Szociológia | Tanulmányok, esszék » Kassai Edina - Bevándorlás

Nyíregyházi Főiskola GTFK Gazdálkodási szak Össehasonlító gazdaságtan házi dolgozat Bevándorlás Tokaj.20031119 Készítette: Kassai Edina 2003/2004-es tanév II. évfolyam Gazdálkodási szak Nappali C csoport Csökken hazánk népessége Ismeretes, hogy hamarosan bekövetkezik az a korántsem örvendetes pillanat, hogy hazánk népessége a lélektanilag “bűvös” határszám, 10 millió alá csökken. Tehát a jövőben már azt sem mondhatjuk el Magyarországról, hogy kereken 10 millió lakosa van. A legóvatosabb becslések is a népesség többszázezres további fogyásával számolnak a többé-kevésbé pontosan prognosztizálható következő két évtizedben. Az ország lakosságának fogyása 1981-ben kezdődött el. Akkor, az esztendő októberében még 10 millió 711 ezren voltunk. 19 év alatt veszítettünk el ekkora tömeget, s ha a természetes fogyás évi mértékét vizsgáljuk meg, azt tapasztaljuk, hogy annak üteme gyorsulást mutat,

tehát az pesszimista változatokkal is számolnunk kell. Márpedig, ha fogyásunk valóban felgyorsul, akkor 20 év múlva akár másfélmillióval is kevesebben lehetünk. A belső demográfiai mozgalmak mellett külső, nemzetközi folyamatok is zajlanak, amelyek módosíthatják a sokszer tragikus színekkel megrajzolt népesedési képeket. Láthatjuk a fejlett, nyugati országok példáján, hogy milyen rugalmasan oldották meg munkaerőgondjaikat. Megoldották őket, de ezzel nem növekedett biztonságuk és állampolgáraik közérzete sem javult minden szempontból egyértelműen. Amit nyertek a réven azt elveszítették a vámon Sikerült a munkaerőimporttal, betelepítéssel megoldani elementáros gazdasági problémáik egy részét. Cserébe viszont fel kellett adniuk belső biztonságuk, sőt identitásuk jelentős részét. Más szokású vallású emberek tömegei jelentek meg országukban A hozzájuk való viszony több mint ellentmondásos, hiszen jöttükre a

hazaiak is megváltoznak, s ennek a változásnak az irányai nemcsak pozitívak lehetnek. Az állampolgárok egy része megérti az idegenek jelenlétének okait, mások azonban nem, és szélsőséges mozgalmaknak a kialakulásához nyújtanak bázist. Egykor 2 békés, kiegyensúlyozott belpolitikájú országok helyzete változik meg a nemzetközi migráció és társadalmuk etnikai-nemzeti átalakulása következtében. Biztonsági kihívás keletkezik tehát minden olyan államban, amelyik alkalmazkodik a nemzetközi gazdasági tendenciákhoz, s célpontja lesz a nemzetközi migrációnak. Bevándorlási politika Hazánkban is kialakulhat olyan helyzet, hogy bevándorlók befogadására kell sort keríteni. A polikikai rendszerváltozás elkerülhetetlen nemzetközi változásokhoz vezet, amelyek egy sor kérdést egészen máshogyan vetnek majd fem mint korábban gondoltuk. Pédául számolni kell azzal, hogy nem lesz teljesen magyar döntési kompetencia, hogy milyen

nemzetközi folyamatok mennek majd végbe az egyesülni szándékozó Európában. A népesedési helyzet a következő években teljesen más megvilágításba kerülget, ha nagy tövegű nemzetközi vándorlásokra, akár kivándorlásra, akár bevándorlásra kerül sor. Nagy tömegű kivándorlás esetén (amely általában leginkább a fiatal felnőttek körében várható) az eltartási terhek sokkal súlyosabban jelentkeznek. Viszont fiatal felnőttek nagy tömegű bevándorlása esetén, ha a bevándorlóknak munkahelyet lehet biztosítani és társadalombiztosítási járulékot fizetnek, a nyugdíjrendszer felborulását el lehet kerülni. Ezért csábító lehet az a gondolat, hogy a bevándorlási politika megfelelő irányításával kezeljük a népesedési problémákat. Ez mindenesetre sokkal olcsóbb és gyorsabb sikerre vezet, mint a termékenység emelése érdekében a gyermekes családoknak nyújtott anyagi támogatás. Mégsem ajánlható, hogy a bevándorlási

politikát népesedési célok vezéreljék, mert a bevándorlásnak számos kiszámíthatatlan mellékhatása lehet. Azzal azonban tisztában kell lennünk, sőt azt 3 tudatosítani kellene a magyar társadalomban, hogy a más országból jövő bevándorlásnak számos haszna is lenne a magyar társadalom számára. A munkaerő vándorlásának vizsgálata A munkaerő vándorlásának vizsgálatánál elengedhetetlen átgondolni a migránsokat kibocsátó országok és a fogadóállamok demográfiai helyzetét és ennek várható alakulását. Demográfiai jellegű jövőbeli kitekintésre azért van szükség, mert a lakosság összetétele változhat az idők folyamán, ami közvetlen hatást gyakorol a munkaerőpiacok keresleti-kínálati viszonyaira. A világon jelenleg kb. 6,2 milliárd ember él, becslések szerint 2025-re ez a szám megközelíti a nyolc milliárdot. A népességnövekedés több mint 95 százalékát a fejletlen országok adják. A fejlett

