Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Alkotmánytan

Alkotmánytan 1. Az alkotmány és az alkotmányosság fogalma 1.1 Az alkotmányfogalom történelmi kialakulása - napjainkban: különleges törvény, olyan alaptörvény (meghatározza a társadalom és az állam viszonyát), amelyben az állam önmagát korlátozva biztositja polgárai számára az alapvetõ jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Ebben az értelemben a polgári fejlõdés eredménye. Öccsekapcsolja a jogot és az államhatalmat - az alkotmányosság elvei a tulajdon szabadságára épülõ polgári társadalmi berendezkedés alapján születtek (multba nem vetithetõk). - a társadalom a közhatalom beavatkozását elutasitja, annak fokozott társadalmi ellenõrzésére és az önkormányzati formák erõsitésére törekszik. - demokratikus alkotmány: - a társadalom képviselõinek részvételével folyó törvényalkotás - a végrehajtás ellenõrzése - független biráskodás - politikai megközelitésben: a

társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapitja a hatalom korlátjait, és az állampolgárok szabadságjogait. Feladata a jogok deklarálása mellett azok garantálása is - irott alkotmányok = az alkotmányok stabilizálása - csoportositás: - alkotmány módositásának szabályozása szerint: 1. merev alkotmány 2. rugalmas alkotmány - garanciarendszer szerint: - alkotmánybiróság müködését vizsgálja - az alkotmányok alapja: az Emberi és polgári jogok nyilatkozata (jogõállam) - alkotmányfogalom: 1. alaptörvény 2. alkotmányosság (jogilag szabályozott állami fõhatalom követelménye) - alkotmányosság követelményei: - törvényhozó, végrehajtó, birói hatalom szétválasztása és kölcsönös kontrollja - alkotmány vizsgálatának 2 szempontja: 1. tartalom: benne foglalt normák 2. forma: megalkotása, módositási eljárás feltételei - jogi megközelitésben: a legmagasabb szintü jogi norma. Folyamatosan megvalósitandó,

értelmezett és továbbfejlesztett - jogi kultura szempontjából: a nép önkifejezésének eszköze, nagy szerepe van a társadalom értékrendjének kifejezõdésében Alkotmánytörténet - elsõ polgári alkotmány: az 1579-ben létrejött Utrecthi Unió 1584-ben deklarált köztársasági alkotmánya - 1798 - az 1795-ben kikiáltott Batáviai Köztársaság alkotmánya - 1541 - Kálvin alkotmánya (Genf) - Anglia: - szokásjogi uton kialakult alkotmány = történeti alkotmány, forrása az 1215-ös Magna 1 Charta (korlátozza a fejedelmi szuverenitást) - 1429 - a választójog szabályainak törvénybe foglalása - I. Károly idején: szembefordulás a királlyal adóemelés miatt, feloszlatás, puritánok üldözése, skót betörés = összehivás: sérelmek jegyzéke, polgárháboru: köztársaság - 1647 - A nép szerzõdése (leveller alkotmánylevél) - 1653 - Cromwell Instrument of Governmentje - 1679 - Habeas Corpus tv (biztositék az önkényes letartóztatással

szemben) - 1689 - Bill of Rights: alktományos monarchia - alkotmány (Lordok Háza = legfelsõ biróság; választásokon gyõztes párt vezérének minelnöki megbizása; a kabinet megalakitása) szokásjogi uton alakul ki - 1701 - Act of Settlement (trónöröklés rendjérõl) - 1707 - unió Skóciával - 1911 - Parliament Act (Lordok Háza jogkörének szükitése) - alkotmány vivmánya: polgári szabadságjogok biztositása - angol állameszme lényege: a köz hatalma és az egyén jogai közös tõrõl fakadnak - nincs szükség alkotmányos garanciára, mert a szabadságjogokat az õsi szokásokból, az azokat tiszteletben tartó és továbbfejlesztõ gyakorlatból vezetik le - USA: - 1776 jul 4 - Függetlenségi Nyilatkozat - 1787 - alkotmány (legrégibb ma hatályban lévõ) - hatalommegosztás - föderativ állam (állampolgárok jogainak törvényi szabályozását a tagállamokra bizza) - prezidenciális demokrácia - alkotmány és egyszerü törvény

megkülönböztetése - alkotmányosság birói kontrollja - állam és egyház szétválasztása - rule of law eszméje - a modern alkotmányelméletek legfõbb inspirációs forrása - elsõ állam, amelyet polgári maguk alapitottak - Franciao: - 1789 aug 26: Emberi és polgári jogok nyilatkozata - francia felvilágosodás ideológiáján alapszik - 1791: elsõ alkotmány - ngy kizárólagos jogforrás - 1793-ban felfüggesztik - jakobinus alkotmány - referendum kiterjesztése - 1804: Code Civil - jogegyenlõség - tulajdon szabadsága és védelme - 1831 - belga alkotmány - francia forradalom vivmányai - parlamentáris monarchia - XIX. sz: a köztársasági forma térnyerése - tulajdon szabadsága (személyes szabadságjogok) - hatalmi ágak szétválasztása - jogállamiság (demokratikus tvalkotás, állam közhatalmi funkciói jogilag szabályozottak, birói uton felülvizsgálható) - választójog révén a polgárok részesei a hatalomnak 2 - választott parlament

törvényt hoz, ellenõrzi a kormányt - a gazdaság szabad - nemzetállamok: nacionalizmus - szociális alkotmányok - weimari alkotmány - gazdasági, szociális, kulturális jogok. Munkajog! - I. VH után: normativizmus - II. VH után: fasizmus ellenesség, tullépés a liberalizmuson - A független individuum helyére a közösségre utalt és a közösségért felelõs állampolgár lép: szociális jogállamok - 1949: bonni alaptörvény - alkotmánybiróság - korlátozott államfõi hatalom - 5%/párt legalább a parlamentbe jutáshoz - garantálnia kell a szociális piacgazdaság müködésének feltételeit - államnak feladata van, nem XIX. sz-i "éjjeliõr": jogi szabályozás - müveltségi szinvonal emelése, szociális biztonság megvalósitása is feladata - önkéntes jogkövetés: a törvények kötelezõ állampolgári tiszteletben tartása - az alkotmányos eszmék gyakran kerültek hatalmi harcok kzp-jába (a hatalom gyakorlásának módszereit

befolyásolják) A demokratikus alkotmány definiálása: - széles körü társadalmi megegyezést kifejezõ alaptrörvény. Funkciói: 1. legitimációs funkció (legalizálja a rendszert és a hatalmat) 2. deklarativ funkció (jogilag megfogalmazza a társ gazd-i pol-i berendezkedésének alapintézményeit) 3. védelmi funkció (védi a társ-i rendet, a tulajdon és a vállalkozás szabadságát, a politikai intézményeket) 4. alapjogok biztositása 5. diszkrimináció tilalma (állampolgári jogok egyenjoguságát biztositja) 6. kormányforma meghatározása (szervek feladata, hatásköre, felelõssége) 7. közigazgatás (funkciói, szervezete, felügyelete) 8. helyi autonómia (helyi és területi önkormányzatok önállóságának biztositása, helyi közösségek müködése) 9. igazságszolgáltatás (birósági szervezet, birói függetlenség) 10. az alkotmányosság védelme (az alkotmány megtartásának jogi biztositékai) 11. szuverenitás (államT

sérthetetlensége, felségjelvények, nemzetközi szerzõdések tiszteletben tartása) Az alkotmányosság követelményei - cél: ne maradjanak csupán deklarált tételek (fiktiv alkotmány) 1. A népszuverenitás elve és a népképviselet - az állami fõhatalom forrása a nép = széles körü részvétel a közhatalomban, a képviseleti és a közvetlen demokrácia intézményeinek müködése - rendi képviselet felszámolása - demokratikus választások, széleskörü választójog - a különbözõ érdekek kifejezésének és képviseletének a lehetõsége 2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensulyának elve 3 - Montesquieu nevéhez füzõdik, cél: az önkényuralom kizárása - valamelyik szerv meghatározó szerepe érvényesül, ez alapján kormányforma: 1. parlamentáris - monarchia (Egyesült Királyság) - köztársaság (Olaszország) 2. prezidenciális - köztársaság (USA) - alkotmányos monarchia (Marokkó) 3. kollegiális kormányforma

(végrehajtóhatalom nem különül el a képviselettõl = direktoriális kormányforma (Svájc) - parlament kizárólagos jogköre: - költségvetés meghatározása - hadsereg létszámának megállapitása - hadsereg felhasználása az ország határain kivül - hadüzeneti jog 3. A törvények uralma, a jogállam megvalósitása - alkotmányos intézkedések (alkotmánybiróság, ombudsmann) - alkotmány különleges tv, módositásának szabályai szigorubbak 4. Egyenjoguság elve - törvény elõtti egyenlõség (egyenlõség és szabadság ellentétes!) - közteherviselés 5. Az emberi jogok deklarálása - általános alkotmányos jogelvek, amelyeket a törvényalkotás alkalmazni köteles és ezek érvényesülése ellenõrizhetõ Az alkotmányjog fogalma és helye a jogrendszerben - az alkotmányjog a jogrendszer egyik ágazata, amely az elkotmány rendelkezései folytán keletkezõ jogviszonyokat öleli fel. - a jogrendszer jogágainak elkülönitése - szabályozott

társadalmi viszony tárgya alapján - a szabályozás módszere, sajátossága - az alkotmányjog a szuverenitás, az állami fõhatalom gyakorlását felölelõ joganyag összessége - az alkotmányi jogviszonyok - a résztvevõk akaratától függetlenül jönnek létre - hiányzik belõlük az egyenlõség, alárendeltség jellemzi - tartalmát a jogosultságok és kötelezettságek meghatározottsága jellemzi - a magyar alkotmányjog a Magyar Köztársaság állami és társadalmi rendjére, kormányzati szerveire és államszervezetére, az alapvetõ állampolgári jogokra vonatkozó jogszabályok összessége. Forrásai: - alkotmány törvény - az alkotmány végrehajtását közvetlenül biztositó szervezeti törvények - a demokratikus szabadságjogokat szabályozó törvények - alkotmányjog, mint jogág kettõs szerepe: 1. alapjogág (az egyes jogviszonyok alapjai alkotmányjogi jogviszonyok) 2. szakjogág (minden az államhatalmat befolyásoló jogforrás az

alkotmányjog része) Az európai alkotmányfejlõdés mai irányai 1. EU keretében szervezett politikai, gazdasági, kulturális együttmüködés 4 2. Európa Tanács: az emberi jogok védelmét szolgálja 3. helsinki folyamat: EBESZ (konfliktusok békés megoldása, leszerelés, stb) - általános jelenség az alkotmányok demokratikus tartalmu modernizációja - uj alkotmányok (Spanyolo, Portugália) - részleges reformok (Belgium, Görögo, Svájc, Olaszo) - következtetések az eu-i alkotmányok összehasonlitó elemzésébõl: 1. Az uj alkotmányok meghatározzák az államiság rendeltetését, társadalmi célokat fogalmaznak meg 2. Erõsül a jogállamiság, gazdagul az alaptörvény normativ tartalma - ellenõrzés: ombudsmann (Anglia, Frao, Ausztria, Lengyelo) 3. Felerõsödtek az alkotmányozóra kifejtett nemzetközi hatások - a nemzetközi jogi szerzõdések jogforrási jellege több helyen közvetlenül érvényesül - az európai integráció országai jogukat

alávetik a közösségi jognak - szubszidiaritás elve: a közösségi jog által nem szabályozott kérdésekben a nemzeti törvényt kell alkalmazni 4. Az alkotmány leirt szövege mellett növekszik az alkotmányértelmezés szerepe 5. Széles konszenzus keresése az alkotmány ügyében (referendum) A szocialista alkotmányok - alapja: marxista államelmélet (nincs ellentét az osztályok között, ezért nincs szükség többpártrendszerre, pluralista parlamentre és önkormányzatokra) - az állam szervezetének alapelve az államhatalom egysége, kzpi szerep a marxista pártnak - az államszervezet fõ szervcsoportjai: - államhatalmi-képviseleti szervek - végrehajtó-rendelkezõ igazgatási szervek - ügyészségek és biróságok - a szovjet alkotmányok: - 1918: elsõ szovjet alkotmány (Oroszo = szocialista szovjet köztársaság) - politikai deklaráció - megállapitja a szovjetek felépitését - föderativ köztársaság - 1924: az 1922-ben megalakult Szovjetunió

