Kommunikáció | Tanulmányok, esszék » A segítő kapcsolat kommunikációja

A segítő kapcsolat kommunikációja A segítő kapcsolat kommunikációja I. A segítő kapcsolat meghatározása • • Ki veheti igénybe? – bárki Meghatározó tényezők: - Panasz jellege - Súlyossági foka - Lehetőségek (életkörülmények, lakóhely, anyagi helyzet) A segítés formái: - Nem specifikus forma (pl. baráti támogatás, rokoni segítségnyújtás) - Specifikus forma (pl. professzionális segítő orvos, pszichológus) • A segítés: egy másik személy jóllétének a támogatását, elősegítését jelenti. A segítő kapcsolat: szabályozott viszonyrendszer egy professzionális segítő és egy segítséget, humán szolgáltatást igénybevevő között. a. Jellemzői - Speciális beavatkozás - A segítséget igénybevevő érdekében és beleegyezésével történik - Közösen meghatározott célok mentén b. Célja: a kliens önállóvá váljon és képes legyen hatékonyan megoldani a felmerülő problémáit c. Résztvevői: egyén, pár,

család, csoport d. Keretei: szakszerűség, szabályozottság (elvárások, önkéntesség) e. Feltételei - Külső feltétel – a szociális környezet elfogadása és az intézményi keretek - Belső feltétel – a segítő szakmai felkészültsége és a kliens motivációja f. Eszköze: célzott beszélgetés: megértő hallgatás, az ügyfélre összpontosított megbeszélés A célzott beszélgetés jellemzői Nem célzott beszélgetés Nyílt érdeklődés Társalgás – lehet bevezetője a célzott beszélgetésnek Előítélet és ítélkezés mentesség Vita – magas indulati hőfoka van Nem kritizál Interjú – ahol közönség is van Az ügyfél igényei irányítják a beszélgetést Kihallgatás – védekezést vált ki A másik fogalmi rendszerének és nyelvezetének a használata Szónoklat Objektivitás Gyónás – nem ad feloldozást Empátia Diagnózis keresés II. Kommunikáció elméleti alapok A kommunikáció az emberi társadalom egyik

legfontosabb jelensége. Sokak szerint a nyelv volt az, aminek segítségével az ember kiemelkedett az állatvilágból. A kommunikációmódját a korábbi nemzedékektől tanuljuk. Azt, hogy ki, és hogyan, milyen szinten képes kommunikálni azt az egyén korábbi tapasztalatai határozzák meg. Buda Béla kommunikációs kompetenciáról beszél, ezen a társas kapcsolatok zökkenőmentes lebonyolításához szükséges tudások és készségek készletét érti. 1. Az interakció Fogalma: • Az interakció az emberek társas helyzetben lezajló, kölcsönös, egymáshoz viszonyított viselkedése. • Legalább 2 személy között valósul meg 1 A segítő kapcsolat kommunikációja • • • Értelmezik egymás viselkedését és reagálnak egymásra. Az interakció tehát akciók és reakciók együttese. Az interakció a szociálpszichológia alaptörténése. Folyamata: • Személyészlelés • Benyomáskeltés, benyomás – kialakítás • Kontaktus teremtés

- kommunikáció Személyészlelés • Ahogyan észleljük, értelmezzük a másik ember viselkedését. • Ez az interakció első, döntő fontosságú szakasza. • Mások észlelése fontos szerepet játszik a társas interakciók kezdeményezésében, fenntartásában és befejezésében. • A személyészlelésben fontos szerepet játszik: - a személyészlelés pontossága; - a hangulat hatása; - a sztereotipizálás és kategorizálás; - a burkolt személyiség-elméletek. Benyomáskeltés, benyomás – kialakítás • Hogyan tudunk egységes, kerek véleményt, ítéletet alkotni másokról. • A más személyről beérkező információkat minden esetben egyszerűsítjük és kategorizáljuk: - korábbi tapasztalatok; - kulturális elvárások; - normák; - hangulatok; - fizikai környezet alapján. Benyomáskeltés: azon tervek, gondolatok, motivációk és jártasságok összessége, amelyek befolyásolják a másoknak szánt közléseinket. 2. Kommunikáció

