Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Gazdaságtörténet tételek, 2002

1 Gazdaságtörténet tételsor 1. TÉTEL HOGYAN ALAKULTAK KI AZ INDOEURÓPAI NÉPEK? Európa területén nem beszélhetünk ősnépekről. Az évszázadok során, népek bukkantak fel illetve tűntek el a történelem süllyesztőjében. A nagy népvándorlásoknak köszönhetően kerültek Európa területére a ma is itt élő népek ősei. Az indoeurópai nyelveket beszélő népek igen vegyes képet mutattak, vallásukban és kultúrájukban egyaránt. Megjelenésük az „öreg kontinensen” jelentősen átrendezte az addig megszokott hatalmi viszonyokat. A legjelentősebbek a Germánok, amelyeket két nagy részre oszthatunk: A Keleti-germánok A Gótok amelyeket szintén tovább bonthatunk: keleti és nyugati gótok. A Vizigótok kivételével nem voltak keresztények. A vonulásuk illetve menekülésük eredményeként jelentős károkat okoztak a Római birodalomban, amely előrevetítette a birodalom bukását is Megjelentek a Szászok, az angol-szászok akik a mai Anglia

területén telepedtek le. A Burgondok a mai Franciaország területét foglalták el. Észak-Olaszország és a Kárpátok egy részén a Longobárdok jelentek meg A mai Németország területére vonultak be az Allemanok Jelentős erőt képviseltek a Vandálok, akik Afrika északi részén telepedtek le Az Északi-germánok A Vikingek és a Normannok tartoznak ide, akik a jelentős hódításaikról lettek híresek. Sikeres rabló hadjáratokat vezettek, sőt a Normannok 1066-ban a mai Angliát is meghódították. A Dákok Európa szívében a Kárpát-medencében az Avarok éltek a Hunok kivonulásától a Magyarság megérkezéséig. Birodalmuk egészen az Ens folyóig terjedt Az indoeurópai népek megjelenése és letelepedése egész Európa akkori és későbbi történelmére jelentős hatást gyakorolt. Az általuk létrehozott birodalmak nemcsak a mindenkori hatalmi egyensúlyra voltak befolyással, hanem a kultúra, a művészetek és a vallás alakulására és

változásaira is. 2 2. TÉTEL MI VOLT AZ ÓKORI KULTÚRA FENNMARADÁSÁNAK ALAPJA? Miután az ember - a magasabb rendű szellemileg kialakulásának következtében - kiemelkedett az állatvilágból, az emberiség uralkodó faja lett. Az ókori időkben a különböző népek ismereteinek és műveltségének rohamos fejlődése, illetve a tudományok, a vallás, a művészet kialakulása. eredményezte az ókori kultúra fennmaradását Az emberiség műveltsége Keleten kezdődött. A keleti népek az elsők, akikről írott emlékek, feljegyzések maradtak ránk. A műveltség útja mind a mai napig Keletről halad Nyugat felé A legrégibb írott emlékek Kb. Kr e XVIII századból származó bronzra írt szövegek voltak A keletiek (kínaiak) értettek a föIdműveléshez. Ismerték a, selyemhernyó tenyésztést (kínai), selyemkészítést, porcelánkészítést, könyvnyomtatás művészetét. Leghamarabb ismerkedtek meg a betűvetés mesterségével (írásuk nem betű

írás, hanem fogalom írás, minden egyes szóra, külön fogalmi képet rajzoltak), papirusz .feltalálása, bekötött könyvek készítése Babilon – sumér kultúra Ezt a kultúrát a leginkább agyagtáblácskákon fennmaradt írásos emlékek őrizték meg számunkra. Ilyen pld. Hammurapi törvényoszlopa (Kb Kr e 2 évezred eleje), mely a magánéletet, társadalmi és gazdasági fejlődést és vallást is szabályozza E törvénykönyvnek köszönhetően már fejlett jogrendszerről beszélhetünk, amelyen belül a polgári jog emelkedett magas színvonalra. A büntetőjog a talio – elv (szemet szemért, fogat fogért) alapján állt. E kultúra kiterjedt kereskedelemmel, fejlett pénzrendszerrel (kereskedelmi hitel, zálogjog, váltó primitív farmája) rendelkezett. A sumérok ismerték a baktériumokat (betegségeket okoztak), csillagtérképet készítettek (3600 darab csillagot tudtak 5 ezer évvel ezelőtt azonosítani), ismerték a lencsét (teleszkóp,

nagyító), égetett téglák készítése, boltívek, épületek építése (pld. Zikkurat), bronz, acél, vas készítése, állatok háziasítása, ékírás Zsidó kultúra Földművelő- és pásztornép volt. (A babiloni műveltség hatása alatt állt) Ők találták fel Istent. Szigorúan szabályzott életvitelük miatt az írásban jelent meg alkotótevékenységük Biblia: a zsidó nép vándorlásáról és országának történetéről szól A benne szereplő történeti események pontosak. (A valóságról szól, csak más értelmezésben) Papi uralom (teokrácia) volt a zsidó államban hatalmon. Vagyis az egész zsidó államot minden részében a papság irányította. Aki nem tartotta be a törvényeket, azt megbüntették (pld megkövezték) Változást követő mozgalmak alakultak ki Pld: Jézus és tanításai (ha hite van valakinek, akkor nincs szükség papokra. Föníciai kultúra Sémita nép volt, akik kizárólag tengeri kereskedelemmel foglalkoztak

(hajósnép). Hajóikkal eljutottak Európa nyugati részeibe, pld: Angliába, ahonnan borostyánt hoztak, Afrika déli csúcsát is körülhajózták. A kiterjedt kereskedelem következtében hatalmas gazdagságra tettek szert Ahol kereskedelmi érdekeik megkívánták, ott telepeket (faktóriákat) hoznak létre (Karthago). Ők találták fel a bíborkészítés tudományát, írásuk a görög írás őse. 3 Egyiptomi kultúra Az írás korai megismerése emeli ki őket a korukban élő népek sorából. Kezdetben képírással (hieroglifákkal), majd ékírásos jellegű ,írással (hieratikus), végül pedig démotikus írással írtak Egyiptom anyagi kultúrájának irányát a Nílus szabályos évenkénti kiöntése határozta meg. Az iszap, amelyet hátrahagy a földművelés lehetőségét teremtette meg. pld csatornázás Évezredeken át Egyiptom volt az egész világ éléskamrája Fejlett kézművességgel rendelkeztek (bútorok, dísztárgyak készítése) Egyiptomi

kalendárium: az év július 19-én vette kezdetét és három egyenlő 4 hónapból álló szakra oszlott. Mindegyik hónap 30 napos volt (zavar, csúszás keletkezett az időszámításban) Az egyiptomi vallásnak 3 ősrétege van: halott kultusz, állattisztelet, fetisizmus. Halottaikat bebalzsamozták, mely eljáráshoz különböző növényeket, anyagokat használtak fel. Temetkezés: szikla sírokba és piramisokba. Ó-indiai kultúra jellemző sajátossága, hogy nagyot alkot a filozófiában, vallásban és irodalomban. Két hatalmas eposza van: MAHA-BHARATA és a RAMAYANA. Anyagi kultúrája viszont még a késői időkben sem éri el a többi keleti népek materiális kultúrájának fejlettségét. Görög kultúra Az emberiség fejlődésére rendkívüli hatást gyakorolt. A görögség egyéni és teljesen egységes kultúrája megmutatkozik a művészetben, a mindennapi életben, a természetben és a vallásban, illetve az isten és ember közötti kapcsolatban.

Politikai élet: görög városállamok (poliszok) alakulnak ki, melynek élén a patriarchális király áll. Ezt később felváltja (először Athénban) az arisztokrácia, majd a tyrannosok uralma, végül a demokrácia jut hatalomra. Irodalom: kb.Kr e IX század, eposzok végleges összeállítása (Homérosz) , líra kialakulása (Sappho, Anakreon), dráma, tragédia, komédia (Aischylos, Szophoklész, Euripidész) színházak, színjátszás létre jötte. Olimpiai játékok: négyévenként rendezik meg, ahová minden polisz elküldte kiküldötteit. Az olimpiai játékok a görög időszámításban is nagy szerepet játszanak. Görög kalendárium 8 éves számítás, mely 99 hónapból állt. (A tizenkét holdhónaphoz nyolcévenként még három hónapot hozzáadtak.) Vallás: egy és egységes. Jellemzője a szimbolizmus (a természeti jelenségeket emberi alakban fejezték ki. Pld: Gaia a föld istene, Uranos az ég, Poseidon a tenger istene) Mivel a vallásban nem jön

létre papi rend (mindenki tudós lehetett), kiválnak belőle a tudományok? i.eV század: Anaxagorász: a Hold a Nap fényét tükrözi vissza, i.eIII század: Arisztarkhosz: a Föld forog a Nap körül, i.eIV század: Hippokratész: a modern orvostudomány atyja, i.eI század: atomok felfedezése, számolótábla (golyócskákkal számoltak A görögség tudása Keletről származott és ezt a tudást szabadon ki tudta használni. 4 „A görögség csodája a gondolkozás szabadsága.” 5 3. TÉTEL MILYEN ÖRÖKSÉGRE ÉPÜLT EURÓPA SZELLEMISÉGE I. Európa benépesülése: Európa az utolsónak benépesült földrész. Ennek az az oka, hogy legnagyobb részét jég borította, Kr.e 4000-ig tartott az utolsó jégkorszak Ezt követően a mai Svájchoz hasonló éghajlat vált uralkodóvá, ami lehetővé tette a lakhatást az ember számára is. Európában nincs őslakosság, minden nép vándorolt. A betelepülők Afrika és Ázsia felől érkeztek Az Ázsia felől

érkezők hozzák magukkal a magasabb kultúrát, ők változtatják meg Európa képét. Az érkező indoeurópai népek rátelepedtek az itteni törzsekre, és ezek keveredéséből alakultak ki az európai népcsoportok kb. Kre3000-től - görög, - szláv, - kelták (ír, breton, skót, népek ősei), - latin népek, - trákok, - germánok (nyugati, keleti, északi germánok). Európa szellemiségének meghatározója: - görög kultúra, - keresztény kultúra (a zsidó kultúrára épül), - az arab birodalom tudománya és kultúraközvetítő szerepe. II. A görög kultúra: 1) Népcsoportok: A görög kultúra kialakulásában nagy szerepe volt a keleti hatásnak és az előnyös földrajzi helyzetüknek. A görög apró, könnyen hozzáférhető szigeteken éltek Kelet és Nyugat között befúródva az égei kultúrába és készen a keleti és készen a keleti kultúrhatások befogadására. Kr. e 2000-ig a görög szigeteket egy keleti származású nép, a pelaszg lakta

