Jogi ismeretek | Büntetőjog » Büntetőjogi alapfogalmak

1 BÜNTETŐJOGI ALAPFOGALMAK Btk. hatályai: - időbeni hatály - területi - személyi Időbeni: A bűncselekmény az elkövetés idején hatályban lévő tv szerint kell elbírálni, Kivétel: ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új Btk. szerint a cselekmény már nem bűncselekmény v pedig enyhébben bírálandó el, akkor minden esetben az új tv-t kell alkalmazni. Két fontos elv: - 1. Az elkövető csak olyan bűncselekmény miatt vonható felelősségre, amely az elkövetés idején hatályban lévő büntető jogszabályba ütközött. - 2. Az elkövető nem sújtható szigorúbb büntetéssel annál, mint amit a jog elkövetéskor előír Területi és személyi hatály. Mely területen és ki által elkövetett bűncselekmény esetén kell alkalmazni a Btk. rendelkezéseit. 4. elv: 1. Területi elv: állampolgárságtól függetlenül a büntető rendelkezések hatálya kiterjed minden olyan bűncselekményre, amelyet az állam területén követtek el. 2.

Állampolgársági elv: A büntető rendelkezések hatálya az elkövetés helyétől függetlenül az állam saját állampolgáraira terjed ki. 3. Állami önvédelmi elv: Állampolgárságtól és az elkövetés helyétől függetlenül a büntető rendelkezések hatálya valamennyi olyan magatartásra kiterjed, amelyet az állam bűncselekménynek nyilvánít. 4. Feltétlen büntető hatalom vagy egyetemlegesség elve: Állampolgárságtól és elkövetőtől függetlenül bárhol és bárki által elkövetett cselekményeket büntetni rendeli. 2 BŰNCSELEKMÉNY fogalma: I.ford: Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a tv a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra és amelyre a tv büntetés kiszabását rendeli. II. ford: Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami-társadalmi vagy gazdasági rendjét, valamint az állampolgárok

személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Bűncselekmény fogalmi elemei: 1. cselekmény 2. társadalomra veszélyesség 3. tényállás szerűség vagy büntetni rendeltség 4. bűnösség 1. Cselekmény: - Köznapi fogalom: ember tudata és szándéka irányítja, ami mindig valamilyen célra irányul. - Büntetőjogi fogalom: cselekmény nem más, mint testi és pszichés mozgások egysége, amelynek az első fázisa az egyén pszichikumában játszódik le és minden esetben egy elhatározással zárul, második fázisa: elhatározásnak külvilági megvalósítása. Magatartásról akkor beszélünk, ha mindkét fázis hiánytalanul megvan és közöttük okozati összefüggés áll fenn. 2. Társadalomra veszélyesség: - Objektív jelenség, amely független az emberek megítélésétől, az elkövető tudatától és büntethetőségétől is. - olyan cselekmény sajátosság, amely minden esetben sérti vagy veszélyezteti a büntetőjogilag védett jogi tárgyak

valamelyikét. A társadalom veszélyessége hiányában nem állapítható meg bűncselekmény. 3. Tényállásszerűség: Tvhozó arról rendelkezik, hogy az adott cselekmény megfelel valamely tv tényállásnak. Tv-i tényállás minden esetben egy cselekménytípus tv-i ismérveinek az összessége. 4 fő eleme: - bűncselekmény tárgya - bűncselekmény tárgyi elemei - bűncselekmény alanya - bűncselekmény alanyi elemei 3 4. Bűnösség: Elkövető és a cselekménye közötti pszichikus viszony, amely miatt az elkövetőnek cselekményét felróhatjuk. Szubjektív kategória, alapja az elkövető lelkivilágában van. Elkövető tisztában van cselekményével, cselekménnyel összefüggő körülményekkel, a cselekményeinek következményeivel, érzelmileg is színeződik mindez. BŰNTETT ÉS VÉTSÉG: Bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett: az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb

büntetés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény vétség. Szándékosság: Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik. Jellemzői: Szándékos bűnelkövetés bűnösség súlyosabb megnyilvánulási formája. Két fajta szándékosság: - egyenes (kívánja a következményeket) - eshetőleges szándék (következményekbe belenyugszik) 3 lelki tényező: 1. Értelem 2. Érzelem 3. Akarat 1. Értelem: elkövető ismeri a törvényi tényállásban értékelt tényeket Tisztában van cselekményének a társadalomra veszélyességével, cselekményének következményével is. 2. Értelmi oldal: elkövető kívánatosnak vagy kellemesnek tartja a cselekmény elkövetését. 3. Akarat: tudatosan kitűzött célokra irányul, akarat nélkül soha nem jön létre cselekvés Egyenes szándék: 3 lelki tényező pozitívan vesz részt a cselekmény elkövetése során. Eshetőleges

