Szociológia | Tanulmányok, esszék » Bodnár Jánosné - Az elmúlt 1,5 évtized magyar ajkú immigrációja, a határon túli magyarság beáramlásának mértéke, forrásai

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Az elmúlt 1,5 évtized magyar ajkú immigrációja, a határon túli magyarság beáramlásának mértéke, forrásai. Bodnár Jánosné Gazdálkodási szak Levelező tagozat C csoport 2003/2004 tanév II évfolyam I .félév Vázlat 1. Az elmúlt harminc év áttekintése 2. A magyar állampolgárságot kapottak száma és aránya 1988-1992-ig 3. A immingráció jogi követelményei, közrendi feltételei, és szociális feltételei 4. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok területi egység szerinti eloszlása 5.A be nem fogadható etnikumok aránya és településtípus szerint 6 Az erdélyi magyar ajkú immigránsok. 7. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok belépése éve korcsoportonként 8. Állampolgárságot kapottak százalékos megoszlása évenként és foglalkozási áganként 9.A fontosabb fogalmak meghatározás Az elmúlt harminc évben

világszerte erőteljesebb lett a nemzetközi migráció. A világ államaihoz hasonlóan Magyarországnak sem lehet közömbös, hogy a nemzetközi vándormozgalom keretében állampolgárai közül kik hagyják el hosszabb időre vagy véglegesen az országot, illetve kik azok akik azzal a szándékkal jöttek (jönnek),hogy hosszabb vagy rövidebb ideig Magyarországon éljenek vagy itt véglegesen letelepedjenek, korábbi állampolgárságuk helyett a magyart válasszák. Fontos annak ismerete, hogy az érkezők mely országból, milyen hagyományokkal és törekvésekkel jönnek, milyen értéket képviselnek, mit hagytak maguk mögött. Ismernünk, kell hogy milyen demográfiai, szociológiai meghatározottság jellemzi. A hagyományos emigránsbefogadó országban, így Ausztriában, Kanadában és az Egyesült Államokban nőtt a bevándorlás nagyságrendje, és döntő változás következett be az összetételében is, a történelmileg meghatározó forrást jelentő

Európából eltolódott Ázsia, Afrika és Latin-Amerika felé. 1945 után Nyugat Európa jóformán valamennyi állama jelentős számú külföldi munkavállaló számára jelentett vonzerőt. 1960-as évek végén már többnyire Afrikai, Ázsia, a karibi térség és a Közel-Kelet fejlődő országaiból érkeztek a migránsok. A „mikrogazdasági modell is az egyéni választásra épül e rendszerben az ésszerűen viselkedő egyén, azért dönt a migráció mellett, mert költség- haszon-számítások alapján úgy véli, hogy a mozgás számára nettó hasznot hoz. Ez az irányzat a nemzetközi migrációt az embertőke- beruházás egy formájaként határozza meg” (Jönnek? Mennek? Maradnak? MTA.1993) Mielőtt azonban szert tehetnének az eredményesebb munkáért járó magasabb bérekre, vállalni kell az alábbi kiadásokat, mint utazási költségek munkakeresés időtartama alatt felmerülő létfenntartási költségek. Az új nyelv és kultúra

elsajátításához szükséges erőfeszítés a régi kötelékek elszakítása és az új kapcsolatok kiépítését kísérő pszichológiai költségek. A világ legtöbb fejlett országa sokszínű, többnemzetiségű társadalommá vált. A nemzetközi migráció, mint országokon belüli a munkaerő-kereslet és kínálat területi különbségeire vezethető vissza. Azok az országokban, amelyek jelentős munkaerőforrással rendelkeznek, alacsonyak az egyensúlyi piaci bérek, ott pedig, ahol korlátozottak a munkaerő-piaci tartalékok magas piaci béreket találunk. A bérkülönbségek hatására a munkások az alacsony bérű országokból átmennek oda, amelyben magasabbak a fizetések. A mozgás következtében a tőkeszegény országokban csökken a munkaerő-kínálat és növekednek a bérek, míg, amelyik gazdag tőkében a munkaerő-kínálat növekszik és a kereseti színvonal, kezd visszaesni. Az sem közömbös, hogy kik azok, akik területén menekültként

befogad, hosszabb – rövidebb ideig itt élnek vagy új állampolgárként letelepednek. Meg kell vizsgálnunk Magyarország „szívó” hatásának meghatározó tényezőit, az új állampolgárok honnan érkeztek, milyen a nem kor illetve foglalkozás szerinti megoszlása, erre azért van szükség, hogy az új állampolgárok a következő időszakban hogyan és milyen mértékben befolyásolják, vagy befolyásolhatják az ország demográfiai jellemzőit. 1990-től a rendszerváltoztatással összefüggésben, a több int négy évtizedes elzártság után-új folyamatok váltak meghatározókká a hazánkat érintő nemzetközi vándorlás területén. Ennek kezdete 1988 végére, illetve 1989-re tehető, amikor előbb csak tíz-, majd több mint húszezer, döntően magyar származású román állampolgár az országban maradt. A feltételek fontos összetevői azok az új jogszabályok, amelyek a magyar állampolgárok külföldre, illetve a külföldiek magyarországi