Rájuk telepedtek rá az achájok, akik átvették az egyiptomiból származtatható krétai kultúrát. Ennek a kornak az embere még teljesen a Kelet kultúrájának hatása alatt állt, még nem alakította ki a klasszikus görög műveltség sajátosságait. Azt a Kr e XII században letelepülő fajrokon hódító népek, a dórok honosították meg. A Kr. e X században megalakul Spárta, ami jelentős katonai erőt képviselt akkoriban A spártaiak feltehetőleg sémita eredetűek, ezt tűnik alátámasztani egy, a zsidókhoz írt levelűk: „ Mint tudjátok, mi is a ti népetek vagyunk” – kezdetű. 2) Klasszikus görög műveltség és kultúra: Nem létezett egységes görög állam, sőt a sok apró polisz (városállam, kb. 2000-3000 fő) gyakran egymás ellen harcolt, ám a kulturális fejlődés az élet minden vonalán egységes volt. A sok kis államot a nyelv és a vallás hozta egymással műveltségi közösségbe. 6 Kr. e VIII században kialakult a görög

nyelv, mint az indogermán nyelvcsalád egyik ága, ami létre hozta a hellén kultúrát. Bár minden területen más és más nyelvjárást beszéltek, a görög nyelv alapvetően egységes volt. Istenképük alapos makro, - és mikrokozmikus világismeretet tükröz. Az indogermánok természetimádása, az a szimbolizmus, ami a természeti jelenségeket emberi alakba fejezi ki, a görögöknél vált tökéletessé Mindez a mítoszaikban kristályosodik ki A mítosz naiv társadalmi tudatforma, ami a társadalom kezdeteire jellemző A társadalmi és természeti erők fantasztikus tükröződése, és ezek öntudatlan művészi feldolgozása a nép képzetében Bennük testet öltenek a „történelem előtti idők” embereinek a világ kialakulására, az ember eredetére vonatkozó színes elképzelései, de őrzik az egykor megtörtént valóságos ősi események, természeti katasztrófák emlékeit és folklorisztikus hagyományaikat is Mítoszaik antropomorfizálóak, az

embert tekintették minden dolgok mértékének A mítoszok összessége a mitológia A mitikus világképben együtt jelen vannak a tudományos, a művészi és a vallásos magatartás csírái, szétválásuk a fejlődés későbbi szakaszaiban egyenlőtlenül megy végbe. A tudás a görögöknél nem a papság privilégiuma volt, mivel nem létezett egységes papság. Megszületett a civil tudás, a vallásból kiváltak a tudományok, csodátlanították a vallást A filozófiában elterjedt az a nézet, miszerint a vallás nem más, mint a valós helyzetbe való beletörődés, ami úri találmány. Filozófusaik szabados merték használni a tudást és számos felfedezésre jutottak i.eV század: Anaxagorász: a Hold a Nap fényét tükrözi vissza, i.eIII század: Arisztarkhosz: a Föld forog a Nap körül, i.eIV század: Hippokratész: a modern orvostudomány atyja, i.eI század: atomok felfedezése, számolótábla (golyócskákkal számoltak) a 10-es számrendszer szerint.

III. A keresztény kultúra: 1) A zsidó kultúra: Az európai görög kultúra monoteizmusa (egyistenhite) a zsidó vallásban gyökerezik. A zsidó vallás a sémi és az elő-ázsiai vallások közé tartozik és az egyik világvallás is. A zsidók vallási és egyúttal etnikai közösséget alkotnak, hagyományos önértelmezésük szerint Ábrahám, Izsák és Jákob bibliai pátriárkák (ősatyák) leszármazottai. Vallástörténetileg a zsidóság kezdete a Kr. e 587-ben bekövetkezett júdai állam megszűnése, a bukását követő babiloni fogság és ennek folytatása az izraeli-zsidó történelem második fejlődési szakasza, amely továbbviszi az első fázis hagyományait. Ekkor alakul ki a teokrácia, a papi uralom: több mint 3000 törvénnyel igyekeztek szabályozni az élet minden területét Ezek a törvények nem követték a változó világot, ilyen értelemben Jézus színrelépésével az egész zsidó életet kérdőjelezte meg és a papság

létjogosultságát. „Hited által üdvözülsz!” 3) A keresztény Európa felé: A Kr. e 2000-1000-ig Ázsiából betelepedő indoeurópai népcsoportok egyike a germán Nem volt egységes népcsoport, de a keleti germán vizigótok és a nyugati germánok kivételével valamennyien pogányok voltak. E kivételt képező két népcsoport ariánus vallású volt (hitük sze- 7 rint Jézust nem ismerték el Isten fiaként, embernek tartották, aki isteni feladatot teljesített). Ezzel magyarázható az a tény is, hogy amikor a germánok kirabolták Rómát, nem döntötték meg a keresztény egyházat, hanem felhasználták a már kiépült szervezetet a saját hatalmuk fenntartására. Így Európa vallási egységének a megteremtéséhez a későbbi Német-Római Császárság birodalmi egysége is hozzájárult. A keresztény kultúra másik forrása a már említett zsidóság volt. Egy elmélet szerint Marseille környékén egy zsidó közösség élt, akiket a bibliai

Lázár térített át a keresztény hitre. Jézus halála után egy zsidó család menekült ide, magukat Krisztus leszármazottainak tartották. Az ott lévő zsidó közösség befogadta őket, a vezető családot tisztelték bennük több dinasztián keresztül. Később dinasztikus házasság révén egyesül a zsidó keresztények és az ariánus vallású vizigótok fejedelmi családja – megalakul a Meroving dinasztia. A merovingok I. Clodvig (482-511) uralkodása idején áttérnek a katolikus hitre (498) A döntésnek politikai háttere is volt, hisz a merovingok, mint a Kelet-Római Birodalom jogos örökösei biztosították erős államukat a többi, még mindig erős ariánus vallású germán királyokkal szemben. Így jöhetett létre a keresztény római antik kultúra és a germán hagyományok együttese, ami a Frank Birodalmat végül a VIII. században a Nyugat leghatalmasabb államává tette Bizánc mellett egyedül tudta feltartóztatni az iszlám

térnyerését Nagy Károly, a longobárdok királya a letűnt Római Birodalom fejújítására törekedett és ennek érdekében szövetséget kötött a római püspökkel is. A szövetség értelmében a püspök császárrá koronázta Nagy Károlyt, félreállítva az addigra már meggyengült merovingokat, cserébe Nagy Károly katolikus hitre térítette „egész Európát”. Kis Pipin idejében kialakul a pápaság intézménye is, a mindenkori római pápa hatásköre, hogy felkenje az uralkodókat a Német-Római Császárság területén (azt megelőzően öt egyenrangú püspökség létezett) A birodalmi egység mellett megvalósul a vallási egység is. A Német-Római Császárságban fokozatosan végbement a germán szokásrendszer és a római kultúra közeledése. Kr e 1000-re a területi elven és a társadalmi csoportba való tartozás szerinti egységes európai jogrendszer. Minden helyi közösség jogokat kapott, önigazgatási közösségekké váltak, ezzel

megteremtődtek a fejlett demokrácia alapjai Voltak privilegizált körzetek is (szabadkirályi városok), akik csak egy hűbérúrnak adóztak (királynak). A királyi bíróság fokozatosan testületté vált A városokban a comitas, a város közössége ítélkezett, a paraszti bíráskodás alapja pedig a hűbéri jog volt, amit a földesúr gyakorolhatott a föld fejében. A nemesi osztálynak mindenkor privilégiumai voltak. A különböző társadalmi rétegek különböző jogait bullákkal szabályozták. A törvények helyenként eltérőek voltak, de szellemük egész Európában azonos. IV Az Arab Birodalom közvetítő hatása: 714-ben Gebell Al Tarik átkelt a Gibraltári szoroson és elfoglalta Spanyolország nagy részét, 1100-ig fennálló kalifátust hoz létre. Magukkal hozták a letűnt görög kultúra emlékeit arabra lefordítva és az összes addigra összegyűlt tudásukat Európa mindent készen kapott, mindennek praktikus hasznát kereste: - ágyú

(Kínában már ismerték a puskaport), - damaszkuszi acélgyártás technikája, - papírkészítés tudománya (kínaiaktól rabolták el), - könyvborító 8etiópiából), - 800. Gyémánt Sutra (nyomtatásban), 8 - szextáns (tengeri hajózáshoz használatos, indiai eredetű eszköz), boltív építési technika, perzsaszőnyeg készítés technikája, algebra, alkohol lepárlás. 9 4. TÉTEL MI VOLT NAGY SÁNDOR URALKODÁSÁNAK MARADANDÓ HAGYATÉKA? Mikor Fülöp, Makedónia királya meghalt, fia Nagy Sándor még csak húsz éves volt. Arisztotelész nevelte A fiatal hadvezér 334-ben indította meg támadását a hatalmas Perzsa Birodalom ellen. Összemérte kardját magával a perzsa nagykirállyal Dareiosszal Ezután a föníciai kikötővárosok hódoltak meg előtte. A föníciai városokkal együtt kezébe került a földközi-tengeri perzsa flotta is Egyiptom felszabadítóként fogadta Sándort. Elfoglalta a Perzsa Birodalom főbb városait A hadvezér a

mérhetetlen arany és ezüst kincsből pénzt veretett, és kereskedelmi forgalomba hozta őket. A meghódított területeken városokat alapított, Alexandriának nevezte el 326-ban legyőzte a Porosz királyt, azonban amikor tovább akart vonulni serege megtagadta az engedelmességet, és visszafordulásra kényszeríttette. Sándort „Nagy”-nak nevezi a történelem. Terve az volt, hogy Európát és Ázsiát egyesítse, és ezzel megteremtse a maga világuralmát A perzsáknak a makedónokkal való teljes közigazgatási és katonai egyenlőségét akarta kidomborítani ; új vezető réteget akart teremteni a világbirodalom számára. Ennek az új birodalomnak Ázsia volt a súlypontja. Ettől függetlenül az egészet mégis a görög szellem hatotta át Görög lett a hivatalos nyelv. Az új úthálózat, az egységes érték, és valutarendszer elősegítette a kereskedelem fejlődését Nagy Sándor az Arab-félszigetet akarta meghódítani, azonban 323-ban meghalt.

