az EU-ban és hazai alkalmazásuk lehetőségei Minőség és Megbízhatóság XXXI. Évf 1997/3 13) Földesi Tamás: Mit jelent a CE-jelölés a kindertojáson? Minőség és Megbízhatóság XXXI. Évf

1997/6 14) Dányi István: Hazánk minőségügyi helyzete és feladatai az EU csatlakozás időszakában Minőség és Megbízhatóság, XXXII. Évf 1998/3 15) Piacgazdasági spanyolviasz Figyelő, 1996. február 1, Minőség melléklet 16) Kublik Pál: Tízmilliárdos bizonyítvány Figyelő XLI. Évf 45 szám, 1997 november 6 17) A jogalkotás, a szabványosítás, az akkreditálás és a tanúsítás rendszere az egységes európai piacon ITD Hungary, 1995. 18) Baji Gál János: A minőségbiztosítási rendszer felépítése, további fejlődési kilátások Elektrotechnika, 1997. május 23 19) dr. Róth András: Minőségügyi rendszerek a világban Magyar minőség, VI. Évf 3 szám, 1997 március 20) dr. Bíró Béla: Az MSZT teljes jogú tagság iránti felvételét a CEN és a CENELEC vizsgálja Szabványügyi Közlöny, 1997. 3 szám, p 32-34 21) Földesi Tamás: Környezetközpontú irányítási rendszerek – ISO 14000 Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 1999.

22) Haba József: Szabványosítás – Jogalkotás Magyar Szabványügyi Testület, 1998. Kézirat 23) Magyar Minőség Társaság: Környezetközpontú rendszerszabványok problémái MMM, Budapest, 1998. 24) A magyar vállalatokkal szemben támasztott alapvető követelmények az EU belső piacán Irány az EU, 22. szám Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 2000. szeptember 25) dr. Barta Tamás – Tóth Tihamér: Minőségmenedzsment Szókratész Kiadó, Budapest 1996. 26) Monti, Mario: Az egységes piac és a holnap Európája: az Európai Bizottság jelentése Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága 1998. 27) Temesvári Jenő: Szavatosság, jótállás, alkalmassági idő 2000. 24 28) EK Bizottsága: Közép- és Kelet Európa társult országainak felkészülése az Európai Unió egységes belső piacába történő integrációra „Fehér Könyv” Brüsszel, 1995 29) Hogyan tartható piacon a termék? Az Európai Unió jogszabályai és

szabványai Budapest, Magyar Szabványügyi Testület, 1999., 1 Kiadás p 33-34; p 37-38 30) „Zöld Könyv” az Európai műszaki integrációról és a szabványosítás fejlesztéséről Szabvány Kiadó, Budapest, 1993. 31) Somfay Ernő – Vincze Árpád: Szabványosítás – Alapfogalmak – Szabványosítási szintek Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 1996. április 32) Winkler Istvánné: A nemzeti szabványosítással kapcsolatos állami feladatok, figyelemmel az EU csatlakozásunkra Gazdasági Minisztérium, Budapest, 1999. Kézirat 33) Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága Jogharmonizációs Albizottságának jegyzőkönyve: az európai szabványok átvétele és az ezzel kapcsolatos problémák Budapest, 1998. február 17 34) Pongrácz Henriette: Áttekintés az ISO helyzetéről MMM Budapest, 1998. február, 7 ÉVF 2 szám 35) Minőségbiztosítás: Az ISO 9000-es nemzetközi szabványsorozat Magyar Szabványügyi Testület, Budapest,

1999. 36) Európa – Minőség: EU - magyar jogközelítés a minőség és a szabványügy területén ITD Hungary, 1995. p 10-11 25 37) dr. Kupper Zsuzsanna: Az EMAS rendelet főbb sajátosságai MMM, Budapest, 1998. 38) A magyar szabványosítás történeti áttekintése Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 1996., Kézirat 39) Földesi Tamás: Megfontolások az Európai Unióban a terméktanúsítások területén Minőség és Megbízhatóság, XXXIII. Évf 1994/4 40) Rothery Brian: ISO 9000 1993. 41) Az ISO 9000 – EN 29000 – MSZ EN 2900 Szabványsorozat alapján tanúsított magyar szervezetek 1. Kötet, Magyar Minőség Társaság 1994 42) Tenner és DeToro: Teljes körű minőségmenedzsment TQM Műszaki Kiadó, 1996. 43) Kaposi Ágnes: Minőségbiztosítás és minőségi szabványok LSI Oktatóközpont, 1997. 44) Gyetvai Gábor: ISO 9000 auditor szemmel 1998. 45) dr. Kemény Sándor: Statisztikai minőség– (megfelelőség-) szabályozás Műszaki