szándék: pozitív érzelmi színeződés hiányzik. 4 Gondatlanság: Gondatlanságból követi el a bűncselekményt aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. Két fokozata: - tudatos gondatlanság - hanyag gondatlanság (II.ford) Tudatos gondatlanság: érzelmi viszonyulás a bűncselekményhez negatív Hanyag gondatlanság: egyik lelki tényezőnek sincs szerepe a bűncselekmény megvalósulásában. BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI STÁDIUMAI: - Kísérlet Előkészület Kísérlet: miatt büntethető, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. 4 fogalmi eleme: 1. magatartás 2. szándékosság 3. elkövetés megkezdése 4. elkövetés be nem fejezése 1. Magatartás nélkül soha nem jöhet létre kísérlet 2. Szándékosság:

ebben a tekintetben semmiben nem különbözik a befejezett bűncselekménytől 3. Elkövetés megkezdése: kísérletet az előkészülettől határolja el 4. Elkövetés be nem fejezése: befejezett bűncselekménytől határolja el a kísérletet Kísérlet büntethetősége: - a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. - A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. - Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése és az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. - A kísérlet már önmagában megvalósít más bűncselekményt, akkor az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. (maradék cselekmény) 5 Alkalmatlan kísérlet: - alkalmatlan tárgy: az elkövető tényállásszerű magatartást tanúsít, de a tárgy hiányában a magatartás nem

veszélyes a társadalomra, - alkalmatlan eszköz: elkövető által használt eszköz az adott körülmények között, adott mértékben, adott mennyiségben nem alkalmas a kívánt eredmény létrehozására. Maradék cselekmény: ha az elkövető kísérleti szakban maradt bűncselekmény miatt nem büntethető, de ez a cselekménye önmagában is megvalósít egy másik törvényi tényállást, akkor minden esetben meg kell állapítani az elkövető felelősségét. (pl ölési szándékkal késsel megszúrja a sértettet, de megbánja – orvosi segítséget hív – sértett életét megmentik (nem emberölés lesz a bűntett, hanem sts) Előkészület: (állam elleni bűncselekmény és emberölés esetén büntetendő) ha a törvény külön elrendeli előkészület miatt büntetendő aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös

elkövetésben megállapodik. Célzat (előkészületi cselekménynél) emiatt különbözik a büntetőjogilag értékelt magatartásoktól. Elkövető célja a bűncselekmény elkövetésének a lehetővé tétele. Előkészületek: 2 csoportja: - tettekben megnyilvánuló magatartások (eszközök beszerzése, helyszín megfigyelése) - verbális magatartások: (felhív, ajánlkozik) Bűncselekmény elkövetői: Elkövetők a tettes és a társtettes, valamint a felbújtó és a bűnsegéd. Tettes: az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva közösen valósítják meg. Felbújtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetésével szándékosan segítséget nyújt. Elkövető( gyűjtőfogalom) Két csoportja: - tettesek, társtettesek - részesek (felbújtó, bűnsegéd) -

Tettesek minden esetben törvényi tényállási elemet valósítanak meg. - A résztettesek nem valósítanak meg tényállási elemet. Bűncselekmény alanya és az elkövető nem szinonim fogalom. 6 Alany az az elkövető, akit a bűncselekmény megvalósítása miatt felelőségre lehet vonni. Alany: büntethető elkövető Részesség: nem önálló, hanem járulékos elkövetői alakzat, amely csak a tettesi alapbűncselekményhez kapcsolódnak. Két jellemzője: - szándékosság - okozati összefüggés, kapcsolat. 1. Tettesek csoportja: tettes, az aki a törvényi tényállást megvalósítja, bárki lehet elkövető, de vannak olyan tényállások, ahol speciális ír elő, (tettes nő és férfi is lehet, a bűncselekmény akkor valósul meg, ha a tettes és a sértett különböző nemű) - közvetlen tettes közvetett tettes Közvetlen tettes: a tényállást vagy szóban vagy saját maga erejével vagy valamilyen eszközzel valósítja meg a bűncselekményt.

