Kereskedelem | Elektronikus Kereskedelem » Az elektronikus üzletről és kereskedelemről

Az elektronikus üzletről és kereskdelemről 1. Az elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem 2 1.1 Elektronikus üzlet (e-business) és kereskedelem (e-commerce) fogalmi köre 3 1.2 Virtuális kereskedelmi piacterek 7 1.21 Elektronikus piactér szolgáltatásai 10 1.22 Árverések 13 1.23 Értéknövelt szolgáltatások 14 1.24 Az elektronikus piactér elõnyei 15 1.3 Az e-üzlet 3 legfontosabb eleme a piactéren 16 1.31 TARTALOM 16 1.32 A tartalomgazdálkodás elemei 17 1.33 A tartalomgazdálkodás tervezése 20 1.34 KÖZÖSSÉG 23 1.35 Az információcsere eszközei az Interneten 24 1.36 A közösségbõl származó elõnyök 26 1.37 A közösség építõkövei 27 1.38 KERESKEDELEM 28 1.39 Trendek és jövõbeni irányok 32 1.4 Az elektronikus piacterek (EPT) üzleti modelljei 33 1.41 Beszerzési elektronikus piacterek 34 1.42 Vertikális piacterek 35 1.43 E-business portál modell 37 2. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer 38 2.1 A rendszer

kialakítása 38 2.21 A hardver 41 2.22 A szoftver 42 2.3 A Portál és a Beszerzési Rendszer 45 2.31 A portál 45 2.32 A Beszerzési Rendszer 47 3. Összefoglalás 54 1. Az elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlethez (e-businesshez) és az elektronikus kereskedelemhez tartozó legfontosabb alapfogalmak a következõk: • új gazdaság, • az elektronikus üzlet, • az elektronikus kereskedelem, • és az elektronikus vállalat. A gazdaság egyes szereplõi hogyan használhatják ki az Internet által nyújtott elõnyöket : a Vállalatok, vállalkozások közötti online kapcsolat (business to business/B2B) b Vállalkozások és fogyasztók közötti online kapcsolat (business to consumer/B2C) c A vállalatok és a közigazgatás közötti online kapcsolat (business to administration/B2A) d Lakosság és a közigazgatás közötti online kapcsolat (consumer to administration/C2A) e A fogyasztók közötti online kapcsolat

(consumer to consumer/C2C) f Vállalat és alkalmazott közötti employee/B2E) 2 online kapcsolat (business to 1.1 Elektronikus üzlet (e-business) és kereskedelem (e-commerce) fogalmi köre A szakírók egy része az új gazdaság fogalma alatt az információ-technológia által megváltoztatott gazdaság egészét érti, beleértve a hagyományos és az elektronikus piacot és azok résztvevõit. A szerzõk másik csoportja szûkebben értelmezi, és gyakorlatilag a virtuális piactérrel azonosítja ezt az új jelenséget. Az angol business szó nemcsak üzletet jelent hanem tevékenységet is, tehát az ebusiness kifejezés e-üzlet és e-tevékenység értelemben egyaránt használatos. Az esetek többségében a kifejezést vállalati tevékenységgel kapcsolatban használjuk, de az e-tevékenység értelmezhetõ hatóságoknál, intézményeknél is. Az elektronikus üzlet nem szinonimája az elektronikus kereskedelemnek, annál tágabb fogalom.

"Elektronikus üzlet, amelynek során a vállalatok az Internet segítségével valósítanak meg kapcsolatot az üzletfeleikkel, vásárlóikkal, beszállítóikkal, a kormányzattal és az értékesítés minden láncszeme az Interneten keresztül valósul meg. Beletartozik a vállalat operatív mûködésének elektronizálása is Magában foglal minden elektronikus úton zajló pénzügyi és kereskedelmi tranzakciót, az elektronikus adatcserét (EDI), elektronikus átutalást (EFT) és minden hitel/debit kártya aktivitást." [Margherio 1998] Az elektronikus üzletre vonatkozó stratégiának magában kell foglalnia mindazokat az elképzeléseket, amelyek a modern információtechnológiai eszközök alkalmazására vonatkoznak. Az átfogó elektronikus üzleti stratégia lényegében a következõ kérdésre keres választ: milyen kreatív módokon használhatja fel a modern információs technológiát a vállalkozás annak érdekében, hogy növekedni tudjon,

javítsa a hatékonyságát, kihasználja a képességeit; hogyan tud eredményesebben együttmûködni a vevõivel, szállítóival, partnereivel; miképpen tudja növelni a bevételeit és csökkenteni a költségeit; 3 hogyan tud eredményesebben versenyezni, tartós versenyelõnyökre szert tenni. Elektronikus üzletre vonatkozó stratégiája akkor is lehet egy vállalkozásnak, ha elektronikus kereskedelemmel egyébként nem foglalkozik, és ezt a jövõben sem kívánja tenni. Az elektronikus kereskedelem (e-commerce) az Interneten vagy vezeték nélküli hálózaton folytatott elektronikus üzlet egy szelete. Magában foglalja a termékek és szolgáltatások online értékesítését, az elektronikus beszerzést, a beszállítói, partneri kapcsolatok fenntartását. Az elektronikus kereskedelem olyan termékek és megoldások összessége, melyek segítségével biztonságosan lehet termékeket, szolgáltatásokat elektronikus úton forgalmazni. Sokak számára az

e-kereskedelem egyszerûen online vásárlást jelent, amelynek segítségével kényelmesen vásárolhatjuk meg a legkülönbözõbb termékeket. Az e-kereskedelem azonban ennél sokkal több: online banki mûveletek, tõzsdei tranzakciók millióit is magában rejti, felkínálja azt a szabadságot, hogy megvásároljunk egy terméket vagy letölthessünk egy szoftvert anélkül, hogy eltávolodjanak a számítógépüktõl. A hagyományos piachoz hasonlóan az e-kereskedelem esetében is megkülönböztetünk fogyasztói és vállalati piacon folytatott kereskedelmet. Az ekereskedelemnek a résztvevõket tekintve két fajtája van: business-to-business (B2B), üzleti partnerek közötti elektronikus kapcsolat, valamint a business-toconsumer (B2C), Internetes kiskereskedelem, amely az egyéni felhasználók Interneten keresztüli vásárlásait jelenti. Az Egységes Hírközlési Törvény meghatározása szerint az elektronikus kereskedelem fogalomkörébe tartozó

tevékenység végezhetõ az Interneten, keskenysávú alkalmazásokon (Teletext), mûsorszórással (teleshopping), valamint offline környezetben (katalógus alapú értékesítés CD ROM útján), illetve távközlési csatornák és intézményi számítógép hálózatok kombinációja segítségével (például telebank szolgáltatások). Az alábbi két ábra a fogalmak egymáshoz való viszonyán kívül azt is jelzi, hogy az a vállalat, amelyik szeretne sikeresen mûködni a B2C területén, nem kerülheti el a belsõ folyamatok elektronizálását, az intranet kiépítését, és elõbb vagy utóbb rákényszerül a B2B alkalmazások bevezetésére: arra, hogy online kapcsolatot létesítsen üzleti partnereivel. Ahhoz, hogy a fogyasztói piac (B2C) igényeit a 4 technológia által lehetõvé tett és megkövetelt gyorsasággal kiszolgálja, az ellátási lánc többi elemét (B2B) is alkalmassá kell tennie hasonlóan rugalmas teljesítésre. E-TEVÉKENYSÉG

(E-BUSINESS) • Az ellátási lánc elemeinek összekapcsolása (Internet, extranet, EDI, kétoldalú kapcsolatok) E-KERESKEDELEM (E-COMMERCE) • • • Marketing Beszerzés Értékesítés • Belső folyamatok elektronizálása (intranet) Az e-tevékenység és az e-kereskedelem elemei 5 ÜZLETI PARTNER VÁLLALAT EXTRANET INTERNET VEVŐ (fogyasztó, vállalat) INTRANET ELEKTRONIKUS FOLYAMATOK ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM B2B B2C /B2B ELEKTRONIKUS ÜZLETVITEL Az e-tevékenység elemei 6 1.2 Virtuális kereskedelmi piacterek Az Internet lehetõvé teszi virtuális kereskedelmi piacterek létrehozását a B2B kapcsolatok számára, amik elõsegítik, hogy egy adott iparág szállítói és a vevõi összetalálkozzanak, megtalálják a megfelelõ szolgáltatásokat és termékeket kínáló vagy keresõ partnereket. A piactér iparági információkat, árukat, szolgáltatásokat kínál, illetve lehetõvé teszi a vásárlás lebonyolítását is. A piacterek

Internet-alapú infrastruktúrát nyújtanak a vállalatok számára: o a kereskedelmi tranzakciók bonyolításához, automatizálják és racionalizálják az online beszerzést, vevõkezelést, értékesítést és fizetést; o az együttmûködési hálózatok kialakításához, az ellátási lánc és terméktervezés, a folyamat-optimalizálás támogatásán keresztül; o az egész iparágra kiterjedõ adatbázis létrehozásához, mivel közös osztályozási és katalógus rendszert hoznak létre; o az adott iparág híreinek, információinak és eseményeinek egy helyen történõ megjelenéséhez; o online közösségek létrejöttéhez. A hagyományos elektronikus üzlettel szemben az elektronikus piactérben nem kell minden vállalatnak külön kapcsolatot kiépítenie az egyes üzleti partnerekkel, hanem csak a piactérrel kell kiépíteniük az összeköttetést, az ehhez szükséges technológiát és biztonságot, a keresõeszközöket, katalógusokat a piactér

biztosítja. A rendszer a piac átláthatóságán kívül számos más elõnyt nyújt a résztvevõk számára. A beszállítók versenyeztethetõk, alacsonyabb árak érhetõk el, valamint a beszerzési folyamatok felgyorsulnak. A szállítók pedig új, eddig el nem érhetõ piacokhoz juthatnak, értékesítési költségeiket jelentõsen csökkenthetik. 7 Jó példa az 1995-ben létrejött VerticalNet, ami mára piacterek gyûjtõhelyévé vált. Különbözõ iparágakban több mint 50 piactérrel rendelkezik, amint azt a következõ oldalon szereplõ ábrán is láthatjuk. Elektronikus piactérre hazai példa a www.marketlinehu, mely a kis-, közepes- és nagyvállalatok számára katalógusszolgáltatást, tranzakció közvetítést, aukcióbonyolítást, beszállító ajánlást és egyéb szolgáltatásokat nyújt. 8 A VerticalNet weblapja A Marketline honlapja 9 1.21 Elektronikus piactér szolgáltatásai Az elektronikus piactér egy olyan digitális piac,

ahol áruk és szolgáltatások adásvétele folyik. Az eladók és a vevõk számítógép-hálózaton kapcsolódnak a piachoz, ezen "beszélik meg" a tranzakciót, s egyes esetekben -például szoftverek vásárlásakor- a teljesítés is a hálózaton zajlik. Itt - a hagyományos elektronikus üzlettel szemben - nem kell minden vállalatnak külön kapcsolatot kiépítenie az egyes üzleti partnerekkel. Elég kapcsolatban állni magával az elektronikus piactérrel. A piacterek fokozatosan, az Internettel együtt fejlõdtek, eleinte csak a kereslet és a kínálat összehozása volt a funkciójuk. Az elektronikus piactér nyújtotta szolgáltatások középpontjában eredetileg a tranzakció és az elektronikus kereskedelem álltak. Ezek fokozatosan kiegészülnek információigényes, úgynevezett értéknövelt szolgáltatásokkal. Ezek a szolgáltatások lehetnek például : Katalógus közzététele, amelyik egy vagy több iparág kínálatát is összefoghatja, így

egyszerûbbé válik az árak összehasonlítása; Dokumentumcsere, amely a piactéren összekapcsolódó vevõk és eladók közötti elektronikus dokumentumok áramlását biztosítja; Aukciók, melyek között a vevõk kategorizálva kereshetnek, megnézhetik az aukcióra váró tárgy törzsadatait, így könnyebbé válik az egyedi termékek értékesítése; Tenderek szervezése, amire többen is jelentkezhetnek, s a kiíró kiválaszthatja a neki legkedvezõbb ajánlatot; Elektronikus boltok üzemeltetése, mely a vevõ számára mint az eladó katalógusa jelenik meg, az eladó számára pedig termékei egységes megjelenését szolgálja; Fórum létrehozása, itt lehetõség van az adott témában információt cserélni, és új témát indítani; Elektronikus társalgó (chat) szervezése, egyszerre több felhasználó cseveghet írásban, gyorsabb és kötetlenebb formában; Hírek 10 Banki szolgáltatások biztosítása, mint pl. hitelezés, pénzforgalom

