Zene | Tanulmányok, esszék » Somogyi Zoltán - A fiatalok és a zene viszonya napjainkban

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA A FIATALOK ÉS A ZENE VISZONYA NAPJAINKBAN Kutatási terv Somogyi Zoltán : Eger, 2004. március 2 1. Kutatási téma „A huszadik század zenéjével egyidős a probléma: milyen viszonyban áll egymással a zene és közönsége. Viszony? E kifejezés nem fedi a kapcsolat lényegét: sokkal inkább ellentétről van szó. Méghozzá olyan ellentétről, amely mélyül, és egyre áthidalhatatlanabbnak látszik.” 1- állapította meg Feuer Mária, kinek vizsgálódási tárgya az az 1969 tavaszán lezajlott győri zenekari koncert. A koncert mely formabontó módon állt az akkori legkorszerűbbnek tartott zene prezentálásának szolgálatába. A hangverseny műsorának legrégebbi darabja Bartók Béla Divertimentója, a többi a 60-as évek végének zenei irányzatainak egy-egy darabja volt. A 60-as 70-es évek fordulóján a zenei ízlés vizsgálatának témájában készült kutatások nagyjából ugyanabba az irányba vetítenek.

Miszerint a magyar nyelvű, és főleg magyar eredetű zenék (Magyar nóta, Népdal, Tánczene stb.) a teljes lakosság körében a legnépszerűbb! Ma már egy ilyen felmérés teljesen elképzelhetetlen, hiszen ahány ember annyiféle zenei ízlés létezik. A 60-as 70-es évek zenei ízlésvizsgálatok mai szemmel kicsit kezdetlegesnek tűnhetnek, - a zenei kínálat tekintetében -, viszont sokkal egységesebbnek, kidolgozottabbnak, precízebbnek egy 2001-eshez képest. Valószínűnek tartom azt, ha régen is ekkora „anyagból” választhattak volna az emberek, mint ahogyan arra napjainkban lehetőségük van, hasonlóan a mostaniéhoz igen heterogén kutatási képet kapnánk. Napjaink zeneszociológiai kutatásainak talán a legfőbb nehézségét az adja, hogy igazi, könnyűzenei klasszikus stílusok már nincsenek, A zenei határok elmosódtak, összefolytak, és a több millió zenekar, zenész, énekes, előadó mind más stílust, műfajt képvisel. Napjainkra

eljutottunk egy olyan szintre, hogy egy átlag ember egy lemezboltban azt sem tudja, hogy a kedvenc zenekara per pillanat milyen stílust is képvisel, melyik polcon keresse. Éppen 1 Feuer Mária: Kinek kell a modern zene? , Zeneműkiadó Budapest 1970 3 ezért szeretném megvizsgálni napjaink zenei ízlésvilágát, divathullámait, és azt a sok fogalmat, ami ehhez a tág témakörhöz kapcsolódik, és elsősorban a diákok, fiatalok körében mekkora változás ment végbe a zenei ízlés terén. „A zene azok közé a társadalmi jelenségek közé tartozik, amelyek kapcsolatot teremtenek ember és ember között, sajátos befolyást gyakorolnak ránk, részt vesznek életünkben , következésképpen a zene az emberi viszonylatok tükre: tehát társadalmi kérdés, amelynek sokoldalú, sokszálú kapcsolatban kell állnia a társadalom egészének, mozgásának és alakulásának problémáival.” 2 Losonczi Ágnes kijelentése 1969-ben még nem tűnt ilyen

