Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » PSZF Komplex elemzés szigorlat, 2001

Komplex elemzés: Szigorlati tételek 1. Témakör A számviteli beszámolók fő részei, különös tekintettel az elemző-értékelő munkát igénylő témák szükségességére, valamint mutassa be az egyszerüsítet éves beszámolóból végezhető elemzések korlátait! Számviteli beszámolók: • Éves beszámoló o Mérleg  „A” változat • Mérlegszerű elrendezés • Eszközök fordított mobilítási sorrenben • Források fordított lejárati sorrendben • Autómatikus egyezés ellenőrzés  „B” változat • Részben lépcsőzetes elrendezéd • Részben finanszírozási szemlélet o Eredménykimutatás:  Megállapítható belőle: • Melyek az eredményt előiéző fő tényezők • Hogan oszlik meg az adózás előtti eredmény az állam, a tulajdonosok és a vállalkozás között • Jövedelmezőségi szempontból támpontul szolgálhat a jövőbeni döntésekhez  Összköltség szemléletű • Időszak-meghatározott

költségelszámolás • Nyitott, nagyobb lehetőséget biztosít elemzésre • Egyes időszakok költségeinek összehasonlítását részletező információk nélkül is lehetővé teszi • A tárgyévi termelést határozza meg, nem csak az értékesítés (AST)  Forgalmi költség szemléletű • Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe • Elszámolása értékesítés-meghatározott • Lehetővé teszi az átlagos jövedelmezőség mérését a beszámoló alapján • A közvetett költségeket főbb funkciók szerint részletezi • Hatékonyan szolgálja a vezetői információs igényeket • Szélesebb körű összehasonlításra ad lehetőséget, mivel külföldön ez az elterjedt módszer o Kiegészítő melléklet  Általános rész  Mérleghez kapcsolódó kiegészítések  Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések  Tájékoztató rész • Egyszerűsített éves beszámoló o Egyszerűsített

mérleg o Eredménylevezetés • Egyszerűsített beszámoló • Konszolidált éves beszámoló o Összevont mérleg o Összevont eredménykimutatás o Öszevont kiegészítő melléklet Az egyszerűsített éves beszámolóban az adatok összevontabban szerepelnek, így esetleg a mélyebb elemzések végrahajtásához jelentős kiegészítő afdatok kellenek a főkönyvi kivonatból 2. Témakör Milyen információk szerepeltetendők kötelező jelleggel, illetve saját döntés alapján a Kiegészítő mellékletben és az üzleti jelentésben? Kiegészítő melléklet tartalma • Általános rész o Számviteli politikai meghatározó elemei, változásai, hatásuk az eredményre o A mérlegkészítés időpontja o Alkalmazott értékelési eljárások o Választott eredménykimutatás és mérleg formák o Ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák o Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet és az eszközök, források alakulásának

értékelése o Cash Flow kimutatás • Mérleghez kapcsolódó kiegészítések o Össze nem hasonlítható adatok megjelölése és indoklása o Összevont mérlegtételek részletezése o Befektetési tükör o Értékcsökkenés részletezése o Üzleti vagy cégérték 5 éven túli leírásánek indoklása o Befektetett pénzügyi eszközök és a készletek területén elszámolt értékvesztés indoklása o Értékhelyesbítések alakulása o Veszélyes hulladékok és környezetszennyező anyagok mennyiségi és értékadatainak alakulása o Követelések részletezése o Időbeli elhatárolások részletezése o Rt. részvényekre vonatkozó adatok o Saját tőke változásai o Tárgyévben képzett és felhasznált céltartalék jogcímenkénti részletezése o Kötelezettségek részletezése (törlesztő részletek) o Árfolyam különbözet részletezése o Mérlegen kivüli függő és biztos jövőbeni kötelezettségek o Hátrasorolt eszközök •

Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések o Össze nem hasonlítható adatok megjelölése és indoklása o Összevont tételek részletezése o Értékesítés nettó árbevétele részletezése tevékenységek szerint o Export értékesítési árbevétel felosztása földrajzi piaconként o Exporttámogatás részletezése o Támogatások részletezése (támogatásonként, cogcímenként, évenként) o Forgalmi költség típusú eredménykimutatás esetén az AST és a költségnemenkénti felosztás o K + F tárgyévi költségei o Környezetvédelmi költségek o Rendkívüli bevételek és kiadások részletezése o Le nem zárt opciós, határidős és swap ügyletek bemutatás • Tájékoztató rész o A társasági adó alapjának korrekciós tételei o Leányvállalatok, közös vezetésű vállalatok és társult vállalkozásainak adatai (név, székhely, saját tőke, jegyzett tőke, tartalékok, MSZE, birtokolt részsedés aránya) o Egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozások neve, székhelye o Tulajdonosok adatai (név, székhely, szavazati arány) ha legalább jelentős befolyással rendelkeznek o A tárgyévi létszám, bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések részletezése o Vezető tisztségviselők, az igazgatóság és a felügyelő bizottság javadalmazása o Az aláírni kötelezett személyek neve és székhelye Az üzleti jelentés Kötelező tartalom: • Üzleti év zárása után bekövetkezett lényeges események • • • • • • • • Társaság várható fejlődése K + F terület Saját részvények megszerzésére vonatkozó adatok A társaság fióktelepeinek bemutatása Környezetvédelemnek a vállalkozás pénzügyi helyzetét meghatározó szerepét, ezzel kapcsolatos felelősségét Környezetvédelmi fejlesztések Környezetvédelmi eszközök tekintetében alkalmazott politika Környezetvédelmi intézkedések állapoat Javasolt tartalmi elemek • A vállalkozás

tevékenységének bemutatása, összegző értékelése • Piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulása • A felhasznált erőforrások alakulása • Minőség alakulása • Gépi kapacítások és azok kihasználtságának alakulása • Beruházási és befektetési döntések értékelése • Kutatás és fejlesztés értékelése • Információs és érdekeltségi rendszer • Vagyoni helyzet, tulajdonosi szerkezet • Pénzügyi-finanszírozási helyzetkép • A hatékonyság és jövedelmezőség alakulása • Tulajdonosi kör válozásai • Jelentős kötelezettségek és kockázatok 3. Témakör Ismertesse a vagyoni helyzet elemzésének módszertanát, az értékelés során levonható következtetéseket! Vagyoni helyzet mutatói Tőkemutatók Tőkeerősség = Saját tőke ∑ Forrás Tőkemultiplikátor = ∑ Eszköz Saját tőke Idegen források aránya = Befektetett eszközök fedezete = Kötelezettségek ∑ Forrás Saját tőke Befektetett

eszközök Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet = Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék Értékelés • Tőkeerősség: Kritikus, ha 30% alatt van, növekedése kedvező • Idegen források aránya: Nem feltétlenül kedvezőtlen a növekedése megfelelő jövedelmezőség esetén, de 70%-ot meghaladó arány inflációs körülmények között kritikus lehet (Az idgen források ára fontos tényező: kamatok) • Céltartalékok aránya: Magas részarány a gazdálkodás bizonytalanságára utal • Befektetett eszközök fedezete: 100% vagy afölötti a kedvező Tőkegyarapodás: MSZE Saját tőke MSZE Jegyzett tőke Saját tőke Jegyzett tőke 4. Témakör Mutassa be az eladósodottság és a pénzügyi helyzet értékelési lehetőségeit, valamint a szükséges információk forrásait! Pénzügyi helyzet mutatói Adósság mutatók Hosszú lejáratú kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség + Saját tőke Saját