elektronikus lebonyolítása; Áruszállítás Tanácsadás. Így olyan hálózatok alakulnak ki, amelyek összefogják az üzleti folyamatokat, az embereket, a technológiát éppúgy, mint a termékéket és szolgáltatásokat. Itt zajlik a beszerzés, az eladás, különbözõ szolgáltatások megrendelése, ezenfelül az információcsere (vásárlók egymás között, cég-vásárló, és cég-cég között). Az elektronikus piactér gyakorlati megjelenése egy Internetes portál (összetett honlap), ahol összegyûjtik az eladókat és ajánlataikat, s a fent említett szolgáltatásokkal biztosítják a vevõnek a döntéshez szükséges információt. A vevõk és eladók köre nem rögzített, aki az egyik tranzakcióban elad, a másikban vevõként léphet fel. Egy cég több piactéren is jelen lehet egyszerre Nemcsak áruk, hanem szolgáltatások adásvételére is lehetõség van, a karbantartási munkálatoktól a banki szolgáltatásokig szinte bármely

szabványosítható szolgáltatás jelen lehet egy piactéren. A piactér lehet horizontális, vagy iparágfüggetlen, ennek lényege a vevõktõl és eladóktól való függetlenség, és több iparág kínálatának és keresletének átfogása. Jelenleg két ilyen rendszer mûködik Magyarországon, a Marketline (www.marketlinehu), és a Vatera az indexhu piactere (piacterindexhu) A vertikális piacterek az egy iparágban mûködõ cégeket fogják össze, ilyenbõl több is mûködik vagy indulóban van. 11 Vertikális piacterek Magyarországon : Piactér Iparág Leírás Tulajdonos Agriportál Mezõgazdaság Agrár beszerzés - felvásárlás Formula/400 Nyitás: 2001. február Informatikai Kft, Aspen Technológiai Kft Gobio Mezõgazdaság Biotermékek kereskedelme. (Az Fast Ventures országhatárokon túl is.) Nyitás: 2001. július Print-X Nyomdaipar Közép-európai nyomdai közvetítés. Fast Ventures Nyitás: a közeljövõben Pharmalink

Gyógyszeripar Gyógyszer-nagykereskedelmi piactér PWC Rt (Teszt üzemmódban) Sunbooks Könyv- Könyv nagykereskedelem Novotrade Rt. Könyv nagykereskedelem SAXUM terjesztés Saxum Könyvterjesztés Ehabarcs Építõipar Könyv Kft Adatbázisban keresés és online Mûszer- ajánlatkérés technika, Videoton, Gamax Agyag- Építõipar On-line építõanyag rendelés lehetséges beszerzés Spednet IRIDIUM FaxBank Kft Szállít- Adatbázisban keresés és online Dolphinet Kft. mányozás/ logisztika ajánlatkérés lehetséges Forrás : DotCom Consulting, www.dotcomhu 12 1.22 Árverések A piactér egyik legfontosabb célja a megfelelõ vevõ párosítása a megfelelõ eladóval. Ennek hagyományos eszköze a katalógus és a szerzõdés, de egyre nagyobb szerepe van olyan interaktív megoldásoknak, amilyenek az árverések. A katalógus alapú megoldás nagyszerûen alkalmazható szabványosított javak esetén amiknek az ára relatíve stabil,

illetve abban az esetben, ha a partnerek már ismerik egymást (tudni kell, ki gyárt vagy árul olyan terméket, szolgáltatást amilyen nekünk kell). Árverések esetén az árnak nem kell stabilnak lennie, így hatékonyabban meg lehet szabadulni a felesleges készletektõl is, mint ha csak katalógusra alapoznánk a kereskedelmet. Az árverésnek a következõ típusai vannak :  Az angol aukció a hagyományos, a kikiáltási ár alacsonyan indul, s a licit során emelkedik.  A holland aukciónál az ár magasról indul, s szabályos lépésekben csökkentik, amíg vevõre nem talál az áru. Nagyobb mennyiség is kikiáltásra kerülhet ugyanabból az áruból, meghatározható a legalacsonyabb licit, ami alatt az eladó nem adja el az árut. Az elsõ licitáló gyõz, mivel õ ajánlja a legmagasabb árat  A privát aukcióknál a licitáló személye és az aktuális ár a licit során titokban marad.  Egyes aukcióknál az eladó meghatározhat egy titkos

minimális árat, s ha az ár ez alá megy, visszaléphet az eladástól.  A Wickery aukcióknál egy egyedi áru kerül kikiáltásra, a licitálók egy ajánlatot tehetnek, amely titkos, s az ajánlatokat összegyûjtve a legmagasabb ajánlatot tevõ nyer.  A Jenki aukciónál nagyobb mennyiség kerül kikiáltásra, minimum árral vagy anélkül. Az eladók licitálhatnak az egész mennyiségre, vagy csak egy részére A licit nem titkos, a gyõztes megkapja az általa licitált mennyiséget a nyertes áron. 13  A visszárverés esetén az aukciót a vásárló hirdeti meg. Legegyszerûbb formája szerint a szállítók licitálnak, s a legalacsonyabb árú ajánlat nyer. A vásárló különféle kritériumokat határoz meg, mint például a mennyiség, maximum ár, szállítási határidõ, a szállítás módja, minõség, stb. Lehetõsége van ezeket a kritériumokat (egyet vagy többet) elrejteni a licitálók elõtt. Emellett a vevõ megszabhatja, milyen

információ kerülhet róla a licitálók elé, tehát akár a vevõ kiléte is titokban maradhat a licitálók elõtt. 1.23 Értéknövelt szolgáltatások A hagyományosnak tekinthetõ szolgáltatások kiegészülnek új, úgynevezett értéknövelt szolgáltatásokkal, mint például : • pénzügyi szolgáltatások • reklámozás • közös beszerzések szervezése • a piactérre vonatkozó kimutatások és teljesítmény-indikátorok • szállítási és logisztikai szolgáltatások • az ellátási lánc tervezése • közös design A sikeres piactérhez több kell tehát, mint egy böngészõ és egy hitelkártya. Szükség van hitelelbírálásra, fizetési és elszámoló házi funkciókra, logisztikai támogatásra, minõségbiztosításra és - ellenõrzésre, biztosításra és egyéb üzleti szolgáltatásokra. A piactérnek képesnek kell lennie ezen szolgáltatások nyújtására, ha nem önállóan, akkor partnerek bevonásával (pl. bankok, biztosítók)

Ezeket a szolgáltatásokat szorosan integrálni kell a piactér egyéb szolgáltatásaihoz, így hatékonyabb és kevesebb élõmunka szükséges hozzá. Például a fizetõképesség- 14 vizsgálat úgy automatizálható, hogy a szállító rendszere észreveszi, ha új vevõvel van dolga, ekkor a piactértõl automatikusan megigényli a fizetõképességvizsgálatot, ezt a piactér elvégzi (vagy továbbadja piactérhez kapcsolódó banknak), az elbírálás eredményérõl értesíti a szállítót, s ha az elbírálás sikeres, a szállító rendszere automatikusan visszaigazolja a megrendelést. Az értéknövelt szolgáltatásoknak nem csak a partnerek kényelme szempontjából lehet nagy szerepük, hanem a piactérnek jelentõs bevételi forrásává válhatnak, ezekért ugyanis általában külön kell fizetni. 1.24 Az elektronikus piactér elõnyei A hagyományos kereskedelem hibája, hogy lassú és költséges az információ beszerzése, a megrendelés és

szállítás adminisztrációja drága és körülményes. A szereplõk széttöredezetten jelennek meg a piacon, emiatt nehéz az összes ajánlat összegyûjtése és összehasonlítása. Az elektronikus piacterek egységes felületet és a több szempontú keresés lehetõségét kínálják a vevõknek. A szállítók által kínált árak közvetlenül összehasonlíthatók, s ez árversenyre, engedményekre sarkallja a szállítókat. Az ajánlatkérés is leegyszerûsödik, nem kell telefonálgatni, e-mailre és faxra várni, vagy a szállító honlapja után kutakodni. Könnyebb információt szerezni az üzleti partnerrõl, valamint az általa kínált termékrõl és szolgáltatásról, ezek összehasonlítása is könnyebb. A megrendelések könnyebben adminisztrálhatók és nyomon követhetõk. A szállítók szempontjából is rengeteg elõnnyel járhat a piactérhez való csatlakozás. Új értékesítési csatornához jutnak, olyan vevõket is elérhetnek, akiket

hagyományosan nem, vagy csak nehezen. Könnyebb információt szerezni a vevõkrõl, megelégedettségükrõl, igényeikrõl és a versenytársakról és kínálatukról is. Egyes költségek csökkenhetnek a piactérhez való csatlakozás során, mint pl. az ellátási lánc költségei, a prospektusok készítése vagy az utazási költségek. 15 1.3 Az e-üzlet 3 legfontosabb eleme a piactéren Az angol nyelvû szakirodalom ezt a három elemet mint az e-üzlet 3C-jét emlegeti, utalva az angol elnevezésük kezdõbetûire. A sikeres e-business szempontjából kritikus elemek : a tartalom (content), a közösség (community) és a kereskedelem (commerce). Ezeket az elemeket figyelembe kell venni a piactérhez való csatlakozásnál és a saját katalógus összeállításánál éppúgy, mint új piactér létrehozásakor. 1.31 TARTALOM A három közül is talán a tartalom a legfontosabb. Az egész folyamat a tartalom megtervezésével és összeállításával kezdõdik.

Ez jeleníti meg a termékeket, a cég által képviselt értékeket, márkákat, s összességében befolyásolja a vállalatról kialakult képet. Az Internet alapvetõen tartalomközpontú média, ahol az információ sokféle módon megjelenhet. A legegyszerûbb a sima szöveg forma, de az információ éppúgy megjelenhet kép, mozgókép és hang formájában is. A gazdag média (rich media) ezek ötvözete. Ez lehet a leghatékonyabb, de a legnagyobb bukás is, ugyanis meg kell találni ezen megjelenési formák egy olyan keverékét, amely ráirányítja az emberek figyelmét a lényegre, nem pedig elrejti azt. Nem érdemes egy oldalt teleaggatni nagyméretû képekkel és flash animációkkal csak azért, mert csillog-villog, színes és divatos. Ezek a sima szöveghez képest jóval nagyobb helyet és sávszélességet foglalnak, emellett idegesíthetik a felhasználót. A tartalom megtervezése, összeállítása, közzététele és menedzselése speciális szaktudást

igénylõ, komoly és fontos feladat. Gyakran még a nagyobb cégeknek sincs olyan apparátusuk, amely ezzel a feladattal megbirkózhatna. Ezek a funkciók kihelyezhetõek úgynevezett alkalmazás-szolgáltatókhoz (Application Service 16 Providers, ASP), rendszer-integrátorokhoz, reklámügynökségekhez, illetve tanácsadócégekhez. Egyébként is az a tendencia, hogy a cégek a fõ tevékenységükre fordítják figyelmüket, s a többi funkciót kihelyezik ez erre specializálódott vállalatokhoz. Ilyen funkciók például a karbantartás, õrzés-védés is, amelynek a kihelyezése Magyarországon is teljesen szokványos jelenség. Az ASP-ktõl lehet bérelni például a szoftvert, nem szükséges megvenni. A megfelelõ hardverkapacitás is bérelhetõ tõlük, s egyesek a tartalomgazdálkodásra is kínálnak megoldásokat. Az Internetes tanácsadó cégek között is találunk olyanokat, melyek a lehetõ legszélesebb körû szolgáltatásokat kívánják nyújtani,