beutazását, itt-tartózkodását, valamint bevándorlását szabályozzák. Sajnos a statisztikai adatszolgáltatás jelenleg még meglehetősen megbízhatatlan külön gondot okoz, hogy azoknak az adatai, akik bevándorlók voltak és állampolgárságot kapnak, az ORFK adatállományából törlik, így az új állampolgárokkal kapcsolatban rendelkezésre álló adatok elvileg nem is léteznek, és nem teszik lehetővé, a mélyekben fekvő demográfiai összefüggéseket feltárni. Az elemzés így csak korlátozott érvényességű lehet. A második világháború vége 1944-45 sajátos változást hozott választás elé állította a magyar állampolgárok nem csekély részét, amelynek következtében addig elképzelhetetlen számban menekültek közülük nyugatra. Ennek okai a háborús cselekményekben való részvétel miatti felelősségre vonástól, a megszálló szovjet csapatoktól a várható társadalmi-politikai változásoktól, a bizonytalan jövőtől való

félelem volt. 1948-tól az ország lakosságának mozgásszabadságát a hatalom drasztikusan korlátozta. A nyugati országokba, majd az úgynevezett testvéri országokba történő utazás is csak a hatalom szempontjából megbízható kevesek privilégiuma lett. Hogy az illegális elvándorlást megakadályozzák, az ország nyugati és déli határait szigorúan őrizték. Az országból 1946-1949 között az útra kényszerültek egyénileg érkeztek Nyugatra. A távozók összetételében is jelentős változás következett be, volt köztük politikusok, aki az akkori politikai nézetekkel nem tudtak azonosulni. De akkor hagyta el az országot az előző rendszer elitjének számos tagja, illetve a háborút, a deportálást túlélő zsidóság egy része is. Az 1947-49 –s hullámot 1956 menekültjeinek újabb, közel 200 000 fős áradata követte, az ezt követő időszakok évenként 8-10 ezer fős legális és illegális úton külföldre távozók csoportjai

csatlakoztak. 1988-1992 között a Magyarországra menekültek 99. 2 százaléka és a legtöbb bevándorló három országból: Jugoszláviából, Romániából és a Szovjetunióból érkezett. A megváltozott viszonyok következtében a legtöbben, az állampolgárságot kapottak 53,9 százaléka 1992-ben lett magyar állampolgár. A magyar állampolgárságot kapottak száma és aránya. Év Fő % 1988-1989 1489 10,3 1990 1355 9,4 1991 3813 26,4 1992 7780 53,9 összesen: 14437 100,0 (Jönnek? Mennek? Maradnak? MTA 1993) 1983-1992 között 75 ország 1808 állampolgára beleértve 231 hontalant is kapott magyar állampolgárságot. Az első két helyen a bevándorlás és az állampolgárságot kapottak is ugyanazokat az országokat, Romániát és a volt Szovjetuniót találjuk. Az Országgyűlés 1993. június 1-én fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvényt, majd szeptember 14-én megszavazta az idegenrendészeti törvényt, amely rendezi a

külföldiek beutazása és magyarországi tartózkodása mellett bevándorlásukat is. Az imigrációs politika a menedékjogi szabályozás most készül, s annak elfogadásával felépül a magyar imigrációs rendszer. A bevándorlási a hosszabb tartózkodási engedély és az állampolgárság elnyerése gazdasági –társadalmi haszonelvűségen nyugszik, a menedéket, védelmet keresők esetében viszont a nemzetközi szolidaritás, a humanitárius és ellenszolgáltatás nélküli segítség a fő rendező elv. Ezért sokkal nagyobb szerepet kap az állami szuverenitás, a döntéshozó mérlegelési szabadsága, az azilum körében a nemzetközi egyezmények és a szokásjog a kiindulópont. A tartózkodási engedély, bevándorlási engedély, a honosítás, foglalkozó jogalkalmazói értelmezése. Tartózkodási engedély megtagadásával szemben nem volt helye a jogorvoslatnak. Megfelelő anyagi fedezet szükséges. Amennyiben a létfenntartáshoz szükséges

jövedelem illegális tevékenységből származik, a jövedelem nagyságától, illetve a napi kiadások fedezetére való alkalmasságától függetlenül alkalmatlan anyagi fedezetnek minősül. A jövedelem illegális, jogszerűtlen eredetére, pedig abból következtetnek, hogy nincs a félnek munkavállalási engedélye, továbbá megsértette a devizajogszabályokat. Ahhoz, hogy a kialakítandó migráció politikai stratégia hatékony legyen a nemzeti érdekeinket szolgálja, arra van szükség ,hogy otthon érezzük magunkat saját országunkban, garantálva legyen biztonságunk ,senki se sérthessen meg bennünket büntetlenül emberi méltóságunkban, magyarságunkban ehhez olyan polgári életmódot kell megteremteni, amelyben természetes formában nyilvánul meg a másokkal való szolidaritás és segítségnyújtás. A kialakítandó magyar migrációs politikai stratégiának értékorientáltnak kell lennie, elő kell segítenie mindazok Magyarországra

vándorlását, akik rövid és hosszú távon pozitív szerepet játszhatnak a magyar gazdaság új feltételeinek kialakításában, az ország európai integrációjának, minél zökkenő mentesebb megvalósulásában. A migrációs politika stratégia nem hagyhatja figyelmen kívül a magyar lakosság befogadóképességének mértékét, idegenekkel kapcsolatos toleranciájának határát valamint a magyar lakosság létszámának 1980-tól kezdődő fogyását. A nemzetközi vándorlás intézményi keretét újra kell gondolni, azoknak a közösségeknek az érdekeltségét, támogatását, ahol a jövevények új otthonra találnak. Egységes keretbe kell szervezni a menekültekkel a huzamosabb ideig itt tartózkodókkal, a bevándorlókkal, valamint a leendő új állampolgárokkal foglalkozó intézményeket. Meg kell határozni mely részei , tartoznak a rendőrség ,közigazgatási egységek a munkaügyi hivatalok a különböző civil szervezetek hatáskörébe. A

