Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Törzsök Erika - Az új nemzetpolitika megvalósításának keretei, eszközei

Törzsök Erika - A „varrat nélküli” Európa felé Az új nemzetpolitika megvalósításának keretei, eszközei Bevezetés A Kormány – a 2005. évi előkészítést követően – 2006-ban megkezdte a megújult nemzetpolitika megvalósítását. A nemzetpolitika megújítását – egyebek mellett – a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-től csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007-től tagállammá válik. A korábban határokkal elszakított magyarság 95%-a az EU területén, ugyanazon politikai, gazdasági keretek között él, így a kisebbségpolitika új dimenzióba került. Az uniós tagság új feltételeket, kihívásokat teremt, miközben nem szűntek meg a régóta meglévő társadalmi, gazdasági, szociális problémák. Az új kihívások újfajta válaszokat, az egyes szomszéd országokban jelentkező problémák pedig differenciált megközelítést igényelnek. Kiemelt

figyelmet kell fordítani az unióhoz a közel jövőben nem csatlakozó Kárpátalja, Vajdaság magyarlakta területeire, és a korábbiaknál jobban kell erősíteni kapcsolatainkat a Kárpátmedencén kívüli magyarsággal. 1. A nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújul. Alapelvként rögzíti egymás politikai törekvéseinek, nézeteinek, döntéseinek tiszteletben tartását, a be nem avatkozás politikáját. Ez azt jelenti, hogy Magyarországról nem kívánjuk befolyásolni a szomszédos országok magyar társadalmainak belső politikai ügyeit,vitáit, viszont nem tartanánk szerencsésnek, ha a szomszédos országok magyar közösségeinek politikai, illetve érdekképviseleti szervezetei megjelennének a magyarországi belpolitikában. A nemzetpolitika nem külön háttéralkuk rendszerében, nem politikai árukapcsolással, hanem átlátható együttműködésekben a kölcsönös felelősség jegyében, folyamatosan

ellenőrizhető mechanizmusokban valósul meg. 2. A korábban jellemző paternalista szemléletmódot felváltja a közös és kölcsönös felelősségvállalás, együttműködés. Az egyenlőtlenségeket az eddigiekben nem csökkentő támogatások helyett az új magyarságpolitika két pillérre - az identitásmegőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikára és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztéspolitikára – támaszkodik. Mindezzel a Kormány elő kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyar közösségek európai keretekben való felzárkózását és modernizációját. 3. A támogatáspolitika hatékonyabbá, átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá válik; a korábbi 44 csatornás elosztási rendszer egyszerűsödik; helyébe a Szülőföld Alap lép. A határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrálódnak az Alapba, a támogatásokra korábban fordított források

megőrzése mellett. A támogatáspolitika döntési és intézményrendszere is átalakul, háromszintűvé (politika, szakmai, végrehajtói) válik. 4. A térség modernizációs pályára állítását támogató, a szomszédos országokkal egyeztetett fejlesztéspolitika közös térség-, infrastruktúra- és intézményfejlesztési, valamint gazdaságélénkítő programok megvalósítását tűzi ki. A fejlesztéspolitikát a Kormány más ágazati politikákkal összhangban, szakmapolitikai feladatként kezeli. A cél a korábbi támogatásfüggőség helyett a „helyzetbe hozás”, a valódi hátrányok, a társadalmi, gazdasági, regionális egyenlőtlenségek felszámolása. 5. a. A fejlesztéspolitika alapvető pénzügyi eszközeit a térség országai számára 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós források és a hozzájuk rendelt hazai társfinanszírozás jelenti. A Kormány a napokban fogadta el az Új Magyarország Fejlesztési Tervet,

