Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » 290 fogalom a vállalkozások gazdaságtanából

290 fogalom a vállalkozások gazdaságtanából 1. „Tizes szabály”: egy megelőző intézkedés felér tíz észlelési intézkedéssel, ez pedig tízszer annyit ér mint a hibajavítás. 2. A részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szól (részvénytípusok). A részvény forgalomra szánt értékpapír, a részvényesnek az alaptőkéhez való hozzájárulása, jelenti a részvényes kötelezettségeit, valamint a vagyoni és szervezeti jogok együtteséből álló tagsági jogok összességét. A részvény főszabályként korlátlanul forgalomképes, így a gyors és könnyű tőke mobilizációt segíti 3. A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése Meghatározza a működési kört, a belső működés és a külső érintettekkel való kapcsolat alapelveit. 4. A vállalati működés belső érintettjei: tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók 5. a várható érték: az egyes

tényállapotok bekövetkezését szubjektív valószínűséggel jellemezhetjük. Ilyenkor a várható eredmények a szubjektív valószínűségek figyelembevételével számítható (gondolom ez lesz az;) 6. Alapberuházás: a termék-előállítás alapvető műszaki feltételeit teremtik meg 7. Alaptőke, névérték: az alaptőke a részvénytársaság legkisebb összegű vagyona Az összes részvénynévérték ellenértékének összegzésével olyan különleges tőkeegyesülést eredményez, amely az összeolvadás után már nem bontható részeire. A névérték az alaptőke összegszerűen meghatározott, egy részvényre eső hányada. 8. Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél 9. alapvető döntés: nem szabályosan keletkeznek, algoritmusuk általában sok és bonyolult lépésből áll 10. Állásidő: a nem termelő vagy állásidő lépései olyan lépések, amelyek nem eredményeznek hozzáadott érteket

11. Állóeszköz fenntartási tevékenység: az állóeszközök folyamatos üzemképességének biztosítás. 12. Alternatív közgazdaságtan: azon törekvések elvi alátámasztása, amelyek az átfogó ökológiai katasztrófa elkerülése a gazdálkodás teljes rendszerét (ökoszisztémák, szervezetek, emberek) figyelembe vevő, emberléptékű és konstruktív (azaz változtatásra és cselekvés orientált) megközelítést sürget. 13. Anyagi folyamtok: a különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása. 14. Anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállnál közvetlenül v közvetve (leányvállkeresztül) meghatározó befolyást képes gyakorolni 15. át nem ruházható döntés: a vállalat működése szempontjából alapvető jelentőségű döntések, amelyek meghozatalát a vezetés felső szintjeire szükséges összpontosítani. 16. Átállító beruházás: célja a termelés teljes

átalakítása, a termelési szerkezet változó körülményekhez, a konkurenciához való igazítása 17. átruházható döntés: az átruházható döntés meghozatala a vállalatvezetés alacsonyabb szintjén dolgozó vezető feladatává tehetők. 18. Befektetés: pénz lekötése egy vállalkozás céljainak megvalósítására, nyereségszerzés reményében. 19. Belső benchmarking: a cégen belüli tevékenységek összehasonlítási alapként való felhasználását jelenti. 20. Belső megtérülési ráta 21. Belső selejtpótlás költségei: a hibajavítási, hibapótlási, a válogatási, az ismételt ellenőrzési ktg, valamint a termelési veszteségek miatti ktg 1 22. Beltag: a beltag felelőssége korlátlan, vagyis a társaság tartozásaiért, ha a társaság vagyona elegendő fedezetet nem ad, akkor a saját teljes vagyonával is felel A beltag korlátlan vagyoni felelőssége mögöttes felelősség. Akkor és csak annyiban áll fenn, amennyiben a társaság

vagyona a követelést nem fedezi. Több beltag esetén a felelősségük egyetemleges, ezért bármelyikükkel szemben az egész követelés érvényesíthető A követelést egyedül kielégítő tag a többi taggal szemben a rájuk eső rész erejéig léphet fel megtérítési igénnyel. 23. Bemutatóra szóló részvény: a részvények másik típusa a bemutatóra szóló részvény szabadon átruházható, tehát "abszolút forgalomképes". Bemutatóra szóló részvényt egyedül csak a nyilvánosan működő részvénytársaságok bocsáthatnak ki törzsrészvényként. Tulajdonosának megjelölése nélkül szabadon átruházható 24. Benchmarking partner: olyan személy vagy szervezet, amely a teljesítmény összehasonlításához szükséges információval látja el a céget 25. Benchmarking: teljesítményértékelés, ismeretszerzés másoktól, saját magunktól, és e megszerzett ismeret tudatos felhasználása. A versenyképes teljesítmény eléréséhez

vezető, a jobb üzleti gyakorlatok folyamatos kutatásán, és átvételén alapuló folyamat 26. Beolvadás: beolvadás esetén a többi kezdeményező szövetkezet megszűnése mellett az egyik kezdeményező szövetkezet válik jogutód szövetkezetté. 27. Bér- és jövedelemgazdálkodás: a vállalatvezetésnek a munkavállalók pénzbeni juttatásaival kapcsolatos tevékenysége 28. Beruházás: pénzügyileg a tárgyi eszközök bővítésébe történő befektetés, szervezését tekintve tárgyieszköz-létesítési projekt. 29. Beszerzés: a folyó termeléshez szükséges anyagi inputok (anyagok, alkatrészek) biztosítása 30. Betéti társaság: A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi

beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. 31. bizonytalan döntések: nem kiszámítható a jövőben bekövetkező tényállapotok valószínűsége, a véletlen események bekövetkezése bizonytalan a döntéshozó számára Minél szerényebb az informáltság, annál nagyobb a szerepe a vezetők szubjektív helyzetmegítélésének. 32. biztos döntések: az adott probléma megoldását alakító valamennyi tényezővel kapcsolatos ismeretek teljesek 33. Bővítő beruházás: eredményeként a vállalati teljesítőképesség, az eszközkapacitás növekszik. 34. Cégjegyzés: a gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt - hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően - saját

névaláírásukkal látják el. A cégjegyzés módja lehet önálló vagy együttes, amikor további egy vagy több, ugyancsak cégjegyzési joggal rendelkező személy aláírása is szükséges. 35. Ciklusidő: általában a termelő időből, a produktív időből és az állásidőből áll 36. Dematerizált részvény: anyagi forma nélküli értékpapír, számítógépes rendszerben, mint elektronikus jel. 37. determináltság a döntéshozatalban: a döntéseket hozók a szervezet minden szintjén a folyamatosan hozott döntések által determináltan cselekszenek. 2 38. diagnózis, analízis: a probléma pontosabb leírása a diagnózis, amely a korlátozó feltételeknek és a probléma fő összetevőinek a meghatározása Az analízis a problémák kisebb részletekre bontása 39. Dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatók: : nettó jelentérték, belső megtérülési kamatláb, dinamikus megtérülési ráta, megtérülési idő, annuitás számítás. 40.