migrációs politikai koncepció kialakításához, gyakorlati megvalósításához tárgyszerű pontos naprakész adatok szükségesek a migránsok állampolgárság, foglalkozás, iskolai végzetség szerinti összetételben, területi elhelyezkedésében bekövetkező változások megismeréséhez, figyelemmel kiséréséhez. A NATO, EU felveti annak szükségességét, hogy migrációs stratégiánkat hozzuk összhangba az Európai Unió migrációs politikájával, a készülő közösségi szabályozásával. Szociálpolitikai szempontból négy fő csoportba sorolhatjuk a Magyarországon tartózkodó külföldieket. 1. Munkavállalási, letelepedési szándékkal, legálisan, az országban tartózkodó külföldiek Feltételezések szerint az ő megélhetésük biztosított, az országban saját elhatározásukból, tartózkodnak, itt-tartózkodásuk valószínűleg valamilyen személyes haszonnal jár számukra. 2. Munkavállalási, letelepedési szándékkal, de

illegálisan, az országban tartózkodó külföldiek. Az Ő esetükben semmiféle jogosultságról nem beszélhetünk, két területen szociálpolitikai intézményrendszerének hatáskörébe kerülnek, idegenrendészeti őrizethez kapcsolódó ellátás, valamint a sürgősségi egészségügyi, ellátás során. 3. Magyarországon védelemre szoruló a menedékjogi törvény befogadási kategóriája alapján legálisan itt tartózkodó külföldiek. Különbséget kell tenni azok között, akik csak ideiglenesen tartózkodnak az országban, akik a végleges letelepedés mellett döntenek. 4. Magyarországon védelemre, szoruló védelemre nem jogosult, de nem kiutasítható külföldiek. Ők ugyan a immigrásoknak csak egy kis csoportját alkotják, de számuk vélhetően jelentősen nőni fog a következő években. A szociálpolitikai ellátások terén előnybe kell részesíteni a biztosítottságon alapuló járadék típusú ellátásokat, törekedve arra, hogy

ellátásban részesülők száma minél nagyobb legyen a Magyarországon tartózkodó migránsok körében. 1990-et követően fontos: • Magyarország magatartása a környező országokban élő magyar nemzetiségűekkel kapcsolatban lényegesen átalakult • A világ bármely országában élő magyar származású személyekkel kapcsolatos korábbi hivatalos politikai fenntartások értelmüket vesztették. • az ország földrajzi fekvése, illetve a Duna-medence országainak megoldatlan nemzetiségi problémái, valamint a volt Jugoszlávia országai között kirobbant háború következtében Magyarország a nemzetközi vándormozgalom cél-illetve tranzit országává vált. ma még hogy milyen változásokat válthat ki a Magyarországra irányuló vándorlás a kisebbségben élő magyarság társadalmának szerkezetében, a többségi népességhez való viszonyában, saját identitásának megőrzésében és milyen következményei vannak, lesznek az egyes

országok magyarságának jelene és jövője szempontjából? A bevándorlási engedély megadásával kapcsolatosan néhány jogalkalmazói példa: Letelepedési 1982-1989 Szociális feltételek: „megfelelő anyagi fedezet” „lakás és megélhetése biztosított” „magyarországi letelepedésének indokai családegyesítés vagy más méltányolható ok”(részletezés nélkül) Kedvezményezett esetekben kivétel: „családegyesítés”(házastárs, kiskorú vagy eltartott gyermek, szülő, nagyszülő) „ha az állampolgár tv. Alapján visszahonosítását kérhetné” Kormányrendelet vagy nemzetközi szerződés alapján” Közrendi feltételek: „magyarországi letelepedése összhangba áll a Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági érdekeivel” Bevándorlási engedély1990-1993 Szociális feltételek: „lakása és megélhetése Magyarországon biztosított” (bizonyítékok csatolása, pl. önéletrajz, kérdőív) Kedvezményezett

esetekben kivétel: „családegyesítés”(házastárs, kiskorú vagy eltartott gyermek, szülő, nagyszülő) „ha az állampolgár tv. Alapján visszahonosítását kérhetné” „kormányrendelet vagy nemzetközi szerződés alapján” Közrendi feltételek: „magyarországi letelepedése nem veszélyezteti az állami biztonságát, a közrendet, a közegészséget, a közerkölcsöt, mások jogait és szabadságát” „nem követett el súlyosabb bűncselekményt, nem folytat bűnöző életmódot” „a magyar társadalomba való beilleszkedése várható” 1994. V 1-töl Szociális feltételek: „kérelem benyújtása előtt 3. év folyamatos itt-tartózkodás ”„lakhatása és megélhetése biztosított (min. 6 nm lakóterület/ fő) „illetékfizetés”(10 ezer Ft) Kedvezményezett esetekben kivétel: „családegyesítés”(házastárs, kiskorú vagy eltartott gyermek, szülő, nagyszülő) „ha az állampolgár tv. Alapján visszahonosítását

kérhetné” „kormányrendelet vagy nemzetközi szerződés alapján” Közrendi feltételek: „nem szerepel a beutazási és tartózkodási tilalom alatt lévők listáján” „büntetlen előélet”„a magyar társadalomban való beilleszkedés várható (diszkrimináció tilalma faji, nemi, nemzetiségi, nyelvi, politikai, vallási származási alapon) Tartózkodási engedély Szociális feltételek „ anyagi fedezeti jogszabályban meghatározottak szerint „ (utazáshoz és tartózkodáshoz) „igazolt anyagi fedezet” (bankban meghívólevél, szállodafoglalás) váltott konvertibilis fizetőeszköz, érvényes Közrendi feltételek „ érvényes útlevél vagy nemzetközi egyezményben meghatározott útokmány ” „vízum” vagy „vízummentességi nemzetközi egyezmény” nem szerepel a beutazási tilalom alatt lévők listáján „ideiglenes magyarországi lakóhelyét bejelentette” „tartózkodási célját jogszabályban meghatározottak