elsõ alkotmánya - 1936: sztálini alkotmány - megszünik a szovjetek alulról történp választása - 1977: uj alkotmány (Brezsnyev) - proletárdiktatura helyett össznépi szovjet állam, feladata a kommunizmusba való átmenetel megszervezése - korlátlan panaszjog - jogi garancia a közigazgatási döntések birósági megtámadására - 1988: alkotmánymódositó törvény (Gorbacsov) - választási rendszer megváltozása - egyszemélyes államfõi tisztség bevezetése - Népképviselõk Kongresszusa dönt: - alkotmányról - népgazdasági tervekrõl - törvényhozó funkciót gyakorló legfelsõ tanácsot választ - legfelsõ tanács elnökét = államfõt választ - SZU szétesése (balti köztársaságok kiválása): FÁK 5 - 1993 dec 12: Alkotmány - föderativ köztársaság - kétkamarás törvényhozás - 450 tagu Állami Duma - föderáció tagjai által delegált Szövetségi Tanács - a kormány az elnöknek és az Állami Dumának felelõs - a közvetlen

választással 4 évre választott elnök hatásköre: - parlament feloszlatása - törvénykezdeményezési jog - széles körü rendeletalkotási és kinevezési jogkör - 19 tagu Alkotmánybiróság - az alkotmány alapelveit csak az Alkotmányozó Gyülés, vagy az elnök által elrendelt népszavazás módosithatja - a népi demokratikus alkotmányok - a SZU által megszállt területeken: a szovjet példa követése - 1. Bulgária, majd Jugoszlávia, Csehszlovákia (1948) - az alkotmány garanciái megszüntek, egyedüli funkciója a hatalom legalizálása - kezdetben államositások, mezgaz kollektivizálása, koncepciós perek, majd a parlament ellenõrzési szerveinek, a közigazgatás birói kontrolljának, a helyi önkormányzatok megszüntetése. Minta: 1936-os sztálini alkotmány - elnyomás = ellenállás (1953: Berlin, 1956: Varsó, Mao) - 60-as évek alkotmányai: cél a szocializmus épitése (1960: Csehszlovákia, 63: Jugoszlávia, 65: Románia, 68: NDK, 71:

Bulgária, 76: Albánia) - 1968: Csehszlovákia föderáció lesz, alkotmánybiróságot állitanak fel - 1989: mo-i átalakulás lökést ad a csehszlovák és az NDK törekvéseknek - békés átalakitás, alkotmányreformokkal térnek át a demokratikus választásokkal megvalósitott pluralista képviseleti rendszerre Az alkotmányozás fõbb lépései: - 1990: uj alkotmány: Cseh és Szlovák Köztársaság, Szerb Köztársaság, Horvátország. Szlovénia független lesz. - 1991: uj alkotmány: Bulgária, Szlovén Köztársaság. Macedónia függetlenedik Bosznia-Hercegovina függetlenségre voksol. Románia alkotmányát népszavazás erõsiti meg - 1992: alkotmány: Kis-Jugoszlávia, Szlovák Köztársaság, Montenegró, Lengyelo, Litvánia, Cseh Köztársaság - uj alkotmányok jellemzõi: - fejlett nyugat-európai demokráciák követése, jogok átvétele - eu-i integrációs szervezetekbe való belépés reménye - nemzeti tudat erõsitése: horvát és szlovák alkotmány

- a reformok részese volt a szocialista rendszer felvilágosultabb elitje A magyar alkotmányfejlõdés - rendi alkotmány, fundamentális törvény: 1222 Aranybulla - a nemesség jogállásának rögzitése (személyes szabadság, adómentesség, ellenállás joga - Szent Koronának közjogi funkciók (szuverenitás kifejezõdése, minden jognak a forrása) - az alkotmányfejlõdés megreked a rendi alkotmány szintjén - 1791: függetlenség, országgyülés együtt alkot törvényt az uralkodóval - periféria - Hajnóczy: köztársasági alkotmány tervezete 6 - reformogy: az átalakulás elõkészitése (magyar nyelv, gazdasági reformok) - 1848: alkotmányos monarchia (belga minta: népképviseleti parlament és király együtt gyakorolják a tvhozó hatalmat), korlátozott parlamentarizmus. Politikai és szabadságjogok - 1867: kiegyezés - alkotmányos törvények a kiegyezés után: - 1868: nemzetiségi törvény - 1879: állampolgársági törvény - 1878: büntetõ

törvénykönyv - 90-es évek: állam és egyház szétválasztása - 1895: szabad vallásgyakorlás - alapjogok deklarálása mindvégig csonka - 1918: népköztársaság - 1919: Tanácsköztársaság (alkotmánynak deklarativ és legitimáló funkció) - Horthy: közjogi provizóriumot old fel. Kezdetben polgári köztársasági elnöki jelleg, majd prezidenciális. - 1946 I. tv: ideiglenes alkotmány - köztársaság kikiáltása - emberi jogok tiszteletben tartása és büntetõjogi védelme - ngy által 4 évre választott köztársasági elnök szük jogkörrel - elnök nevezi ki a minelnököt és a kormány tagjait - elnöki rendelkezés a kormány valamely tagjának ellenjegyzésével - 1946-49: több törvény az állampolgári egyenjoguság biztositására - 1949. XX tv - uj alkotmány - 36-os szovjet alkotmány mintájára - államhatalom tartalma: proletárdiktatura, céla a szocializmus épitése - államhatalom legfelsõ szerve (formálisan) a parlament, helyettesitõ

szerve az Elnöki Tanács - megszünt a költségvetés parlamenti ellenõrzése és a közigazgatási biráskodás - önkormányzatok helyett tanácsrendszer, a községi tualjdon megszünik - birói függetlenség, garancia nélkül - zárt listás választás - módositásai: - 1954 - 2. tanácstörvény - 1957 - cimer és lobogó módositása, "forradalmi munkás-paraszt kormány" - 1970 - váljogi tv - 1971 - 3. tanácstv - 1972 - átfogó alkotmányreform - állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangusága - hadüzenet jogának módositása - emberi jogok tiszteletbentartását vállalja - NET hatásköre bõvül (amnesztia, honvédelmi tanács felállitása) - 1975 - a képviseleti szervek megbizatási ideje 5 év lesz - 1976 - csatlakozás a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányához, ill. a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányához - 1983 - II. alkotmánymódositó tv (Ogy Alkotmányjogi Tanácsa) - 1985 -

titkos szavazás - 1987 - NET tvr-alkotási jogköre kizárva az ogy-nek fenntartott törvényalkotási tárgyakban - 1988-tól politikai pluralizmus alakul ki 7 - 1989 - alkotmánymódositás - alkotmánybiráskodás bevezetése - egyesülési szabadság - gyülekezési jog szabadsága - sztrájkjog - bizalmatlansági inditvány - népszavazás, népi kezdeményezés - alkotmányrevizió: - uj alkotmány, alaptörvény, amely deklarálja és meghatározza a parlamenti kormányformát, illetve a politikai berendezkedést és államszervezetet, biztositja a polgári és politikai jogokat, valamint a jogállamiságot - átmeneti (ill. az európai fejlett demokráciák tapasztalatait hasznositva nem az) - minelnök választja a kormány tagjait, javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki õket - a minelnököt az ogy választja, az ogy feladata a kormányprogram jóváhagyása - államminiszteri funkció megszünése, helyette tárca nélküli min. Ezzel megszünik a miniszter

parlament elõtti felelõssége - 89-es választások = piacgazdaság, pluralitás - konstruktiv bizalmatlansági inditvány - uj alkotmány kell, mert - megoldatlan a nemzetiségek parlamenti képviselete - rendezetlen a nemzetközi és a belsõ jog viszonya - nem pillanatnyi politikai igényeket kell szolgálnia - 1994 és 98 között az uj alkotmány elõkészitésének részletes szabályairól szóló ogy-i határozat elfogadásához az ogy-i képviselõk 80%-nak szavazata kell - Ogy Alkotmány-elõkészitõ Bizottsága (elnöke az ogy elnöke) 2. A jogforrások - 1. maga a jogszabály 2. a jog létrehozója, megalkotója - a jogforrásokat egy adott államra vonatkoztatva vizsgáljuk; a jogforrás konkrét államhoz kapcsolódó fogalmát tekinthetjük alkotmányjogi jogforrásfogalomnak - jogalkotói hatáskör szabályozása: 1. alkotmány 2. 1987 XI tv - a jelenlegi jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok: - Ogy: alkotmány, törvény - Kormány:

rendelet - önkormányzat: rendelet - (1989 XXXI. tv elõtt: - kormány: törvényerejü rendelet - államtitkár: rendelkezés) - elõzõ jogforrási rendszerünk alapelvei: 1. jogforrási hierarchia elve (alacsonyabb és magasabb szintü jogszabály A különbségtétel alapja: a kibocsátó hol helyezkedett el az állami szervek hierarciájában) 2. a mindenkit érintõ, általánosan kötelezõ magatartási szabályok és a csak meghatározott cimzettekhez szóló normák megkülönböztetése - mai fõ elv: a hatalommegosztás elve. A jogforrási rendszerszerkezetét az határozza meg, hogy a kibocsátók hol helyezkednek el a hatalommegosztás intézményi rendszerében. 3 fõ jogforrási forma: 1. országgyülési törvény 8 2. Kormány, mint végrehajtó hatalom rendelete 3. önkormányzati rendelet - ugyanaz a jogalkotó más normaformában is rendelkezhet - állampolgár jogait és kötelességeit mindenkit kötelezõ jogszabályi formában lehet elõirni Az alkotmány -

a legmagasabb szintü jogszabály. Minden más jogi normának meg kell felelnie az alkotmánynak. A jogszabályok végsõ soron az alkotmányból meritik érvényességüket - alkotmány megerõsitésérõl népszavazás utján kell dönteni, annak elfogadása az ogy hatáskörében van, megerõsitéséhez az ogy képviselõinek kétharmados szavazata szükséges. Tehát törvényhozó és alkotmányozó hatalom nem különül el. - Alkotmánybiróság - hatásköre: az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (az ogy is füzhet hiteles értelmezést az alkotmány rendelkezéseihez), de ez mindenkire kötelezõ (erga omnes) hatályu, még az ogy-re is. - megkülönböztette az alkotmányos jellegü szabályokat - müködése során legfõbb elv: a jogállamiság elve (önálló alkotmányjogi norma, nem pusztán deklaráció - a jogállamiság egyik eleme: a jogbiztonság (másik a hatalmi ágak elválasztásának elve) - az állampolgárok jogait és kötelességeit törvényben

meghatározott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhetõ jogszabályok szabályozzák - a jogalanyoknak legyen lehetõségük arra, hogy elhatározásaikat a jog elõirásaihoz tudják igazitani - megköveteli a megszerzett jogok védelmét, a lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, a multban keletkezett tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását A törvény - az ogy által kibocsátott aktus, a szuverén megnyilatkozásának fõ formája - lehet normativ és nem normativ tartalma - a tvhozás két követelménye: 1. A legfelsõ szitü képviseleti szerv meghatározó szerepének biztositása az állami tevékenység valamennyi területén 2. az állampolgár státusát lényeges módon érintõ kérdések ilyen magas szintü jogszabályban legyenek rendezve - az ogy törvényhozási tárgyának köre: - a társadalmi rendre vonatkozó szabályokat (ogy-i képviselõk választása, népszavazás,

büncselekmények, büntetések) - a gazdasági rendre vonatkozó szabályokat (a gazdaság müködése, tulajdonviszonyok) - az állampolgárok alapvetõ jogaira vonatkozó szabályokat (állampolgárság, sajtó, házasság) - alapvetõ jog lényeges tartalmát nem korlátozhatja - az Alkotmánybiróság a jogok 3 csoportját különbözteti meg: 1. Az élethez és emberi méltósághoz való jog (még alkotmányban sem korlátozható) 2. alkotmányos alapjogok (törvényben nem korlátozható) 3. alkotmányos jogok (korlátozhatóak) - törvények megszavazása - egyszerü többségi szavazati arány 9 - kétharmados szavazati arány - alkotmánysértés, ha az törvényalkotó a törvényhozási tárgyakat nem az alkotmányban elõirt szavazattöbbséggel elfogadott törvénnyel szabályozza - a most hatályos alkotmány szövege nem irja elõ az állampolgári alapjogok kétharmados szavazati aránnyal történõ szabályozását (1989 elõtt: "alkotmányerejü