tőke Saját tőke aránya = Hosszú lejáratú kötelezettség + Saját tőke Saját tőke Adósságállomány fedezettsége = Hosszú lejáratú kötelezettség + Hátra sorolt kötelezettség Adósság állomány aránya = Adósságszolgálati fedezet = Eladósodottság foka = Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás Hosszú lejáratú kötelezettség esedékes törlesztő részlete ∑ kötelezettség ∑ eszköz Értékelés: • Adósságállomány aránya: Kritikus a 60-65% körüli adat • Fedezeti mutató: Kritikus a tartósan 1,3 alatti adat Likvidítási mutatók Forgó eszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Forgó eszközök - Készletek Gyorsráta = Rövid lejáratú kötelezettségek Likvidítási mutató = Pénzeszköz likvidítás = Pénzeszközök + Értékpapírok Rövid lejáratú kötelezettségek Értékelés: • Likvidítási mutató: Minimálisan 1,3, de a hitelintézetek az 1,8 fdeletti értéket pontozzák kiemelkedően • Gyorsráta:

1 körüli érték kiválló Likvidítási mérleg Eszközök I. Készpénz, látraszoló értékpapír, bankbetét II. 1 éven belül készpénzzé tehető eszközök III. Éven túl készpénzzé tehető eszközök IV. Befeketett eszközök Összesen Források I. Azonnal esedékes kötelezettségek II. 1 éven belül esedékes kötelezettségek III. Éven túl esedékes kötelezettségek IV. Saját tőke Összesen Információs források • Mérleg • Eredménykimutatás • Kiegészítő adatok (Főkönyvi és analitikus nyilvántartás részletező adatai) 5. Témakör Ismertesse a cash flow számítás jelentőségét, alapjait, kategóriáit, a számítások elvégzéséhez szükséges információk forrásait! Cash Flow: A pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy adott időszak alatt A Cash Flow kimutatás hasznosítása • A vállalkozás vezetői részéről: o Számszerüsítve láthatja korábbi döntései kövekezményeit, hatásait a

pénzeszközök állományára o Megmutatja, hogy a pénzbevételek fedezik-e a szükséges kiadásokat, vagy pótlólagos forrás bevonására van-e szükség o A fizetett osztalék mértékének megállapításához ad támpontot • Hitelezők és befektetők részéről: o Kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességet mutatja meg o Befektetési és finanszírozási tevékenység hatása a cash-flow-ra Felépítése: • Működési (üzleti operatív) tevékenység o Bevétel oldalon  Mindazon pénzáram, amely termelésből, illetve értékesítésből, szolgáltatás nyújtásból származik  Értékesítési árbevételnek részét nem képező, de a napi működéssel összefüggő további bevételek (kapott késedelmi kamat, kötbér, kártérítés, stb)  Kamatbevétel o Kiadási oldalon  Üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások  Kamatok, adók, illetékek  Működési tevékenységgel szorosan összefüggő egyéb

ráfordítások • Befektetési (beruházási) tavékenység o Bevételi oldal  Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséval kapcsolatos bevételek  Pénzügyi befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételek (kivéve a hosszú lejáratú kölcsönök és bankbetétek területe)  Más vállalkozásoktól kapott osztalék o Kiadási oldal  Tárgyi eszközök és immateriális javakkal összefüggő kiadások  Pénzügyi befektetési tevékenységgel kapcsolatos kiadások (kivéve a hosszú lejáratú kölcsönök és bankbetétek területe) • Pénzügyi (finanszírozási) tevékenység o Tulajdonosi források megszerzéséhez illetve visszafizetéséhez kapcsolódó pénzáramok o Hosszú lejáratú hitelek és tartós bankbetétekkel kapcsolatos pénzáramok Opertaív cash flow kimunkálásának módszerei: • Direkt módszer: Eladásokból származó pénzbevételből levonjuk mindazon üzleti ráfordításokat, amelyek a pénzállományt

csökkentik • Indirekt módszer: Kiindulási alap az eredmény, amelyet korrigálunk olyan tényezőkkel, amelyek az eredményt ugyan módosítják, de pénzmozgással nem járnak Információ igénye: • Vizsgált időszak mérlegének nyitó és záró tételei • Vizsgált időszak eredménykimutatásának adatai • Kiegészítő adatok (Főkönyvi és analitikus nyilvántartás részletező adatai) Cash Flow Kimutatás felépítése: I. Operatív Cash Flow 1. Adózás előtti eredmény 2. Elszámolt Amortizáció +/+ 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Elszámolt értékvesztés és visszaírás Céltartalékképzés és felhasználás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Bruttó Cash Flow Szállítói kötelezettség változás Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változás Passzív időbeli elhatárolás változása Vevőkövetelés változása Forgóeszközök változása (vevők és pénzeszközök nélkül) Aktív időbeli

elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó Fizetett fizetendő osztalék +/+/+/+/+/+/+/+/+/- II. Befektetési Cash Flow 14. Befektetett eszközök eladása 15. Befektetett eszközök beszerzése 16. Kapott osztalék + + III. Finanszírozási Cash Flow 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő ép kibocsátásának bevétele 19. Hitel és kölcsön felvétel 20. Hoszzú lej kölcs beváltása törlesztése megszüntetése 21. Véglegesen kapott pénzeszközök 22. Részvénybevonás, tőkekivonás 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő ép visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztés 25. Hosszú ljáratra nyújtott kölcsönök és bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszközök 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kölcsönök változása + + + + + +/- IV. Pénzeszközök változása Kiegészítés: • Az adózás előtti eredmény összege nem tartalmazhatja a kapott

osztalék illetve az eredmény ágon átvett, átadott pénzeszközök összegét • Az elszámolt értékvesztés és visszaírás kiszűrendő az állományváltozások megállapításánál • A szállítói kötelezettség állományváltozásánál kiszűrendő a beruházási szállítók összege • A Passzív időbeli elhatárolások nem tartalmazhatja a véglegesen kapott összegek elhatárolt összegét (az a finanszírozási cash-flow része • A befektetett eszközök értékesítéséből származó vevőkövetelés kiszűrendő a vevőkövetelések közül • Ha a fizetett, fizetendő adónál illetve osztaléknál a fizetett adó/osztalék kerül megállapításra, akkor az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek értékét a különbözetekkel korigálnunk kell • Befektetett eszközök beszerzésénél és eladásánál csak a pénzügyileg rendezett tételek jelenhetnek meg 6. Témakör Ismertesse az egyes mérlegtételek részletes vizsgálatának

módszertanát, az abszolút és relatív eltérések módszerének lényegét, jellemzőit, példákkal bemutatva! Abszolút eltérések módszerével elemezhető tételek: • Immateriális javak • Befektetett pénzügyi eszközök • Váltó követelések • Követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben • Követeések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben • Egyéb követelések • Értékpapírok • Saját tőke • Céltartalékok • Hátrasorolt kötelezettségek • Hosszú lejáratú kötelezettségek • Rövid lejáratú kötelezettségek • Aktív és passzív időbeli elhatárolások Az elemzés lépései: • Az eltérések abszolút összegének megállapítása • Eltérésfelbontás főbb alkotókra • Az eltérések okainak tételes vizsgálata (indokolt és indokolatlan eltérések) • Javasolt intézkedések Relatív eltérések módszerével elemezhető tételek: • Tárgyi eszközök • Vevők • Készletek •