idealistának. Az Ő meglátása szerint, a zene, mint közösség teremtő- és szervező jelenik meg. Neki könnyebb, de egyben nehezebb dolga is volt akkor a kutatásban. Könnyebb, mert sokkal kevesebb stílussal, műfajjal dolgozott – szám szerint héttel (Magyar nóta, Népdal, Tánczene, Jazz, Operett, Opera, Szimfonikus zene) -, ráadásul a műfajokat, amiket vizsgált mindenki ismerte, még ha nem is szerette, de legalább ismerte. Ez manapság szinte lehetetlen, hiszen a műfajok, stílusok száma szinte naponta változik. Ez nagyban megnehezítheti a kutató munkáját. Ha azt szeretné, hogy precíz, részletes kutatási eredményt kapjon, napi szinten kell, hogy olvassa, nézze, hallgassa a médiából áramló könnyű zenével kapcsolatos híreket, információkat. Lehetőség szerint járjon koncertekre, zenei fesztiválokra és a fiataloknak szervezett rendezvényekre. Losonczi Ágnesnek talán ezért is volt könnyebb dolga, mert az akkor ismert műfajokat

vizsgálta, amelyekből viszonylag kevés volt akkor, legalábbis a maihoz képest mindenképp. Sokak szerint a könnyű műfaj a Tánczenével és a Beat- zenével gyakorlatilag ki is merült. A szociológusnő véletlen, vagy talán szándékosan alakította a „zenei műfajok kedvelési arányait” azzal, hogy a kérdőívekben nem szerepelt az ún. szentháromságnak tartott Illés – Metro – Omega rock triász. 2 Losonczi Ágnes: A zene életének szociológiája – kinek, mikor, milyen zene kell? első zenekari 4 A kutatás nehézsége talán abban rejlett, hogy szinte a lakosság teljes körében végezte a kutatást, foglalkoztatottságra, munkahelyre, iskolatípusokra lebontva. Ez a kutatás abban az időben komoly feladatnak tűnhetett, de belegondolva a mai kaotikus állapotokhoz képest mégiscsak könnyebb, hiszen abban az időben mindenkinek pontosan lehetett tudni, hogy mi a munkája, beosztása, végzettsége, ellentétben napjaink

Magyarországával. Leszögezhetjük, hogy a Losonczi Ágnes által végzett kutatások és azok eredményeiből, sok mindent meg lehet tudni, és sok mindenre is lehet következtetni a kor zenei ízléséből. A felmérésből kiderül, hogy a Magyar nóta, és a Népdal, a falvakban volt nagyon népszerű, míg a Tánczene nem egyértelműen, de a Jazz, az Opera, az Operett és a Szimfonikus zene vitathatatlanul a fővárosban örvendett nagyobb népszerűségnek. A szociológusnő három nagy kutatási területe, - az előbb említett -: településhálózat, iskolai végzettség, és szakmai beosztás szerint. Szakmai beosztás szerinti vizsgálatainál megkülönböztette a szellemi és a fizikai munkát és azon belül is természetesen a vidék és a főváros dolgozóinak zenei ízlésvilágát. Az eredmény itt is jól tükrözte a budapesti és a vidéki munkások közötti ízléskülönbséget. A fővárosban a Tánczene, a Jazz, az Operett, az Opera és a

Szimfonikus zene volt a népszerűbb, vidéken a népi eredetű Magyar nóta és a Népdal. Hangsúlyozom!: a feltűntetett műfajok közül Az iskolai végzettséget tekintve a Jazzt, az Operettet, az Operát és a Szimfonikus zenét, a fővárosi magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, míg a Népdalt, Magyar nótát és a Tánczenét a vidéki alacsonyabban iskolázottak részesítették előnyben . A 90-es években készült fejlődéslélektani vizsgálatok a zenehallgatási szokásokat vizsgálták, majd kategorizálták: • A rádióhallgató, akinek teljesen mindegy, hogy mi szól, csak szóljon valami. A hírekre is ugyanúgy koncentrál, - vagy nem -, mint a zenére Kedvenc zenekarát, előadóját, énekesét nem tudja megnevezni. Általában 5 az éppen aktuális zenekarokat nevezi meg ilyenkor. A zene csak a háttérben szól a csend helyett. • Az egyfolytában zenét hallgató. Nem hallgat rádiót Otthon csak az általa szeretett zenét hallgatja a zenei