Etimológia latin eredetű "communicare" igéből származik, jelentése: valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Jelenthet: összeköttetést, érintkezést, tájékoztatást/hírközlést, ismeretek, információk átadását, cseréjét (Kommuna, kommün, kommunizmus stb. mind egy szótőből fakad a közös, a közösség, a kapcsolat alapjelentésből.) Meghatározása • A kommunikáció olyan interakció az emberek között, melynek célja az információ cseréje. • A kommunikáció egy dinamikus kölcsönös folyamat a kommunikátor és a fogadó között. • Az emberi kommunikációra a (Palo Alto-i kommunikációkutató iskola szerint) két dolog jellemző. • Az egyik az, hogy a kommunikáció az emberi élet szükségszerű velejárója. Nem lehet nem kommunikálni. Az ember bármit tesz, annak kommunikációs jelentősége lesz a többi ember számára • A másik az, hogy a kommunikáció mindig kétszintű folyamat,

mindig van egy tartami és egy viszony meghatározó szintje. • A tartalmi szint jelenti azt, amiről, szó van, amiről a kommunikáció szól. • A viszony meghatározó szint a kommunikáló felek egymáshoz való viszonyát fejezi ki. 2.2 Az emberi kommunikáció zavarai 2 A segítő kapcsolat kommunikációja Kommunikáció nyelv nélkül • Fejlődési rendellenesség pl. fejlődési diszfázia • A fejlődési diszfázia azon képességek eltérő fejlődését, hiányosságát jelenti, amellyel a gyermek a nyelvi információkat felfogja, feldolgozza, és nyelvi szándékait kifejezi. A gyakran súlyos tünetek ellenére a gyerek értelmileg és hallását tekintve is ép. • Genetikai vagy szüléskor fellépő ok állhat a háttérben. Nyelv kommunikáció nélkül • Pl. autizmus • Megfelelő szókinccsel és beszéd képességgel rendelkezik • Nem érti a célzást, az iróniát = a nyelvi rugalmasság és kölcsönösség sérül • Furcsa kommunikáció:

pl elfelejti átvenni vagy átadni a szót 2.3 A kommunikáció alapfunkciói • Referenciális (információs) funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mely során tényeket, ezek magyarázatát közöljük. Az érzések magyarázata is ide tartozik A kontextussal van kapcsolatban. Nyelvi formái lehetnek: útbaigazíts, hirdetés, előadás stb • Emotív (érzelmi) funkció: A beszélőnek az üzenettel kapcsolatos érzelemit, indulatait, hangulatait fejezi ki. A közlő személyiség belső feszültségeinek feloldására kerül sor az érzelmek kifejezésével Elégedettség, öröm, bosszúság, aggodalom, bánat, lelkesedés stb. egyaránt ide tartozik, ugyanis a ki nem fejezett, visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak. • Konatív (felhívó) vagy motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre,

magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább a meggyőzés, a bátorítás révén jut kifejezésre. • Fatikus funkció: a kommunikáció fenntartására, létrehozására, meghosszabbítására vonatkozik. Nyelvi megnyilvánulásai: köszönés, megszólítás, meghívás. • Metanyelvi funkció: magáról a nyelvről történő kommunikáció. • Poétikai funkció: jelenti azt a nyelvi hatást mellyel esztétikai hatást érünk el. Pl vers, novella, szépirodalom. • Ellenőrzési funkció: újabb kommunikációs kapcsolatfelvétel segítségével tudjuk meg, hogy az eredeti elérte-e célját. Ehhez azonban kommunikációs céljainknak nagymértékben tudatosnak kell lenniük A funkció segítségével tárjuk fel kommunikációs partnereink indítékait. 2.4 A kommunikáció csoportosítása 1. A közlés szempontjából A tartalmi szempont: A tartalmi szempont azt

fejezi ki mi a mondanivaló jelentése, értelme. A viszony meghatározó/szociálpszichológiai szempont: a kommunikáló személyek közötti viszonyt jelenti. A beszédpartnerhez fűződő viszony a kijelentés értelmét színezi. 2. A részvevő felek viszonya/státusza szerint: Egyenrangú – szimmetrikus: ha a felek egyenrangú félként vesznek részt a kommunikációban, azonos jogokkal rendelkeznek, Pl.: barátok, testvérek Kiegyenlítetlen – aszimmetrikus viszony: ha a résztvevők között alá – fölé rendeltség van. Pl: tanár – diák 3. A közelség szerint megkülönböztethetünk: Közvetett kommunikáció: A résztvevők időben vagy térben távol vannak, és valamilyen eszköz segítségével kommunikálnak. A közvetett emberi kommunikációnál, nincs személyes jelenlét, harmadik fél vagy technikai eszköz 3 A segítő kapcsolat kommunikációja közvetítésével, segítségével kerülnek kapcsolatba a felek (pl.: tv, rádió,