legyen az hardver, szoftver, tervezési és mûködtetési tanácsadás, stb. A trendek a tartalom és a kereskedelem szoros együttmûködése felé mutatnak. Az ezeket integráló szoftveres megoldások megkönnyítik a felhasználó dolgát, aki gyorsan mozoghat a tartalomban, és ha neki tetszõ ajánlatot talál, ott helyben, speciális szoftver nélkül megrendelheti a kívánt terméket, illetve szolgáltatást. Általános szabály, hogy a kereskedelmet és a tartalmat egy klikkelésnyi távolság válassza el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termék, illetve szolgáltatás bemutatásánál azonnal meg is lehessen rendelni azt. 1.32 A tartalomgazdálkodás elemei El kell dönteni, hogy milyen módon szolgáltassuk az olyan értékeket, mint például a tartalom, vagy az együttmûködési formák. Ehhez különbözõ eszközök állnak rendelkezésre: a normalizálás, racionalizálás, a paraméteres keresés lehetõsége, a kategorizálás, a strukturálatlan adatok

kezelése, a többszintû közzététel, skálázhatóság, automatizálás, az elejétõl-a-végéig elv, és a hordozhatóság. Nézzük ezeket egyenként : 17 Normalizálás : a nagy, többtermékes katalógusokban sok esetben van szükség arra, hogy rövidítéseket vagy mozaikszavakat használjunk a teljes megnevezés helyett. Ezeknek a mozaikszavaknak rövideknek kell lenniük, emellett egyértelmûen azonosítaniuk kell a terméket. Emellett az egységesítésükre is szükség van Például elõfordulhat, hogy két cég is árul a piactéren feketetintás golyóstollat. Az egyik rövidítheti úgy, hogy GToll, Fekete. A másik úgy, hogy Toll, Fek Golyós A piactéren emiatt érdemes normalizálni ezeket a megnevezéseket, ugyanis úgy könnyebbé és egyértelmûbbé válik a termékek és az árak összehasonlítása a vásárló számára. Racionalizálás : Egy ilyen rendszer többféle forrásból kap adatokat. A könnyebb áttekinthetõség kedvéért ezeket

szabványosítani kell. A szabványosított tartalmat többféleképpen lehet meghatározni. Legegyszerûbb közös nevezõre hozni a beérkezõ adatokat, ekkor a legkevesebb adatot szolgáltatóhoz igazodik a rendszer. Így viszont gyorsan semmitmondóvá válhatnak az adatok, s a többiek is csökkenthetik az adatszolgáltatás minõségét és mennyiségét. Emiatt jobb megoldás, ha a rendszert tesszük képessé arra, hogy a hiányzó adatokat pótolja (magától kiegészítse az elõzetes információk és gyakorlat alapján, illetve automatikusan kiegészítést kérjen). Paraméteres keresés : a normalizálás és a racionalizálás azért is lényeges még, mert ezek adják meg a lehetõséget a paraméteres kereséshez. Minden megnevezéshez, megjegyzéshez és adathoz, amely lehetõséget ad az osztályozásra, különféle kritériumok rendelhetõk, ami alapján megvalósulhat a keresés. Például rákereshetünk "fekete írószerszám"-ra, s köztük lesz a

fekete golyóstoll is. Egy megfelelõen teljes termékinformációs adatbázisban a kiegészítõ és helyettesítõ termékek így könnyen kikereshetõek. Kategorizálás : ez szorosan kötõdik a normalizáláshoz. Termékskálájuktól és a termékek jellegétõl függõen a gyártók különféle kategóriákat állíthatnak fel. Ezek, a 18 gyártótól függõen lehetnek szûk vagy széles kategóriák. Mivel a kategorizálás a piactéren igen lényeges, és a paraméteres keresésnek is sokszor ez az alapja, fontos a kategóriák egységesítése. Lehetõség van már meglévõ kategorizálás átvételére, mint például a vámtarifaszámok rendszere, de saját kategorizálást is be lehet vezetni. Strukturálatlan adatok kezelése : a piactéren a legtöbb, termék és szolgáltatás leírására vonatkozó adat könnyen strukturálható. A rendszernek viszont képesnek kell lennie arra, hogy a strukturálatlan adatokat rugalmasan kezelje. Ilyen adatok például az

egyre inkább keresett független termékismertetõk, iparági illetve céges jelentések, stb. Ezeknél a termékismertetõ a strukturált kulcsinformációkon kívül több függeléket fog tartalmazni, s ezek kezelését is meg kell oldani. Többszintû közzététel : a katalógust, s ezzel együtt a tartalmat a piactéren kívül még két helyen is meg lehet jelentetni. Az egyik a beszállító oldala, a másik a vásárlóé. Mindegyik megjelenési formának megvannak a maga elõnyei, ezeket meg kell vizsgálni, s ha szükséges, a tartalmat úgy kialakítani, hogy az máshol is megjelentethetõ legyen. Skálázhatóság : ez igen fontos kérdés egy piactér életében. Minden megalakuló piactér esetén arra számít a tulajdonos, hogy az majd növekedni fog. Emiatt a piacteret képessé kell tenni a bõvülésre, emellett a résztvevõknek is jól alakítható katalógusokat kell összeállítaniuk, mert a katalógusnak egy bõvülõ kínálat esetén is meg kell felelnie

a fent említett kritériumoknak. Automatizálás : a piactéren lévõ információ dinamikus, állandóan változik, így a rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a tartalmat is dinamikusan fejlessze, minél kisebb kézi beavatkozásra legyen szükség. A katalógusok frissítése például nagyon szépen automatizálható. 19 Elejétõl-a-végéig : a B2B legnagyobb elõnye, hogy képes integrálni mindenféle tranzakciót. A beszerzés integrálása már a B2B fejlõdésének korai idõszakában megkezdõdött, s ma már lehetõség van a vevõ felé is egy nagyobb integráltsági fok elérésére. A fejlett tartalomgazdálkodásnak a beszerzési folyamatoktól a vevõvel való kapcsolattartásig lehetõleg minden folyamatot magában kell foglalnia. Például a katalógus megváltoztatását (pl. árváltozás) a rendszer automatikusan jelentheti a vevõk felé. Hordozhatóság : a tartalom alapjául szolgáló dokumentumok általában jelentés (report) jellegûek.

Egy konkrét személy készíti azt egy másik, általa ismert konkrét személynek. Az elektronikus piactéren a dokumentumoknak viszont általánosnak kell lenniük, hogy több partner is tudja ugyanazon dokumentumot használni. Ha ezekben a folyamatokban nem fordítunk kellõ figyelmet a dokumentum hordozhatóságára, nem tudjuk kiszolgálni rendesen a vevõk, szállítók, s egyéb döntéshozók eltérõ megközelítési módját. 1.33 A tartalomgazdálkodás tervezése A tartalomgazdálkodás folyamatának során három fõ részt különíthetünk el. Az egyesítés során a tagoktól kapott katalógusokat és a független forrásokból kapott információkat fésülik össze egyetlen egységes katalógusba. A közzététel során szabványosítják és kommunikálják a tartalmat, hogy a piactér tagjai hozzáférhessenek. Ezután következik a gazdálkodás, amelynek célja a tartalom folyamatos bõvítése és frissítése. Ezen folyamatok megtervezése igen lényeges

feladat. Az egyesítés : az egyesítés során a feladat igen egyszerû. Egyesíteni kell a különbözõ tevékenységet folytató tagok katalógusait. Ez a gyakorlatban igen 20 bonyolulttá válhat, amennyiben a tagok sokan vannak, különbözõ termékekkel és szolgáltatásokkal kívánnak jelen lenni a piactéren. Már beszéltünk a racionalizálás és a normalizálás rejtelmeirõl, s minél nagyobb és differenciáltabb a piac, ezek szerepe annál fontosabb. A piactér szerkezetének lehetõvé kell tennie különbözõ fajtájú, kategóriájú és származási helyû termékek egy katalógusban való egyesítését. Ezt a tartalomgazdálkodás rendszerének úgy kell végrehajtania, hogy az egységesített tartalom a lehetõ legtöbb információt tudja nyújtani, egységes szemléletben, akár teljesen különbözõ kategóriájú termékek esetén is. A másik probléma, amivel foglalkozni kell, a beszállítók azon félelme, hogy egy ilyen erõsen

szabványosított katalógusban elveszthetik ellenõrzésüket az általuk birtokolt márkanevek felett. A piactérnek összhangot kell teremtenie a vásárlók egységesítésre való törekvése, és a szállítók márkanévvel történõ differenciáló törekvése között. Pedig a márkázás sok esetben megkönnyíti a vásárló dolgát, bizonyos állandóságot hozva az állandóan változó termékek és piaci folyamatok terén. Emellett a tartalomnak bõvíthetõnek és személyre szabhatónak kell lennie Bõvíthetõnek az új belépõk miatt, személyre szabhatónak pedig azért, mert a vásárló általában nem érdeklõdik egy differenciált piactér minden termékkategóriájának minden terméke iránt. A személyre szabással elérheti a vásárló, hogy csak a neki releváns tartalom jelenik meg, idõt és sávszélességet takarítva meg saját maga és a piactér számára is. Ezeken kívül a tartalomgazdálkodás megtervezésénél tekintetbe kell venni a tagok

már hagyományosan meglévõ kapcsolatait is. Nem biztos, hogy egy cég csupán piacbõvítési céllal lép be a piactérre. Elõfordulhat, hogy a már meglévõ beszállítói kapcsolatait kívánja modernizálni, vagy azért lép be, mert partnerei már bent vannak. Ilyenkor a hagyományos keretek között, kemény tárgyalásokkal kiharcolt pozíciókat nem szívesen teszik közszemlére. A piactérnek ezeket a "bensõséges" kapcsolatokat is tudnia kell kezelni. A közzététel : miután egyesítették a tartalmat, közvetíteni kell azt a közösség tagjai felé. A közzététel három helyen történhet : a piactéren, a vevõ oldalán és a szállító oldalán. A piactéren való közzététel a legegyszerûbb, a katalógust ráteszik a 21 piacteret üzemeltetõ szerverére, és a megfelelõ jogosultsággal rendelkezõk böngészõjük segítségével megtekinthetik a számukra engedélyezett tartalmat. A vevõközpontú modell szerint a katalógust (annak

releváns részét) meg kell küldeni a vevõnek, aki ezután a saját hálózatáról tudja intézni a beszerzéseit ezután. Ez a modell fõleg üzemi szintû beszerzéseknél és tõkejavaknál lehet elõnyös, mivel ezeknél a vásárló nagyfokú és folyamatos ellenõrzésre tart igényt. Mivel ekkor a katalógus a vevõ tûzfala (firewall, biztonsági szoftver) mögött marad, nagyobb biztonságot nyújt a számára. A szállítói oldalon levõ katalógus általában nem teljes, csak az adott szállító árui találhatóak meg benne. A vásárló ezt a szállító website-ján keresztül éri el, elektronikus beszerzést támogató szoftver segítségével. Két ok miatt érdemes a beszállítónak erre a megoldásra adnia voksát : így teljes mértékben õ ellenõrzi a márkaneveit, emellett olyan iparág-specifikus keresõmotort állít be, amilyen neki tetszik. Mivel ez a modell képes támogatni a vásárlót a döntés meghozatalában, fõleg nagy volumenû

tranzakcióknál és egyediesíthetõ termékek esetén hasznos. Kialakulóban van egy negyedik változat is, ahol a tartalmat nem a piactéren állítják össze, hanem egy harmadik fél által létrehozott tartalmat publikálnak a piactér tagjai számára. A gazdálkodás : a tartalom nem merevedhet meg az egységesítés és a közzététel után. Változnak az árak, a katalógusba új termékek kerülnek be, egyes termékek pedig kikerülnek belõle. Ezeket a változásokat a tartalomnak a lehetõ leggyorsabban követnie kell, mert annál könnyebben nem lehet a vásárlók bizalmát elveszteni, mint elavult és korszerûtlen információ közlésével. Egy egyszerû, egyetlen forrásból származó katalógus frissítése sem mindig egyszerû feladat, hát még egy olyan katalógusé, amely sok független forrásból származó sokféle terméket és szolgáltatást tartalmaz. A hatékony tartalomgazdálkodásnak erõsen automatizáltnak kell lennie. A rendszernek képesnek

kell lennie a szállítói katalógusban bekövetkezett változások automatikus felismerésére, az automatikus normalizálásra és a változás megfelelõ helyen történõ közzétételére. 22 1.34 KÖZÖSSÉG Az Internet megjelenésével könnyebben lehet tartalmon alapuló világméretû közösségeket létrehozni. Az ilyen közösségeknek két nagy típusát lehet elkülöníteni: -érdeklõdési kör alapján szervezõdõ közösségek azért látogatnak egy oldalt, mert az ott található tartalom az érdeklõdési körükbe tartozik. -kereskedelmi alapon szervezõdõ közösségek az elõnyös üzletkötés reményében alakulnak. A közösség fogalma legegyszerûbben úgy definiálható, mint olyan egyének alkotta csoport, akik interakcióba lépnek egymással. Virtuális közösségeknek azokat a közösségeket nevezhetjük -ha nagyon akarunk ilyen megnevezést- melyek az Interneten lépnek egymással interakcióba. Még ha így elkülönítjük a hagyományos