gyűjteményéből. Véletlenszerűen nem hallgat semmit. „Nagy kritikai érzékkel rendelkezik” • Az előző két típus keverékének tekinthetőe a következő, aki lemezeket és rádiót is egyaránt hallgatnak. Neki is kialakult ízlése van, ezért rádiót is olyat választ, amely az ízlésének megfelelő. A kedvenceire általában konkrét választ ad. • Külön kategóriába tartoznak a diákok. Elsősorban a középiskolások, akiknek speciális a helyzetük, mert ők állandóan zenét hallgatnak minden formában (lemezek, rádió), sőt a zenei TV csatornákat is főleg ők nézik. A diákok az utcán is zenét hallgatnak walkmennel, manapság már inkább discmennel. Megvitatják a legújabb számokat, videókat stb A legtöbbjüknek van egy kedvence, bálványa, idolja, aki(k)re megpróbál hasonlítani: öltözködésben, esetleg viselkedésben. Mivel a diákoknak még nem igazán alakult ki a személyiségük, ezért a zenei ízlésük sincs még kiforrva. Ez

lehet a magyarázat arra, hogy a gyorsan változó zenei divatra hamar fogékonyak lesznek. Ezért találkozhatunk olyanokkal, akik a középiskola első osztályában még a rap zenét szerették, másodikban esetleg a rock zene valamelyik divatos irányzatáért rajonganak, míg harmadik és negyedik osztályban már az elektronikus zene tetszik nekik. Természetesen az aktuális baráti társaság mindig befolyásoló tényező lehet. • A koncertekre járókat, szintén egy speciális helyzetbe lehet sorolni: 1. Akik otthon nem hallgatnak zenét, a zene jellegéből adódóan élőben ad igazi élményt. (pl Jazz, Blues) 6 2. A társaság miatt járnak egy konkrét helyre, ahol a zene csak háttérzeneként funkcionál, mert elsősorban beszélgetni mennek. 3. Azok, akik kedvenc zenekaraik koncertjeire járnak, rajongásból, vagy csak pusztán a zene szeretete miatt. 4. A diszkóba járók is külön kategóriát alkotnak, mert az odajárók zöme otthon nem hallgatja a

„diszkózenét”. Természetesen ez fordítva is előfordul, de kivétel is van szép számmal. A diszkóba járók zöme saját bevallásuk szerint, nem a zene kedvéért jár, de ez már egy másik témakörhöz tartozik. Azt már a korábbi évtizedek kutatásai is bebizonyították, hogy a zenének, legalább annyira szocializációs, személyiségformáló hatása van, mint akár egy irodalmi műnek. Elég csak a dalszövegekre és azok üzeneteire gondolni A zenészek, énekesek, előadók igazi bálványokká, idolokká válhatnak – különösen a diákok körében -, akiket megpróbálnak utánozni öltözködésében, viselkedésében. A probléma csak akkor van, ha olyan az imádott sztár, aki rossz erkölcsöt hirdet, uszít, lázít, felbujt. Ilyenekre mindig is volt példa, de talán ennyire globálisan veszélyesnek mondott sztárok, mint amilyenek napjaink példaképei, nem voltak. Gondolok itt Eminemre és Marilyn Mansonra, akikről köztudott, hogy nem olyan

rossz fiúk, mint amilyennek a média beállítja őket, csak sajnos a fiataloknak pont a negatív tulajdonságaik a vonzó! A fiatalokra irányuló kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a sport, a mozi és a „haverokkal való lógás” mellett az egyik legkedveltebb időtöltésük a zenehallgatás. Szeretném megtudni, hogy milyen zenét hallgatnak szabadidejükben, abban mennyire jártasak, mennyire vannak otthon a mai és a közelmúlt zenei áramlataiban. Egy 2001-es gimnáziumi felmérés, azt bizonyítja, hogy a megkérdezett diákok körében leginkább a közelmúlt befutott zenekarainak, énekeseinek volt a legnagyobb tetszési indexe. Ez nem meglepő, sőt jellemző és sajnálatos is. A felmérés azt bizonyítja, ahogy haladunk 7 visszafelé az időben az emlékek egyre homályosabbá válnak. Természetesen kivételek itt is voltak, de nem ez a jellemző. A kutató becsempészett néhány klasszikusnak mondható zeneszerzőt is (pl. Vivaldi,