Szállítók Az elemzés lépései: • Az egyes mérlegtételek tartalmához igazodó viszonyítási alapok választása • Jellemző mutatószámok képzése • A mutatószám eltéréseinek megállapítása és az eltérések okainak vizsgálata (indokolt és indokolatlan) • Javasolt intézkedések Immateriális javak értékelése • Változás mértéke az előző évhez viszonyítva • Belső összetétel változásai • Terv szerinti értékcsökkenés helyessége, a terven felüli értékcsökkenés vizsgálata • Üzleti vagy cégérték külön vizsgálata Egyes mérlegsorok értékelése Tárgyi eszközök: (relatív elt. módsz) Eszköz nettó értéke Használhatósági fok = Eszköz bruttó értéke Eszköz halmozott értékcsökkenése Elhasználódottsági fok = Eszköz bruttó értéke Tárgyév során aktívált érték Megújítás mértéke = Eszköz bruttó értéke Továbbá: • Belső összetétel változásai • Terv szerinti értékcsökkenés

helyessége, a terven felüli értékcsökkenés vizsgálata Befektetett pénzügyi eszközök • Összetétel és érték változás az előző évhez és a tervhez képest • Kamatfeltételek • Osztalékfizetési viszonyok • Az értékesítés eredménye • Értékvesztések és visszaírásuk okai Részvény árfolyam • P/E ráta = Egy részvényre jutó adózott eredmény Készletek (relatív elt. módsz) Nettó árbevétel Készletek Átlagkészlet ⋅ napok száma Napok száma Fordulási idő = = Fordulatok ∑ forgalom Fordulatok száma = Átlagos anyagtárolási idő = Anyagok 1 napi anyagköltség Áruk 1 napi ELÁBÉ és közvetített szolg. Beflen termelés + félkész termékek Beflen termelés és félkésztermék átlagos futamideje = 1 napi közvetlen termelési költség Késztermékek Átlagos késztermék tárolási idő = 1 napi közvetlen termelési költség Átlagos árutárolási idő = Követelések: • Követelséfajták állományi és

összetételi változásai • Bontás adósok szerint • Fizetési fegyelem, a határidőn túli fizetések aránya • Kétes követelések és elszámolt értékvesztések aránya • Hitelezési veszteségek vizsgálata • Peresített követelések aránya • Értékvesztések és visszaírásuk alakulása Vevők (relatív elt. módsz) Vevők átlagos futamideje = Vevők - Áfa 1 napi értékesítési árbevétel Értékpapírok: • Összetétel alakulás • Átlagos hozam és az értékesítés árfolyamkülönbözete • Átsorolások volumene • Értékvesztések és azok visszaírásának vizsgálata Pénzeszközök: (relatív elt. módsz) Pénzeszközök nagysága (nap) = Pénzeszközök 1 napi értékesítési árbevétel Saját tőke • Belső szerkezet alakulása • Előző évhez való viszonyítás Kötelezettségek • Összetétel vizsgálata • A vállalt kötelezettségek terhei • Fizetési határidőn túli tartozások Szállítók: (relatív elt.

módsz) Szállítók átlagos futamideje = Szállítók - Áfa 1 napi anyagjellegű ráfordítás 7. Témakör Ismertesse a jövedelmezőség elemzésének célját, a szükséges alapinformációk körét és forrásait, az alkalmazható mutatókat, illetve a közöttük lévő összefüggéseket! (Du Pont összefüggések) Több mutató együttes alkalmazásával kapunk a jövedelmezőségi helyzetről kielégítő képet A mutatókat az eredmény és egy vetítési alap összemérésével kapjuk Eredménykategóriák: • Értékesítés bruttó eredmény (fedezeti összeg • Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye • Szokásos vállalkozási eredmény • Adózás előtti eredmény • Adózott eredmény • Mérleg szerinti eredmény Vetítési alap: • Értékesítés nettó árbevétele • Értékesítés nettó árbevétele növelve további bevétel kategóriákkal • Saját tőke • Lekötött eszközök nettó értéke és a készletek • Összes eszköz •

Bérköltség • Személyi jellegű ráfordítások • Átlagos állományi létszám • Relációk (fő piacok) szerinti árbevétel Jövedelmezőség mutatói: Átlagos fedezeti hányad (bruttó jövedelmezőség = Értékesítés bruttó eredménye ⋅ 100 Értékesítés nettó árbevétele Árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye ⋅ 100 Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevételek Szokásos vállalkozási eredmény ⋅ 100 Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevételek + Pü - i műveletek eredménye Adózás előtti eredmény ⋅ 100 Összes árbevétel + Összes bevétel Tőkearányos jövedelmezőség Szokásos vállalkozási eredmény ⋅ 100 ; Saját tőke Adózott eredmény ⋅ 100 = ROE; Saját tőke MSZE ⋅ 100 Saját tőke Élőmunkaarányos jövedelmezőségi mutatók Fedezeti összeg 1 főre jutó fedezeti összeg = Létszám Szokásos vállalkozási eredmény 1 főre jutó szokásos

vállalkozási eredmény = Létszám Adózás előtti eredmény 1 főre jutó adózás előtti eredmény = Létszám Adózott eredmény 1 főre jutó Adózott eredmény = Létszám Üzemi (üzleti) eredmény Adózás előtti eredmény ⋅ 100; vagy ⋅ 100 Bérarányos jövedelmezőség = Bérköltség Bérköltség Élőmunka arányos jövedelmezőség = Üzemi (üzleti) eredmény ⋅ 100 Személyi jellegű ráfordítások Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók Üzemi (üzleti) eredmény Üzemi (üzleti) eredmény ⋅ 100; ⋅ 100 Immateriális javak + Tárgyi eszközök Készletek Üzemi (üzleti) eredmény Adózás előtti eredmény ⋅ 100; ⋅ 100; Immateriális javak + Tárgyi eszközök + Készletek Befektetett eszközök + készletek Adózás előtti eredmény Adózott eredmény ⋅ 100; ROI = ⋅ 100 Eszközök összesen Eszközök összesen Erőforrások komplex jövedelmezősége Üzemi eredmény Szokásos vállalkozási eredmény ; Lekötött eszközök +

Bérköltség Lekötött eszközök + Bérköltség Adózás előtti eredmény Lekötött eszközök + Bérköltség Du Pont elemzés Lásd könyv 99. oldal 8. Témakör Ismertesse a vállalkozási szintű hatékonyság elemzés céljait, hozam és ráfordítás elemeit, a számítható mutatószámokat! Hatékonyság: Adott eszközökkel a lehető legnagyobb jövedelem, vagy adott jövedelem a lehető legkisebb eszközráfordítással. Az erőforrások gazdaságos felhasználása Vizsgálható: • Nemzetgazdaság szempontjából • A vállalat szempontjából • A vállalkozáson belüli, önelszámoló eygségek szempontjából Információ források: • Számviteli beszámolók • Statisztikai információk • Kiegészítő számviteli adatok A hatékonyság elemzése során a következő erőforrás ráfordításokat érdemes figyelembe venni: • Összes termelési költség • Átlagos állományi létszám • Élőmunka-ráfordítás értéke (éves bérköltség)