és virtuális közösségeket, be kell látnunk, hogy igazából csak az interakció megvalósításának technikai rendszere különbözik. Lényegében semmi különbség két olyan, két emberbõl álló közösség között, akik hagyományos, postai levél segítségével lépnek interakcióba egymással, vagy pedig e-mail segítségével. Egyre több "hagyományos" közösség használ virtuális technológiát az interakció hatékonyabb megvalósulása érdekében. A közösségeket három tényezõ alakítja ki és tartja össze : az érdeklõdés, az ösztönzés és az interakcióra való képesség. Az érdeklõdés köre lehet a közös iparágban folytatott tevékenység, közös szakma, hobbi, stb. Az ösztönzés ahhoz kell, hogy meglegyen az igény az interakcióra, tehát kell lennie egy olyan ösztönzõ erõnek, hogy az azonos érdeklõdési körû emberek ne egymástól függetlenül akarjanak tevékenykedni. Interakció nélkül pedig nem

beszélhetünk közösségekrõl, csak azonos érdeklõdési körû, de egymástól független egyénekrõl, tehát az egyéneknek rendszeresen kapcsolatba kell lépniük egymással, hogy közösségnek nevezhessük õket. 23 A tranzakcióhoz szükséges információknak is három fajtáját különíthetjük el. A termékinformáció azért szükséges, hogy a vásárló el tudja dönteni, hogy mit akar venni. A kapcsolatokra vonatkozó információ abban segít, hogy kitõl, honnan vásároljon az ember. A tranzakcióhoz kapcsolódó információ a vásárlás kondíciói felõl ad tájékoztatást, mint például az ár, szállítási és fizetési feltételek, stb. Jelenleg a testreszabhatóság és az egységesítés a webes közösségépítés alapja. A felhasználó szeretné a legkülönfélébb tartalmakat könnyen és gyorsan elérni, s nem várakozással és keresgéléssel tölteni az idõt. Az elektronikus kereskedelem elõsegítette a tartalom

koncentrációját, így viszont az Interneten az információáramlás egyre inkább egytõl-a-sok-felé jellegû lesz, mint például a televízió esetén. Ezzel ellentétes trend a testreszabhatóság. Az emberek egyre több idõt töltenek a weben, így egyre inkább nõ az igény olyan személyre szabott szolgáltatások iránt amelyekkel az egyén a legkellemesebben és leghatékonyabban tudja eltölteni az idejét. A trend a teljesen testreszabható portálok irányába mutat 1.35 Az információcsere eszközei az Interneten Az információcsere kommunikációs elemei közé tartozik a csevegés, a fórumok, a hirdetõtáblák, ez e-mail, a netzinek (Internetes magazinok), hírlevelek. A csevegés valósidejû, szöveges interakciót tesz lehetõvé sok beszélgetõpartner között. A téma általában nem meghatározott, a csevegõszobában épp jelenlévõ egyének szabadon alakíthatják. A fórumok hasonlóak mûködnek, mint a csevegés, avval a különbséggel,

hogy a fórumok nem valósidejûek (a hozzászólás néhány másodperc késéssel érkezik meg, és a többiek csak akkor látják az újabb hozzászólásokat, ha 24 folyamatosan frissítik az oldalt), a téma elõre meghatározott (ettõl el lehet térni, de nem illik), van moderátor, aki cenzúrázza az oda nem illõ (offtopic) és trágár megnyilvánulásokat. Mivel a fórumoknak rögzített témái vannak, és a beírt üzenet tovább megmarad, mint a csevegésnél, jól visszakereshetõek a kérdések és válaszok, nem kell mindig ugyanazt megkérdezni. Emiatt itt a kommunikáció kevés embertõl a sok ember felé zajlik, míg a csevegésnél "az írás is elszáll", emiatt ott a kommunikáció inkább sok embertõl a sok ember irányába zajlik. A hirdetõtáblák, hasonlóan a "hagyományos" hirdetõtáblákhoz, egy embertõl a sok felé kommunikációt valósítanak meg, azzal, hogy a hirdetõ kiteszi közlendõjét az oldalra, amit sok ember

olvashat. Ez egyoldalú, nem interaktív kommunikációra ad lehetõséget. Az e-mail egy embertõl egy vagy néhány emberhez történõ kommunikációt tesz lehetõvé, s mint a hagyományos levelezésnél, itt is lehetõség van a válaszadásra. A netzinek és a hírlevelek is az egyoldalú, nem interaktív kommunikációhoz nyújtanak segítséget, a felhasználónak egyáltalán nincs beleszólása a témába, csak azt döntheti el, hogy elolvassa vagy nem. Az információs elemek közé a könyvtárak és a tagok által létrehozott tartalom számítanak. Az Internetes könyvtárakban linkeket tárolnak A linkek egyéb webalapú forrásokra mutatnak. A könyvtárakban kategorizálva és csoportosítva találhatóak a linkek, általában lehetõség van paraméteres keresésre. Tipikusan ilyen könyvtár a HuDir (www.hudirhu), de a keresõportáloknak (mint pl a yahoo (www.yahoocom) vagy az altavista (wwwaltavistacom)) is többnyire rendelkeznek ezekkel a szolgáltatásokkal. A

tagok által létrehozott tartalom közé olyan dolgok tartoznak, mint például a termékek, illetve a tartalom véleményezése, pontozása, stb. A véleményeket egyes esetekben az oldal fenntartója postázza, tehát itt is megvan a cenzúra lehetõsége, de még így is igen fontos független forrásnak számít az ilyen tartalom. 25 1.36 A közösségbõl származó elõnyök A tagok haszna : ez abból származik, hogy a közösség csoportosan lép fel. Így olyan elõnyökhöz és erõforrásokhoz juthat, amilyenekhez egyénileg nem (például nagyobb tétel rendelése esetén árengedmény). A haszon másik fontos eleme abból származik, hogy a közösség tagjai megosztják az érdekeltségük szerinti információt és tudást. A szervezõk haszna : sok potenciális vásárlóból álló közösség közvetlen anyagi elõnyt hozhat még a független szervezõknek is, amennyiben követni tudják a tömeg igényeit és annak változásait. Olyan vállalatok is

szervezhetnek közösségeket, amelyeknek nem ez a fõ tevékenységi körük. A közösség szervezésével a vállalat új vásárlókat szerezhet, erõsítheti a meglévõk hûségét, növelheti bevételeit, és ingyenes piaci információforrásokhoz juthat. Mivel az Internet kiküszöböli a kommunikáció térbeli és idõbeli korlátait, földrajzilag távol esõ piacokon is lehetõvé teszi a tevékenységet. A kereskedõk/hirdetõk haszna : a tagok és az összegyûjtött információ alapján a kereskedõk hatékonyabban el tudják érni potenciális vásárlóikat. Nem kell sok helyen próbálkozni, hogy a kevés érdeklõdõhöz eljussanak. Ennek eredményeként a kereskedõ gyakran árengedményeket ad, és a fogyasztók véleményeit figyelembe véve tudja további fejlesztéseit folytatni, minek eredményeként az áru minõsége is erõsödhet. 26 1.37 A közösség építõkövei A közösség négy építõköve a következõ : a tartalom, az alkalmazások, a

szolgáltatások és a kereskedelem. A tartalom. A közösség szervezõinek érdemes olyan információkat is szolgáltatniuk, melyek kívül esnek a közös érdeklõdési kör határain. Az ilyen "ragadós" információk arra jók, hogy még tovább az oldalon tartsák a vásárlót. A tartalom a következõket foglalhatja magában : az érdeklõdési körnek megfelelõ információk (a szakmáról, iparágról, stb. megjelenési formája lehet hírlevél, netzin, webszeminárium, stb.), hírek (általános), idõjárás, horoszkóp, egészség, online kérdõív, közvélemény-kutatás, stb. Az alkalmazások. Az oldal kényelmesebbé és vonzóbbá tehetõ online alkalmazásokkal kombinálva. Ilyen lehet például a címjegyzék, határidõnapló, együttmûködésen alapuló munkafelület, portál vagy kezdõoldal testreszabása, képernyõkímélõk, stb. A szolgáltatások, ezen belül is a kommunikációs szolgáltatások nyújtása azért hasznos, mert ezekkel a

felhasználók könnyebben el tudják érni egymást és a szervezõt. Például: ingyenes e-mail, csevegés, fórumok, keresõmotor, könyvtár, személykeresõ, az oldal tartalomjegyzéke és térképe, tõzsdei árfolyamok, online üdvözlõkártyák, sárga oldalak, kedvencek (bookmarks), ingyenes letöltés, s esetleg ingyenes Internetszolgáltatás. A kereskedelem. Az oldalnak a kereskedelmet is megfelelõen ki kell szolgálnia Ennek középpontja a katalógus/termék/szolgáltatás-ajánlatok hármasa, ahol különösen lényeges a pontosság és a könnyen kezelhetõség. A szervezõ saját ajánlatain kívül, a kínálatbõvítés érdekében, egyéb ajánlatok elhelyezése is hasznos lehet. A kereskedelem potenciális elemei : katalógus/termék-és-szolgáltatás- 27 ajánlatok, általános áruk, a közös érdeklõdési körhöz kapcsolódó könyvek és egyéb források árusítása, apróhirdetés, repülõjegy- és egyéb jegymegrendelés, árverés, akciós

ajánlatok, könyvtár és linkek bevásárláshoz. 1.38 KERESKEDELEM Miután publikáltuk a tartalmat és közösségek alakultak ki a tartalom körül, a következõ fejlõdési fázis a kereskedelem kialakulása. Az emberek általában azzal szeretnek kereskedni, akit ismernek és akiben megbíznak. Így a jó tartalom és megbízható közösség biztos alapot nyújt a kereskedelem számára. Az elektronikus piactéren a kereskedelem engedélyezése magában foglalja a lehetõséget a tárgyalásra, cserére, aukciókra, stb. Az elektronikus piactereken a kereskedelem hatékonyabban megvalósítható, mint hagyományos módon. Ennek két vetülete van Egyrészt, ha csupán a tranzakció hatékonyságát nézzük, maga a tranzakció gyorsabban és alacsonyabb költségekkel zajlik. Becslések szerint egy átlagos tranzakció költsége, ha a hagyományos csatornákon zajlik, 80-150 USD. Ennek a szokásos menete az, hogy a szállító elkészíti számítógépén az

árajánlatot, kinyomtatja, és elfaxolja a vevõnek. A vevõ faxgépe kinyomtatja az ajánlatot, kézzel beviszi a számítógépes rendelési rendszerbe - már ha van ilyen, ha nincs, az még több papírt és élõmunkát jelent -, megcsinálja a megrendelõt, kinyomtatja, elfaxolja a szállítónak, a szállító beviszi a számítógépébe a megrendelést, megcsinálja a visszaigazolást, kinyomtatja, elfaxolja. Az elektronikus piactéren ez a folyamat néhány gombnyomással és klikkeléssel lefolytatható, nem kell kilószámra papírt gyártani, s a folyamat nagy része automatizálható, így jelentõs élõmunka-ráfordítás is megspórolható. Emiatt egy Internetes tranzakció költsége kb. 10 USD 28 A másik vetülete az, hogy az új partner keresésének a költségei és idõigénye csökkenthetõ, emellett a kereskedelem értéknövelt szolgáltatásokkal hatékonyabbá tehetõ. Új partnerek keresése azért hatékonyabb a piactéren, mivel itt egy helyen