Beethoven, Brahms stb) a kérdőívekbe. A kutató számára a legmegdöbbentőbb tanulság Schubert és a népdalok utolsó helyezése volt. Ő ezt a tényt az oktatóknak rója fel, miszerint „helytelen mértékben közvetítik a diákoknak”. 3 Összefoglalásként: a zene nagyon sok szempontból hatást gyakorol hallgatóira, befogadóira, környezetére, az egész emberiségre. Beférkőzött a hétköznapokba, sokaknak a kikapcsolódást, a szórakozást jelenti. A zene egyidős az emberiség történetével, így részévé is vált. Amíg a mai állapotába került, addig nagyon hosszú utat tett meg, rengeteg változáson ment keresztül. Formálhatja ízlésünket, értékrendünket, társadalmi, szociális kapcsolatainkat, befolyásolhatja érzelmi állapotunkat is pozitívan, vagy akár negatív is. A zenét nem tudjuk, és nem is akarjuk elválasztani mindennapjainktól. 2. Bibliográfia 1. Feuer Mária: Kinek kell a modern zene? , Zeneműkiadó Budapest 1970 2. dr

Gyulai Elemér: A látható zene – egy zenepszichológiai kísérletsorozat tanulságaiból , Zeneműkiadó Vállalat, Budapest 1968. 3. Losonczi Ágnes: A zene életének szociológiája – kinek, mikor, milyen zene kell? Zeneműkiadó Budapest 1969. 4. Maróthy János: A Beat ürügyén – A művelődésről, Zenekultúránkról, Kossuth Könyvkiadó, 1982. pp 101-108 5. Pad Zoltán: Az élőzene és gépzene befogadásának hatásvizsgálata 12 osztályos iskolában, Parlando folyóirat 2002. 6. Haui Lóránt: A zenei ízlés vizsgálata gimnáziumokban, Parlando folyóirat, 2002. 2 sz 3 Haui Lóránt: Zenei ízlésvizsgálatok gimnáziumban, Parlando, 2002. 2 sz 8 7. Michael Cole – Sheila R Cole: Fejlődéslélektan, 1997, Osiris, Budapest 8. Wan2 Magazin (régi neve: Wanted) számai ’98/12- 2004/03 9. Szilágyi Erzsébet: A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében, Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár 2001. 10. Lévai Júlia – Vitányi

Iván: Miből lesz a sláger? – az elmúlt 40 év slágereinek vizsgálata, Zeneműkiadó, Budapest, 1973. 3. Kutatási célok A kutatásom célja személyes indíttatású. Nagy zenerajongó lévén kíváncsi vagyok arra, hogy a generációmat mennyire érdekli a zenei élet, mennyire tájékozott e témában, különösképpen azért, mert a főváros legnépszerűbb, legfelkapottabb időtöltési helyei, amelyeket elsősorban ők látogatnak egyértelműen összefüggésbe hozhatóak a zenével. Ha egy 60-as évek végén készült, vagy egy 70-es évekbeli zenei ízlésfelmérést összehasonlítunk egy 2001-essel, olyan érzésünk lehet, mintha nem is ugyanazon a bolygón élnénk. A technikai, „digitális forradalom”, korábban el nem képzelt lehetőségeket nyitott, ami a világ minden dolgát, mozzanatát befolyásolja, formálja, beleértve a zenéét is. Szeretném megtudni azt, hogy ez a megváltozott helyzet milyen viszonyba hozta az embereket a zenével.