országok a következő évtizedekben várhatóan megtartják jelenlegi, mintegy 1,2 milliárd főt kitevő lélekszámukat a világ növekvő népességében. Az EU-ban a születések száma a világháború óta 1999-ben volt a legalacsonyabb. Az Unió lakossága közel egy millió fővel gyarapodott, de ebből a természetes szaporulat csak 266 ezer főt tett ki, míg a bevándorlás 711,4 főt. A csökkenő természetes szaporulat és az emelkedő életkor következtében a 65 éven felüliek aránya 2050-ben várhatóan eléri a teljes népesség 40-50 százalékát. A leggyorsabban öregedő ország Olaszország, ahol a 65 éven felüliek aránya már 10 év múlva meghaladja a 30 százalékot. Az aktív korú népesség arányának csökkenésén kívül több éve problémát jelent az Eu munkaerőpiacain és versenyképességük szempontjából a tartósan inaktív népesség viszonylag magas aránya, amely mintegy tíz százalékkal meghaladja az Egyesült Államokét. 4

Bevándorlás Magyarország a kilencvenes évek eleje óta nem migrációs kibocsátó ország, hanem elsősorban tranzitállam, másodsorban pedig célország. Jelenleg mintegy 170000 olyan ember él állandó jelleggel az országban, aki az elmúlt évtized folyamán hivatalosan telepedett le nálunk. Érdekes, hogy amíg a kilencvenes évek elején csak kb. százezer külföldi élt az országban és az éves betelepülés növekmény kb. 5000 fő volt, addig a következő évtizedre a betelepülések éves számát tíztizenötezer főre becsülik A bevándorlás számadatai a Magyarország iránti fokozódó migrációs érdeklődést igazolják. 1998-ban a bevándorlás engedélyezésére benyújtott kérelmek 1998-ban ugrottak meg tetemesen. Míg 1997-ben 6683 külföldi nyújtott be bevándorlási kérelmet a Rendőrség idegenrendészeti hatóságaihoz, addig 1998-ban a nyilvántartás adatai szerint 10,458 kérelmet regisztráltak, amely 70 %-os emelkedést mutat. 1999-ben

12,592 bevándorlási kérelem került benyújtásra, amely 20%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Magyarország sajátossága, hogy a kilencvenes évek folyamán a letelepedést választók legnagyobb része egy országból, Romániából érkezett és magyar nemzetiségű volt. A Romániából származó bevándorlókat létszámarányukat tekintve, a volt jugoszláv,a volt szovjet, a német, az ukrán, a kínai, a cseh és a szlovák emigránsok követik. Ez a sorrend az elmúlt évben nem változott, azonban az új kérelmezők sorrendjében módosult az egyes országok helye. A legtöbben továbbra is román állampolgárok, őket követik a kínaiak, a harmadik helyen a jugoszláv állampolgárok állnak, utánuk pedig az ukránok következnek. 5 A tavalyi év első félévében bevándorlási kérelmet benyújtott külföldiek 40,4 %-a a 31 és 60 év közötti, 34,4%-a a 19 és 30 év közötti, 11,5 %-a 0-14 év közötti, míg 3,5 %-a 15 és 18 év

közötti korcsoportba tartozik. A 61 év felettiek aránya mintegy 10 %. A férfiak és a nők aránya összességében közel azonosan alakul A legtöbb kérelmező a fővárosban, Csongrád megyében és Pest megyében szeretne letelepedni. A Magyarországra érkező vándorlók nagy része tehát – magyar nemzetiségű – román állampolgár, akiknek számát tovább növelik az egzisztencia – áthelyezők (állandó tartózkodási és munkavállalási engedélyek birtokosai, állandó jellegű illegális munkavállalók, közép- és felsőfokú oktatási intézmények tamulói). Letelepedés szempontjából a romániai magyarok, a főváros környékét és Csongrád megyét részesítik előnyben. Magyarországra történő bevándorlásuk rendkívüli mértékben hasonlatos a magyar munkaerő Auszrtáliában történő munkavállaláshoz. A hasonlóság elsősorban abban mutatkozik meg, hogy mindkét vándorlás “típus” lehet egyszerre interregionális mobilitás és

migráció is egyben. Ugyancsak közös vonás, a munkák szezonális jellegének dominanciája, a legalitás és az illegalitás közötti váltakozás, motivációként pedig a reálbérkülönbség. Egy alapvető különbséget azonban érdemes megjegyezni: amíg a hazánkból Ausztriába migráló munkaerő a német nyelvet – tanult – idegen nyelvként birtokolja, addig az országunkban dolgozó román állampolgárok többségének magyar az anyanyelve. 1998-as adatokra támaszkodva: A Magyarországon foglalkoztatottaknak (3,6 millió fő) mindössze fél százaléka volt munkavállalási engedéllyel dolgozó külföldi. (A munkavállalási engedély nélkül dolgozókra nem feltétlenül igaz, hogy illegálisan tevékenykednek az országban, nagyon sok közöttük az egyéni vállalkozó, amihez azonban – a magyar törvények szerint – nem kel munkavállalási engedély. 6 A hazánkban élő kínaiak nagy részének nincs pl. munkavállalási engedélye Legtöbbjük