Közvetett tettes: elkövető olyan személyt használ fel a bűncselekmény elkövetéséhez, akit büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni (gyk.) 2. Társtettesség: a) törvényi tényállás közös megvalósítása b) egymás tevékenységének a kölcsönös tudata a) valamennyi tettes a saját cselekményével teljes egészében megvalósítja a törvényi tényállást (rablásban mindenki részt vett) mindegyik tettes csak egy tényállási elemet valósít meg és együttesen eredményezik a törvényi tényállás egészét, megvalósulását. b) szándék egységet feltételez, minden elkövetőnek tisztában kell lenni a saját és társai magatartásával a cselekményük társadalomra veszélyességükkel és a következményükkel is (szándékos bűncselekményt lehet elkövetni, gondatlant nem) Túllépés esete: valamelyik társtettes többet tesz vagy mást is tesz, mint amire a szándékegység kiterjedt. - mennyiségi - minőségi Valamelyik elkövető

túllépi a szándékegység kereteit, akkor ezért a túllépésért a másik elkövető már nem felel . Önálló tettességet állapítanak meg. 7 3. Részesek: felbújtó: nélküle a tettes nem követné el a bűncselekményt, rábírás: felbújtó váltja ki a tettes döntő elhatározását a bűncselekmény elkövetésére. Rábírás: Megvalósulhat szóban, írásban, különböző előnyök kilátásba helyezésével, a lényeg minden esetben, hogy a rábírás szolgálhat döntő motívumot ahhoz, hogy az elkövető megvalósítja a bűncselekményt. Szándékosság: felbújtói tevékenység kétszeresen is szándékos. - felbújtói magatartásnak - tettesi alapbűncselekménynek is. Felbújtó tudata átfogja a saját tevékenységét, annak a tettesre gyakorolt hatását, valamint a tettes tevékenységét és annak a következményeit is. Rábírás túllépése: felbújtó felelőssége csak a szándékának a terjedelméig áll fenn. - ha a tettes súlyosabb

bűncselekményt követ el, mint amire a felbújtó rábírta, ezért a többletért a felbújtó nem bűntethető. - ha a tettes enyhébb bűncselekményt követ el, mint amire rábírták, ebben az esetben a felbújtó is csak az enyhébb bűncselekményért fog felelni. 4. Bűnsegéd: fizikai külső feltételeket biztosít (eszköz beszerzése, elkészítése, tettes helyszínre szállítása) pszichikai pszichikai: bátorítással, buzdítással segíti elő a tettesi bűncselekmény megvalósítását már a tettesben kialakult szándékot erősít. I. II. III. IV. Csoportos bűnelkövetés Üzletszerű elkövetés Bűnszövetség Bűnszervezet Csoportos bűnelkövetés: – ha az elkövetésben legalább 3 személy részt vesz (helyszínen jelen kell hogy legyen mind a három elkövető) (nincs jelentősége, hogy a sértett vagy a sértettek valamennyi elkövető jelenlétét észlelik-e) - ha büntethetőséget kizáró ok áll fenn vele szemben , ez nem ok arra, hogy ne

tekintsék csoportosnak. 8 Üzletszerű elkövetés: - sel követi el a bűncselekményt, aki ugyan olyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Üzletszerűség körében a törvényhozó a társadalmat fenyegető többlet értékeli a törvény. (bűnözés mint életforma, bűnözése való berendezkedésről van szó.) 4 bűncselekmény kategória: - vagyoni viszonyok - gazdálkodás rendje - pénzügyi érdekek - prostitúcióhoz kötött érdekek kollégiumi állásfoglalás Bűnszövetség, akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Lényege, a bűncselekmények szervezett elkövetése nem csak egy meghatározott bűncselekménynek, hanem magának a bűnözésnek megszervezéséről van szó. Bűnszervezet: 3 vagy több személyből álló hosszabb időre szervezett

összehangoltam működő csoport, melynek célja, 8 évi vagy ezt szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése. Ha a bűncselekmény bűnszövetségben és bűnszervezetben megvalósítottnak minősül, ebben az esetben a súlyosabb (bűnszervezet) jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Bűnszervezethez kötődő jogkövetkezmények: - fegyházban kell végrehajtani a 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, végleges hatályú foglalkozástól eltiltás alól nem mentesíthető az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, ha az elkövető bűnszervezetben követte el, elkobzást nem lehet mellőzni, ellenkező bizonyításig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni minden olyan vagyont, amelyet az