• Termelésben lekötött tágyi eszközök nettó értéke • Termelésben lekötött készletek átlagos értéke • Lekötött ezsközök nettó értéke • Összes eszközérték • Export értékesítési költségek Lekötött eszközök = Immateriális javak + Tárgyi eszközök + Készletek Termelési értékmutatók: Értékesítés nettó árbevétele -ELÁBÉ -Közvetített szolgáltatások +/- Aktívált Saját teljesítmények Bruttó termelési érték -Anyag költség -Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenés Nettó termelési érték Hozzáadott érték Adózás előtti eredmény + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenési leírás Hozzáadott érték Vállalkozási pénzjövedelem = Adózás előtti eredmény + Értékcsökkenés vagy Adózott eredmény + értékcsökkenés Hatékonysági mutatók 1. Komplex hatékonysági mutató: Nettó termelési érték 0,15 ⋅ Lekötött eszközök +

1,8 ⋅ Bérköltség 1 feletti érték az elfogadható Komplex hatékonysági mutató = • 2. Élőmunka hatékonyság Bruttó termelési érték ; Létszám Anyagmentes termelési érték 1 főre jutó anyagmentes termelési érték = Létszám Nettó termelési érték Hozzáadott érték 1 főre jutó nettó termelési érték = ; 1 főre jutó hozzáadott érték = Létszám Létszám Nettó termelési érték Nettó termelési érték Bérhatékonyság = ⋅ 100 vagy Bérköltség Személyi jellegű ráfordítások 1 főre jutó bruttó termelési érték = 3. Eszközhatékonysági mutatók Nettó (anyagmentes) termelési költség ⋅ 100 Lekötött eszközök átlagos nettó értéke Nettó (anyagmentes) termelési költség Tárgyi eszközhatékonyság = ⋅ 100 Tárgyi eszközök átlagos nettó értéke Nettó (anyagmentes) termelési költség Készletekhatékonyság = ⋅ 100 Készletek átlagos nettó értéke Eszközhatékonyság = 4. Devizakitermelési

mutatók: Devizakitermelési mutatók = Export értékesítés összes (közvetlen) költsége Árbevétel devizában 5. Termelési költségek Anyagköltség Igyénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Termelési költségek Termelési költségszint = • Termelési költségek ⋅ 100 Bruttó termelési érték 100% alatti a kedvező 6. Tőkehatékonyság Tőkehatékonyság = Bruttó termelési érték Saját tőke Tőkearányos vállalkozási pénzjövedelem = Vállalkozási pénzjövedelem Saját tőke 9. Témakör Ismertesse a vállalkozási eredmény elemzésének célját, szakaszait! Lásd Könyv 117. oldal asszem 10. Témakör Határozza meg az adózás előtti eredményt befolyásoló fő tényezőket! • • • • Fedezeti összeg o Meghatározó tényezők:  Termékek, szolgáltatások ára  Termékek szolgáltatások fajlagos önköltsége  Termék, szolgáltatás

szerkezet o Számítás Értékesítés nettó árbevétele Belföldi értékesítés árbevétele Export értékesítés árbevétele - Értékesítés közvetlen költségei Előállítási közvetlen önköltség Közvetlen anyagköltség és igénybevett szolgáltatás Közvetlen bérköltség és járulékai Gyártáshoz kapcsolódó egyéb közvetlen költség Saját termelésű készletek tovább felhasználása ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások Értékesítés bruttó eredménye - Értékesítés közvetett költségei Értékesítési-forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Egyéb bevételek és ráfordítások o Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök o Bírságok, kötbérek, fekbérek, kártérítések, késedelmi kamatok o Immateriális javak és tárgyi eszközök écs és visszaírás o Követelések, bankbetétek és készletek év és visszaírás o

Engedményezett követelés o Kereskedelmi áruk leltárértékelési különbözete o Céltartalékok o Számlahelyesbítés nélküli engedmények o Bahajthatatlan követelések o Költségek ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélküli összegek (kivéve fejlesztési célú) o Egyéb nem párosítható o A fizetendő fogyasztási és jövedéki adót az elemzéseknél célszerű figyelmen kívül hagyni Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai Rendkívüli bevételek és ráfordítások 11. Témakör Ismertesse az üzleti terv készítés során elvégzendő elemzéseket, és azok alapinformációit Nagyvonalú eredménytervezést segítő elemzések • Minimális nyereségkövetelményt meghatározó módszer: A tulajdonosi, vezetői, dolgozói és kollektív vállalati elvárásokból kindulva, visszafelé állapítjuk meg a szükséges adózás előtti eredményt • Eredménynövelés: o Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye hat fő

tényező függvényében változik. Az eredmény ezen tényezők változására való érzékenységét vizsgáljuk  Árváltozás  Önköltségváltozás  Volumenváltozás  Összetétel változás  Közvetett költségek változása  Egyéb bevételek és ráfordítások változása • Nagyvonalú előrejelzések néhány szabálya: o Az információk három lényeges kategórián nyugszanak  Korábbi eredmények, összetételük és fejlődésük  Külső adatok a piacra, akörnyezetre vonatkozóan  Vállalati taktika, stratégia o Szabályok a megbízhatóbb előrejelzéshez  Több módszer párhuzamos alkalmazása  Valószínűségi intervallumok meghatározása  Szervezettség az önmagukba visszatérő következtetések elkerülésére  Egyes elemeket első körben érdemes tartósnak tekinteni  Sokszor helyesbíteni kell az előrejelzést  Ellenőrizni kell az eltérést a belső és a külső elemzők előrejelzései között •

Tevékenység bővülése: o Növekedés előrejelzésének forrásai:  Piac fejlődése, tendenciái  Piackutatók előrejelzései  Szakértő szervek becslései  A vállalkozás növekedési trendje  Saját előrejelzések o Növekedés tényezői: A tevékenység részletes elemzése szükséges, részlegenként, részpiaconként o Növekedés tendenciája: A vállalkozás tevékenységi görbéjének meghosszabítása o Növekedés érzékenysége: Külső változók hatása a tevékenységre o Előrejelzés gyakorlati módszere:  Piacok behatárolása, statisztikák, szakértői becslések egybevetése, tevékenységi ciklus feltárása  Növekedési trendek meghatározása  A piacok és a vállalat múltbeli növekedése közötti eltérések, kapcsolat meghatározása  Növekedési hipotézis felállítása  Ellenőrzés Optimális eredménytervezést segítő számítások • Módszerek: o Gyártmánykarakterisztikákat alkalmazó módszer o