Halálával szétesett a világbirodalom is Sándor győztes hadvezérei alapítottak államokat Ezek közül három nagyhatalom emelkedett ki: Makedónia, Ázsia és Egyiptom. Nagy Sándor hódításaitól a római hódításig terjedő időszakot a hellenizmus korának nevezzük. Ebben az időszakban nagy jelentőségű változások mentek végbe a világon, gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Gazdasági téren a legnagyobb változás az, hogy a hellenisztikus államok megalakulásával megoldódott a K.re IV század nagy problémája A gazdasági fejlődés áttörte a poliszgazdaságok szűk kereteit. A hódítás folyamán megszületett nagy kiterjedésű államok megfelelő keretet nyújtottak a görög rabszolgatartó ipari és mezőgazdasági nagyüzemi termelésnek, a nagyszabású árucsere forgalomnak A gazdasági élet súlypontja Görögországból a keleti területekre tevődik át A termelés szervezete tökéletesedik. Rendszeresen kezdik alkalmazni

a mesterséges talajjavítást, helyenként a vetésforgót, az öntözést, az állatnemesítést, egzotikus gyümölcsök meghonosítását. A kereskedelem behálózza az egész világot. A földközi-tengeri kereskedelem legfontosabb központja Alexandria lesz A kereskedelmi forgalom kiterjedését bizonyítja a külkereskedelmi szerződések és az állami egyedárúság, a monopólium megjelenése A termelésben bekövetkezett változások a társadalmi szervezetet is átalakították A rabszolgatartó nagyüzemi gazdálkodás előretörése elsősorban az iparban, de a mezőgazdaságban is visszaszorítja a kisárutermelő rétegeket, a kézműveseket, kiskereskedőket, parasztokat, a poliszrendszer gazdasági és társadalmi alapját. A hellenisztikus államok a magasan fejlett görög kultúrát összekapcsolták az ókori Kelet eredményeivel. A kulturális kiegyenlítődésnek az a folyamata, amelyen belül a görög volt a meghatá- 10 rozó elem, egy új minőségű

tudományt és kultúrát teremtett, amely a Földközi-tenger egész vidékén és az ókori Keleten is elterjedt. A korábbi egyetlen tudomány, a filozófia szaktudományokra szakadt, és létre hozta magának a világ első tudományos központját és intézményrendszerét. A hellenizmus az antik rabszolgatartó társadalom fejlődésének magasabb foka, amely Keleten is elterjeszti az árutermelést, a rabszolga-munkaerővel dolgozó nagyüzemet, a városi életet és kultúrát. 11 5. TÉTEL HOGYAN HATOTT AZ ARAB VILÁGBIRODALOM EURÓPÁRA? Tarik 711-ben megszállva a róla elnevezett sziklafalat, (Gibraltár, Dsebel-al Tarik, Tarik sziklája) legyőzi a nyugati gótok hadseregét és megdönti a mai Spanyolország területén fennállott birodalmukat. Kalifátust hoztak létre Spanyolországban. A VIII. és a XI század között a világ legnagyobb birodalma volt (Kína - Etiópia-India Spanyolország ) Kultúra bontakozott ki A világ összes tudását

összegyűjtötték és hozták magukkal Közvetítő szerepet töltöttek be A keresztény hitről a mohamedán hitre tértek át az emberek Az arab birodalom a kora középkorban gazdasági téren is felülmúlta Európát. Mezőgazdaság, ipar Az arabok sok helyen meghonosították az öntözéses gazdálkodást, nemcsak gátakkal és csatornákkal, hanem vízkiemelő kerekekkel is. Az indiaiaktól vették át és elterjesztették a cukornád, a szőlő a gyapot és a rizs termesztését. Vízi és szélmalmokat építettek Fejlett volt a fém, a textil- és a bőriparuk, mint ezt a damaszkuszi, majd toledói penge, az atlaszselyem, a moszuli selyem (muszlin), a damaszkuszi vászon (damaszt), a kordovai bőr (kodován) keresettsége bizonyítja. A kínaiaktól eltanulták a puskaporgyártást és a papírkészítést. Fejlett volt a kerámia és illatszeriparuk is Hajóikat a kínaiaktól átvett iránytűvel kormányozták Az araboknál bontakozott ki először a hitelélet is.

Tudományok Az arabokat a közel- és közép-keleti hódításaik olyan országokba sodorták, amelyekben jól ismerték a görög filozófia és tudományok eredményeit. Avicenna orvosi működése alatt felgyülemlett óriási tapasztalatait és kísérleteit Arisztotelész logikája szerint rendszerezte Az arabok a legnagyszerűbb tudományos eredményeiket, a matematika és a természettudományok területén érték el. A számjegyeket ma is arab számoknak nevezzük Az indiaiaktól sajátították el az egyenletmegoldást is. Az algebratudománynak nevet adtak Megalkották a trigonometriát és a gömbháromszögtant. A kémia is arab eredetű Megismerték a fémeket, sókat és megtanultak bánni a valódi kémiai reakciókkal is. Az arabok az utazási szenvedélyük miatt nagy gondot fordítottak a csillagászatra és a földrajzra. Nagy csillagvizsgálókban végezték rendszeres megfigyeléseiket Az arabok nagy gondot fordítottak a közművelődésre. Nagy hírnévre

tettek szert az arab főiskolák Sok európai tudós, aki később az európai egyetemek büszkesége lett, arab főiskolákon tanult Európa első egyetemeit Spanyolországban hozták létre. Az arab közművelődés szerves részét alkották a könyvtárak és a könyvmásoló, fordítóműhelyek. Az arab könyvtárak őrizték meg legteljesebben a görög és keleti tudományos irodalmat Az arab képzőművészetben az emberábrázolás tilalma miatt a festészet és a szobrászat háttérbe szorult. Növényi motívumokat és mértani formákat festettek, vagy véstek Az arab művészi tehetség az építészetben talált leginkább magára, híresek a mór stílusú épületeik A mór stílusú épüle- 12 teknek alig van olyan szerkezeti, vagy formaeleme, amelyet ne másoktól (hellenizmus, bizánci, román) kölcsönöztek volna. 13 6. HOGYAN ALAKULT KI AZ EURÓPAI JOGRENDSZER? Az együttélés elemi körülményeinek szabályozása ősi igény, amely kezdetekben a

szokásjog és a vallási tételek keretében jelent meg. Pl: a tízparancsolat A jogfejlődés jelentős kezdeti állomásait jelentették az európai államalakulatokban azok az események, amikor a szokásjogokat írásba foglalták. Az állami és jogi intézményekben, a magánjogban, az emberi jogokban, a vagyoni és családi viszonyokat rendező szabályokban kifejezésre jutó eszmékben mindig az adott történelmi kor viszonyai tükröződnek. Az európai jog megalapozásában kiemelkedő szerepet töltöttek be az ókori görög poliszok és a római birodalom. Athén különösen fontos intézkedések színtere a jogtörténet fejlődésének is: Drakón már i.e 621-ben írásba foglalta a törvényeket - Szolón i.e 594-ben olyan államrendet tartott helyesnek, ahol az emberek szabadok, függetlenek, ahol az egyének joga, sőt kötelessége, hogy a közösségre hasson, de felelős is a tetteiért és szavaiért, s nem akarja kivonni magát az egész közösséget

érintő feladatok, terhek vállalása alól sem, ahol tehát egyén és közösség viszonya kölcsönös. Ez a felfogás azóta alapelve minden demokratikus közösségnek - Kleisztenész reformjai betetőzték a Szolónnal kezdődő fejlődést. Megvalósult a démosz uralma, a demokrácia. A hatalom birtokosa a népgyűlés lett, amelynek minden teljes jogú athéni polgár tagja volt. Ez hozta a törvényeket, választotta (később sorsolta ) a tisztviselőket. Az athéni nép tehát önmagát kormányozta A népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok előkészítését és az elfogadott népgyűlési határozatok végrehajtását az ötszázak tanácsa intézte. Az ókori görögöknél az állam és a jog problémáival való foglalkozás tudományos igényűvé vált. Ilyen jellegű kérdésekkel több görög filozófus is foglalkozott, akik közül kiemelkedett Platón ( i.e 427-347 ) és Arisztotelész ( ie 384-322 ) A fejlődő római birodalomban már önálló

jogtudomány kialakulásáról lehet szólni. A római jogfejlődés kezdeteit is a szokásjogok írásba foglalása jelentette, azaz a tizenkét táblás törvények megalkotása ( i.e 451-450 ) Róma köztársasági korszakában ( i.e IV-I század ) a népgyűléseken alkotott törvények, a császárkor idején ( ie I-II század ) a szenátus határozatai, végül a császárság későbbi szakaszában ( i.e III-V század ) a császári rendeletek képezték a római jog írásos forrásait Az újabb korok jogfejlődése főleg a római magánjognak, a vagyoni és családi viszonyokat rendező szabályoknak volt jelentős hatása. A rend és a nyugalom helyreállítását fő feladatának tekintő Augustus császár ( i.e 31-isz14 ) jogi reformjai, erkölcsi és családvédelmi törvényei, majd a VI. századi Justiánus-féle törvények különösen meghatározó forrásaivá váltak a későbbi korok európai jogfejlődésének. 14 A hűbériség korában az államra és a

jogra vonatkozó ismereteket is a teológia keretében fejtették ki. A korábbi jogi munkákhoz – főként a Justiánus-féle törvények tanulmányozásához dogmatikus magyarázatokat fűztek Az emberi jogokkal a felvilágosodás atyjai is foglalkoztak. A felvilágosodás legnagyobb angol alakja Locke volt. Azt hirdette, hogy az ember természeti jogait önkéntes szerződésben átruházza az államra, de joga van ezt a szerződést fölbontani, ha a hatalom az egyéni szabadságot és a ( polgári ) tulajdont megsérti. Locke tökéletes államformának az angol alkotmányos monarchiát tekintette. Montesquieu ( 1689-1755 ) A törvények szelleme művében ( 1748 ) fogalmazta meg az emberi szabadságról szóló gondolatát. A francia felvilágosodás gondolkodói egyetemes megoldásokat kerestek az egész emberiség számára. Jean-Jacques Rousseau ( 1712-1778 ) a radikális kispolgárság szószólója volt Államelméletének lényege a nép legfőbb hatalmának, a

népfelségnek az elve Gondolatmenetéből következik, hogy a társadalmi szerződést fel kell bontani, ha azt a hatalom birtokosa megszegi Az angol Jognyilatkozat ( 1689 ) elvei alapján a XVIII. században Angliában kifejlődött az alkotmányos monarchia rendszere A törvényeket a választott parlament hozta Párizsban 1789-ben kihirdették az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. A kiváltságok azonnali eltörlésének követelményét a liberális nemesek értették meg először. Napóleon Bonaparte ( 1799-1815 ) újjáalkotta az állami intézményrendszert, központosította az államhatalmat. Uralmának egyik legkiemelkedőbb alkotása, a polgári törvénykönyv, Code Napóleon, amely az egész világon a polgári jogalkotás mintaképe lett Ez volt az európai jogrendszer kialakulásának menete. 15 7. TÉTEL MI VOLT A SZEREPE BIZÁNCNAK ÉS A KERESZTES HADJÁRATOKNAK EURÓPA FEJLŐDÉSÉBEN I. Bizánc 1. Kialakulása, jellemzése: Nagy Konstantin császár