internet) Ide tartozik az autokommunikáció is – önmagában beszél. Közvetlen kommunikáció: Közvetlen emberi kommunikációnak nevezzük a közlést, ha az a felek jelenlétében eszköz nélkül történik, ilyenkor a személyiség teljes érzékszervi apparátusa részt vesz, szemtől – szemben zajlik a kommunikáció. 4. A résztvevők száma szerint: Interperszonális: két személyes helyzet. Pl: orvos – beteg Csoport kommunikáció: egy ember és egy csoport közötti kommunikáció. Tömegkommunikáció: a hallgatóság tagjai egymástól és az üzenet küldőjétől térben és időben elkülönülten fogadják az üzenetet. Pl.: reklám, média 5. A kommunikáció kölcsönössége/irányultsága szerint: Egyirányú: ebben az esetben nincs visszacsatolás, visszajelzés, válasz a kibocsátó felé pl. hírolvasás, előadás Kétirányú: ebben az esetben a kommunikáció oda – visszaható folyamat. Van visszacsatolás, reagálnak, reflektálnak

egymásra a részt vevők sőt még szerepet is cserélnek. 6. Az alkalmazott kódrendszer szerint: Verbális kommunikáció: szavakkal, szóban vagy írásban közölt kommunikáció. Nem – verbális kommunikáció: szavakon kívüli jelzésekkel (pl. vizuális jelek, testbeszéd) történő kommunikációs forma. Metakommunikáció: ez egy elvontabb információs szint, amely a közlés tartalmának milyenségére, az adott szituációra vonatkozik. A metakommunikáció, kommunikáción túli kommunikációt jelent. A kommunikációról, a kommunikáló felek egymás közötti kapcsolatáról, arról, ahogy a közlés tartalmához viszonyulnak, nyújt információt. Mennyire tartja igaznak, vagy nem igaznak, fontosnak, vagy jelentéktelennek azt, amiről beszél. Verbális közlésben: ha az adott szövegnek elvont értelme van (pl. humor, nyelvi játék elhallgatás) Nem verbális közlésben, ha az üzenet nem szándékos, nem tudatos (pl. mimika, gesztus, távolság

tartás, testtartás) 2.5 A nonverbális kommunikáció Fogalma: • • A rejtett kommunikációs csatornákat együtt nem verbális kommunikációs módoknak nevezzük. Általában a test különböző részeinek mozgásai közvetítik ezt a kommunikációt. Jellemzői: • Egységes jelrendszere van, de ez egyéni színezettel rendelkezik • Tudattalanul működik • A szociális tanulás révén sajátítjuk el (utánzás/modellkövetés/azonosulás/internalizáció) Funkciói a. Társas helyzet kezelése: interakció kezdeményezés és befejezés b. Én – megjelenítés c. Érzelmi állapotok kommunikációja: d. Attitűdök kommunikációja e. Kommunikációs szerepmódosítás Csoportosítása a. Vokális jelek b. Tekintet c. Mimika: • Ekman, Paul (1954) • Univerzális arckifejezések • öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem, érdeklődés 4 A segítő kapcsolat kommunikációja • FACS 1970 Arctevékenység-kódoló Rendszert d. Mozgásos

kommunikáció • Gesztus • Testtartás • Érintés • Illatanyagok • Térközszabályozás e. Emblémák f. Kronémika a./ Vokális jelek • hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk • amit mondunk, ahogyan mondjuk – kongruencia = összhang, összeillés • a hang hatékonyan jelzi a szorongást és az izgalmat • ide tartoznak: - hangsúly - hangmagasság - hangerő - hangleejtés - beszéd sebesség ( beszédtempó ) - hangritmus b./ Tekintet • a szem a lélek tükre • állati kommunikáció – fixíroz – fenyegetés, támadás • kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan • kulturális különbségek – individuális ( egyéni érdek ) / kollektivista ( közösségi érdek ) és közel-keleti kultúra • a hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, a kapcsolatfelvétel szerepét is betöltheti • a beszélgetés közben mennyire nézzük partnerünket, függ az illető nemétől, státuszától, kapcsolatuk intimitásától, a