Lineáris programozás matematikai módszerei A nyereségoptimumszámítás és az eredménytervezés alapinformációi • Az előző év elemzett tényszámai • Piaci lehetőségeket tartalmazó információk o Piaci igény o Elérhető árak o Feltételek o Szállítási határidők • Gyártási és fejlesztési lehetőségeket tartalmazó információk • o Gépi kapacítások o Munkaerő kapacítások o Beszerezhető alapanyag o stb Jövedelmezőséget és gazdaságosságot meghatározó információk o Közvetlen önköltségek o Fajlagos gépórák, alapanyagbeszerzési normák o Jövedelmezőségi sorrendek Részletes, a komplex üzleti terv részét képező eredménytervezést segítő elemzések • Költségtervezés: o Általános módszerek • Báziskorrekciókból kiindulva • Normákra, normatívákra alapozva • Null-bázisú költségtervezéssel o Ellenőrző módszerek • Fedezeti-költség számítás • Határköltség számítás • Flexibilis

(reagálási fokot alkalmazó) tervezés • Eredményterv o Tevékenységek értékesítésének fedezeti terve o Közvetett költségek terve o Egyéb bevételek és ráfordítások terve o Pénzügyi műveletek eredményterve o Renkívüli eredmény terve 12. Témakör Részletesen mutassa be az évközi eredményelemzés célját, módszereit és alapinformációit! Célja: A vezetés számára naprakész tájékoztatást nyújt a már elfogadott rendelések alapján váérható eredmény alakulásáról Alkalmazásának lépései: • A beérkezett megrendelések alapján a várható árbevétel és közvetlen költségek megállapíása • A beérkezett megrendelések kapacítás kihasználása és korlátozottan beszerezhető készletekre való hatásának megvizsgálása • A rendelkezésre álló erőforrások egyéb felhasználásáról való döntés A számvitel nyújtotta információk • A tényleges és a tervezett önköltség eltérésének okai • Az üzemek

tényleges és tervezett általános költségeinek eltérései • Időszakról időszakra összehasonlítható a közvetett költségek alakulása • A termékek árszínvonalának vizsgálatához nyújt segítséget 13. Témakör Ismertesse az utólagos nagyvonalú eredmény elemzés célját, módszereit és alapinformációit A viszonyítás történhet • Előző évekhez: Főleg külső felhasználás • Az eredménytervhez: Belső célra Az eredményelemzés feladata: Az eredményváltozást előidéző tényezőknek és előidéző okainak feltárása Az eredményváltozást befolyásoló tényezők • Árszínvonal változás • Volumenváltozás • Közvetlen önköltség változás • Összetétel változás • Közvetett költségek változása • Egyéb bevétel és ráfordítás változása • Pénzügyi műveletek eredményének változása • Rendkívüli eredmény változása Módszerei: • Fedezeti hányadot alkalmazó módszer • Valamely jellemző

erőforrás egységére jutó fedezeti összeg mutatót alkalmazó módszer, amely lehet o 1 nó-ra jutó fedezeti összeg o 1 gépórára jutaó fedezeti összeg o 100 Ft anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg 14. Témakör Ismertesse az eredményt befolyásoló tényezők hatásainak elemzése során elvégzandő feadatokat! Nagyvonalú eredmény elemzés 1. Árváltozás hatása ∑q p − ∑q p 1 1 1 ∑ 0 q1 p1 = ∑ q1 p 0 Ip További elemzés • Fő értékesítési relációk szerint o Belföldi piaci értékesítés  Kereslet-kínálat alakulása  Termék minősége  Piaci versenyhelyzet alakulása o Exportpiaci értékesítés  Export piaci kereslet-kínálat  Korszerűség, minőség belső tulajdonságok, csomagolás, forma, szállítási határidők a konkurencia termékeihez viszonyítva  Eladási és fizetési feltételek  Konkurencia árszínvonala • Árformák szerint o Szabad áron értékesíthető termékek o Hatósági

áras termékek • Árszerkezet szerint o Termelői árak o Felárak  Mennyiségi felár: Növekedése nem jelent feltétlenül eredményjavulást (nem biztos, hogy a felár fedezi a többletköltségeket  Minőségi felár: Fedezi-e a minőségjavítás miatti önköltség növekedést  Sürgősségi felár: Többletköltségeket fedezi-e o Engedmények: Általában hibákhoz kapcsolódnak, ezek feltárása a feladat o Nagy és kiskereskedelmi árrés Exportált termékek árszínvonala: • Önálló exportjog o Árkalkulálás relációk figyelése o Ártrendek összehasonlítása piacok szerint és a konkurencia árkalkulációjával o Világpiacitól eltérő árak okainak vizsgálata o Árszínvonal változás hatásainak elemzése • Külkereskedelmi vállalkozás saját számlás lebonyolítás: Szabadáras belföldi értékesítéshez hasonló • Bizományosi forma o Áralakulás értékelése, devizális árak figyelése o Árnyereség és limitárak

összehasonlítása o Tartósan magas árnyereség esetén a limitárak exportárakhoz való igazítása • Társulásos forma 2. Volumen változás hatása (∑ q p − ∑ q p )⋅ f 1 0 0 0 r0 fr = 0 ∑q ∑q f0 0 p0 0 3. Önköltség változás hatása − (∑ q ö − ∑ q ö ) 1 1 1 0 ∑q ö = ∑q p 1 0 1 0 ⋅ q 0 ö0 q0 p0 Önköltségcsökkentés • Aktív önköltségcsökkentő intézkedések o Közvetlen anyagköltség  Konstrukciós módosítás  Technológiai módosítás  Beszerzési források értékelés és olcsóbb források választása  Folyamatos anyagellátás biztosítása (mennyiség és minőség) megfelelő anyagtárolás és szállítás biztosítása  Megfelelő elszámolás biztosítása (hiányok csökkentése)  Műszaki szellemi kapacítás hasznosítása o Közvetlen bérköltség  Kostrukciós módosítás  Technológiai módosítás  Gyártásszervezési változtatások  Profilhibák

megszüntetésével a tömegszerüség fokozása  Ösztönző munkanormák és bérezési formák alkalmazása  Munkatermelékenységet fokozó intézkedések  Szakképzettség fokozása  Selejtet megelőző, csökkentő munkamódszerek, minőségellenörző módszerek alkalmazása o Gyártóeszközök, szerszámok  Korszerű, termelékeny szerszámok alkalmazása  Megfelelő karbantartás, felújítás o Üzemi költségek  Erőforrás kihasználás javítása  Szűk termelési keresztmetszetek megszüntetése  Üzemi profilok helyes kialakítása  Szervezéssel az állásidők csökkentése  Munkaerő vándorlás csökkentése  Felesleges létszám leépítése  Munkafegyelem javítása  Gazdaságos belső anyagmozgatás megvalósítása  Takarékosság  Racionális raktározási viszonyok kialakítása  Társasági tulajdon védelmének biztosítása  Tevékenységek összehangolása a vállalaton belül • Termelési

volumennövelés miatti viszonylagos önköltség csökkenés 4. Összetétel változás hatása ∑ q p ⋅ ( fr 1 0 sz − f r0 ) f rsz = ∑q f ∑q p 1 0 1 0 ∑q 1 f0 = ∑ q1 p 0 − ∑ q1ö0 Közvetett költségek változásának hatása • Az elemzés lépései: o Tervtől való abszolút eltérések megállapítása a lehetséges költségcsoportonkénti részletezésben o Az eltérés okai (szervezettől független és függő tényezők) o Javaslattétel • Közvetett értékesítési költségek: Értékesítési forgalomhoz viszonyítva, a lökésszerű hatások kiszűrésével • Igazgatási költségek: Irányítási szintenként, szakmai funkciónkként • Egyéb általános költségek: o Üzemi közvetett költségek: Költséghelyenként és azon belül költségcsoportonként. Az üzemtől független hatásokkal korrigált terv/bázis adatokhoz viszonyítunk o K + F költségek: Költségek szabályszerűsége, a kutatás állapota, sikerei o