330-ban végérvényesen áthelyezi a szákhelyét Bizáncba. A nyugati birodalmi rész evvel egyre többet veszít a jelentőségéből, a római politikát ettől kezdve a birodalom bukásáig végérvényesen keletről irányítják. 395-ben a Római Birodalom két részre szakad: míg a Keletrómai Birodalom hosszú időn át szilárdan megáll a talpán, addig a Nyugatrómai Birodalom nem képes elviselni a népvándorlás következményeit, összeroppan. A Bizánci Birodalom részei: Balkán, Kis-Ázsia, Szíria, Egyiptom. Fővárosa: Konstantinápoly (Nagy Konstantin után). A civilizációt és a hatalmi gépezetet a keleti birodalom Rómától örökölte. Ez volt Európa leggazdagabb és legszervezettebb állama a középkorban Hagyományos értelemben itt nem is beszélhetünk középkorról Hatalmának fénykora Justicianus császár uralmának idejére tehető (527-565) Halála után fokozatosan kialakult a bizánci hűbéri társadalom. Merev, konzervatív hivatalnoki

uralom keletkezik, a régi hagyományokhoz való ragaszkodás jellemzi. A Bizánci Birodalom jelentette az egyedüli védőbástyát az oszmán-török terjeszkedésének a megfékezésére, amiben az 1453-as elestéig sikeresen helytállt. Bukása hosszú ideje előrelátható volt. A neve azóta Isztambul 2. Művészete: Itt, Ázsia határán, erős keleti hatások alatt új arculatú kultúra jött létre az előzőből, ami a nyugat számára sok mindenben példaképül szolgált a XII.-XIV századig A művészet autokratikus módon az uralkodó császár szolgálatában állt, aki önmagát Krisztus földi helytartójának nevezett, egyszemélyben a birodalom és az egyház feje. Bizáncban tovább virágzott az antik görög irodalom minden műfaja, úgy a költészet, a történetírás, a kalandos regény és a tudományos irodalom Itt készültek az első lexikonok. Történelmi műveik a magyarok korabeli történelmének is értékes forrásai. Az építészet alapvető

feladatának tekinti a templom- és kolostorépítést (Hagia Sophia) A bazilika eredetileg a pogány börze épülete volt, amit az új államvallás átvett óriási térszükségleteinek kielégítésére. Épületekben alkalmazták a mozaik technikát és az ikonfestészetet 3. Vallási viszonyok: A nyugati és a keleti vallási viszonyok eltérő irányba fejlődtek. A keleti keresztények meg voltak győződve arról, hogy hitben és életmódban egyaránt ők őrzik az ókeresztény örökséget, saját elnevezésük szerint (ortho-dox): a kelet mindent magába foglaló igazhitű egyházai. Az ortodoxia magában foglalja mindazokat a keleti egyházakat, amelyeknek 1054-től nincs közösségük a római katolikus egyházzal. Minden ortodox egyház független, rendszerint az egyes országok anyanyelvét használja liturgikus nyelvként, a tanok és a kultusz terén azonban azonosak: bizánci szertartásuk van Nem fogadják el a cölibátust (papi nőtlenség) és nem tesznek

különbséget a kereszt- 16 ség felvétele és a hitvallás között. Ma a legtöbb ortodox a volt Szovjetunió területén él, a második legnagyobb ortodox egyház a román, majd őket követik a görög ortodoxok. II. Keresztes hadjáratok 1. Előzmények, érdekek: Európában a IX.-X században gyengül a pápaság intézménye, nő viszont az uralkodó egyházfő szerepe, akinek a világ földi uralmának felosztásába is beleszólási joga van. Az ő szolgálatában formálódik a kor legjelentősebb társadalmi osztálya, és egyben a legjelentősebb hatalmi faktor is a lovasság. A mindenkori egyház a hatalmának a restaurációjára törekszik II Orbán pápa felismeri annak a jelentőségét, hogy a lovagi társadalmat egy cél érdekében lehetne egyesíteni, mégpedig az egyház fennhatósága alatt. Tervébe illeszkedik Alexiosz görög katolikus pápa ajánlata is, aki egy szeldzsu-török támadástól tartva kapcsolatba lépett II. Orbánnal, és felkérte,

intézzen egy hadjáratot az iszlám terjedésének a megfékezésére. A siker fejében felajánlotta a két egyház újbóli unióját. Így 1095-ben a Clemonti Zsinaton II Orbán pápa meghirdette a keresztes hadjáratot a Szent Föld, Jeruzsálem felszabadítására, ami akkorra muzulmán kézre került. Jeruzsálem a keresztény hitvallásban az utolsó ítélet színhelye, a muzulmánok szerint itt ment mennybe Mohamed lelke. A háború közvetlen indítékai a résztvevő csoportok érdekei szerint változtak: a) A bizánciak remélték, hogy a keresztesek fegyelmezett segédcsapatokat adnak, s az általuk elfoglalt pogánynak nevezett területek természetesen visszakerülnek Bizánchoz. b) A nyugati lovagokat elsősorban a megszerezhető birtok és a zsákmány vonzották, nomeg a harc, amire otthon a folyamatosan kihirdetett fegyvernyugvás miatt egyre kevesebb lehetőség kínálkozott. c) Az itáliai kereskedő városok, főként Velence azt várták, hogy a hadjáratok

megtörik Bizánc hegemóniáját a tengeri kereskedelemben, másrészt tetemes haszonra számítottak a hadak ellátásából és szállításából. d) A parasztok tömegei előtt az önálló birtokhoz jutás lehetősége lebegett. Az azonban tagadhatatlan, hogy a vallásos érzület is sokat nyomott a latban 2. Nyugat és Kelet kultúrájának találkozása: A keresztes lovagok Kelet felé haladtukban olyan kultúrákkal ismerkedtek meg, amelyek teljesen mások voltak, mint a hazaiak. Áhítattal álltak a hatalmas bizánci kultúra előtt, amely mentes maradt azoktól az idegen befolyásoktól, mint a népvándorlás, amelyek a nyugati világ képét teljesen átformálták. A bizánci diplomácia egymás ellen játszotta ki a népvándorlás népeit, legyőzette az egyiket a másikkal, vagy a Balkán félszigeten telepítette meg. A IV. Keresztes hadjárat alkalmával a keresztes lovagok kifosztották Bizáncot is, és kihasználva a belső harcokat trónra juttatták a saját

jelöltjüket, és létre hozt ák a Latin Császárságot 1204-1261. Paleilogosz Mihály bizánci császár trónra lépését követően kiűzte a keresztes lovagokat Konstantinápolyból. 3. A hadjáratok hatása Európában: Döntően megváltoztak a korabeli európai ember szokásai, világképe és a világ határairól alkotott elképzelése. Lezárult az un „sötét középkor” Hispánia és Németország területileg gyarapodott. ezeken a területeken keresztül beszivárgott az antik kultúra Európába. A keleti tengereken a bizánci hatalom helyét átvette a velencei és a genovai hegemónia. 17 Nem jött létre a görög-keleti és a római egyház egysége, sőt tovább mélyültek az ellentétek, de Nyugat-Európában megerősödött az egyház politikai befolyása. A két évszázad alatt világpolitikai tényezővé vált Anglia és Franciaország. 18 8. TÉTEL MI VOLT AZ EGYHÁZ SZEREPE AZ EGYSÉGES EURÓPA FENNMARADÁSÁBAN? A középkori nyugati

egyház története egyben az európai társadalom története is. Az egyház azonos volt a szervezett társadalom egészével, tágabb értelemben ez jellemzi az európai történelmet is a IV. századtól a XVIII századig Az egyház, hatalmának kiszélesítését a kereszténység elterjedésével érte el. Ennek kézzel fogható eszköze a keresztség, amely társadalmi szempontból „szerződéses viszony” létesül a gyermek és az egyház között, amelyből nem lehetett kilépni. Az egyház, egy állam teljes apparátusával rendelkezett: voltak törvényei, törvényszékei, adói és adószedői, hatalma, közigazgatási gépezete, élet és halál ura volt a keresztény világ polgárai, külső és belső ellenségei fölött. A Nyugat-római birodalom bukása után a rabszolgatartó nagyüzemek helyét kis, különféle függőségben élő parasztgazdaságok foglalták el. Az összeroppant birodalom helyén számos „barbár” állam keletkezett, amelyek fokozatosan

feudális államokká alakultak a hódítók és a római lakosság összeolvadásával. A középkor kezdetén elég nagy zűrzavar uralkodott a görög és a latin egyházak között A Pápa, a latin egyház szerepének megerősítése érdekében egyezséget kötött Nagy Károllyal a frank birodalom első emberével és császárrá koronázta, a felújított nyugati császárság fejében a kereszténység elterjesztését kérte (ha kell akkor erőszakkal is). A római szent birodalom két kiemelkedő hatalmassága a pápaság és a császárság A császár az egész egyház védője, és egyben elsőbbség illeti a többi keresztény fejedelemmel szemben, amíg a pápa a lelki hatalmat gyakorolja, és az ő joga a császár koronázás. Ily módon az egész nyugat egy nagy keresztény közösséget alkotott. A feudalizmus időszakában az állam és az egyház oly mértékben egymásra voltak utalva, hogy összefonódásuk elkerülhetetlen volt Az államnak szüksége volt az

egyházra, mint a hatalom igazolójára, a hűbéri rend eszmei támaszára, de az egyház sem nélkülözhette az állam fegyveres erejét és hatalmát, amellyel védelmet nyújtott az egyház birtokainak és a papságnak, valamint a kereszténység elterjesztését is elősegítette. A kereszténység a feudalizmus viszonyainak megszilárdítására több szempontból is alkalmasnak bizonyult. Mint egyetemes, mindenki számára megváltást ígérő vallás alkalmas volt arra, hogy a széttagolt feudális világot valamilyen egységbe foglalja. Hierarchikus szervezete és dogmája az emberek földi egyenlőtlenségének a természetes voltát, isteni eredetét szentesítette. Kolostori birtokok, a lovagi és földesúri birtokok elhanyagoltságával szemben korszerűek és termékenyek voltak. Szilárd alapot biztosított a feudalizmus gyakran anarchiába torkoló világában Ugyanakkor a kolostorok a szellemi kultúra hordozói voltak, fenntartották és közvetítették az antik