amelynek megvalósítása során, 7 év alatt közel 7 ezer Mrd Ft uniós forrás érkezhet Magyarországra, amelynek egy részét ágazati, más részét pedig regionális operatív programok keretében használhatják fel a nyertes pályázók. b. A regionális programok nagy lehetőséget jelenthetnek a határok melletti vagy azokon átnyúló fejlesztések számára is, hiszen a nyugat-dunántúli régióban mintegy 120-130, közép-dunántúliban 130-140, a dél-dunántúliban 180-190, a délalföldiben 190-200, az észak-alföldiben 250-260 és az észak-magyarországiban 230240 Mrd Ft, azaz összességében 1.100-1200 Mrd Ft „lehívására” lesz lehetősége a térség lakóinak – az ágazati (gazdaságfejlesztési, közlekedési, környezetvédelmi stb.) programok forrásai mellett A fentiek mellett Magyarország a 2007-2013 közötti időszakban részt vesz az Európai Területi Együttműködés keretében a szomszédos országokkal közös, két-, illetve

többoldalú fejlesztési programok megvalósításában. Ezek keretében, a határokon átnyúló fejlesztésekre az érintett területek lakossága összesen – a nemzeti társfinanszírozással együtt – mintegy 120 Mrd Ft-ot használhat fel. A szomszéd országokban, a Magyarországgal határos régióra fordítható uniós támogatás a következő 7 éves költségvetési periódusban – az ottani nemzeti társfinanszírozással együtt – további mintegy 70 Mrd Ft pénzeszköz bevonását teszi lehetővé, így a határ menti együttműködésre együttesen közel 190 Mrd Ft-ot elérő forrás áll majd rendelkezésre. A „varrat nélküli” Európa felé a. A határon átnyúló együttműködés keretében Magyarország nagy hangsúlyt fektet a gazdaság, a vállalkozások, az innováció, az infrastruktúra (elérhetőség), a környezet- és természetvédelem fejlesztésére. Alapvető célkitűzés a „varrat nélküli Európa – seamless Europe”

megteremtése, ahol fizikai (és mentális) határok nem akadályozzák az állampolgárok szabad vállalkozását, képzését, utazását stb. b. Több, ún. „zászlóshajó” projekt megvalósításával kívánja a Kormány a következő tervezési periódusban e célkitűzést megvalósítani, így – egyebek mellett – a közúti és vasúti határátkelők sűrítésével (rövid, amortizált útszakaszok revitalizálása), európai közlekedési folyosók közötti vasútvonalak revitalizációjával (Rijeka, Szeged, Temesvár, Konstanca), a határokon átívelő kelet- és közép-európai felnőttképzési és szolgáltatási hálózat kiépítésével, a térségben létrehozott, virtuális üzleti klub (CEUCOM) szolgáltatásainak bővítésével, a szomszéd országokban működő státuszirodák feladatkörének vállalkozásfejlesztési, projektmenedzselési irányban történő kiterjesztésével, a térség vállalkozásai, különösen a KKV-k számára

nyújtott banki finanszírozási lehetőségek fejlesztésével. o o o o o o 6. Az eszközrendszerében megújult nemzetpolitika új intézményi hátteret is igényel, mind a hazai kormányzati munkában, mind a magyar-magyar párbeszéd területén. Az új kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban, a szakmai tevékenység ellátása nagyrészt a szaktárcáknál zajlik. A magyar-magyar párbeszéd intézményes kerete is átalakul, az új helyzetnek, az új kihívásoknak megfelelően. A jövőben egy sokszínű, differenciált és hatékonyságában erősödő fórumrendszer működik: államfői, parlamenti, kormányzati és regionális/önkormányzati szinten. Összegezve: úgy ítéljük meg, hogy a XX. sz kelet-és közép-európai diktatúrái után a fiatal demokráciákban, a modernizáció folyamatában nem elég kinyitni a versenyt. A lehetőségek elérésére a társadalom egyes

rétegeinek, a különböző térségben élőknek, a kisebbségben élőknek nem azonosak az esélyeik. A "varrat nélküli Európa" megvalósítása jegyében, a következő évek egymás felé forduló regionális fejlesztéseiben erre a szempontra is figyelni kell. Szem előtt kell tartani, hogy az egyesült Európában a fő feladat immár nem a régiók etnicizálása, hanem az etnikumok regionalizálása. Ezen belül a különböző autonómiaformák az adott ország decentralizációs és modernizációs keretébe illeszkedhetnek