törvény") - a jelenlegi kétharmados kiemelés nem állapit meg tehát az alapjogok között elvileg megalapozott hierarchiát, pusztán politikai fonottásgukat jelzi az alkotmánymódositásban megállapodó politikai erõk számára (garanciával megkülönböztett jogok: pl.: gyakorlásuk szükségállapot idején sem korlátozható) - kétharmados tv-ek: sajtószabadság, vallásszabadság, állampolgárság, stb - kétharmados szavazati aránnyal kell elfogadni az alkotmány által meghatározott tárgykörökben - a közvetlen végrehajtást - a szabályozás irányát meghatározó - az alapjog érvényesitésének és védelmének koncepcióját, stb - minden, bármilyen szavazataránnyal meghozandó törvény egyenrangu - valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapitása csakis törvényben történhet. Közvetlen és távoli összefüggések esetében elegendõ a rendeleti szint is A rendelet - a rendeletalkotás két vagy

három szintje: - kormányrendelet - kormány tagjai, illetve tisztségviselõi által kibocsátott rendelet - VOLT: államtitkári rendelkezés - a miniszterek intézkedései mögött a miniszterelnök egyetértését kell vélelmezni, vele szemben lehet csak bizalmatlansági szavazást kezdeményezni, tehát külön-külön a miniszterekkel szemben nem. Igy az felelne meg a minelnök mai alkotmányos helyzetének, ha az általa kibocsátott jogszabályok élveznének elsõbbséget a Kormány más tagjainak jogszabályaival szemben - tvhozás és végrehajtás viszonyának történelmi tipusai: - francia: kormánynak nincs önálló szabályozó hatásköre - német-osztrák: az állampolgár szabadságát és tulajdonát érintõ kérdések szabályozása tartozik kötelezõen a törvényhozásra - angol: a már egyszer tv-ben szabályozott viszonyokat csak tv-ben lehet szabályozni - uj francia alaptörvény: a nem törvényi utra tartozó kérdéseket rendeleti uton kell

szabályozni. A végrehajtás alkotmány által megállapitott tárgykörei a törvényhozás számára is korlátot jelentenek - mai magyar szabályozás: - a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz - a Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki - a Kormny áltlali rendeletalkotáshoz nincs mindig megvkövetelve az esetenkénti törvéyi felhatalmazás - a Kormány hatásköre az Ogy-re nézve nem korlátozó jellegü - egyszer már törvényben szabályozott viszony csak törvényben szabályozható a jövõben is - a Kormány vagy az alkotmányban meghatározott feladatkörben, vagy törvényben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet, Külön eset: a törvényhozás a maga törvényalkotó hatáskörét ruházza át a végrehajtásra, általában rendkivüli állapot esetén - rendkivüli állapotok 10 1. rendkivüli állapot (idegen hatalom fegyveres támadása, a Honvédelmi Tanács gyakorolja az Ogy

egyes, ill. a köztársasági elnök és a Kormány összes jogait, rendeleteket alkothat, de az alkotmány alkalmazását nem függesztheti fel) 2. szükségállapot (belsõ fenyegetettség A külön törvényben megállapitott rendkivüli intézkedéseket rendeleti uton a köztársasági elnök vezeti be, de ezek alkalmazását az Ogy vagy annak Honvédelmi Bizottsága felfügggesztheti) 3. veszélyhelyzet (a Kormány az Ogy felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitõl eltérõ rendeleteket és intézkedéseket hozhat) - miniszteri rendelet: a miniszter feladatkörében, és törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Akadályoztatása esetén a minisztériumi államtitkár, utóbbi akadályoztatása esetén az illetékes minhelyettes jogosult erre (ma semelyik nincs, a gyakorlatban a politikai államtitkárok, ill. a közigazgatási államtitkárok jegyzik) A minelnök saját nevében jogosult rendelet kibocsátására -

országos hatáskörü szerv vezetésével megbizott államtitkárok régen rendelkezéseket bocsáthattak ki - a megszünt NET törvényerejü rendeletet bocsáthatott ki - kibocsátás alapja lehet: felhatalmazás (A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát, kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvetõ jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni. A szabályozási hatáskör továbbadására vonatkozó tilalom a hatósági feladat- és jogkörök átadására, illetve annak tilalmára is vonatkozik Az állami irányitás egyéb jogi eszközei 1. Határozat - kiadhatja: Ogy (v. ET), Korm (volt MT), kormánybizottságok, önkormányzatok (v tanács és végrehajtó bizottságaik) - tárgya: az emlitett szervek által irányitott szervek feladatai, saját

müködésük, a feladatkörükbe tartozó tervek 2. Utasitás - kiadhatja: miniszter, országos hatáskörü szerv vezetõje - tárgya: a közvetlen irányitása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozza 3. Szabvány - kiadhatja: miniszter, országos hatáskörü szerv vezetõje - tárgya: müszaki-technikai, technológiai feladata megoldási módja, termék, szolgáltatás jellemzõinek meghatározása 4. Jegybanki rendelkezés - kiadhatja: MNB elnöke - tárgya: pénzintézetekre, pénzintézeti tevékenységet végzõ jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra kötelezõ elõirás. Pénzforgalom tekintetében jogi személyekre, gazdasági társaságokra is kiterjed (ezt az igazságügymin-nel egyetértésben kell kiadni és a Magayr Közlönyben kell közzétenni) - közzététel: Pénzügyi Közlöny 5. Bankfelügyeleti rendelkezés - kiadhatja: az Állami Bankfelügyelet elnöke (egyetértésben az igügyminnel és a

Bankfelügyeleti Tanáccsal - tárgya: pénzintézetekre kötelezõ elõirások - közzéttétel: Pénzügyi Közlöny 6. Statisztikai közlemény 11 - kiadhatja: KSH elnöke - tárgya: statisztikai módszer, osztályozás, névjegyzék, számjelek 7. Jogi iránymutatás - kiadhatja: Ogy, Kormány - tárgya: általános érvényü célok, programok 8. Irányelv, tájékoztató - kiadhatja: miniszter, országos hatáskörü szerv vezetõje - tárgya: elõbbi jogszabály végrehajtásának fõ irányára és módszerére ad ajánlást. Utóbbi olyan tényt és adatot közöl, amelyet ismernie kell a jogszabályt végrehajtó szervnek - miniszteri utmutató nem jogszabály, és nem állami irányitás egyéb jogi eszköze - a hatalom megosztása miatt a határozat, illetve az utasitás tipusu norma mint a különbözõ szervtipusokat keresztezõ irányitási eszköz létjogosultsága megszünik Nemzetközi szerzõdések a jogforrások rendszerében - az államok között

szerzõdésben foglalt megállapodások jöhetnek létre a nemzetközi jog szabálytai szerint - a nemzetközi szerzõdésbõl jogok és kötelezettségek származnak az adott államra - azokat a nemzetközi szerzõdéseket, amelyek a magánszemélyek és a jogi személyek számára közvetlenül ás általános érvénnyel állapitanak meg jogokat és kötelességeket, törvénnyel, kormány- vagy miniszteri rendelettel ki kell hirdetni (ha ide nem tartozik, akkor közzé kell tenni). Kihirdetésüktõl a belsõ jog forrásai lesznek - Mao. elfogadja a nemzetközi jog általános ismert szabályait - ha a nemzetközi szerzõdéssel egy jogszabály vagy egyéb jogi eszköz ellentétben áll, akkor utóbbiakat az AB megsemmisiti - a nemzetközi jog szabályai külön transzformáció nélkül is a magyar jog részei, de nem az alkotmány része, hanem vállalt kötelezettség - 1969: bécsi egyezmény: bármilyen szintü belsõ jogszabállyal szemben a nemzetközi szerzõdés javára

prioritást biztosit - a nemzetközi közjog szabályait az államok közötti viszonyokat szabályozó normák adják. A közösségi jog a Közösségek, a tagállamok és a magánszemélyek viszonyrendszerére vonatkozó szabályokból áll össze. - Római szerzõdés szerint az EK Tanácsa és Bizottságának jogi eszközei - rendelet (általános hatályu, minden tagállamban közvetlenül érvényes) - irányelv (elérendõ célokat illetõen kötelezi a cimzett tagállamokat, a módszer szabadon választható) - döntés (minden részletében kötelezi a cimzetteket) - ajánlások, állásfoglalások (nem kötelezõek, de a nemzetközi biróságok figyelembe veszik) - EK Biróságához lehet fellebezni a Szerzõdés áltral garantált jogok védelmében. Birósági itéletek közvetlenül érvényesek a tagállamok T-n. Döntése: a közösségi jogot ne helyezheti hatályon kivül a tagállamokban érvényben lévõ belsõ jog, még az alkotmányos jog sem. A közösségi tv

azonban nem forrása az európai államokban meghozott törvények érvényességének. Jogharmonizációs kötelezettség - 1994 - Mao és EK közötti társulási szerzõdés kihirdetése. Jogharmonizációs területek: vámjog, társasági jog, bankjog, versenyszabályok, élelmiszer-jogszabályok, fogyasztói érdekvédelem, stb. A szokásjogi jogalkotás, a biró alkotta jog 12 - szokás: ugyanolyan, vagy hasonló esetre szóló magatartás - szokásjog: az állam kikényszeriti jogalkalmazói szervei utján a szokás érvényesülését - rendi társ: partikuláris jogalkotás - polgári állam: elutasitják, cél: egységes jog - magyar jogrendszer forrásai között sokáig meghatározó szerep a szokásnak - Hármaskönyv: az országos szokásjog összegyüjtése - magyar közjog sokáig a szokásjogon alapult. Ma is vannak jogszabályok, amelyek közmegegyezés alapján veszitik el érvényességüket. - egyes állami szervek gyakorlata, szokása is jogot teremt (kivéve

közigazg) - birói jogalkalmazás: a tényállás és az alkalmazanbdó jogszabály nem mindig fedi egymást. Megoldás: Legfelsõbb Biróság - teljes ülésén irányelvet és elvi döntést hoz, amelyek kötelezõek a biróságokra - konkrét határozatok orientáló jellegüek - jogfejlesztõ szerepe jogágazatonként eltérõ A jogforrások érvényessége és hatálya - érvényesség alapja: - a jogalkotó hatáskör (meghatározott társ-i viszonyokra) - magasabb rendü jogforrással ne legyen ellentétes, rendelet feleljen meg a felhatalmazásnak - kihirdetés, közlés - a létrehozására vonatkozó eljárási szabályok megtartása (de ennek pusztán mellõzése még nem alkotmányellenes!) - nem alkotmányellenes az sem, ha társadalmi szervek részvétele nélkül történik (1990 elõtt kötelezõ társadalmi vita) - hatályosság: (keletkezhetnek, módosulhatnak szünhetnek meg jogviszonyok) - idõbeli - jogszabály a kihirdetését megelõzõ idõre nem állapithat

meg kötelezettséget, és nem nyilvánithat valamely magatartást jogellenessé. (Tehát jogot, többletszolgáltatást megállapithat) - megsemmisitett jogszabályt a hivatalos lapban való közzététel napjától nem lehet alkalmazni - ugy kell meghatározni, hogy kellõ idõ maradjon - a jogszabály szövegének megszerzésére és áttanulmányozására - a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazásához való felkészüléshez - a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez - országos érvényü jogszabályok kihirdetése a Magyar Közlönyben történik. a kihirdetés dátuma megegyezik a Magyar Közlöny megjelenési dátumával - jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egyidejüleg kell hatályba léptetni - jogszabály akkor veszti hatályát, ha - más jogszabály hatályon kivül helyezi - jogszabályban meghatározott idõ lejár - a jogszabály

hatálybalépését a záró rendelkezésekben kell szabályozni - területi (földrajzi T, ahol a jogszabály az életviszonyok tényleges alakitója lehet) - helyi szervek csak müködési területükre kiterjedõen rendelkezhetnek - személyi (azoknak a személyeknek a meghatározása, kikre a jogszabály jogokat és 13 kötelezettségeket hárit) - ált. hatályosak Mo-n külföldiekre, és külföldön magyarokra - probl: rendszerváltás elõtti és utáni jogok. Legalitás elve alapján hatályban vannak, amig nem helyezik õket hatályon kivül. Jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása - jogszabályok kihirdetése: Magyar Közlöny, közlése: Határozatok Tára - Magyar Közlönyben (Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti) - jogszabályok, nemzetközi szerzõdések - Ogy, Kormány határozatai, jogi iránymutatásai - Legfelsõbb Biróság irányelvei, elvi döntései - személyi kérdésekben hozott döntések, kitüntetések - Határozatok Tára