örökséget, gazdagítva azt a keresztény tanítás elképzeléseivel Az egyházat a frank birodalmon belüli viszályok nem gyengítették. A birodalom két részre szakadása, valamint további országok kiválása során az egyház megőrizte vezető szerepét a társadalomban és a politikában Az egyház a püspökségek révén tudott az éppen uralmon lévő királlyal olyan döntéseket, törvényeket létrehozni, ami elősegítette az együttműködést és a hatalom megtartását. A középkori Európában csaknem teljes egészében elterjedt a kereszténység, és vele az egyház befolyásoló ereje is. Az éppen uralmon lévő király kereste az egyház kegyét, mert csak így tudta a hatalmát megszilárdítani a püspökségeken keresztül a hívőkig. Volt amikor két szemben álló ország (Anglia és Franciaország) királyai fordultak az pápához a béke megkötése érdekében, így Európa kialakulásában az egyház szerepe nélkülözhetetlen volt, mivel a

keresztény országok ki- 19 rályai, uralkodói csak az egyház társadalmi szervezeteivel tudták a hatalmukat kialakítani, működtetni, valamint a népet a hiten keresztül befolyásolni. 20 9. TÉTEL MILYEN HATÁSAI VOLTAK A PROTESTANTIZMUSNAK ÉS A FELVILÁGOSODÁSNAK A SZELLEMI ÉS GAZDASÁGI ÉLET FEJLŐDÉSÉRE? I. Protestantizmus: 1. Előzményei: A pápaság, és vele a katolicizmus a XIV.-XV században mély válságokat élt át Ez az időszak kultúrtörténetileg a reneszánsz idejére tehető, amikor újra a földi, az emberi értékre helyeződik a hangsúly, és megjelenik az igény a katolikus egyház hitéletének a megújítására is. Az egyház ugyanis erkölcsi válságban volt. A reneszánsz pápák (Borgia pápák) udvarában ugyanis virágzott a szimónia (egyházi javakkal való nyerészkedés) és a nepotizmus (rokonok és családtagok irányába megnyilvánuló protekcionizmus). A pápaság azonban képtelen volt a zsinati mozgalmakban

gyökerező belső megújulásra Az előreformátorokat (Husz János, Savonazola Jeromos) eretnekeknek nyilvánították, és száműzetésre, vagy máglya halálra ítélték 2. A protestantizmus és kibontakozása: a) A protestantizmus a XVI. században jelentkező szellemi és vallásmegújító irányzat Hivatalos kezdetét 1517. október 31-től számítjuk, amikor Luther Márton kifüggeszti a 95 tételből álló írását, ami még nem tartalmazott átfogó támadást a katolikus egyház ellen, de leszögezte a reformáció alapjait: „Solus Christus” = egyedül Krisztus, elvetette a szentek és Szűz Mária közvetítő szerepét, ezzel a tiszteletüket is, „Sola Fide” = egyedül a hit, az üdvösség elérésében a hit a mérvadó és Isten kegyelme, nem a jócselekedeteink, „ Sola Scriptura” = egyedül az írás, az Isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása a Biblia, nincs szükség közvetítő papokra. b) A reformáció irányzatai: A vallási és a politikai

igények összefonódása miatt a kezdetben egységesnek tűnő mozgalom hamarosan különböző irányzatokra bomlott. Ezeket az irányzatokat viszik tovább a mai protestáns egyházak: Evangélikusok: Luther-i irányvonal, Reformátusok: Kálvin János-i irányvonal predesztináció: Isten az emberről már a születése pillanatában tudja, hogy üdvözül-e, vagy elkárhozik, antik zsarnokölési elmélet felelevenítése: ha az uralkodó jogsértéseket követ el (zsarnokoskodik) a néppel szemben, eljátssza a belé vetett bizalmat, tisztségétől megfosztható. Unitáriusok: tagadják a szentháromságot, mára már csak Erdélyben vannak. Anabaptisták: csak felnőtt korukban keresztelkednek meg, szabadon döntenek a keresztségről. 21 1529-ben a Speyer-i Birodalmi gyűlésen a katolikus fejedelmek kimondták a lutheri tanok terjesztésének tilalmát. A reformáció hívei tiltakoztak (protestáltak) a határozat ellen, innen ered összefoglaló nevük: PROTESTÁNSOK.

3. A reformáció következményei: a) Kulturális hatása: A Sola scriptura elv nyomán kiterjedt a műveltség. A biblia fordítások nyomán mindenkihez eljuthatott a szentírás 1590-ben Vizsolyban Károlyi Gáspár is lefordítja magyarra a Bibliát Guttemberg találmánya, a könyvnyomtatás lehetővé tette a meg növekedett könyv igény kielégítését. A nyomdák a Bibliák és a hitvitázó irodalmon kívül tudományos munkákat, tankönyveket, történeti műveket, de tanulságos és szórakoztató történeteket is kibocsátottak. Hogy a tömeges könyvkiadásnak piaca is legyen, kiterjesztették az iskolai oktatást. A reformáció gyarapította az alsó- és középfokú oktatási intézmények számát, valamint létrejöttek az első protestáns egyetemek. b) Ellenreformáció: A katolikus egyház belső megújítást és reformáció elleni küzdelmet hirdetett. Az 1545-ös Tridenti zsinaton meghirdetett vallási és erkölcsi megújulás mellett létrejött az

inkvizíció szerve (politikai-rendőri intézmény az eretnekség üldözésére) és a Jezsuita Rend Loyolai Ignác vezetésével, aminek célja a hittérítés volt a protestánsok és a meghódított területek pogányai között. Ennek szolgálatában állt a barokk is. c) Gazdasági hatása: A protestáns ember a munkát helyezi az élet középpontjába, nem ítéli el a vagyonszerzést, a gyarapodást. Ez a magatartás vízválasztóként jelentkezik az európai kultúrában A gazdasági központok a régi katolikus országokból lassan áttevődött a protestáns nyugat-európai országokba, Hollandia, Anglia, Németország kerül a gazdaság élére, itt indul el a modernizáció II. Felvilágosodás 1). Eszmerendszere: A felvilágosodás a XVIII. század elején kibontakozó művelődéstörténeti korszak és eszmerendszere, ami fellép a feudalizmus ellen és a gazdasági hatalmat megszerző polgárság politikai hatalomra jutását készíti elő Hívei fel akarják

fedezni az észszerű társadalmi berendezkedés alapelveit, támadtak minden féle zsarnokságot és az egyház skolasztikáját Soraikban akadt néhány ateista gondolkodó is, de általában deista világnézetűek voltak Azt vallották, hogy Isten megteremtette a világot, de aztán nem avatkozik bele a sorsába Optimistán azt képzelték, hogy az emberek a felvilágosítással, a neveléssel megváltoztathatók és ezáltal a társadalom is megreformálható. Gazdaságfelfogásukra a liberalizmus jellemző, amely szabad ipart és kereskedelmet követelt. A kor vezető alakjai valamennyien az antik kultúra rajongói voltak. A művészetben merev szabályokat alkottak, rendszerezésre és összefoglalásra törekedtek az élet minden területén (Francia 22 Enciklopédia megjelentetése). Legjelentősebb ismeretelméleti tételük a racionalizmus volt, ami az emberi ész tekintélyét, mindenhatóságát hirdette. „Cogito ergo sum” = „Gondolkodom, tehát vagyok”. 2)

Híresebb képviselői: - Pascal, matematikus, Voltaire, Rousseau, francia filozófusok, Hegel, Kant, német filozófusok, Montesqueu, jogtudós. 3) A felvilágosodás hatása, következményei: Szabad versenyes kapitalizmus kialakulása ↓ Gazdasági és társadalmi differenciálódás ↓ Ateizmus, materializmus elterjedése Nőtt a különböző tudományok és találmányok száma is ↓ Nincs rájuk átfogó elmélet, ∅ áttekinthető a világ, nincs ami magyarázatot adjon az emberek helyzetére. ↓ Atomizálódás, elmagányosodás ↓ Az emberek mindenre fogékonyak, ami rendszert alkot, így a szélsőséges ideológiákra is (kommunizmus ,Marxizmus, antiszemitizmus). 23 10. T ÉTEL MILYEN GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK INDÍTOTTÁK EL EURÓPÁT A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI MODERNIZÁCIÓ ÚTJÁN - földrajzi felfedezések, világkereskedelem (gazdasági változás), polgári forradalmak (társadalmi változás, a polgárságé a politikai vezetés), pari forradalom

(gazdasági modernizáció), társadalmi változások (társadalmi modernizáció), XV. ,XVI századi felfedezések: 1492 Amerika felfedezése, 1498 Indiába vezető tengeri út A felfedezések gazdasági következményei: világkereskedelem kialakulása, manufaktúrák megjelenése az iparban, polgárság megerősödése. Polgári forradalom Angliában (1689): a polgárság ragadja magához a hatalmat. 1689 Jognyilatkozat: Angliában kifejlődött az alkotmányos monarchia, a hatalom megszilárdulása kedvezett a gazdaság fölvirágzásának, lehetővé vált a gazdaság tőkés átalakulása, a feudális tulajdon mellett megjelent a tőkés tulajdon. A polgárság érdekeltsége a gazdaság fejlesztésében, ez az ipari forradalom (a XVIII. századtól napjainkig). Az ipari forradalom jellemzői: textilipar, nehézipar, közlekedés fejlődése, textilipar: fonó szövőgép, nehézipar: James Watt gőzgép (1769), bányászat, kohászat fejlődése, közlekedés: Robert Fullton