szimpátiától • aki szimpatikus nekünk, annak arcán hosszabb ideig áll meg a tekintetünk, ha valaki számunkra ismeretlen, akkor kicsi a szemkontaktus • zárt terekben jellemző – pl.: lift • pupilla – érdeklődés, izgalom, szemfesték, baba tekintet = nagy szem c./ Mimika • szorosan összefügg a tekintettel • non-verbális kommunikáció leggyakoribb eleme • az arcizmoknak az átélt érzéseknek és hangulatoknak megfelelő mozgás, azaz érzelmi viszonyok tükröződése az arcon • nem tudatos • többnyire a verbális jelentéstartalmakat kíséri, egybeolvad vele • az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van a legnagyobb szerepe − Paul Ekman, ( 1974., FACS )  6+1 alapérzelem: − harag − félelem − undor − meglepődés − öröm, boldogság 5 A segítő kapcsolat kommunikációja − szomorúság +1 - megvetés, lenézés  Érzelem kifejezése, univerzalitás  Az érzelmek tudatos

elrejtése = póker arc  Pupilla reflex – árulkodó d./ Mozgásos kommunikáció • a mozgást cselekvést és helyváltoztatást is jelent • ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a mimika, és itt a mozgás az egész testre kiterjed  Gesztus − latin eredetű = taglejtés, kézmozdulat vagy megnyilatkozás, tett valaki irányába A kéz gesztusai: − sokféle jelentést hordoznak − rengeteg mágikus hiedelem is kapcsolódik hozzá ( kézrátétellel való gyógyítás ) − munkavégzés jellegét jelezheti − a kézről lehet a legjobban leolvasni a feszültséget − gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is − a köszönésnek és az üdvözlésnek régi hagyományai vannak, többségük kultúrához és életkorhoz kötött ( pl.: integetés, keresztvetés ) − dohányzás, körömrágás, babrálás − szájőrzés A fej gesztusai: − többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek −

pl.: a fej oldalirányú mozgása bizonytalanságot; a lehajtott fej szomorúságot, bűntudatot fejezhet ki  Testtartás − a poszturális kommunikáció a test beszéd közbeni mozgásával foglalkozik − a testtartás a test álló- vagy ülőhelyzetével a beszéd közbeni mozgását jelenti − POSZTURÁLIS TÜKÖRJELENSÉG: akik teljesen egymásra hangolódva beszélnek, azok egy idő után felveszik egymás testhelyzetét  Érintés, fizikai érintkezés, szaganyagok  Térközszabályozás = proxemika e./ Emblémák • szimbólum • haj • ruházat SZTEREOTÍPIA: csoportról alkotott séma / elképzelés f./ Kronémika • a kommunikáció idői tényezői • vokális jeleknél pl.: a csend szerepe • témaváltás • a kommunikáció legfiatalabb ága III. A segítő kapcsolat alapvető modellje 1. Carl Rogers élete • Először mezőgazdaságot tanult, majd történelmet, majd vallást • Ifjúkorában megkérdőjelezte a vallási neveltetését, majd

pszichológusi pályára lépett • Gyermeknevelési tanácsadóban kezdett el dolgozni - a vezetője lett 6 A segítő kapcsolat kommunikációja • • • • Itt problémás gyerekekkel találkozott Elméletét a nevelési tanácsadóban szerzett tapasztalatok alapján építi fel. Egyetemi oktató – kidolgozza a segítő kapcsolat és a humanisztikus irányzat alapelveit. Elmélete és munkássága nagy jelentőséggel bír a segítő kapcsolatok gyakorlata terén. 2. Humanisztikus iskola • A személyiség olyan megközelítésmódja, amely a szubjektív élményeket hangsúlyozza, • és azokat a személy nézőpontjából próbálja leírni. • Képviselői, abból a feltevésből indulnak ki, hogy az emberek nem az objektív valóságra reagálnak, hanem az általuk szubjektíven észlelt valóságra. • Ebből következően az egyes emberek személyiségműködése csak akkor érthető meg, ha megismerjük a saját szubjektív élményeiket. • Bíznak a

