Bűnügyi (nyomozási) ismeretek | Kriminológia » Kriminológia órai jegyzet

1 Kriminológia órai jegyzet IX.10 Bűnözés: bjogilag releváns, büntetésekkel, intézkedésekkel elmarasztalt mag-k összessége 1. bjogi bűncselekmény fogalom • Btk. 10§ • Büntetés (múltra tekint vissza), intézkedés (jövőre tekint, mi a kockázata, hogy elköveti újra) 2. természetes bcsel fogalom • az emberi mag-k változnak a társ-i, gazd-i változásokkalváltozik a szankcionálás pl.: a házasságtörés istenkáromlás volt, ma már nem szankcionált • DE vannak őselemek, melyek társ-i együttélést nagymértékben megzavarják, ezeket minden kultúra üldözni rendeli (delicta mala per se – maga által való rossz) • USA: indexbcselek (számba veszik a bcseleket és statisztikailag össze lehet hasonlítani) 3. szociológia bcsel fogalom • társ-i, gazd-i fejlődés során új bcselek születnek, ezeket szankcionálni kell (pl.: áramlopás) • még nincs szankcionálva, de bcsel Bűnügyi tud-k rendszere 1. jogi bjog büntető elj 2.

Nem jogi -kriminológia -kriminalisztika Büntetőjog: normatív tud, tvileg szab. viszonyok, büntetni rendeli a nemkívánatos mag-kat -ált. részhez, különös részhez hasonlítjuk az emberi mag-kat • történt-e bcsel? • ki az elkövető? • bjogilag felelősségre vonható-e? Beljárásjog: mi történt, történt-e bcsel, ki az elkövető, bjogilag felelősségre vonható-e, meg kell-e büntetni, vagy van tvi akadály? Kriminológia: empírikus, interdiszciplináris bűnügyi tudomány, mely a bűnözéssel, az egyes bűnelkövetőkkel vmint az áldozatokkal foglalkozik, kutatja a bűnözés helyzetét, alakulását, eszközök hatékonyságát Kriminológia részei 1. Etiológia: a bűnözés és a deviáns csel milyen okrendszerből táplálkozik 2. Kriminál fenomenológia: bcselek megjelenési formáit vizsgálja 3. Viktimológia: áldozat szerepét, kiszolgáltatottságát vizsgálja 4. Pönológia: kriminálterápia: a bűnöző a börtönből ne bűnözőként

szabaduljon 5. Intézmények vizsgálata: legyen-e halálbüntetés, szabvesztés mértékének vizsgálata 6. Profilaxis: értelmes magyarázatot ad arra, hogy miért van bűnözés 2 Háttértudományok 1. Kriminálszociológia: bűnös emberi mag mint mag vizsgálata 2. Kriminálstatisztika 3. Pszichiátria: lelki betegségekkel mint a bűnelkövetés lehetséges okaival foglalkozik 4. Kriminálpszichológia: az elkövető lelkivilágát vizsgálja Kriminalisztika: módszerekből és eszközökből álló ismeretek összessége, mely az egyes bcselek megelőzésére és felderítésére vonatkoznak (gyakorlati bűnüldözés) Kriminalisztika részei 1. Kriminál taktika: helyesen összeválogatott eszközök, melyekkel sikeres a felderítés 2. Kriminál technika: termtud-i módszerekkel felszerelt eljárások, melyek tárgyi bizonyítékok kutatásánál, nyomok rögzítésénél hasznosak 3. Kriminál startégia: összbűnözés ellen alkalmazott megoldások együttese 4.

Kriminál logisztika: adott ország kriminálpolitikáját befolyásolja a technikai felszereltség IX.17 Miért kriminalizálódik ma a világ? 1. politika kriminalizálódik: kormánybűnözés, korrupció 2. gazdaság 3. magánélet: pornográfia Alapvető oka a fejlődés. 1985 – ENSZ, milánói akció: fejlődés kriminogén-e és terjeszti a bűnözést tervezettnek és egyenletesnek kell lenni 1. kriminálstatiszikai megközelítés optikai csalódás áldozatai vagyunk, valójában nincsen növekedés az emberi tűrőképesség lett alacsonyabb nagy a látencia 2. gazdasági megközelítés harmadik világban hirtelen fejlődés voltradikális bűnözés 3. bűnözési alkalmak szaporodtak gazdagabbak lettek az emberek, többet lehetett tőlük elvenni, megbomlik a dinamikus egyensúly 4. demográfiai elmélet + ifjúság – szubkultúra elmélet korstruktúra változás: fiatalok kétszer több bűnözést követnek el 5. depriválódás elmélet megfosztottság, valami

hiánya motivál reklámok, fogyasztási igényt sugároznak, illúziót, utána jön a szürke valóság társ-i átrétegződés deprivációs érzés, bizonytalanság, frusztráció 6. anomia elmélet érték-norma válság: a régi norma nem érvényes, az újnak még nincs meg az élet minden területére kiterjedő szabályozásanemcsak a jognak kell lennie, hanem emberi igénynek is 3 Descartes: a tudomány arról szól, hogy milyen a világ. A vallás, a művészet arról, hogy milyennek kellene lennie. Sorell az ember vissza fog jutni az ősemberhez: ő használta a világot, de nem értette félművelt lesz az ember a tudás misztikuma megszűnik, űr keletkezik helyére misztikát emelünk, a vallások szerepe megnövekszik, távgyógyászat szorongáskriminalizálódás Társ-i jelenségeket nem ismertük meg, szorongás Az ürességet ki kell tölteni, de ez anomia felé fog vezetni. Alapvető természetünk ellen teszünk, ebben a

túlfejlett világban elfelejtkezünk a biológiai létünkről: család, magánélet, kapcsolatokA nők munkába állásával alapvető funkciók csoportosulnak át: ápolás, gyereknevelés. A család funkcióját átadtuk az államnak Elvesztettük azokat a közösségi formákat, melyek az életünkben rendet tehetnek. György Péter: Szép ó és új világ - visszasírjuk a tudáséhes világot - ebben a világban kell megtanulnunk ennek a világnak az információanyagával élni Popper Péter: vagy áldozatok, vagy bűnözők vagyunk MEGOLDÁS 1: társ-i csop-kat erősíteni kell. Ember elemi kapcs-t magának kell kitalálnia Mo-n idegengyűlölet (a szomszédokkal sem tudunk meglenni). Mi individuálisak vagyunk A himnusz is síró. MEGOLDÁS 2: - nagyváros gettósodását meg kell akadályozni - felnőtteknek kellene nevelni az ifjúságot és nem a korcsopk-nak kellene egymástól megtanulni a mag-mintákat - kultúraidegen jelenségekkel nem tudunk mit kezdeni IX.24

Kriminológia fogalma - Bűnözéssel foglalkozó tud. (kriminalisztika, bv is belefér) - Bűnöző mag-t kutatja, annak individuális és társ-i kialakulását - Bcselt előidéző faktorokkal, a tettes megbüntetésével, kezelésével, okozott károk jóvátételével foglalkozik (Schafer István) - Empírikus interdiszciplináris tud, mely foglakozik az etiológiával, bűnelkövetőkkel, áldozatokkal, a deviáns mag. társ-i kontrolljával - Etiológia és bűnleírás Kriminológia tárgya 1. - bűnözővé válás és megjavulás társ-i és egyéni folyamatai, a jogkövetés és bűnözés kölcsönhatásai dinamikusan szemléli a kriminalizálódást, egyesek miért bűnelkövetők, más miért nem lett bűnelkövető 2. –a bcsel mint egyedi jelenség és a bűnözés, mint tömegjelenség gyakoriság összetétele megjelenési formái okai fejlődése 4 látenciája 3. a fiatalkori bűnözés 4. társ-i beilleszkedési zavarok 5. jogsértő személy (személyiség

és társ-i vonatkozásai, bűnözői karrier és kezelése) 6. az áldozat 7. bcselre adott válasz 8. informális társ-i kontroll (bjogban formális kontroll) 9. formális társ-i kontroll (használt eszközök hatékonysága: szabvesztés) 10. másodlagos kriminalizálódás és az áldozattá válás körülményei Bjog és kriminológia összehasonlítása Bjog - bjogi normákat kidolgozza és alkalmazza (normatív tud) - művelője dogmatikus szemléletű, rendszeralkotó - kriminológus a bjogászról: rövidlátó bürokrata - bjogász a kriminológusról: széplelkű ábrűndozó Kriminológia - tapasztalati tud - nyitott rendszerben gondolkodik - bjog szemében csak utsó érv Kriminológia társ-i feladatai nem minden társ. Szerette, a társ kritikus ki kell mondani a tvszerűségeket, melyek bűnözést, kriminalitást eredményeznek (diktatúrában veszélyes) a kriminológia igényli a szabad véleménnnyilvánítást A kriminológia története 1885 –

Olaszo-ban látott napvilágot diszciplinaként Beccaria – 1760’s Büntetésekről és bűntettekről, tézisei:  rendőrségi önkényeskedés megszüntetése  bíró csak a tvtől függhet  belj gyors lefolytatása (minél gyorsabban követi a büntetés a bcselt, annál hatékonyabb)  a védelemnek legyen elég ideje  nyilvános tárgyalás (vádlott számára garancia)  ártatlanság vélelme  bjog célja az elrettentés  könyörtelen büntetési nemek eltörlése (büntetés célja nem lehet a kínzás)  hb helyett legyen életfogytiglani fegyház  megelőző kriminlálpol elsőbbsége  büntetés elkerülhetetlensége Kriminológiai gondolkodás nagy szakaszai 1. klasszikus iskola XVIII. sz végén indul az értelem az ember meghatározó tulajdonsága, az ember racionális gondolkodásába be lehet avatkozni (gyakorlatban persze ez nem igaz) 5 múltat idézi jogállami alapokon áll neoklasszikus iránya: bűnöző is haszon-ktg

elemzést végez, növelni kellene a ktg-ket, így csökkenne az elkövetés 2. pozitivista iskola XIX. sz közepe, XX sz potenciális veszélyforrást mérlegelte tettest nézi tettest megpróbálja gyógyítani (kezelésorientált) Comte: tényeket spekuláció helyett módszere: megfigyelés, elemzés, információból, induktív módszer Lombroso: antroplógiai jegyek halmozottan vannak jelen a bűnözőknél (skizma) bűnösség oka a személyiségi zavar ha kategóriát tűzünk ki célul: elkövető előéletét kell feltérképezni, megállapítani a befolyásolási pontokat F. Liszt: kriminálpol-i célok: megjavítani a megjavítható és megjavítandó elkövetőket elrettenteni azt, aki képes lenne ugyan javulni, de nem akar biztonságos helyen tartani azt, aki nem javítható meg X.1 3. modern interakcionista iskola H. Mied: - szimbolikus intreakcionista elmélet - szimbolikus üzenetváltás: kódolt üzeneteket küldünk és fogadunk - nem közvetlen közlésekre