szerint igazolta „közegészségügyi, igazolást szerez, hogy fertőző betegségben nem szenved” (Forrás: Jönnek? Mennek? Maradnak? MTA Évkönyve 1993) A magyar kormányzat alapvető idegrendészeti problémaként kezeli a migrációt, és nagy pénzeket költenek arra, hogy a magyar munkaerőpiacot megvédje a veszélyes külföldi munkaerőtől. A migrációs stratégiával kapcsolatban a munkaerőpiac szempontjai érdekei másodlagosak, az érvek munkanélküliség, a szociális juttatások veszteségei, bérdömping. gyakran inkább ürügy kifogás mint a munkaerőpiac veszélyezettségének érveként felhoztak. Adatok igazolják hogy napjainkban nem jelentős a munkaerő migráció Magyarországra, mint ahogy az elvándorlási se, s várhatóan a közeli jövőben sem lesz számottevő. A legális és a nem legális migránsok munkaerő-piaci szabályozására egyaránt fegyelmet kell fordítani. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok területi

egység szerint. Területi 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Budapest 48960 55422 60369 62307 64810 39200 43857 43216 Pest 15127 14928 15744 15638 16026 10568 13075 13600 Fejér 4130 4142 3887 3805 3624 3134 3410 3576 Komárom- 3782 3642 3917 4028 3821 3080 3199 2269 egység Esztergom Veszprém 2526 2297 2278 2392 2435 2261 2461 2598 Győr- 2993 2876 2837 2906 3031 2703 3448 2736 1338 1337 1425 1527 1554 1410 1549 1640 Sopron Vas Zala 1891 2051 2235 2331 2348 2145 2036 2194 Baranya 5095 4783 4769 4636 4873 3799 3708 3657 Somogy 2975 2862 2890 2981 3163 2956 2794 2847 Tolna 1964 1782 1785 1671 1680 1695 1653 1725 Borsod 4493 4089 4098 3988 3787 3187 3119 3316 Heves 2540 2346 2482 2345 2372 1906 1969 2071 Nógrád 1177 1196 1212 1254 1254 980 1016 1107 Hajdú- 7460 6593 6199 5581 5760 4844 4763 4915 2520 2365 2355 2405 2245 1902

2020 2062 Szabolcs 7632 7338 8039 9344 8817 7725 7024 7245 Bács- 6235 5991 5845 5959 5868 4633 4386 4174 Békés 5253 4980 4383 3807 3609 3088 2845 2935 Csongrád 11771 11386 11389 11272 11979 8812 8097 8005 Ismeretlen 92 100 125 68 69 - - - Összesen: 139954 142506 148263 150245 153125 110028 116429 115888 Városok 59175 56791 58187 57909 57969 46229 47458 46815 Községek 31727 30193 29582 29961 30277 24599 25114 25857 Bihar JászNagykunszolnok Kiskun (Statisztikai évkönyv 2003.) 1997-ben a magyar települések felében élnek, a hetedében dolgoznak külföldiek. Ha a település lakosságához viszonyítjuk az ott élő vagy dolgozó külföldiek számát, egyfelől igen alacsony értéket kopunk, másfelől alig találunk eltéréseket az egyes régiók és településtípusok között. A magyar települések zömében van közvetlen kapcsolat az itt élő külföldiek, illetve munkavállalóként a

külfölddel, de ezek a kapcsolatok súlya a mai Magyarországon nem jelentős. A külföldiek és a külföldön dolgozók jelenléte nagyobb azokon a területeken, ahol kevesebb, de nagyobb települések találhatók (Pest megye, Alföld), illetve kisebb számban előforduló és nagyobb népességet magukban foglaló településtípusokon városok és nagyközségek), és ritkább az északi régióban, illetve a kisközségekben, ahol rosszabb a munkaerő-piaci helyzet és sötétebb a jövő. A Magyarországon élő külföldiek típusai közül legnagyobb a bevándorlók elterjedése. A települések több mint harmadában találunk bevándorlókat átlagosan közel öt főt, a települések negyedében élnek külföldről visszatért, magyar állampolgárok átlagosan csupán egy-két fő, s mindegy tizedében vendégmunkások, menekültek és feketemunkások. A bevándorló és hazatérő magyarok esetében a régiók és a településtípusok közötti különbségek

kisebbnek tűnnek, mint a menekültek, a vendégmunkások és a feketemunkások esetében. A legnagyobb változási az Északi- Alföldön, Pest megyében és az Észak-Dunántúlon, a legkevesebbet az északi régióban érzékelték az önkormányzatok. „Minden külföldi típus esetén több önkormányzat észlelt növekedést, mint csökkenést, de ez utóbbi sem elhanyagolható (az Észak-Dunántúl és az északi régió kivételével).a szomszédos országokban élő magyarok és az anyaország kapcsolatának zavartalansága nagyban függ a beutazást, a munkavállalást, az egészségügyi ellátást, a nyugellátást rendező kétoldalú egyezmények megkötésétől és alkalmazásától.” (Idegenek Magyarországon MTA Évkönyv 1997) „Az EU- tagságra készülve különösen sürgető, hogy olyan bilaterális egyezményeket kössünk és tegyünk amelyek lakóhelyre, foglalkozási csoportra, ösztöndíjasokra, gyakornokokra, nyelvi képzésre, átképzésre