Garanciális javítási költségek: Termékek, termékcsoportok szerint o Szociális, kulturális, stb. költségek Egyéb bevételek és ráfordítások változásának hatása • Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak: Nettó érték és az eladási ár összehasonlítása • Készletek értékvesztése és hiányai: Indokolt és indokolatlan hiányok, értékvesztés • Követelésekre elszámolt értékvesztések és azok visszaírásai: Adósók megbízhatóságáról, fizetési fegyelméről adhat képet • Céltartalék képzés: Az óvatosság és a teljesség elvének érvényesülése • Eredmény terhére fizettett adók, illetve kapott támogatások: Szabályszerüség és dinamika Pénzügyi műveletek eredménye változásának hatása • Kapott és fizetett kamatok • Pénzügyi befektetések sikerességének elemzése (Osztalék, árfolyam különbözet, értékvesztés) Rendkívüli eredmény változásának hatása • Nagyságrend és

számszerüsített haások alapján történő részletes vizsgálat 15. Témakör Ismertesse az eredmény elemzés ágazati sajátosságait! Kereskedelmi vállalkozások sajátosságai • Árréstömeg: Az értékesítési árbevétel ELÁBÉ-val csökkentett értéke, részei o Költségfedezeti rész o Nyereségfedezeti rész Árréstömeg • Árrés = ⋅ 100 Árbevétel Árréstömeg • Haszonkulcs = ⋅100 ELÁBÉ • Árrés elemzés (sz: árrésszint) o Árbevételváltozás árréstömegre gyakorolt hatása: sz0 ⋅ ∑ q1 p1 − sz0 ⋅ o o • • • ( ) (∑ q p ) Áruforgalom összetételének hatása: ∑ q p sz −sz ⋅ (∑ q p ) Árintézkedések árrésre gyakorolt hatása: sz ⋅ (∑ q p ) − ∑ q p sz 1 1 0 1 0 1 1 1 1 1 1 0 Árdifferenciálás o Időbeni árdifferenciálás o Vevőnkénti árdifferenciálás o Mennyiségi árdifferenciálás  Mennyiségi rabatt  Hűségrabatt  Forgalmi rabatt Kereskedelmi vállalatok költségei

o Forgalomba hozatal költségei  Kereskedelmi egységek működtetésével kapcsolatos költségek • Kereskedelmi egységekben foglalkoztatottak bérköltségei • Tárgyi eszközök écs leírása • Kereskedelmi egységek bérleti díja • Bérleti jog, mint vagyoni értékű jog écs-je • Üzemeltetési költségek • Raktár költségek  Termékekhez közvetlenül hozzárrendelhető költségek • Fizetett bizományosi díj • Ügynöki jutalék, közvetítői díj • Rakodási, szállítási költség, biztosítási díj  Közvetlenül nem hozzárendelhető költségek • Betétdíjjas göngyölegekkel kapcsolatos költségek • Közvetítői díj, ügynöki jutalék • Marketing költségek Külkereskedelmi vállalatok o Külkereskedelmi vállalkozás saját számlás lebonyolítás:  Saját számlás árrés  Közvetlen és közvetett költségek o Bizományosi forma  Bizományi díj  Limitár eredmény o Ügynöki tevékenység  Ügynöki

jutalék Mezőgazdasági tevékenység sajátosságai: • Mezőgazdasági önálló segédüzem o Traktorüzem o Tehergépkocsi üzem o Öntöző üzem o Kombájnüzem o Igatartás 0 0 • • o Szárítóüzem o Hűtőtároló o Kisvasút o Légi gépüzem o Szolgáltató üzem Költségei o Közvetlen anyagköltség o Elszámolt szolgáltatások értéke o Személyi jellegű ráfordítások o Értékcsökkenési leírás o Fenntartási költségek o Elszámolt segédüzemi költségek Haszonelemzés sajátosságai: o A termékek egy jelentős része továbbfeldolgozásra kerül o A számbavétel általában naturális mértékegységekben történik o Hozamösszetétel vizsgálata o A megtermelt eredmény számítása során feltételezzük a teljes termelt hozam értékesítését 16. Témakör Ismertesse a vállalkozáson belüli önelszámoló egységek kialakításának célját, elszámolási és ösztönzési lehetőségeit Célja: • • • • •

Gazdálkodás hatékonyságának növelése a belső tartalékok feltárásával és hasznosításával A szervezeti egységekkel szembeni elvárások és teljesítmények rögzítése Felelősségérzet fokozása Differenciált, teljesítmény alapú ösztönző rendszer kialakítása A környezet hatásainak szabályozása a vállalkozáson belül Önelszámoló egység ismérvei: • Felelős vezető irányítja • Tevékenysége jól körülhatárolható, elkülöníthető • Saját teljesítmények mérhetők • A feladatellátáshoz szükséges erőforrásokkal viszonylag önállóan gazdálkodik Önelszámoló egység lehet • Magasabb szintű önelszámoló egység: Önálló működés • Alacsonyabb szintű önelszámoló egység: Gyakori felsővezetői beleszólás, korlátozott döntési jog és hatáskör Gazdálkodás funkciói, amelyeket az önelszámoló egységnek el kell látni: • Tartalmi funkció: A gazdálkodás konkrét feladatainak tartalmi

körülhatárolása • Tervezési funkció: o Értékesítési, beszerzési, termelési és fejlesztési terv o Költség terv o Eredményterv o Hatékonyság és jövedelmezőség • Döntési (utalványozási) funkció o Alkalmazható belső érdekeltségi formák:  Elkülönített eredménycentrikus belső érdekeltség (profitcenter)  Költségcsökkentésre ösztönző beslő érdekeltségi rendszer (costcenter)  Beruházási központ típusú belső érdekeltség (investment center)  Mutató számokon alapuló belső érdekeltség o Belső elszámoló árak kialakítása:  Piaci típusú belső elszámoló ár  Kalkulált belső elszámoló ár • Elszámolási funkció • Elemzési, ellenőrzési funkció • Felelősségi és ösztönző rendszer funkció • Szervezési funkció 17. Témakör Ismertesse a számviteli beszámolók megbízhatóságának ellenőrzési feladatait és a felhasználható dokumentumokat! Ismertesse a mérleg eszközei és

forrásai ellenőrzésének feladatait és módszereit! Számviteli beszámolók kapcsán felmerülő ellenőrzési feladatok: • Előkészítő munkák ellenőrzése o Választott beszámolási forma és könyvelési rendszer helyességének ellenőrzése: A mutatók ellenőrzése o Számviteli politika ellenőrzése  Mérlegtételekhez kapcsolódó szabályozás ellenőrzése • A +Á aktívált értéke • K + F aktívált értéke • Értékpapír besorolás • Értékelési módok, eljárások • Eszköz minősítés • Amortizáció elszámolása • Értékvesztés elszámolása • Időbeli elhatárolások szabályozása • Céltartalék képzés szabályozása • Értékhelyesbítés • Visszaírások  „Lényeges” információk  Beszámoló elkészítésének napja  Mérlegfordulónap  Eredménykimutatáshoz kapcsolódó szabályozás ellenőrzése • Eredménykimutatás formája  Kiegészítő melléklet tartalma  Az elszámolások