Könyvkiadó – Magyar Minőség Társaság, Budapest, 1998. 46) Akkreditált és tanúsított szervezetek Magyarországon (kiegészítés) Magyar Minőség Társaság, 1998. 26 47) Badacsonyi Zsolt: Hogyan kerüljük el a tanúsítás buktatóit? Vezetési Tanácsadó Kft., Budapest,1999 48) Veress G. – Kovács Z – Ködmön I : A minőség értelmezése az ezredfordulón; a stratégiai, termelés, logisztika és minőség menedzsmentje Nemzetközi Vezetési Konferencia, 1999. május 5-7, Veszprémi Egyetem p 55 49) Minőségirányítási rendszerek, Követelmények ISO 9001:2000. Magyar Szabvány MSZ EN ISO 9001 Magyar Szabványügyi Testület, 2001. 50) dr. Róth András: Minőségbiztosítás és irányítás az ISO 9000 alapján 1-9 rész Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. és T Bt, Budapest, 1068, Benczúr utca 11 Készítette: Fűzfa Viktória Plander Norbert 27 BEVEZETÉS Bibliográfiám témájául a szabványügyet választottam Magyarországon és az Európai

Unióban. Kutatómunkám folyamán két országos kiadvány hívta fel a figyelmemet, amelyek rendszeres aktualitásokkal látja el az olvasót e téren. Próbáltam széleskörűen keresgélni, több – kevesebb sikerrel. Minőségügyi szakemberek (Freundenberg Mektec Hungary) véleményére hivatkozva, ki tudom jelenteni, hogy ez a két magazin hasznos és naprakész információkkal látja el az érdeklődőt minőségügyi rendszerek témájában. Belelapozva a könyvekbe arra a megállapításra jutottam, hogy nagyon kevés olyan mű született, amely csak és kizárólag a szabványosítással foglalkozik, mivel ez a terület szerves részét képezi a minőségbiztosításnak. A legtöbb kiadvány e témában 1994-1999 között született, hiszen nyilvánvaló volt már ekkora az Európai Unióhoz való csatlakozás. Folyóiratok: Magyar Minőség Magyar Minőség Társaság 2004. április XIII évfolyam A havonta megjelenő folyóiratot mindenki figyelmébe ajánlom, aki

komolyabban érdeklődik a minőség integrált rendszerének felépítésével egy vállalton belül. Nemcsak hasznos cikkek látnak napvilágot, hanem számos többlet információkat is közzétesznek: konferenciák és találkozók időpontjait illetve oktatási ajánlatokat és tanfolyamokat. Egyaránt olvashatunk hazai és nemzetközi hírekről, beszámolókról is. Pályázati felhívásokra is találunk példát. A lap fent említett számában a Magyar Minőség Társaság (MMT) és az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti 28 Bizottsága (EOQ MNB) pályázatot hirdet „Az Év Környezetirányítási Menedzsere és Szakirodalmi Díja, 2004” elnyerésére. A lap utolsó oldalain havi rendszerességgel megjelennek azoknak a vállalkozásoknak a névsora, akik a sikeres tanúsítási eljárás eredményeként átvehették a CERTOP Termékés Rendszertanúsító Ház ( A Nemzeti Akkreditáló Testület bejegyzett tanúsító szervezete) tanúsítványát. A lap

legfrissebb számában (2004. Május) egy megemlítésre méltó cikket találtam, amely az új ISO 900X:2000 minőségirányítási rendszer bevezetésének magyarországi tapasztalatairól szól. A Magyar Minőség Társaság a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával a 2003.év folyamán felmérést végzett az ISO 900X:2000 szabványcsalád magyarországi bevezetésének fogadtatásáról, az új szabványra vonatkozó tapasztalatokról és véleményekről. A válaszok azt jelzik, hogy a minőségirányítási rendszer bevezetésének fogadtatása – elsősorban a tudatformálás szintjén – kedvező, tapasztalataink pozitívak voltak. A minőségügyi szakemberek és a vezetés többsége a rendszert nem formálisan, hanem a piaci igények szerint vezette be, illetve hasznosította. Minőség és Megbízhatóság Európai Minőségügyi Szervezet / Magyar Nemzeti Bizottság 2003. 6szám A lap havi rendszerességgel jelenik meg. Általában minőségügyi