vonatkozóan határoznak meg kedvezményeket a másik szerződő fél állampolgárai javára (nemzetiségtől függetlenül, de leginkább a magyarokat érintve)A meglévő többoldalú egyezményeket (CEFTA, Európa Tanács) használjuk fel a kapcsolatok ápolására a határon túli magyarok érdekében.” (Átmenetek MTA Évkönyv 1999) A magyar nemzetiségűekre vonatkozó szuverén szabályozás keretében kedvezményeket kell nyújtani a biztos egzisztenciával rendelkezőknek a honosítás terén. Figyelembe kell venni a szomszédos országokból áttelepedő magyarok lakhatási megélhetési körülményét, nem minden esetén van saját tőkéjük. A határon túli magyarok Magyarországra vándorlásának sajátos egyik oka az ottani hiányos egészségügyi ellátás. Ez arra utal hogy a külföldiek számának általános növekedése mellett átrendeződés is végbemegy a legtöbb régióban. A beilleszkedést (a külföldi lakosság) szempontjából gondtalannak

látják az önkormányzatok, a településre nézve a külföldiek hatását nem minősítik pozitívnak. A befogadást etnikai szempontú mérlegelés után elutasítók esetében a cigányság elutasítása minden más külföldi etnikumnál sokkal erősebb. A cigánysággal szembeni elzárkózó magatartás ilyen nagy fokát vagy úgy kell értelmeznünk, hogy az önkormányzat szakemberei számára a cigánysággal kapcsolatos viszony kezelése olyan nagy gond, hogy észre sem vették: egy hazai kisebbséget említenek a külföldi etnikumok között: vagy úgy, hogy a cigányokat nem hazai kisebbségnek, hanem immigráló népességnek tekintik. A cigányság társadalomtudomány is sokat tett azért, hogy pontosabb képet alkothassunk a romák társadalmi helyzetéről és környezetük velük kapcsolatos attitűdjeiről. Kemény István szegénység és cigányvizsgálatai alapján ismert az 1960-as évek végén a 320ezer főre tehető cigányság 56 százaléka élt

alacsony jövedelmű háztartásokban. A szegénység akkoriban sem csak a cigányokat érintette: a szegény népesség egyötödét tették ki. „ a magyarországi szegénységen belül a legrosszabb helyzetben, a falvakban élő, sok gyermekeket nevelő, rendszeres jövetelemet csak a szociális ellátórendszerből szerző cigányok vannak(Tóth és mások,1994).” „ a társadalmi terhek növekedése együtt járhat az előítéletek növekedésével (Tomka,1991). ( Idegenek Magyarországon MTA Évkönyv 1997 mind két idézet) A cigányokkal szembeni előítéletesség kérdése sem vizsgálható a politikai-kulturális változások figyelembevétele nélkül, hiszen a kirekesztő nacionalilista és rasszista ideológiák is nagymértékű átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtized folyamán. A be nem fogadható etnikumok aránya a régió és településtípus szerint. Cigány Román Ukrán Néger Arab Jugoszláv Országosan 61 16 10 7 6 6 Észak- 56

12 10 11 4 7 58 23 15 6 4 14 75 15 2 9 11 6 Északi régió 64 10 4 5 8 1 Északi- 58 15 13 4 4 7 Dél-Alföld 66 19 5 7 7 5 Város 49 15 22 0 4 15 Nagyközség 62 17 5 8 12 3 Dunántúl DélDunántúl Pest megye Alföld Közepes 61 19 12 9 8 6 61 13 8 7 4 6 község Kisközség Budapest nélkül. (Forrás: Idegenek Magyarországon MTA Évkönyv 1997) A cigányokkal szemben kevésbé elutasítóak a városi önkormányzatok szakemberei, Pest megye kivételével, ahol a települések kétharmada nem engedne be cigányokat az önkormányzat területére. A románokkal és az ukránokkal szemben az országos átlagnál magasabb elutasítás jellemzi a Dél-Dunántúlt , az ukránok esetében még az Észak-alföldet és a városokat. a Dél-Dunántúlon és a városokban erősebb az ellenállás a volt jugoszlávok, az Északi-Dunántúlon a négerek, Pest megyében az arabok beengedésével szemben. A cigányságot nem

azért nem fogadják be az országok, mert lenézik őket mint kisebbségi nemzetett, hanem abban van az egyik legnagyobb probléma hogy nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni az ország kultúrájába és nem akarják elfogadni az ország politikai nézeteit. Nem veszik tudomásul, hogy munka nélkül nem lehet elérni azokat a lehetőségeket, amit az ország dolgozó lakossága elér. Elvárják (egy adott réteg) hogy az állam eltartsa őket, ez nagy terheket okoz a helyi önkormányzatoknak. Helyzetük érdekében a Cigány Tanácsnak és képviselőinek nagyon sok munkája van. A családok egyesítésének leggyakoribb példája, hogy az otthon maradt idős szülőkhöz visszaköltöznek a korábban is velük élő gyermekeik és azok a családtagjai. Sok idős ember nem tudta vagy nem akarta vallani a meneküléssel járó viszontagságait, a visszamaradt ingóságok és a ház fölötti tulajdonjogot is a hátrahagyott családtag képviselte. Sok idős ember vészelte így