elkövető a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett Büntethetőség akadályainak a rendszere: (ha valamelyik fennáll, akkor nem valósul meg bűncselekmény) a) Büntethetőséget kizáró okok, b) Büntethetőséget megszüntető okok c) Büntetőeljárás lefolyását akadályozó okok 9 A, Büntethetőséget kizáró okok: - gyermekkor - kóros elmeállapot - kényszer, fenyegetés - tévedés - cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka - jogos védelem - végszükség - tv-ben meghatározott egyéb okok B, Büntethetőséget megszüntető okok: - elkövető halála - elévülés - kegyelem - cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása - törvényben meghatározott egyéb okok. B, Büntetőeljárás lefolyását akadályozó okok: magánindítvány hiánya Aa)Gyermekkor: - nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be, - beszámítási képességet zárja ki

- kizárja a büntetőjogi felelősséget (a szül.napján még gyk) - a gyermekkorú által megvalósított magatartás az alany hiánya miatt nem bűncselekmény. Ab) Kóros elmeállapot: I. ford: Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában, így különösen elmebetegségben, gyenge elméjűségben szellemi leépülésben, tudatzavarban v. személyiségzavarban követi el, amely képtelenné tesz a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy-e felismerésnek megfelelően cselekedjék. II. ford: A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményének a felismerésében vagy abban, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. Beszámítási képességet zár ki, a tv hozó biológiai okokat sorol fel, de ez nem kizáró ok önmagában, csak abban az esetben, ha pszichikai hatásuk is van. Biológiai okok és a pszichikai ismérvei között

konkrétan okozati összefüggésnek kell lenni. Biológiai ok: 10 - elmebetegség: tartós megbetegedés, amely az idegműködésben olyan súlyos zavarokat idéz elő, amely az abban szenvedőnek a gondolati, akarati és érzelmi világára is kihat. típusai: - epilepszia, - skizofrénia - paranoia - mániás depresszió - exogén mérgezések (alkohol) - gyengeelméjűség: elme tevékenységének megrekedt vagy tökéletlen fejlődési állapota, amely vagy öröklött adottság vagy szerzett károsodás miatt következett be. Nem betegség és nem gyógyítható. - szellemi leépülés: már kifejlődött értelmi teljesítő képesség, különböző mértékű, előrehaladó hanyatlása (elbutulás) - tudatzavar: általában időleges, múló jellegű, központi idegrendszer megbetegedése okozza vagy mérgező anyagok fogyasztása. Átmeneti kóros állapot - személyiségzavar: folyamatosan fennálló kóros elmeállapot, komplex magatartászavar, jellemzője:

személyiség képtelen alkalmazkodni a változó körülményekhez. Szakértői vizsgálat kötelező. kényszergyógykezelés: (intézkedés!)személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha az elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető és tartani kell attól, hogy hasonló bűncselekményt fog elkövetni, feltéve, ha a büntethetősége esetén 1 évi szabadságveszésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (erre kijelölt zárt intézetben hajtják végre, ha már az indok nem áll fenn akkor lehet megszüntetni) Gyógyító jellegű intézkedés. Célja: a kóros elmeállapotú elkövetők gyógyítása, kezelése (azzal szemben rendelhető el, akinek beszámító képessége teljesen hiányzik) emberölés, sts, rablás, hiv.szemellerőszak) - Ittasság: 11 - szokványos részegség kóros, (patológiás) ittasság Szokványos ittasság jellemzői -

kialakulása az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függ - általában nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztása után alakul ki, - lerészegedés tünetei fokozatosan alakul ki, - kezdetben egy „felhangolt” állapot figyelhető meg, önbizalom növelő, később a bódultság és az alvás állapota követ, - emlékezetkiesés előfordulhat - cselekményére nézve közömbös lehet Kóros ittasság: - elmeműködés időleges jellegű tudatzavarral járó kóros állapota, minden esetben kóros elmeállapotnak kell véleményezni, - csekély mennyiségű alkohol fogyasztás után is kialakul, - a lerészegedés általában hirtelen, robbanásszerűen alakul ki, - magatartása inkább elmebetegségszerű mint ittas, - kontaktusfelvétel nem lehetséges, terminális alvás” alakul ki, - érzéki csalódások jellemzik, - teljes emlékezetzavar - cselekményét „én” idegenek érzi(úgy beszél róla mintha nem ő követte volna el, (abortív patológiás vagy

