Pszichológia | Felsőoktatás » Megismerési folyamatok

MEGISMERÉSI FOLYAMATOK A. Az érzékelés A külvilág egyes tulajdonságainak visszatükröződése tudatunkban ( szín, szag, hő (Inger --- Receptor --- Ingerület ) nyomás, fájdalom, íz ) Fajtái : - látás - hallás - szaglás - ízérzékelés - bőrérzékelés ezek külső érzékelési formák ( kívül van a receptor) - szervi - mozgás - egyensúly ezek belső érzékletek Az érzékletek jellemzői: - minőségi és mennyiségi jellemzőik vannak - az érzéklet fajtáját az ingerelt kérgi terület határozza meg Ingerküszöb: a legkisebb ingerhatás amit a szervezet felfog - a legkisebb felfedezhető különbség: különbségi küszöb - az ingerlés legkisebb megkülönböztethető változása arányos az ingerlés erősségével B. Az észlelés Több tulajdonság, tárgyi egység, az összjelleg visszatükröződése a tudatunkban Két alapfeltétele : - váljon ki a háttérből a figura ! - legyen korábbi tapasztalat ! Fajtái - távészlelés -

időészlelés (- jelen, - múlt, - jövő ) időélmény ( - objektív, - szubjektív ) - mozgás észlelés - viszonylagosság - vagy a tárgy mozdul el - vagy én mozdulok el C. Emlékezés Korábbi emlékképeink, tapasztalataink elidéződése a kiváltó inger szükségszerű jelenléte nélkül. Fiziológiai alapja : az engramm képződés ! orsóféreg ! /Rohne : Barátaim a kannibálok / Alapfolyamatai : - Bevésés - szándékos --- mechanikus ( ismétlésen alapszik) - önkéntelen --- gondolati, logikus ( megértésen alapszik) - Megőrzés - rövid idejű - hosszútávú - Reprodukció - felidézés - felismerés D. Képzelet Ha korábbi emlékképeinket, tapasztalatainkat új struktúrába szervezzük képzeleti működésről beszélünk Fajtái : - önkéntelen képzeleti működés - álom - ábránd ( aktív, v. passzív ) - szándékos képzeleti működés - alkotó (tapasztalatokat új struktúrába szervezi ) 1 - reproduktív ( mások tapasztalatait magunknak

építjük újra ) E. Gondolkodás - A legmagasabb szintű megismerési folyamat, közvetett megismerési forma, mely a fogalomrendszere és a beszédre épülve összefüggések megértését, problémás helyzetek megoldását teszi lehetővé a gondolkodási műveletek segítségével. - Kitágítja a megismerés határait - Megismerhetővé teszi mindazt, ami az érzékletben nincs, vagy nem lehet adva /gyertya - búra / - Lehetővé teszi az összefüggések felismerését - Jellemezhetővé teszi a viszonyokat / a zetor lassú jármű, a csiga lassú állat = a zetor gyorsabb mint a csiga / - a gondolkodási teljesítmény mindig a valóság általánpsított és közvetett megismerésének a folyamata Fajtái : - asszociatív gondolkodás : úgy fogalmazok meg következtetést, hogy nem akarom - megértő gondolkodás : eredménye a fogalom ( a dolgok lényege ) ami lehet konkrét vagy absztrakt (boldogság) A fogalmakat a második jelzőrendszer / a szó, kotta, térkép, jel,

piktogram / segítségével tudjuk közvetíteni. - problémamegoldó gondolkodás - makro (gondolkodási fázisok együttese) - mikro (gondolkodási műveletek együttese) struktúrája Fázisai: - ténymegállapítás (spontán, tervszerű, téves, irreális, szubjektív) - a probléma módosítása (lehet reális-irreális) - megoldási javaslat - kritika - mellékes mozzanatok említése - csodálkozás, tetszés - bosszankodás - kételkedés - a munka feladása Műveletei: - analízis (egészet részeire bont) - szintézis (analízis ellentéte) - elvonás (nem önálló egység kiemelése) - összehasonlítás (két dolog azonossága-különbsége) - elvont adatok összehasonlítása (két egység egy-egy adatát has. össze) - összefüggések felfogása (két dolog közötti kapcsolat konkrét megnevezése) - általánosítás (valamely konkrét adathoz fölérendelt adat!) - konkretizálás (általános adathoz tartozó alárendelt adatot keresni) - rendezés (megfelelők

kiválasztása valamilyen szempont alapján) - analógia ((összefüggések felfogása utána kiegészítés) 2