személyek önmegvalósító, önmeghatározó és „növekedési” hajlamában. C. Rogers: Az ember veleszületett tendenciával rendelkezik a személyes fejlődésre, éretté válásra és a pozitív változásra. 3 self (én) van: • objektív self: mások alakítják ki rólunk • szubjektív self: magunkról kialakított kép • ideál self: ilyenek szeretnénk lenni Az amit gondolunk magunkról, nem feltétlenül a valóságot tükrözi. Minden ember a tapasztalatait úgy szűri meg, hogy az összeegyeztethető legyen a saját énképével. 3. A segítő kapcsolat elmélete • Segítő kapcsolat, minden olyan kapcsolat, melyben legalább az egyik fél tudatos szándéka az, hogy a másik fél növekedését, fejlődését elősegítse. • Ennek érdekében nem ad direkt tanácsokat, hanem rávezet. • A kliens jöjjön rá és fogalmazza meg azt, hogy mi az ő életének/problémájának a megoldása. • A segítő személye döntő fontosságú. • A segítő

hatékonysága attól függ, hogy a segítő milyen feltételeket tud biztosítani az egyén saját erőforrásainak a kibontakoztatására. • A segítő kapcsolat módszere : A) visszatükrözés:  A kliens kifejezésre juttatja az önmagával és a világgal kapcsolatos érzéseit, problémáit, tapasztalatait.  A segítő arra törekszik, hogy ezt pontosan felfogja.  És visszatükrözze ezeket, mintegy tükröt tartva a kliens felé.  Célja: hogy hitelesen lássa önmagát.  Ennek révén a kliens a problémájától némileg távolabb kerül és tisztábban, hitelesebben tud képes rátekinteni.  Olyan tudattartalmak kerülhetnek felszínre, melyek alig tudatosak.  Önismerete fokozódik, új ismeretekhez jut.  A probléma más keretbe kerül, átfogalmazódik. B) Non-direktív tanácsadás  Jelentése: nem beavatkozó tanácsadás  Jellemzően nem vizsgál, nem diagnosztizál, nem a tünetekhez közelít,  Hanem a segítséget kérő ember

élményvilágába akar belehelyezkedni,  ennek megértése a legfőbb cél  A középpontban tehát, nem maga a lelki zavar áll, hanem az azzal küszködő személy.  = Kliens központú terápia (személyközpontú terápia) C) A személyközpontú kapcsolat meghatározása  A személyközpontú kapcsolat egy másik emberrel való, fokozatosan fejlődő együttlét, mely a segítséget kérő személy fejlődését eredményezi. 7 A segítő kapcsolat kommunikációja    Minden egyén erőforrásokkal rendelkezik, ezt szeretnék mozgósítani a sajátos segítő kapcsolattal Következménye: erősödik a probléma megoldóképessége - az egyén önállóvá válik. Azaz önállóan képes megoldani a saját problémáit. D) A hatékony kapcsolat jellemzői  A segítő csak akkor képes hatékonyan segíteni, ha :  Megfelelő önismerettel rendelkezik  Képes önmagát és az érzéseit elfogadni  Képes a fejlődésre  A hatékony segítő

kapcsolat alapfeltételei  Empátia  Feltétel nélküli elfogadás (önmaga és kliens)  Hitelesség (kongruencia)= viselkedése és az érzései fedik egymást VI. A segítő 1. A SEGÍTŐ SZEMÉLYE A személyes segítségnyújtásnál az egyik legfontosabb „munkaeszköz” magának a segítőnek a lénye (személyisége), ebből az következik, hogy a segítőnek sohasem szabad megfeledkeznie saját személyéről. Elméleti háttér: Szociológia, pszichológia, segítő kapcsolat, kommunikáció 2. A SEGÍTŐ BEÁLLÍTOTTSÁGA - A segítő beállítottságának mindenfajta segítségnyújtás esetén azonosnak kell lennie. - Védjük a segítségre szoruló önértékérzetét, önbecsülését és önbizalmát. - A különböző segítők együttműködése szükséges. • Megértés Senki sem képes egy másik embert maradéktalanul megérteni. De valójában önmagát sem ismerheti meg teljesen senki. A segítő nem lenne képes más személyiségeket megérteni