rendszerek, modellek és módszerek ismertetésével foglalkozó írások, tanulmányok jelennek meg e folyóiratban. Egy érdekes cikk a környezetközpontú irányítási rendszer szabványainak felülvizsgálatáról a 2003/6 számban jelent meg. A szerző áttekinti a környezetközpontú irányítási rendszerek helyzetét a világban, és rámutat, hogy a bevezetésük növekvő tendenciájú. Napjainkban fontos átdolgozási munka folyik az ISO környezetvédelmi szakbizottságaiban, ennek eredményeként 2004-ben tervezik kiadni az új ISO 14001-es és ISO 14004-es szabványt. A szerző bemutatja az átalakításnak a szakbizottságok által kitűzött 29 alapelveit és céljait, az új szabvány dokumentálási követelményeit, továbbá az ISO 14001:2004-es szabvány iránti elvárásokat. A cikket a szerző rövid értékeléssel zárja Könyvek: Parányi György: Minőséget – Gazdaságosan Műszaki Könyvkiadó – Magyar Minőség (2001) A

minőségmenedzsmentről számos fordítás jelent meg neves külföldi szerzők tollából. Ez a mű is a minőségmenedzsmentről szól, de más közelítésben. Célja egyrészt a vezető országok tapasztalatainak átadása a hazai vállalatok számára, hangsúlyozottan figyelembe véve a hazai sajátosságokat, ipari kultúrát, fejlettségét, szakmai képzést, valamint a vállalati méreteket. Másik törekvése segíteni a felsőfokú oktatásban a minőségügy szemléletének, alapjainak minél mélyrehatóbb elsajátítását. A szerzőgárda kézikönyv jellegű munkája nem szakágazatspecifikus. Azokat a célokat, módszereket mutatja be, amelyeket nagy- és kisvállalkozók igen széles körben hasznosíthatnak. Ezenkívül különféle ipari ágazatokból is hoz példákat A szerzők felfogása szerint a kiváló minőségű termeléshez való alkalmasság meghatározó, de önmagában nem elégséges a vállalat eredményességéhez. A könyv mottója: MINŐSÉGET

– GAZDASÁGOSAN! Bálint Julianna: Minőség Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg ISO TERC Kereskedelmi- és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága (2001) Mit is jelent a minőség? Divat, ami egy idő után divatjamúlttá válik, vagy életünk, mindennapjaink és munkánk része, netán életmód és életfilozófia? Ez a könyv azoknak íródott, akik szívesen elgondolkodnak ezeken a kérdéseken. Azoknak, akik szeretnének megismerkedni a vevői igények kielégítésével és a minőség folyamatos fejlesztésének módszereivel, valamint a minőségközpontú irányítással mint vezetési eszközzel. 30 A könyv első változatának megírása óta sok minden módosult a minőségirányítás területén: koncepcionális változáson esett át és átdolgozásra került az ISO 9000 szabványcsalád, nagyobb jelentősége van az önértékelési módszereknek, illetve a minőségdíjaknak és az európai modell is változott; a hazai oktatásban

kidolgozásra került és kipróbálás alatt van az oktatás minőségbiztosítási modellje, ezért a tanárok komoly felhasználói lettek a könyvnek. Dr. Balogh Albert – Földesi Tamás: A minőségügy nemzetközi értelmező szótár Kiadó: EOQ MNB 2003 Az elmúlt 5 évben számos lényeges változás következett be a minőséggel kapcsolatos fogalmak területén, ezért vált időszerűvé az értelmező szótár újabb kiadása. A szótár az előző kiadáshoz hasonlóan három részből áll: 1.rész: Minőség és kapcsolódó fogalmak 2.rész: Statisztika és kapcsolódó fogalmak 3.rész: Megbízhatósági fogalmak Lényeges változásokat az 1.rész tartalmaz, a 2 és 3részben csak kisebb módosításokra került sor. Ez a 180 oldalas, jelentősen kibővített kiadvány az EOQ Glossary tematikáját vette alapul, de több területen bővebb az abban felölelteknél azért, hogy megkönnyítse a magyar szakemberek számára az eligazodást néhány rokon

