Politika, Politológia | Felsőoktatás » A politikai földrajzról

A politikai földrajzról POLITIKAI FÖLDRAJZ – politikai jelenségek földrajzi módszerekkel történő elemzését és földrajzi értelmezését végző tudományterület, a társadalomföldrajz része. A politikai földrajz egyebek között vizsgálja: - az államhatárok és az államok földrajzi jellemzőit, területi változásait, - az államok belső közigazgatási felosztását, - a régiók kialakításának területi kereteit, - az egyes társadalmi csoportok politikai magatartását, - az államok nemzetközi kapcsolatrendszerét, - az államközi kapcsolatok földrajzi, geopolitikai hátterét, - a nemzetközi integrációk kialakulását, - s még számos politikai jelenség földrajzi vonását. A politikai földrajz kialakulásában mérföldkőnek számított Friedrich Ratzel (1844–1904) német geográfus munkássága, akinek Politische Geographie (1897) című műve jelentős lökést adott a tudományterület létrejötte szempontjából. A

20 századi fejlődése során a politikai földrajz számos részterületre vált szét (pl. geopolitika, közigazgatási földrajz, választási földrajz, integráció-földrajz), amelyek önálló tudományterületté válása megindult. A politikai földrajz napjainkban a társadalomföldrajz egyik legdinamikusabban fejlődő, legszerteágazóbb részterülete, külön tudományos folyóiratokkal. A társadalomtudományok közül kapcsolata különösen a politológiával szoros. Társtudományai: politológia, népességföldrajz, demográfia, településföldrajz, területi tervezés, szociológia, nyelvészet, vallásföldrajz, regionális gazdaságtan, közgazdaságtan, gazdaságföldrajz, pszichológia, viselkedésföldrajz, kultúrföldrajz, antropológia, történeti szociológia, történelem, történetföldrajz, régészet. I. Alapfogalmak: 1. Állam: olyan politikailag független (azaz önálló), a nemzetközi jog által elismert földrajzi egység, amelynek

területét az országhatár jelöli. 2. Államforma: az államhatalom gyakorlásának a módja Kialakulásában fontos, hogy az adott társadalmat felépítő rétegek, hatalmi csoportok hogyan viszonyulnak egymáshoz. Formái: a) Monarchia: a legfőbb hatalmat egyetlen személy, az uralkodó általában élete végéig gyakorolja, s ez a hatalom általában örökléssel száll át a következő uralkodóra. Két formája van:  Abszolút monarchia: ahol az uralkodó az állam hatalmának a kizárólagos forrása és birtokosa. Az uralkodót az ún felségjogok illetik meg Ma már kevés helyen fordul elő, pl. Szaúd-Arábia, Omán, Brunei, Katar és Bahrein  Alkotmányos monarchia: olyan monarchikus államforma, ahol „a király uralkodik, de nem kormányoz”. A törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja, a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány a parlamentnek felelős. Először Angliában alakult ki 1689-ben, s mai napig is ez az államformája

Nagy-Britanniának. Több európai országban ma is ez az államforma, pl. Dánia, Belgium, Hollandia, Norvégia + más országokban, Japán, Nepál, Malajzia, Kuvait. b) Köztársaság: a hatalmi szerveket, így az egyszemélyi vagy kollektív államfőt meghatározott időre választják (egyes esetekben egész életre). Az államfő a hatalmát tehát megbízás és nem saját jogán gyakorolja.  Központilag irányított vagy egy központú: ezekben az országokban egy parlament és egy kormány működik, pl. Magyarország  Szövetségi: olyan tagállamokból épül fel, amelyek mindegyike független, saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, s központi irányítás alatt csak az állam egészének működését biztosító szervek vannak (pl. hadsereg, belbiztonsági szervek). Ilyenek, pl USA, Németország, India, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília, Mexikó. 3. Nemzet: eltérő a meghatározása a tudományágak szempontjai szerint a) Két alapvető

nemzetfogalom alakult ki:  Az egyikre a közös terület, valamint az ugyanazon jogi, politikai és gazdasági keretekhez, azaz államhoz való tartozás jellemző.  A másikra a nyelv és kultúra azonossága, valamint a közös származás mítosza vagy valósága jellemző.  Az elsőt államnemzetként, a másodikat kultúrnemzetként definiálhatjuk.  Hazánkban a kultúrnemzet megközelítés terjedt el, tehát a nemzet valamilyen nyelvi kulturális közösséget jelöl, függetlenül attól, hogy ezen közösség tagjai egy vagy több államban élnek. - A nemzetközi kapcsolatok egyik sarkalatos pontja, hogy a nemzethez tartozás kizárólagos is, azaz nemcsak összeköt embereket, csoportokat, de ellentétet, különbséget is jelent közöttük. o Az elkülönülés okai lehetnek: -  nyelv,  hagyományok,  tradíciók,  szokások,  történelem,  kultúra,  nevelés,  lakhely. Esetenként ezen tényezők

valamelyikének hiányában is beszélhetünk egy nemzethez tartozásról, pl.: más nyelvet beszélők, egymástól akár kontinensnyi távolságra élők is lehetnek egy nemzethez tartozók. Pl: európai kivándorlók valamely másik kontinensen; magyarok Kanadában, olaszok Argentínában, stb. - Ugyanakkor néha ugyanazt a nyelvet beszélők, más nemzethet tartozónak vallják magukat. Pl: franciául beszélő franciák, kanadaiak és svájciak - Speciális eset, amikor egy nemzethet tartozók két szomszédos államban egymástól elzárva, ellenségesen élnek. Pl: tajvani és kínai kínaiak - Határok közé „szorított” emberek lassan nemzetté formálódhatnak, az USA-ban, pl. sok különböző nemzetiségű ember él, és az indián nemzetről sem szabad megfeledkeznünk, akiknek önálló, egységes nemzet tudatához, éppen a fehér emberek hódítása járult hozzá. - A történelem során valószínűleg sosem jött, illetve fog létrejönni olyan helyzet,

amikor az egy nemzethez tartozók egy államban laknak, és más nemzetiségek nem laknak ott, azaz „tiszta” nemzetállam soha nem fog kialakulni. Ehhez legközelebb a japánok állnak, melynek okai: az ország sziget jellege, a 19. századig tartó külvilágtól való elzártság, szokásaik. - Általában azon országok esetében leginstabilabb, legkritikusabb a helyzet, ahol a határ nem igazodik a nemzetiségi határokhoz, illetve ahol összekeveredve élnek ellenséges népcsoportok. Pl: afrikai kontinens csaknem valamennyi országa, a 2 világháború után mesterségesen meghúzott (vonalzóval, ceruzával rajzasztalon) határok az etnikai szempontokat nem vették figyelembe. - Belgium esete: belga nyelv nem létezik, Brüsszeltől É-ra flamandul, D-re vallonul beszélnek. E két nyelv tulajdonképpen a két szomszéd (holland és francia) nép nyelvének egy-egy dialektusa. Így a „belga” identitástudatot gyakran az egyik, vagy másik nyelvi csoporthoz való