(kormány határozatai, amelyek közzétételét elrendelték) - megkapják: kormány tagjai, államtitkárok és helyetteseik, orszáhos hatáskörü szervek vezetõi és helyettesei - Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti - a minisztérium az utasitások és a jogi iránymutatások közzététele céljából hivatalos lapot adhat ki. (pl: Pénzügymin: Pénzügyi Közlöny) - tárcalapban közzétehetõ: jogszabály és állami irányitás egyéb jogi eszköze - nyilvántartás: Magyar Közlöny, Határozatok Tára, tárcalapok, jogszabálygyüjtemények (hivatalos: Törvények és rendeletek hivatalos gyüjteményei; Hatályos jogszabályok gyüjteménye és nem hivatalos), számitógépes nyilvántartás - helyesbités: csak nyomdahiba esetén, rövid határidõn belül Önkormányzati rendelet - Helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem ellentétes magasabb szintü jogszabállyal - helyi képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott

helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot - megyei önkormányzat közgyülése saját feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el. - tehát önkormányzatok (megyeiek csak felhatalmazással) felhatalmazás nélkül is alkothatnak rendeletet, ha a szabályozott életviszonyt más, magasabb szintü jogszabály nem szabályozza - szerzõdést önkormányzati rendelet nem tehet kötelezõvé, mert jogszabálynak csak a törvény és a kormányrendelet minõsül. - önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalos lapjában, illetõleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni A jogalkotás alkotmányossága és törvényessége - egymásnak ellentmondó jogszabályok jogbizonytalanságot eredményeznek - hierarchikus kapcsolat miatt ha az alacsonyabb szintü jogszabály ellentétes a magasabb szintüvel, a

magasabb rangu szerv meghatározó szerepe kétségessé válik - a jogszabály kolliziója önmagában nem alkotmányellenes, csak ha egyben alkotmányos szabályt is sért - törvényen belüli ellentétes szabályozás alkotmányellenes 14 3. A szuverenitás A szuverenitás fogalma - nemzetközi jog nem definiálja - a szuverenitás az államhatalom gyakorlásának kérdése (kié a fõhatalom?) - az abszolut királyi hatalmat alapozta meg Európában - Jean Bodin: Hat könyv a köztársaságról (1576): a fejedelmi szuverenitás elmélete - az állami fõhatalom egységes és oszthatatlan. Lehet korlátozható vagy korlátozhatatlan - polgári átalakulás: megjelennek a népképviselet, az alkotmányosság, az államhatalmi ágak megosztásának elvén alapuló szuverenitáselméletek. Kzp-ban a né, a parlament vagy a jog szuverenitása - belsõ szuverenitás: az állami döntéshozó mechanizmusban a legfõbb hatalmat, a hatalom végsõ letéteményesét, illetve az általa

hozott szabályokat jelenti az állam területén élõ lakosságra nézve - külsõ szuverenitás: saját államiság, függetlenség, 0 külsõ kontroll - Thomas Hobbes: Leviathan (1651): királyi szuverenitás - John Locke: Két értekezés a polgári kormányzásról (1690): monarcha és parlament koordinált hatalomgyakorlása - Montesquieu: A törvények szellemérõl (1748): szuverenitás megosztása a hatalmi szervek között - Rousseau: Társadalmi szerzõdés (1762): szuverenitás a népé - 1789: népszuverenitás - nemzeti szuverenitás 1. = népszuverenitás 2. politikai jogokkal rendelkezõ polgárok együttese a nemzet, a szuverenitást képviselõkön keresztül gyakorolják 3. nemzetek önrendelkezésének a joga A képviselet és a közvetlen demokrácia - közvetlen demokrácia eredete: - ókori görög államok berendezkedése - XVI-XVII. sz: reformáció alapeszméje (egyházszervezetben a tagok személyes közremüködése) - Rousseau: akarat nem képviselhetõ,

mindent jóvá kell hagyatni a néppel - közvetlen demokrácia: állampolgárok személyesen vesznek részt a közügyekben - képviseleti, közvetett demokrácia: választott képviselõk utján - a polgári államokban a népszuverenitás gyakorlásának fõ formája a képviseleti demokrácia (fontos döntések nem "igen" vagy "nem" alternativája) - a tárgyi hatásköri korlátozáson kivül a népszavazás tartalmilag is korlátozza a képviseleti szervek hatalmát. A népszavazás kivételes intézmény maradt országos szinten - népszavazások tárgya: - alapvetõ alkotmányos kérdések (államforma) - az állampolgárok mindennapi életét érintõ törvények (erõmü épitése) - népszavazás lehet: - országos (referendum, plebiszcitum) - helyi, népi kezdeményezés (iniciativa) - népi kezdeményezés 15 - jogszabályok meghozatalának kezdeményezése 1. egyszerü: javaslat vagy törvény elfogadása 2. megfogalmazott törvényjavaslat -

referendum: választók véleménynyilvánitása, döntése alkotmányos vagy törvényhozási döntésekben - tárgya: 1. alkotmányos 2. törvényhozási 3. önkormányzati rendelet - idõpontja: 1. preventiv (program jellegü) 2. szukcessziv (megerõsités, elutasitás) - hatálya: 1. konstitutiv (érvényességet, hatályt ad egy normának) 2. abrogativ (kizárólag egy norma megsemmisitésére irányul) - jogi alapját tekintve: 1. kötelezõ (alkotmány kötelezõ referendumot ir ki egy kérdésben) 2. fakultativ (a választók kérhetik, vagy tagállamok, stb) - kötõereje szerint 1. konzultativ (választópolgárok elõzetes véleménynyilvánitása nem kötelezõ a képviseleti szervre) 2. ügydöntõ (kötelezi a képviseleti szervet) Országos népszavazás - az Ogy a jelenlévõ képviselõk kétharmadának szavazatával rendelheti el - kötelezõ népszavazás: 1. alkotmány elfogadása 2. 100000 polgár kezdeményezésére - elrendelhetõ ügydöntõ népszavazás:

(kötelezõ erejüek!) 1. ogy által elfogadott törvények megerõsitésére 2. ogy hatáskörébe tartozó döntések tárgyában - elrendelhetõ véleménynyilvánitó népszavazás nem kötelezõ erejü - nem képezheti népszavazás tárgyát: - költségvetés, adók, nemzetközi kötelezettségvállalások egy része, ogy hatáskörébe tartozó személyi kérdések, kinevezések. (Tehát nemzetközi szerzõdés megkötése, ill meghosszabbitása igen, de a már megkötöttbõl következõ kötelezettségvállalások nem) - népszavazást az ogy elnökénél kell kezdeményezni - népszavazást kezdeményezhet: 1. köztársasági elnök 2. Kormány 3. legalább 50 ogy-i képviselõ 4. 50000 állampolgár (mindenki jogosult aláirást gyüjteni) - népi kezdeményezésre (parlament hatáskörébe tartozó ügyekben) jogosult 1. 10000 állampolgár (ogy dönt a napirendre tüzésrõl) 2. 50000 állampolgár (ogy köteles napirendre tüzni) - eljárási szabályok: - garanciális

jelentõségü: 30 napos határidõ - ugyanabban a kérdésben 2 éven belül nem lehet mégegy népszavazást kitüzni - népszavazással megerõsitett törvény módositására a hatályba lépés után 2 évre sor 16 kerülhet - tilos népszavazást kitüzni ogy-i képviselõk, ill. helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választását megelõzõ, ill. azt követõ 60 napon belül - az eljárási szabályok megsértéséért alkotmányossági panaszt lehet benyujtani az AB-hoz - Ogy népszavazás utján nem kényszerithetõ feloszlásának kimondására (népszavazás nem foglalhat magában burkolt alkotmánymódositást) - az önkormányzás helyi közösségek joga, önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselõ-testülete, valamint helyi népszavazás hozhat - kötelezõ kiirni helyi referendumot: 1. községegyesités, annak megszüntetése, uj község alakitása 2. közös képviselõ-testület alakitása, abból való kiválás 3. a

népszavazásról alkotott önkormányzati rendelet által felsorolt kérdésekben - elrendelhetõ helyi népszavazás: - önkormányzati rendelet megerõsitése - tilos elrendelni helyi népszavazást - költségvetés, helyi adónemek - képviselõ-testület szervezeti, személyi kérdései, feloszlatása - helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult: - települési képviselõk egynegyede - képviselõ-testület bizottsága - helyi társadalmi szervezet vezetõ testülete - önkormányzati rendeletben meghatározott számu választópolgár (10 és 25% között) - 500 lakost meg nem haladó községekben a falugyülés hatáskörében van a népszavazás. Akkor eredményes, ha e választópolgárok fele megjelent - helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az jogosult, akinek lakóhelye az adott településen van (vagy üdülõterületen önálló ingatlantulajdonnal rendelkezõk) - egy éven belül ugyanabban a kérdésben nem lehet helyi népszavazást kitüzni -

népi kezdeményezés: minden olyan ügyben lehetséges, amelynek eldöntése a képviselõ testület hatáskörében van (választópolgárok 5 és 10% között). Képviselõ-testületnek kötelezõ megtárgyalni a kérdést. - 1994 óta a népi kezdeményezésben részt vevõk száma megegyezik az önkormányzati választásokon választójogosultsággal rendelkezõk körével. Unitárius és föderális állam - föderalizmus: szuverén államok együttmüködésen alapuló állandó jellegü államkapcsolata - föderalizmus alapintézményei: - szövetség és hatalommegosztás az államok között - az államok részvétele a döntéshozatali eljárásban - a demokratikus kormányzat és az állami döntések alkotmányos ellenõrzése - unitárius állam: - saját szervezet - egyedül gyakorolható közhatalmi jogositványok, központi hatalom autoritása - területén nincsenek önálló államisággal rendelkezõ egységek, csak belsõ tagoltság, önkormányzatok - föderális

állam: olyan több állam által létrehozott uj állam, amelyben a tagállamok államisága nem szünik meg - tagállamoknak saját alkotmánya van - területükön saját állami szervek vannak - a szövetségi állam alkotmánya rendelkezik a szövetség és a tagállamok kapcsolatáról, 17 meghatározza a szövetség szerveit, hatáskörét - a szövetség a szuverén (szövetségi hatáskörben) - sérülékenyebbek a nemzetiségi alapon létrejött szövetségi államok - egymás mellett élnek szövetség és tagállam intézményei (pl.: biróság) - konföderáció (államszövetség): az államok olyan jellegü lazább szövetsége, amelyek keretében a szuverén államok valamilyen célból az általuk kötött szerzõdés alapján együttmüködnek. Közös szervezet általában a részt vevõ államok delegáltjaiból áll, egyeztetõ jellegü. Nincsenek meg a közös döntés végrehajtásának garanciái - perszonálunió: két államot a közös államfõ köt