reagálunk, hanem szimbolikus üzeneteket fogunk és dekódolunk Primér deviancia - első bcsel létrejön Másodlagos deviancia - visszaeső - volt üzenetváltás a társ és a primér deviancia közt (igszolg teljes erejével reagál a társ) - börtön mást jelent a nézőponttól függően: társmegjavulás elítéltelindít egy stigmatizációs lejtőn, mely újabb devianciákhoz vezet (ezután ki lesznek rekesztve), az elkövető a társ-t és környezetét is megutálja - másodlagos devianciát a társ számlájára írják társ. eszközei: első büntetés legyen óvatos bűnös emberi mag-t nem statikusan szemléli: idő mentén alakul ki a mag deviancia fejlődésében mérlegelni kell a közreható tényezők súlyát és jellegét 6 van egy interakciós zavar (többedik elkövetés után más gyűlöli a társ-t) - viktimológia: a tettest másként kell szemlélni, a bcsel egy interakció eredménye, a tettes és az áldozat partnerek (minden

bcsel vmilyen helyzet teremtésével indul) társ-i kontroll fontossága és működése: a társ formálisan is visszatartja az elkövetőt, társ kontroll mögött társ-i kapcs-k is működnek formális és informális kontroll helyes aránya adja a hatékony kriminálpol-t Amilyen kriminálpol-t kellene alkalmazni - társ-i, gazd-i fejlődés olyan objektív helyzeteket teremt, melyek elhárítására az elhárító apparátus ütemkéséssel reagál • szekunder devianciát kellene visszaszorítani: iskola nevelő szerepét javítani elmagányosodást megakadályozni depriváltságot megakadályozni - alternatív szankciók lehetőségét keresni (formális szankció: bíróság elé állítás) - mediáció: közvetítés akkor, ha megvan a tettes és az áldozat az elkövető vállalja önként a közmunkát stigmálás nélkül, az áldozat ne akarjon bosszút - szabvesztés: jelenleg nem abszolút megoldás a bűnözés visszaszorítására, csak ultima ratio DE

a tanúból, sértettből információbázist kreaálnak, a belj ellopja a konfliktust, ezért kell a mediáció, mert polgjogi elemeket visz bele - tekinettel kell lenni az áldozat lelki sérelmére Kriminálpol-i modellek 1. kezeléses modell racionális mérlegelés az alapja (pozitivista iskola) egy társ.i konfliktus gyökerei feltérképezhetőkmegtaláljuk a pontokat, ahol kezelni tudjuk alappillér: a bűnözés egyéni szinten személyiségzavarra vezethető vissza pszichikai ráhatással lehet ezt kezelni, de kell egy diagnózis a kezelésnek a bv humanizálódásán kell alapulni társ-kat is olyan módon kell meggyőzni a kezelés szükségességéről, hogy az bizonyos előítéleteket vessen el két szakaszban veszik elő az elkövetőt: bírákból álló testület megállapítja a bűnösségét (kollektív reakció) pszichológus, pedagógus, szociológus szétszedi az lekövető előéletét, majd meghatározza a terápiát 2. igszolgi- modell

az elítéltekkel korrektül és humánusan kell bánni függetlenül attól, hogy lesz-e eredménye a bv-nek pillérek: elítéltnek csak mozgási szab-át korlátozza az ítélet, alk-s és személyiségi jogait nem elítélt csak akkor tanulja meg a fair vis-t, ha vele is fairül bánnak szabvesztést takarékosan kell alkalmazni nem szabad nagy börtönöket építeni, pláne nem nagyvárosok közelében (tudja tartani a rokonokkal a kapcs-t) a kezeléshez kell az elítélt beleegyezése is (legyen meggyőződve, hogy ez neki jó) 3. társ- beilleszkedési modell ötvözi az előző kettő előnyeit 7 az intézményes bv helyett a társ-ra alapozott bv jobb: illető társ-i kapcs-i megromlanak kis börtönben a hasonló gondolkodású emberek kapcs-t kell erősíteni nagyon az igazi büntetés az, hogy kikkel van összezárva az ember túl gyors és túl szigorú ítélkezési gyak rossz felfüggesztett elítéltet patronálni kell, a mediációt minél

gyakrabban kell alkalmazni informális kontroll szerepének erősítése áldozatot be kell vonni a konfliktus rendezésébe jóvátétellel a társ-i nyugalmat hatékonyabban lehet helyreállítani korlátai: a jövő célja; toleráns társ kell, mely a bűnözőben megbotlott személyt lát, aki segítségre szorul X.08 Deviancia - a szó negatív tartalmú - egyéni vis.mód eltérése vagy ütközése a kulturális normákkal egyéni vis.mód - az ember alapvető rendigénye genetikai kényszerezt a rendet megteremtjük magunk körül kult. normák - adott helyen, adott helyzetben hogyan teremt rendet, fogadja el a rendet az egyén Deviancia: minden ami ön-, és közveszélyes (bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, drog, mentális betegség, szexuális élet zavara) Az ember úgy született, hogy a rend igénye eltérjen a normálistólbűnözőnek születtünk vagy azzá leszünk. Vannak olyan biológiai és genetikai tényezők, melyek hajlamosítanak, de a

kulturális normák alapvetően befolyásolnak. - a rend fenntartása közben milyen viszonyban vagyunk a devianciávalaz életben feltétlenül szükséges - szocializáció: minden korban másként éljük meg a rendetgyerekkor: készen kapja a normákat, nemtől és szülői háttértől függően. A társ-ba való beilleszkedés állandóan alakul. - a gyerekkorban sajátítjuk el az önkontrollt és a szerepazonosságokat iskolában: vis.modelleket kellene adni, de ez nem valósul meg, így az iskola is a devianciának dolgozik Kulturális norma - adott társ mit tart értéknek (ez történetileg változik) - értékek állandóak a társ számára, moralizálódás - stigma: milyennek nem szabad lenni - igazságosság: milyennek kell lenni - tört-ben a norma a fontos, a rendet be nem tartókat a kis közösségből kirekesztik 8 Különböző normájú közösségek: amíg a közösségnek szüksége van rájuk. addig tudják a helyüket, de ha feleslegesek

lesznek, üldözni fogják őket Marginalitás: peremre szorulás. A demokrácia megjelenésével egyre több lesz a norma, hogy kevésbé legyünk deviánsak. nő a bűnözés: megindul a kívülről jövő rendcsinálás, több rendőr, hb, szigorított életfogytiglan liberalizálódás: humanizálódás, ledolgoztatás öngyilkosság: mennyi értéke van az emberi életnek DEVIANCIA ELMÉLETEK 1) dezorganizációs - minden a világon szétesik, mert ragaszkodunk a tradíciókhoz - a forradalmak az előttük levő eszméket tagadják - pszichés irányítottság - Levi Staruss - deviancia: a be nem illeszkedőt megjejlöik, kirekesztik vagy burkoltan teszik ezt. Így viszonylunak az alkoholhoz és a droghoz - mentális elfajulások: orvos állapítja meg, hogy mi nem normális 2) anomia elmélet - nem biológiai tény az öngyilkosság, hanem társ-i tények az okai - normardsz összeomlik, megváltozik - a társ-i struktúrát érdekek, osztályok határozzák meg, ha a

hozzánk közelállóbb normában változás vandeviancia Társ-i deviancia: galeri: családtól való szabadulás eredményeként (egymástól tanulják a mintákat) Intellektuális deviancia: 68-as diákmozgalom, megváltják a világot DARENDORF – társ-i érték megfogalmazása, életesélyek megfogalmazása (anyagi jólét, poli dem, szabad választás). A közeli és távoli problémák a renddel megoldhatók, közben nem veszítjük el amink van és amit szeretnénk, azt is megszerezzük. A titok: meglegyen a választás és a kötődés az életben A társ közösséget teremt, mely a rendszerető emberi igénynek ellentmonda pénz a fontos. Szervezett bűnözés: pénz+közösség. Tradicionális módszerekkel dolgoznak, de ellentmond a társ-i struktúráknak. A saját term-s világunk ellentétben áll a történetileg létrehozott közösséggel. X.15 Társ-i és gazdasági fejlődés és a bűnözés kapcs-a A megnövekedett bűnözés okai 1) értékválság ( az

átmenet miatt) 2) elvárások válsága: várakozások meghiúsulása 3) relatív depriváció 4) társ-i elidegenedés érzése 5) jog leértékelődése 6) bizonytalanság, instabilitás érzése 9 A következmények: születési arányszám drasztikus csökkenése és az idegenekkel szembeni atrocitások elszapoprdása. Bűnalkalmak növekedésének körülményei - kábszer megjelenése - új autók kelletik magukat - lőfegyverek elszaporodása - elmozdítható vagyontárgyak körének növekedése - bankok szaporodásastb. Társ-i, gazd-i fejlődés a volt SZU példáján Társ-i szerz.: a plogár cserébe lemond biz áp-i és pol-i jogairól, az állam egy biz szintű jólétet biztosít. 1980’s: fegyverkezési verseny miatt instabil a helyzetbűnözés emelkedése Okok • rendőrség nem volt alkalmas a rend fenntartására • elfojtott problémák derültek ki (nemzetiségi kérdés) Bűnözés a peresztrojka előtt 1) szigorú ítéletek 2) teljeskörű állami

foglalkoztatottság 3) minimális szociális biztonság 4) határok zártsága 5) statisztikák manipulálása 6) alacsony mobilitás (sajátos bűnözési földrajz) 7) elkerülhetetlen és súlyos büntetés 8) nagyfokú társ-i kontroll 9) magas börtönpopuláció 10) magas az állami gondozottak aránya 11) nagyszámú egyéni konfliktus Gorbacsov Szocializmus reformja 1) alkoholtilalom 2) igszolg liberalizálása (amnesztia, keményebb igszolg) 3) lőfegyver magánkézbe kerülése (az ok a katonaság körében levő fegyelmezetlenség) 4) teljes foglalkoztatottság megszűnése 5) belső mobilitás lehetővé tétele (nemzetiségi problémák) 6) felderítési arányszám romlása 7) rendőrök motivációja csökken 8) ítélkezés szigora csökken 9) nő a keménybűnözés Jövő kilátásai Magas bűnözési arány. Okok: sok büntetett előéletű, erős korrupció, erős szervezett bűnözés, mulasztások a társ-i deviancia kezelésében, etnikai feszültségek.

