Oktatás | Felsőoktatás » A gyermek narratívái

A GYERMEK NARRATÍVÁI A gyermekkép történeti változásai, a gyermek megismerése A gyermekről alkotott kép a történelem folyamán - ókor, középkor, újkor, napjaink - Rousseau szerepe a gyermekről alkotott kép alakulásában - modern, posztmodern kor és a gyermek Iskoláskor a gyermekkorkutatások fényében • egyoldalú nézetek, narratívák a gyermekkor és iskola kapcsolatáról (90-es évektől, a modern korhoz kapcsolódó): rossz, lezzüllesztett gyermek és iskola • pozitív megnyilvánulások: öntudatosak, kérdeznek, kooperatívak stb. s az iskolák segítő szerepe • az új szociológiai gyermekkorkutatások szemlélete : kiragadni a gyermeket a felnőtt állapothoz való viszonyításból • az elmúlt két-három évtizedben a pluralisztikus gyermekkorkutatás Az etnográfiai diskurzusok, kutatások megjelenése • a gyerekek hangjának megjelenítése: aktív, cselekvő faktorok, ágensek (gyerekek, tanárok, szülők

szempontjából) • kitüntetett probléma: a gyermekek hogyan pozicionálják magukat • elemzések sokasága: sajátos gyermekkultúrák alakulnak ki, fogyasztói kultúra hatása • válaszkeresés: a normatív fejlődéselméleti gyermekkorértelmezések érvényesülése az iskolázást befolyásoló dokumentumokban (tantervekben, programokban) A gyermeki lét sajátosságai - életkori sajátosságok, lásd Piaget, Freud, Erickson ( kognitív fejlődés-, pszichoszexuális-, pszichoszociális fejlődés - egyéni sajátosságok A gyermek megismerésének szempontjai - - Testi felépítés, mozgás, mozgáskésztetés, fizikai terhelhetőség Megismerési képességek (figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás, képzelet, kreativitás) Személyiség (érzelmek, személyes megnyilvánulások, felelősség, önállósság, akarat, becsvágy, teljesítményhez való viszony, énkép, önértékelés) Beszédtevékenység (kommunikációs képességek) Társas

viselkedés (együttműködés társakkal, felnőttekkel, társas alkalmazkodás, erkölcsi viselkedés) Érdeklődés Tanulási stílus, tanulási sajátosságok A gyermek megismerésének módszerei Tóth László, 2006 - megfigyelés, tényeket különválasztani a saját értelmezésünktől - pedagógiai helyzetteremtés: a megfigyelni kívánt jelenséget maguk hozzuk létre - kísérlet: főleg a mentális képességek megismerésére alkalmas - pedagógiai beszélgetés - az exploráció szóbeli formái: környezettanulmány - az exploráció írásbeli formái: szociometriai felmérések - a tanulói tevékenység értékelése: rajz, házi feladat, stb. Összegző gondolatok • Frankl (1988) az értelem nem adható át, azt mindenki csak önmaga képes meglelni, a pedagógus feladata: elkísérni a fiatalt az identitás konstruálásának, feltalálásának folyamatában • kulcsfogalom a dialógus • az iskolának paradox módon ki kellene nyílnia a posztmodern

felé, de meg kellene tartania értékközpontúságát • nem az ideológiákat, hanem elsősorban a fiatalokat kellene elfogadni, a populáris kultúra ismerete Lehetséges válaszok • a beavatási rítusok világának újrafelfedezése: a közös élményszerzés, a tapasztalat, a személyes meglelés- felfedezés, a valamiben „benne lét” érzése • ez mind az értékelsajátítás, mind a tanulási motiváció terén igen termékeny átalakulás lehetne • ez nem jelenti az erőfeszítés kiiktatását, (az erőfeszítés megtanulása fontos az ezt ellentétező konzum mentalitás miatt), hanem megfelelő motivációt nyújt hozzá BIBLIOGRÁFIA • Golnhofer Erzsébet- Szabolcs Éva (2005): Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest • Szabolcs Éva: „Narratívák” a gyermekkorról. Iskolakultúra, 2004/3 (www.iskolakulturahu) • Mészáros György: Techno-house szubkultúra és iskolai nevelés. Iskolakultúra, 2003/9

(wwwiskolakulturahu) • Rácz József (2001, szerk.): Devianciák Bevezetés a devianciák szociológiájába. Új Mandátum, Budapest