9 4. Hipotézisek felállítása Az utóbbi években hihetetlenül megnőtt a zenés szórakozóhelyek népszerűsége. Vajon a fiatalok a zenéért tódulnak ezekre a helyekre, vagy csak kikapcsolódásként, az otthon üldögélés helyett? A fiatalok, otthon is azt a zenét hallgatják? Klubokba, diszkóba, vagy koncertekre járnak szívesebben? Voltak-e már esetleg külföldön koncerten? Mennyire befolyásolja a környezet, a baráti társaság egy fiatal zenei ízlését? Új barátok szerzésével, találásával kibővülhet, megváltozhat-e egy fiatal ízlése, látóköre, véleménye? Magyarországon a magyar nyelvű zene mindig népszerűbb volt, mint a külföldi, idegen nyelvű zene. Ez most is így van? Népszerűbbek – e a magyar zenekarok? 5. Fogalmak Fiatalkorú: 12-18 év közötti személy, aki önmagát eltartani nem képes. Személyisége, világnézete, értékrendje, ízlésvilága kialakulóban van. Felnőtt: 18 éven felüli személy, aki már képes

lehet önmagát eltartani, önálló háztartásban él. Zenehallgatás: a figyelem zenére irányítása Háttérzene: nem folyamatos és nem aktív figyelem, a zene folyamatosan megy, - ami akár a rádió is lehet – mindegy, hogy mi szól, ha egy dal megtetszik felhangosítja. Stílus meghatározások: Brit-pop: A kizárólag Angliában honos gitáralapú, dallamos popzene. A 80-as végén Manchesterben (Stone Roses, Happy Mondays) felbukkanó nagy hatású zenei irányzat, amit ironikusan a Beatles reinkarnációjának is 10 szoktak nevezni, erre utal a „Standing on the Shoulder of Giants” kifejezés is, amely talán a legtalálóbban fejezi ki a műfajt. Igazi áttörése kb 1994- re tehető. (Oasis, Blur, Charlatans, Suede, Supergrass stb) Indie: A Brit-pop érzelmesebb, lírikusabb változata. Manapság nagyobb népszerűségnek örvend a Szigetországban, de világszerte egyre népszerűbb. ( Radiohead, Coldplay, Travis stb.) Alternatív: Igazából ez csak egy

divatos zenei kifejezés. Így hívnak, ide kategorizálnak be minden olyan zenekart, amit nem a nagy közönség hallgat. Lényegében mindent, amire nem tudnak ki találni semmit, alternatívnak neveznek és furcsa módon már lassan a legnépszerűbb irányzatnak számít. Néha Wave- nek is szokták nevezni. Retro-pop/rock: Manapság a régies hangzású, ámde mégis fiatal pop/rock zenekarokat nevezik így. Erős Rolling Stones, 60-as évekbeli californiai strand pop/rock, Stooges stb. utánérzésük miatt nevezik őket így A hangzás mellett az öltözködésben is új divatot teremtenek, ami már Magyarországon is egyre népszerűbb. ( Strokes, Hives, Thrills, Darkness, Smashmouth stb) Grunge: A 90-es évek elején az amerikai Seattle városból származó rock zenekarokat nevezték így. Sokak szerint sosem létezett műfaj, amelyre jellemző öltözködési formák a mai napig élnek. (Nirvana, Soundgarden, Pearl Jam, Stone Temple Pilots stb.) Nu-Metál: Az előző évek