10 X.29 Bűnügyi statisztika 1831 óta Statisztika az igügyben 1) Egységes Rendőri és Ügyészségi Stat. (1965 óta) 2) Bírósági Stat. 3) Büntetésvégrehajtási Stat. Kriminálstat. - adatokat gyűjt a bcselekről és az elkövetőkről, amelyeket a hivatalos szervek jelentései szolgáltatnak, ezeket az adatokat csoportokba rendezik és rdszeresen közzéteszik. Mennyire fedi a valóságot? 1) isemrtté vált bűnözés: hatóság tudomására jut (észleli hivatalból vagy valaki feljelenti) 2) látens bűnözés: nem jelentik fel és a hatóság sem észleli 3) összbűnözés: fenti kettő összege KRETTLE – konstans társ-i viszonyok tve: ismertté vált és a fel nem jelentett bcselek uabból a társ-i viszonyból erednek. mintavételi elj-ban vett részt, nincsen szükség a látens bűnözés megismerésére. Elmélete nem fogadható el Valóság visszatükröző szerepe függ - a bcsel súlyátóllátencia fordítottan arányos a bcsel súlyával - adott

bcsel társ-i megítélésétől - bűnüldözés intenzitásától (büntetőpol. hangsúlyképzése, bűnüldöző szervek száma és hatékonysága) - bcsel természetétől - potenciális feljelentő feljelentési hajlandóságától Statisztikailag regisztrált bűnözés mértéke függ 1) materiális okok: életviszonyokban beállt változások 2) formális okok: regisztrációs praxisban beállt változás Rendőrségi statisztikákkal kapcs. problémák - belj-ként két külön fázisa van: több benne a téves feljelentés, a bírósági stat-ban kevesebb a hiba - rendőrség jogi megítélése eltér az ügyészség megítélésétől - rendőrségi stat függ a rendőrség szervezetétől, rendőrség jelenlététől, hatékonyságtól, motiváltságtól, felszereltségtől, bűnüldözési aktivitástól, stat-i manipulációs lehetőségtől. - nem enged be a rdszbe olyan ügyeket, melyeknek a felderítési esélye csekély Látens bűnözés Hogyan lehet mérni a

láthatatlant? - információ gátlás: az elkövető, a sértett ha saját felróhatósága az ok, a szemtanú 1) • • - szociológiai megoldáskísérlet: nincs élethelyzet, nem steril résztvevő megfigyelés kikérdezés, megkérdezés 11 Típusai 1) tettes megkérdezés 2) áldozati megkérdezés 3) informátori megkérdezés Válaszgátlási tendencia: csak jól felkészített sokaságuk megbízható Áldozati megkérdezés céljai - látens bűnözés eloszlása, fejlődése - ki a veszélyeztetett, áldozattá válás kockázata - biztonságérzetről, bűnözési félelemrőlszűkebb értelemben+szorongás - bűnügyi igszolggal való kooperálás - kontraszt analízis: áldozat és nem áldozat közötti különbség (kik a sebezhetőbbek) XI.5 Eredmények A tettesi megkérdezések legfontosabb alapesetei - bagatell esetek maradnak rejtve - majdnem minden fiatalkorú elkövet bolti lopást, rendezvényre belógást, jegy nélküli utazást - az ilyen dolog nem

abnormális a fiataloknál - a bűnözőre és a nem bűnözőre való kettéhasítás hamis - fiatalkorban a látens bűnözés a tipikusebből a tömegből kevesen válnak nagyobb bcsel elkövetőjévé fontos a társ-nak a kisiklásra való reagálása (ha túl korán és túl brutálisan büntet, megindíthat egy kriminológiai karriert) - nők bűnözése a látenciában nem elhanyagolható oka a nők megítélése - látencia minden társ-i rétegben megjelenik, de az ismertté vált bcselekből hamisan arra következtetünk, hogy alacsonyabb néposztályba valószínűbb ok: a társ-i puffer asszimmetrikus hatása (magasabb társ-i osztályok olyan védettséget tudnak maguk mögött, mely biztos társ-i hatásoktól megvédi őket Áldozati megkérdezések eredményei - erősen szóródó látencia - köztudatban a bűnözés ált. erőszakos - asszimmetrikus áldozattá válás: nembenffit jobban fenyeget az áldozattá válás; struktúrábantöbb

vagyonelleni bcselt követnek el; korbanfiatalok ellen több; családi állapotbannem családban élők ellen többet; foglalkozásbanmunkanélküliek ellen; települési típusvároslakók ellen - feljelentés: károk nagysága alapján nők gyakrabban tesznek feljelentést - nem tesznek feljelentést: kisebb súlyú bcsel esetén; reménytelen ügy esetén; ha a potenciális feljelentő nem szívesen kerül kapcs-ba a rendőrséggel - magas látenciájú bcselek: kábszer, korrupciós bcselek, közlekedési bcselek, családon belüli erőszakos bcselek, garázdaság, dologrongálás Alacsonyabb néposztály elleni bcselekerőszakos Magasabb néposztály elleni bcselekvagyoni Félelmi paradoxon: azok a félnek jobban az áldozattá válástól, akiknek kevesebb potenciális lehetőségük van az áldozattá válásra. az emberek inkább szoronganak bizonyos élethelyzetekben. Félelem inkább a tudathoz köthetőfenyegető védelem lehetőségét felmérjük.

12 Amitől jobban fenyegetettnek érezzük magunkatközvetlen környezetében, településen. Az ok: tömegtájékoztatás félreinformál. Sebezhetőségi mítosz: nem igazán vesszük komolyan, hogy bennünket is érhet valami (racionalizálás). Az idő múlásával a félelem nőbűnmegelőzési partnerek a középkorúak Látens kutatások korlátai - adatforrások nem hitelesek - alacsonyabb néprétegek verbalizációs képessége gyenge Látens bűnözési adatok és stat-i adatok kapcs-a - csak kiegészítik egymást - biz. oldalra csak a látensből tudunk adatokat - viktimológiai aspektusokat csak innen lehet felismerni Kriminálpolitikai tanulságok - nem beszélhetünk tvsértő vagy tvtisztelő áp-król, ez egymása csúszik - tv tisztelete függ az életkortól, társ-i státusztól - bűnelkövetés túl korai reagálása hibás, fiatalkorúknál kell mérlegelni még egy lehetőség adását - fiatalkori bűnelkövetés tipikus, de ez egy epizódszerű

átmenet (időnként átlépi a felnőttek által szabott normákat) - potenciális feljelentő a büntető igszolg kapuvédője, ezért csak így lesz belőle ügyszerepe meghatározó, fontos, hogy minél több ügy váljon ismertté - emberbarát üldöző szerv az ideális A bűnözési félelem Objektív biztonság – szubjektív biztonság Mo-n az objektív jobb, mert mi sokkal rosszabbnak ítéljük meg a helyzetet, mint amilyen valójában. A bűnözéstől való félelem erősítheti vagy gyengítheti a biztonságot Félelem pol-i letérképezése - robbantások - Fenyő félelem - szorongás 1) félelem diffúz nehezen megfogható népgondtárs-i dezintegráció forrása lehet (tényleg elnéptelenednek az utcák) nőtt a félelem: mert megváltozott a tömegtájékoztatás (nincs cenzúra), a világ fenyegetővé válik a gondolatunkban általános rendetlenség elmélete: korunk hőse a vállalkozó, alacsony kockázatú szab.sértések; az államhat nem tud

megvédeni a korrupt hivatalnokoktól, én meg balek vagyok kezelése: biztonság átértékelődött, immateriális termék, melynek termelésében a rendőrségnek kulcsszerepe van, de mi is additív módon hozzájárulunk kétpólusúvá válása: gazdagok testőrökkel megveszik a biztonságot, az átlagembernek csak a szegény jogon járó biztonság jut (ez meg leértékelődött, mert az áp-t nem tudja megvédeni az állam a növekvő bűnözéssel szemben) 13 felértékelődése: időbeli vált. Kádár korszakban nem volt világútlevél és ez megvédett az amszterdami veszélytől meddig tart a félelem NSZK:terrorista hullám, nem rengette meg az áp-k biztonságát ha a gazdasági biztonság kiszámítható, akkor az áp a bűnözési félelmet jobban fel tudja dolgozni néha elég egy szimbolikus üzenet, hogy van eszközünk a helyezt kézben tartására ( a bűnözési félelem értelmes komm-val csökkenthető) szorongásnál mást kell tenni, csak

szimbolikus üzenetekkel érdemes kommunikálni. XI.12 Szocializáció Miért lesz valaki prosti? - Lombroso: született rossz lányok, belső késztetés - szociális érdeklődés: otthon ezt látta - nimfomán vagy frigid (pszichológia) - gazdasági magyarázat: megélhetés - feminista: férfi elnyomás elleni - pszichoanalízis: elfojtott elektrokomplexus elfojtása és kitörése a többi ffin keresztül az apa irányába Negatív szocializáció 1) veszélyeztetettség: szülői házban azt érzi, hogy nem kap elég figyelmet megértést, keresi a kapcs-kat, sok fiú de nem tartósakelhagyatottság, magán yérzése, biztonsághiány, megértést, szeretetet keres 2) fertőzés és bevésődés kezdete: a prosti az alvilággal is kapcs-ban van, kalandként éli meg, hogy elfogad egy kapcs-ból pénzt, kíváncsiság a szubkult iránt, mely nem ítéli el. Fiatalkönnyű a kapcsteremtés, felkapottez tetszik neki. Mellésodródik a strici, gyatra szorgalom és nagy

igényekmegtalálta a megfelelő foglalkozást. Azért még tisztában van vele, hogy nem mindenki csinálja ezt. 3) racionalizálás: megtanul magyarázkodó, centralizációs technikákatmagának és a társnak magyarázza meg. Értékek harca dúl benne, kezdi elfogadtatni magával, hogy ezt egy jópofa kalandnak tekinti és bmikor abbahagyhatja. 4) elfogadás: szülői ház intése a fülében cseng: egyszer az utcán fogod végezni! Szubkult. csábít, hogy amit csinál, az elfogadható, eléri nála, hogy elfogadtatja magával, hogy ő mi és erre a társ is ráerősít. 5) prostiként kezelik: ebbe bele is nyugszik, életét úgy szervezi, hogy ennek megfeleljen, identitása változik, nem tiltakozik. Szocializáció Az a folyamat, melynek során a környező társ-i világok vis-ét érzelmi, szereprdszbeli, attitűdjellegű és kognitív arzenáljaiból képződött sajátos struktúra épül be a személyiségbe. tanulási folyamat, spontán érzelmi alapon, tudatos