egyéni vállalkozó.) Ami ez engedéllyel dolgozó külföldieket illeti arányuk a munkanélküliek számához viszonyítva is alacsony; az engedéllyel foglalkoztatott küldöldiek száma a munkanélküliek létszámának 3-5 százalékát teszi ki. Nem kedveznek a lákásviszonyok a külföldiek munkavállalásának Megoldhatatlannak látják hazai szakértők az esetlegesen tömegesen hazánkba érkező külföldi vendégmunkások lakhatási feltételeinek biztosítását. Eltérően ítélik meg a határon túli magyarok Orbán Viktor miniszterelnök azon felvetését, miszerint a szomszédos országokból kell a magyarországi munkaerőhiányt pótolni. A határ menti régiókból már eddig is sokan jártak át Magyarországra dolgozni, s ez a jövőben is lehetséges lesz. Nem tudni, hogy a tömegesen hazánkba érkező bevándorlókat, illetve vendégmunkásokat hol szállásolnák el. Nem tisztázott ugyanis, ki és milyen lakást biztosítana számukra

Szakemberek figyelmeztetnek: a kormánynak ez az ötlete újabb káoszt idézne elő a lakáspiacon. Magyarországnak a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a jelenleginél tízezrekkel több munkáskézre van szüksége. Viszont semmilyen szempontból nem felkészült az ország ekkora bevándorlásra, megjelenésük komoly gondot jelentene a lákáspiacon. 7 Annál is inkább, mert hazánkban rendkívül magas a tulajdon aránya, minden kilencedik otthon magánkézben van. Márpedig a vendégmunkásoknak bérlakásra lenne szükségük. E lakástípusból egyébként is szűkös a kínálat Ami mégis elérhető, annak bérleti díja eléri az 50-60 ezer forintot. Ekkora összeget pedig képtelenek lesznek megfizetni. Korábban munkásszállók létesítésével hidalták át a nehézségeket, ezeket azonban azóta értékesítették, s átalakították. Szakemberek szerint különösen azért kritikus a vendégmunkások lakáskérdése, mert nyilván

nem az ország egészére szétszórva kellene számukra otthont találni. Koncentráltan pedig még több lakásra lenne szükség a frekventáltabb térségekben és városokban. Természetesen lehetne építeni is, ám ez is legalább egy évet venne igénybe. Ráadásul kérdéses lenne a forrás is, hiszen a költségvetésben lakáscélra szánt 100 milliárdnál így is nagyobb lesz a kiadás. Orbán Viktor szerint a Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges többletmunkaerőt a szomszédos országokból biztosítsák. Egy ilyen folyamat nagyarányú kitelepedéshez vezethet. A magyar kormány jól tudja, hogy nem a munkaerőt kell Magyarországra exportálni, hanem ellenkezőleg, a munkát, a munkahelyeket kell idehozni. Ehhez nyilvánvalóan igen komoly stratégia szükséges. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint csak abban az esetben növekedne az eséye annak, hogy tömeges bevándorlás indul Magyarországra, “ha Szlovákia

nem tudna csatlakozni a NATO-hoz, és a választások után egy teljesen más irányú politika kezdődne”. Hozzáfűzte azonban, hogy jelenleg nem tart ettől 8 Magyarország idegenellenes A lakosság közel 40 százaléka mondható idegenellenesnek az ENSZ menekültügyi főbiztossága által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint. Egy 1998-ban készült, most nyilvánosságra hozott nemzetközi összehasonlító vizsgálatból pedig az derült ki, hogy a volt szocialista országok közül Magyarországon a legmagasabb az idegengyűlölet aránya. Ráadásul nálunk a legalacsonyabb 30 európai ország közül a tolerancia mérékel. A legutóbbi, májusban készült felméréshez képest nőtt az idegenellenesség Magyarországon. Az ezer, illetve ezerötszáz fős reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy a magyarok 40 százaléka határozottan idegenellenes. Ennél azonban az idegenellenesség aránya jóval magasabb, mivel magas a

látens idegenellenesek aránya is. A legfrissebb eredmény kiugróan magas idegenellenességet jelent, ugyanis májusban 25, az elmúlt években pedig 30-35 százalék körül mozgott ez az arány, a legalacsonyabb – 15 százalék – 1992-ben volt. Akutatásból az is kiderült, hogy a magyarok az EU államppolgárait sem látnák szívesen az oszágban. A megkérdezettek közel kétharmada rossznak vagy nagyon rossznak nevezte az EU-állampolgárok Magarországra telepedését. Hasonlóan nyilatkoztak a megkérdezettek arról, ha magyarok telepednének le az Európai Unió területén. A válaszadóknak közel a fele rossznak vagy nagyon rossznak télte ezt a lehetőséget is, és mindössze 9 százalékuk véleménye szerint jelent ez nagyon jó lehetőséget. A felmérés kitért arra, hogy az emberek milyennek látják a bevándorlás hatásait. A megkérdezettek 63 százaléka egyetértett azzal a feltevéssel, hogy a bevándorlók miatt növekszik a bűnözés. Ezzel