össze - reálunió: egymással szövetséges államok meghatározott ügyek vitelére közös állami szervekkel rendelkeznek. + közös államfõ A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai - kisebbség: - összetartozástudat - saját nyelv, kultura, hagyomány - identitástudat megõrzésére való törekvés - a kisebbségi jogok 3 csoportja: - egyéni jogok (hátrányos megkülönböztetés kizárása, egyenjoguság, pl: hivatalviselés) - kulturális autonómiához tartozó kollektiv jogok (pl.: saját oktatási intézmény) - területi autonómiához tartozó kollektiv jogok - 2 VH után ENSZ nem vállal szerepet a kisebbségi jogok biztositásában - Emberi jogok egyetemes deklarációjából kimaradnak a kisebbségi jogok - Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966): elismeri a kisebbségi jogokat, minimális garanciákkal - helsinki folyamat: nagyobb szerep kisebbségi jogoknak - 1988: A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya: a nyelvek európa

kulturális örökségéhez tartoznak, intézkedések az érintett nyelvek közéletben való használatának biztositására - 1990: Párizsi Charta az uj Európáért: megerõsiti a nemzeti kisebbségek identitásának védelmét - magyar alkotmány: - a kisebbségek államalkotó tényezõk - tv-k biztositják képviseletüket, kollektiv részvételüket - kollektiv jogok: - saját kulturájuk ápolása - anyanyelvük használata - anyanyelvü oktatás - saját nyelven való névhasználat - helyi és országos önkormányzatok - kisebbségvédelem alkotmányos intézménye: a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyülési biztosa. Jogkörét a kisebbségi szervezetek által jelölt és az ogy által választott kisebbségenként 1-1 személybõl álló testület gyakorolja - 1993 évi LXXVII. tv a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól (- nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának választásáról és rendelkezéseirõl külön tv rendelkezik - önkormányzatok

választásáról külön tv rendelkezik) - személyi hatálya: mindazon a Magyar Köztársaság területén élõ magyar állampolgárságu emberek, ill. közösségek, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik magukat. (Tehát NEM: menekültek, hontalanok, 18 bevándorlók, letelepedett külföldiek) - kisebbség: - legalább egy évszázada honos népcsoport Mao. T-n - az állam lakosságát tekintve számszerü kisebbségben van - tagjai magyar állampolgárok - saját nyelv, kultura, hagyomány - összetartozás-tudat, célja: a fentiek megõrzése, közösségi érdekek kifejezése - pl.: bolgár, cigány, görög, román, szlovák, ukrán, stb - uj kisebbség lehet: 1000 magát kisebbséghez tartozónak valló választópolgár, ha népi kezdeményezést nyujt be a ogy elnökéhez - valamely kisebbséghez tartozás vállalása és kinyilvánitása az egyén kizárólagos és elidegenithetetlen joga - helyi és országos önkormányzatokat

hozhatnak létre. Fajtái: 1. kisebbségi települési önkormányzat - település önkormányzata - ha a képviselõ-testület több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbségbõl választják 2. közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat - települési önkormányzat képviselõibõl alakul - ha a települési önkormányzat tstületébe a képviselõk legalább 30%-át ugyanazon kisebbségbõl választották meg, és ezek a képviselõk legalább 3 fõs kisebbségi önkormányzatot alakitanak - a kisebbségi képviselõk egyidejüleg tagjai a települési és a kisebbségi önkormányzatnak 3. közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat - települési önkormányzattól függetlenül, a választópõlgárok közvetlenül választják - tagja nem települési önkormányzati képviselõ, hanem csak a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja (1. 2 3 azonos hatáskör) - országos önkormányzat: általa képviselt kisebbség

országos, vagy területi védelme (nincs pl. megyei kisebbségi önkormányzat) - önálló döntési jogositványok: - szinház, muzeum, könyvtár, müvészeti, tudományos intézet, országos hatáskörü oktatási intézmények fenntartása, stb. - kisebbségi elektorok választják meg (titkos szavazással). Az elektori testület tagja minden települési önkormányzati képviselõ, akit kisebbségi képviselõként választottak meg, a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk, valamint a szószóló (tanácskozási joggal vesz részt a képviselõ-testület ülésein). Egy 0 kisebbségi képviseleti formával rendelkezõ településen 3 egyazon kisebbséghez tartozó választópolgár kezdeményezheti az elektor megválasztását (választói gyülésen). - egy kisebbség = max 1. országos önkormányzat, de több kisebbség = 1 közös országos önkormányzat - állami feladat: - anyanyelvi oktatás többletköltségének viselése - anyanyelvü pedagógusok

képzésének biztositása - kisebbségi kulturális rendezvények költségvetési támogatása - a kisebbségi jogok érvényesülésének záloga - Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alap létrehozása 19 Az államterület - az a térség, amelyen az állam fõhatalma, szuverenitása érvényesül - az állam létének természetes feltétele - jogi megitélése 1. az államhatalom tárgya, tulajdona 2. - minden más államhatalom kizárva (negativ oldal) - az államnak korlátlan joga van a terület állami célra való felhasználására (pozitiv oldal) 3. Jelli: az államterület nem tárgya az állami uralomnak, csak meghatározza annak térbeli terjedelmét - területi felségjog a nemzetközi jog szabályai szerint korlátozott: korlátozzák államközi szerzõdések, nemzetközi szokásjog. A korlátozás esetei: 1. nemzetközi jogi szolgalom (pl: vasutvonal átvezetésének joga más állam T-n) 2. nemzetközi szomszédjog (pl: közös folyók viszhozamával való

gazdálkodás) 3. békés áthaladás joga (parti tengereken, nemzetközi folyókon) 4. diplomáciai képviselet létesitése - az állam területi fõhatalma minden az állam T-n tartózkodó személyre kiterjed - az állam lakosságának két kategóriája: 1. állam tényleges lakossága (állampolgárok, más államok polgárai, hontalanok), egy adott idõpontban az állam T-n tartózkodók 2. államjogi értelemben vett lakosság (az adott állam állampolgárainak összessége, tartózkodási helytõl függetlenül) - utóbbiakra vonatkozik az állam személyes felségjoga - államterület 1. szárazföldi T - általában összefüggõ T, de lehet szigetcsoport, stb. - uszó (hajó), repülõ (repülõgép, ürhajó fedélzete) államT, ha állam lobogóját, felségjelét viselik 2. vizi T - belvizek - tenger bizonyos részei (- nemzetközi folyók, tengeri csatornák nemzetközi jogi szabályozás alatt) 3. légi T - légtér feletti teljes szuverenitás - biztositott más

állam repülõinek berepülési és leszállási joga - államhatár: az államterületet fogja körül, elválasztja egymástól az államokat, ill. az állami felségjog alatt nem álló T-ktõl - megállapitásának elvei 1. természetes határok 2. hatalmi egyensuly 3. nemzetiségek 4. népek önrendelkezése, stb - MK államT-e 1947: párizsi békeszerzõdés Az állam felségjelvényei - MK nemzeti jelképei: zászló, cimer, himnusz - az állam hivatalos jelképei az állami szuverenitást érintõ szimbólumok 20 - cimerrõl, zászlóról, ezek használatairól szól tv: képviselõk kétharmados szavazása - cimer: - az állam hivatalos jelvénye - használata rendjét külön szabályozzák - szervek, személyek, akik hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül használhatják, helyezhetik el épületeikben, helyiségeikben a cimert: - helyi önkormányzatok, hivatalai és képviseletükre jogosult személyek - helyi kisebbségi önkormányzatok,

hivatalai és képviseletükre jogosult személyek - magánszemély foglalkozásának gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet tevékenysége során a szervezet jelképeként, vagy annak részeként a cimert nem használhatja. Sajtótermékek cimfeliratában sem (kivéve hivatalos lapok) - miniszteri engedély kell a cimer és a zászló védjegy elemeként történõ használatához, valamint nemzetközi rendezvényeken a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés és cimer használatához - cimer és zászló eseti használata nemzeti ünnepeken és az ezekhez kapcsolódó egyéb társadalmi rendezvényeken megengedett - az önkormányzatok alkotta cimer és zászló a MK-étól megkülönböztethetõ kell hogy legyen - nemzeti jelképek jogosulatlan használata = szabálysértés - az állam felségjele a MK zászlaja - nemzeti ünnepekkor és a nemzeti multról való megemlékezések alkalmával történõ használatát jogszabály nem

korlátozza - hivatalos állami ünnep: augusztus 20., Szent István ünnepe - kitüntetések 1. Magyar Köztársaság Érdemrend 2. Magyar Köztársaság Érdemkereszt - mindkettõt a minelnök vagy az illetékes min elõterjesztésére a köztársasági elnök adományozza - MK himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz cimu költeménye Erkel Ferenc zenéjével - fõváros: Budapest - állam legfelsõbb szerveinek székhelye - államközi érintkezés eseményeinek helyszine 4. Az állampolgárság Az állampolgárság fogalma - az állam létezésének elõfeltétele a fõhatalom a terület és a lakosság felett. A lakosság az állam T-n tartózkodó természetes személyek összessége. Az adott állam alkotmánys rendje mindannyiukat kötelezi, a köztük lévõ különbség alapja a diplomáciai védelem érvényesülése - alkotmányjogi értelemben természetes személyek: 1. állam saját polgárai (állampolgárok) = alkotmányjogi értelemben az állam lakossága (tartózkodási

helytõl függetlenül) 2. más állam polgárai (külföldiek) 3. állampolgárság nélküliek (hontalanok) - állampolgár államának hatalma alatt áll = alapvetõ jogok teljessége is - nemcsak alárendeltje, hanem birtokosa is az állami hatalomnak (népszuverenitás) - nemzeti szuverenitás = összetartozástudat, érzelmi kötõdések 21 - az állampolgárság természetes személy fizikai létezésének önálló állapota, amely létrejön és megszünik. A állampolgárság konkrét jogintézményi fogalmában az állampolgárság létrejöttét és megszünését az adott állam határozza meg. Magyar jogalkalmazó szervek csak a magyar állampolgárság fennállásáról vagy annak hiányáról döntenek - állampolgárság alanyi jogi jellege: mindenkinek joga van vmilyen állam polgárának lenni (Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában emberi jog; Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában gyermeki jog) - minden államnak garantálnia kell a

létezõ állampolgárság védelmét (megszerzését nem) - állampolgárság megszerzése a szuverén állami akarat függvénye - a fennálló, létezõ állampolgárság, mint emberi jog, alanyi jogként funkcionál - elõször jogszabályban: Code Civil (magánjog része) - modern tudomány: közjog része - korai státuselmélet: állampolgársági jogintézmény független, belõle származó jogok és kötelezettségek másodranguak - jogviszonyelmélet: az állampolgárság állam és egyén olyan viszonya, amelynek tartalmát a jogalanyok kölcsönös jogai és kötelezettségei alkotják - modern státuselmélet: az állampolgárság olyan jogi helyzet, amely ugyanakkor jogi kapcsolatot is indukál egyén és állam között A magyar állampolgárság szabályozásának történeti vázlata - megjelenése Eu-ban: jogpozitivizmus idõszakában - elsõ tv: 1879: - rendezi az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének jogcimeit - tekintettel van az emigrációs

hullámra (10 évnél tovább külföldön élõ magyar elveszti állampolgárságát) - módositás: - 1922 (kedvezményes honositásások: jóvátételi jelleg - 1939 (diszkrimináció: automatikus vesztés eseteinek növelése) - második átfogó szabályozás: 1948 - 3. átfogó kódex: 1957 (kettõs jelleg) - megszerzés feltételei a nemzetközi standardok alapján - megfosztás: politikai eszköz lesz - 1993 LV.: 4 kódex okok: - át kell alakitani a honositás rendjét (erkölcsi sulya megnõtt az állampolgárságnak) - át kell alakitani a megszüntetés renjét (alanyi jogi jelleget kell biztositani) - állampolgári védelmet kell nyujtani (volt magyar állampolgároknak) Alkalmazanó jog az állampolgársági jogban - az állampolgársági ügy keletkezésének pillanatában hatályos tv-t kell alkalmazni - az állampolgárság a természetes személy fizikai létéhez kötött állapot - minden uj tv csak az állampolgárság jövõbeli keletkezésérõl és

megszünésérõl rendelkezhet - ma alkalmazandó jogszabályok: - 1879 L. tv (1880 - 1949) - 1948 LX. tv (1949 - 1957) - 1957 V. tv (1957 - 1993) - 1993 LV. tv (1993 okt 1 után) - kivételes visszamenõleges szabályok (de nem uj alkalmazandó jogok): - 1956: a külföldi állampolgárság honositás utján történõ megszerzésébõl 22 fakadó automatikus magyar állampolgárság vesztést hatálytalanitja. minden megfosztást semmissé nyilvánit - 1990: 1957 V. alapján hozott egyedi megfosztó határozatokat hatálytalanitja (késõbb elhunyt személyekre is kiterjesztik) - 1993 LV: 1947 utánra is kiterjeszti Magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése - születéssel, honositással, visszahonositással, vaggy családjogi tények alapján keletkezhet - születés: - elsõdleges a ius sanguinis (vér szerinti leszármazás), másodlagos a ius soli (területen születés) (angolszász országokban utóbbi az elsõ) - nincs különbség apai és anyai származás

között - honositás (nem magyar), visszahonositás (volt magyar) - eljárás csak kérelemre indulhat - minden esetben feltétel: magyarországi lakóhely - törvényes feltételek teljesitése önmagában nem eredményezi az állampolgárságot (nem alanyi jog) - államfõ dönt széles mérlegelési joggal = a szuverén hatalom megnyilvánulása (jogorvoslatnak nincs helye) - törvényes feltételek: 1. Mo-n való tartózkodás idõtartama (alapeset: 8 év) 2. bünözésmentes életmód 3. biztos megélhetés 4. MK érdekeinek védelme 5. magyar nyelv meghatározott szintü ismerete - kedvezmények: csak 1. esetben (pl: 3 év) - 1 év: magukat magyar nemzetiségünek valló nem magyar állampolgárok, akiknek felmenõje magyar állampolgár volt - államérdekbõl történõ honositás - családjogi tények - születéssel történõ automatiks szerzés családi jogi akadályainak feloldása (apaság, anyaság birói megállapitása) - gyermek családi helyzetét rendezik (teljes

hatályu apai elismerés) Magyar állampolgárság megszünése és megszüntetése - lemondással (egyoldalu személyes nyilatkozat, ha teljesiti a feltételeket. Belügymin feltétel hiányt megállapitó határozata ellen birói jogorvoslatra van lehetõség) - honositás visszavonása - nem alkalmazható: - született magyar állampolgárra - Mo-n élõ magyar állampolgárral szemben - feltételekkel és mérlegeléssel alkalmazható az ellen a magyar állampolgár ellen, aki: - külföldön él - állampolgárságának megszerzése érdekében jogszbálysértést követett el - állampolgárságának megszerzésétõl tiz év még nem telt el - állampolgárság visszavonásáról belügymin javaslatára köztelnök dönt. (van lehetõség birói jogorvoslatra) - (külföldivel való házassággal - elsõ Áptv) 23 - (távollét - elsõ Áptv) Kettõs vagy többes állampolgárság - ugyanazon személyt egyidejüleg két vagy több állam egyaránt saját polgárának tekinti