Dinamikus megtérülési idő 41. Diverzifikáló beruházás: olyan tőkebefektetések tartoznak e körbe, amelyek megalapozzák azt, hogy az érintett cég meglévő tevékenységi körét bővítse, új piaci területeken szerezzen részesedést 42. Dolgozói részvény: az alapító okirat (alapszabály) rendelkezéseinek megfelelően a részvénytársaságnál ingyenesen vagy kedvezményes áron névre szóló dolgozói részvény bocsátható ki. 43. Döntés: a cselekvési változatok közötti választás 44. döntések decentralizálása: a döntések lehetőleg ott szülessenek, ahol a döntési probléma felmerül, ahol a legtöbb információval rendelkeznek a helyes döntéshez, ahol a döntési helyzetet leginkább megoldani képes személyek vannak, illetve az optimálisnak tartott alternatíva kiválasztását követően a legrövidebb idő múlva követheti a végrehajtás. 45. döntési eljárás: annak meghatározása, hogy a döntés milyen egymást követő

lépések során születik meg. A döntési probléma felmerülésétől a döntés meghozataláig tartó, logikailag egymáshoz kapcsolt utasítások szerint végrehajtott lépések sorozatát nevezik a döntési eljárás algoritmusának is. 46. döntési fa: azt az utat mutatja meg, amely a döntések lehetséges következményeihez vezet. Leírja az egyes utakkal együtt járó kifizetéseket és a különféle véletlen eseményekhez tartozó valószínűségeket 47. döntési helyzet: olyan szituáció, amelyben a döntéshozó legalább két cselekvési mód közül választási problémával kerül szembe. 48. döntési kritériumok: melyek alapján a döntéshozó a bizonytalan eseményeket megítélheti (a döntési helyzet eleme) 49. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak tekintendő az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata - részesedéssel rendelkezik - de nem

gyakorol mértékadó befolyást az érintett gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. 50. Egyéni vállalkozás: egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenysége 51. Egyesülés: koordinatív érdekképviseleti jellegű társulási forma Nem nyereségérdekelt, mert saját nyereség elérésére törekszik Jogi személy 52. Ellátási lánc: a gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata 53. Ellenőrzési költség: a főbb összetevői a beszállítás idegenáru ellenőrzési költségei 54. Ellenőrzési műveleti utasítás: az ellenőrzések szempontjait, a vizsgálandó jellemzőket, a megfelelőségi szinteket a vizsgáló eszközöket és, módszereket határozza meg 55. Elosztás: 56.

Előtársaság: a létrehozni kívánt gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, közokiratba foglalásának napjától előtársaságként működhet. Az előtársasági "létszakasz" a bejegyzési kérelem jogerős érdemi elbírálásáig tart 57. Elővásárlási jogot biztosító részvény: zárt körűen működő Rt részvényeire 3 58. Első minta, kiinduló munkatárgy: olyan kis darabszámú, vagy mennyiségű tétel, amelyet teljes mértékben üzemszerű körülmények között állítanak elő. 59. Első piaci tesztelés: annak módszeres kiértékelése a termék tényleges létrehozását megelőzően, kísérleti körülmények között, hogy létezik-e megfelelően intenzív piaci igény az innováció fogadására. 60. Elsőbbségi részvény: az elsőbbségi részvény más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít Az elsőbbségi részvényfajtán belül a

részvények különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra. 61. Emberi erőforrás: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerővel azonos értelemben használjuk 62. Építési beruházás: olyan tevékenységek, amelynek eredménye új létesítmények létrehozása, az épületek alapterületének, illetve légterének növelése, az építmények épületgépészeti berendezésekkel való kiegészítése 63. Érdekegyeztetés: a vállalatvezetés és a munkavállalók szempontjait kölcsönösen figyelembe vevő, a munkavégzés körülményeire és díjazására vonatkozó megállapodások kötését célzó folyamat 64. Érdekeltségi rendszer: a munkavállalók teljesítményének

fokozására szolgáló, főleg pénzbeni juttatásokra épülő ösztönzési eljárások rendszere. 65. eredmény mátrix: adatok sorba/oszlopba, a kialakuló táblázat oszlopai a különböző események (az állapotok) bekövetkezésének valószínűségeit és a cselekvési változatokat tartalmazzák. A sorok pedig a természet állapotait, az eseményeket írják le Metszéspontok A kifizetéseket, a döntések kimenetét jelölik Szubjektív valószínűségek az egyes állapotokhoz. 66. Értékesítés: a vevői igény-kielégítés tényleges technikai lebonyolítása 67. Értéknövelő tényezők: az elvárt teljesítménynek legmagasabb szintjét azok az ~ adják, amelyeket a vevő nem ismert, de meglétük örömmel tölti el Ezek a látens igényes léteznek, bár a vevő számára nem nyilvánvalóak, elégedett ügyfél. 68. Érzékenység vizsgálat: tárgya annak kimutatása, hogy hogyan befolyásolják a gazdaságosságot meghatározó fontosabb tényezők a

nettó jelenértéket 69. Ésszerűsítő beruházás: a termelő berendezések cseréje, és az ezzel összefüggő tőkebefektetések 70. Explicit tulajdonságok: ezek a specifikációk, követelmények alapján választják ki a terméket. 71. Extern minőségpotenciál: a kibocsátott termék alkalmassága a megcélzott, elvárt és látens piaci igények kielégítésére, beleértve a műszaki, gazdasági és ergonómiai jellemzőben való megfelelősséget. 72. Fadiagram: 73. Fedezeti pont elemzés: annak vizsgálatát jelenti az adott beruházással összefüggésben, hogy mekkora az a minimális forgalom, vagy legkisebb értékesítendő mennyiség, amelynél a beruházás még nem válik negatív nettó jelenértékűvé, veszteségessé. 74. Felelős vállalat koncepció: a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között 75. Felújítás: a