bizonyos fokú önmegértés nélkül. • Az intuíció Az intuíció csak az ismeretek, tapasztalatok és az önismeret által nyert belső biztonság talaján válhat hatékonnyá. • Empátia Az empátia az a képesség, hogy a másik emberrel való közvetlen, személyes kapcsolatban beleéljük magunkat a másik lelkiállapotába, ennek nyomán megérezzük és megértsük a másik érzelmeit, indítékait, törekvéseit, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki. (Buda, 2004) • A nemet mondás képessége Félelem van az emberben attól, hogy nemet mondjon. Inkongruencia lép fel, ha olyan dologban engedünk, amelyben valójában nemet mondanánk. • Egyetértés és ellenvélemény Nem kell mindenben egyet érteni, ki lehet fejezni az ellenvéleményt, de ez ne értékítélet legyen. Nem az a cél, hogy ugyanúgy gondolkodjon a kliens, mint mi. • A figyelem és hallgatás A hallgatni tudás elsajátítása hosszú folyamat, mely nem annyira szellemi

képességeken, mint érzelmeken, a személyiség fejlettségi fokán múlik. "Figyelni, alaposan meghallgatni, a másikban elmélyedni csak akkor lehet igazán, ha önmagunkban is el tudunk mélyedni, sőt, néha beszélni is tudunk önmagunkkal, mégpedig másképpen, mint amit a pillanatnyi realitás diktál, vagy, ami intellektuálisan megragadható" (Vannesse, 1993.) 3. ETIKAI KÉRDÉSEK Az etikai kérdések irányelvei (Ivey, 1990): • Nil nocere. (Semmi olyat nem tenni, ami árthatna a klienseknek) • Titoktartás: sehol, semmikor, senkinek, nem beszélek róla. Ha ez mégis szükséges, akkor ezt meg kell beszélni a klienssel és engedélyt kell kérni rá, 8 A segítő kapcsolat kommunikációja • • Saját korlátok felismerése: szupervízió fontossága a határok megtalálása szempontjából, Irreleváns részletek elhanyagolása: nem a kliens életének apró részletei a fontosak, hanem, hogy hogyan érez és gondolkodik. • Tiszteletteljes

magatartás: a klienst úgy kell kezelni, ahogy mi is elvárnánk, hogy kezeljenek. Elfogadjuk, tiszteljük az érzéseit, gondolatait, emberként kezeljük. 4. A SEGÍTŐ PÁLYA FELÉ TERELŐ TÉNYEZŐK (JAMES GUY,1987) • Jól funkcionáló készségek és indítékok: • Érdeklődés a másik iránt • Diskurzus - készség és kedvelés • Empátiás készség, megértés • Emocionális érzékenység • Introspektív készség • Az önös szükségletek, indokok háttérbe állításának képessége • Meghittség teremtése és elviselése (újrateremteni tudása) • Kiegyensúlyozott viszony a hatalommal • A nevetés képessége • Diszfunkcionális indítékok: - Érzelmi probléma - Helyettesítő helyzetmegoldás (másokon át élni az életet) - Magányosság, elszigeteltség (kapcsolatvágy) - Szeretetszükséglet (az a hiedelem, hogy minden probléma megoldási kulcsa a szeretet) - Helyettesítő lázadás, felülkerekedés (elintézetlen pszichikus

szükségletek kiélése, "fölényben lenni" miközben "szolgál") • Átgondolandó kérdések: - Mit szólsz mindehhez? - Mit gondolsz, mi terel a segítő pálya felé? A segítés diszfunkcionális típusai: 1. A foglalkozás áldozata: minden intimitást kiszorít, egyben pótol a szakma – nem él át hiányt 2. "A hasító segítő": munkában perfekcionista, otthon igényes bébi 3. A perfekcionista: a teljességre törekszik, örök elégedetlen, depressziós 4. A kalóz: foglalkozási szerepeivel elszegényedett intim szféráját pótolja – hiánypótlás 5. A workalcoholic (munkaalkoholista): segítő szindróma potenciált, kényszeres, depresszív személy 5. SCHMIDBAUER W: A SEGÍTÉS MINT FOGLALKOZÁS Nagy populációt vizsgált mélyinterjúval, a segítésre motiváló erők forrását vizsgálta Szocializációs források: - Szülői minta (modellkövető azonosulás) - Szülők (de az egyik fél feltétlenül!) sérülten élnek