mindössze a megkérdezettek 13 százaléka nem értett egyet. A válaszadók 56 százaléka úgy vélte, hogy a bevándorlók elveszik a munkahelyet azok elől, akik Magyarországon születtek. 9 Egy szintén most nyilvánosságra hozott felmérés szerint, amely nemzetközi összehasonlításban vizsgálta az idegengyűlölet mértékét, az egykori szovjet tömb államai kozül – kiugróan magas, 50 százalék körüli átlaggal – Magyarországon a legnagyobb az idegengyűlölet aránya. A második helyen Lengyelország, a harmadikon pedig Csehország áll. A volt szocialista országok közül Szlovákiában a legkedvezőbb a bevándorlók és menedékkérők megítélése. A 30 európai ország bevonásával 1999-ben végzett összehasonlító vizsgálat eredménye hasonlóan kedvezőtlen. Míg 1990-ben 24 országból Magyarország a 12 helyen állt a bevándorlók elfogadásában, addig jelenleg 30 országból nálunk volt a legalacsonyabb a menedékkérőket illető

tolerancia mértéke. A felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a magyarok jóval inkább elzárkózóak, mint más európai ország lakói. A magyarok az európai átlagnál jobban félnek a bevándorlástól, de fenntartásaik nem szignifikánsak, azaz bizonyos keretek között állandóan változnak. A szociológus ugyanakkor úgy vélte, hogy a magyarországi idegengyűlölet nem agresszív, és nem köthető politikai pártokhoz sem. A hazai idegengyűlölet nem nyilvánul meg politikai szavazatokban, mert a bevándorlókat és a menedékkérőket kedvezőtlenül megítélő emberek között azok vannak többségben, akik nem mutatnak nagy politikai aktivitást, és általában szavazni sem mennek el. Azok az emberek – a megkérdezettek több mint 50 százaléka - , akik egyéni elbíráláshoz kötnék, hogy mely bevándorlókat engedik be az országba, legkevésbé az arabokat és a cigányokat, leginkább pedig a kínaiakat és a volt szovjet tagállamokból

érkezőket látnák szívesen. Az is meghatározható, hogy melyik társadalmi csoportoknál magas az idegengyűlölet aránya. Ebből a szempontból kiemelkednek a nyugdíjasok, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, a falusi emberek és a munkanélküliek. A kutatási eredmények alapján az is megállapítható, hogy a nők hajlamosabbak az idegengyűlöletre, mint a férfiak. 10 Fogy a magyar népesség Kiugróan magas volt a halálozások száma ez év januárban, meggyorsult a népességcsökkenés üteme. A szakemberek szerint elkerülhetetlen, hogy ebben az évben Magyarország lakossága a tízmilliós lélektani határ alá süllyedjen. A Központi Sttisztikai Hivatal legfrisebb adatai szerint 2000 januárjában 15,140 lakos halt meg és 8130 gyermek született, így a lakosság 7010 fővel fogyott. A csökkenés mértéke 1303 fővel, azaz 22,8 százalékkal volt magasabb, mint 1999 januárjában. Az ország népességének száma 10 millió 37 ezer fő volt

január végén. Tavaly az első hónapban ugyanez az érték 10 millió 87 ezer volt. Ezer lakosra számítva 9.6 volt az élve születések, és 178 a halálozások száma. A politika elsősorban a születésszám alakulásával foglalkozik, holott a népességszám rohamos fogyásáért elsősorban a halálozási adatok a felelősek. Ezt jól mutatja, hogy egyetlen hónap alatt hétezerrel csökkent a lélekszám, annak ellenére, hogy 153 gyermekkel több született januárban, mint egy évvel korábban. A halálozásokról egyenlőre nem tudható, milyen betegségek az okai, s mely korosztályok a legérintettebbek. A jelenlegi család- és egészségpolitika, valamint lákástámogatási rendszer bevezetése sem eredményezheti néhány éven belül a születések számának áttörő emelkedését. Még ha a gyed, a lakástámogatás, az adókedvezmény beváltják is a reményeket, akkor is legfeljebb enyhe javulás várható. Ennek oka, hogy hamarosan egy kis létszámú

korosztály kerül szülőképes korba, amelytől kevesebb gyermek várható. Ráadásul a demográfiai mutatók javulásához a gyermekszám emelkedése mellett a halandóság javulására és bevándorlók számának racionális szintű emelésére is szükség van. A professzor szerint legalább 10<15 éven keresztül kellene folytatni a sikeres családtámogatási és egészségpolitikai intézkedéseket, s azok mellé újakat bevezetni ahhoz, hogy érdemleges eredmény mutatkozzék. 11 Tehát, még ebben az évben tízmillió alá süllyed a csonkaország létszáma. Illetve, már jó ideje alatta jár a csonkaország a tízmilliónak, mert a számszerűséget csak az erdélyiek és délvidékiek áttelepedése, menekülése tartja szinten. A jugoszláv belháború tíz éve alatt mintegy 200,000 magyar távozott el Délvidékről, mely mennyiségnek negyede-harmada Magyarországon telepedett le. Ugyanezen időszak alatt Erdélyből 68 ezer magyar telepedett meg