alapon sajátítjuk el Jól szocializált személyiség tulajdonságai 1) kötelességek teljesítése, felelősségtudat nem hátrál meg bizonyos feladatok elől 14 szolidaritás, felelősség 2) megfelelő igényesség, önkontroll, alkalmazkodó képesség 3) reális viszony a pénzhez és a tulajdonhoznem herdálja a szülők pénzét, nem zsugori 4) hosszú távú élettervezés (kellőképpen stabil) 5) magas terhelhetőség és kitartás 6) szakmai életben a siker keresése, teljesítményorientáció, motiválhatóság 7) kötődés a családi élethez és a rendhez 8) hasznos szabadidő aktivitásnem társellenes 9) biztos személyi kötődések 10) személyes elkötelezettség szakmai kérdésekben és szolidaritás másokkal Darendorf ideális társ.: lekötelezettség, etikai normák, kifutási lehetőségekha vmelyik hiányzik vagy túlsúlyban kerül, ott az egyén nem érzi jól magát. A szocializáció nem fájdalommentes (pofon,

megszégyenítés) sorozatos vereségeinknek és lázadásaink kompromisszuma (nem mindig kifizetődő). Társ-i konfliktusok és zavarok 1) konfliktusok szintjei és vonatkozási mezők a.) szociális mozgástérnek mindig mi vagyunk a kpjai b.) konfliktusok és megoldásaik a primer mozgástérben keletkeznek pl: sorozatos koccanásokmegoldás, hogy kiugrik az autóból c.) visszahat a vis-re, választási lehetőség nagyobb d.) kult hatása nagy, nyomot hagy az egyénekben; a normardsz nem hat ránk, ha nem akarjuk 2) konfliktus megoldási típusok - Freud: énfejlődés. Kisgyerek az öröm szakaszában él, később valóság elvre tér át (ktghaszon elemzést végez, ha nagyobb lesz) - konfliktusaink egyénileg jönnek elő 15 3) eredményes családi szocializáció feltételezi: - tartós kötődés a vonatkozási személyhez (aki a szocializációs átadó, aki hitelesen közvetít a külvilágból, pl.: szülő), ennek stabilnak kell lennie - ne legyenek kora

gyerekkori károsodások pl.: szülő elvesztése, betegsége, káros szenvedélye, minél magasabb korban történnek ezek meg, annál könnyebben tudja a gyerek elviselni - vonatkozási személyt követendő pl-nak tudja a gyerek elfogadni; életstílus legyen kellően vonzó - szülők közötti harmónia és szeretet - a feladat és felelősség a családon belül kellőképpen el legyen különítve - jogok és kötelességek jól el legyenek különítve a meséket anyu ölében hallgattuk, a valóság és a virtuális dolgok között legyen éles választóvonal Ha a családi normardsz nem tér el a társ normardsz-től, akkor sikeres lesz a szocializáció. Ha nem esik egybe, akkor a gyerek vergődik a kétféle normardsz között. Szocializációs befolyások változása és a bűnözési leterheltség XI.19 Ifjúsági és gyerekbűnözés Hogyan lesznek bűnözővé? Gyerek helye a társ-ban megváltozott. Gyerek és felnőttkor éles elválasztása: 18 év, érettségi

Gyereknek normákat kell tanulnia (norma = amit a felnőtt mond, az a norma). Ezt pár éves korukig elfogadják, aztán megkérdőjelezik, hogy lehet-e másképp. XX sz-ban ha a gyerek nem azt teszi, amit a felnőtt mondUSA elfogadja, azon az alapon, hogy a gyerek és a szülő partneri viszonyban van. Ez viszont nem jó, mert a szocializáció szempontjából a gyereknek bizonyos normákat el kell fogadni. Fiatalkori bűnözés 16 - motiváció más - minőségi különbségek vannak okai: 1) biológiai okok (Lombroso) 2) szociális okok 3) bioszociális elmélet akiből bűnöző lesz 1) család: funkcionálisan beteg; egyedül nevelő szülő; szociális okok 2) nevelés: porosz nevelés; túl engedékeny 3) nevelési környezet stabilitása: oktatás; munkanélküliség; hátrányos helyzetű család; közösségi kontroll hiánya; ami eddig szabad volt már nem az Fiatalkori bűnözés változásai - erőszakosabbá vált - gazdasági jellegű: lopás, betörés,

zsebelés, rablás - kortársi csop-ban: utcai, aluljárói élet; alkalmakra összeállott társaság - szervezett bűnözésbe egyre inkább bevonódnaklegveszélyesebbek a cigány fiatalok (nem lehet etnikai alapon nyilvántartani, kultúrájukban a személyes és megfogható gazdagság nagyon fontos; felhalmozó jellegű gazdagság; hierarchizált családmodell és közösségértékrend különbség) - archaikus erkölcsű társ bomlófélben vanahol a normakövetés már lazult, de a gondolatvilág még működik) - a cigányokat akaratunktól függetlenül nem fogadjuk betúlélési harcot kell folytatniuk - saját értékrendjüket kell magvalósítani és megvédeni: gazdagnak lenni - náluk a gyerek fontos a családban, túlélési módszereket tanítanak nekik - nagy a stigmatizációjuk Kábszer és ifjúság - rendezetlen családokban jellemző - oktatás: nevelésben, szabadidő eltöltésében nem tölti be azt a szerepet, amit elvárnak tőle -

csavargásmenekülés, családtól való megszabadulás, rossz bizonyítvány 1997 – gyerekvédelmi tv Mo-n: javító nevelő munka a gyerekeknek Nyugat Európaminél előbb visszarakni a gyereket a rdszbe 3 lépcsős rdsz:1) társ figyeli a gyerek környezetét 2) figyelik a bűnelkövetővé válás lehetőségeit 3) tényleges bűnelkövetőket úgy figyelik meg, hogy az újbóli elkövetést megakadályozza Módszerek, melyekkel megpróbálják kiváltani a büntetést: - 30 fős szuperbiztos börtön a többszörös visszaesőknek - korrekciós büntetés: cégek dolgoztatják, hetente kell 7 órát beszélgetni a gondozóval Mo-n ezekre nincsen pénz, megnőtt a bűnözés, a szociális okok jelentősek. XI.26 Szenvedélybűnözés 17 Alkoholizmus - az alkoholisták számára a májzsugorban meghaltak számából lehet következtetni - az alkoholt az örömszerzésre és feszültségoldásra használják - fogyasztás és termelés bjogilag nem büntetett

történetiség - sörkultészak, északkelet - bormediterrán országok - pálinkaOdera vidéke - Momindhárom - korai kult-ban ez is a helyén volt (ázsiaiaknál hiányzik az alkoholt lebontó enzim) - magyaroknál nem is ffi, aki nem iszik alkohológia - alkoholllal és hatásával foglalkozó tudomány - absztinens: egyáltalán nem iszik - szociális ivók: heti 1.5 l - mértéktelenül ivók: rendszeresen isznak - alkoholfüggők: heti 7 l sör vagy bor, 1.5 l tömény - genetika szerint van hajlam pl.: Ázsia, nők gyorsabban bontják le - társ.i helyzet: család, neveltetés, minta pszichikai adottság alkoholizmus - nem jogi fogalom, hanem betegség - idült alkoholista: 40% elkövet bcselt (testi sértést, garázdaságot, szexuális eredetű bcsel, közrend elleni bcsel) - patológiás eset: enyhítő körülmény - visszaesőknél komoly szerepet kap az alkoholizmus elkövetett bcselek 1) kk veszélyeztetésevérfertőzés, mutogatás, kk megrontása 2)

hirtelen felindulásban elkövetett bcselek 3) közlekedési baleset megelőzés 1) egyéni felvilágosítás (család, iskola) 2) társiamíg nem elítélendő a részegség, nem megoldható (eü-i kezelés, szokások kialakítása, másképp viszonyuljon az iváshoz) alkoholistává válás folyamatát kell megakadályoznicsalád, kortárs csop-k egymáshoz való viszonya (minták) alkoholhoz jutás szabállami érdekekkel ütközik alkoholisták kezelésekaotikus, reménytelennek látszik Nők és az alkohol - társ-i elítélésnők zugivók - társ-i kapcstartó eszköz - 40-49 éves elvált, alacsony végzettségű, vidéki volt régen alkoholista - ma a 60 év felettiek, ill. a Budapestre felkerültek - szülő-gyerek, ill. szerelmi kapcs vezet alkoholhoz okai - menekülés, konfliktusmegoldás - feszültségoldás - minták dominálnak 18 Drog def: bmely anyag, mely a szervezetbe kerülve annak működését megváltoztatja ill. deviáns vis-t okoz (Lévai)

- nikotin - alkohol - kábszer - koffein 1) ópim-opiátokmák, morfium, heroin. Thaiföld környékéről való (gyógyszerek, vallási szertartás). Nyugtató hatás 2) kokainizgató 3) amfetamin származékokhangulat, kedélyállapot mesterségesen előállítható, kpi idegrdsz-re hat. Fogyasztószerek a gracidin származékok 4) hasis, fűvidámság, mozgás- és beszédkényszert okoz. Indiai kender 5) hallucinogénekLSD, gombák (100 féle használható ilyen célra) 6) oldószerekszipózás 7) barbitúrák, gyógyszerketamin, értágítók Nki egyezmények 1) 1961: New York, kábszerek elleni egyezmény 2) 1971: pszochotópiákra, Blcs 3) 1988: illegális kábszerek ellen 19 sz-ig csak orvosi célra használták, jogilag és morálisan ált. tiltott A fogyasztók száma nő, olyan függőséget okoz, amit az alkohol nem. Pszichózist, szorongást okoz Fertőzés, hallucinációöngyi. Túladagoláshalál Kínálati oldal - termelés, előállítás -

világpiacon nagy a kereslet - adott területen élőknek anyagi jólétet biztosít a termelés - termelés szab-val nem sikerült elérni semmit - üzleti szempontú - helyi megoldással nem megy, globálisan nem lehet - forgalomba hozatal, propagálás, közvetítés - szervezett bűnözéscsak az alsó szintet lehet megfogni - tiltás miatt élénk szervezett forma Keresleti oldal - káros szenvedélykeltésdirekt bűnözés (fogyasztás, termelés, kereskedés) - indirekt bűnözésbeszerzés, recepthamisítás, betörés, jövedelemszerző bcselek - kábszeres áldozat: fogyasztók 18-24 év között, egyre fiatalabbak Magyar jog - termelést, fogyasztást, kereskedést tiltja - 1993-ban módosítás: szigorítás, büntetési tételek emelése, büntetendő cselek kiszélesítése Változások függő az, aki 1 évet kapnak (és csak ők élhetnek az elterelési lehetőséggel), alkalmi próbálkozók 3 évet. Kereskedőknek uez a tétel Behozatal: nincs korhatár,