= rendellenes állapot, cél: megszüntetése - pl: keletkezés azonos jogcimei mellett egy személy egyidejüleg több állam polgárságát is megszerezheti - keletkezhet: - születés (mindkét szülõ állampolgárságát megkapja) - honositással (ujabb állampolgárság elõzõ elvesztése nélkül) - kettõs állampolgárságot az államok belsõ joga általában elismeri (kivétel Svédország) - magyar állampolgár szerezhet más állampolgárságot (feltétel nélkül), de a belsõ jog ezt nem veszi figyelembe - kettõs állampolgárság kiküszöbölésére irányuló nemzetközi jogi megállapodások: - kétoldalu egyezmények volt szocialista országokkal (az egymás között fennálló kettõs állampolgárság megszüntetése + megelõzés) Általában: a születéssel keletkezett kettõs állampolgárság a gyerek 1 éves koráig áll fenn, ekkor a szülõk irásbeli nyilatkozata dönt. Honositási kérelmeket a másik állam illetékes hatóságának nyilatkozata

után birálta el. (egyezmények már felmondva) - ENSZ égisze alatt létrehozott multilaterális egyezmények: nem céluk a kettõs állampolgárság megszüntetése, csak ajánlások - 1928: Bustamante-kódex - 1930: hágai egyezmény - 1957: New York-i egyezmény - 1961: bécsi egyezmény - 1963: strasbourgi konvenció (saját kezdeményezésre másik állampolgárság szerzése = elõzõ elvesztése) Külföldiek, bevándorlók, menekültek - idegenek: az állam szuverenitása csak a T-n való tartózkodás miatt terjed ki rájuk, de kötelesek tiszteletben tartani az állam alkotmányos redjét - külföldiek: más állam polgárai - ideiglenes jelleggel itt tartózkodó - tartósan letelepült - bevándorló - menekült - hontalanok: egyetlen államnak sem a polgárai - megkülönböztetés: státusjog alapján. Külsõ szuverenitással összefüggõ státusjogok: - személyi igazolványhoz való jog (magyar állampolgárság igazolása) - magyar állam T-n való

háboritásmentes tartózkodás joga, kiutasitás és kiadatás tilalma - külföldre utazáshoz való jog, utlevélhez való jog - kivándorlás joga - a hazatérés joga (utlevél nélkül is!) - diplomáciai védelem joga (külképviseleti szervek biztositják) - belsõ szuverenitással összefüggõ státusjogok: - részvételi jog a közügyek gyakorlásában (aktiv és passziv választójog, önkormányzás joga, közvetlen demokráciához való jog, közhivatal viselésének joga) - szociális ellátáshoz, müvelõdéshez való jog 24 - közjogi kötelezettség az állampolgári státussal - külföldiek jogállása nem meghatározható (emberi jogok alapján) - a szuverenitás személyi hatályából a magyarok státusjogai, mig a szuverenitás területi hatályából a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos jogok vezethetõek le - az állam felségterületén való tartózkodás külföldiek esetén engedélyhez kötött (ez ellenérizhetõ, az

engedély visszavonható, az külföldi az ország elhagyására kényszerithetõ - hontalanok azonos megitélés alá esnek a külföldiekkel - menekültek quasi állampolgársági stásussal rendelkeznek - külföldiek beutazásának feltétele: - államuk által kiállitott utiokmány - magyar vizum (adható annak, aki megfelelõ anyagi fedezettel rendelkezik beutazáshoz, tartózkodáshoz, visszautazáshoz, és nem áll beutazási és tartózkodási tilalom alatt - egyszeri és kétszeri beutazásra szóló vizum: max 6 hónapig - többszöri beutazásra szóló vizum: max 1 évig érvényes - érvényes vizum: max 90 nap tartózkodás, de meghosszabitható - munkavállalási és bevándorlási vizum - vizummentesség: eu-i államok polgárai (kivéve Albánia, Töröko.) - huzamos idejü mo-i tartózkodás után jog határozatlan idõtartamra szóló letelepedést biztositó bevándorlási engedély - feltétel: - 3 éven át Mo-n lakik - várhatóan képes lesz beilleszkedni -

bevándorlói státussal jogok: - állandó mo-i tartózkodás - magyar személy igazolvány - külföldre utazás esetén visszatérésre jogosult - hontalanok: jogállása = külföldi, de nincs védelme - magyar állampolgár automatikusan nem veszti el állampolgárságát - hontalanok Mo-n született gyermekei (ius soli alapján) magyar állampolgárok lesznek - alkotmányos menedéjog: védelem minden menekültnek - menekültek: - külföldi vagy hontalan személy - akit hazájában vagy tartózkodási helyén - faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy politikai okból üldöznek - menekültek kiadatása tilos, de kiutasitható (oda nem, ahonnan menekült, ahol üldöznék, ahol életveszélybe kerülne) - (jogforrás: 1951. évi genfi egyezmény; azt kiegészitõ 1967 évi jegyzõkönyv) - menekült az állam saját polgárával azonos elbánásra tarthat igényt: - vallás gyakorlása - szerzõi jogvédelem - állami elosztás - alapfoku oktatás - állami segélyezés - munkához

és TB-hez való jogok - pénzügyi teherviselése nem lehet sulyosabb - birósághoz fordulás joga - menekültet el kell látni személyi és utiokmánnyal - menekültet nem terheli honvédelmi kötelezettség - Menekültügyi és Migrációs Hivatal (belügymin irányitása alatt) - Menekülteket Támogató Alap (fenti kezeli) 25 7. A választási rendszer A választójog fogalma - kettõs természetü (alap: népképviselet elve): 1. azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek az állami hatalomgyakorlás centrumában elhelyezkedõ képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg 2. politikai alapjog, a hatalomban, a közügyek vitelében való részvétel joga - nézetek: - mult század: nem alanyi jog, hanem az állam engedélyezi a "pol-i képességgel" rendelkezõknek - 2 VH után: alanyi jogként ismerik el (Emberi jogok egyetemes nyilatkozata) - 2 normacsoportot tartalmaz: 1. választójogosultságot szabályozó anyagi jogi normák 2.

választási eljárás szabályai A választási alapelvek 1. választójog általánossága = minden nagykoru állampolgár szavazati joggal rendelkezik, kivéve: természetes kizáró okok: - elmebetegség (korlátozott, v. teljes cselekvõképesség: 0 önálló akarat) - büncselekmény elkövetése (birói itélet alapján) - kezdetben: vagyon, ill. adófizetés (cenzus = a váljog elnyeréséhez elõirt feltételek) szerint 2. választójog egyenlõsége = minden választásra jogosultnak azonos értékü szavazati joggal kell rendelkeznie (tehát, hogy egyenlõ jogokkal vesznek részt, de nem egyenlõ hatásfokuak a szavazatok) - plurális váljog (egyesek több, mások 1 szavazat): megsérti - választóK-k nagysága: különbözõ nagyság = mandátum értékek eltérõek - a vál.K-i rendszerek alaptipusai: 1. többségi rendszer (jelöltek rivalizálásán alapul) 2. arányos választási rendszer (pártok mandátumokért harcolnak) - mult század utoló harmadában (mind2

egyéni válK): - angolszász mintáju (relativ többség gyõz) - francia mintáju (abszolut többség, tehát ált. 2 forduló) - arányos választási rendszer: - a pártok a leadott szavazatok arányában részesüljenek a képviselõi mandátumokból - listás választással teremthetõ meg: választóK-ben szerezhetõ mandátumok arányosan kerülnek elosztásra - alaptipusai: 1. kötött listás (csak listára lehet szavazni) 2. szabad listás (a választott listán szereplõ jelöltekre preferenciális szavazat adható, módositható a sorrend) 3. szavazás közvetlensége = a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak - közvetett: elektorok utján v. képviselõ-testületek által (pl: községi és városi tanácsok választják a megyeit (1970-es trv) - 1994 LXII trv: megyei közgyülés tagjainak közvetlen, listás választása 26 4. szavazás titkossága = válpolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le

szavazatukat - ajánlási rendszer: nem alkotmányellenes (+ önkorm-i választási trv bevezette a titkos, urnás ajánlás lehetõségét) A magyar választási rendszer fejlõdése és a hatályos választójog - 1848:V. tc-ig rendi képviselet, majd népképviselet elve (de: 0 ált váljog; vagyontalanok, gazdai hat. alatt állók: 0 szavazat) - 1874:XXXIII. tc: szigorubb feltételek a városiak ingatlantul-val kapcsolatban + adóhátralékosok: 0 szavazat - 1913 XIV. tc: 8,6% váljogosult - 1918: uj váljogreform trv, de nem érvényesül - Népközt., majd Tanácsközt: ált, egyenl, közvetlen, titkos váljog - 1919-tõl: rendeleti uton (igy 40% jogosult) - 1925: uj trv (szerény jogkitertjesztés) - 1938 XIX trv: egyéni válK + lajstromos (egyéni K-ben szavazók szavazhatnak lajstromoson is) - 1945 VIII trv: kötött lajstromos rendszer - 1954 IX trv: egyéni válK-i renszer a tanácsok vonatkozásában - 1966: ogy-i képvis-nél is egyéni K-i rendszer - 1983 III. trv:

minden K-ben legalább 2 jelöltet kötelezõ állitani - hatályos magyar váljog forrásai: 1. alkotmány váljogot érintõ rendelkezései (70, 71 §) - alapvetõ jogok között - külön fejezet a választások alapelveirõl - vál-i trv-k elfogadásához ogy-i képvis 2harmadának szavazata kell 2. ogy-i képviselõk választásáról szóló 1989 XXXIV trv - módositásai: - eljárási garanciális szabályok bõvitése - ajánlószelvények illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása - jogorvoslati lehetõségek bõvitése - válpolg. nyilvántartásba vételének szabályai - 1994 III.trv: pártlistás mandátumszerzés küszöbe: 4-rõl 5% + idõközi választások lehetõségét korlátozza 3. helyi önkorm-i képvis + polgmesterek vál-ról szóló 1990 LXIV trv) 4. AB választójoggal kapcsolatos határozatai - pl: "nem indulhat jelöltként, aki a tb-i önkorm. választott képviselõje" = alkotmányellenes A választójogosultság 1. parl-i

választásoknál A) aktiv váljog: minden nagykoru magyar állampolg, akinek legalább ideiglenes lakóhelye van Mo-n. B) passziv váljog: váljoggal + állandó mo-i lakóhellyel rendelkezõ 2. helyi önk-i képvis + polgmesterek vál-a - minden nagykoru magyar állampolgár (lakóhely v. tartózkodási hely kell) + aktiv váljog a Mo-ra bevándorolt nem magyar állampolgárnak is! (elõbbi trv-nél nem) 27 - váljogból kizártak mind2 esetben: - aki cselekvõképességét korlátozó v. kizáró gondnokság alatt áll - aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs itélet hatálya alatt áll - aki szabvesztés-büntetését tölti - aki büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll - összeférhetetlenség (inkompabilitás) szabályozásának módja: 1. trv meghatározza, hogy kik nem választhatók 2. képviselõvé választhatók az összeférhetetlen funkciót ellátók, de x idõn belül kötelesek az összeférhetetlenségi