át a háború, éveket s fenyegetéseket, atrocitások, ellenére sem hagyták el otthonukat. A státusos menekültek néhány esetet kivéve Menekülteket Befogadó Állomáson kapnak elhelyezést. Bicske 1989 óta napi átlagosan 200-250 menekült a bicskei táborban lakó román jugoszláv orosz ukrán, és bolgár menekülteket szállásolnak el. 1991 nyara óta érkezők száma nőtt összetételük teljesen megváltozott. Horvátok, szerbek szlovének bosnyákok, oroszok albánok jelentek meg a Romániából érkezők az összes jelentkező tizedét sem teszik ki. 1993-ban amiét emelkedni kezd viszont a magyar nemzetiségűek részaránya a menekülök között, mivel az év első hét hónapjában érkezett 3256 személy több mint háromnegyede magyar, közülük 2224 a vajdaságból a közelgő konfliktus elől menekül. „Általában a Romániából kiinduló migráció, de sajátosan a romániai magyarok Magyarország irányú elmozdulása a nyolcvanas évek közepén

kezdett körvonalazódni, 1988-1989-ben tört ki és a kilencvenes évek elején, a megváltozott politikai kontextusban és a megváltozott utazási és kitelepedési feltételek közepette érte el a csúcsot, és hozzávetőleg 1992-1993-at tekinthetjük ennek a migrációs hullám bezáró évének. Általában a romániai kivándorlást illetően pusztán a kitelepedők és a menedékjogot kérő román állampolgárok számának az alakulása alapján következtetünk arra, hogy a ciklus lezárult.”(Jönnek Mennek Maradnak MTA Évkönyv 1993) A két térség Erdély és Magyarország közötti elmozdulások olyan sajátos folyamatokként strukturálódott, amelyek meghatározóvá váltak a két társadalom működését illetően leginkább a munkamigráció kapcsán figyelhető meg. Ez a folyamat 1990-beindult előbb, mint illegális formában jelent meg a kilencvenes évek utolsó éveitől növekedett a Magyarországon legálisa munkát vállalók román állampolgárok

száma. 1996-ban 8526 román állampolgár vállalt hivatalosan munkát Magyarországon, de 1999-ben a számuk már 14132-re növekedet (Illés S.2002:73) Egyre több romániai újsághirdetésben kínálnak magyarországi munka lehetőséget. Ez a magyarországi munkavállalás hatósági ellenőrzésének a hatékonyabbá válásának középtávon jelentős szerepe van a határon túli magyarok beáramlásának. 1988-1994 között Rommániából érkezett bevándorlok átlagéletkora a legalacsonyabb, 0-34 éves korcsoport összesen romániai bevándorló 70.9 %-t jelentett1999-ben az arány 60,67% -ot jelentettek. Romániában a népesség számának az alakulásában a kivándorlás nemcsak abszolút mértékben csökkentette a népességszámot, strukturális csökkenést is eredményezett. A fiatalok azért jönnek hazánkba, mert abban reménykednek, hogy itt megélhetésük jobban biztosított lehet. Romániába kevés a munka, lehetőség hiába tanulnak, nem tudnak munkát

találni s bérek nagyon kicsik, ezért megélhetési gondjaik vannak. A magyar ajkú emberek egy részének vannak rokonaik hazánkban. A Magyar állam segíti azokat a települt embereket, akik új hazájuknak hazánkat választják. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok belépés éve korcsoportonként 2003.január 1 Belépés 0-14 15-39 40-59 60- Összesen 0-14 15- 40- 39 59 60- 1993-ig 1463 15610 13787 3581 34441 4,2 45,3 40,0 10,4 1994 392 2594 1181 495 4662 8,4 55,6 25,3 10,6 1995 385 3088 1233 534 5240 7,3 58,9 23,5 10,2 1996 533 3116 1154 594 5397 9,9 57,7 21,4 11,0 1997 619 3266 1131 708 5724 10,8 57,1 19,8 12,4 1998 1186 4396 1562 1273 8417 14,1 52,2 18,6 15,1 1999 1606 273 2136 1722 11737 13,7 53,4 18,2 14,7 2000 1370 6231 1911 1351 10803 12,6 57,4 17,6 12,4 2001 1082 7142 1897 651 10772 10,0 66,3 17,6 6,0 2002 206 2441 732 125 3504 5,9 69,7

20,9 3,6 Ismeretlen 2315 7429 3597 1790 15131 15,3 49,1 23,8 11,8 Összesen 61586 30321 12824 11588 9,6 53,1 26,2 11,1 11157 (Statisztikai Hivatal Évkönny 2002) 1993 után a legtöbb külföldi állampolgár hazánkba 15-39 éves volt ez a összes Magyarországon lévő külföldi állampolgár 53,1% kot tesz ki. Itt érződik, hogy a nálunk tartózkodó külföldi állam polgárok jelentős része azért tartózkodik hazánkba, hogy itt munkát vállaljon vagy tanuljon amit itt vagy visszatérve hazájába hasznosítani tudjon. A külföldiek közül a legkevesebb a 0-14 évesek aránya ami összesen 9,6 % ez a alacsony arány abból adódik hogy a külföldi állampolgárok kis számban vállalják azt hogy gyermekeik egy idegen országban szülessenek. A 60 évesnél idősebbek száma évente csökken a külföldön hosszúidéig élő magyar 1956–ban ki vándorolt magyar állampolgárok ma már nyugdíjasok .abból a meggondolásból, hogy itthon a kint