Magyarországon. Javított a helyzeten, hogy ez a több mint százezer magyar a fiatalabb korosztályhoz, a munkavállaló korcsoporthoz tartozik. Ha az idősek mai Európa-rekord magas halandósági arányát csökkenteni tudják, az nem segít a helyzeten, hiszen növeli az eltartottak számát. A megoldás a gyermekvállalás valamilyen robbanásszerű emelkedése lenne, de erre az államnak nem sok ráhatása van. Megoldás lehet a bevándorlás Miként lehetne megállítani az ország lakosságának fokozódó csökkenését. Önmagában a család- és egészségpolitikai döntések nem elégségesek ahhoz, hogy megálljon hazánk lélekszámának csökkenése. A kutatók több elvi lehetőséget is kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy miként lehet a népességszámot a jelenlegi tízmilliós szinten tartani. Leszögezik azonban, hogy a bevándorlás növelése önmagában nem elégséges. Elvi lehetőségként egyébként számoltak azzal is, hogy egyszeri akcióban milliós

nagyságrendű lakosságrészt telepítenének Magyarországra. Egy másik feltevés szerint több éven keresztül évi 40-50 ezer főnek kellene bevándorolnia. A kutatók azonban megjegyezték, hogy az ilyen nagymértékkű bevándorlás meghaladja az ország teherbíró képességét, s a népességfogyás okait sem szüntetné meg. 12 A bevándorlás mértékénél figyelembe kell venni, hogy az ország hány embernek tudna lakást, illetve munkahelyet biztosítani. Orbán Viktor miniszterelnök szerint másképpen is meglehetne fordítani a kedvezőtlen folyamatokat, így nem lesz arra szükség, hogy nagy tömegben kelljen befogadni határon túli magyarokat. Ebben a miniszterelnöki kijelentésben csak a határon túli magyarok bevándorlásáról van szó olyan formában, hogy a népesség csökkenésének kivédése során nincs rájuk szükség. A lehetőségek között számolni lehet olyan bevándorlási politikával, amely egyéb származású

népességgel kívánja feltölteni az ország népességi hiányait. Az egyesült Eutópa várószobájában és immár NATO-tagként olyan államok sorában találjuk Magyarországot, amely államokban bizonyos mértékig egységes bevándorlási elvek irányítják a külföldiek befogasását. A most elmúlt huszadik században világszerte nagy tömegek cseréltek hazát. Két nagy és sok kisebb háború öntötte a menekülteket, és valamilyen egységes elv szerint Európa nyugati államai bevándorló ország, minősítést kaptak, menekült tömegek befogadási kötelezettségével. Az egykor gyarmattartó országok külön még felfoghatjuk úgy is, hogy büntetésből, nagy tömeget fogadnak be volt gyarmataikon létrejött államokból. Globális hitelv lett a fajkeveredés elősegítése, ami az országok nemzeti jellegét, kultúrális egységét, társadalmi békéjét és biztonságát bontja és rontja. Egy idő óta halljuk: Magyarország befogadó ország.

Ebből arra köbetkeztetünk, hogy Magyarországra is kötelezővé vált, hogy részesüljön a globális emberáramoltatás áldásaiból. Kérdés, lehet-e majd válogatni A kínaiakkal nincs sok baj, annál inkább a közelebbi országok emberfölöslegével, amelynek törvényt és erkölcsöt nemismerő maffiózói és egyéni útonállói özönlenek rá a nyitottabb határokon át a mind védtelenebb társadalomra. Magyarország befogadó ország, de nem a magyar menekültek részére. A szerencsésebbek továbbállnak. Valamilyen oknál fogva ez nem gond Magyarországon, még a népfogyatkozás árnyékában sem. 13 Találunk bőven távolabbiakat a magyarországi bevándorló táborokban, akiknak csak addig kell várakozniuk ott, amíg lefolytatják a hivatalos eljárást, hogy részei legyenek a magyar társadalomnak: afgánok, pakisztániak, indiaiak és mások, pl. feketék Szoméliából, Algériából A délvidéki magyaroknak nincsenek ilyen kilátásaik,

nem tartoznak a befogadás nemzetközi kötelezettsége alá. Menekültek befogadása Magyarország a XX. század folyamán váltakozóan menekülteket kibocsátó, illetve menekülteket befogadó ország volt. A fasizmus és a kommunizmus üldözésének köszönhetően félmillió magyarországi és további több százezer magyarnak a Kárpát-medencéből kellett elhagynia a szülőföldet, és messzi idegenben kellett megkísérelnie az élet újrakezdését. Zömüknek saját személyükben nem, de utódaiknan többnyire sikerült megtalálni az egyéni boldogulást. A XX. század folyamán Magyarország – meghatározott, keserű történelmi sorsfordulókon – befogadó országgá változott. Az első, majd a második világháború után, majd a ‘80-as évek második felében határon túli magyar emberek százezrei lepték el Magyarország befogadóközpontjait, vasúti pályudvarait, legtöbbször összes mozgatható ingóságaikkal a kezükben. Az 1987-től 1991-ig