"sûrûsödnek" a szóbajöhetõ partnerek, a kapcsolatfelvétel is elintézhetõ néhány klikkeléssel és gombnyomással, nem kell faxolgatni sõt megebédeltetni sem a leendõ partnert. Az elektronikus dokumentumok egyszerûen nyomonkövethetõk, s mivel nagyrészt formalizáltak, és a cseréjük automatizált, kevesebb emberi odafigyelés szükséges. Emellett a kereslet és kínálat alakulása a piactéren jobban nyomon követhetõ, mert itt koncentrálódnak a lehetséges partnerek. A felesleges árumennyiség kezelésére is kínál lehetõséget a piactér, például kiárusítások és aukciók szervezésével. A költségek és az átfutási idõ úgynevezett értéknövelt szolgáltatások segítségével is csökkenthetõ. A piactereknek általában kereskedelmi bankok is szereplõi, így ha hitelfelvételre van szükség, ahhoz sem kell a bankban sorban állni, a piactéren erre is lehetõség van. De említhetnénk itt a logisztikai vagy a

marketing-támogatást is. Összefoglalva, egy sikeres piactérnek a következõket kell nyújtania : • legyen nyitott minden eladó és vevõ felé • a megfelelõ vevõt a megfelelõ eladóval párosítsa • megfelelõ és pontos tartalmat szolgáltasson • a lehetõ legtöbb tranzakciótípust támogassa • olyan szolgáltatásokat és gyakorlati megoldásokat támogasson, melyeket könnyen lehet a változó igényekhez alakítani • olyan technikai infrastruktúrával rendelkezzen, melynek segítségével az üzlet bármikor, bárhol, bárkivel lebonyolítható 29 A következõ ábra tartalmaz egy példát az elektronikus piacterek csoportosítására, a piaci fregmentációja (széttöredezettsége) és a termék/ár komplexitása függvényében: Kapcsolatokon alapuló modell Segít az egytől a sok felé kapcsolatok kezelésében, de nincsen lehetőség vertikális kapcsolatokra Csatlakozási Pont vásárló eladó Független kereskedelmi börze Segít a

„soktól sok felé” kapcsolatok kezelésében. Természetes cserén alapszik, elszámolásnál klíringet alkalmaznak vásárló vásárló Független Börze eladó vásárló eladó Központos modell Közvetítő nélküli modell A tranzakció az Internetre helyeződik át, de az alá-fölérendeltségi viszonyok változatlanok A gyártók közvetlenül az üzlethez vagy a vásárlóhoz csatlakoznak vásárló eladó Központ eladó Ker.-i Partner Ker.-i Partner Ker.-i Partner 30 Ker.-i Partner A mai hálózatok segítenek a kereslet és kínálat összeegyeztetésében, valamint a felhasználóknak árukészletük menedzselésében. A piactereken megvan a lehetõség az együttmûködés elmélyítésére. Az együttmûködésen alapuló kereskedelem úgy használja az elektronikus B2B kereskedelmet, hogy a tranzakciók lebonyolításán kívül lehetõséget ad az üzleti folyamatok kezelésére is. Az üzleti partnerek speciális szoftver nélkül, Webes

felületen cserélnek információt egymással, s a központ segítségével közös projekteket alakíthatnak ki, közös kutatás-fejlesztésbe foghatnak, vagy marketing ügyeiket intézhetik együttesen. Ehhez szükség van olyan adatok megosztására, mint az árazás, készletek, teljesítés állapota, hitelek és egyéb pénzügyi információk. A felhasználók és a piactér közötti együttmûködésnek is van egy érdekes, új trendje. Egyes piacterek olyan nagyra nõhetnek, hogy felmerülhet az igény a piactéren belüli kisebb piacok kialakítására. Ehhez a piactér képes hozzátenni a technológiáját, s a vállalatok kialakíthatják a maguk speciális piacterét például iparági vagy földrajzi alapon. Ez persze nem jelent teljes elhatárolódást a piactér többi részétõl, viszont kialakítható egy "belsõ mag", a legfontosabb partnerekbõl, és ennek köszönhetõen áttekinthetõbbé válhat a piactér. 31 1.39 Trendek és jövõbeni

irányok A B2B kereskedelem erõsödõben van, s a hálózati hatás miatt egyre erõsebb lesz. Egyre több iparágban és földrajzi régióban alakulnak ki elektronikus piacterek, vagy mint független kereskedelmi központok, vagy mint egy cég vezetésével kialakuló részpiac. Minél többen csatlakoznak a piacterekhez, s teszik át kereskedelmüket Internetes környezetbe, annál nagyobb hátrányba kerülnek a kimaradók. Ugyanis, ha egy cég elkezd a piactéren tevékenykedni, alapvetõ érdeke, hogy minél több tevékenységét intézze ott. A nem hatékonyan termelõk ki fognak esni a piacterekrõl, mert az árak és szolgáltatások könnyû összehasonlíthatósága miatt hamarabb kibukik, hogy termékeik és szolgáltatásaik nem versenyképesek. Az új, együttmûködésen alapuló modellek elõtérbe kerülnek, de ehhez nagyfokú nyitottság szükséges a cégek részérõl mind saját részlegeik felé mind a külsõ partnerek felé. Ez a modell úgynevezett

értékmegbízható hálózatokon (Value Trust Networks, VTN) keresztül valósul meg, amelyek biztosítják a hálózat biztonságát, az együttmûködési lehetõséget és a kereskedelem lefolytatásához szükséges eszközöket. A VTN-ek elõretörésével szükségessé válik azok nagyobb egységekbe való tömörülése, olyan közvetítõk segítségével, mint például az elektronikus piacterek. Ezzel párhuzamosan, a következõ részben ismertetett piactér-típusok mindegyikének érdeke lesz, hogy bõvítve szolgáltatásait, az értékek közvetítése felé mozduljon el. A jelenleg zajló folyamatok szerint sokan gyorsan rámozdulnak a piacterekre, hogy kihasználják az újdonságukban rejlõ elõnyöket. Ezután a piac letisztulása következik, piacterek fognak egyesülni, egyesek magukba olvasztanak másokat. Azok, amelyeknek nem sikerül megfelelõ szinten automatizált szolgáltatásokat nyújtani, kiesnek az ügyfelekért folyó versenybõl. A trend a

piacterek hálózatosodása, a vertikális és horizontális piacterek ötvözése és a különbözõ régiókban mûködõk egyesülése, így globális piacterek kialakulása felé mutat. 32 1.4 Az elektronikus piacterek (EPT) üzleti modelljei Az elektronikus piactérnek több típusát különböztetjük meg. Beszélünk egyetlen iparágban mûködõ, úgynevezett vertikális piacterekrõl, és iparág-független, azaz horizontális piacterekrõl. Földrajzi szempontból különbséget tehetünk még regionálisan és globálisan mûködõ piacterek között. Csoportosítottuk a piactereket piaci fregmentáció és az áru komplexitása függvényében is. Ha a résztvevõk viszonya alapján szeretnénk különbséget tenni EPT-k között, a következõ három alapmodellt lehet elkülöníteni : • Közvetlen B2B piacterek : ez egy egytõl-a-sok-felé modell, a piacteret egy adott cég hozza létre a vevõkkel és szállítókkal való kapcsolattartás elõsegítésére.

Ezek tehát vertikális piacterek • Koalíciós vagy konzorciumos piacterek : ez egy soktól-a-sok-felé modell, egy iparág vezetõ cégei hozzák létre, hogy egyesítsék vevõi és szállítói kapacitásaikat. A közös fellépésbõl mindegyiküknek származhat haszna, például méretgazdaságossági elõnyök kihasználásával, s így a vásárlóerejük növelésével. • Független EPT-k : Ezek tipikusan semleges piacterek, amelyeknél a beszállítói és a vevõi oldal egyaránt hangsúlyos. Általában horizontális piacterek, a piactér maga csak közvetítõi és szolgáltató szerepet tölt be. A vállalat dönthet úgy, hogy ezen három típus valamelyikét valósítja meg, de a három alaptípus kombinációja is lehetséges. A piactér tulajdonosa menet közben is módosíthatja mûködési területét, tehát a három alapmodell nem jelent megmerevedett struktúrát. A piacterek csoportosíthatóak még a piactéren alapuló megoldások és a

vevõ/szállítóoldali megoldások szempontjából. Így elkülöníthetünk beszerzési, vertikális és portálalapú EPT-ket. 33 1.41 Beszerzési elektronikus piacterek A beszerzési piacterek vevõoldali piacterek, amik vállalati vagy csoportos beszerzések szervezésére jöttek létre. Tagjai vállalatok, azok független divíziói vagy egyéb partnerek, franchise szervezetek, kereskedelmi szervezetek vagy egyéb beszerzési konzorciumok lehetnek. Jó példa az ilyen jellegû piactérre a japán NTT (Nippon Telephone & Telegraph) belsõ EPT-je, amellyel a különbözõ divíziók karbantartással, javítással és üzemeltetéssel (MRO) kapcsolatos beszerzéseit támogatja. Mivel a cég sok autonóm részbõl tevõdik össze, szükségük volt egy olyan megoldásra, ahol egy katalógusban szerepelnek az MRO-val kapcsolatos áruk és szolgáltatások valamint az ezeket kínáló vállalatok. Sikeresen üzemelteti beszerzési piacterét egy hotel láncolat is, amelynek

saját szállodáin kívül franchise rendszerben mûködõ szállodái is vannak. A piactér segítségével egységesen, a méretgazdaságossági elõnyöket kihasználva tudnak fellépni a beszerzési piacon. A következõ ábrán egy beszerzési piactér sémája látható : Beszállító Beszállító Vevő Beszerzési Internet Vevő Piactér Vevő Beszállító Beszerzési piactér modell 34 1.42 Vertikális piacterek Vertikális piacterek már sok iparágban létrejöttek. Ez a típus a legelterjedtebb, s talán a legkönnyebben megérthetõ. A piactér egyetlen iparágban mûködik, általában olyan iparágban, amelyik a kereslet és az elosztás hiányosságaitól szenved. Ekkor arra használják elsõsorban a piacteret, hogy együtt tartsák a vevõket és a szállítókat. A piactér tulajdonosa sokszor egy vagy néhány nagyobb cég, amelyek vevõk és beszállítók nagy tömegével állnak kapcsolatban. Ezek vagy meglévõ kapcsolataikat helyezik át a

piactérre, így kényszerítve nagyobb versenyre õket, vagy pedig meglévõ kapcsolataikat részben megszakítva, újakat keresnek. A piac maga gyakran széttöredezett, sok kis vevõ és eladó van jelen, s domináns szerepû partnerek nem jellemzõek. A vertikális piacterek az ágazatban mûködõ ellátási lánc hatékonyságának növelésére jöttek létre, olyan problémák enyhítésére, mint a magas készletszint, az elõrejelzés bizonytalansága vagy a logisztikai gondok. A piactér új csatornát nyit alapanyagok, félkész termékek és egyéb termeléshez szükséges javak elõtt is, és a végtermékek számára is. (A végterméken ebben az esetben a közvetlen fogyasztásra alkalmatlan javakat kell érteni, itt nem a végsõ fogyasztó minél jobb ellátása a cél, hanem az iparági belsõ kereskedelem hatékonyabbá tétele.) A piactéren szabványosítottak a tranzakciók, az információáramlás szabad, s a készletezési és tranzakciós költségek

leszoríthatóak. A piacteret sokszor elosztók, viszonteladók mûködtetik. 35 Egy vertikális piactér sémája : Beszállít Kereskedő Vevő Vertikális Internet Internet Kereskedő piactér Vevő Kereskedő Vertikális piactér modell 36 1.43 E-business portál modell Az e-business portálok, amelyeket sokszor horizontális piactérként emlegetnek, egy harmadik személy kezében vannak, tehát a portál üzemeltetõje közvetlenül nem vesz részt a kereskedelemben, csak a piactér mûködéséhez szükséges szolgáltatásokat nyújtja. Az üzemeltetõ célja tipikusan az, hogy a portálon zajló kereskedelem hasznából részesüljön, és megismertesse magát a többiekkel. Ezért õk úgy viselkednek, mint kereskedelmi közvetítõk. Az üzemeltetõk általában pénzügyi szolgáltatók, megoldásszállítók vagy kereskedelmi szolgáltatók. 37 telekom cégek, IT 2. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer 2.1 A rendszer

kialakítása A kancelláriaminiszter sajtótájékoztatón jelentette be 2002. február végén az Elektronikus Közbeszerzési Rendszert. A 2146/2000 (VI 30) Kormányhatározat, majd az ezt módosító 2155/2001. (VI 20) Kormányhatározat meghatározta az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) alapvető koncepcionális elemeit, a megvalósítás nagyvonalú ütemezését és a megvalósításhoz szükséges részfeladatokat. A koncepció kidolgozása a hatályos Közbeszerzési törvény, valamint az Európai Unió 2000. májusában közzétett közbeszerzési irányelvtervezete alapján történt A Magyar Posta Rt stratégiai céljai között szerepel az elektronikus kereskedelmi technológiák alkalmazása meglévő és új tevékenységi területein. A megkezdett fejlesztések tették lehetővé, hogy a Kormány a 2155/2001 (VI. 20) Kormányhatározatban a Magyar Posta Rt-t kérte fel az EKR kialakításának és működtetésének előkészítésével és a