2-8 év Fogyasztás helye: közművelődési intézmények és drogambulanciák helye tiltott, 2-8 év. 19 Mennyiségi megállapításheroin 0.72 g csekély mennyiség, 1-112 g javasolt csekély mennyiség. A tv 06 g-t ír elő Származékok (THR): 10g-ról 1-re Amfetamin: 20-ról 10-re Mo nem tanult a nki tapasztalatokból. USA szigorításkudarc Svájc: metadon programsteril tűk. Hollandia: lágy nem tiltott, kábszer turista utak Mo: nincsen drogstratégia. XII.3 Női bűnözés - összbűnözésen belüli aránya kicsi (átlag 23-10%, ipari országokban 1/5-1/8, fejlődőkben 3%) alkalmi jellegűek egyszerű bcselek kevés a visszaeső nem specializálódott elkövetési formák, nem szervezett női szerep tagadása jellemzi, magas a látencia (ennek oka a nők társ.i szerepe) külső kontroll, különösen ffi kontroll mind a társ-ban, mind a családban + magas a nők belső kontrollja is neveltetés, szocializáció szerepe (jók legyetek) konformistábbak,

passzívabbaknak, tartózkodóbbaknak tanítják őket inkább adni tanulnak, nem kezdeményezni nőiesség ellentétben áll az agresszióval pszichológusok szerint sokkal jobban válságállóbbak, jobban bírják a konfliktusokat, nagyobb a túlélési eszköztáruk, stressztűrő képességük 1986-tól 14%-ról 10-re csökkent az arány rdszváltás utáni időszak: bűnözés stagnál, az elk-i mód lesz agresszívabb fehérgalléros bűnözésben a nők szerepe nőtt korábban: pl házasságtörés bcsel volt, boszorkányság, gyerekölést nem büntették, magzatelhajtás régen elfogadott volt eltérések földr-ilag is kimutathatókészakról dél felé haladva csökken (ennek oka, hogy ahol a nők szerepe rendkívül konkretizált, ott kevesebb a női bűnözés) struktúra: kisebb bűnök a jellemzőek (csalás, lopás, okirathamisítás) családi áll. domináns két csúcspont20-25 év ill. 34-40 év fiatal korban főleg csecsemőgyilkosság, később családtagok

ellen (főleg férj elleni erőszakos bcselek) Elkövetői oldal 1) családtagok, főleg férj elleni erőszakos bcselektöbb évtizedes tűrés után hirtelen felindulásból, a férj lelki és fizikai terrorjából elegük lesz. Elkövetés módjai: mérgezés, szúrás, ütés. Szám az elmúlt évtizedekben nőtt Ok: munkanélküliség, ffi szerepének változása, alkoholizmus (családi helyzet változása). Nem válnak el, mert meg vannak félemlítve. 2) csecsemőgyilkosságfőleg 30-40 éves családos nők követik el. Az ok elsősorban családi:nem várt gyerek tiltakozást vált ki, család kiteszi a nőt, anyagi okok. 3) magzatelhajtásjogi és bjogi köv-ei vannak, de 1996-ban csak egy nőt ítéltek el érte. 20 4) fehérgalléros bcseleknagyon kicsi súlyú bcseleket követnek el a nők (csalás, sikkasztás, okirathamisítás). 5) prostitúciócsak az élősdieket büntetik, a kurvákat nem. Áldozati oldal - elsősorban munkahelyi zaklatás és

szexuális bűnözés 1) Szexuális bűnözés - a média a szenzációt keresi benne, főleg bulvárlapokban, hírértékű a gyerek ellen elkövetett szexuális bcsel, sok a külföldi példa - bíróságokon alacsony büntetési tétel, mérhetetlen előítélet és elfogultság az áldozatokkal szemben (ők voltak provokatívak, tortúra az áldozatnak a többszöri és tapintatlan kihallgatás) - magas látencia 2) Szexuális zaklatás - USA: jogban rögzített forma, túlszabályozták - szükséges lennekritikus tömeg nőkből pol-i döntéshozó helyen; jó női civil szervezeteknek ill. radikális nőmozgalmaknak kellene lenni XII.10 Bűnmegelőzés Def: intézkedések, melyek a bűnözés mértékét, súlyosságát csökkentik a helyzetre vagy az elkövetőre kifejtett bmilyen módon. Szituatív bűnmegelőzés: megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a bcselt (pl.: zár) Társi bűnmegelőzés: minden egyéb Közl-i bcselekviszonylag könnyű megelőzni, szituatív

eszközök hatékonyak Korrupciós bcseleknehéz megelőzni, nem megfogható a tettes ill. szankcionáló eszközök hiánya. Vagyon elleni bcselekközvetlenül veszélyezteti az áp.kat Bűnmegelőzési területek 1) jogi eszközök 2) büntetőpol-i módokjó felderítés, kooperatív rendőrség, gyors és hatékony elj., igazságos, végrehajtható ítélet 3) egyéb módokiskolapol, szocpol, eü-i pol, gyámügy, gyerekvédelem, állami gondozás, lakás és város tervezés, munkaerőpol. Kognitív bűnmegelőzés: tudatosan véggigondolt. Büntető igszolg-i meggondolások gen. prevencióüzenet a társ-nak spec. prevencióüzenet az elk-nek Szemléletváltás a spec. prvenecióban: XX sz első 50éverosszul szocializáltak hajlamosak az elk-re, a hiányosságokat lehet pótolni de nincs benne a közösség formáló hatása. Későbbbízzunk mindent a szakértőkre. Maállamnak nem kell mindenáron megjavítani az elk-t, csak a lehetőséget kell

biztosítani (segítség az integrációhoz). Bűnmegelőzési koncepciók bűnalkalmak sértettek elkövetők 21 primer szekunder tertier 1 4 7 2 5 8 3 6 9 primer: olyan személyek, akik még nem érintettek a bűnözés által szekunder: megjelenik a veszélyeztettség tertier: visszaesők, az ellenük való küzdelem 1) még nem történt bcsel, de célszerű óvintézkedéseket tenni (betörésjelző, házmester, jól világított utcák, tanácsadás) 2) áp-t célozza: pénzkímélő eszközök, áp legyen partner a bűnmegelőzésben, áldozzon a biztonságára 3) veszélyeztetett személyeket benn kell tartani a normális társ-ban (bukások, iskolakerülés megelőzése) 4) már megjelent a bűnözés, meg kell akadályozni 5) címzettek a sértettek (gyerekek, öregek jó célpontok) szociális háló, felvilágosító programok 6) olyan személyek, akik még a deviáns vis elején vannaktovábbképzés, újraképzés, gyerekek le tudják vezetni az

energiáikat. Predeviáns korosztályoknak társkonform aktivitást nyújtani. 7) veszélyzónabeindult a szegregáció, veszély magától is erősödik, rehab, sportegyesületek 8) már megtörténtbelj-ban a sértett lehetőleg ne élje át még egyszer uazt, kártérítési rdsz, tettes-áldozati kiegyezés 9) visszaesőkmin program: megelőzni a következő bcselt, nagyobb empátia A jó büntetés - racionális (tettarányos, alkalmazkodik a bcselhez és az elkövetőhöz) - életszerű (nem lesz pénzbüntetés vagyontalannak) - lehetőséget ad az integrációra de nem mindenáron II.18 Viktimológia Kezdetben azt nézték, hogy miért van bűnözés. XIX sz-ban azt, hogy ki az, aki elköveti a bcselt. XX sz-ban meg megjelent a szánnivaló áldozat kriminológiája def.: Paascháldozat term-s vagy jogi személy, akinek a jogrend által védett érdeke sérül Schneideráldozat személy vagy szervezet, erkölcsi vagy jogi rend, mely vmely bcsellel

veszélyeztetve, károsítva vagy megsemmisítve lesz. 1963 – Új-Zéland, az első áldozat kártalanítási tv Tvalkotásban 2 tendencia: áldozatkártalanítás és áldozatvédelem (ennek a bűnmegelőzés az alapja) 1991-től Mo-n Fehérgyűrű Közhasznú Egyesület, áldozatvédelmi mozgalom, mely közadakozásból tartja fenn magát. Viktimológia feladatai 1) áldozati rdzsezések (tipológiák, felróhatóság) 2) áldozat szerepének tisztázása a csel létrejöttében 3) neutralizációs technikák megismerése 4) áldozat feljelentési mag (csak akkor lesz a jogsértésből bcsel, ha megismeri a hatóság) 5) áldozati félelem és áldozattá válás kapcs-a 22 6) áldozati mag megítélése a büntetés kiszabásánál 7) áldozattá válás kockázatának csökkentése (egyes bcselekből induktíven biz. köv-k vonhatók le) 8) kárjóvátétel kérdése 9) áldozatsegítő programok Áldozati tipológiák von Hentig rdsz-e: sajátos időből, helyből,

helyzetből adódó áldozat (pl.: diszkóbaleset) családi helyzetből, státuszból foglakozáshoz kötött túlzott nyereség-, vagy élvezetvágyból saját agresszív vis miatt faji, nemzeti, vallási kisebbségek csökkent lelki védekezőképességűek csökkent biol-i, fiz-i védekezőképességűek Mendelsohn rdsz-e: teljesen vétlen kissé felelős (tudatlan) uolyan felelős (önkéntes) túlnyomórészt felelős (provokálta) kizárólag felelős véletlen Sessar rdsz-e: sebezhetőség (biz. személyeknél nagyobb a kockázat) védtelenség (lehet benne felróhatóság) attraktivitás (szexepil) provokáció Fattah rdsz-e: nem résztvevő (nem akarja, de nem tudja megszakítani) látens (biz. személyiségjegyek alapján) provokáló résztvevő (pozitív közrehatás, félreérthető vis) ál- vagy hamis (valójában saját maga áldozata) Viktimogén helyzet: tettes és áldozat partner a bcselben,