tartó romániai magyar exodus megatározó szerepet játszott ugyanakkor a magyarországi rendszerváltás folyamatában. A ‘90-es évek elején Magyarország a menekültkérdés újfajta kihívásával, a délszláv háború menekültjeinek a befogadásával szembesült. Joggal mondhatjuk, hogy az ország európaiságból és emberségből akkor is kiválóan vizsgázott, amikor nem csupán határon túli magyarok, hanem horvátok, bosnyákok, szerbek szorultak segítségre. 14 A magyar törvényhozás először 1989 októberében alkotott jogszabályt a menekültek helyzetére vonatkozóan, ezt követően jött létre a menekültügyi szervezet. A ’89-es jogalkotást illetően egy ponton érte megalapozott nemzetközi bítálat : a genfi egyezményhez fűzött foldrajzi korlátozással történő csatlakozásunk, illetve a korlátozás fenntartása miatt. Ennek alapján Magyarország csak Európából származó politikai menekültet fogadott, s az Európán kívülről

érkező menekülteket az ENSZ menekültügyi főbiztosságának a gondjaira bízta. Természetesen, ha elnyerték a menekült státuszt, ugyanúgy Magyarországon maradhattak, mint a magyar hatóságok által elismert menekült. A migrációs stratégia, a menekültügy a világon mindenhol egy nagyobb problémacsomag részeként jelenik meg. Ez a problémacsomag Magyarország esetében legalább hat nagy területből áll. Ezek a következők: vízumrendészet, külföldiek tartózkodása, bevándorlás, állampolgárság, munkavállalás, menekültügy. Magyaroszágon 1981-től kezdve folyamatos és egyre gyorsuló ütemű a demográfiai leépülés. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból az olvasható ki, hogy a természetes népességfogyás összességében 22 ezer fővel haladta meg az élve születettekét. Az utóbbi két évtizedben pedig nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékben, csaknem 600 ezer fővel csökkent az ország népessége. Ha nem

vándorol be Magyarországra a rendszerváltás óta mintegy negyedmillió külföldi állampolgár, a népességszám már évek óta a tízmilliós lélektani határ alatt volna. A Medgyessy-kabinet hivatalba lépése óta regisztrált 43 ezres természetes fogyást feltehetően felerészben tudta ellensúlyozni a “népességimport”, vagyis a bevándorlás. 15 Munkaerővándorlás Magyarország csatlakozási esélyeinek latolgatásakor majdnem minden esetben felmerül a munkaerő áramlása és a migráció kérdésköre. A külföldi és belföldi közvélemény eltérő a munkaerő szabad áramlása által kiváltott gazdasági és szociális hatások jellegét és mértékét illetően. A vándorlásnak nyilvánvalóan két iránya van: a bevándorlás és a kivándorlás. Az országok gyakorlata alapján bevándorlónak számítanak a külföldön születettek, akiknek szokásos lakóhelyük születési helyüktől különbözik, és a lakóhelyváltozás

nemzetközi vándorlás következménye. Erre a kritériumra azért van szükség, mivel előfordulhat, hogy adott személy akár egész életében nem változtat lakóhelyet, csak az államhatárok módosulnak. Érdekes, hogy a vándorlás definiálásakor az országok elsősorban a bevándorlók körét határozzák, a bevándorlást, mint fogalmat tartják relevánsnak, ugyanakkor kevésbé követik nyomon saját állampolgáraik külföldre történő vándorlását. A migránsok egy része engedély nélkül lépi át az országhatárt, ennek megfelelően beszélünk legális és illegális migrációról. Ez utóbbi jellegéből fakadóan nehezen regiszrtálható, az illegális, nem nyilvántartott bevándorlók azonban nem azonosak a menekültekkel, akikre külön szabályozási mechanizmus vonatkozik. Meg kell különböztetnünk a mobilitás és a migráció terminológiát. A kettőt a szakirodalomban is gyakran szinonimaként alkalmazzák. A két kifejezést azonban

szükséges lenne megkülönböztetni. A munkások térbeli (régiók közötti) mobilitását úgy kellene értelemezni, mint általában a munkaerőnek – az egyik régióból a másikba irányuló – bármilyen mozgását. A migráció azonban az a térbeli munkaerő mozgás, amely egyidejűleg lakóhely változtatással és az ehhez kapcsolódó napi szabadidő másik országban történő eltöltésével is jár. Ily módon a migráció kifejezéshez állandó jelentéstartalom társul. 16 Amennyiben a munkaerő térbeli mozgása nem jár együtt a lakóhely megváltoztatásával és a napi szabadidő külföldön való eltöltésével, ingázásról beszélünk. Az alábbi kifejezések szintén a megkülönböztetést szolgálják: az interregionális mobilitás földrajzi területek közötti mobilitást, az intraregionális mobilitás pedig földrajzi térségeken belüli mobilitást jelent. Mindez természetesen megvalósulhat egy ország határain belül is. A