(pszichés zavar, alkohol stb.) tehetetlen gyermek a segítés pályáját választja Személyes szenvedésnyomok: - Kamaszkori csendes krízis - Nehéz identitás – alakulás 6. A SEGÍTŐ SZAKMA ÚTVESZTŐI A) Kiégés – burn out • A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés. • Együtt jár: a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok és az ideálok elvesztésével • Jellemzi: a saját személyre, munkára, ill. másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek A kiégettség prevenciója: • A munka változatossá tétele; 9 A segítő kapcsolat kommunikációja • • • • Átmeneti visszavonulás a terhet jelentő munkaterülettől; A problémák megoszthatósága – felelősség és feszültség: társas támogatás, szociális háló; Involválódás mérséklése; Szupervízió: ahol segíteni kell a segítőt; Intézményesített formája a kontrollnak,

az ellenőrzésnek, a segítő, támogató megfigyelésnek. V. A kliensek jellemzői 1. A LELKILEG ÉRETT ÉS A LELKILEG ÉRETLEN SZEMÉLYISÉG JELLEMZŐI Az érett és lelkileg-szellemileg egészséges személyiség néhány ismertetőjegye: • az értelem és az érzelmek egyensúlya; • a pozitív (konstruktív) erők az életkornak megfelelően kibontakoztak; • a negatív (destruktív) erőkön képes uralkodni; • intelligencia; • képesség a lemondásra; • képesség a saját szükségletek anélkül történő kielégítésére, hogy az másokat az elkerülhetetlennél nagyobb mértékben akadályozna szükségleteik kielégítésében; • a külső és a belső realitások felismerésének, megértésének, elfogadásának és befolyásolásának képessége; • a helyzetek, események és élmények objektív megítélésének képessége; • az a képesség, hogy engedünk másokat a maguk módján érvényesülni; • önmegértés: képesség az önkritikára

és önmegfigyelésre, az önértékelés, önbecsülés és önbizalom indokolt mértéke; • képesség a reális gondolkozásra és tervezésre; • a lényeges és a lényegtelen megkülönböztetésének képessége; • képesség a hibákból és a tévedésekből való okulásra, és a lelki, valamint erkölcsi követelmények teljesítésére; • készség az önálló felelősségvállalásra és döntésre; • belső szerénység az emberi lehetőségek határainak ismerete és elfogadása következtében. A lelkileg éretlen személyiség néhány jellemzője: • az értelem és az érzelmek közötti egyensúly hiánya; • a destruktív erők túlsúlya a konstruktívak felett; • gyorsan támadó vagy védekező állásba helyezkedik; • hiányzik az önkritikája; • irreális elképzelései vannak önmagáról, saját lehetőségeiről és határairól; • többnyire a hiányos az önérték-érzésük, önbecsülésük és önbizalomuk; • merev ragaszkodás

a véleményekhez, gondolkozásbeli és érzelmi rugalmatlanság; • türelmetlenség (nem képes hagyni, hogy mások a maguk módján érvényesüljenek); • képtelenség a lemondásra; • túl erős érvényesülési vágy; • egocentrizmus (önzés); • érdektelenség, érdeklődéshiány; • a külső és belső realitásokat nem tudja objektíven nézni, elfogadni és befolyásolni; • túlságosan szubjektív, kontrollálatlan, spontán reagálás; • visszariadás a felelősségtől és az önálló döntéstől, hajlam a passzivitásra és a függőségre; • belső önállótlanság, hajlam a konformizmusra, • hatalmi törekvés, gőg, kóros uralomvágy; • hajlam az ambivalens gondolkozásra és érzelmekre; 10 A segítő kapcsolat kommunikációja • az elhárító mechanizmusok túlzott „használata” az önérvényesítés során. • 2. AZ IDEÁLIS KLIENS Y – young – fiatal A – attractive – jó megjelenésű V – verbal – jó