2068/2002. (III 21) Kormányhatározatában jelölte ki koncessziós működtetésére . A megvalósítás első fázisában informatikai termékek, később pedig gépjárművek, irodabútorok, papíráruk, egészségügyi termékek, minőségbiztosítási termékek, illetve üzemanyagok beszerzését támogatja. A rendszer az elektronikus aláírás első valódi alkalmazási területe is. A teljes kiépülés után várható, hogy az államigazgatási körbe tartozó intézmények beszerzéseiket elektronikus úton bonyolítják majd. A rendszer technológiai alapjait a Compaq építette ki, az alkalmazás pedig az Oracle terméke. 38 Az EKR teljes megvalósítása egy kb. két éves bevezetési folyamat mentén történik Az elektronikus közbeszerzés új jogi szabályozásának megfelelő, a decentralizált beszerzést is támogató informatikai rendszer teljes kiépülését követően a Kormány által irányított költségvetési szervek az EKR hatálya alá tartozó

beszerzéseik teljes folyamatát elektronikus úton fogják bonyolítani. Az EKR projekt tervezésében és annak megvalósításán közel 100 fő dolgozik. A Magyar Posta Rt. szakértőinek munkáját külső tanácsadó cégek is támogatják, és a projekt szervezetbe integrálódnak az informatikai rendszert megvalósító OracleCompaq konzorcium munkatársai is. A szakmai tevékenységben a kormányzat által delegált szakértők is közreműködnek. Az elektronikus közbeszerzési rendszerek újdonságnak számítanak mindenhol a világban, az EKR ezek közül is kiemelkedik gazdag szolgáltatás választékával. Fontos még kiemelni, hogy Magyarországon ez az első nyilvános kulcsú hitelesítési (PKI) megvalósítás. A következő oldalon két ábra található az EKR koncepciójáról. 39 40 2.2 A Rendszer bemutatása 2.21 A hardver A projekt infrastrukturális alapjait a Compaq építi ki. A rendszer alapját öt 64 bites Compaq Alpha szerver adja, melyek

közül kettő DS 20-as, kettő ES 45-ös és egy csúcskategóriájú GS 80-as (úgynevezett WildFire). Ez utóbbiak klaszterbe kötve működnek. A hardvereszközök részét képezi még hat ProLiant szerver is Compaq Alpha DS, ES és GS szerverek Forrás : www.compaqhu A Compaq végezte a projekt teljes biztonsági rendszerének tervezését és kivitelezését, ez magában foglalja többek között a biztonsági rendszer (például tűzfal, titkosítás) kiépítését, a felhasználók azonosítását, a rendszermenedzsmentet, a mentési rendszert, a gépterem és a hálózat (erős- és gyengeáramú) kialakítását. Ez a biztonsági megoldás az elektronikus aláírás törvény első hivatalos megvalósítása, de nem csak a megrendelések elektronikus aláírását oldja meg, hanem a felhasználók erős azonosítását is. A Magyar Posta Rt által biztosított hivatalos 41 minősített tanúsítványszolgáltatótól kapott tanúsítványokat (X. 509) intelligens

kártyán (smart card) tárolják. A rendszerhez való csatlakozáskor a tanúsítvány és egy PIN kód szükséges. Az EKR rendszer megvalósította a tanúsítványszolgáltatóval közös tanúsítványkezelést, a visszavont (érvénytelenített) tanúsítványok kiszűrését, a tanúsítványok érvényességének ellenőrzését. Az elektronikus aláíráskor a letagadhatatlanság érdekében az összeállított megrendelést egy időpecséttel (GPS rendszerről származó univerzális idő felhasználásával) és egy tanúsítvánnyal látják el. A megvalósított rendszerfelügyelet integrálódik a Magyar Posta Rt. általános felügyeleti rendszerébe, és bármely olyan egység meghibásodásakor vagy túlterhelődésekor riaszt, amely veszélyeztetné a szolgáltatás elérhetőségét, biztonságát. A Compaq fürtözési technológiája a kialakított mentési rendszerrel és üzemeltetési renddel együtt biztosítja a nagy rendelkezésre állást.

A projekt része még az archiválás kiépítése, a dokumentum rendszer megvalósítása. A dokumentumkezelő rendszerre a főleg az első időben még megmaradó papír alapú dokumentációk bevitele és az elektronikus dokumentációkkal azonos módon történő kezelhetősége miatt van szükség. Az archiválás, amely alapjaiban különbözik a mentési rendszertől, lehetővé teszi évekre visszamenőleg az elektronikus közbeszerzésben történő tranzakciók egyedi visszakereshetőségét. 2.22 A szoftver Az elektronikus kereskedelmi rendszerek elterjedésének kezdetén a szoftverfejlesztő cégek általában célalkalmazásokra összpontosítottak. Ezekről azonban előbb-utóbb kiderült, hogy csak túl nagy munkával alkalmazhatók általános helyzetekre. E tény felismerése után a világcégek általános kereskedelemi rendszerek fejlesztésébe fogtak. Így tett az Oracle is, amely Exchange Marketplace néven általános piactéri rendszert fejlesztett ki. A

62-es változat technológiai szempontból az Oracle adatbázis-kezelőjére épül. Mivel a jelenleg futó projektek még a 9i megjelenése 42 előtt kezdődtek, a mai felhasználói alkalmazások a 8i-re alapoznak, ám minden esetben mód van az adatbázis-kezelő váltására. Az alkalmazásréteg már a 9i alkalmazásszerverre épül, a kommunikációs felületek XML alapúak (általában az XML nagyon sok helyen megjelenik az Exchange Marketplaceben), a megjelenítési réteg önkiszolgáló rendszer, tehát HTML-re épített. Az alkalmazásszerver réteg Java Server Pages-ekben készült, bizonyos részeit pedig – programozástechnológiai okokból – tárolt eljárásokban valósították meg, megosztva ezzel a terhelést az adatbázisszerver és az alkalmazásszerver között. Felhasználói oldalról nézve a szoftvert, megvalósítói mind a vertikális, mind pedig a horizontális portálok elvárásainak megfelelő rendszer szükségességét szem előtt tartották,

így a szoftver a megfelelő paraméterek beállításával bármely modell szerinti működésre alkalmas. Ugyancsak alkalmas a katalógusból történő választás, valamint a különféle egyedi beszerzési pályázatok -- aukciók -- támogatására is. Katalógusrendszere segítségével gyakorlatilag bármilyen árucikk vagy szolgáltatás jellemzői leírhatók, mivel a leíró paraméterek számára és fajtájára nézve nem léteznek logikai kategóriastruktúrába korlátok. A illeszthetők termékek be, a egy szabadon kategóriákhoz szerkeszthető pedig egyenként meghatározható jellemzőleírók kapcsolhatók. Az összes jellemző az implementációs fázisban határozható meg. A szoftver lehetővé teszi, hogy akár a piactér-szolgáltató, akár a szállító feltölthesse a katalógusrendszert, de a két megoldás kombinálható is, azaz kettőjük közül az egyik ellenőrzőfunkcióval is rendelkezhet. Mindemellett a rendszer a katalógus alapú

vásárláson kívül támogatja az aukciós eljárásokat is. Az árverési folyamatok kiírása során a felhasználók a pályázatokat paraméterezhetik, mód van vevői vagy szállítói, azaz fordított vagy sima aukció elindítására. Beállítható az is, hogy nyílt, azaz minden résztvevő előtt zajló vagy rejtett eljárásra kerüljön sor - ez utóbbi esetben csak a kiíró látja az ajánlatokat. Mód van zárolt aukcióra is, ekkor az ajánlatok csak egy adott idő elteltével - a “tendernyitás” pillanatában - tekinthetők meg. Rögzíthető, hogy az eljárás végén 43 egyedi vagy keretmegállapodásra kerüljön sor. Meghatározható az eljárásban érintett termékek köre; a meghatározás történhet katalógusból való elemválasztással vagy egyedi specifikáció útján, és megadható az induló, illetve az elérni kívánt célár is. Felvehetők kiértékelési szempontok is, amelyekre a vevő választ kér a szállítóktól; ezzel a szoftver

támogatja a kiértékelés folyamatát is, de automatikus rangsorolásra nem vállalkozik. A feltételek között több más paraméter mellett megadható a használt pénznem, illetve a fizetés feltételei is. Testre szabással beállítható a felhasználói felületek stílusa, színezése, továbbá bizonyos tartalmi elemek szövege cserélhető. 44 2.3 A Portál és a Beszerzési Rendszer 2.31 A portál Az EKR rendszer két fő komponense a Portál és a Beszerzési rendszer. A Portál alkalmas az érdeklődők kiszolgálására, közérdekű, az EKR-t érintő információk publikálására, a közbeszerzéshez kapcsolódó eljárások, dokumentációinak nyilvántartására, illetve egyéb portálfunkciók ellátására. A portálon keresztül lehetséges a megfelelő tanúsítványokkal rendelkező intézmények számára a Beszerzési Rendszerbe való bejelentkezés. A fenti alapfunkciók mellett a portál a Magyar Posta Rt. egyik kommunikációs felülete.

Szolgáltatásának természeténél fogva kapcsolatban van a Kormányzati Portállal. Ez a kapcsolat eleinte kizárólag a két rendszer tartalomszerkesztőinek együttműködése révén valósul meg (egymásra mutató linkek segítségével), később a rendszerek közötti kommunikációt célszerű automatizálni. A portál tartalomszolgáltatási tevékenységét, az információk frissítését az EKK erre kijelölt tartalomszerkesztő részlege végzi. A felhasználók számára az EKR szolgáltatásai a World Wide Web hálózaton, az EKR honlapján érhetők majd el (www.ekrhu) A szolgáltatások egy része nyilvános, tehát az érdeklődők számára felhasználói azonosítás nélkül hozzáférhető. Ezt a portál nyilvános területének nevezzük. A nyilvános területről átléphetünk a felhasználó-specifikus védett (privát) területekre, vagyis a vevői területre, amelyek a kizárólag a regisztrált célfelhasználók számára hozzáférhető

szolgáltatásokat tartalmazzák. A szolgáltatások bevezetése nem egyszerre történik, hanem a beszerzési eljárások elektronikus támogatásának folyamatos ütemezésének megfelelően. 45 bővítésével, az EKR bevezetési Az EKR-1 portált - az információihoz történő hozzáférés szerint - két részre bonthatjuk. Az információk nagy része minden Internet hozzáféréssel rendelkező érdeklődő számára hozzáférhető. Ezt a részt nevezzük a portál nyilvános részének A portál a nyilvános információk mellett lehetőséget biztosít a regisztrált vevők számára olyan információk közzétételére, amely kizárólag a vevőknek szól. Ilyen információk például a vevői fórumokon elhangzott hozzászólások, oktatási anyagok, beszerzésekkel kapcsolatos adatok. Bár a portál lehetővé teszi, hogy a rendszer különböző szereplőinek - az adott szereplőre igazított - információt jelenítsen meg, ennek kialakítása a