tartozás fedi el. - A nyelv és a nemzet többféleképpen válhat el egymástól: o Egy nemzet beszélhet több nyelvet is, pl. többféle kínai nyelv van (hivatalos a mandarin nyelvjárás), Indiában pedig több ezer nyelvet használnak. o Héber nyelv: sok éves tetszhalottságból élesztették fel Izrael állam megalapításakor, hogy felváltsa a korábban általánosan beszélt jiddis nyelvet, illetve azon nemzetek nyelvét, amelyeket használtak a világban szétszóródott zsidók a hétköznapi érintkezésekben. o A nyelv az államtól elválva a nemzetközi kommunikáció eszközévé is válhat:  Az ógörög és a latin nyelv bár a hétköznapi életben már nem használt (holt) nyelvek, világvallások közvetítői lettek; a latin a jog, az orvostudomány, a biológia tudományos kommunikációjában is szerepet kapott. A bolygókon található képződményeket (pl kráterek) is általában latin nevekkel jelölik.  A francia a diplomácia, az olasz a

komolyzene, a komponálás és a kottaírás nyelve lett.  Az angol a légi irányítás és a számítástechnika nyelve, valamint ez vált a médiák és a nemzetközi kommunikáció legfontosabb nyelvévé (komolyzene, irodalom, film, nemzetközi sajtó) is. + Nemzetközi általános és szakmai kommunikációk (és publikációk) nyelve.  A német és a francia a világ számos országában vált részben, vagy egészben a hadtudományok és a katonai szaknyelv alapjává (pl. eszközök, rangok, fegyvernemek nevei). 4. Identitás: azonosság - A „valahová tartozás” is kizárólagos, azaz megkülönböztet másoktól. - Számos dimenziója lehet:  Nemzeti: nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai

különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. A törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. ,   Vallási vagy világnézeti meggyőződés: vallásról akkor beszélhetünk, ha a több követőt felvonultató meggyőződés központi eleme a hit egy felsőbb isteni hatalomban, míg a világnézeti meggyőződés lehet egy személy sajátja is, kritériuma, hogy egy leírható, konkrét rendszert alkosson. A vallási, illetve világnézeti meggyőződés a munkahelyen például nem csak diszkriminációnak, de zaklatásnak is alapjául szolgálhat, ha valaki a hívő (vagy éppen nem hívő) sértettet meggyőződésével megjegyzésekkel

illeti. kapcsolatban állandóan gunyoros, megalázó  Nemi: a nemi identitás a személyek nőkénti, vagy férfikénti önértékelését, önazonosságát jelenti, amit mindenkinek joga van büszkén vállalni, anélkül, hogy emiatt bármilyen hátrány érné. Nemi diszkrimináció  Politikai elkötelezettség: míg a vallási alapú diszkrimináció a vallásszabadságot, a politikai vélemény miatti hátrányokozás a szabad véleménynyilvánítást veszélyezteti. Demokráciában alapvető tétel, hogy politikai vagy más véleménye kimondása miatt senkit se érhessen hátrány, sem a foglalkoztatás, sem a közigazgatási vagy bírósági eljárások terén, vagy bármilyen más tekintetben.  Érdekképviselethez való tartozás: e tulajdonság megemlítésével a törvény elsősorban a szakszervezeti, üzemi tanácsi tagoknak, valamint a hátrányos helyzetűek érdekvédelmét ellátó civil szervezetek tagjainak és tisztségviselőinek

kíván védelmet biztosítani.  Számtalan csoporthoz tartozunk életünk során: kisebbség, klub, végzettségi, foglalkozási, törzsi, kaszti, regionális, korosztályi – generációs- alapon.  Az identitás kizárólagossága gyakran mások elutasítását is jelenti, melynek számtalan területi vonatkozása is lehet: o Társadalmi csoportok anyagi alapon történő térben való elkülönülése (szegregáció) – arab, vagy latin-amerikai nagyvárosok bádogvárosai ↔ uralkodó osztály, felső tízezer villái. o „Munkahely” szerinti elkülönülés: aranyművesek utcája, hivatali negyed, halászfalu, katonai bázis, piroslámpás negyed, egyetemi campus. o Különböző nemi identitású transzvesztiták szórakozóhelyei. 3. Határ és terület: emberek saját „tere”: homoszexuálisok, Államhatárok (Pallas Nagylexikon) Az állam területének határai; lehetnek olyanok, melyek az államot más államoktól választják el, v.

elválasztják a külvilágtól, mint a sivatag, a nyílt tenger, áthatolhatatlan hegység; továbbá lehetnek természet által alkotva (folyók, hegyek), vagy államok közt kötött szerződésen nyugvó határvonalak. A középkori államalakulatoknál és még azután is az örökös villongásokban kiválóan előnyöseknek azokat a hatásokat tekintették, melyek által az állam mintegy megközelíthetetlen lett. Ma már azonban sokat változott e fölfogás, habár a természetes határok előnyeit méltányoljuk is. A népek megértették, hogy általános fejlődésük érdekében egymásra vannak utalva és a világtól elzárkózás tespedéssel jár karöltve és azért, ahol a természet elzár, az emberi munka utat nyit a békés érintkezésre. Másrészt a technikai tudományok fejlettségével az államok határaikat védetté tehetik anélkül, hogy a békés forgalmat akadályoznák. Az államhatár a nemzeti erő és függetlenség talán legérzékenyebb

szimbóluma! A. A határok kialakulása, a területszerzés lehetséges módjai: a) Kronológiailag legelső: egy közösség saját területeit terjeszti ki anélkül, hogy mások érdekeit megsértené. Az elfoglalt területen nem volt még más közigazgatás, uralom, sőt semmilyen emberi tevékenység sem. „Senki földje” = terra nullis, mára ezek elfogytak. b) Már az ókorban előfordult, hogy másoktól szerzett területekkel lehetett csak az országot növelni. A terület vagy katonai akciók, háborúk, vagy vétel, esetleg adományozás, megállapodás, családi szálak szorosabbra fűzésével cserélt gazdát. c) Két állam olyan területről is megegyezhet, amit még egyikük sem birtokolt, de más államnak sem része. Gyarmatok d) Új határok alakulhatnak ki akkor is, ha egy állam megszállva tart más szuverén államot/kat vagy azok egy bizonyos részét. Ez ma törvénytelen, amely legtöbb esetben nemzetközi felháborodást és katonai beavatkozást

eredményez, pl.: Irak Kuvait bekebelezésére irányuló kísérlete. Néha évszázados megszállásokat is „elnéz” a nemzetközi közösség, pl.: Izrael, „biztonsági övezeteket” formálva tart megszállás alatt számos szomszédos területet. e) A határ és terület módosulhat természeti jelenség nyomán, pl.: vulkáni tevékenység során egy új sziget születik (Surtsey), nő a sziget területe, vagy eltűnik a vulkáni sziget (Krakatau). Nőhet egy folyó deltája, pl: a Pó folyó esetében Ravenna még az ókorban kikötő volt ma, kb. 10 km-re van a partoktól Capri szigetén pedig római sziklatermek kerültek víz alá mára. f) Az ember is változtathatja a felszínt, ezáltal az ország határait és területét. Pl: Hollandiában a középkor óta hódítanak meg területeket a tengertől (polderesítés), Japán, Hong Kong kikötők, repterek, katonai bázisok létesítése miatt tölti fel a tenger egy részét. B. Egyoldalú, vagy kétoldalú