rendszeres tárgyi eszköz használat következtében szükségessé váló, az eszköz értékéhez képest jelentős költséggel járó, a tárgyi eszköz egészére, vagy több fődarabjára fő elemére kiterjedő, az ellenőrzést is magában foglaló általános javítása. 4 76. figyelmeztető rendszerek: működése azon a tényen alapul, hogy kellő előrelátás esetén mindig érzékelhetők bizonyos az eltérésekre utaló jelek 77. Folyamat: hatékonysági mércéi a felhasznált erőforrások mennyiségét adják meg a minimálisan lehetségeshez képest. 78. Folyamatba épített minőségvizsgálat: önellenőrzéssel, függetlenített ellenőrök alkalmazásával és automatizált mérő-szabályozó eszközökkel valósulhat meg 79. Folyamati benchmarking: az adott cég vagy funkcióinak részfolyamatokra bontása 80. Folyamatos jobbítás: átmenet a minőségfejlesztés és a minőségjavítás között Nem csak a hiba okok egyszerű feltárását jelenti, hanem

a hatékonyság javítására irányuló tevékenységeket is. 81. Folyamatos megújulás: a folyamatos megújulás egymással összhangban lévő folyamatos fejlesztési akciók végrehajtása, tehát kis innovációk sorozata 82. Forgási sebesség: a beruházás kezdő összege az élettartam alatt, a keletkező jövedelmekből hányszor térül meg 83. Gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete 84. Gazdasági társaság: a gazdasági társaság megnevezés gyűjtőfogalom, amely azokat a gazdálkodó szervezeteket jelenti, amelyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység végzésére saját cégnév alatt jogalanyisággal rendelkeznek. A gazdasági társaságokat a mindennapi szóhasználatban gyakran cégeknek is nevezik. A cég megjelölés azonban tágabb fogalom, mert a gazdasági társaság mellett más gazdasági szervezeteket is magában foglal. 85. Gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság

jogi-intézményi rendszerét alakító, ill a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége. 86. Gépberuházás: körébe sorolandók a gépek és technológiai berendezések, járművek, műszerek, berendezések beszerzése, a technológiai szerelő munkák költségei, valamint a gépberuházásokhoz kapcsolódó egyéb költségek. 87. Globalizáció: a piacok és a gazdasági tevékenységek potenciálisan világméretűsége 88. Gyártáseszközi ellenőrzés: amely az előzők szerint folyamatba épített munkahelyi ellenőrzés, a folyamat futóellenőrzése, un statisztikai folyamatszabályozás, a folyamatszakaszok közötti támaszponti ellenőrzés, minősítés és regisztrálás 89. Gyártási minőség: a termék tényleges üzemi előállításának minősége 90. Gyártásindító ellenőrzés: amely a technológiai folyamat ellenőrzése és az unelsődarab ellenőrzés- 91. Gyártást befejező ellenőrzés: amelynek célja a gyártásközi

ellenőrzés kiegészítése az elkészült termék jellemzői alapján. 92. gyenge jelzésekre alapozó vezetés: ~elvének érvényesítésekor azonban sokszor még nem egyértelmű változási jelekre kell alkalmazkodási döntést hozni. 93. Hatásosság: a hatékonyság alárendelt a hatásosságnak A hatékonyság = a dolgokat helyesen tesszük. A hatásosság = A helyes dolgokat tesszük 94. Hatékony piac: az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek 95. Hatékonyság; 96. Helyi közösségek: lakóhelyhez kapcsolódó, nem állami szerveződések 97. Hibák megszűntetése: célja a meghatározott minőséget hátrányosan befolyásoló szerkezeti, gyártási hibáknak, az un gyenge pontoknak a feltárása és megszüntetése a hiba okok felszámolásával. 98. Hibaköltség: közé sorolandók azok a költségtételek, amelyeket a minőségi hibák okoznak. 5 99. Horizontális innovációs lánc: az innovációs lánc a

vállalkozási tevékenységrendszer különböző elemeinek – a marketing, a kutatás, a fejlesztés, a kísérleti gyártás, a termelés és az értékesítés – az innovációs folyamat szerinti összekapcsolását jelenti. 100. Hozzáadott értéket nem termelő ciklusidők: olyan folyamatok, események, időszükséglete tartozik ide, amelyek nem járulnak hozzá a vevők igényeinek kielégítéséhez, sem a belső műveletek funkciók javításához, tehát lényegtelen folyamatok. Növelik a ciklusidőt, emelik a költségeket –felesleges vizsgálatok, újramegmunkálás, várakozás, túlzottan sok belső mozgatás, raktározás 101. Implicit igények: alapszint, a vevők mindig adottnak veszik, hiányuk esetén elégedetlenséget váltanak ki (pl.: autó=>nincs kormány ;) 102. impulzív döntés, előkészített döntés: benyomások, megérzés alapján ösztönösen meghozott vezetői döntés; a döntések előkészítését belső illetve külső szakemberek

végzik, helyes vezetői magatartás. 103. Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése. 104. Innovációs lánc: az innováció különböző esetei az innovációs lánc keretében jelennek meg és realizálódnak. 105. Integráció: egyesülés, beilleszkedés, egyes részek egyesülése egésszé, beolvasztás, hozzácsatolás, a gazdaság egyes ágazatainak, részeinek, egységeinek együttműködése; több ország gazdaságának tervszerű összekapcsolása az egyes iparágak termelésének összehangolásával. 106. Intern minőségképesség: a termelő rendszer, gyártórendszer, és az azt keretbe foglaló szervezet minőségi teljesítményre való megfelelősége. 107. Járulékos beruházás: célja a vállalati és üzemi infrastruktúra létrehozása. 108. Jegyzési jogot biztosító kötvény: a részvénytársaság névre szóló jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely később, az alaptőke új

részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelésekor - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít. Az ilyen kötvény azonban csakis nyilvános alaptőke emelés esetén, éspedig az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelése esetén biztosítja a jegyzési jogot. 109. Jelenérték: egy jövőben keletkezett pénzáram mai értékét határozza meg adott kalkulatív kamatláb mellett. A jövedelmeket diszkontálás után számoljuk át jelenértékre 110. Jelentős befolyás: jelentős befolyással rendelkezik a tag (részvényes), ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatoknak több mint huszonöt százalékával (a 25% + 1 szavazattól az 50%-os szavazati jogig) rendelkezik. 111. Jövőérték: a tőke jövőértéke a vagyon gyarapodását mutatja a tervezési időszak végére vetítve. 112. Kamatozó részvény: a kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után, az adózott