későbbi fázisokban várható, ahol a vevők mellett az EKR további ügyfelei (pl. szállítók) is elektronikusan kapcsolódnak a rendszerhez. A személyre szabott megjelenést az adott azonosított felhasználó regisztrációs adataiból nyeri ki a rendszer. 46 2.32 A Beszerzési Rendszer A termékek és szolgáltatások a katalóguson keresztül érhetőek el. A katalógus alapú működésnél az EKR üzemelésének első fázisában mindenképpen a piactér működtetője tölti fel a katalógust. Később maguk a szállítók végezhetik saját ajánlataik karbantartást, ekkor a piactér működtetője csak ellenőrzi, illetve szükség esetén egységesíti a bevitt adatokat, és egyben azt is megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályoknak. Tender alapú beszerzés esetén az intézmények elektronikus úton küldhetik be igényléseiket a rendszerbe. Ezt követően automatikusan elindul a beszerzési folyamat, amelynek elemei attól függnek, hogy a kiíró

nyílt, tárgyalásos vagy meghívásos eljárásról döntött. A későbbi fázisokban új lehetőségként megjelenik a rendszerben az EU által nem oly régóta ajánlott két új eljárási rend: a keretmegállapodások rendszere és az egyeztetésen alapuló eljárás. Az első esetben a vevő a tender nyertesével hosszú távú megállapodást köt, ebben a szállítandó mennyiséget csak nagyságrendileg határozzák meg, és a konkrét szerződéskötésre csak a konkrét igény felmerülése után kerül sor. Az egyeztetésre épülő eljárásra akkor van szükség, ha a vevő maga sincs pontosan tisztában azzal, hogy milyen specifikációjú termékre -- például milyen tulajdonságokkal bíró szoftverre -- van szüksége, ezért a konkrét feladatkiírás a potenciális szállítói körrel folytatott tárgyalási folyamat eredményeképpen születik meg. Ezután következik majd a hagyományos tenderkiírás, amelyre a vevő a tárgyalásokba bevont

szállítói kört hívja majd meg. Az EKR-1 rendszer katalógushierarchiája fa struktúrájú, a jelenlegi állapot szerint négy szintű. A katalógushierarchiában kétféle típusú kategória különböztethető meg: • A termékeket nem tartalmazó, a hierarchiában tovább bomló kategóriákat böngésző kategóriáknak nevezzük. Ezen kategóriák vagy további böngésző kategóriákat, vagy pedig termékkategóriákat tartalmaznak. • A tovább nem bomló kategóriákat termékkategóriáknak – végpontoknak nevezzük. A termékeket mindig végpontokba, vagyis a hierarchia legalsó 47 szintjén elhelyezkedő kategóriákba kell besorolni. A besorolás egyértelmű, tehát egy terméket nem lehet több kategóriába is osztályozni. Az EKR-1 rendszer katalógusában a következő típusú termékeket különböztetjük meg: • Az alaptermékek olyan önállóan beszerezhető, legyártott, esetenként konfigurálható árucikkek, amelyek egy keretszerződésben

részletes műszaki specifikációval rendelkeznek (pl. egy notebook) • Az upgrade termékek a konfiguráció alkatrészeinek cseréjét teszik lehetővé. Az áruk nem a teljes listaár szerinti, hanem csak az adott konfigurációhoz tartozó különbözeti (upgrade) árak. Megrendelésük nem lehetséges alaptermék nélkül (pl. egy merevlemez) • A kiegészítő termék olyan termék, amely az adott alaptermék tulajdonságait módosítja, de önállóan nem használható (pl. egy TV tuner kártya egy konfigurációban). Megrendelésük nem lehetséges alaptermék nélkül • Opciós termékek azok az önállóan nem megrendelhető termékek, melyek szervesen nem kapcsolódnak az adott alaptermékhez, de nem rendelhetők meg nélküle (pl. egy szkenner a nyomtatórendszerek keretszerződésekből) • Az önálló szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek önállóan, további kapcsolódó termék nélkül megrendelhetők. Az opciós szolgáltatások önállóan nem

megrendelhető szolgáltatások, egy vagy több másik termékhez kapcsolva történhet a megrendelésük. Az egyes alaptermékekhez tartoznak kiegészítő, opciós és upgrade termékek, ezekből áll össze a konfiguráció. Egyes esetekben olyan összetett konfigurációk is egyetlen termékként (azaz alaptermékként) szerepelnek a katalógusban, melyek tovább már nem konfigurálhatók. 48 A keresésre három lehetőséget kínál fel a rendszer: Navigációs keresés Amennyiben a megrendelő az EKR rendszer katalógusában a fastruktúra alapján kíván a megrendelhető termékek között böngészni, a navigációs keresés módszert választva a kereső oldalról kiindulhat a legfelső szintű kategóriából (Informatika) és így felülről lefelé haladva böngészhet a hierarchiában sorra megjelenő kategóriákban. A további kategóriákat már nem tartalmazó (ún termékkategóriák) elérésével listázhatók az adott kategóriában szereplő termékek. A

böngészés eredményeként a konzorcium vezetői ajánlatok jelennek meg első lépésként. Szöveges keresés A katalógusban való keresés másik módszere segítségével a keresés mezőbe beírt kulcsszavak segítségével rá lehet keresni a kívánt termékre. Az alap- és kategóriajellemzők egyik paramétere, hogy kereshető-e, azaz az itt megadott érték (igen vagy nem) dönti el, hogy kereséskor a rendszer rákeres-e az adott attribútumra. Amennyiben az első keresés után a felhasználó számára nagy számú tétel jelent meg, a keresés tovább szűkíthető, vagy a listázott tételek adott szempont alapján (pl. szállító, cikkszám, megnevezés, ár, kategória) növekvő vagy csökkenő sorrendbe rendezhetőek. Paraméterezett keresés A rendszer lehetőséget ad paraméterezett keresésre. A megadható mezők pl. az alábbiak: • Cikk leírása • Nyelv • Szállító • Kategória • Termékjellemzők 49 Ki kell választani a kívánt

jellemzőket bármelyik Jellemzők mező legördülő menüjéből, majd meg kell adni a jellemzőknek megfelelő keresési értéket. A termékjellemzők kategóriánként változhatnak. A különböző keresési módszerek eredményeként megjelennek a keresési feltételeknek megfelelő termékek. Ezt követően ezeket lehet bizonyos szempontok alapján szűrni és rendezni. Ezen kívül lehetőség van megtekinteni a részletes információkat, kapcsolódó termékeket és további ajánlatokat is. Az eredmények rendezését az alábbi kategóriák mentén lehet megtenni: • Szállító • Gyártó • Megnevezés • Kapcsolódó termékek • Ajánlatok • Egység • Ár • Pénznem • Kategória A beszerzési folyamatot az szoftver mindvégig ún. workflow segítségével vezérli Ez azt jelenti, hogy a folyamat egyes lépéseiben megjelenő képernyőket a rendszer a beépített automatizmusoknak megfelelően hozza fel, ezzel is elősegítve a minél könnyebb

felhasználást, illetve csökkentve a hibák lehetőségét. Az EKR beszerzési folyamata minden esetben és teljes egészében védett adatátviteli csatornán zajlik. Hitelességét és a dokumentumok érvényességét digitális aláírások biztosítják majd. Ezek a katalógusból való választástól, illetve a tender kiírásától kezdve végigkísérik a teljes eljárást. A rendszer, a bejelentkezést is beleértve, PKI technológiájú 50 hitelesítési, titkosítási eljárást alkalmaz, az elektronikus iratok időpecsétet tartalmaznak. Ami az EKR által megvalósított folyamatot illeti, csupán az igénylési rendszer marad ki belőle, a konkrét megrendeléstől kezdve egészen a szerződéskötéssel bezárólag a teljes folyamatot elektronizálják. Így a rendszer négy szerepkört különböztet meg: az első a termékszakértő, aki a papíron beérkezett igényeket figyelembe véve meghozza szakmai döntését, őt követi a beszerző, aki dönt a

beszerzés elindításáról. A beszerzést a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző elektronikusan aláírja, majd az érvényes megrendelés szintén elektronikus úton jut el a kiszemelt szállítóhoz. A szállító elektronikusan visszaigazolja a megrendelést, a sikeres kiszállítást követően a vevő szintén elektronikus úton visszaigazolja a szállítás megtörténtét. A rendszer lehetőséget biztosít a rendelés történetének követésére, amely tartalmazza, hogy a rendelés milyen státuszban van, illetve korábban melyik felhasználó milyen feladatot végzett az adott rendeléshez kapcsolódóan. A rendszer használata során üzenetek generálódnak, amelyek a megfelelő felhasználókhoz továbbítódnak. Amennyiben egy felhasználó nem lesz elérhető egy ideig (szabadság, betegség, stb.), abban az esetben a neki érkező üzeneteket átirányíthatja az intézményen belül egy másik felhasználóhoz. A rendszer a következőkben felsorolt

kimutatások készítésére képes : A Beszerzési folyamat kimutatásai A rendszer lehetőséget biztosít az intézményi felhasználók számára különböző forgalmi kimutatások elkészítésére. Az EKR rendszerben az alábbi kimutatások használatosak: • Vevői tevékenység összesítése 51 • Katalógus alapú vásárlások összesítése • Katalógus alapú vásárlások adatai • Katalógus alapú vásárlások kategória szerint A Vevői tevékenység összesítése kimutatás A kimutatással az EKR-ben végzett valamennyi beszerzési tevékenység ellenőrizhető tranzakció típusonként. Az eredményeket az alábbi szempontok alapján lehet növekvő, illetve csökkenő sorrendbe rendezni: o Katalógus alapú vásárlások (érték) o Kereskedelmi partner A Katalógus alapú vásárlások adatai A kimutatás az EKR-ben végzett katalógus alapú vásárlások megrendeléseinek listája. Az eredményeket az alábbi szempontok alapján lehet

növekvő, illetve csökkenő sorrendbe rendezni: • Rendelés száma • Kereskedelmi partner • Típus • Egyedi cikkek • Összeg Katalógus alapú vásárlások kategória szerint A kimutatás megmutatja az elköltött összeget és a vásárlások számát kategóriák szerint. Az eredményeket az alábbi szempontok alapján lehet növekvő, illetve csökkenő sorrendbe rendezni: o Odaítélési összesen o Vásárlások száma 52 53 3. Összefoglalás A gazdasági életben is egyre nagyobb szerepet tölt be az Internet, a cégek már nemcsak mint kommunikációs eszközt kezelik, hanem mint olyan médiumot, melyre áthelyezhetik tevékenységük egy részét, vagy akár az egészet is. Bár a nagy dotcombukások miatt sokan elvesztették bizalmukat az IT szektor iránt, gazdasági szerepe ha nem is olyan meredeken - feltételezhetően nőni fog Ezért is választottam szakdolgozatom témájának az elektronikus kereskedelmet, s azon belül annak egyik legkomplexebb

formáját, az elektronikus piactereket (EPT). Példaként a készülőben lévő Elektronikus Közbeszerzési Rendszert (EKR) mutattam be. A rendszer kialakítás alatt áll,a tesztüzem beindítása és a projekt részleteinek kidolgozása közeljövőben várható. Emiatt konkrét működési eredményekről még nem tudok beszámolni. Az elektronikus üzlet fogalmába tartozik minden olyan tevékenység, melyet a vállalatok elektronikusan végeznek. Az elektronikus kereskedelem ennek egyik szelete, olyan termékek és megoldások összessége, melyek segítségével biztonságosan lehet termékeket, szolgáltatásokat elektronikus úton forgalmazni. A hagyományos piachoz hasonlóan az e-kereskedelem esetében is megkülönböztetünk fogyasztói és vállalati piacon folytatott kereskedelmet. Az e-kereskedelemnek a résztvevőket tekintve a két legismertebb fajtája: a business-to-business (B2B), üzleti partnerek közötti elektronikus kapcsolat, valamint a