határok: a) Míg a legtöbb határ társadalom és társadalom választóvonalaként értelmezhető, addig az egyoldalú határok egy speciális esetében a társadalom a természettől próbálja meg elválasztani, megvédeni magát. Pl: gátak – megvédenek a folyóktól, olyan építmények, amelyek az állatoktól védenek – ezek általában vertikális elkülönülést eredményeznek, pl.: cölöpökre emelt házak védenek a kígyóktól, skorpióktól, vízszint ingadozásától. Mária Terézia baldachinos ágyának lábait vizesedényekbe állíttatta, hogy ágyába ne másszanak csótányok, poloskák. b) Jelenleg bármely szárazföldi határon túl egy újabb állam területe kezdődik, azaz a világ minden egyes pontja egy-egy államhoz van hozzárendelve, kivéve: Antarktisz, melynek semlegességét nemzetközi szerződések biztosítják. C. Szárazföldi, vízi, légi határok: a) A legősibb határok a szárazföldön húzódnak. b) Hajózás tengeri területek

felosztása = saját és nemzetközi vizek megkülönböztetése. ♦ Halászat: az egyik legproblémásabb területe a vizek hasznosításának: - Az egykor kimeríthetetlennek hitt erőforrás nem képes a féktelen halászat miatt a korábbi szinten reprodukálni önmagát egyre korszerűbb technikák alkalmazása, egyre agresszívabb halászati politika: • illegális halászat, • előnytelen szerződések rákényszerítése fejletlen országokra vizeik átengedéséről. ♦ A tengerfenék kincseinek kiaknázása: ez igazán megköveteli a határok pontos rögzítését. Míg egy halászhajó könnyen elmenekülhet az idegen vizekről, addig egy több ezer tonnás fúrótorony rögzített helyen van. c) Folyóvíz: itt számtalan módon lehetséges a határok megvonása: ♦ Az egész folyó valamelyik államé, ♦ Előfordulhat (extrém esetben), hogy a folyót egy 3. állam, vagy nemzetközi erők ellenőrzik, pl.: 1945-ben a Dunát a szovjet Dunai Flottilla

ellenőrizte, ♦ A folyó középvonala, ♦ A legmélyebb pontokat összekötő vonal, ♦ A sodorvonal (a leggyorsabb pontokat összekötő vonal), ♦ A hajózható rész, a hajózási útvonal közepe, ♦ Megkötés nélkül együtt használják és ellenőrzik. d) Légi határ: az első hőlégballon (1783) 25 perces feszállása Párizs mellett felvetette a problémát, kit illet egy bizonyos föld feletti levegő. ♦ A hőlégballonok katonai alkalmazása már igen korán, 1794-től a napóleoni háborúk idején elkezdődött (franciák vetették be ezeket). ♦ Az első bombázást 1848-49-ben az osztrákok hajtották végre Velence felett. ♦ 1859: solferinoi csata – a franciák már légi fényképezést is használtak. ♦ Az I. világháborúra a repülőgép vált az egyik legfontosabb haditechnikává ♦ A légtér az állam szuverén részét, tulajdonát képezi. ♦ Űrkutatás újabb kérdés: milyen magasságig rendelkezhet az állam a légtérrel? ♦ Ma az

egész légkör az államé, de e fölött az űrben a járművek szabadon közlekedhetnek, bár ezek katonai, felderítő és kommunikációs jelentősége nem vitatott. ♦ Ma már a technikai fejlettség lehetővé teszi, hogy egy állam egy nem szomszédos állam ellen légi hadviselést folytasson, pl.: rakétákat lőjön ki, amely más országok légterét érintve jut el a célpontba (a németek már a II. világháborúban bevetettek ilyen nagy hatótávolságú rakétákat). e) Előfordulhat, hogy egy állam nem érvényesítheti szuverén jogait, pl. nem hajózhat bizonyos vizeken, nem állomásoztathat katonákat meghatározott területeken, nem tarthat hadgyakorlatokat, illetve repülési tilalmat léptetnek életbe meghatározott területei felett. Korlátozhatják áruforgalmát is, megtilthatják bizonyos termékek kiés behozatalát = embargó ♦ Ilyen korlátozást általában katonai konfliktusban legyőzött, vagy bűnösnek ítélt országok ellen alkalmaznak

nemzetközi szervezetek vagy más országok. Pl: az öbölháború után korlátozták Irak olajexportját és repülési tilalmi zónát jelöltek ki területe fölött. ♦ A vámok (import adója) kiszabása, kvóták (mennyiségi korlátozás) megállapítása a külkereskedelem egyik legrégebbi és legjelentősebb regulációs eszköze. D. Mozgó, gyakran változó, vagy stabil, változatlan, tradicionális határok: a) Lehet a határ egy irányba változó: az állam területe vagy folyamatosan fogy, vagy folyamatosan terjeszkedik. b) Lehet pulzáló: hol fogy, hol nő az ország területe. c) A világ csaknem minden nagy birodalmának állandóan változott a területe, a kezdetekben ált. növekedtek, pl Római Birodalom, majd hanyatlásuk után csökkent a területük. Törökök, perzsák, britek, stb d) Pl.: magyar” területrendezés” Trianonban, lengyel határok módosulása a két világháború alatt. E. Geometriai forma, az állam alakja alapján: a) Pl.: kompakt,

kerekded, hosszúkás, elnyúlt, valamelyik dimenziójában jelentősen felülmúlja a másikat (pl. Chile, Argentína, Vietnám ) b) Több nem összefüggő részből álló állam: ♦ Ha a határ mentén körbejárva, ugyanoda visszaérve nem jártuk körül az egész országot, akkor az állam több nem összefüggő területből áll. Pl: szigetekből álló országok (Hawaii, Fülöp-szigetek, Indonézia). Ezeket szegmentált államoknak nevezzük. ♦ Speciális esetben előfordul, hogy egy másik országon keresztül jutunk el az állam további területeire, pl.: USA - Kanadán keresztül Alaszkába - Ez az állapot általában instabilnak bizonyult a történelem során, és vagy mások megszerezték ezeket a távolabbi területeket, vagy esetleg többször is gazdát cseréltek. Pl: a britek Indiából történt kivonulása után létrejött Kelet- és Nyugat-Pakisztán, melyek hamarosan önálló államként (Banglades és Pakisztán néven) élték életüket.

Kelet-Poroszország a19-20 század során volt porosz, német, szovjet (Kalinyingrád területe) és orosz fennhatóság alatt, minden esetben az anyaország egyfajta külterületeként, számtalan konfliktust eredményezve a szomszédos országokkal. - Ezen távoli területek ellátása, védelme általában hatalmas terheket jelent (főleg háborúk idején). Franciaország tengeren túli megyéibe belföldi díjszabással lehet küldeményeket feladni, vagy telefonálni a kontinensnyi távolságok ellenére. ♦ Szintén speciális eset, ha egy országnak csak egy szomszédja van és az teljes határával érintkezik = enklávék. - Ezeket perforált államoknak nevezzük, amelyekben egy másik szuverén állam van, pl.: Olaszországban Vatikán és San Marino, Dél-afrikai Köztársaságban Lesotho és Szváziföld. - Ezek a belső államok általában a környező államhoz képest elhanyagolható méretűek, sem gazdasági, sem katonai veszélyt nem jelentenek.