migrációs potenciál egy ország teljes népességének vagy annak valamely kisebb egységének térbeli elmozdulási szándékát fejezi ki százalékos mértékben, tehát egy olyan aránymutatóról van szó, amely azt tükrözi, hogy a népesség egészéhez – vagy bizonyos szempontok szerint kiválasztott csoportjához – viszonyítva hányan terveznek vándorolni. A migráció tervezésénél pedig a migrációs motivációk és a visszatartó erők azok, amelyek a potenciális migráns döntéshozatala előtt “megvívnak egymással”. A migrációs döntés meghozatalakor a legfontosabb motivációs aspektusok a kényszer vagy taszító hatások vagy az ezekkel szemben álló ún. jóléti vagy húzó hatások. A kényszer hatása alatt megszületett migrációs döntés általában menekülést jelent, a migráns azért választja a kivándorlást az otthon maradással szemben, mert őt vagy családját valamilyen intern vagy extern tényező (pl. a létfenntartáshoz

szükséges feltételek megteremtésének képtelensége, üldöztetés, természeti katasztrófa, háború, stb.) hazája elhagyására kényszeríti Az elvándorlók célja képességeik külföldön történő kamatoztatása, amely megítélésük szerint felülmúlja hazai lehetőségeiket. A vándorlás nagymértékben köszönhető a bérszínvonal közösségi és a “várólistán” lévő országok közötti óriási eltérésének. Másik ok lehet,hogy a reálbérek alacsonyabbak, mint az uniós átlag reálbérszínvonal 25 százaléka. Egyedül a szlovén reálbérek érik el az átlagos közösségi reálbérszínvonal 40 százalékát. 17 Az idősebbek a fiataloknál jóval nehezebben mozognak, ami számos okra vezethető vissza. Az idősebb vagy legalábbis nem fiatal munkavállalók munkapiaci előnye az életfolyamataik során megszerzett szakma esetleg hely- és régióspecifikus előnyök és ismeretek birtoklása, amelyek munkaerejét a munkaerőpiacon

“felértékelik” azonban egy idegen országban ugyanez a tudás értéktelenné válhat. A középkorúak otthonmaradását további számos olyan faktor motiválja, amelyek nehezen számszerűsíthetők. Ilyen például a társadalmi megbecsülés, a baráti- és munkatársi kapcsolatok, valamint a szakmán kívüli hely – specifikus előnyök. Illegális bevándorlás A Magyar Köztársaság területére látszólag törvényesen érkeznek, de valójában illegális módon vándorolnak be idegenek, akiknek a külországokban működő konzulátusaink nemegyszer könnyűszerrel, alapos vizsgálat nélkül állítják ki a beutazóvízumot. A hazai felsőoktatási intézmények és szervezetek is szép számmal bocsátanak ki itttartózkodásra följogosító hivatalos okmányokat. Rokonlátogatás és családegyesítés címén is sok külföldi kap beutazási engedélyt, de a vízum lejárta után nem hagyják el hazánk területét. A külföldiek magyarországi

tartózkodásáról és az ide irányuló bevándorlásról szóló hivatalos kormányzati statisztikák megnyugtató, kedvező képet festenek, s belőlük általában azt tudhatjuk meg, hogy nem érkeznek nagy számban bevándorlók, és a különböző deviáns csoportok sem tekintik célországnak hazánkat. Ezzel szemben az utcán lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy a hivatalos statisztikákban megjelölt adatoknál valószíműleg jóval nagyobb számban tartózkodhatnak nálunk az idegenek. 18 Magyarországra nemcsak illegálisan, az úgynevezett “zöldhatáron” keresztül érkeznek az idegenek, hanem sokszor hivatalos engedéllyel, esetleg átutazóvízummal, és nem mennek tovább. De sokan érkeznek hozzánk munkavégzésre vagy családlátogatásra, és nem térnek vissza szülőhazájukba. Nagyon sok múlik a külföldön szolgálatot teljesítő konzulokon, mert tőlük függ, hogy hány Magyarországra szóló vízumot adnak ki. Bizonyos hazai

intézmények és szervezetek is hozzájárulhatnak az idegenek legális beengedéséhez. A magyar egyetemek, főiskolák a jól fizető külföldi diákok reményében, postán kapott okmányok alapján veszik föl a jelentkezőket, és nem fordítanak gondot az ellenőrzésre, amire általában nincs is sok lehetőségük. Néhány éve még az is előfordult, hogy az egyik magyar felsőoktatási intézményből, tisztázatlan körülmények között, százas nagyságrendben kerültek ki a minden háttér nélküli fölvételi igazolások, amelyek alapján megszerzett vízummal a beutazó, úgymond diákok, sosem iratkoztak be, és ezért nem is kezdték meg tamulmányaikat. Ezek az emberek aztán felszívódtak a magyar társadalomban Vannak olyanok is, akik valóban felvételt nyertek hazai egyetemekre vagy főiskolákra, aminek föltétele az első félévi tandíj előre történő befizetése, azonban sokan, még a tamulmányok megkezdése előtt, valamilyen kényszerítő okra