megszerzett nyugdíjukból magasabb színvonalon tudnak élni ezért haza települnek .Rokonaik hozzátartozóik élnek Magyarországon de van aki csak visszavágyik szülőhazájába. A magyar területekkel meg ajándékozott országok a 90-es évek elején véglegesen szétestek, a magyarlakta területek státusza mégsem változott. a magyar nemzetiségűek számába következő országok hivatalos statisztikai adatai szerint ma kb. 2 millió 750ezer Közülük a legtöbben Romániában, a Szlovák Köztársaságban és Jugoszláviában élnek. Amennyiben az egyes országok jelenlegi társadalmi-gazdasági feltételei, a többséget képviselő hatalom kisebbségekhez való viszonya nem változik meg, a bekebelezett területeken élő magyarság kikényszeríttet és spontán elvándorlása, valamint a Magyarországról eltávozottak visszavándorlása az elkövetkező időszakban is folyamatosnak tekinthető. Mind ez azt jelenti , hogy Magyarország "szívhatása"

döntően nem az ország gazdasági teljesítőképességen, hanem egy kényszerhelyzet hozta létre és tartja fenn jelenleg is. A bevándorlás területén nem az ország reális szükséglete a meghatározó, hanem mindenek előtt annak a népességnek az általános állapota és tűrőképessége, amely a környező országok valamelyikének állampolgáraként is magyarnak tartják magukat, másrészt azoknak a döntése, akik esetleg több évtizedes külföldi tartózkodás után ismét itthon kívánnak élni. A környező országok belső stabilitásától, gazdasági helyzetétől, a kisebbségekkel kapcsolatos politikájától és az ott élő magyar származásúak közérzetétől függ, hogy Magyarországnak milyen mértékű migrációs nyomással kell számolnia, a környező országokban élő magyar származásúakra nem lehet automatikusan alkalmazni a Nyugatra került magyar állampolgárokkal kapcsolatos migrációs politikát , hiszen nem ők vándoroltak el,

hanem a haza hagyta el őket. A környező országokban élő magyarok mind jelentősebb számban Magyarországon kívánnak élni. A foglalkozási csoportok közül a legnépesebb az értelmiségieké és a fizikai dolgozóké. Állampolgárságot kapottak százalékos megoszlása évenként és foglalkozási áganként. Foglalkozás 1988-89 1990 1991 1992 összesen 6,1 9,9 9,4 9,9 9,4 Értelmiségi Műszaki tudomány. Társadalomtudomány. 1,8 3,4 3,0 2,2 2,5 Természettudomány 0,5 0,6 0,9 0,7 0,7 Orvostudomány 8,7 10,6 9,8 9,3 9,5 Művészet 1,5 1,6 2,0 1,3 1,5 Egyházi értelmiségi 0,1 0,3 0,3 0,1 0,2 Egyetemi oktató 0,7 0,2 0,3 0,2 0,3 Középiskolai tanár 4,1 3,7 4,5 3,1 3,6 Szakiskolai tanár 0,0 0,1 0,1 0,0 0,1 Ált. iskolai tanár 0,5 0,7 0,3 0,4 034 Egyéb értelmiségi 1,3 1,3 0,8 0,6 0,8 Alkalmazott 16,2 11,5 12,4 10,5 11,7 Ipari 17,5 18,1 21,4 21,4 19,7 Mezőgazdasági 0,3 0,1

0,4 0,4 0,3 Egyéb fizikai 3,2 1,6 2,0 2,0 2,0 Szolgáltatás 0,6 1,0 1,3 1,3 1,2 Tanuló 12,2 18,3 17,8 17,8 17,2 Eltartott 3,0 8,0 11,9 11,9 10,3 Egyéb 16,1 8,9 6,9 6,9 8,2 Ismeretlen 5,8 0,2 0,0 0,0 0,6 mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100.0 Fizikai dolgozó (Statisztikai Évkönyv 2002) Az értelmiségi kategóriába tartozók között különösen kiugró az orvostudomány területén reprezentálok száma. Az 1471 főben az az egészségügyi középkáderek, a laboránsok, a fogtechnikusok is szerepelnek ennek ellenére az 1471 főből 810-en orvosok és fogorvosok. A 8100 orvos közül egy személy csehszlovák, nyolc jugoszláv, 55 szovjet a többi román állampolgár volt. A fizikai dolgozok, közöl 50 százaléka kisiparos Egy országnak az orvosok abszolút számát egyfelől a belső utánpótlás (orvosképzés) és a természetes veszteség (halálozás) másrészről az orvosok ki-és bevándorlásának nettó

egyenlege adja. A bevándorlás elsősorban munkavégzés céljából történik, az immigráció arányait és hatását nem a teljes létszámhoz, az aktuálisan munkát végző orvosokhoz kell viszonyítani.2000január 1előtt az orvosok teljes körű számának vezetése szakminisztériumi feladatként az Orvosok Országos Nyilvántartásában történt. Ha a rendszerbe évenként potenciálisan belépő új diplomások számának évenkénti különbözeteit rávetítjük a működő orvosok számára tovább, erősödik az a feltételezés, amely szerint a jelentős többletértékek a bevándorlás következtében jöttek létre. Azokat a személyeket tekintjük legális gyakorlatot folytató külföldi orvosoknak, akik nem magyar állampolgárok, és a diplomájukat Magyarországon kívül szerezték. A rendszerváltás utáni új helyzethez történő alkalmazkodás első jele egy 1991 június 7-én hatályba lépett népjóléti miniszteri rendelet volt. Megszüntette azt a

korábbi állapotot, amely szerint a nem magyar állampolgár orvosoknak a nyilvántartásba való felvétel nélkül, csupán egy miniszteri engedély is elegendő volt a gyakorlat folytatásához. „ A Magyar Orvosi Kamara működési nyilvántartásának 2001.évi keresztmetszeti vizsgálat alapján Magyarországon 39122 fő a regisztrált orvosok száma, akik közül 33915 fő általános orvosi,5207 fő fogorvosi diplomát szerzett, jelenleg összesen 797 külföldi állampolgár szerepel a nyilvántartásban. Közöttük 517 olyan személyt találunk, akik diplomájukat belföldi, de nem magyar nyelvű képzésben szerezték” (Külföldi orvosok bevándorlása Magyarországra az 1980-as,90-es években. http:www.lamhu/folyoiratok/lam /02017htm) Ezek közül nagy valószínűséggel mintegy 260-270 orvosról állíthatjuk, hogy már tanulmányaik megkezdése előtt is magyar állampolgárok voltak. Ha ezt a számot kivonjuk a 2167-ből majd az eredményt növeljük az 517