Különállásuk általában a nagyobb érdekeit is szolgálja, szerepük gyakran történelmi hagyományokra (vallási, törzsi) épül, az állam esetleg csak reprezentatív feladatokat tölt be. F. Határ geometriai formái alapján: a) Geometriai határ: szabályos vonal, mely esetenként hosszúsági vagy szélességi fokok mentén halad. ♦ Ezek kijelölésekor nem vették figyelembe a domborzati viszonyokat, az etnikumok elhelyezkedését. ♦ Leggyakoribb példái a sivatagi területek, áthatolhatatlan őserdők, vagy lakatlan területek, ahol a terület minimális értékkel bírt + olyan területek, amelyeken a 19. század előtt nem létezett állam Később sok esetben az etnikai konfliktusok polgárháborúkhoz vezettek (tuszi-hutu szembenállás), illetve korábban értéktelennek hitt területeken fontos ásványkincseket találtak, melyek határvitákat eredményeztek. b) Fiziográfiai határok: valamilyen természeti, domborzati képződmény is lehet határ, pl.

hegygerinc, folyó Ezek általában mivel megnehezítik a határ átjárását, viszonylag stabil határt eredményeznek. ♦ Általában ezek a területek emberi tevékenységre is használhatatlanok, nem alkalmasak letelepedésre viszonylag stabil határok. ♦ Kína és India mindettől függetlenül a világ legmagasabb hegyei (Himalája) közötti területen vitázik (Punjab). c) Antropomorf határ: általában a lakosság nemzetiségi csoportjaihoz és nem természeti adottságokhoz igazodik. G. Természetes és mesterséges határok: a) Bár egy hegygerinc vagy egy tengerpart természetes határ, minden politikai, adminisztratív, közigazgatási és egyéb határ emberi alkotás, és így egyben mesterséges is. H. Tengerhez való viszony alapján: a) A litorális fekvés azt jelenti, hogy van tengerpartja az országnak. b) Fontos szerepük volt a történelem során: megfelelő gazdasági-technikai fejlettség mellett tökéletesen védhetőnek bizonyultak + gazdasági,

politikai, katonai terjeszkedést kínáltak. Nagy földrajzi felfedezések, pl spanyol, portugál, brit gyarmatosítók. c) A kevésbé fejlett országoknak pont a tengerpart vált kárára, gyarmatosították őket, lakóik rabszolgasorba kerültek, esetleg teljesen megsemmisültek. d) Vannak olyan államok, amelyeknek csak tenger alkotja határát, pl. Kuba, Japán, Ausztrália, Madagaszkár, az Ír-sziget déli részének kiválásáig Nagy-Britannia. e) Vannak, akiknek nincs tengerpartjuk = land locked countries = földdel körülzárt országok, pl. Magyarország, Mongólia, Csád. Ezek az országok a világkereskedelembe, gyarmatosításba, áruforgalomba nem tudtak intenzíven, sikeresen bekapcsolódni, utoljára talán a mongol birodalomnak sikerült + selyemút. I. Elismert, vitatott határok: a) Számos ország még nem tudott megegyezni a határok végleges futásáról, esetleg még nem is kötöttek fegyverszünetet, vagy a határ szinte átjárhatatlan. b) Egyes

területeket megszállva tartanak, itt nem érvényesül valamelyik állam szuverén joga területéhez, pl. Pakisztán és India vitája Kasmír miatt, Izrael több szomszédos ország területét tartja megszállva (Golán-fennsík, Gáza-övezet). J. Határ átjárhatósága: a) Elsődleges cél a szuverenitás megőrzése, ellenséges erők távoltartása. Minden állam valamilyen önálló fegyveres erővel védi határait: határrendőrség, határőrség, határvadászok, vámőrség, bevándorlási hivatal, stb. b) A kozákok is határőrök voltak, akiket a terjeszkedő cári birodalom egyre távolabbi területeinek határai mentén telepítettek le, pl. Bialowieza-i kozákok Lengyelországban. c) Az államnak meg kell akadályoznia nem kívánt személyek (menekültek, csempészek, kémek, lázadók, betegek) és tárgyak (fegyverek, csempészáru, alkohol, tiltott eszközök, drogok, hulladék), illetve tiltott szellemi termékek (irodalom, vallás, politikai

eszme, pornográfia) beáramlását. d) A határt őrző szervek egyéb szervekkel együttműködve ellenőrzik a legális személy és árumozgást, ami limitált, valamint dokumentumokhoz, költségekhez kötött, pl. útlevél, vízum, szállásfoglalás igazolása, mennyiségi korlátozások, minőségi követelmények, szabványok betartása, vámok megfizetése. e) A beáramlás mellett ugyanolyan hangsúlyt kap a kiáramlás megakadályozása, pl. műkincsek, védett fajok, természeti értékek, nemesfémek, esetleg kizárólagos találmány, termék kivitelének korlátozása, de jelentheti akár az állampolgárok visszatartását is a kivándorlástól, vagy ösztönözhet is erre. Külön kérdés a képzett munkaerő elvándorlása, elcsábítása (brain drain), ami gazdasági szempontok mellett politikai és nemzeti kérdéseket is felvet. Egy értelmiségétől megfosztott nemzet sokkal sebezhetőbb. - Németország a II. világháború előtt felajánlotta az Egyesült

Államoknak, hogy jutányos áron vásárolhat zsidó származású német állampolgárokat. - Romániában az oktatási költségeik visszafizetésére kötelezték a kivándorolni szándékozókat. f) A határok átjárhatósága dinamikusan változik, azaz nem állandó intenzitású. Egy háború, járvány idején megnehezítik az átjárást, az enyhülés, a szomszédokkal való jobb kapcsolatok gyengíthetik a kötöttségeket. g) Teljesen új határ megjelenésekor a terület elsorvadhat, központi helyzetből perifériává válhat. Pl a trianoni határok meghúzásakor a határmenti települések jelentősége csökkent, elmaradott peremterületekké váltak. Pl Sátoraljaújhely – Zemplén megyének csak kis része maradt hazánkban, s az egykori megyeszékhely ma is az elmaradott perifériához tartozik. h) Schengeni Egyezmény (EU): azonos standardizált körülmények alapján történik a határellenőrzés, a belső határokat fokozatosan lebontják. - 1985-ben a

luxemburgi Schengenben írták alá: Franciaország, Németország, Benelux-államok. - 1995-ben lépett életbe. Nagy-Britannia és Írország kivételével minden EUtagállam aláírta Társult tagként Norvégia és Izland is csatlakozott hozzá - Schengeni Információs Rendszer (SIS): olyan számítógépes adatbázis, amellyel a külső határokon ellenőrzik a belépők személyazonosságát. - Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában Magyarország nem nyerte el azonnal a teljes „schengeni tagságot”, nem került sor az ellenőrzés megszüntetésére az EU tagállamai és Magyarország közötti belső határszakaszokon. Ehhez egyrészt a felkészültséget vizsgáló átfogó szakértői ellenőrzés eredményei alapján hozott tanácsi döntés szükséges, másrészt kapcsolódnunk kell az egységes határellenőrzési rendszer számítógépes információs bázisát biztosító II. Schengeni Információs Rendszerhez, amelynek uniós részről