(1807) gőzhajó, George Stephenson (1825) gőzmozdony, szerszámgépek kialakulása, szabványosítás, tömegtermelés. Az ipari forradalom következménye: demográfiai robbanás – javuló életkörülmények, csökkenő gyermek halandóság, - új társadalmi osztály kialakulása – munkásosztály (új ellentét a társadalmon belül, tőkés, munkás ellentét) ellentétek: géprongálás, munkásviszonyok javítása (chartizmus), munkaidő csökkentés (16-ról, 14-re), - új ideológiák megjelenése, Marx-Engels: Kommunista kiáltvány (1848), - urbanizáció (a városba, az iparhoz közel). 24 11. TÉTEL MI A MERKANTILIZMUS? XIV. Lajos (1643-1715) francia király szakminisztere, Colbert dolgozta ki azt a gazdaságpolitikát, amelyet merkantilizmusnak nevezünk A merkantilisták arra törekedtek, hogy a nemesfémet az országba vonzzák, kiáramlását pedig megakadályozzák. Franciaországban ugyanis ekkor még nincs bank- és hitelrendszer, mint Hollandiában

és a gazdaság vérkeringésének fenntartásában nélkülözhetetlen a nemesfémből nyert pénz. Colbert a külföldi árukat védővámokkal tartotta távol, a hazai ipart kölcsönökkel támogatta. Vállalkozókat és szakmunkásokat csábított az országba, akiktől féltve őrzött gyártási titkokat tudtak meg. A merkantilista politika a középkori városi keretből kilépve az egységes nemzetgazdaság kialakítása felé tette meg az első lépéseket. Ez kedvezett a polgárság erősödésének is 25 12. TÉTEL HOGYAN HATOTT A MEZŐGAZDASÁGI FORRADALOM”A GAZDASÁGI GONDOLKODÁSRA? A változások nem csupán ipariak voltak, hanem társadalmiak és szellemiek is. Továbbá kereskedelmiek, pénzügyiek, mezőgazdaságiak, sőt politikaiak A „forradalom” szó a változás hirtelenségére utal, amely azonban nem jellemző a gazdasági folyamatokra. A szellemi változások voltak a legalapvetőbbek, lehetővé tették vagy ösztönözték a további változást.

Anglia nemcsak a nagyszabású iparosításban volt első, hanem azon országok egyike is, amelyek először kezdték növelni mezőgazdasági termelésüket is. A XVIII. Sz végén Anglia e téren már megelőzte a legtöbb európai országot, és lakosságának csupán kb. 60%-a vett részt elsődleges módon az élelmiszer- termelésben A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a XIX. sz közepéig továbbra is növekedett Az Angol mezőgazdasági termelékenység növekedésében nagy szerepe volt az új terményekkel és új vetésforgókkal való próba-szerencse módszerű kísérletezgetésnek. A tudományos agrotechnika XIX. sz-i bevezetése előtt a legjelentősebb mezőgazdasági újítás valószínűleg az ún. vetésforgós rendszer kidolgozása volt, amelyben a szántóföldi terményeket ideiglenes legelőkkel váltották az állandó szántóföldek és legelők helyén. Ez kétszeresen is előnyös volt, egyrészt a jobb, gyakran hüvelyeseket is tartalmazó

terményforgó helyreállította a talaj termékenységét, másrészt pedig a több élő állat tartásának lehetősége több trágyát, s persze több húst, tejterméket, gyapjút eredményezett. Sok földbirtokos a szelektív állattenyésztéssel is foglalkozott, kísérletezett A jobb vetésforgónak és a szelektív állattenyésztésnek is fontos előfeltétele volt a földek bekerítése és tagosítása. A régi, nyitott szántóföldi rendszerben nehéz, ha nem lehetetlen lett volna megegyezésre jutni a sok érintettel az új termények vagy vetésforgók kérdésében. Komoly érvek szóltak a föld bekerítése mellett, de hiába, mert sok volt az ellenző, főként a parasztság és a földfoglaló telepesek között, akiknek nem volt saját vagyonrészük a bekerítetlen földeken, csupán a szokásjog alapján legeltethettek 1-2 állatot a közlegelőn. Megváltozott a táj is, a különálló és saját nyitott földjeikkel körülvett falvak helyébe a bekerített

farmergazdaságok léptek. Idővel a művelt földek 1/3-a nagybirtok volt, a kisebb birtokok a földterület 22%-át foglalták el. A kisgazdák földtulajdonosok voltak, családjukkal művelték földjüket, míg a nagyobb gazdálkodók, készpénzért bérelték a földet, és munkásokkal dolgoztattak. A mezőgazdasági munkások száma a XIX. sz második felében kezdett csökkeni, amikor megjelent a cséplőgép, az aratógép és a gőzeke A fokozódó termelékenység lehetővé tette az angol mezőgazdaság számára, hogy a gyarapodó népességet egyre magasabb színvonalon élelmezze. Ez a mezőgazdaság exportálható többletet is termelt. A mezőgazdaság kereskedelmi alapokra helyeződött, London rendkívül kifinomult kereskedelmi és pénzügyi szervezeteket fejlesztett ki Londonban betéti nyugtákat adtak ki, amelyek bankjegyként forogtak, és kölcsönöket folyósítottak a hitelképes vállalkozóknak Az adórendszer erősen regresszív megléte ellenére is a

befektetők tőkét halmoztak fel. Ennek értékesítése érdekében olcsó és megbízható fuvarokat hoztak létre. A vasútkorszak előtt a vízi út volt a szállítás leggazdaságosabb és leghatékonyabb ütőere. 26 Csatorna-korszak elkezdődött, amelyben a vízi utakkal kötötték össze a hajózható folyókat vagy a piacaikkal. Útépítőkkel olyan útszakaszokat építettek, melyeken a szekéren, hintón, lóháton vagy gyalog közlekedők is útvámot fizettek. 27 13. HOGYAN HATOTT AZ IPAR FEJLŐDÉSÉRE A MEZŐGAZDASÁGI FORRADALOM? A mezőgazdaságban történt változások: a föld tőkés tulajdona, tőke beáramlása a mezőgazd.-ba, a mezőgazd. technikai fejlődése, a közösségi földek felszámolása, vetésforgó kialakítása, ugar helyett takarmánynövények termelése, állatállomány növekedése. A mg. forradalom biztosítja a városok élelmiszerellátását, az ipar nyersanyag szükségletét, mely elősegíti az ipar fejlődését. Az

ipari forradalom főbb területei: textilipar, nehézipar, hadiipar, közlekedés. A textilipar fejlődésére legnagyobb hatással az volt, hogy Angliában a földmunkák háttérbe szorultak a birkatenyésztés mögött (gyapjú). A mg. fejlődése váltotta ki az ipar fejlődését pl kemény földhöz jó vaseke, ezt úgy érték el, hogy feltalálták a szénből koksz jobb vas, majd kivonták belőle a szenet és így létre jött az acél, mely kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik. 1687-ben Denis Pater feltalálja a gőzgépet, melyet James Watt tökéletesít és összekapcsolja a szivattyúval. A gőzgép forradalmasította az iparcikk termelést (manufaktúrát felváltja az új üzemforma, a gyár). De mindehhez nyersanyag, a készáru olcsó és gyors szállítása kellett. Megindul a csatorna rendszerek (Anglia 6400 km), vasút, alagutak, hidak, jó minőségű szárazföldi utak (makadám) építése Ezek építésére társaságok alakulnak Fejlődik a tengeri

kereskedelem, vitorlás hajók helyett gőzhajók. (Amerika Angliát felülmúlja a tengeri kereskedelemben 28 14. TÉTEL MILYEN SZAKASZAI VOLTAK A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER ÁTALAKULÁSÁNAK? A mg. és az ipar nagyarányú fejlődéséhez kapcsolódott a kereskedelem (világkereskedelem) fejlődése is, melyhez elengedhetetlenül szükség volt a közlekedési rendszerek átalakítására Ez a folyamat négy szakaszra osztható. Érinti a hajózást (tengeri, folyami, belvízi), a vasúthálózatot, a szárazföldi úthálózatot és a légi közlekedést. Az 1760-1830-ig terjedő időszakban kiépült a folyami hajózás, a csatornákon történő szállítás. Ez volt a gazdaság fő ütőere. Ezen időszakban egész Nyugat-Európában csatornát építettek, így a kereskedelmi áruk bárhová elszállíthatók voltak.A tengeri hajózás modernizációja is elengedhetetlenül szükségessé vált, ugyanis a megnövekedett kereskedelmi igényeket már a vitorlás hajókkal nem

lehetett kielégíteni Fulton gőzhajója 1807-ben jelent meg A gőzhajó építésben Amerika a legjelentősebb. Tömegével építették a gőzhajókat, így óriási flottával rendelkeztek A túlnyomásos gőzgéppel felszerelt hajók a XX század elején már öt nap alatt szelték át az Atlantióceánt 1914-ben nyílt meg a Panama-csatorna, így New York és San Francisco közötti tengeri út 15000 km-el lett rövidebb. 1830-tól kezdődik el a vasúti rendszer kiépítése. Ennek első megjelenési formája a lóvasút volt Az első mozdonyt 1801-ben Trevik építette. Stephenson vonata 1825-ban indult útjára 1849-ig 6000 km vasúthálózat épült. (Magyarországon 16 km Bp és Vác között) A vasúttal teljesen átalakult a gazdaság, ugyanis elkellett látni szénnel (1850-ben 44, 1890-ben 153 millió tonna), ez a szénbányászat nagyarányú fejlődését eredményezte. Vasúti hidakat és alagutakat is építeni kellett Nemcsak az áruszállításra, hanem

személyszállításra is alkalmas volt a vasút, 1870-ben jelentek meg a korabeli luxus igényeknek megfelelő étkező és hálókocsik Ám ahhoz, hogy a nagyvárosokat, a kikötőket, a vasúti csomópontokat jól és könnyen meg lehessen közelíteni, szükségessé vált a szárazföldi úthálózat kiépítése is. Ezt a folyamatot az állam hitellel támogatta, útépítő társaságok alakultak. Az úthasználatért pedig díjat szedtek Említést érdemel itt a „makadám” út elterjedése (zúzott kőréteg, kavics). Az automobil feltalálása Benz és Daimbler nevéhez fűződik és az 1885-86-os év eredménye. Ezt követően jelentek meg az utakon az automobilok. A kisméretű, könnyű benzinmotorok alkalmazásával valóra vált az emberiség régi, nagy álma, a repülés. Az első kormányozható léghajót a német Zeppelin építette 1900-ban, a motoros repülőgép pedig az amerikai Wright testvérek nevét dicséri, 1903-ból 29 15. TÉTEL JELLEMEZZE A