értékelni kell mindkét fél cseleit, hibáit II.25 Vak hit: értékválasztás feltétel nélkül, nincsen szubjektív szűrő Hit: remény Hiszékenység: rokon a vak hittel, folyamatos kiszolgáltatottságot jelent; hiányérzet, melyet mások kihasználnak. Viktimogén helyzet: szit., melyben könnyebben válik áldozattá; vki rosszkor van rossz helyen Objektív szoc. kapcs: akaratunktól függetlenül jönnek létre, min 2 embert vmilyen módon összeköt; készen kapjuk őket (pl.: rokonság) Szubj. szoc kapcs: kiválasztásban van szerepünk, ált viszonosságon alapszik, egymásrahatást tételez fel Tettes és áldozat közötti kapcs szorossági skálája 1) vadidegen, véletlen kerül sor a szoc. interakcióra 2) látásból ismerik egymást 3) felületes ismeretség (már volt interaktív kapcs) 23 4) szoros kapcs (nem rokonság, de sokat találkoztak és nagy az érzelmi kötődés) Obj kapcs-k: - rokonok ismerősei - rokonság - család Bcselek zöme a szociális

közeltérben zajlik. Szoc. puffer: alacsonyabb osztályok védekezőképessége rosszabb (azokat buktatják le, akik buták) Áldozatvédelem: újabban több figyelmet fordítanak rá, a kezdetekben az állam elvonta a bosszú jogát az áldozattól. Létrejött egy garanciardsz (nem lehet mindent megtenni a bűnössel), de a bcselek száma nő és sok marad megtorlatlanul. Áldozattá válást magyarázó elméletek 1) Mendelsohn - életstílus szerepe, fel kell vállalni az ezzel kapcs. köv-ket 2) von Hentig - dinamikus, időben fejlődő viszonyrdsz - az áldozat úgy van szocializálva, hogy belekódolódik az áldozati szerep 3) tanult tehetetlenség- biz. élethelyzetekben az ember eltompul és beletörődik a sorsába 4) agresszorral való azonosulás - felmagasztalja azt, akinek ki van szolgáltatva - ha nagy a távolság, elméleteket alkot a leküzdésére (áldozatnak min. védekezőképessége van) Viktimizációs normák Társ felépítésében rejlő kbségek: biz.

néprétegek áldozattá válása a társi igazságtalanság miatt történik (automatikus marginalizálódás) Intézményi viktimizáció: belső külső Totális intézmény: szervezet, mely a benne élők életét teljesen ellenőrzi, sajátos szab-kat állít fel, maga alá gyűri a tagjait. Kollektív vikt.: vmilyen közösséghez tartozás kijelöli az embert arra, hogy áldozat legyen (az, hogy üldözendő nem az egyéni mag-n múlik) Bcselek viktimológiája 1) ölési bcselek: utánzás, gyerekölés, ált. van áldozati közrehatás 2) gyerekkel kapcs, bcselek: ált akkor, mikor a szülő a gyerekkel szembeni szenzibilitása kicsi; ált ott van, ahol sok a megoldatlan konfliktus nagy veszély: kérdéses apaságúak, nemkívánt terhességből születettek, szellemileg visszamaradottak 3) gyerek elleni szexuális bcselek: ahol az anya-gyerek kapcs nem problémamentes, gyakori a családi veszekedés és a gyerekben van kielégítetlen szeretetvágy. Az elkövető

18-20%ban vérszerinti felmenő, 18-20%-ban idegen 4) erőszakos közösülés: nem konvencionálisan értelmezhető jelzésekből adódó interakciós zavar miatt, a kód-, és szimbólumrdsz nem azonos. III.11 24 Viktimológia módszerei 1) kérdezéses módszer: áldozatokat és a népet 2) ügyvizsgálat: megtörtént bcselek sértettjeinek kböző szempontjaihely, idő, életmód stb. Legfontosabb eredmények 1) feljelentés: átengedi a jogsértéstismertté lesz vagy látens marad mulasztási okok: okozott kár vagy ügy súlya csekély (ktg-haszon kalkuláció); meggyőződés, hogy úgysem derítik ki; hatósággal való együttműk-től való vonakodás 2) károk: pszichikain nehezebben teszi túl magát a sértett megalázást kerülni kell a másodlagos vikt-ban poszt-traumatikus stressz: áldozat negatív élménye, mely felkészületlenül éri (önvád, döbbenet, félelem, depresszió, beépül a sértett tudatába az esemény) 3) bcsel után megnő a

szeretetigény: hagyni kell a sértettet, hogy kibeszélje magát 4) belj ejti a második sebet 5) sértett gyakran nem érdekelt az elkövető büntetésében: mediációs elj, tettes-áldozat kiegyezés Obj-szubj áldozati részesség 1) maga teremti meg a bcsi szituációt 2) félreérthető vis 3) áldozat vmilyen csop-hoz tartozik, mely a tettesben folyamatokat indít meg Tettes-áldozati interakciók: szükségképpen hatnak egymásra a felek. Elsődleges vikt. hatásának csökkentése 1) tettes-áldozati viszony megteremtése segít az áldozat lelki egyensúlyának visszaállításában ( ha többet tudok róla, jobban megértem és a tettes szemében az arctalan áldozat dehonesztáló) 2) elkövetők többsége vagyontalan: vagyoni bcseleknél az államnak kellene helytállni 3) legyenek áldozatsegítő programok Másodlagos vikt. hatásainak csökkentése 1) fölösleges tapintatlan kérdések ne kerüljenek nyilvánosságra 2) ne tárgyat lássanak az áldozatban 3)

sértettel kapcs-ba kerülő személyek legyenek profik 4) belj során a sértettnek folytatólagos pszichikai teherrel kell szembenéznisértetti ügyvéd (legyen képzett jogász, aki vissza tudja verni az ellenérdekű törekvéseket) 5) áldozatsegítő programok Áldozatsegítő szolgálat koncepciója: áldozatok többsége igényelne segítséget. A szoc munkások legyenek profik, a cél legyen a pszichikai és érzelmi támogatás, keltsen bizalmat, és működjön együtt a rendőrséggel. Ajánlások a jobb belj-ért 1) legalább az erőszakos bcselek áldozatainak állami kártalanítás 2) másodlagos vikt-t kiküszöbölni 3) min. cél a sértett informálódási joga Ajánlások az ENSZ-től és az Európa Tanácstól 1) informális és kiegyezést célzó elj a formális helyett 25 2) sértettnek alkalmas időpontok 3) vagyoni hátrány helyett a kár helyreállítását szabják ki 4) hat-i visszaélések károsultjainak állami kártérítése minden esetben

(az állam köteles bizonyítani, hogy az alkalmazott helyesen járt el) III.26 racionalizáció (9. elmélet): kognitív disszonancia oldására, Milgram kísérlet az áramütésselélethelyzet szinte bkiből válthat ki agressziót szimbolikus interakció (10. elmélet): külvilág jelzéseit nem fogjuk adekvátan, mindig a másik csel-ének bennünk leképeződött változatára reagálunk, így nagy a lehetősége a rossz reakciónak Állami erőszak-monopólium 1) hat érdekében vetik be (azt ált el is várják, hogy mások érdekeit védjék meg) 2) bcsel után (pl.: hb) Feltételei 1) csak mint ultima ratio 2) előzze meg figyelmeztetés 3) fajtája, módja, eszköze legyen tves 4) legyen kizárólagos (nem szabad beavatkozásmentes zónát hagyni) 5) legyen eszköz jellegű (célja a jogellenes áll helyreállítása) 6) legyen minimális 7) legyen arányos 8) legyen reaktív 9) legyen professzionális (kell tvi felhatalmazás, korlátait is tv szabja meg, mindig kell

felelősnek lenni) Erőszak előfordulása - hosszú távon valószínűleg csökken - történeti múltja van - civ terjedésével és a jogállam térnyerésével az erőszak tendenciája csökkent, mert egyre érzékenyebbek vagyunk rá és az érzékenység tanulás eredménye - civ-nak vannak negatív kísérőjelenségei is (mobilitás, iparosodás, urbanizáció) - globálisan nő a fiatal korosztály részaránya Félelem a bűnözéstől Félelem: pszichikai nyugtalanság, az erőszakos bűnözéstől félünk. Van érzelmi és racionális Földr-i szintjei: absztrakt, ált.: a bűnözést mint globális jelenséget veszi figyelembe (háborútól, mhely elvesztésétől, inflációtól, körny-i szennyeződéstől lokális, konkrét: bűnözési fenyegetettségtől (halálfélelem, családtag elvesztése, betegség, nyugdíj, tönkremenetel) Magyarázó elméletek 1) viktimizációs modell elmélet: bcselek sértettjeivel való beszélgetés nyomán 2)

életminőség-szoc. dezorganizációs elmélet: emberek vegyes összetételűek, szeretnének nem homogén társaságban élni, a rossz környéken lakás stresszt okoz. 3) morális pánik elmélete: félelemért gyakran a média, politikusok a felelősek, könnyű bűnbakképzéshez vezet 26 4) ált rendetlenség elmélete: bizonytalanságérzet és elidegenedésérzet attól a társ-tól, ami nem tudta a kicsi szabszegést szankcionálni IV.8 Agresszió Rousseau: az emberek alapvetően jók def: nem veleszületett képesség, de van köze hozzá, az élővilág velejárója, minden nyelvben negatív jelentésű szó. Területei: területvédelem, szaporodási terület védelem, táplálkozási források védelme/elosztása, személyes élettér védelme, presztízs/társ-i elismertségért folyó harc (ez utóbbi csal az emberekre jellemző) Az agresszió nem öncélú, nem mindig éri meg, mérlegelés előzi meg. Mérlegelés: agresszió korlátai, ritualizálódik, megengedi

a másiknak a menekülést (genetikai gondolkodási idő) Emberi agresszió: az erőforrások megszerzésére irányul ált akkor következik be, ha megszakad az együttműk és vmely erőforrás megszerzése a cél 1) verbális: cél a presztízs megvédése, sokszor veszélyesebb megsemmisíteni a presztízst, mint megölni vkit 2) nem verbális: arckifejezések, bemutatások 3) fatikus: őrző-védő szerep hangsúlyos Agresszió esetén gyakran vis úgy, mint a csecsemők, a katonai pompa is ennek számít. Háború: semmi köze az egyénihez közösségi módon idegenek csinálják egymással szemben közösségi, tanult, kiszélesedett presztízsharc célja a totális megsemmisítés menetében elveszik a játék jelleg első gerjesztés az első halott nagy tömegeket mozgat IV.15 Erőszak halmozódási pontjai: város-falu; szociálisan dezorganizált területek; nagyon ritka népsűrűségű területek. Személyi kör: életstílusfoglalkozás,