eredményből, a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg. Nem fizethető a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is 113. Kamatozó részvény: az alapító okirat (alapszabály) rendelkezéseinek megfelelően az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító, névre szóló kamatozó részvény is forgalomba hozható. A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után, az adózott eredményből, a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg. Nem fizethető a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok

szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. 6 114. Kapcsolt vállalkozás: kapcsolt vállalkozás az anyavállalat és a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás, valamint a társult vállalkozás. 115. Karriertervezés: a vállalat munkavállalóinak jövendő tevékenységére, beosztására, képzésére vonatkozó tervezés. 116. Kényszerátalakulás: a gazdasági társaságok kényszerátalakulás lefolytatására kötelesek, ha egymást követő két évben nem rendelkeznek a társasági formájukra kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a törvény által megszabott határidőn belül nem gondoskodnak annak pótlásáról. 117. Képviselet: az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. Egyetértés hiányában bármelyikük jogosult az adott

kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket azonban az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik 118. Képviseleti probléma: a megbízó-ügynök viszonyban fellépő jelenség. Lényege az ügynök részéről jelentkező oportunista cselekvés, amelynek alapja az információs assszimetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága 119. Kereset: a munkavállalónak az adott vállalatnál képződő, munkavégzésből származó jövedelme. 120. Kereseti struktúra: a vállalatnál különböző munkaköröket betöltő munkavállalók keresetének egymáshoz viszonyított arányai. 121. Kereszt-funkcionális jelleg: azt jelenti, hogy az alapvető vagy magfolyamatok keresztezik a szervezet belső határait, érintenek funkcionális és magasabb szintű szervezeti egységeket. 122. Készlet: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek állománya. 123. Készletezési mechanizmus: a

készletek szintjét szabályozó eljárások rendje, meghatározója a „Mikor és mennyit rendeljünk?” kérdésekre adott válasz. 124. Készletfajták: az összkészlet számvitelileg elhatárolt összetevői (alapanyag, vásárolt alkatrész, félkész termék, stb.) 125. Készletgazdálkodás: az a vállalati tevékenység, melynek célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. 126. Készletre gyártás: a termelés egy előrejelzett, becsült kereslet kielégítése érdekében folyik, a vevők nem ismertek. 127. kezdeményező és alkalmazkodó döntés: kezdeményező: fejlesztési vagyis alkotó céllal beavatkozni a vállalat működésébe, belső és külső viszonyainak alakításába; alkalmazkodó: vmilyen külső és belső gazdasági tényezők közvetlen hatásaként, mások döntéseinek vagy a véletlen események kényszerítő hatására, következményt születnek. 128. Kibocsátási

érték: a névérték feletti kibocsátási érték a részvénytársaságnak mindig az alaptőkén felüli vagyona lesz, amely soha sem válhat annak részévé. 129. Kiegészítő beruházás: az alapberuházással együtt a kívánt minőségű áru előállítását szolgáló beruházások. 130. Kifejlett vállalat: saját életgörbéjének érettségi szakaszában lévő vállalat. 131. kifizetési mátrix: 132. Kimenet: vagyis a folyamat hatásosságának, eredményességének mértéke azt a képességét számszerűsíti, hogy mennyire képes olyan terméket létrehozni, amely megfelel a célnak. 133. Kiszerződés, kiszervezés, (outsourcing): a vállalat olyan tevékenységek végzését, amelyeket maga is el tudna látni, de nem tartoznak tevékenysége lényegéhez, külső partnerre bízza. 7 134. Kiszolgálási idő: a rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig terjedő idő. 135. Kiválás: kiválás esetén a kiválással érintett szövetkezet

fennmaradása mellett annak kiváló tagjai együttesen csak új szövetkezetet vagy korlátolt felelősségű társaságot, illetve részvénytársaságot hozhatnak létre. A szétválás (kiválás) előtti kötelezettségekért (tartozásokért) a jogutód szervezetek az egymás közötti megosztás arányában felelnek Ha a kiválás alapján gazdasági társaság jön létre, a fel nem osztható vagyon teljes egészében a kezdeményező szövetkezetnél marad. 136. Kiválasztómátrix: a folyamatok és célok kapcsolata „fadiagram” és kiválasztómátrix segítségével vizsgálható. A kiválasztómátrix kitöltése után megismerhető a folyamatok rangja a hatás alapján, feltárható a célok kapcsolata abban a vonatkozásban, hogy azok kiegészítik egymást vagy ütköznek-e egymással 137. kockázatelemzés: a lehetséges kockázatok egyének és a társadalom által végzett azonosítása. 138. kockázatos döntések: amikor ismert a változások valószínűsége,

tehát meghatározható, hogy valamely esemény bekövetkeztére milyen valószínűséggel számíthatunk. Kockázat melletti döntésről akkor beszélhetünk tehát, ha egynél több jövőbeni tényállapot van, és mindegyikhez tartozik valamilyen bekövetkezési valószínűség. 139. kockázatot preferáló vezető: a várható nagyobb gazdasági előny érdekében hajlandó nagy kockázatot vállalni. 140. kockázattól tartózkodó vezető: bizonytalan döntéseket egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis kockázattal vállal. 141. Kollektív szerződés: a vállalatvezetés és a munkavállalók hosszú távra szóló megállapodásait rögzítő keretszerződés. 142. Kommunális beruházás: a munkásjóléti, a szociális, a kulturális és a sport célokat szolgáló tárgyi eszközök létesítése, gazdasági eredménye nem közvetlenül, hanem a dolgozók megelégedettségén, vállalathoz való kötődésén mérhető. Megfelelő munkahelyi légkör; fontos gazdasági

tényező. 143. Konszernhelyzet: a befolyásszerzés elsődlegesen a részesedések többségét birtokló befolyásoló társaság érdekeit szolgálja, amely ellentétben lehet az ellenőrzött társaság céljaival. Az uralkodó helyzetbe került tag minél magasabb mértékű szavazati arányt szerez, annál nagyobb lehetősége van az ellenőrzött társaság befolyásolására. 144. Konszolidálásba bevont vállalkozás: 145. konverziós modell: a változásban érintettek részvételére épít. Demokratikus modellnek tekinthető. A döntéssel való azonosulást elősegítő vezetési eljárás a célok kitűzésével történő vezetés, amelynek alkalmazásakor mindig a tervet végrehajtó szervezeti egység végzi a tervezést, melyhez a vele egyeztetett tervcélokat a felügyeletét ellátó vezetéstől kapja. 146. Kooperáció: két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében. 147. Koordinációs mechanizmusok: a

társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. 148. Korlátolt felelősségű társaság: a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag általában nem felel 149. korlátozott racionalitás: az ésszerű választásra való törekvés azonban csupán korlátozott racionalitást eredményezhet. 8 150. Környezetvédő beruházások: a vállalati működés által kiváltott környezetkárosítás megelőzése, vagy felszámolása. 151. Kötött idealizált terv: feltételezése az, hogy a vállalat megsemmisült, nem létezik, de környezete

változatlan. Nincsen semmilyen módosulás a vállalatot körülvevő rendszerekben. A tervezést célszerű kötött tervezési szemlélettel indítani A cégek többségét e feltételezés mellett is radikálisan át lehet szervezni. 152. Kötvény: hosszú lejáratú, fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. 153. Közkereseti társaság: a közkereseti társaság tagjai társasági szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak. Az ahhoz szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják 154. Közös vállalat: a közös vállalat üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására létrehozott gazdasági szervezet. A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a

vállalat tartozásaiért együttesen - vagyoni hozzájárulásuk arányában - kezesként felelnek. 155. Közös vezetésű vállalat: számviteli értelmezés alapján közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, amelynél egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az anyavállalatnál meghatározott jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják 156. Közvetlen irányítást biztosító befolyás: közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint háromnegyed részével (a közvetlen irányítás esete 75% + 1 szavazattól 100% szavazati jog eléréséig) rendelkezik. 157. Külső érintettek: fogyasztók, versenytársak, szállítók, stratégiai

partnerek, állami intézmények, helyi és önkéntes állampolgári közösségek, természeti környezet. 158. Kültag: a kültag vagyoni felelőssége korlátozott, csak a vagyoni betétje erejéig áll fenn. Felelőssége a beltaggal azonos, ha neve szerepel a társaság cégnevében 159. Látens fogyasztói igények: a valóságos szükségletek és a piacon megjelenő igények közti rés. Ha adott szükséglethez tartozó fogyasztásnak már megvan a környezete, de az igény még konkrétan nem jelenik meg 160. Leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat előbbiek szerinti meghatározó befolyást képes gyakorolni leányvállalat. 161. legkisebb megbánás elve: Savage kritérium; a lehetséges stratégiák közül azt kell választani, amelyiknél a legrosszabb eredmény a legkisebb. Cél az elmaradó haszon minimalizálása 162. Likvidációs hányadhoz elsőbbséget biztosító részvény: az Rt felszámolásakor a részvényes igényt tarthat a

felszámolt vagyon bizonyos hányadára és ehhez elsőbbségi joga van. 163. Logisztika: az a tevékenység, mely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. 164. Logisztikai rendszer: az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk, és irányítású struktúrák rendszere. 9 165. Magfolyamatok: Amelyek a szervezet sikere szempontjából létfontosságúak, meghatározóak. Az alapvető folyamatok azonosításának lényege a vállalati üzleti folyamatok leltározása, a vállalati teljesítmény szempontjából kritikusan fontos folyamatok kijelölése 166. Második piaci tesztelés: a ténylegesen létező termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának tesztelése. 167. maximális várható érték: Laplace-Bayes féle szabály; ha a

különböző tényállapotokot bekövetkezése nem ismert, úgy kell cselekedni, mintha mindegyik valószínűsége egyenlő lenne. A valószínűségeket figyelembe véve meghatározható a különböző stratégiák várható eredménye Az a stratégia választandó, amelynek a várható eredménye gazdaságilag a legkedvezőbb. 168. maximum kritérium: 169. Megelőzési költség: a hibamentes teljesítés feltételeinek biztosításával összefüggésben felhasznált ráfordítások értékéből adódnak össze. 170. Megelőzési költségek: a hibaismétlődés elkerülési költségei. 171. Megfelelés költségei: között gyűjtendők a kifogástalan terméket vagy szolgáltatást eredményező teljesítés ráfordításainak értékei, tehát minden olyan költség, amely a hibamentes működéssel szükségszerűen együtt jár. 172. Megtérülési idő: a beruházás vagy befektetés összege a beruházás élettartama alatt keletkezett jövedelemből hány év alatt

térül meg. 173. Megtérülési ráta: mint haszon/költségarány a befektetés átlagos jövedelmezősége. 174. Megvalósult minőség: alakulását a vállalat termékéhez kapcsolódó szolgáltatásai, valamint a tartós használatú eszközök javító infrasruktúrája befolyásolja. 175. Mellékszolgáltatás: a mellékszolgáltatás lehet bármilyen tartósan, időszakosan vagy egyszeri jelleggel végzett tevékenység, valamilyen dolog vagy jog biztosítása, tulajdonba, bérbe vagy használatba adása. 176. Mellékszolgáltatás: lehet bármilyen tartósan, időszakosan vagy egyszeri jelleggel végzett tevékenység. A mellékszolgáltatás - amely lehet egyszeri, vagy akár folyamatos szolgáltatás - megvalósítható valamely dolog (ingó, ingatlan) tulajdonba adásával, de akár használati jog biztosításával is. 177. Mértékadó befolyás: mértékadó befolyást gyakorlónak tekinti azt a vállalkozást, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a

szavazatok 20 százalékával (hitelintézetnél legalább 10 százalékával) közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. 178. Minőség stratégia: a vállalat jellegét és irányvonalát határozza meg minőség szempontjából. A minőségre vonatkozó jövőképet és elérésének eszközeit fogalmazza meg. 179. Minőség szinten tartása: azon tevékenységek összességét jelenti, amelyek a termék adott minőségi követelményeinek folyamatos teljesülését jelenti. 180. Minőség: a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt igények kielégítésére. 181. Minőségfejlesztés: a rendeltetésüknek megfelelő termékek továbbfejlesztése, alkalmassá tétele magasabb igényszint kielégítésére. 182. Minőség-felügyelet: a minőség alakulását érintő irányítási feladatok teljesítése. 183. Minőségirányítás: a vállalat irányítás része, de nem korlátozódik egy-egy szervezeti