belföldi diplomás orvossal, kerekítve mintegy 2400 orvosról állíthatjuk, hogy a nemzetközi migráció eredményeként kerültek Magyarországra. Magyar állampolgárságot kapott személyek előző állampolgárság szerint Előző 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Európai Unió 82 57 58 78 96 73 55 65 22 Horvátország 61 67 115 171 78 65 100 45 17 Jugoszlávia 655 885 1233 1725 990 1103 1079 1254 455 Oroszország 749 569 479 314 256 Románia 6222 7469 6420 5812 3720 4227 2988 5644 2111 Szlovákia 102 119 175 235 153 131 135 158 64 Ukrajna 8756698 597 635 715 617 831 586 855 318 Egyéb európai 218 195 247 260 159 182 144 194 70 Együtt 8758 9958 9362 9527 6127 6868 5294 8417 3124 Ázsia 105 172 94 150 94 102 101 102 41 Amerika 43 38 35 44 19 19 18 29 8 Egyéb 508 411 352 336 229 1 1 - - 9475 10695 9913 10136 6516 7046 5446 8590 3188 állampolgárság

531 207 202 67 ismeretlen Összesen (Statisztikai Hivatal Évkönyv 2002) Magyarországra összesen az elmúlt 9 évben 71005 fő külföldi állampolgárságú kapott magyar állampolgárságot hazánkba. Minden évben Romániából bevándorlok, választották hazánkat új otthonuknak. A 1995 1996 években a kérelmezők száma meghaladta 10000 Főt, az elmúlt 3 évben fokozatosan csökken azok száma, akik a magyar állampolgárságot szeretnének igényelni a Magyar Kormánytól. a befogadó ország: ahol az immigráns önként vagy kényszerűségből huzamosan tartózkodik vagy végleg letelepedik. Nem feltétlenül azonos azzal az országgal, ahová a migráció kezdetén indult (cél ország) a családegyesítés: annak lehetővé tétele, hogy a migráns házastársa, kiskorú és eltartott gyermekei csatlakozhassanak a imigránshoz. a kényszervándor: aki a kibocsátó országot, külső országot külső kényszerítő körülmények miatt hagyja el . Ebbe a

körbe tartozik: a menekülő: jog státusa nem meghatározott, önmagáról azt állítja, hogy védelemre és/vagy segítségre szorul. Amennyiben a hatósághoz fordul védelemért vagy segítségért: kérelmező a befogadott: az a külföldi, aki átmenetileg azért nem küldhető vissza ,mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, hogy a menekültügyi hatóság befogadottként elismerte: a menedékes: az a külföldi, aki olyan területről érkezett, ahonnan a tömegesen menekülők csoportjának tagjait a hazájukban dúló külföldi megszállás, háború polgárháború vagy etnikai összecsapás, ill. az emberi jogok tömeges és durva megsértése miatt a Magyar Köztársaság a kormány döntése alapján ideiglenes védelemben részesített és a menekültügyi hatóság menedékesként elismerte: a menekült: aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, ill. meghatározott társadalmi csoporthoz való

tartozása, vagy politikai nézetei miatti üldözéstől való meghatározott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak. A védelmét igénybe venni: vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve, és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni. Kibocsátó ország: imigráns állampolgársága szerinti ország, ill. a hontalan és a tartósan külföldön élő személyek tekintetében szokásos tartózkodási helyük országa származási ország Migráns: szoros értelemben olyan személy, aki legalább egy évig folyamatosan távol van hazájától szokásos tartózkodása helyétől. Tágabb értelemben jelöli a határt rövidebb időre átlépő személyeket. nemzetközi migráció: emberek országok közötti mozgása,

Szinonimái: nemzetközi népmozgás, nemzetközi vándorlás. tartós megoldások: a kényszervándor önkéntes hazatérése, beilleszkedése (integrációja) a menedéket nyújtó országban, avagy továbbtelepülése a végleges befogadó országba. A korábbi évtizedekben Magyarországról (kényszerből) elvándorlok tömeges hazatérés a rendszerváltást követően sem következett be. A kormányzatnak bátorítani kellene gazdasági, tudás-, társadalmi és kulturális tőkével rendelkező magyar állampolgárokat a hazatérésre .Ezzel is kifejezésre juttatva szándékát a rehabilitásukra kifejezné, azt hogy a kormányzat számít a visszatérők erejére, tapasztalatára a demokratikus Magyarország építésében. a magyar állampolgársági törvények leszármazási elvének töreken érvényesülése miatt ma nem ismert, hány látens magyar állampolgárságú személy él a világ országaiban. Bibliográfia 1 . Sík Endre: 2 . MTA Politikai Tudományi

Intézet Nemzetközi Migráció kutatócsoport Évkönyv1993 3. Sík Endre és Tóth Judit 4 . MTA Évkönyv 1997 5 . MTA Évkönyv 1999 6. Külföldi orvosok bevándorlása Magyarországra v1980-as,90-es években A migráció szociológiája Jönnek ? Mennek? Maradnak? Diskurzusok a vándorlásról Idegenek Magyarországon Átmenetek Internet