PÉNZÜGYI RENDSZER VÁLTOZÁSÁT A XVII-XVIII SZÁZADBAN Európa, s főként Nyugat-Európa a XVI. és a XX század között a világ legdinamikusabban fejlődő régiója volt A XVII század elején azonban ezt az energikus növekedést hirtelen megakasztotta az éhínség, a pestis, és főként a harmincéves háború, amely megtizedelte Közép-Európa népességét A gazdaságban egyre nagyobb szerepet kapott a pénz. A kereskedők kezén hatalmas összegek halmozódtak fel, melyeket befektettek. A manufaktúrák egyre terjedtek, képesek voltak akár tömegigényeket is kielégíteni Mivel a kereskedés hozta a legnagyobb hasznot, az államok is ebben az irányban szerették volna megnövelni befolyásukat: - kereskedelem és gazdaság egyesítése, belső vámok megszűntetése. Ezt az államilag szabályozott gazdaságpolitikát nevezzük merkantilizmusnak, melyet az első tudatos gazdasági elméletnek tekinthetünk a történelem folyamán. A koncepció a XVII. századtól

fokozatosan egész Európában elterjedt Az államok kezdetben pusztán a nemesfémek belső felhalmozására törekedtek, vagyis hogy több arany és ezüst kerüljön be az országba, mint amennyi távozik. Ezt a pénzfelhalmozási politikát nevezik monetarizmusnak (monetáris-pénzügyi), s elsősorban a spanyoloknál és a portugáloknál fordult elő. Az angolok ismerték fel először a pénzszerzés közvetett módszerét, majd ezt a franciák fejlesztették tökélyre. Mindkét államban az úgynevezett aktív külkereskedelmi mérleget tartották szem előtt. Nem közvetlenül a pénzforgalmat szabályozták, hanem az áruforgalmat Csökkentették, és túlnyomórészt a nyersanyagra korlátozták a behozatalt (import), és növelték a késztermékek kivitelét (export). Ez a hazai ipar támogatását eredményezte A hazai ipar támogatása céljából védővámokkal sújtották a behozott termékeket, monopoljogokkal támogatták az iparcikkek kivitelét, megtiltották a

nyersanyagok exportját. Az elmélet tehát a kereskedelmi tőkét tartotta a legfontosabbnak, mert úgy látta, hogy egy ország "gazdasága" itt keletkezik A XVIII. század elejére kialakult hatalmi egyensúly csak látszólagos volt, a tényleges erőviszonyokat nem tükrözte Európa vezető államainak fel kellett ismerniük, hogy a hatalmi viszonyok folyamatosan változnak, s egy-egy ország ereje már más tényezőktől függ, mint a XVII. században A folyamatos háborúk hamar kimerítették a tartalékokkal nem rendelkezőket A XVIII században előtérbe kerültek a stabil pénzügyek, a jól megszervezett államapparátus és hadsereg, valamint a kedvező földrajzi fekvés. A hadviselő feleknek rá kellett jönni, hogy a hadsereg fenntartása békeidőben az állam jövedelmének 40-50%-át emészti fel, míg háborús esztendőkben akár 80%-át. Az elmaradott gazdasággal rendelkező országok a szükséges pénzeket pénzrontással, segélyek kérésével

teremtették elő. Ilyenkor általában bekövetkezett az államcsőd A politikai hatalom erősítésének feladatai, eszközei a következők: hadsereg és hivatalnokszervezet egész országra érvényes törvények és adózás, 30 - az egyház állam alá rendelése. Amelyik állam ezt meg tudta oldani az előretört Európában, amelyik nem az hátul maradt a hatalmi versengésben. A hadseregállítás kizárólag pénzkérdéssé vált. A költségek sok országban elérték az állami bevételek háromnegyedét A XVII századi alapvető változás az volt, hogy az európai államok külpolitikáját ezután kizárólagosan hatalmi szempontok fogják meghatározni A század első felére a később harmincévesnek nevezett (1618-1648) összeurópai háború nyomta rá a bélyegét, a második ötven esztendőt pedig a francia nagyhatalmi ambíciók jellemezték nyugaton. Délkeleten a törökök Magyarországról történő kiűzését jelentő nagy európai

"keresztes háború" zajlott. 31 16. TÉTEL HOGYAN HATOTT AZ IPARI FORRADALOM A GAZDASÁGTAN FEJLŐDÉSÉRE Gazdaságtan: a gazdaság fejlődésével foglakozó tudomány. A klasszikus politikai gazdaságtan megjelenése, ezen belül: közgazdasági elemzés tudománya. A XIX. század első felében jött létre Angliában Első képviselője: Adam Smith (A nemzetek gazdasága című munkájával. Ebben a műben bírálta a merkantilizmust (védővám az import ellen), mivel a külpiacok elzárásával, és a munkamegosztás lehetőségének figyelmen kívül hagyásával akadályozta a gazdasági növekedést. Smith legfontosabb kérdése: a természeti forrásokat hogyan lehet gazdasási javakká alakítani. Ebben a folyamatban kulcs szerepe van a munkának, a munka hatékonyságának, az egyes árú értékét nem más, mint a létre hozásában befektetett társadalmilag szükséges munka határozza meg. Pld.: egy darab fa értéke: 0, ha ebből a fából szobor

készül, akkor a szobor értéke a befektetett munka. A közgazdasági elemzés készíti elő a klasszikus politikai közgazdaságtant. David Ricardó: Politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei című munkája 1817-ben jelent meg. A közgazdaságon belül akkoriban egyetértés uralkodott abban a kérdésben, hogy bizonyos időn túl a befektetések megtérülése olyan alacsony szintre zuhan, hogy abból már nem lehet tartós növekedést elérni. Ezt a helyzetet stecionárius állapotnak hívták Ezt az állapotot vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy Angliának az ipari termelés fejlesztésére, és a szabad kereskedelem bevezetésére kell törekednie. J. S Mill: A politikai gazdaságtan alapelvei című munkája 1848-ban jelent meg Alaptétele: A termelés és elosztás lényegének megkülönböztetése. A termelést a természet törvényei határozzák meg, míg az elosztás a társadalmi intézményektől függ, amelyek bizonyos fokig az ember befolyása

alatt állnak. Ezzel a gondolatával Mill utat nyitott a gazdasági és morális reformoknak, szorgalmazta a munkásosztály műveltségi szintjének emelését A szakszervezetek legfőbb szerepét abban látta, hogy megakadályozzák a munkásokat a munkaerejük áron aluli eladásában. A kormányzat (Anglia) gazdasági tevékenységét akkor ismerte el, ha az a dolgozók életkörülményeinek javítására szolgált. 32 17. TÉTEL A NÉPESSÉGVÁLTOZÁSOK ÉS MALTHUS TANÍTÁSA Minden társdalom egy adott népesség tagjaiból áll. E népesség száma, összetétele messzemenően befolyásolja a társadalmi folyamatokat. Ugyanakkor a népesség alakulása nagymértékben függ a társadalmi tényezőktől. 1700-ban 610 millió lehetett az emberiség száma A XVIII században indult meg a gyorsabb növekedés, elsősorban Európában. 1800-ban már 900 millió lehetett Ezek azonban csak megközelítő becslések. Az emberiség történetének a földművelésre való

áttérését megelőző szakaszát igen rossz halandósági viszonyok jellemezték. Egyes népességcsoportok minden bizonnyal ki is haltak, mások csak lassan nőttek. Ennek oka, a születések számát majdnem elérő, rossz időszakban lényegesen meghaladó halálozások száma volt Ezt valószínűleg az élelem hiánya okozta A földművelésre való áttérés és letelepedés lehetővé tette a népességszám lényeges növekedését. Azonban a sűrűbb népességben könnyebben terjedtek a járványos betegségek. A XIV században az európai pestisjárvány pusztított, melyben a népesség mintegy egyharmada elpusztult A XVIII és XIX században a fekete himlő is igen súlyos járványos betegség volt Nyugat-Európában valamikor a XVIII. században megindult a halandóság lassú javulása A járványok visszaszorultak A várható élettartam meghosszabbodott. A legtöbbet emlegetett demográfus Robert Malthus. Leegyszerűsített módszert fogalmazott meg E szerint a

népesség gyorsabban képes szaporodni, mint a termelés növekedni, különösen az élelmiszer - termelés. Ez szükségképpen halandósági katasztrófához vezet Ez megvalósulhat éhínség, járvány vagy pusztító háború formájában. A születések számának korlátozását csak egy módon látta lehetségesnek: a késői házasodás illetve az ettől való teljes tartózkodás. 33 18. TÉTEL AZ EURÓPAI POLGÁRSÁG KULTURÁLIS KEZDEMÉNYEZÉSEI A gondolkodók jó része a felvilágosodás kora óta töretlenül hitt a fejlődésben és az emberi értelemnek, a rációnak a világot földolgozó lehetőségeiben. A XIX század a tudomány és a technika diadalútja. Nem véletlen, hogy a XIX század egyik legnagyobb hatású filozófiai áramlata a pozitivizmus (Auguste Comte 1798-1867) az egyén és a társadalom problémáinak megoldását a tudomány és a technika haladásától várta, és a legfőbb támaszt a tényekben kereste A XIX. század végső és a XX

század első évtizedeiben négy elmélet befolyásolta a filozófiai gondolkodást és az olvasó emberek közvéleményét. Mind a négy szaktudományok köréből érkezett A négy tudós megzavarta az örökölt köztudomást: az első a biológus Darwin volt, a fejlődés elméletével és az a zavarodást is, vitákat is kiváltó állítás, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki, és mint leszármazott, biológiai rokonságban áll a majmokkal, a második a közgazdász Marx elmélete volt a termelési viszonyok és a kultúra egészének kapcsolatával, a társadalmi osztályok harcával, mint a történelem mozgatóerejével, a szüntelen osztályharc létével. Ez a politikai gondolkodásban alapszempontokat módosított, a harmadik az ideggyógyász Freud lélekelemző módszere (pszichoanalízis) volt, amely felismerte a lélek tudattalan rétegét és annak hatását az emberi magatartásra, a negyedik a fizika tanár Einstein tudatforradalmasító

relativitás-elmélete, amely elmosta a határt - az ősidők óta különálló két kiterjedés- az idő és tér között. Más gondolkodók pedig úgy vélték, hogy az alkotó személyiség, a büszke polgár a modern időkben egy olajozott gépezet fogaskerekeivé vagy egy áttekinthetetlen káosz ide-oda csapódó száműzöttjévé lett. A világot irracionálisnak, azaz zűrzavarosnak, ésszerűtlennek és megismerhetetlennek látták Egyik első jelentős képviselőjük Schopenhauer, mélységesen pesszimista Schopenhauerből indult ki az egyik legnagyobb hatású, rációellenes (irracionalista) filozófus, a német Nietzsche. Ő azonban, - Schopenhauerrel ellentétben - hangsúlyozottan optimista Alapgondolata az, hogy az örökölt racionális és erkölcsi értékrend kiüresedett. A hagyományos erkölcs: tömegerkölcs, szolgaerkölcs Új értéket csak maga az ember adhat önmagának, erre azonban csupán az Übermensch, a " felsőbbrendű" ember képes. Az