káros szenvedély; nagyvárosi, alacsonyabb néprétegekből; nők, gyerekek ellen, biz faji vagy etnikai csop-hoz tartozók ellen, biz foglalkozásúak ellen gyakrabban. Nők szerepe az erőszakban: elkövetőként 10% más szerepelvárások vannak más szocializáció más kontrollmechanizmus (rájuk jobban vigyáz a társ) jellegzetességek: ált passzív, csak reagál, spontán (ha elveszti az önkontrollját), az erőszak után megjelenik az önvád. Az elkövetőkkel szemben már követtek el bcselt, ált hozzátartozó a sértett és emberölést ill. testi sértést követnek el Okai - hosszú frusztráltság 27 - kiúttalanság érzése hosszú megaláztatás után elég egy kicsi ok viselhet megoldhatatlan terhet izoláltság miatt rossz kapcsteremtő készség elkövetéskor mérlegel Vallás és bűnözés - aki vallásos, kevésbé bűnöz - nem a formális szab-k alkotnak visszatartó erőt, hanem a morálisak - értékre nevelés szerepe kiemelkedő -

kapcs-k azonos társ-i szintről vannak Idősek - kevésbé elkövetők - rosszabb a védekezőkészségük Külföldiek - címkézési elmélet: rövidebb ideje érkezetteket mindig aposztrofálják - kultúr konfliktus - ellenük elkövetett atrocitásokban főleg fiatalok vesznek részt Magyarázó elméletek 1) deficitek elmélete: szocializációs hiányok, keresik a balhét 2) deprivációs elmélet 3) gyűlölet bcselek Erőszaki biol-i okai: nincs genetikai meghatározottság, inkább tanult vis. Elmebetegség és erőszak - sok bizarr elem - nem szokványos módon értelmezendő bcselek IV.22 Alkohol és drog hatása az erőszak kialakulására Pszichikai öfügg: alkohol nem egyszerűen gátlásoldó, hanem tanult gátlásfelszabadítás (pszichikai kondicionálás) együttjár vele egy elvárt vis stílus (többet engedünk meg magunknak) tanult vis manifeszt megnyilvánulása de ez nem azonos minden szubkult-ban Tanulás mint eredmény és modell Erőszak:

interperszonális modell is (tanulás) emberek közötti tanulási folyamatban sajátítható el konkrét felek tudják szab-ni ha az egyén már ért el erőszakos vis-sel eredményt, ez pozitív megerősítés neki (köv, erőszakot valószínűbbé teszi) negatív eredmény nehezebben épül be 28 Mint modell: utánozható vismodell követése minél fiatalabb vki, annál befogadóbb (könnyebben veszi át a modelleket) közvetítők: sport, tömegtájékoztatás, politika fiatal könnyebben fogad be, mert kicsinek érzi magát a felnőttek világában, presztizsdeficite van Erőszak elterjedtsége a társ-ban Erőszakosság függ: szubkult, értékválasztások, életstílus, szokások. Erőszak mint klíma: (feltéttelek ahhoz, hogy a fiatalok erőszakosak legyenek) társ értékelése a stíluselemekről pl.: sikerorientáltság, nevelés szerepe Erőszak a nevelésben - családon elüli erőszakot magánügynek tekintjük ( de legalábbis nem

tartozik a külvilágra) - gyerekeknélmi vagyunk felelősek a nevelésért, az eszközöket is mi válogatjuk meg és nem utasítjuk el abszolút mértékben az erőszakot (fiúknál az erőszak a férfiasság jele) - ipari társ: pozitív értékekhez asszociálódik az erőszak, aki ebből kilóg, az marginalizálódik (pozitív értékek: ifjúság, siker, verseny, gyorsaság, gazdagság, jövő; negatív értékek: betegség, öregség, szegénység, elesettség, rosszul öltözöttség.stb) - gyerek legyen határozott, rámenős, érdekérvényesítő - testi fenyítés és kínzás között nincsen éles határ - testi fenyítés gyorsan és hatékonyan lezár egy komfliktust és ez hosszú távon az erőszak emelkedéséhez vezet Tves és tvtelen erőszak közötti kapcs: legitim erőszak növeli az illegitimet (a valószínűségét biztosan), mert ha többször alkalmazzák, nagyobb lesz a valószínűsége, hogy az erre hajlamosak erőszakosak lesznek. Erőszak a társ-i

változások idején - minél gyorsabb az átrendeződés, annál nagyobb a társ értékválsága és stílus, hajlam erőszakossághoz vezet - társ-i vált felborítja a korábbi értékeket és lehetőséget teremt néhány ember felemelkedésére (akik jó érdekérvényesítők ,azok erőszakosak és rámenősek) - vannak lesüllyedők, akik depriválódnak, ennek realizálása vezet erőszakhoz - gyors vált a kontrollmechanizmusban is vált-t idéz elő Erőszak a tömegtájékoztatásban - aszimmetrikus - bűnözéskép zömmel erőszakos - bűnözésért tőlünk idegen személyiségszerkezetű emberek a felelősek - hallgat az elkövetők szocializációjáról, a mentő körülményekről - a rosszat nagyon sötéten, a jót nagyon tisztán ábrázolják irrac szorongások (ált életfélelem halál, gazd-i csőd, családtag elvesztése) lereagálására nagyon jó a tömegtáj. Erőszak és büntetőbíráskodás a közvéleményben - erőszakos bűnözést tekintjük a

legnagyobb veszélynek (a vagyoni hátrányt könnyebb kiheverni) - erőszakos bűnözés szerintünk erőszakkal megoldható - az emberek jobban félnek azoktól a veszélyektől, melyek reálisan kevésbé fenyegetik 29 - félelem=ismeretlen élethelyzettől, az áp ennek hatására hisz abban, hogy az erős rendőrség és a súlyosabb büntetés jobb (túlértékeli a formális társ-i kontrollt és tartósan alulértékeli az informálisat) IV.29 2 tendencia: erőszakos bűnözést túldimenzionáltan érzékeljük, dichotómia van (rendes polgár szemben az elkövetőkkel) lakosság olyanoktól fél, amik kevésbé fenyegetik (mennyiségi és minőségi tévedés); ill. a formális bűnözéskontrollt túlértékelik Erőszakábrázolás hatásai 1) utánzás jelensége: vizuális erőszak a felnőttekre kevésbé hat fiúkra nagyobb a hatása (lányok nevelésének módja nem erőszakos) befolyásolják szociális körülmények (ott hat jobban, ahol a

nevelés nem utasítja el az erőszakot) 2) klímája a társ-ban: hosszú távon látványa erősíti azt, hogy az ilyen konfliktusmegoldási módszer jogos hagyományos értékközvetítők tekintélyvesztése 3) bigszolg és tvhozás hatása: társ nyomása, az aszimmetrikus látásmód lecsapódik a tvhozásban 4)agresszív pornó: ffimintákat/igényeket kreál vagy elégít ki nő kisajátítandó tárgy 5) erőszakos nemi bcselekről szóló sajtó: elkövetőt aberráltnak tünteti fel, az okokkal nem törődnek 6) öngyi a médiában: azok hajlamosak rá, akiknek szűkös a konfliktusmegoldási eszköztára ha ezt látja, megoldásnak fogja értékelni 7) tömegdemonstrációk a médiában: résztvevők fiatal ffiak ált, nekik ez szereplési lehetőség Média: hatása negatív, túldramatizál, ált az agresszív sportokat közvetítik. Emberölés és erőszak öfügg-e - földrajzilag Európában nincsen annyi - kultúrafüggő - tipikusan ffi

bcsel - alacsonyabb néposztályban, kisebbségi csop-ban viszonylag könnyű felderíteni - helyszín: lakás, diszkó, szórakozóhely Fajtái 1) családon belüli: gyakran a domináns ffi követi el 2) barátok közt: tipikus elkövető a kompromisszumképtelen személy 3) idegenek közt, más bcsellel együtt 4) idegenek közt, más bcsel nélkül Okok (gyilkosok ált nem lelki és/vagy elmebetegek) 1. lépcső: előtörténet (kult és szubkult tényezők) perifériára szorulás, frusztráció, családi feszültség) 2. lépcső: illlető instabilrossz önkontroll, érzelmileg éretlen, erőszakorientált, ezek vezethetnek alkoholhoz. droghoz 30 3. lépcső: olyan interaktív szituációba kerül, hogy konkrét, személyközi feszültségét nem tudja levezetni másként Altípusok a) sorozat- és tömeggyilkos biz kult-kban gyakoribb biz indulatok gyakrabban fordulnak elő biz csop-knál profilalkotás mint technika: ismétlődő áldozatok beleillenek

vmilyen képbe, ebből próbálják kikövetkeztetni az elkövető személyét b) szexuális gyilkos sajátos családi háttér (nevelőotthon, rossz kapcs a szülőkkel, apa hiánya) gyakori a gyerekkori trauma, családon belüli erőszak hétköznapi szexuális fantáziák szerepe (kiszolgáltatott áldozatot keres) c) merényletek áldozat mindig prominens személyiség pol-i és társ-i hatást tűz ki célul típusai: pol-i cél érdekében, egyéb motívum is van, elmebetegek Nemi erőszak - nemi önrendelkezési joga konszenzuálisan van mindenkinek - érdekérvényesítésre kevésbé képesek ellen követik el (nők, gyerekek) - nagy látencia - elkövetők méregből, dühből (meg akarja büntetni az elérhetetlen nőt), hatalomból (hétköznapokban passzív, biz hatásokra gátlásai oldódna), szadista hajlam miatt teszik - van még impulzív és csop-n elkövetett nemi erőszak is - okai: kontrollálatlan vagy így erősíti meg az önértékelését