történő kifejlesztése 2007-re várható. Magyarország határait előreláthatólag 2008 elején lehet megnyitni a szintén Schengeni tagországok felé. K. Politikai vagy nem politikai határok: a) A politikai határok (államhatár, megye, járás, tagállam, önkormányzat, katonai és választási körzetek) mellett számos egyéb funkcionális határral találkozunk mindennap: posta, adózás, iskolák, kórházak, ellátási, szolgáltatási (víz, gáz, áram, kábel, TV, telefon stb.), termelési körzetek határai, egyházi, bírósági kerületek, tűzoltás, légi forgalom körzetei, közlekedési vállalatok, taxik viteldíj szerinti határai, zónai. b) Minden egyes földrajzi pontra számtalan intézmény tart igényt, egy területre sokan készítenek tervet, sokan használják és szolgálják ki. - Ezeket koordinálni és rögzíteni kell, pl., hogy azonos legyen a szolgáltatás minősége, vagy pl. egy baleset esetén világos legyen, hogy melyik mentőállomás

küld mentőt a területre. c) Speciális határ a hatósugár, hatótávolság is. Stratégiai, katonai szempontból fontos, hogy egy rakéta meddig juthat el, egy légibázisról milyen távolságra lehet bombázókat eljuttatni, egy tengerészeti támaszpontról milyen gyorsan lehet eljutni valahová, stb. d) Speciális ” hatósugár” a kommunikációs hálózatok elérhetősége. - A 20. század folyamán sok esetben fontos volt, hogy egy állam saját területén kívül is el tudott érni, meg tudott szólítani, a maga oldalára állítani, demoralizálni, aktiválni, tájékoztatni, stb. civil, vagy katonai tömegeket Kezdetekben röpcédulaszórás volt jellemző, majd a rádió- és TV-adások szórása az ország határain túlra, más szuverén országok területére: Szabad Európa, Amerika Hangja, Londoni vagy Moszkvai Rádió, napjainkban a Duna TV, CNN. - Ma mindez egyre jobban gazdasági, piacszerzési, vagy kulturális kérdés: mobil telefonok lefedettségi

térképei, reklámok stb. e) Egyes nemzeteknek sosem volt állama, így szuverén területe és határa sem. Mivel a szabadon elfoglalható földek rég elfogytak, ez csak mások, más államok rovására történhet, ezért mozgalmaik kemény ellenállásba ütköznek, de önmaguk is számos erőszakos eszközt alkalmaznak. Pl: kurdok, baszkok, katalánok, csecsenek, palesztinok. f) Ritka példa, amikor egy nemzet korábbi lakhelyétől távol, más helyen hoz létre államot, pl. az örmények a török mészárlás elől menekültek mostani államuk területére. De a magyarok is hosszú utat jártak be, míg a Kárpát-medencét választották hazájuknak. L. Vonalszerű határ: a. A térképeken vonal jelzi a határokat ↔ Vannak olyan esetek, amikor fokozatos átmenettel fogható meg a határ (határterület, felület). Lassú, fokozatos átmenet két terület között, pl. két népcsoport, vallás, építészeti stílus aránya, vagy a hegyvidéki területek magassági övei

közötti átmenet. b) Az angol a megkülönböztetés miatt két külön szót használ: border és frontier. II. A térkép és a tér, mint a politikai földrajz eszköze, alapja és adathordozója: A. Míg a természetföldrajzi térképek a természet lassú, apró változásai nyomán igen lassan, kis mértékben változnak, addig a politikai térképek ugrásszerűen változnak. Kivétel néhány hirtelen változás: vulkánkitörés, földcsuszamlás, a meg nem újuló természeti erőforrások kiaknázása, fogyása. B. A térkép az egyik legalapvetőbb politikai földrajzi eszköz A térkép a katonai stratégia, a kémkedés, az információszerzés és elrejtés, álcázás legfontosabb eszközeinek egyike. C. A térkép maga is szimbólum, lehet nemzeti jelkép, akár címer része is, s az is politikai tartalommal bír, hogy a volt Szovjetunió címerében a Földgömb, a tajvani vasutak címerében pedig a mozdonyok elején egész Kína vasúti térképe szerepelt. D.

Egy ország vagy birodalom mérete, kiterjedése magában is politikai üzenet Ez fokozható az országok színének megválasztásában. Egyes színek baráti országokra utalhatnak, egyes színek ügyesebben feledtetik az ellenséges vagy rivális állam méreteit, egyes színek pedig kimondottan ellenérzéseket válthatnak ki, vagy sugallhatnak. Ez különös hangsúlyt kapott a hidegháború alatt - A színek használata gyakran utal két ország kapcsolatára. 1945 előtt a magyar iskolai térképeken egy európai és egy ázsiai Oroszországot tűntettek fel, eltérő színekkel jelölve, mintha különálló országok lennének. A szocialista Magyarországon a Szovjetuniót mindig kicsattanó, egészséges, ifjúságra, idealizmusra utaló rózsaszínnel jelölték, míg az USA a zöld, vagy lila színt kapta. - Egyéb példa a „színpropagandára”: a 20. század elejének angol világtérképein a brit világbirodalom jelölésére szolgált a rózsaszín,

míg a vetélytárs franciák és gyarmataik szisztematikusan és következetesen egy megvert emberre utaló lila foltokként díszelegtek a földgömbön, a hollandoknak pedig mindig a híg sárgásbarna ürülékre utaló szín jutott. - Politikai jelentése van annak is, hogy egyáltalán milyen térképek jelennek meg adott helyeken. Pl: az International Herald Tribune meteorológiai térképein ÉszakAmerika, Európa (és a Mediterránium), valamint Délkelet-Ázsia szerepel E. Magyarország jellemző példája az égtájankénti besorolás lehetséges módozatainak Mi magyarok közép-európainak tartjuk magunkat. A centrum gondolata egyben jelenti a központi szerepet, egyfajta kompország megközelítést: közvetítő szerep kelet és nyugat között. ↔ Nyugaton, ha nem is földrajzilag, de keletnek tartják Magyarországot, ami főleg a hidegháború propagandáján alapszik és igen lassan változik. Ugyanígy lehetünk északiak, de a NATO a déli szárnyába sorolt

bennünket, nápolyi parancsnokság alá, ami megint csak szimbolikus. F. A politika a tér csaknem minden részében jelen van A térkép jelein túl ugyanúgy meghatározza a városképet, az emberek öltözetét, mint a forgalmi pénzeket, bélyegeket stb. - Egy új kutatási irány a politikai földrajzon belül a politikai vonatkozású emlékművek térbeli elhelyezkedésének vizsgálata, pl. egy-egy híres személyiség szobrának „hol jutott hely”, milyen a lakosság általi fogadtatása, ismertsége, változott-e az emlékmű helye és miért, esetleg lebontották vagy megsemmisítettéke. Pl: a hazai szocialista „témájú” szobrok gyűjteménye a nagytétényi Szoborparkban, Tallinn (Lettország) – szovjet katona szobrának eltávolítását követő botrány, Budapest – Szabadság téri II. világháborús szovjet emlékmű eltávolításának, megrongálásának kérdése. - Öltözet: a 90-es évek második fele óta a katonák, ha civilek között,