okot megszüntetni. Mo: utóbbi, összeférhetetlenségi okok: - közjogi méltóságok - közig, közszolg. vezetõ tisztvis-i + x alkalmazottjai - jelenlegi megoldások 2 vitás esetben: - feltétel a választás napján az ország T-n tartózkodás - a válpolgár az ország bármely választóK-ben leadhatja mindkét szavazatát (a kétszavazatos rendszer lényegét negligálja) Parlamenti választókerületi rendszerek - 1989-es trv: arányosságra törekvõ (de nem az) vegyes vál-i rendszer: egyéni válK (személyekre szavazás, többséget kapó gyõz) + arányos rendszer (pártlistákra szavazás, arányos részesedés a mandátumokból). + 3 mandátumszerzési mód: országos listákról töredék szavazatok alapján - képviselõk száma: 386 - 176: egyéni válK - 152: megyei v. fõvárosi lista - 58: töredék szavazatok alapján országos listáról - 176db egyéni válK (kb. 60000 fõ) - megyehatárokat nem vághatnak el - helyi önkorm. T-e sem vághat el

településhatárt - fõváros: egy válK-e lehet több kerületi önkormnak - város és vonzáskörzete: egy válker, székhely: városban - nemzetiségi, vallási, történelmi, helyi sajátosságokat figyelembe kell venni - jelöléshez minimum 750 váljogosult ajánlása kell (= 750 ajánlási szelvényt kell szerezni). Minden váljogosult kap ajánlási szelvényt a választói nyilvántartásba vételérõl szóló értesitéssel együtt, vagy él vele, vagy nem - jelölés feltétele a jelölt nyilatkozata arról, hogy elfogadja a jelölést, ill. nem visel összeférhetetlenségi tisztséget, v. arról lemond ha megválasztják - kétszavazatos rendszer: 1 szavazat az egyéni válK-ben személyekre, 1 szavazat a T-i pártlistára - érvényes választás: 50% + 1 szavazott - elsõ forduló eredményes: ha abszolut többséget szerzett vki, ha nem: 2. forduló: az elsõben legalább 15%-ot kapottak, de legalább az elsõ 3. Ha min 25% szavaz, akkor a legtöbbet kapó gyõz. -

20db T-i ker (minden megye + fõváros) - pártok határozzák meg a listát - listaállitás feltétele: - trvesen bejegyzett párt - ha az adott megye (fõváros) válK-inek egynegyedében de leaglább 2 egyéni válK-ben jelöltet tudtak állitani - megyénként megszerezhetõ mandátumok számát trv szabályozza (Bp: 14, Nógrád: 4) 28 - váljogosultak több, mint felének kell szavaznia. Ha nem, akkor 2 forduló: több, mint egynegyede kell - mandátumok elosztás elõtt: azok a pártok, amelyek T-i listáira leadott szavazatok országos összesitésben nem érik el az 5%-ot: 0 mandátum T-i és országos listáról, elveszitik töredék szavazataikat is. Egyéni válK-ben szerzett mandátum marad - ha betöltetlen mandátumok maradnak a T-i válK-ben, akkor elõirtnál kevesebb szavazattal is mandátumhoz lehet jutni. Feltétel: - a jelöltnek a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok kétharmadát el kell érnie - a párt országosan összesitett töredék

szavazataiból le kell vonni a mandátum kiegészitéséhez igénybe vett szavazatok számát. Ha igy is marad üres mandátum, akkor az felcsuszik az országos listára - országos listák - nem szavaznak rá - azok jogosultak országos listát állitani, akik legalább 7 megyében tudtak megyei listát állitani - egyéni válK-ben mandátumot szerzõt törölni kell a két listáról, T-i listán mandátumot szerzõt törölni kell az országos listáról Az önkormányzati választókerületi rendszerek - 1990-es trv: 3 féle választókerületi rendszer 1. 10000 lakos alatt: kislistás vál-i rendszer 2. városok, fõvárosi K-k: kétszavazatos rendszer (1994: megszüntetik, helyette egyfordulós, relativ többségü rendszer) 3. fõváros, mint egész: listás választási rendszer - hatályos váljogi trv: - kislistás rendszer: 10000-nél nem nagyobb lélekszámu településeken - település egésze = 1 válK - nem listákra, hanem személyekre szavaznak - vmennyi jelölt

nevét ABC- sorrendben egy listára veszik, amibõl x jelölt választható képviselõnek: - 100 lakosig: 3 - 600-ig: 5 - 1300-ig: 7 - 3000-ig: 9 - 5000-ig: 11 - 10000-ig: 13 - képviselõk azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták, a trv-ben meghatározott mandátumszámhoz viszonyitva - 0 vál: ha kevesebb jelölt, mint lehetséges (ekkor idõközi vál. + be nem töltött képviselõi helyekre is) - ha jelöltet polg.mesternek is választják: törlik a listáról - azonos szavazatszám: sorsolás - vegyes választási rendszer: a 10000+, ill. fõvárosi kerületekben - képviselõk egy része egyéni válK-ben, másik része a kompenzációs listáról jut mandátumhoz - kompenzációs listát az a jelölõ szervezet indithat, amely az egyéni válK-k min. egynegyedében jelöltet állitott (lehet közös jelölt, közös kompenzációs lista) - válpolg: egyéni jelöltekre szavaz, de listás szavazat csak az lesz, amelyik nem 29 eredményez mandátumot - kategóriák

- 25000 lakosig: 10 egyéni, 7 listás - 50000-ig: 14 egyéni, 9 listás - 60000-ig: 15 egyéni, 10 listás - 70000-ig: 16 egyéni, 11 listás - minden +10000 lakos = + 1 egyéni, minden +15000 lakos = + 1 listás - jelöléshez a válpolgárok 3%-ának ajánlása szükséges (ajánlóiven, v. polgmesteri hivatalban titkosan). Több jelölt is ajánlható (egy jelölt, ill lista csak egyszer) - mandátum: aki a legtöbbet kapja - fõváros: 5 jelöltséget fogadhat el a válpolg. - listás, arányos rendszer: fõvárosi és megyei közgyülés tagjait - fõváros: kerületi képviselõ testületeket és fõvárosi közgyülést egyszerre választják - fõvárosi közgyülés 66 tagja: közvetlenül kötött listákon (listát az a társ-i szervezet indithat, amely legalább 6 fõvárosi kerületben kompenzációs listát állitott), az kap mandátumot, aki az összes fõvárosi listára leadott szavazatok min. 4%-t kapja - megye: 2 válker (megye településeinek válpolg-i

közvetlenül listán választják a közgyülés tagjait) 1. 10000-nél nem több lakosu település 2. 10000+ lakosu település - listaállitás feltétele: választóK-ben lévõ települések válpolginak min. 0,5%-nak ajánlása - 4%-os határt az egyes válK-ben külön-külön kell elérni - közvetlenül: polgármesterek, és a fõpolgármester - jelölés: - 10000 alatt: válpolg.-k 5%-nak ajánlása - 10-100000 között: válpolg-k 3%-nak ajánlása - 100000 felett: 2% - fõpolgmester: fõvárosiak 1%-os ajánlása kell - relativ többségü rendszer - 0 jelölt, vagy azonos szavazatszám: idõközi vál.-k - helyi kisebbségi önkorm: külön szabályok - feltételek: - választás kitüzésének irásbeli kezdeményezése - legalább 5 válK-i polg. ajánlása - 10000-ig, 50, felette, ill. fõv-i K: 100 érvényes szavazat - legalább annyi jelölt, mint megválasztható kisbebségi képviselõ - 1300 alatt: 3 - 1300 felett + fõv-i K: 5 - fõváros: 9 - egyfordulós

kislistás választás, azonos szavazatszám: sorsolás A választási eljárás garanciális szabályai - a választók nyilvántartása - a választásra jogosultakat tartalmazó jegyzék - községenklnt, városonként, egyéni válK-enként, szavazókörönként - összeállitása, errõl való értesités kiküldése, váljoggal nem rendelkezõ nagykoru állampolgárok jegyzékének összeállitása: jegyzõ feladata 30 - önkorm-i vál: a Mo-ra bevándorolt 18. életévüket betöltött nem magyar állampolg is (egyébként csak a váljogu, adott válK-ben lkaóhellyel rendelkezõk) - felvétel: deklarativ aktus (nem attól van váljog, mert benne van a nyilvántartásban), csak az adhat le szavazatot, aki szerepel benne - 10 napra közszemlére kell tenni az polgmesteri hivatalban, ezzel egyidejüleg kell értesiteni a polgárokat - a válpolg-k a jegyzõnél kifogást emelhetnek. Ennek elutasitása 3 napon belül megtámadható az illetékes helyi biróságnál (Bp: Pesti

Kzpi K-i Bir.), amely a beérkezéstõl számitott 3 napon belül népi ülnökök közremüködésével határoz, elrendelheti a nyilvántartás kiigazitását - lehetséges az igazolás alapján történõ választói nyilvántartásba vétel (jegyzõ, v. szavazatszámláló bizottság által), pl: - aki a nyilvántartás elkészitése után lakóhelyét megváltoztatta - aki a választás napján állandó lakóhelyétõl távol van - aki tartózkodási helyén akar szavazni - választási szervek - külön összeférhetetlenségi szabályok - a válpolg-k független szervezetei, feladatuk a választások tisztaságának biztositása, a pártatlanság érvényesitése, a trvesség ellenõrzése, a választás trves rendjének helyreállitása - tipusai: 1. választási bizottságok (választóKenként, ill helyi T-i és országos szinten: Országos Választási Bizottság) 2. szavazatszámláló bizottságok (szavazókörönként) - mindegyik bizottság választott és delegált

tagokból áll - minden jelöltet állitó párt, v. független jelölt jogosult a bizottságokba megbizottat delegálni - feladatai: - jelöltek nyilvántartásba vétele - képviselõi megbizólevelek kiadása - választások eredményének megállapitása - mandátumok elosztása - választók kifogásainak elbirálása - tevékenységük nyilvános, de nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyiségi jogokat - sajtó: jelen lehet, de összeszámlálásnál nem zavarhat, ill. nem hozhat nyilvánosságra részeredményt a szavazás napján 20 óra elõtt - jogorvoslat - 1848: a képviselõház biráskodik - 1874: a Kuria - 1925: a Közig-i Biróság - uj trv: birói jogvédelem ált-sá tétele - kétfokozatu rendszer: 1. vál-i trv megsértése, vál-i szervek tevékenység, mulasztása miatt, vagy a választási eredmény ellen benyujtott kifogásokat magasabb szintü választási szervek birálják el 2. a választási bizottságok minden elutasitó döntése ellen

rendes birósághoz lehet fordulni (nem peres eljárásban 3 napon belül döntenek) - ogy-i egyéni válK-i és T-i vál-i bizottságok döntése ellen: megyei és fõvárosi bir-nál - OVB elutasitása esetén: Legfelsõbb Biróság - önkorm-i vál-nál helyi és T-i vál-i bizottság döntése ellen: megyei v. 31 fõvárosi bir., OVB döntése ellen: Legfelsõbb Birósághoz 3 napon belül - megalapozott kérelem esetén megállapitja a trvsértés tényét, azt a felek + a sajtó tudomására hozza. Megváltoztatja, v megsemmisiti a trvsértõ jogkört, a vál-i eljárást, v. annak részét megismételteti 8. Államszervezési elvek és értékek: a hatalommegosztás - modern kormányzati rendszerek létrehozása során a legnagyobb hatásu eszmerendszer: hatalommegosztás Elméleti és történeti dimenziók - hatalommegosztás 3 nagy történelmi jelentéstartalma 1. politikai-jogelméleti jellegü - az ember felett ne ember, hanem a trv uralkodjék - nullum crimen sine

lege - trv mindenkire egyaránt kötelezõ legyen 2. kormányzat megszervezésének alapelve - egyéni érdekek ne érvényesüljenek - trv uralma 3. társadalmi-politikai jellegü - hatalom osztályok közötti felosztása - ujkori megfogalmazása - John Locke - hatalmak-funkciók elválasztása - igszolgot végrehajtásként kezeli - föderativ hatalom megkülönböztetése: a végrehajtó hat. nem korlátozódik az ált. szabályok egyedi esetekre való alkalmazására - Montesquieu - állam funkcióit trvhozás, végrehajtás, igszolg szerint kell meghatározni (biró hat-t nem is igazán tekinti hatalomnak) - végrehajtásnak korlátoznia kell a trvhozást - egyes hatalmakat a rájuk jellemzõ társ-i háttérrel gondolta át - Lock és Montesquieu - nem szabad megengedni a hatalom egy kézben, egy személyben vagy egy testületben való összpontosulását, mert ez a hatalommal való visszaéléshez vezethet - megosztott hatalom = ellnõrzött hatalom (az emberi szabadság