Magyarázó elméletek 1) szoc tradícióra vezeti visszanő alárendelt szerepű 2) kult-ra való visszavezetésű 3) szoc tanulásfiúkat erőszakosabban szocializálják 4) neutralizálástettes utólag magyaráz (áldozatra hárítja a felelősséget) 5) pszichoanalízis elméletritka, mikor az erőszaktevőnek voltak olyan traumái, ahol ő volt a sértett V.6 Intézményes erőszak Totális intézmény: ált szab-hoz képest más norma működik, a hat-tól megfosztottak a tanult tehetetlenség áll-ban vannak, hat-i aszimmetria jellemző rá. Idősek elleni intézményes erőszak - jellegzetes területa kórház, szeretetotthon - hatmegosztás aszimmetrikus - anonimitás - okok: személyzet személytelenné teszi az ápoltakat, a halál mindennapos Erőszak a fegyintézetekben - rab vs rab felállással öfüggolyanokkal van összezárva, akiknek vis-e nehezen viselhető el 31 - depriváció: mindentől meg vannak fosztva, kivéve az egressziót és a

fizikai erőtfelfokozott presztízsharc Erőszak az iskolában - bipoláris, aszimmetrikus rdsz - hat-i viszonyok kiegyensúlyozatlanok, az teszi kiszolgáltatottá a gyereket - gyerekek depriváltak: felnőtti tekintély árnyékában kell élniük és mindig követni kell az adott utasításokat Okok: vannak családok, ahol az erőszak köznapi (szubkult szerepe) iskolában van negatív szoc klíma (személytelenség, kiszolgáltatottság) a gyerek stréber lesz vagy lázad (agresszió gyakran az iskolatársak ellen irányul) ffias normákat próbál ráerőltetni a gyerekre társ-i szocializációs egyensúlytalanság (fiúk-dominancia, lányok-passzivitás) rossz tanári mag (empátiát tanulni kell) Erőszak a családban - társ toleráns, nem néz az ajtó mögé - család a legellenőrizetlenebb szféra - itt van a legtöbb erőszak - család szocializációs normákat ad Okok: aki gyerekkorában gyakori elszenvedő volt, annak van nyoma (erőszak

szociálisan örökíthető) 1) biz személyiségzavarok 2) szoc stresszfaktorok (alsóbb néposztályokban, ők otthon vezetik le a stresszt azokkal szemben, akik felett állnak) 3) pszichodinamikus teória: az erőszak körforgása, akit gyerekkorában több erőszak ért, azt konfliktusmegoldási eszköznek fogja tekinteni 4) szociális izoláció: dem haladásával oldódik, ahol előfordul, ott mint vis-i modell átörökíthető 5) szoc interakciós elmélet: erőszak interperszonális komm., tettes-áldozati szerepet tanít Konfliktusveszélyes intézmény: ahol a konfliktusok megoldatlanok, ill olyan konfliktusos normák vannak, melyekben könnyen megjelenik az erőszak. Erőszak az ifjúság körében - életkori sajátosságok is hozzájárulhatnak az erőszakhoz Banda, galeri: instabil, laza kötődés, mindig van vezér (hat-i elkülönülés) ált nagyvárosi jelenség cél ált pszichikai vagy lélektani erőszak előfordulása nagy együvé tartozásra

keresnek szimbólumokat (külső jegyek) tagok tipikusan az alacsonyabb osztályokból vannakú helye ált leromló városrész, gettó keresik a kollektív identitást (külső jegyek és belső összetartozást erősítő technikák) erőszak a rangsort definiálja a csop-n belül, kifelé a kohéziót erősíti Okok - versenyszellem - bizalmatlanság 32 - óvatosság - magabiztosság - szoc izoláció - életbenmaradási ösztön - dacos, szembenálló mag Fellazuló közösségekben alakul ki (ahol anomia van). A média felnagyítja Lányok szerepe: alárendeltek (archaikus hatmegosztás), de így is jól érzik magukat, identitás nélküliek, erős konfliktus van az anyával, a banda viszont új identitást ad. Ifjúsági vandalizmus - garázdaság, vandalizmus kl ifjúkori bcsel - társ-nak megvannak a tárgyi megnyilvánulásai, ami szimbolizálja a felnőttek idegen világát - az iskolai vandalizmus nőtt - csop-n elkövetve az okai: unalom, egy ötlet a

csop-nak vonzó, rossz térkiképzés (életidegen) Utcagyerekek 1) pszichopatológiai elmélet nem intelligensek, vis zavaraik vannak, a felnőttek viszont nem toleránsak 2) dél-amerikai jelenségek magyarázata afrikai és spanyol keresztény kult szembenállása (spanyol: gyerek erős kontrollja, normakövető lesz és feltétlen engedelmeskedik az apai autoritásnak; afrikai: fiú legyen vadász, az anya van a kpban) 3) modernizációs elmélet gyors gazd-i fejlődés miatt mennek a városba az emberek, kialakulnak a bádogvárosok és ebből a gyerek elmegy, amint tud 4) traumatizációs elmélet gyerek a családon belül el van hagyatva, mert a szülők agyonhajszoltak, ezért hamar kilép V.13 Zavargások def: min 2 ember vmilyen akarat demonstratív kinyilvánításának céljából összejön. Megjelenési formák 1) békésen indul, de átfordul erőszakosba 2) pol-i rdsz indukálja 3) rasszista zavargások 4) diáklázadások 5) ifjúsági zavargások

(identitáskrízisre, szerepbizonytalanságra vezetik vissza) Okok: pszichológiai megközelítés: tömeg amorf egység, amiben szab-tlan, nyájösztöntől vezetett indulatok kerülhetnek felszínre kollektív lelkület: egyén felelőssége letűnik, beindul egy interakció, ahol az erőszak ragadós Freud: ilyenkor a tudattalan kerül előtérbe Jaspers: tömeg intoleráns, impulzív, szuggesztív, ingadozó szoc-i megközelítés: tömeg protestálás vmilyen feszültség miatt, van önfejlődése lépcsők: 1)feszültség 33 2)szervezés vagy kirobbantó ok 3)mobilizáció 4)eszkalálódás 5)társ-i kontroll Szoc-i teóriák 1) szociális strulturális elmélet: mindig jelen van a frusztráció a társ-ban (mert sokan lesüllyednek, gazd-instabilitás van, tanácstalanság) kollektív anomiás helyzet, melynek mértéke változikbiz csop-k ezt a deskruktív módot találják megoldásnak 2) normaképzési elmélet: zavargások során új csopnormák

alakulnak (erőszak elveszti a negatív töltését) biz résztvevők új értéktartalmat kaphatnak 3) struktúraképzési elmélet: új, mobil struktúrák teremtődnek (semmiből jött vezetők) Pszichológiai elméletek: - minden résztvevőnek van előtörténete, azok vesznek részt, akik jobban szereti a kalandot, kevésbé ellenzik az erőszakot. Szociálpszichológiai elméletek: - mindig kontrasztosan elkülönül a tömeg és a rendőrcsopközi konfliktusok keletkeznek külső szemlélő hajlik a tömeggel való azonosulásraazonosulásra felhívó minták keletkeznek Terrorizmus - ált pol-i célt tűz ki melynek érdekében alkalmaz erőszakot - szereplők: tettes, áldozat, célcsop (állam, akinek cselekedni kell) - tömegtájékoztatás felnagyítja Típusai: nacionalista (kollektív, olyan érdekérvényesítés, ami pol-i átrendezést akar egy kisebbségnek) ideológiai (társ-i rdsz váltást tűz ki vmilyen vezérkép alapján, hatváltást akar)

államilag támogatott (nem dem állam próbálja érdekérvényesítését biz terroristacsop-k mögé bújtatva biztosítani) Okai - szociálstrukturális okok: állam gyakran nem elég demokratikus, az áp-k ezt az államot egyre kevésbé tisztelik; jelen van az elidegenedés (ifjúságnak nincsen pl, a felnőttek belefáradtak a pénzkeresésbe); fiatalok felismerik, hogy az állam nem tudja megoldani a problémákat - szubkult okok: diákok izoláltak lesznekabbahagyják a tanulást és új identitást keresnek, elvetik a békés konfliktusmegoldást - szocializációs okok: diákok, akik hajlamosak a terrorizmusra, felsőosztálybeliek de konfliktusaik vannak a szülőkkel (nem azonosulnak a család normáival, saját értékeket keresnek) - szituatív okok: eseményhez kötöttek, vmilyen történés késztet szembefordulásra Társ-i kontroll 1) konzervatív stratégia: túlzott dem vezet hozzájobb a represszió, ahol az első próbálkozást csírájában fojtják

el 2) liberális: megfelelő szoc intézkedések, dem mag segít megelőzni azokat az élethelyzeteket, amelyek terrorizmushoz vezetnek DE a represszió ördögi körerő beavatkozás mindig több indulatot vált ki, repressziót nem lehet tartósan fenntartani 34 Öngyi - def.: önmagába forduló erőszak - nyugaton nagy a nagyvárosokban, gazdilag problémás területeken - a sikereseket ffiak követik el ált - kísérlet a nőké (jobb kommunikátorok) - északon több van mint délen (északon hajlamosabbak a depire) Rizikócsop-k: idősebb, depire hajlamos ffi alkoholista magányos bűnöző Gyerekkori öngyi okai: család szétesése, iskolai terheltség, többi gyerekkel rossz kapcs. Okok 1) orvosi elmélet: másik betegség szövődménye (pszichózis lesz, hozzájárulhat külső hatás, kedélybeteg lesz) 2) pszichoanalitikus elmélet: agressziós konfliktus eredménye (ált veszteség éri) 3) kriminálszoc elmélet: Durkheim 4 magyarázata

- egoista öngyi: nyugati társ-ban, ahol a kötődés problémákat vet fel, ezeket nem tudja egyedül megoldani - altruisztikus öngyi: túlzottan azonosul egy csop-tal, a normákhoz való kötődés élet-halál kérdése (pl.:harakiri) - anomikus öngyi: orientációs zavarai vannak, nincsen csopnorma, mai megmondja, hogy mit csináljon - fatalisztikus öngyi: túl nagyok az elvárások a társ-tól 4) szociálpszichológiai elmélet: öngyi megtanulható, ott van, ahol eltűrik, nem vetik meg ( a tudatban van, mint lehetséges kiút) 5) öngyi karrier elmélet: dinamikus modell, erősödő folyamat; nincsen megfelelő szereprepertoár, tartós kapcs (izolált), úgy érzi, hogy örök vesztes Megítélése: Mo-n a nagy szellemek így haltak. Pedofília Előítéletek: ritka, alsóbb néposztályokban, gyerek könnyen feldolgozza Az igazság: 1) szoc közeltérben zajlik 2) elkövető ritkán abnormális 3) gyakran hosszú ideig tart 4) elkövető gyakran visszaeső,

kezelése nehéz 5) maradandó lelki sérülést okoz 6) nagy látencia Tartalma: megrontás, vérfertőzés A látencia okai - kk-ra nagy pszichikai nyomás nehezedik - ált tanárnak, barátnőnek mesélik el - szoc közeltérben zajlik - társ-i megítélése súlyos, ezért az elkövető mindent megtesz, hogy a gyerek szavahihetőségét kétségbe vonja - gyakrabban tesznek nem családtag ellen feljelentést 35 - gyerekek félnek a reakciótól nagy a szerepe a kriminológiai vizsgálatoknak Megjelenési formái 1) családon belül vagy azon kívül 2) testi érintkezéssel vagy anélkül - jellegzetesen ffi bcsel min 5 évvel idősebb az elkövető kb 30%-ban csak egyszer, de 15-20%-ban 1 évnél tovább tart bíróság előtt az alsóbb néposztályok túlreprezentáltak (feljebb jó a szoc pufferzóna) elkövető többnyire családtag testvérek közti vérfertőzés is előfordul fiatal fiúk ellen gyakoribb, mint gondoljuk