társasági eseményeken jelennek meg, akkor is harci ruházat van rajtuk. Ennek semmilyen katonai funkciója nincs, csupán az erőfitogtatás, elrettentés, pszichológiai sokkolás a szándék. Az Öböl-háború alatt sivatagi, a Délszláv háború idején pedig dzsungel mintázatú terepruhában jelentek meg az amerikai katonák a sajtótájékoztatókon. - A 80-as években, egy Ausztriában járó magyar énekkaros csoportról az osztrákok nem hitték el, hogy saját ruháikat viselik, meg voltak róla győződve, hogy hazánkban mindenki munkás egyenruhában jár. Kínában ekkoriban tényleg mindenki ilyen szürke munkásegyenruhában járt. Nálunk ez a lódenkabátos korszak volt, ahol az öltözet a politikai egysíkúság, szürkeség szinonimájaként jelent meg. - A budapesti trolik útvonalainak számozása azért kezdődik hetvennel, mert Sztálin hetvenedik születésnapjára adták át a háborúban elpusztult, újjáépített trolihálózatot. - Nem

véletlen, hogy pont Greenwichen, az akkori világ méretét és hatalmát tekintve leghatalmasabb városának (London) obszervatóriumán megy át a nulladik hosszúsági fok. Az amerikaiak függetlenné válásuk után egy darabig az USA-n átmenő nulladik hosszúsági fokot követeltek, Philadelphia vagy Washington központtal. - Annak is politikai jelentősége van, hogy az ausztrálok „fejjel lefelé”, Ausztrália központú világtérképet alkotnak, s ezzel „kerekednek felül” teljesen periférikus helyzetükön. III. Az ember és környezetének viszonya: A. Földrajzi, vagy környezeti nihilizmus: Az az irányzat, mely szerint az emberi civilizáció már annyira magabiztos és fejlett, hogy teljesen függetleníteni tudja magát a környezetétől. Azaz bárhol, bármit megvalósíthat. Ez majdnem igaz, de sok esetben a gazdasági racionalitás határt szab az ember tevékenységének. - Szűzföldek feltörése, folyószabályozás, csatornázások (pl. Moszkvát

öt tengerrel kötötték össze csatornarendszerekkel), tengerrészek feltöltése, űrkutatás, Bahrein sí- és szánkópályái, Izrael sivatagos területein működő mezőgazdasági mintagazdaságai. - A gazdasági mellett súlyos árat fizettek emberéletben és stratégiai kudarcokban azok a hadvezérek és felfedezők is a történelem során, akik nem vették figyelembe egy adott terület domborzati vagy éghajlati viszonyait (pl. Napóleon oroszországi hadjárata, Hannibál átkelése az Alpokon). B. Földrajzi, vagy környezeti determinizmus: Az a feltételezés, amely szerint az ember és társadalom cselekvését, választási lehetőségét, és egyéb jellemzőit (pl. aktivitás, innovációs készség, demográfiai növekedés, politikai berendezkedés, külpolitika, agresszivitás, stb.) korlátozzák, befolyásolják a környezet földrajzi jellemzői (főleg a domborzat és a klíma). - Arisztotelész vetette fel először, hogy a hőmérséklet és annak

zónái, befolyásolják az emberek gazdasági, politikai és kulturális viselkedését, aktivitását. Hippokratész, Montesquieu, illetve sok geográfus is hasonló álláspontot képvisel. - A deterministák szerint a környezet a legfontosabb szempont. Ezen az alapon állnak a geopolitika képviselői is. E nézet előbb alakult ki, mint a posszibilizmus és a nihilizmus. C. Földrajzi posszibilizmus: Az az irányzat, amely elismeri a környezet szerepét, de nem hangsúlyozza túl azt, nem teszi kizárólagosan magyarázó tényezővé a társadalmak, államok közötti eltérések vizsgálatakor. - Pl. az éghajlat és a domborzat miatt jelentősen eltérnek a modern gazdaságban fontos szállítási és előállítási, kitermelési és kockázati költségek. - A hőmérséklet más és más fűtési, egészségügyi költségeket eredményez, de ezek extrém lokációk (Déli sark, Egyenlítő) kivételével nem korlátozzák az emberi tevékenységeket, nem elsődleges

telepítési vagy befolyásoló tényezők, a társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezőkkel együtt hatnak. - Az ember tehát nem rabja a természetnek, hanem egyensúlyra, harmóniára törekvő partnere. - Ez a nézet a legelfogadottabb: a történelem során a legkülönbözőbb földrajzi és klimatikus feltételek mellett jöttek létre nagy társadalmak, civilizációk. - A természettől való függés mértéke, összetétele természetesen állandóan módosul. Két ellentétes folyamatot kell megemlíteni: o Az abszolút függés folyamatosan csökken, azaz a természet egyre kevésbé akadályoz, veszélyeztet, korlátoz alapvető emberi tevékenységeket. o A relatív függés egyre nagyobb, egyre speciálisabb emberi igények merülnek fel, pl. korábban haszontalannak tartott, kis mennyiségben jelen lévő ásványokra van szükség az elektronikában, megújuló és meg nem újuló erőforrásoktól való függés, klímaváltozás. IV.

Nemzetközi politikai szervezetek: A. Bár a nemzetközi rendszerben az egyes államok jogilag egyenlők, a világpolitikában gazdasági, katonai erejük, területük, népességük nagysága alapján eltérő szerepet játszanak és különböző súllyal, befolyással rendelkeznek. B. Az egyes államok a potenciális, vagy létező fenyegetettségekkel szemben, vagy érdekeik érvényesítésére változó szövetségeket kötnek egymással. Ilyen szövetségek voltak, pl a Népszövetség, vagy ma a NATO. C. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ, United Nations, UN) a) Az ENSZ napjaink legtöbb tagországgal rendelkező és legszélesebb tevékenységi körű nemzetközi szervezete. b) Jelenleg 192 állam az ENSZ tagja. c) Megalapításának gondolata a II. világháború idején merült fel azzal a szándékkal, hogy létrehozzanak egy olyan nemzetközi szervezetet, amely a korábbi hasonló intézményeknél hatékonyabban képes a nemzetközi béke és biztonság

megőrzésére. d) Közvetlen előkészítője és előzménye az Atlanti Charta volt, amelyben az USA és Nagy-Britannia 1941 augusztusában megállapodtak a háború utáni nemzetközi viszonyok alapelveiről. e) E dokumentumban foglaltakhoz csatlakozva 1942. január 1-jén, már 26 állam – köztük a Szovjetunió és Kína- kötelezte el magát egy antifasiszta nemzetközi szervezet létrehozása mellett. f) A szervezet alapokmányát 1944 nyarán készítették elő a négy nagyhatalom (USA, Nagy-Britannia, SZU, Franciaország) képviselői. 1945 február 4-én ismét találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. A "három nagy" megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben, s nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának kidolgozására. Alapokmányát 1945 június 26-án írták alá San Franciscóban a részt vevő tagállamok képviselői.