megóvásának egyik legfontosabb biztositéka) - amerikai alkotmány (fékek és egyensulyok rendszere) - Frao: - Emberi és polgári jogok nyilatkozata: nincs alkotmánya annak a társ-nak, amelyben a jognak nincs biztositéka, a hatalom nincs megosztva - 1791-es Alkotmány: korlátozott trvhozás, egy és oszthatatlan fõhatalom - a trvhozó hatalom korlátlan lesz (a végrehajtás is megmarad) - Rousseau: társadalom általi ellenõrzés követelménye - a trvhozó hat. a népet illeti meg - végrehajtás alárendelve a trvhozásnak - jakobinus diktatura után: hatalommegosztás elve minden alkotmányban (néha csak szóban) - az államhatalom birlói korlátozását kizárják (hatalommegosztásra 32 hivatkozva!) - Benjamin Constant - hangsuly a hatalmak egységén - koordináció: a hatalmak egybemüködése (semleges és kiegyenlitõ hatalom) - USA: Legfelsõbb Biróság - Frao: monarcha - municipiális hatalom fogalma - érdekek és a helybeliség társ-pol-i tényei -

német egység gondolatának nem felel meg (csak Kantnál) - Stein Lõrinc: - az állami élet akaratban (trvhozás) és az ennek megfelelõ cselekvésben (végrehajtás) nyilvánul meg - az állami én: az államfõ Hatalommegosztás a magyar politikai gondolkodásban - nyugat európai gondolkodás befogadói: honoráciorok, nemesség rétegei (fõrendek saját létezésüknek igazolását látják). Hatalommegosztás + népszuverenitás alkalmas a Habsburgokkal szembeni függetlenségi törekvések alátámasztására. Van alap is (jog uralma, biróságok gyakorlata, pol-i kultura) - XIX.sz: Concha Gyõzõ közvetiti Stein felfogását - az állami szuverenitás korlátlansága, kizárólagossága és felelõtlensége - személyiség jegyei: - szuverén akarat: trvhozás - külsõ megvalósuláshoz szükséges kiegészitõ akarat: végrehajtás - államfõ: dönt a belsõ elhatározás cselekvéssé válásáról - a szuverén hatalom a tárgy szerint megosztott hatalomra irányul

(biróság nem külön hatalom; végrehajtó at. felbontható igazgatásra, birói és katonai hat-ra) - leiró jelleg, Concha iskolát teremt, uj fogalmi rendszer - Eötvös József is ezt a felfogást képviselte: a hatalommegosztás gondolkodásának az állammal kapcsolatos jelenségek megismerésében van döntõ szerepe - 2 VH között: Bibó István féle hat.megosztás - a hatalom ellenõrizetlenül ne legyen gyakorolható (közigazgatás szerepét emeli ki) - erõs végrehajtó hatalom 2 fajtája - kormány kényszeritõ erõvel bir (nem megengedett a hatalom koncentrációja) - az eredményességet jelenti (feltétel a koncentréció) - uj hatalmak: gazdaság, tudomány, kultura A hatalommegosztás mai értelme - állam beavatkozóvá, aktivvá válik (társ, gazd, szoc.), igy 2 követelmény: 1. trvesség, alkotmányosság biztositása 2. eredményesség - tehát dilemma: erõkoncentrációval eredményesség, v. megosztással az állampolgári jogok biztositása - az

alkotmány alatti pol-i intézmények (képviseletek, kamarák, szakmai önkormányzatok, stb) lényegesen módositották a hatalomgyakorlási képletet - megoldás pl: tiszta hatalomgyakorlás (a megosztott hatalmi tényezõk nem ellenõrzik egymást) - ma: az állami intézményi rendszert elenõrzõ-ellensulyozó rendszerbe tartoznak a társ-i, gazdi, pol-i szervezetek, stb., tehát nem kizárólag intézményi-jogi jellegüek 33 - a hatalomgyakorlás kzpjában a normativitás áll (a hatalmi viszonyokat a jog objektiv eszköze közvetiti). Korlátozó szerep: alkotmány - a trvhozás és végrehajtás közötti ellenõrzés-egyensuly alkotmányos eszközei: - parl-i bizalmatlansági szavazás - végrehajtó hat. parl felszolató joga - európai parlamentáris rendszerek a hatalmak összefolyására épülnek - kompromisszum és alku az amerikai hatalommegosztásos kormányzati technika lényeges sajátossága (ez nem felel meg a menedzser tipusu állam követelményeinek) - a

hatalommegosztás tényezõi, hatalmi csomópontjai: - államfõ: személyes tekintélye, pártatlansága tulmutathat hatáskörein, stabilizáló szerepet tölthet be = államfõi hatalom (ha közvetlenül választják más támogatottsága lehet, mint a parl-i kormánynak) - alkotmánybiróságok: hat. ellenõrzése, állampolgári jogok biztositása, kormányzat ellensulyozása - közig-i szervezet: uj is sajátos hat., a végrehajtó hat lehetséges egyensulya - kormány (pol-i végrehajtás): a közig-t alávetik neki - közig-i biróságok: közig-i szervek jogszerü müködését ellenõrzik - ombudsmann (állampolgári jogok szóvivõje): parl-nek alárendelt, és annak felelõs, ált. állampolgári kezdeményezésre lép, de direkt elháritásra nem jogosult - közig-i szervezeten belüli megosztás: cél az egyensuly - szövetségi rendszer: hatalom T-i megosztása (2. kamara, helyi önkormányzatok) - népszavazás, népi kezdeményezés (állami intézmények, pol-i

pártok ellenõrzése) - tehát diffusion of powers (több csomópont között oszlik meg a hatalom). A pártok száma, egymáshoz való viszonya, belsõ strukturája módositja a hatalomgyakorlási képletet. A pártok meghatározó tényezõi a pol-i hat. gyakorlásának, az ellenzéki pártok egyensulyoznak = hatalom idõbeli megosztása - tehát modern hatalommegosztás: az egész társ-t tekintve + értékszemléletet beépitése 9. Kormányzás - kormányzati rendszerek - kormányformák A kormányforma fogalma 1. angol-amerikai jelentéstartalom: állam és kormány gyakran szinonima, a kormány az állami szervek összessége (trvhozás és végrehajtás is) 2. kontinentális jelentéstartalom: a parlamenttõl függõ miniszterek, "minisztérium" - fogalmak meghatározásánál alap a hatalommegosztásos rendszer, igy a fentiek közül a kormányzati tevékenység cimzettjei: 1.: kabinet, államfõ, monarcha, parlament; 2: csak kabinet (miniszterek összessége) -

tehát kormányforma: a hatalommegosztás rendjében létrejövõ állami szervek milyen strukturával müködnek, s milyen viszonyban vannak egymással. - a kormányzati rendszerek tipizálhatók Az alkotmányos monarchia - a monarcha: - az alkotmány alapján gyakorolja a hatalmat - szentesiti a trv-t (tehát részt vesz a trvhozásban) - parl-tel közös a költségvetés elfogadása - külpol, katonapol, hadvezetés: kizárólag övé - kinevezi a kormányt, tagjai csak neki felelõsek 34 - a kormány a parl elõtt felel az alkotmány és a trv-k megtartásáért - bir-k: monarcha nevében itélnek, de monarcha nem avatkozik be (kivéve kegyelmezési joga) A parlamentarizmus - monarchikus (öröklõdõ államfõi tisztség), vagy köztársasági (parl, v. más spec testület választja) - államfõ jogai min-i, v. minelnöki ellenjegyzéssel (tehát nem az államfõ felelõs a parl elõtt pol-ilag , hanem aki aláir) - monarcah jogilag sem felelõs, közt.eln: ált felelõs,

büncselekményért eljárás inditható, elitélhetõ - államfõ: jelentõsebb önálló hatáskör hiján társ-i tekintélye alapján lehet fontos tényezõ - trvhozás hatásköre elvileg korlátlan - végrehajtó hat: kormány - pol-ilag felelõs (bizalmi szavazás) - tagjai pol-ilag szolidárisak egymás iránt - miniszterek intézkedése mögött a kormány egyetértését kell vélelmezni (bármely min elleni bizalmatlansági inditvány az egész kormányt buktatja) - parlamentarizmus hazája: Anglia - kétpártrendszer: a többségi párt a kormányon keresztül gyakorlatilag ellenõrzi a parlamentet, a szavazás eredménye elõre látható, tehát igazi döntés: parl-i frakció ülésein. - parlamentarizmus a kontinensen: - többpártrendszer = gyenge kormány, állandósult kormányválságok - miniszterek nem egymás iránt szolidárisak, hanem az õket küldõ pártok iránt = 0 hosszu távu döntések - parl. szerepe nõ, olyan ügyekben kell döntenie (szocpol, tb,

stb), amelyhez szakértelme ált. nincs - kormányozhatatlanság mélypontja: 2 VH között, cél a parlamentarizmus racionalizálása, a végrehajtó hat. megerõsitése (pl: 0 bizalmatlansági inditvány) - összekötik a parl és a korm megbizatásának idõtartamát - 1949 bonni alk: konstruktiv bizalmatlansági rendszer (sikeres bizalmatlansági inditvány a legnagyobb ellenzéki párt vezetõjét juttatja a kancellári székbe) - parl-i csinált jognak alig van korlátja (Anglia: common law korlátoz), gyakran nemzetgyülési kormányformának minõsitik, megkülönböztetve az angol parlamentarizmustól. Eredet: Frao, népszuverenitás (a népszuverenitást gyakorló ngy hatásköre valóban korlátlan) A prezidenciális kormányzati rendszer - eredet: USA - trvhozás: kétkamarás kongresszus - szenátus: államok 2-2 szenátorral (6 évre választják, de egyharmada kétévenként megujul) - képviselõház: államok lakosságuk számarányának megfelelõen (2 évente

választják) - végrehajtó hat: elektorok utján 4 évre választott elnök - fegyveres erõk fõparancsnoka - szenátus meghallgatásával nemzetközi szerzõdéseket köt - üzenetet intéz a kongresszushoz a szövetség állapotáról (benne: rendszabályokat ajánlhat) - jelentõs kinevezési hatáskör - pol-ilag nem felelõs a kongresszus elõtt 35 - alkotmánysértés esetén közjogi felelõsségét a képviselõház impeachment során állapithatja meg - kihirdeti a kongresszus által elfogadott trv-t, korlátozott vétójoga van - végrehajtó hatalmat a csak neki felelõs államtitkárok (minisztériumok vezetõi = kabinet) utján gyakorolja - alárendelve neki az elnöki végrehajtó hivatalok és a minisztériumoktól független végrehajtó hivatalok - államtitkárok - az elnök alárendeltjei - nem lehetnek a kongresszus tagjai - nem kötelezi õket a kongresszus és annak bizottságainak határozata - birói hatalom: Legfelsõbb Biróság + kerületi biróságok

- elõbbi elbirálja a kongresszusi trv-k alkotmányosságát - az amerikai kormányzati rendszer lényege a hatalmak szervezeti és személyi elkülönitése (egy személy egyidejüleg csak 1 hatalmi ág T-n láthat el feladatokat) - funkciók: - vagy egy-egy hatalmi ág önállóan (kizárólagos hatáskörök) - vagy több hatalmi tényezõ együttesen (konkuráló hatáskörök) - pl: - trvhozás (kongresszus + elnöki vétó) - kinevezés (elnök + szenátus jóváhagy) - megoszlása: 1. separation of powers (kzpi szervek közötti megoszlás) 2. distribution of powers (hatalmak T-i megoszlása) - 2 kamara: kölcsönös ellenõrzés - szövetségi szervek és az egyes államok szembenállása: ellenõrzés - amerikai pártrendszer: 2 nagy gyenge kohézióju párt (0 erõs belsõ fegyelem) = a trvhozás nem szolidáris a végrehajtó hatalommal (elnök megbizását nem érinti a kongresszus változása) - állami intézmények nagyfoku megosztottsága = nagy befolyási lehetõség

a decentralizált pártoknak - prezidenciális kormányforma: Dél-Amerika, fejlõdõ országok - legfontosabb hatása a pol-i hatalom intézményi ellenõrzése (ált. a világban) 36