kommunikációs kifejező képességgel rendelkezik I – intelligent – intelligens S – successfull – sikeres 3. A SEGÍTŐNÉL JELENTKEZŐ KLIENS JELLEMZŐI • nincsen betegség belátása, • vagy éppen a betegségéből kovácsol előnyt és felnagyítja a problémát vagy ragaszkodik a betegségéhez, • rugalmatlan, • rossz kommunikációs készségekkel rendelkezik, • szenvedésnyomás alatt áll SZENVEDÉS + MOTIVÁCIÓ = LEGJOBB ELŐFELTÉTELEI A SEGÍTŐ KAPCSOLATNAK A lelki teljesítőképesség elégtelensége: - Az a mód, ahogyan az egyén az élményekre reagál, rendkívül fontos felvilágosítást ad lelki erényeiről és gyengeségeiről, s ezáltal lelki teherbíró képességéről és teljesítőképességéről. - Veszélybe kerül a megfelelő emberi kapcsolatok iránti szükségletnek a kielégítése. Az „érzelmileg elégtelen” személyiség háromféle értelemben is beszűkül: - A lelki élet beszűkül - Elmarad az egészséges érzelmi

élet - Elvész a lehetőség a helyes döntésekre 4. A KLIENSEK TÍPUSAI 1. Előreküldött beteg/kliens (a problémahordozó háttérben marad) 2. Követelőző beteg/kliens (nekem csak Ön tud segíteni) 3. Igénytelen vagy terméketlen páciens, kliens - (rajtam senki sem tud segíteni) 4. Felvilágosult beteg/kliens-(az önigazolást kereső) 5. A nehezen kezelhető kliensek típusai: • A hallgatag kliens • A sírós kliens • Az agresszív kliens • A csábító kliens • A szorongó kliens 5. AZ ELLENÁLLÁS (lsd Pszichoanalízis) • Az ellenállás az elhárító vagy énvédő mechanizmusok közé tartozik. • A személyiségnek az ego része dolgozza ki. • Az ego nagy része tudatos, viszont az elhárító mechanizmusok tudattalanok. • A személyiség védelme a feladata az egonak, és a szuperego és az id közötti kapcsolatot teremti meg. • Ha ez nehezen megy, akkor az elhárító mechanizmussal oldja fel. A KLIENS ELLENÁLLÁSAINAK FELISMERÉSE 1. Túl

keveset beszél, hosszú, üres hallgatások 2. Túlbeszélés, szógörgeteg, tömeges mondanivaló, lehengerlés 3. Idillikus információadás: minden rendben mindenütt, csak(ahol minden rendben, ott legyünk figyelők) 4. Gyanakvó magatartás, túl megfontolt beszéd, tökéletes kronológia, stílus hézagmentes 5. Érzelmi involválódás hiánya, közöny, unalom (soká tart még? már mindent elmondtam) 11 A segítő kapcsolat kommunikációja 6. A kliens folyton szabadkozik, lekicsinyli amit mondott (mindez semmiség, ezt a sok butaságot nem érdemes folytatni) 7. A kliens érvényteleníti, amit mondott (nem is úgy volt, másképp történt, pontosabban) 8. Tanácskérésre törekvő, sajnáltató lamentáció (én olyan szerencsétlen vagyok, mondja, mit tegyek? tessék segíteni, tanács kéne nekem.) 9. Mentegetőzés, bocsánatkérés, alárendelődés (bocsánat, hogy fárasztom, ön olyan elfoglalt, visszaélek az idejével, pardon, hogy igénybe veszem, stb.)

10. Hibás emlékezetre hivatkozás (már nem is tudom, hogy volt, rég volt, és én mindent elfelejtek, stb.) A SEGÍTŐ ELLENÁLLÁSAI 1. Unjuk a klienst, unjuk, amit mond 2. Elálmosodunk, ki-ki kapcsolunk, holott figyelni próbálunk 3. Sokat kezdünk beszélni, netán tanácsokat osztogatunk 4. Bagatellizálunk "ilyen mindenkivel előfordulhat", "legyen nyugodt" 5. Fontoskodunk ("majd intézkedem, szólok az érdekében" stb) 6. Vigasztalni kezdünk, a részvéttel zavarba hozzuk a klienst ("szegény, de kijutott magának, hát maga sokat átélt") 7. Racionalizálunk ("ez azért fordulhatott elő, mert") 8. Okoskodunk, intellektualizálunk ("ha ezt és ezt tette volna, most") 9. Kételkedünk a kliens igazában (alapszabály: A KLIENSNEK MINDIG IGAZA VAN) 10. Metanyelven elutasítunk (matatás, babrálás, mozgolódás, helyváltoztatás, sűrű elfordulás, szemkontaktus elhagyása, telefonálás! kimenni közben!) 12