legnagyobb zenei őrületei közé tartozik, amelynek már csak napjai vannak hátra. Kiszámíthatóság, szigorú szabályok jellemzik. Általában huszonéves zenekar tagok, dallamosabb refrén, a rap-pel keverve, alatta mélyre hangolt, kemény gitárok. A tizenévesek körében nagyon népszerű, akik mellette gördeszkáznak. A zene mellett a sajátos ruházat meghódította a világot. Műfaji negatív sajátosság, rajongói csak a „sajátjaikkal” barátkoznak! (Limp Bizkit, Linkin Park, Crazy Town, Korn, Deftones stb.) 11 Dub: A Bob Marley által népszerűvé tett jamaikai népzene, a Reggae felgyorsított elektronikával kevert változata. A mai modern elektronikus tánczene egyik legnépszerűbb műfaja. Rokon műfajai: Ragga, Dancehall Techno: Az elektronikus „diszkózenéket” ezen a néven egységesítik, amely manapság már nem egy műfaj, hanem inkább egy gyűjtőfogalom. Ezeket a „zenéket” ún. DJ- k játsszák, és ahány DJ, annyi stílus, amiről

tudjuk, hogy megszámolhatatlan. Sokan „tuc-tuc” zenének hívják gúnyosan, mellesleg jogosan. Ezt a „zenét” egyértelműen a drogokkal azonosítják Egyéb válfajai: Electro, Hause, Trance, Minimal, Goa (indiai elemekkel gazdagított, manapság nagyon divatos), Hyperspace stb. Drum ’N Bass: Manapság a legnépszerűbb elektronikus tánczenei műfaj, különösen a középiskolások körében. Nagyon felgyorsított rap-zene, tördelt ütemek, mély basszusok, hihetetlen gyors rendszertelen dob ütemek. Sajátos öltözködés: a turkálókból, innen-onnan összeszedett szülőktől, 70-es évekbeli ingek, dzsekik, szövetnadrágok, raszta haj, marihuána stb. Rokon műfajok: Breakbeat, Nu Skul, 2step vagy UK Garage (kizárólag az angol feketék zenéje, viszonylag dallamosabb). Trip-hop: A 90-es évek elején Angliából indult. Lassú, lazulós, recsegős dobok, régi lemezekről összelopkodott hangminták, lágy, dallamos, popos ének. (Portishead, Morcheeba, Massive

Attack, Tricky stb) Nu Jazz: Instrumentális, lazulós, általában különféle kávézók háttérzenéjeként lehet vele találkozni. Manapság egyre népszerűbb Rokon műfajai talán ennek a stílusnak van a legtöbb. A legismertebb az Ambient R’N B: A zenei csatornák legnépszerűbb műfaja. Amerikai feketék tánczenéje. Az utóbbi évek zenei díjkiosztóinak legnagyobb nyertesei 12 6. Az adatgyűjtés módszere A kutatásban kérdőíves mintavételt fogok alkalmazni, mert úgy gondolom ezzel a módszerrel kaphatom meg a legkielégítőbb, legértékelhetőbb adatokat, eredményeket. A legeredményesebb és talán legőszintébb eljárásnak azt tartanám, ha egyenként, személyesen töltetném ki a személyekkel a tesztet. Szerintem, így felszabadultabban folyhat majd a munka, hiszen, ha esetleg lesz olyan kérdésük, ami magyarázatra szorul, fontos, hogy négyszemközt megmerjék kérdezni tőlem, amit esetleg egy nagyobb társaságban nem mernének, vagy

szégyellnének feltenni. A kérdőíveket körülbelül 50 emberrel fogom kitöltetni. 16-23 éves fiatalokat fogok vizsgálni. 7. Határidő Úgy gondolom, hogy a kutatásom nem szezonfüggő, tehát nincs összefüggésben az iskolai tanévhez, nyári szünethez stb. Viszont az adatok feldolgozása időigényesebb feladat, ezért a mérés 2004. szeptember elejéig érjen véget, hogy az összegzéshez maradjon elég idő. 8. Költségek A lehetséges kiadások között szerepelhet a kérdőívek soksorosítása, fénymásolása (max. 4800-5000 Ft), és a kutatáshoz felkért személyekhez való utazási költségek