egységre, hanem a vállalati működés valamennyi területét érinti, minden működési folyamatában beépül. 184. Minőségjavítás: az előállított termékek minőségét rontó hibák felszámolása, a termelés elvárt minőségének és gazdaságosságának a fenntartása. 10 185. Minőségjavító beruházás: célja a vevők minőség iránti igényének való megfelelés, ezáltal a versenyképesség fenntartása, a piaci részesedés megőrzése. 186. Minőségképesség: a termelőberendezések, eszközök hibátlansága, pontossága, a vevők által elvárt kivitelű termékek előállítására való alkalmassága. 187. Minőségpolitika: a vállalat vezetés kinyilvánított szándéka, a minőséggel kapcsolatos céljairól és elkötelezettségéről. Lelkesítő tartalmú nyilatkozat 188. Minősítési költség: az előírások szerint elvégzett rendszeres minőségvizsgálatok tárgyi és személyi jellegű ráfordításainak összege. 189. Motiváció:

az emberi szükségletek kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó kezdeni. 190. Munkaerő-kereslet: a munkaerő-szükségletnek a külső munkaerő-piacokon megjelenő része. 191. Munkaerő-szükséglet: a vállalatnál adott időszakban elvégzendő feladatok ellátásához a vállalatvezetés megítélése szerint szükséges munkaerő létszáma, a munkakörök szerint strukturálva. 192. Munkakapcsolatok: a vállalati működés belső érintettjei között a munkavégzéssel, annak körülményeivel és díjazásával összefüggésben létrejövő kapcsolatok. 193. Munkakör: a vállalati munkafeladatok egy személyre lebontott része, amely meghatározható ismeretek és képességek alkalmazását igényli. 194. Munkavállaló: sokoldalúan érintettek a vállalat működésében. Az általuk elvégzett tevékenységben, valamint a részvételükkel végbemenő szellemi és fizikai

folyamatokban koncentrálódik a vállalat működése 195. Műveletekre irányuló mozgó ellenőrzés: önálló ellenőri munkakörben dolgozók és un. beállítók végzik 196. Nem megfelelési költségei: között gyűjtendők azok a költségek, amelyek nem keletkeztek volna, ha a teljesítés hibamentes. 197. Nem pénzbeli hozzájárulás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog és vagyoni értékű jog. 198. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport): a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás fajtái: a dolog, a szellemi alkotás és jog. Követelmény, hogy legyen valós vagyoni értékük és legyenek forgalomképesek, tehát átruházhatók legyenek A kft és rt esetében további előírás a végrehajthatóság. 199. Nem pénzbeni juttatás: olyan természetbeni járandóság, amelyet a vállalat a munkavállaló számára az alkalmazás jogán nyújt. 200. Nettó jelenérték: a jövedelmek jelenértékének és a beruházás kezdő összegének a

különbsége adja. 201. Névre szóló részvény: tartalmazza a részvényes nevét. 202. Normálprofit: a hatékony piac kiegyenlített profitrátája. 203. Nyilvános alapítás: a nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. A tőke gyűjtése nyilvános "toborzással" történik A részvények kibocsátása egyedileg előre meg nem határozott lehetséges befektetők részére nyomtatott sajtó útján közzétett jegyzési felhívással történik. 204. Osztalékelsőbbséget biztosító részvény: az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. 205. Összeolvadás: az összeolvadásnál az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek és a vagyonuk, mint egész átszáll a szervezeti

változással létesülő új gazdasági társaságra. 11 206. Összeolvadás: az összeolvadást kezdeményező szövetkezetek a jogutód szövetkezet alapításával megszűnnek. 207. Összkészlet: a vállalat teljes készletállománya. 208. Pénzbeli betét: hitelintézetnél kamat ellenében elhelyezett pénz, amelyet a hitelintézet köteles visszafizetni. 209. Piaci indíttatású innováció: az az újdonság, amelyre felismert piaci igény létezik. jellemzője, hogy a piac igénye ismert Keresendő a szükséglet kielégítésének módja. 210. platonikus modell: oktatással és racionális érveléssel az érintettek rábírhatók a tervezett változtatások megvalósítására. 211. Pótbefizetés: a szövetkezet veszteségének rendezése érdekében - ha az alapszabály így rendelkezik - a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre kötelezhetők. A pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli A veszteség rendezésére fel nem

használt pótbefizetést a tagok részére vissza kell fizetni 212. Pótbefizetési kötelezettség: a társaság működése során keletkezett veszteség pótlása a tagok részéről törzstőke felemeléssel vagy pótbefizetés útján történhet. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetési kötelezettséget - ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. 213. Pótló beruházás: során a meglévő tárgyi eszközt – annak elhasználódása miatt – ugyanolyan típusú állóeszközzel cserélnek fel. 214. probléma megoldó vezetési módszer: minden, a döntésben érintett szakterület specialistája közreműködik a döntéshozatalban. 215. prófétai modell: lényege a személyes meggyőzés és motiválás kizárólagos erejében való hit. Sokszor az utasításos modell kiegészítője 216. programozatlan döntés: újszerű, egyedi, nehezen

áttekinthető problémákkal kapcsolatos állásfoglalások. Ezek esetében nincsen valamilyen előre kialakított döntési séma 217. programozott döntés: jellemzője, hogy nem kell a döntési megoldást keresni, mert az adott döntési szituációra vonatkozóan kialakult és automatikussá vált egy szokásos döntéshozatali mód. 218. Rekonstrukció: meglévő tárgyi eszközökön egyidejűleg végzett beruházási és felújítási tevékenység. 219. Relációsspecifikus befektetés: olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhető el a befektető által elvárt megtérülés. 220. Relatív minőség: az a minőség, amelyet a fogyasztó a konkurens termék minőségének összehasonlításával tapasztal. 221. Releváns piac: azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvések szempontjából reálisan szóba jöhetnek. 222. Rendelésre gyártás: a termelési folyamat elkezdésekor ismert a vevő személye.

223. Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. 224. Részjegytőke: a szövetkezet részjegytőkéje a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a tagoknak kiállított részjegyek igazolják. 225. Részvényjegyzés: a részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyzés a részvényt megvásárolni szándékozó befektető nyilatkozata, mellyel a 12 részvény megvásárlására közzétett ajánlatot elfogadja, s egyben kötelezettséget vállal a részvény ellenértékének teljesítésére. 226. Részvénytársaság: a részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény

névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - a társasági törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel. 227. Statikus beruházás-gazdaságossági mutatók: az egyes projekteket elkülönítve, leegyszerűsített kritériumrendszer szerint értékelik. 228. Stratégiai döntések: a vállalat működésének főbb irányait megszabó, a célokat és eszközöket egymáshoz rendelő, hosszabb távú döntések. 229. Stratégiai újdonság: s stratégiai újdonság különleges jelentőségű, a piac és a vállalat számára egyaránt nagy újdonságértékű termék, technológia, vagy szervezeti megoldás. 230. Szállítási módok: a szállítás lebonyolításának lehetséges alternatívái (vasúti, közúti, légi, csővezetékes és vízi, illetve ezek kombinációja). 231. Szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvény: a szavazatelsőbbségi jogot

biztosító részvény alapján a részvényes az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog azonban nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét. 232. Szervezet: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. 233. Szervezetfejlesztés: a szervezeti struktúra – stratégiai követelményeknek megfelelő – alakításának folyamata. 234. Szervezeti innováció: szervezeti innovációra, szervezeti változásra akkor van szükség, ha az alkalmazott szervezet és a szervezeti jellemzők hatékonyága között különbség alakul ki. A vállalat nem kellő gyorsasággal reagál a környezet változásaira, vagy a vállalati növekedést nem követte a szervezet ennek megfelelő átalakulása. 235. Szervezeti kultúra: az egyes szervezetek alapfilozófiájának, közösen elfogadott

értékrendjének, szellemének, hagyományainak, szokásainak tartósan érvényesülő rendszere. 236. Szervezeti struktúra: egy adott szervezet elemeinek belső elrendezése, főbb dimenziói a szervezeten belüli munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció és konfiguráció (szervezeti felépítés). 237. Szétválás: szétválás esetén az azt kezdeményező szövetkezet több jogutód szövetkezet alapítása útján megszűnik. 238. Szimuláció: a hatótényezők egyidejű változásának eredménye mutatható ki, lehetővé válik a beruházások nettó jelenértéke valószínűségi eloszlásának vizsgálata. 239. Szociális beruházások: a vállalatnál foglalkoztatott munkavállalók higiénés és személyi szükségleteit szolgálják. 240. szokványos döntés: az ütemesen, vagy megközelítően ütemesen, akár naptári szabályossággal ismétlődő, kevés lépésből álló, kis információigénnyel járó egyszerű döntések. E döntéseknek

fontos jellemzője, hogy reverzibilisek, ami azt jelenti, hogy a döntést megelőző helyzet könnyen visszaállítható. 241. Szolgáltatásminőség: azon eszmei tulajdonságok, amelyeket a vevő a tranzakció során tapasztal. 242. Szövetkezet: a szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított - a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő - a tagok sa13 ját gazdálkodása eredményességének előmozdítását, illetve esetenként tagjainak, munkavállalóinak és azok hozzátartozóinak kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. (2000 évi CXLI. törvény) 243. Szuperordinált cél: a szervezet valamennyi tagjának közös célja; eléréséhez szükséges a tagok kooperációja; kellően átfogó az alárendelt célok felöleléséhez. 244. Tagi kölcsön: a tag a szövetkezetnek kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha

vagyoni hozzájárulását már teljes mértékben szolgáltatta. 245. Tagok gyűlése: a tagok gyűlése egy kötetlen formája a tagok összejövetelének. Gyakorlatilag eljárási szabályok nélkül tartja üléseit és dönt a társaságot érintő bármilyen kérdésben. 246. Taggyűlés: a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a társaságnál - annak legfőbb szerveként - taggyűlés működik. Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének a szabályait. 247. Támaszponti ellenőrzés: a termelési folyamat egyes fázisai közötti minőségvizsgálat, mint pl. a mérőszobai, a laboratóriumi minőségellenőrzések 248. Társasági szerződés: a gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése szükséges. 249. Társult vállalkozás: ugyancsak a számviteli értelmezés használja a társult vállalkozás fogalmát. E felfogás szerint a

társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, amelynél az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. 250. Technológiai indíttatású innováció: a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek piaci kihasználása. A technológiai indíttatású innovációnál a vállalatok tervszerűen – meghatározott terv szerinti rendszerben és folyamatos fejlesztéssel – állítják elő az újabb termékeket, alkalmazzák az újabb termelési eljárásokat, és szervezeti megoldásokat. 251. Technológiai innováció: minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység, beleértve az új ismeretanyagba történő befektetéseket is, amely ténylegesen, vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek,

eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet. Technológiai innováció a legtöbb esetben a termék innováció következménye. Az újítás vonatkozhat termelő-berendezésekre, illetve a termék előállításának folyamatára A technológiai innováció tőkeigényes ezért a legtöbb esetben a vállalati felső vezetés hozzájárulása szükséges. 252. Technológiai szerelési munka: az építményektől elválasztható, elsősorban azok üzemeltetését szolgáló gépek, berendezések, felszerelések elhelyezésével, bekötésével összefüggő tevékenység, beleértve az épületeken kívül elhelyezett eszközöket is. 253. Termék innováció: egy új termék, vagy szolgáltatás megjelenését jelenti az adott iparágban, piacon. A termékfejlesztés az ötletgyűjtéssel kezdődik 254. Termékminőség: azon kézzelfogható tulajdonságok, amelyek eljutnak a vevőhöz és nála is maradnak. 255. Termelésellátás: a termelési folyamaton belüli

anyagellátási feladatok megoldása. 256. Termelő beruházás: az áru-előállításba és szolgáltatási tevékenységbe történő befektetések. 14 257. Területi benchmarking: egy adott területen vagy funkcióban vezető pozícióban lévő cégekkel végzett összehasonlítás. 258. Tervezett minőség: rendeltetési minőség+ műszakilag előírt minőség. 259. Többségi irányítást biztosító befolyás: többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes (a továbbiakban: uralkodó tag) ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több mint ötven százalékával (az 50% + 1 szavazattól 75%-os szavazati jogig) rendelkezik. 260. Tőkekiadás: azon pénzkiadások, befektetések, amelyek révén a vállalati működéshez szükséges hosszú élettartamú eszközök megszerezhetők. 261. Törzsbetét: a tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek. Az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb

százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van. Újabb törzsbetét szerzésekor az beolvad a korábbi törzsbetétbe, annak értékét növeli Egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet 262. Törzsrészvény: mindaz a részvény, amely nem tartozik egyik részvényfajtába sem. 263. Tranzakciós költségek: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei. 264. Túljegyzés, részvény: a jegyzés lezárását követően túljegyzés esetén dönteni kell arról, hogy a jegyzések milyen szempontok szerint kerülnek elfogadásra, illetve visszautasításra. Allokációs elv lehet mennyiségi (a részvények darabszámát maximáló), vagy időbeli sorrendiség Utóbbi nem alkalmazható, ha a jegyzési időtartam három nap Kötelező a túljegyzés visszautasítása, ha a lejegyzett részvények

név, illetve kibocsátási értéke az 50 millió forintot meghaladja. 265. Új vállalat: saját életgörbéjének kezdeti, felfutó szakaszában lévő vállalat. 266. Újjáalakítás: az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezet olyan lényeges teljesítmény mutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság. 267. utasítás modellje: a tervezett változtatást hatalommal, adminisztratív szabályokkal kell megoldani. Elegendő tehát a végrehajtást elrendelni és a változtatást végrehajtják 268. Ügyvezetés: a gazdasági társaság ügyvezetését - amely a cég működésével, irányításával kapcsolatos operatív döntések napi meghozatalát jelenti - a vezető tisztségviselők egyénileg, vagy testületként látják el. Vezető tisztségviselő általában csak természetes személy lehet 269. Üzemi tanács: a vállalat tevékenységét

illető kérdésekben tanácsadási joggal rendelkező, a vezetés és a munkavállalók képviselőiből álló fórum. 270. Üzleti hozzáadott értéket termelő ciklusidők: olyan folyamatok időigénye, amelyeket a menedzsment határoz meg. A vevő számára kevés vagy semmilyen értéket nem jelentenek -ütemezés, élettartam tervezés, munkaerő-felvétel, számlázás, könyvvizsgálat, marketing, értékesítés, nyilvántartások vezetése. 271. Üzleti vállalkozás: olyam emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. 272. Üzletrész: a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke tehát a törzsbetét nagyságához igazodik, és a tagsági jogokat, valamint a tag vagyoni érdekeltségét jeleníti meg (pl. a szavazati jog mértéke, nyereségből való részesedés aránya stb.) 15

273. Üzletvezetés: az üzletvezetés feladataihoz a társaság belső vezetésével kapcsolatos utasítások, intézkedések, döntések tartoznak ideértve az alkalmazottak irányítását, üzletpolitikai döntéseket. Amennyiben kívülálló, illetve kifelé, harmadik személy irányába történő megnyilvánulásról van szó, akkor a képviselet fogalmáról és tevékenységéről beszélünk. 274. Vagyoni hozzájárulás: a tag vagyoni hozzájárulása pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás lehet. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog és vagyoni értékű jog vehető figyelembe A szövetkezet alapszabálya a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehetőségét kizárhatja, vagy meghatározhatja azt is, hogy a szövetkezet gazdasági szükségleteire figyelemmel mely forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkező dolog, illetve jog szolgáltatható. 275. Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező üzleti

vállalkozás szervezeti kerete. 276. Vállalati képességek: a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak. 277. Vállalati teljesítőképesség: a versenyképesség előfeltétele. 278. Vállalatkormányzás: a vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése. 279. Vállalkozást fenntartó beruházás: alapvető célja a fennmaradás, tehát az életképesség megőrzése. 280. Vállalkozást létesítő beruházás: a vállalkozásba bevitt vagyontárgyak értéke. 281. Valóságos hozzáadott értéket termelő ciklusidők: termékfejlesztés, gyártás, csomagolás, anyagbeszerzés, összeszerelés, kiszállítás, formatervezés, végszerelés, kiszerelés, eladás utáni szerviz. 282. Végeredmény: a végtermék azon képességeinek számszerűsítése, amelyek kifejezik, hogy az valójában mennyire képes a fogyasztók, a vevők igényeit

kielégíteni. A végeredmény az előállító hatókörén túl van, tehát megítélésekor csak a fogyasztó várakozásaira és cselekvéseire támaszkodhat. 283. Véletlen innováció: a "véletlen" mint innovációs helyzet esetében nincs felismert igény és megoldás sem létezik. Ez az alapkutatás területe, ahol a vállalati feladat a megfelelő környezet és a szükséges feltételek biztosítása. 284. Verseny benchmarking: a cég által ellátott piacon lévő közvetlen versenytársak összehasonlítási alapként való elfogadása, és üzleti gyakorlatukból szerezhető tapasztalatok felhasználása. 285. Verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésére irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. 286. Vertikális innovációs lánc: meghatározza az innováció horizontális kapcsolatainak a mozgató erőit, cél- és kapcsolatrendszerét, működésének mozgásterét. A vertikális lánc – a társadalmi-gazdasági

környezet – fő elemei a politikai és a gazdasági alrendszerek, az ezeket összekapcsoló intézmények, a gazdaságirányítás és szervezet rendszere, a vállalati szervezetek. 287. Vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény: a létesítő okirat olyan szavazatelsőbbségi részvények kibocsátásáról is rendelkezhet, amely olyan jogot biztosít a részvényesek számára, hogy a közgyűlés határozata csak a szavazatelsőbbséget biztosító részvényesek egyszerű többségének az igenlő szavazata mellett hozható meg. Ilyen vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény egyetlen részvényes számára is kibocsátható. A vétójogot akármilyen arányt - akár az alaptőke legkisebb töredékét képviselő részvényhez (vagy részvényekhez) is társítani lehet A vétójogot biztosító részvény alapján a részvényeseket a közgyűlésen gyakorolható vétójog illeti meg. 288. Vevőközpontúság: a vevők megelégedettségének a

középpontba állítása. 16 289. Vevőkre gyakorolt hatás: a vevők befolyásolása, mint jellemző azt fejezi ki, hogy minden olyan folyamat, amely közvetlenül befolyásolja a vevők szándékait, alapvető vagy magfolyamatnak tekinthető. 290. Zártkörű alapítás: a részvénytársaság zártkörű alapításához legalább két alapító tag szükséges, kivéve az egyszemélyes részvénytársaságot. Zártkörű alapítás lényege, hogy nincs nyilvános ajánlattétel és jegyzési eljárás, tehát nyilvános tőkegyűjtés nem történik. A részvények zártkörben egyedileg előre meghatározott befektetők részére kerülnek kibocsátásra 17