g) Az Alapokmány a szervezet céljait a következőkben fogalmazta meg: - a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a békét fenyegető cselekmények megelőzése és megszűntetése, a keletkező viszályoknak az igazságosság és a nemzetközi jog elvein alapuló rendezése, - a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése a népek önrendelkezési joga és a nemzetek egyenjogúsága alapján, - az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdítása mindenki számára, fajra, nemre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül, - az ENSZ az egyes nemzetek által a közös célok érdekében végzett tevékenységek összeegyeztetésének központja legyen. h) Az államközi kapcsolatokra vonatkozó normák, alapelvek: - államok egyenlősége és szuverenitása, - a nemzetközi viszályok békés rendezésének kötelezettsége, - az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás, - más államok

belső ügyeibe való be nem avatkozás. i) Fő szervei: A Közgyűlés (GA – General Assembly) valamennyi tagállam legfeljebb öt-öt - képviselőjéből áll. o A Közgyűlés vitathatja meg az ENSZ alapelveihez kapcsolódó kérdéseket, ajánlásokat tehet a szervezet tagjainak vagy főszerveinek. o Évente egyszer ülésezik, a BT, vagy a tagok többségének kérelmére rendkívüli ülésszakot is tarthat. A Biztonsági Tanács (SC – Security Council) a szervezet tizenöt tagjából áll, - állandó tagjai Kína, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok. o További tíz tagot – egyenként két-két évre – a közgyűlés választ a BT-be. o Az öt állandó tagnak vétójoga van minden kérdésben. o A BT a gyors és hathatós cselekvés letéteményese, határozatai az ENSZ tagállamok részére kötelező érvényűek. o Amennyiben határozatait nem hajtják végre, a BT szankciókat alkalmazhat. Elsősorban gazdasági

kényszerítő eszközöket, embargót rendelhet el. o Szükség esetén dönthet fegyveres erő felhasználásáról is. o Önálló hadereje az ENSZ-nek nincs, a szükséges katonai erőt a tagállamok bocsátják rendelkezésre. o AZ ENSZ békefenntartó tevékenysége az utóbbi időben látványosan megnőtt. A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC – Economical and Social Council) - az állandóság és jólét megteremtésén fáradozik. o Céljai közé tartozik az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás, valamint a gazdasági és szociális haladás, fejlődés feltételeinek megteremtése. A Gyámsági Tanács (TC – Trusteeship Council) célkitűzései közé tartozott a - gyámság alatt álló területek lakosságának politikai, gazdasági, szociális előrehaladásának, valamint a nevelésügy fejlesztésének; továbbá az önkormányzati képesség vagy függetlenség felé való fokozatos haladásnak a megteremtése. o Igazából a gyarmati

rendszer felbomlásáig volt jelentős szerepe. o 1994. novemberének elején felfüggesztette tevékenységét (az ENSZ utolsó gyámsági területe, Palau ekkor vált függetlenné). A Nemzetközi Bíróság (ICJ – International Court of Justice) az ENSZ legfőbb - bírói szerve. o Az ENSZ mindegyik tagja, mely nyilatkozatával kötelező érvényűnek fogadja el magára nézve a bíróság döntéseit, kötelezi magát, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a Nemzetközi Bíróság határozatához. o Jelenleg a 192 ENSZ tagállamból csupán 58-nak van érvényben ilyen nyilatkozata. o A Nemzetközi Bíróság székhelye Hágában van, 15 állandó bíró alkotja a testületét, akik mind különböző államok állampolgárai. o Egyrészt az egyes államok közötti vitás ügyeket rendezi, másrészt az emberiség elleni bűntettekben, háborús bűncselekményekben ítélkezik. Az ENSZ Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és

tisztviselői karból áll. - o A főtitkárt a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevezi ki öt évre. o Ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztviselője. o A főtitkári funkció politikai jellegű feladat, amely aktivitást, jó diplomáciai készséget igényel, és egyúttal feltételezi a bizalom meglétét a főtitkár és a tagállamok között. o 2007. január 1-től az ENSZ főtitkára és a szervezetet 1997-től irányító Kofi Annan ghánai politikus utódja a dél-koreai Ban Ki Mun. j) Különböző szakosított szervei: - Nemzetközi Valutaalap – IMF, - Világbank – World Bank, - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet – ILO, - Egészségügyi Világszervezet - WHO, - Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet – FAO, - Gyermeksegély Alap – UNICEF, - Nevelésügyi és Kulturális Szervezet – UNESCO, k) A nem katonai biztonsági kérdéseket –pl. környezetvédelem, migráció, növekvő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek-, nem tudja

felkészülten kezelni az ENSZ, így jelentős reformjára lenne szükség ahhoz, hogy a globális gazdasági és politikai viszonyok között a szervezet ismét vezető és irányító szereppel rendelkezhessen. D. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO – North Atlantic Treaty Organisation) a) 26 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban b) A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés (vagy Washingtoni Szerződés) foglalja magában, amelynek értelmében: - A tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. - Politikai célkitűzésük: előmozdítsák a stabilitást és jólétet, valamint megőrizzék a demokrácia, az egyéni szabadság és jog uralmának közös értékeit. - Megegyeztek abban is, hogy bármelyikük ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük

ellen indított támadásnak tekintik és támogatják a megtámadott felet (5. cikk) o A NATO történetében 52 év után először, a 2001. szeptember 11-i New York ellen intézett terrortámadás után alkalmazta a szövetség az 5. cikkelyt A tagállamok felajánlották, hogy az amerikai haderő igénybe veheti reptereiket, kikötőiket, és szükség esetén minden további támogatást is megadnak az amerikai haderőnek. c) A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik. d) Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává. Alapító tagok (1949) • Belgium • Kanada • Dánia • Franciaország • Izland • Olaszország • Luxemburg • Hollandia • Norvégia • Portugália • Egyesült Királyság •

Amerikai Egyesült Államok Később csatlakozott államok • 1952 - Görögország, Törökország • 1955 - Németország • 1982 - Spanyolország • 1999 - Csehország, • 2004 - Bulgária, Észtország, Lettország, Románia, Szlovákia, Szlovénia Lengyelország, Magyarország Litvánia, e) A szövetség főbb irányító testületei: - Észak-atlanti Tanács (NAC): a NATO legfőbb döntéshozó szerve. o Minden tagállam egy fővel képviselteti magát. o A Tanács meghatározott időközönként az állam- és kormányfők szintjén ülésezik, két ilyen ülés között a tagállamok nagykövetei vesznek részt a Tanács munkájában. o A Tanács választja meg a szövetség Főtitkárát, aki a szövetség irányító szerveinek is elnöke. - Észak-atlanti Parlamenti Közgyűlés: a tagállamok törvényhozásának képviselői vesznek részt ebben a szervezetben. Csak tanácsadó és véleményformáló joga van, nem hoz döntéseket. -