szabályozottságának, szervezettségének ellenőrzése • Számlarend vizsgálata • Leltározási szabályzat átfogó ellenőrzése • Értékelési szabályzat ellenőrzése • Önköltségszámítási szabályzat ellenőrzése • Egyéb szabályzatok ellenőrzése o Bizonylati és irattárolási szabályzat o Sleljtezési szabályzat o Munkavédelmi szabályzat o Tűzrendészeti szabályzat o Vagyonvédelmi szabályzat o Stb. o Belső ellenőrzési rendszer értékelése o Leltárak és a leltározás ellenőrzése: Analitikus nyilvántartások ellenőrzése • Beszámoló elelnőrzése o Mérleg ellenőrzése o Eredménykimutatás ellenőrzés o Kiegészítő melléklet ellenőrzése o Üzleti jelentés ellenőrzése Mérleg ellenőrzési feladatok • Eszközök ellenőrzése o Immateriális javak ellenőrzése: Szúrópróba szerű ellenőrzés  Záró és nyitó tétel egyezősége  Apport nyilvántartásba vétel egyezősége a jóváhagyott értékkel 

Vásárolt eszközök nyilvántartásba vételének helyessége  Ide számolták-e el: • A + Á költségek aktíválása • K + F költségek aktíválása • Szellemi termékek, vagyoni értéki jogok, üzleti vagy cégérték, előlegek Értécsökkenési leírási korlátok • Üzleti vagy cégérték: 5 év vagy több • K + F, és A + Á aktívált értéke: 5 év vagy kevesebb o Tárgyi eszközök ellenőrzése: Szúrópróbaszerű vizsgálat (TF ÉCS és visszaírás tételes)  Záró és nyitó tétel egyezősége  Egyedi nyilvántartó lapok vezetése  Telekkönyvi nyilvántartások az ingatlanok esetében  Az üzembehelyezést alátámasztó okmányok  Az aktívált költségek (az összes meg van-e)  Elszámolt értékcsökkenés és maradványértékek vizsgálata  Selejtezés vizsgálata: hulladék érték, terven felüli écs  Visszaírások ellenőrzése  Leltárral való alátámasztás o Beruházások, felújítások: Indokolt

lehet a teljes, tételes ellenőrzés  Teljesítmények igazolása, számlák (saját beruházás esetén az elszámolt értékek vizsgálata)  A költségek elhatárolásának szabályszerüségi vizsgálata  Selejtezések o Befektetett pénzügyi eszközök: Tételes vizsgálat  Besorolás  Beszerzési értéken került-e a nyilvántartásba  Értékvesztés elszámolása és azok dokumentációja  Adott kölcsönöknél a szerződések és feltételek és azok betartása o Készletek: Szúrópróba szerű, mintavételes ellenőrzés, leltáreltérések tételesen  Leltár ellenőrzés  Értékelés, kiértékelés szabályszerüsége  Leltár eltérések elszámolása  Befejezettlen termelés, félkész és késztermékek közvetlen leltárfelvétellel kerültek-e leltározásra  Önköltségszámítás szabályszerűsége  Csökkent értékű készletek valós értéken vannak-e nyilvántartva  Kiadott eszközök megléte 

Nyilvántartási rendszer megfelelő-e  Leltár, analitikus és főkönyvi nyilvántartás egyezősége o Követelések: Szúrópróba szerű ellenőrzés (devizakövetelés és kilépett dolgozóval szembeni tartozások tételes)  Fordulónapi egyenleg egyeztetés  Követelések elismertek-e  Devizakövetelések értékelése  Árfolyamkülönbözetek elszámolása  Kétes követelésekre elszámt értékvesztés  Váltó követelések minősítése o Értékpapírok: Teljeskörű, tételes ellenőrzés  Állományváltozások  Törlesztő és kamatszelvények a kötvényeknél  Árfolyam különbözet elszámolása  Értékvesztés elszámolása  Egyeztetés a letéti kivonattal o Pénzeszközök:  Csekkek ellenőrzése  Pénztárrovancs közös jegyzőkönyve a fordulónapról  Bankszámlakivonattal való egyeztetés o Aktív időbeli elhatárolások: Tételes módszer  Jogcímenként való elkülönítés Források ellenőrzése o

Saját tőke ellenőrzése  Jegyzett tőke: Tételes ellenőrzés  Tőketartalék: Tételes ellenőrzés • Növekedés és csökkenés szabályszerüségi vizsgálata, jogcímek  • Eredménytartalék: Teljeskörű vizsgálat Lekötött tartalék: Tételes ellenőrzés • Átvezetés a tőketartalékból: o Nem forgalomképes eszközök o Fel nem osztható szövetkezeti vagyon értéke o Jogaszbály szerint átvezetendő összegek • Átvezetés az eredménytartalékból o Visszavásárolt saját részvény névértéke vagy visszavásárlási értéke (amelyik nagyobb) o Átalakuláskori vagyonfelértékelés értéke o Kétszeres könyvitelre való áttérés miatt fizetendő adó o A + Á még le nem írt értéke o K + F még le nem írt értéke o A nem realizált árfolyamveszteség elhatárolt és a rá képzett céltartalék különbségét o Tőketartalék átvezetési kötelezettség azon részét, amelyre a tőketartalék nem nyújt fedezetet o Nem

teljesített pótbefizetés értékét o Jogszabály szerinti összegek  Értékelési tartalék: Tételes ellenőrzés • Értékhelyesbítések és az értékelési tartalék egyezősége  Mérleg szerinti eredmény • Egyezés az eredménykimutatással Céltartalék: Teljeskörű ellenőrzés  Eleget tesznek-e a szbályozásnak  Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása és a megfelelő céltartalék képzés Kötelezettségek: Próba szerű ellenőrzés  Forintban kimutatott kötelezettségek • Szabályszerüségi vizsgálat • Kötelezettségek elismert összegben szerepelnek-e  Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek • Megfelelő devizaárfolyam használata • Árfolyamkülönbség megfelelő elszámolása • Számlák vizsgálata • Téves könyvelések strornózása megtörtént-e • Az elévült és megszűnt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek megszűntetése • Kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek elkülönítése Passzív időbeli elhatárolás: Teljeskörű, tételes vizsgálat  Jogcímenkénti elkülönítés   o o o Vizsgálandó dokumentumok • Mérleg • Számvitali politika • Leltár, analitikus és főkönyvi nyilvántartások • Főkönyvi kivonat • Egyéb dokumentumok, ellenőrzési jegyzőkönyvek, stb. 18. Témakör Mutassa be az eredménykimutatás egyes tételei ellenőrzésének lehetőségeit és a vizsgálandó dokumenumokat! Eredménykimutatással kapcsolatos ellenőrzési feladatok • Értékesítés nettó árbevétele o Teljesség és szabályszerüség o Exportnál a vevő székhelye valóban a Magyar Köztársaság államhatárán kívülre esik-e o A magyar határ és külföldi rendeltetési hely közötti szállítási, rakodási költséggel csökkenetették-e az export árbevételt o Az utólagos engedmények helyesbítő számlái o Megfelelő devizaárfolyam alkalmazása •