hivaztkozva, visszakérik a befizetett összeget, tamulmányaikat nem kezdik meg, de nem is távoznak Magyarországról. A tanulmányi vízumoknak csupán a töredékét használják tanulmányi célokra. Az illegálisan nálunk maradó külföldiek között külön kategóriát képeznek azok, akik magyar ismerőseiket, illetve olyan rokonaikat kívánják meglátogatni, akik korábban törvényesen kerültek hazánkba, vagy itt tartózkodásuk már törványessé vált. Ezek a meghívótól kapott, úgynevezett hivatalos meghívólevelek birtokában folyamodnak magyar vízumért. Ezen meghívólevelek illetékes rendőri szervek által kiadott hivatalos okmányok, és mögöttük, legalábbis elméletileg, a rendőrhatóság által ellenőrzött garanciák állnak. 19 Csakhogy a vízumok számának rohamos növekedése és az illetékes hivatalok más irányú leterheltsége miatt ezeket a garanciákat manapság már egyre kevésbé ellenőrzik. A jogszerűen Magyarországon

tartózkodó, az esetek többségében menekült külföldi családegyesítésre vonatkozó kérelmét legtöbbször gyakorlatilag ellenőrzés nélkül fogadják el a magyar hatóságok. A családi összetartozást igazoló, különböző ázsiai nyelveken készült okmányok hitelességét ellenőrzi a jelenlegi eszközeinkkel ugyanis szinte lehetetlen. A számok viszont növekszenek, és egyre gyakrabban kérnek úgymond családegyesítést családilag össze nem tartozó személyek. Az átutazóvízum megszerzése is kedvenc módszere az illegális bevándorlásnak. Gyakran kérnek úgynevezett tranzitvízumot olyan személyek, akik csalással, hamisítással szereztek valamilyen európai vízumot, esetleg lopott, de valódi vízumbélyeg található az útlevelükben. Ezek az emberek, félve a határon bekövetkezhető lebukástól, nem mernek belépni a célországba, hanem ennek a vízumnak a birtokában átutazóvízumot kérnek egy harmadik országtól, arra

számítva, hogy a tranzitvízumot kibocsátó konzulátus a célország vízumát nem vizsgálja, illetve ott nem állnak rendelkezésre azon információk, amelyek alapján kétségbe lehetne vonni az átutazás jogszerűsűgűt. S miután megkapták a vízumot, átutazás közben egyszerűen fölszívódnak, azaz itt maradnak nálunk. A konzulátusok sokszor nem elég alaposak az engedélyek kiadásakor. Egyes országokban működő külképviseleteken igen magas a kibocsátott vízumok száma, de amikor egy-egy tisztviselő, vagy személyesen a konzul elkerül onnan, akkor a kiadott vízumok száma jelentősen csökken vagy fordítva, észrevehetően megnő. A hivatalos megnyilatkozásokból kiderül, hogy a Magyar Köztársaság határain manapság már olyan tökéletes a be- és a kiléptetési rendszer, hogy már ebből is tudjuk, hány külföldi nem hagyja el hazánk területét, azaz, hányan maradnak itt illegálisan. Ilyen pl az úgynevezett be- és kiutazólap, amelynek

első példányát határrendészetünk a belépéskor, míg a második példányát a kilépéskor veszi el az utazótól. 20 A baj ezzel a rendszerrel az, hogy a lapokat nem összesítik, egyáltalán, vagy legalábbis nem elég pontosan dolgozzák föl. S ezért a hatóságaink nem tudják, hogy pontosan hány külföldi nem hagyta el az ország területét a vízum lejárta után. Az itt maradt személyek közül kevesen buknak le. Sokszor a rendőrság egyegy rutinszerű ellenőrzéskor elcsíp néhány illegálisan nálunk tartózkodó külföldit, amiből arra lehet következtetni, hogy a törvénytelenül Magyarországon tartózkodó személyek száma ennél jóval több lehet. Nem elégséges az ellenőrzés, a jogellenesen itt tartózkodó személyek kiszűrésére végzett hatósági tevékenység. Sokkal átfogóbb ellenőrzésre, pontosabban egy ellenőrzési mechanizmusra lenne szükség. Már az is előrelépés lenne, hogyha a jelenlegi , a meglévő

jogszabályokat következetesen és pontosan betartanák és betartatnák. De ezenkívül szükség lenne a jelenlegi jogszabályok szigorítására és kibővítésére, illetve annak földerítésére, hogy bizonyos személyek Magyarországra történő beutazása vagy hazánkon való átutazása mennyire indokolt. A legális köntösben jelentkező törvénytelen bevándorlás megakadályozására, vagy legalábbis annak jelentős mértékben történő csökkentésére irányuló szükséges intézkedési részletezése egy további beszélgetés tárgya lehet. 21 Tartalomjegyzék CSÖKKEN HAZÁNK NÉPESSÉGE. 2 BEVÁNDORLÁSI POLITIKA. 3 A MUNKAERŐ VÁNDORLÁSÁNAK VIZSGÁLATA . 4 BEVÁNDORLÁS . 5 NEM KEDVEZNEK A LÁKÁSVISZONYOK A KÜLFÖLDIEK MUNKAVÁLLALÁSÁNAK . 7 MAGYARORSZÁG IDEGENELLENES . 9 FOGY A MAGYAR NÉPESSÉG . 11 MEGOLDÁS LEHET A BEVÁNDORLÁS . 12 MENEKÜLTEK BEFOGADÁSA . 14 MUNKAERŐVÁNDORLÁS . 16 ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS . 18 TARTALOMJEGYZÉK . 22

22