Übermensch az értékteremtő ember, Isten emberi megfelelője, az, amivé az embernek történelmileg válnia kell Nietzsche életművével kapcsolatosan sok félreértésre adott okot, hogy egyes gondolatait a nácik kisajátították és eltorzították. Viszont megtermékenyített olyan nagy írókat, mint Jack London, Makszim Gorkij, és Ady Endre. A művészeteket érintő nagy változás, hogy a technika új lehetőségeket nyújtott a műalkotások sokszorosításához. Ebben az irodalmi alkotások jártak az élen, voltaképpen már fél évszázada mindenki számára elérhetővé váltak. Az új írónemzedék elfordult a romantika szárnyalásától, a realizmust dicsőítette, és bízott a tudományokban. A század végén a naturalisták (Zola) egyenesen a tudomány módszereit kívánták alkalmazni a valóság művészi föltárásában. Más módon, de tagadást fejezett ki a szimbolista költők zárt, nehezen megközelíthető világa, és később Apollinaire

meghökkentő újítása a " szürrealizmus "is. 34 A zene terén a középpontban az opera állott, nagyhatású képviselője a német Wagner volt. Az olasz operaiskolát Verdi teljesítette ki. Az opera történelmi hagyományát folytatta az orosz Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakov is A romantikus programzene (Liszt, Berlioz) hagyományait fejlesztette tovább Richard Strauss, akinek zeneszerzői műveiben már megjelentek az irodalomból, festészetből is ismert újszerű elemek. A zenei hangzást mint az impresszionista festők a fényt és a színt a francia Debussy szabadította ki a klasszikus és romantikus bilincsekből 35 19. EURÓPA „KETTÉVÁLÁSA” A POLGÁRI ÉS NEMZETI ÁTALAKULÁS SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN A XIX. sz-i Európában jelentős változások következtek be Nem csupán társadalmi átalakulás, hanem a nemzeti öntudat ébredése is erősödött. Az ipari forradalom, a gazdasági fejlődés, a társadalmi szerkezetek

változását is magával hozta Gyors ütemben fejlődött a kereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság is. Növekedett a polgárság társadalomban betöltött szerepe is A kontinensen a hatalmi viszonyok nagyon képlékenyek voltak, az egymással kötött laza szövetségek befolyásolták, illetve rajzolták meg Európa térképét. A nemzeti egység gondolata nem csupán megfogalmazódott, hanem a német és az olasz törekvések meg is valósultak A két nagyszerű politikus, Cavour és Bismarck a pillanatnyi nemzetközi politikai helyzetet kihasználva megvalósították az elképzeléseiket. Bismarck a katonai erő eszközével, míg Cavour taktikázással érte el a célját Ezek a változások természetesen kihatottak Közép-Kelet-Európa országaira is. A balkáni országok a török elnyomásból ocsúdtak fel éppen Ausztria a német és az olasz törekvések legfőbb szenvedő alanya volt, hiszen a térségben a politikai és katonai pozíciója jelentősen csökkent. A

térség etnikailag kevert volt, amely nagy széthúzó erőt jelent. Sokukban élt az önálló állam vágya A magyarság nemzeti önállóságának igénye egyre inkább fokozódott. Bár ezeket a törekvéseket Ausztria elfojtotta, de a birodalom gyengülésével változott a viszony is. Mivel a Habsburg birodalom veszített a hatalmi pozícióiból, ezért arra kényszerült, hogy az utolsó mentsvárát, Magyarországot megtartsa a birodalom érdekszférájában Ez a politikai akarat vezetett végül a Kiegyezés megvalósulásához. A Monarchia megszületése, és az ezáltal keletkezett „magyar szerep”, további nemzetiségi problémák keletkezéséhez vezetett. Bár az 1868-as nemzetiségi törvény - amely egyedülálló volt Európa történetében- jelentős változásokat hozott, mégsem oldotta meg a problémákat, amelyek később ismét a felszínre kerültek. A Magyar gazdaság viszonylag gyorsan fejlődött, habár a fejlett európai országokkal szemben óriási

volt a lemaradása. Ennek a fejlődésnek feltétele volt a külföldi tőke beáramlása és a hitelés pénzintézetek növekvő száma A gyárak gyors szaporodása főleg a fém- és fafeldolgozó iparban volt jól megfigyelhető Ezek a változások eredményezték a polgárság és gazdag tőkés réteg megerősödését. A hatalom fő részese még mindig a gazdag nagybirtokos osztály volt A kispolgárság illetve a munkáság létszáma rohamosan nőtt, s bár a társadalom nagy részét ők alkották, mégsem rendelkeztek politikai befolyással. A munkások nehéz körülmények között éltek, a kispolgárság viszonylag jobb életkörülményeknek örülhetett Eleinte a munkásság egy része jól képzett külföldi volt, de a magyar munkások száma idővel megnőtt A mezőgazdaságban dolgozók száma fokozatosan csökkent, bár még így is jelentős részét alkották a társadalomnak. 36 20. A SZERVES ÉS SZERVETLEN TÁRSADALOMFEJLŐDÉS JELLEMZÉSE Az európai

társadalom fejlődésében világosan elkülöníthetők bizonyos hatások és ezeknek megfelelő lehetőségek, olyan modellek melyeknek a belső összetétele változhat ugyan, érvényük azonban megmarad és hat a struktúrákon át. Európa legfontosabb belső határvonala az Elba folyó, bár sokan az egykori Karoling-Birodalom keleti határát tartják elválasztó határnak. Utóbbitól nyugatra alakult ki a későantik-keresztény és a barbár germán elemeknek szerves szimbiózisa a későbbi római-katolikus világ. Ettől élesen elhatárolódott a későbbi Kelet-Európa A két nagy régió fejlődése eltérően alakult, bár a köztes régió (Közép-Kelet-Európa) mindkettővel mutat rokon vonásokat. Az eredeti nyugati modellben figyelhetjük meg azt a fejlődési típust, amelyet sok gondolkodó szerves vagy organikus fejlődésnek nevezett el Ezt leginkább Hollandiában, Angliában és Svájcban figyelhetjük meg. Nem lehet eléggé hangsúlyozni Hollandia

jelentőségét abban, hogy a 16 század második felétől kezdve, főleg azonban a 17. században egy szabadsággal oly mértékben ellátott társadalmat hozott létre, amelynek hosszú időn keresztül nem volt mása Európában. A Holland minta nagy szerepet játszott az angol forradalom és az észak-amerikai szabadságharc nyomán kialakuló polgárosodó szabad társadalmak létrejöttében. Mind a holland, mind az angol forradalom, ugyanúgy régebben a svájci forradalom organikusan nőtt ki a középkorias alkotmányosság kategóriáiból. Ezekben az országokban folyamatos, töretlen volt a fejlődés, s hozzájuk hasonlóan alakult Franciaország átalakulása is (bár Bibó István szerint bizonyos zökkenőkkel). Nyugat-Európa szerves fejlődésében újabb fontos lépcsőfok volt a 18. században kezdődő, Angliából kiinduló, majd hamarosan a nyugati országok jó részét magával ragadó mezőgazdasági, közlekedési és ipari forradalom. A kettős (társadalmi

és ipari) forradalom hatására a szerves fejlődéssel jellemezhető országokban kialakult a liberális kapitalizmus, a polgári demokrácia Az egymástól eltérő gazdasági-társadalmi szerkezetű Kelet- és Nyugat-Európa zavartalanul és egymást nem befolyásolva élt egymás mellet a 14. századig, amikortól kezdve Nyugat-Európa felgyorsult gazdaságfejlődése kezdte átformálni Kelet-Európát is, de a hatás ekkor még elsősorban gazdasági kapcsolatokban jelentkezett és nem közvetlenül formálta át a térség gazdaságitársadalmi szerkezetét. 37 Európa keleti régiójának fejlődése alapvetően másképpen alakult, mint a Nyugat-Európai. Történeti katasztrófák, a társadalmi erőviszonyok mozdulatlansága, holtpontok, reménytelen visszatérési kísérletek hatására, a 19 századra helyzetük zsákutcával jellemezhető A kettős forradalom belső feltételei hiányoztak vagy töredékesek voltak, megmaradtak a középkori intézmények, a

feudális jobbágyi viszonyok, a nemesi kiváltságok, az ipart és kereskedelmet bénító kötöttségek. Nyugat-Európa előretörése azonban kihívás volt e régió számára, amelyre felülről végrehajtott reformokkal és – többnyire levert – forradalmak eszközeivel válaszolt Kelet-Európa. Ez a terület is próbált tehát igazodni az előrenyomuló kapitalizmus követelményeihez, és többé-kevésbé sikeres gazdasági átalakulás zajlott le. Ezek a követési törekvések általában jócskán megkéstek, külső kihívások hatására történtek és sajátos módszerekkel ösztönözték őket. A megkésettség nyomán a történeti folyamatok összetorlódtak, a fejlettségi szintek és típusok keveredtek, általában sajátos torlódott társadalmak jöttek létre azokban az országokban, amelyet a szervetlen társadalomfejlődés jellemez. A megkésettség és lemaradás, a félei-meddig sőt akár a jócskán sikeres felzárkózás a nagy gazdasági

átalakulás időszakában azért egyaránt a kielégületlenség, akadályoztatás érzet és az ebből fakadó fusztráció forrása lehet. A 19-20. század fordulójától a két régió fejlődése minőségileg hasonló szintre került, ha nem is szűnhettek meg a korábbról örökölt, a szerves és szervetlen fejlődésből adódó különbségek