Védelmi Tervező Bizottság: a legmagasabb szintű katonapolitikai döntéshozó szerv, amely a közös védelmi tervezéssel foglalkozik. Évente kétszer ülésezik, ilyenkor a honvédelmi miniszterek egyeztetik a közös védelmi stratégiát. - Atomtervező Csoport: a nukleáris ügyekkel, atomfegyverekkel, ezek alkalmazása elleni kérdésekkel foglalkozik. - Katonai Bizottság: a legmagasabb szintű katonai végrehajtó szerv. A tagállamok vezérkari főnökei a tagjai. o Ez a bizottság irányítja a NATO három főparancsnokságát. o Az Európai Egyesített Erők Főparancsnoksága Belgiumban, Mons városában található, hazánk a Déli Főparancsnokság keretében vesz részt a NATO munkájában. Ennek központja Nápolyban van f) A hidegháborús szembenállás megszűntével megszűntek a NATO-t fenntartó okok is, így a 90-es évek elejétől szükség volt egy új stratégiai koncepció kialakítására. g) 1991-ben, a római csúcstalálkozón

kinyilvánították, hogy az alapvető funkciókat továbbra is fenn kell tartani, azonban a korábbinál nagyobb szerepet kapnak a biztonsági tényezők között a politikai, a gazdasági, a társadalmi és környezeti kihívások, ezért a NATO-nak erősítenie kell a politikai dimenziókat. - A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a migráció kezelésére, a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés terjedésének megakadályozására + a békefenntartó tevékenységre. - A tagállamok fegyveres erőinek számában jelentős csökkentéseket hajtottak végre, ugyanakkor növelték reagálóképességüket. Létrehozták a többnemzetiségű, vegyes összetételű gyorsreagálású erőket. E. Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ/EBESZ) a) 1973-ban, Helsinkiben kezdődött meg az európai kontinens biztonságát egységként értelmező és közös felelősséget vállaló Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet. b) A II.

világháború után ez volt az első alkalom, hogy Európa valamennyi országa (egyedül Albánia csatlakozott később) együttesen tanácskozott és 1975-ben az USA és Kanada részvételével aláírta a záróokmányt. c) Az egymás közötti kapcsolatokat vezérlő alapelvek: - az államok szuverenitásának tiszteletben tartása, - az erőszaktól és az ezzel való fenyegetéstől való tartózkodás, - az államok területi épsége, határok sértetlensége, - a viták békés rendezése és a belügyekbe való be nem avatkozás, - az emberi és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát, - a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga, - az államok közötti együttműködés, - a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. d) Az államok az együttműködésben tett lépésekről az ún. Utótalálkozókon számolnak be. - Az első

utókonferenciát 1977-ben, Belgrádban tartották, a találkozón azonban heves vita robbant ki Kelet és Nyugat között, így a záróokmány szövegében sem sikerült megállapodni. - 2.: 1980-ben Madridban volt, de az előzőhöz hasonló légkör miatt ennek záródokumentuma is csak három évvel később készült el. - 3.: 1986 és 1989 között került sor erre Bécsben e) Az 1980-as évek végének közép- és kelet-európai változásai miatt a tagállamok Párizsban tartottak konferenciát, ahol megszületett az ún. párizsi Charta „Az új Európáért” című dokumentum: - 1. részben megállapítják, hogy Európában véget ért a megosztottság időszaka, majd megerősítették elkötelezettségüket a közös európai értékek iránt: társadalmi igazságosság, demokrácia, jogállamiság, piacgazdaság, szabadságjogok, emberi jogok, nemzeti kisebbségek, környezetvédelem. - Döntés született az EBEÉ intézményesítéséről, a tanácskozó

testület állandó szervezetté alakításáról. o Létrehozták a döntéshozó és irányító szervezetet, a Tanácsot, amely évente egyszer külügyminiszteri szinten ülésezik. o Az 1992-es stockholmi tanácskozáson létrehozták a Főtitkári tisztséget is. - A 2. részben a Charta a gyakorlati működés és finanszírozás kérdéseivel foglalkozik. f) 1994-ben a budapesti csúcstalálkozón a szervezet nevét Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre változtatták (EBESZ). g) Moszkva a hidegháború után az EBEÉ pozícióit szerette volna megnövelni a NATO-val szemben, sőt felmerült bennük annak megszűntetésének gondolata, szerintük az EBEÉ helyettesíthette volna azt (természetesen kellő orosz befolyással). Az amerikai politikusok ezt elképzelhetetlennek tartották, sőt azt is, hogy az EBEÉ felügyelethez jusson a NATO felett. Oroszország ma már mérsékelte ezeket a törekvéseit, de politikájával továbbra is az EBESZ vezető

és koordináló szerepét szeretné megerősíteni, mivel ezen a szervezeten keresztül tudna megfelelő súllyal bekapcsolódni az európai politikába. Az iszlám térben A. Iszlám: aláveti magát Allah akaratának Aki az iszlám hitet követi, az muszlim B. Kifejezések: mohamedán (helytelen, mivel Mohamed ember volt, ezért a vallás nem kötődhet az ő nevéhez); muzulmán (francia elnevezés, de nem tökéletes); mozlim (teljesen helytelen, nem megfelelő az arab átírásnak); muszlim – a megfelelő szó! C. Ma 1,3-1,6 milliárd muszlim él Ebből 90 % szunnita; 10 % síita (ők főleg Iránban; Irakban; Pakisztánban és Libanonban élnek). D. Iszlám Konferencia Szervezete: 57 tagállam; 3 megfigyelő (Oroszország is kérte a felvételét). E. Az iszlám a kereszténység mellett (utóbbi kb 2 milliárd fő) a második legnagyobb világvallás – és egyben a legdinamikusabban növekvő (népszaporulat; áttérés). Ebből az 1,3 milliárdból kb. 280 millió az arab

országok lakossága, ami 25 évenként megduplázódik. Legnépesebb muszlim országok: CIA World Factbook 2003 alapján Indonézia 210 millió fő Pakisztán 145 millió fő (20 % síita) Kína-India 130 millió fő (mindkét országban, kisebbségben vannak) Banglades 115 millió fő Egyiptom 71 millió fő Nigéria 70 millió fő Irán 68 millió fő (90 % síita) Törökország 68 millió fő (Irak 24 millió fő – ebből 60-65 % síita) Nyugat-Európában ma közel 20-25 millió muszlim él. (főleg vendégmunkások) - Franciaország: kb. 5-10 millió muszlim (Észak-Afrikából) - Németország: 3-5 millió török - Anglia: főleg Pakisztánból és Indiából Problémák Európa vonatkozásában:  Még a 90-es években a délszláv válság (boszniai muszlimok).  Franciaország és Hollandia vallási türelme múlófélben van, pl. fátyoltörvény Ezek a kisebbségek meg sem próbálnak asszimilálódni, ezért az európai kormányok nem

tudják, hogy lehetne kezelni a problémát.  Törökország EU-csatlakozása: területileg és lakosságilag hova tartozik (Giscard d’Estaign, a Konvent elnöke szerint mind a két szempontból Ázsia része, ezért nincs helye a „keresztény alapokon nyugvó Európában”. Erről volt a vita a készülő alkotmánnyal kapcsolatban, hogy ez benne legyen-e). A probléma az, hogy Törökország egy 68 millió fős muszlim ország, és ezzel az EU-ban a második legnépesebb ország lenne, Németország után, és megfelelő súlyokkal kéne ellátni. Valamint még mindig nincs rendezve Ciprus kérdése, ami miatt folytonos volt a konfrontáció Görögország és Törökország között, és ez nem engedhető meg két tagállam viszonyában