Egyéb bevételek: Szúrópróba szerű ellenőrzés o Megfelelő bevételeket számoltak-e el itt • Aktívált saját teljesítmények o Tárgyi eszközök, immateriális javak, áruvá átminősített saját termelésű készlet, értéknövelő munkák, tenyészállattá átminősített növendék állat, egyéb illetvfe rendkívüli ráfordításként elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények o Az STKÁV egyezése a záró és nyitó állomány különbségével • Anyagjellegű ráfordítások: o Szabályszerüségi ellenőrzés o Hulladékok elszámolása • Személyi jellegű ráfordítások: Próbaszerű, mintavételes és arányosításon alapuló vizsgálat o Szabályszerüségi vizsgálat o Bérköltség: Állományi foglalkoztatottak, és más jogviszonyban állók bére, jutalma, prémiuma, bérnek minősülő természetbeni juttatások,stb o Személyi jellegű egyéb kifizetések: Nem bérköltségként és nem vállalkozási

díjként kifizetett összegek, természetbeni juttatások • Értékcsökkenési leírás • Egyéb ráfordítások: o Megfelelő bevételeket számoltak-e el itt • Értékesítés közvetlen költsége o Előírásszerű elszámolás o Felsoztás ellenőrzése • Értékesítés közvetett költsége o Szabályszerüségi vizsgálat • Pénzügyi műveletek bevételei o Kapott kamat és osztalék o Lízingdíj kamattartalma o Diszkont értékpapír időarányos kamata o Deviza és valutakészletek árfolyamnyeresége o Fedezeti ügyletek nyeresége o Értékpapírértékesítés nyeresége o Opciós díj o Vásárolt követelés bekerülési értékét meghaladó pénzbevétel illtev ezek értékesítésének nyeresége • Pénzügyi műveletek ráfordításai o Fizetett kamat o Deviza és valutakészletek árfolyamvesztesége o Fedezeti ügyletek vesztesége o Értékpapírértékesítés vesztesége o Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és visszaírása o

Fizetett opciós díj o Vásárolt követelés behajthatatlannak minősítése miatt leírt összeg, illetve ezek értékesítésének vesztesége • Rendkívüli eredmény o Apport o Részsedés elenébeni eszközök o Visszavásárolt saját részvények bevonása • o Elengedett kötelezettségek o Tartozás átvállalás o Térítés nélküli eszközök o Visszafizetési kötelezettség nélkül, fejlesztési célra kapott támogatások o Véglegesen átvett, átadott pénzeszköz o Negatív üzleti vagy cégérték Társasági adóbefizetési kötelezettség: Szúrópróba szerű vizsgálat megfelelő sürűséggel o Az adózás előtti eredmény kiszámításának helyessége, szabályszerüsége o Az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételeket teljeskörüen és a törvény szellemében állapították-e meg o Osztalékfizetési korláok figyelembevétele Vizsgálandó dokumentumok • Eredménykimutatás • Számviteli politika • Főkönyvi

kivonat, illetve a főkönyvi nyilvántartás 19. Témakör Ismertesse a beszámoló kiegészítő mellékletének ellenőrzési feladatait! Kiegészítő melléklettel kapcsolatos ellenőrzés: Tételes ellenőrzés, tartalmi és a kötelező elemek meglétének ellenőrzése • Általános rész o Tevékenységi kör: Tömör és lényegre törő összefoglalás o Számviteli politika lényeges tartalma o Vagyon, pénzügyi és jövedelmi helyzetet bemutató mutatók o Kötelező kiegészítések:  Mutatószámok és értékelésük  Alkalmazott értékelési eljárások, értékcsökkenés elszámolása  Előző évekhez képest változott eljárások hatása  Feltárt jelentős összegű hibák hatásai • Specifikus rész o Mérleg kiegészítései  Bevételek aktív időbeli elhatárolása  Halasztott ráfordítások  Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása  Halasztott bevételek  Zálogjoggal vagy szomszédos jogokkal

terhelt kötelezettségek  Kapcsolt vállalkozással kapcsolatos tételek  A mérlegen kívüli pénzügyi kötelezettségek  A tárgyi eszköz és immateriális javakkal való gazdálkodás részlletes bemutatása  Befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések és értékpapírok értékvesztésével kapcsolatos változások o Eredménykimutatás kiegészítései  Cash Flow kimutatás  Saját tőke üzleti éven belüli változása  Részsedési viszonyban lévő vállalat részesdése a jegyzett tőkéből  Függő tételek  Opciós és swap ügyletek  Hátrasorolt kötelezettségek  Export értékesítés árbevétele piaconként, földrajzi területenként  Árbevétel tevékenységi bontásban, ha élesen eltérő tevékenységeket folytat  Export támogatás • Tájékoztató rész o A társasági adó alapjának korrekciós tételei o Leányvállalatok, közös vezetésű vállalatok és társult vállalkozásainak adatai

(név, székhely, saját tőke, jegyzett tőke, tartalékok, MSZE, birtokolt részsedés aránya) o Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások neve, székhelye o Tulajdonosok adatai (név, székhely, szavazati arány) ha legalább jelentős befolyással rendelkeznek o A tárgyévi létszám, bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések részletezése o Vezető tisztségviselők, az igazgatóság és a felügyelő bizottság javadalmazása o Az aláírni kötelezett személyek neve és székhelye o 20. Témakör Ismertesse az üzleti jelentés ellenőrzési feladatait! Az üzleti jelentés: Ellenőrizni kell, hogy az üzleti jelentés tartalma elégséges-e ahhoz, hogy harmadik személy a beszámoló más részeivel együtt világos képet kapjon a vállalkozás helyzetéről. A kötelező elemek meglétét és tartalmi ellenőrzést végezni. Kötelező tartalom: • Üzleti év zárása után bekövetkezett lényeges események • Társaság várható

fejlődése • K + F terület • Saját részvények megszerzésére vonatkozó adatok • A társaság fióktelepeinek bemutatása • Környezetvédelemnek a vállalkozás pénzügyi helyzetét meghatározó szerepét, ezzel kapcsolatos felelősségét • Környezetvédelmi fejlesztések • Környezetvédelmi eszközök tekintetében alkalmazott politika • Környezetvédelmi intézkedések állapoat Javasolt tartalmi elemek • A vállalkozás tevékenységének bemutatása, összegző értékelése • Piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulása • A felhasznált erőforrások alakulása • Minőség alakulása • Gépi kapacítások és azok kihasználtságának alakulása • Beruházási és befektetési döntések értékelése • Kutatás és fejlesztés értékelése • Információs és érdekeltségi rendszer • Vagyoni helyzet, tulajdonosi szerkezet • Pénzügyi-finanszírozási helyzetkép • A hatékonyság és jövedelmezőség alakulása • Tulajdonosi

kör válozásai • Jelentős kötelezettségek és kockázatok • Részsedési viszonyban lévő vállalkozások bemutatása, adatai