területen is. Ugyanakkor általában ragaszkodik a nemzetközileg elfogadott fogalom-meghatározásokhoz, és feltünteti ezek hiteles forrását. Ha nincs hiteles forrás, vagy több, nemzetközileg elfogadott forrás is létezik, akkor a megfelelő alfejezetek bevezetője erre külön felhívja a figyelmet. 31 Disszertációk: Benkő Szilvia: Minőségügyi szabályozás Magyarországon és az Európai Unióban Az orvostechnikai eszközökre vizsgáltan – - BGF – KKFK 2002 D/7973 Mi határozza meg a minőséget? Vannak-e a minőségnek mindenki által általánosan elfogadható ismérvei? Előírható-e hatóságilag, hogy milyen minőséget képviselő dolgok kerülhetnek forgalomba egy adott országban? Mi védi a fogyasztók egészségét és érdekét? Hogyan bizonyíthatja a gyártó, hogy a terméke jó minőségű? Ezekre a kérdésekre szeretne e diplomamunka választ találni. E témában kutakodva az iró rájött, hogy a minőségügy kérdésköre nagyon

szerteágazó. Szorosan összefügg ugyanis – nem fontossági sorrendben – a minőségpolitikával, a gazdaságosság kérdésével, a technikával, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, a termékfelelőséggel, és még számos dologgal. A szakdolgozat célja egy komplex minőségszemlélet bemutatása, szeretne egy vázlatos áttekintést adni a hazai és az Európai Uniós szabályozásról. Továbbá rendszerbe foglalja a minőség általános megfogalmazását és az Onco Therm példájára építve egy vállalati minőségpolitikai rendszert vázol fel. Teschner Valéria: NGO vonások a nemzetközi szabványosítási szervezetekben BGF/KKFK 2003 D/9486 Szakdolgozati témaként a hallgató a nem kormányzati szervezeteket választotta. Kiemel két szervezetet – a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságot – amelyek nevéhez az emberek többsége nem az NGO fogalmát társítja elsősorban. A szakdolgozat egyik

célja, hogy megvizsgálja , milyen mértékben is tekinthető ez a két szervezet nem kormányzatinak. Mindemellett meg szeretné mutatni a nemzetközi szabványosítás és az NGO-k összekapcsolódását is. 32 E cél érdekében a dolgozat három felosztásra kerül. Az első rész a szabványosítással foglalkozik (mit takar a szabvány fogalma, melyek a főbb funciói, szabványosítás szintjei, rövid történelmi ismertető a szabványosítás kialakulásáról). A második rész a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó főbb ismereteket foglalja össze. Az utolsó rész bemutatja a két fő szabványosító szervezetet, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságot. Honlapok: http://www.gkmhu A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján barangolva találtam néhány cikket, amely a szabványosítással foglalkozik. Ilyen volt például az egyik dokumentum, amely az európai szabványok magyar nyelvű

bevezetésének feltételeiről tájékoztatja az olvasót (2004.március 30) Az európai szabványok bevezetését, illetőleg a szabványok hivatalos magyar nyelvű változatának az elkészítését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kiemelten kezeli. Az Európai Szabványügyi Bizottságról (Comité Européen de Normalisation) is találtam egy cikket. A CEN-en belüli szabványosítás célja a meglevő nemzeti szabványok összehangolása az egységes minőségi szint érdekében. A szabványokat a tagországoknak ezért szükségszerűen honosítani kell, és a nemzeti szabványügyi testületeknek fel kell vállalniuk minden olyan nemzeti szabvány visszavonását, ami ezekkel ellentétes értelmű rendelkezést tartalmaz. 33 Cikkek: A Magyar Nemzet 2004. 02 04-i számában "Sokba kerül a szabványok magyarítása" címmel tudósítás jelent meg, amely kilétüket titokban tartó mérnökök véleményére hivatkozva, irreálisan magasnak tartja a GKM

által az MSZT részére a kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló pályázat keretében európai szabványok magyar nyelvű fordítása céljából kifizetendő összeget. A lap szerint 200 darab, összesen mintegy 5700 oldal terjedelmű, szokványos A/4-es ívből álló uniós szabványok átültetésére több mint 147 MFt-ot költött a gazdasági tárca. A közölt vélemények szerint a támogatás azért is irreális, mert számos ágazati érdekképviselet állítólag korábban önerőből elkészített és hitelesített fordítást küldött meg ingyen a Szabványügyi Testületnek. Általánosságban megállapítható, hogy a tudósítás inkább hangulatkeltő mintsem objektív. Készítette: Elek Boglárka 34 Tartalom Előszó . 1 Könyvek . 2 Honlapok, cikkek . 14 Cikkek. 16 Egyéb kiadványok . 17 Bibliográfia (nem elemzettek) . 22 Bevezetés . 28 Folyóiratok . 28 Könyvek . 30 Disszertációk . 32 Honlapok . 33 Cikkek. 34 35