business-to-consumer (B2C), Internetes kiskereskedelem, amely az egyéni felhasználók Interneten keresztüli vásárlásait jelenti. Ezeken kívül megkülönböztetjük még a vállalatok és a közigazgatás közötti online kapcsolatot (business to administration/B2A, mint például az EKR), lakosság és a közigazgatás közötti online kapcsolatot (consumer to administration/C2A), a fogyasztók közötti online kapcsolatot (consumer to consumer/C2C), és a vállalat és alkalmazott közötti online kapcsolatot (business to employee/B2E). Az elektronikus kereskedelem egyik megjelenési formája az elektronikus piactér, amely egy olyan digitális piac, ahol áruk és szolgáltatások 54 adásvétele folyik. A piacterek általában a B2B szektorban működnek, de látunk példát B2C piactérre is, például az index piactere (piacter.indexhu) A piactér konkrét megjelenési formája egy internetes portál. A portál tartalmazza a kereskedelemhez és a piactér

szolgáltatásaihoz szükséges információt, például a piactéren elérhető termékek és szolgáltatások katalógusát. Ezen kívül, amennyiben igény van rá, „könnyedebb” témák és szolgáltatások is megjelenhetnek a piactéren, mint például hírek, horoszkóp, vagy fórumok és csevegési lehetőség az ügyfeleknek. Az EKR portálon – annak jellege miatt – a „könnyedebb” témák nem jelennek meg, viszont lehetőség van az EKR-t érintő információk publikálására, a közbeszerzéshez kapcsolódó eljárások, dokumentációinak nyilvántartására, illetve egyéb portálfunkciók ellátására. Az EKR esetén a portál böngészéséhez nem szükséges regisztráció, csak a Beszerzési Rendszerbe való belépéshez. Más piacterek esetén már a portálba való belépéshez is szükség lehet felhasználói névre és jelszóra. Mivel a piacterek képesek, - és képesnek is kell lenniük – a felhasználók azonosítására, a trend a

kinézetileg és tartalmilag is személyre szabható portál, ahol a felhasználó saját maga határozza meg a számára megjelenő információk körét és a megjelenés formáját. Az EKR a kiépítésének egy következő fázisában lesz lehetőség az információk és a kinézet testreszabására. 55 A piacterek kialakulásuk kezdetén elég egyszerű konstrukciók voltak, feladatuk lényegében arra szorítkozott, hogy egy egységes felületen összehozza a megfelelő vevőt a megfelelő eladóval, így a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek és információáramlás nagy többsége nem az Interneten zajlott. Mára a tevékenységek jelentős része elektronikus úton zajlik, mindemellett az alapvető szolgáltatások kiegészültek olyan értéknövelt szolgáltatásokkal, mint például a katalógus elkészítése illetve közzététele, a dokumentumcsere (ezen általában elektronikus dokumentumok cseréjét értik, de mivel az EKR esetén egy ideig

párhuzamosan használnak papíralapú és elektronikus dokumentumokat, a rendszer felkészült a papíralapú dokumentumok kezelésére is). Ezeken kívül jellemző még az aukciók, tenderek szervezése; elektronikus boltok üzemeltetése; fórum, elektronikus társalgó létrehozása; hírek (bármilyen, nem csak az iparágra és a piactérre vonatkozó) közlése; banki szolgáltatások biztosítása; áruszállítás és logisztika illetve tanácsadási tevékenységek. A piactérnek képesnek kell lennie ezen szolgáltatások nyújtására, ha nem önállóan, akkor partnerek bevonásával (pl. bankok, biztosítók) Az EKR-ben ezen szolgáltatások közül a boltok, fórumok és társalgók üzemeltetésén kívül mindegyik tevékenység megjelenik, s maga a rendszer ezt a három tevékenységet is támogatja. A Piactereken a vevők és az eladók köre nem rögzített, aki az egyik tranzakcióban elad, a másikban vevőként léphet fel. Egy cég több piactéren is jelen

lehet egyszerre. Nemcsak áruk, hanem szolgáltatások adásvételére is lehetőség van, a karbantartási munkálatoktól a banki szolgáltatásokig szinte bármely szabványosítható szolgáltatás jelen lehet egy piactéren. Az e-üzlet három legfontosabb elem a tartalom (content), a közösség (community) és a kereskedelem (commerce). A három közül is talán a tartalom a legfontosabb, ezen belül is a katalógus. Hibás, pontatlan vagy elavult katalógus könnyen elriaszthatja az ügyfelet, de ugyanez igaz a tartalom egészére is. A tartalomra jellemző, hogy csak egy részét generálja a piactér fenntartója, a többit az ügyfelek illetve partnerek. (Például egyes szállítók katalógusai Az EKR-nél ezeket eleinte a piactér fenntartója tölti fel, később lesz lehetőség rá, hogy a szállító ezt önmaga 56 tegye meg. Viszont azután is szükség lesz rá, hogy a fenntartó racionalizálja, egységesítse, stb. a különböző szállítói

katalógusokat) A tartalomgazdálkodáshoz a következő eszközök állnak lehetőségre : a normalizálás, racionalizálás, a paraméteres keresés lehetősége, a kategorizálás, a strukturálatlan adatok kezelése, a többszintű közzététel, skálázhatóság, automatizálás, az elejétől-a-végéig elv, és a hordozhatóság. A tartalomgazdálkodás folyamatának során három fő részt különíthetünk el. Az egyesítés során a tagoktól kapott katalógusokat és a független forrásokból kapott információkat fésülik össze egyetlen egységes katalógusba. A közzététel során szabványosítják és kommunikálják a tartalmat, hogy a piactér tagjai hozzáférhessenek. Ezután következik a gazdálkodás, amelynek célja a tartalom folyamatos bővítése és frissítése. Ezen folyamatok megtervezése igen lényeges feladat. A közösségnek az ügyfelek megszerzése és megtartása szempontjából van nagy szerepe. A piactereken a közösségek általában

kereskedelmi alapon szerveződnek, az előnyös üzletkötés reményében. A közösség kialakulását és fennmaradását elősegítő jellemző szolgáltatások a csevegés, a fórumok, a hirdetőtáblák, ez e-mail, a netzinek (Internetes magazinok) és a hírlevelek. A közösség is részt vehet a tartalom létrehozásában. Ilyen, a tagok által létrehozott tartalom közé tartozik a termékek, szolgáltatások illetve a tartalom véleményezése, pontozása, stb. A közösségnek négy olyan építőköve van, amely segíti azt összetartani, ezek a tartalom, az alkalmazások, a szolgáltatások és a kereskedelem. Az EKR esetén a három elem közül a közösség nem annyira hangsúlyos, mint a tartalom vagy a kereskedelem. Ennek az oka egyrészt, hogy az EKR nem teremt újabb közösséget, hanem lényegében a meglévő szállítói kapcsolatokat helyezi át elektronikus környezetbe. Másrészt, itt B2B és B2C kapcsolatokról van szó, tehát cégek és az állam

bizonyos intézményei a piactér szereplői, így nem a kellemes időtöltés, hanem a hatékony kereskedelem a cél. Ettől függetlenül én mindenképp javasolnám azt, hogy a piactér fenntartója teremtsen lehetőséget az egyszerű állampolgár számára is ahhoz, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos észrevételeit közölni tudja. 57 A jó tartalom és megbízható közösség biztos alapot nyújt a kereskedelem számára. A piactéren folytatott kereskedelem általában hatékonyabb a hagyományos módszereknél, mivel a tranzakció gyorsabban és alacsonyabb költségekkel zajlik, az új partner keresésének a költségei és időigénye csökkenthető, emellett a kereskedelem értéknövelt szolgáltatásokkal hatékonyabbá tehető. A siker érdekében a fenntartónak a következőket kell nyújtania ügyfelei számára: legyen nyitott minden eladó és vevő felé, a megfelelő vevőt a megfelelő eladóval párosítsa, megfelelő és pontos tartalmat

szolgáltasson, a lehető legtöbb tranzakciótípust támogassa, olyan szolgáltatásokat és gyakorlati megoldásokat támogasson, melyeket könnyen lehet a változó igényekhez alakítani, és olyan technikai infrastruktúrával rendelkezzen, melynek segítségével az üzlet bármikor, bárhol, bárkivel lebonyolítható legyen. A piactereken megvan a lehetőség az együttmûködés elmélyítésére. Az együttműködésen alapuló kereskedelem úgy használja az elektronikus B2B kereskedelmet, hogy a tranzakciók lebonyolításán kívül lehetőséget ad az üzleti folyamatok kezelésére is. Az üzleti partnerek a központ segítségével közös projekteket alakíthatnak ki, közös kutatás-fejlesztésbe foghatnak, vagy marketing ügyeiket intézhetik együttesen. Ehhez szükség van bizonyos adatok megosztására, mint például az árazás, készletek, teljesítés állapota, hitelek és egyéb pénzügyi információk. Sőt, találunk példát piacterek közötti

együttműködésre is Egyes piacterek olyan nagyra nőhetnek, vagy egyesülhetnek más piacterekkel, hogy részpiacok kialakítására lesz szükség, például iparági vagy földrajzi alapon. Az EKR egyelőre a katalógusalapú beszerzést és a tendereket támogatja, későbbiekben lesz lehetőség – az EU ajánlásaival összhangban - keretmegállapodások rendszere és az egyeztetésen alapuló eljárás bevezetésére. 58 Az elektronikus piactérnek több típusát különböztetjük meg. Beszélünk egyetlen iparágban működő, úgynevezett vertikális piacterekről, és iparág-független, azaz horizontális piacterekről. Földrajzi szempontból különbséget tehetünk még regionálisan és globálisan működő piacterek között. E két szempontból az EKR horizontális, mivel több iparág kínálatát fogja majd át, s regionális, mivel tevékenységi területe Magyarországra korlátozódik. A résztvevők viszonya alapján a piactereket háromféleképpen

csoportosítjuk: • Közvetlen B2B piacterek: ez egy egytől-a-sok-felé modell, a piacteret egy adott cég hozza létre a vevőkkel és szállítókkal való kapcsolattartás elősegítésére. Ezek tehát vertikális piacterek • Koalíciós vagy konzorciumos piacterek: ez egy soktól-a-sok-felé modell, egy iparág vezető cégei hozzák létre, hogy egyesítsék vevői és szállítói kapacitásaikat. A közös fellépésből mindegyiküknek származhat haszna, például méretgazdaságossági előnyök kihasználásával, s így a vásárlóerejük növelésével. • Független EPT-k: Ezek tipikusan semleges piacterek, amelyeknél a beszállítói és a vevői oldal egyaránt hangsúlyos. Általában horizontális piacterek, a piactér maga csak közvetítői és szolgáltató szerepet tölt be. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer abből a szempontból közvetlen piactérnek számít, hogy az állam hozta létre intézményeinek beszerzéseinek hatékonyabbá tételéhez,

s végülis intézményein keresztül ő egyedül képviseli a vevői oldalt. Viszont, ha azt nézzük, hogy az EKR létrehozásának alapvető célként szerepelt a különböző intézmények beszerzéseinek központosítása a hatékonyság érdekében, nyugodtan sorolhatjuk a koalíciós vagy konzorciumos piacterek közé is. A piacterek csoportosíthatóak még a piactéren alapuló megoldások és a vevő/szállítóoldali megoldások szempontjából. Így elkülöníthetünk beszerzési, vertikális és portálalapú EPT-ket. A beszerzési piacterek vevőoldali piacterek, amik vállalati vagy csoportos beszerzések szervezésére jöttek létre. Ide sorolhatjuk Az EKR-t is. A vertikális piacterek egy adott iparág keretein belül működnek A piactér tulajdonosa sokszor egy vagy néhány nagyobb cég, amelyek vevők és beszállítók 59 nagy tömegével állnak kapcsolatban. Alapvető célja az ellátási lánc hatékonyságának növelése. Ezek vagy meglévő

kapcsolataikat helyezik át a piactérre, így kényszerítve nagyobb versenyre őket, vagy pedig meglévő kapcsolataikat részben megszakítva, újakat keresnek. Az E-business portálok tulajdonképpen kereskedelmi közvetítő szerepet játszik el, itt a fenntartó sem vevőként, sem szállítóként nem vesz részt a piactéren. Fő célja nem a szállítók és vevők közötti tranzakciós költségek csökkentése, hanem független szereplőként a piactér fenntartásából kíván nyereséget elérni. 60