csökevényes kóros részegség. Kóros ittasság egy fajtája az abortív, tünetei közül csak egyesek észlelhetőek vagy mindegyik tünet meg van, de nem fejlődött ki rendesen. Szokványos részegség(büntetőjogi): Önhibából eredő ittas, bódult állapot, tv büntetni rendeli. Kóros ittasság: nem büntethető, mert beszámítási képesség áll fenn nála. Abortív ittasság: Korlátlan enyhíthető a büntetés. Alkoholisták kényszergyógyítása: Elkövető kényszergyógyítása rendelhető el, ha bűncselekménye alkoholista életmódjával függ össze és 6 hónapot meghaladó végrehajtandó szabadságveszésre ítélik. (gyógyító jellegű intézkedés, végrehajtandó szabadságvesztés mellett rendelhető el és csak abban az esetben, ha bűncselekménye összefügg alkoholista életmódjával) C) Magánindítvány és a magánindítvány hiánya: A tv-ben meghatározott esetekben a bűncselekmény magánindítványra, ennek előterjesztésére a sértett

jogosult. Ha a sértett csak korlátozottan cselekvőképes, akkor az indítványt törvényes képviselője is előterjesztheti, ha pedig cselekvésre képtelen, kizárólag tv-es képviselője terjesztheti elő. Ha a sértett meghal, akkor a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Magánindítvány nem vonható vissza. 12 Minden esetben a büntetőeljárás lefolytatását akadályozó ok: - könnyű testi sértés - magánlaksértés - magántitok megsértése - levéltitok megsértése - magántitok jogosulatlan megismerése - rágalmazás - becsületsértés - kegyeletsértés - erőszakos közösülés - szemérem elleni erőszak - megrontás alapesetei - személyi vagyont károsító, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, (ha a sértett az elkövető hozzátartozója). Magánindítvány 4 kategóriája: - a kisebb jelentőségű és társadalomra csak kisebb

fokban veszélyes cselekmények, amelyek miatt csak akkor célszerű büntetőeljárást indítani, ha a sértett ezt kívánja (kts. véts) - kívülálló személy nem is tudja eldönteni azt, hogy bűncselekmény megvalósult-e vagy nem, sértett szubjektív megítélésének van döntő jelentősége (rágalmazás, becsületsértés) - azon bűncselekmények, melyek üldözése, feltárása a sértettre rendkívül nagy hátrányt jelenthet (a sértett kímélete indokolja, hogy ne legyen büntetőeljárás (szem.ellerőszak) zárt tárgyalás! - elkövető és a sértett közötti hozzátartozói viszony indokolja, hogy ne legyen büntetőeljárás. A hozzátartozó akkor is jogosult a magánindítványra, ha a sértett a halála előtt úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja a bűncselekmény elkövetőinek a büntetését. Magánindítvány előterjesztésének határideje. Attól a naptól számított 30 nap, amely naptól a magánindítványra jogosult, az elkövető

személyéről tudomást szereztek. Két jellemző tulajdonsága: - oszthatatlan - visszavonhatatlan. Oszthatatlan: bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. Visszavonhatatlan: nincs arra lehetőség, hogy az előterjesztett magánindítványt visszavonják. 13 Btk. büntetési (szankció rendszer) rendszere és a büntetés célja: Szankciórendszer: azoknak a jogszabályok összessége, amelyek az egyes büntetőjogi jogkövetkezményekre, azok alkalmazásaira és végrehajtására vonatkoznak. Szanciórendszer jellemző vonásai: hatályos Btk. dualista (kettőség) jellemzést mutat, - büntetések (elsődleges) - intézkedések (kisegítő és kiegészítő jelleggel alkalmazzák) Büntetések: - fő büntetések a) szabadságvesztés b) közérdekű munka c) pénzbüntetés - mellékbüntetések a) közügyektől eltiltás b) foglalkozástól eltiltás c) járművezetéstől eltiltás d) kitiltás e) kiutasítás f)

pénzmellékbüntetés Főbüntetés mindig önállóan, más büntetés nélkül alkalmazható. Nincs lehetőség arra, hogy a 2 v több főbüntetést egymás mellett alkalmaznak. Főbüntetés mellett kiszabhatóak mellékbüntetések és alkalmazhatóak intézkedések is. Legsúlyosabb büntetés a szabadságvesztés, legenyhébb a pénzbüntetés. Mellékbüntetés kiszabható önállóan is, valamint főbüntetés mellett is. Intézkedések: - megrovás - próbára bocsátás - kényszergyógykezelés - alkoholisták kényszergyógykezelése - elkobzás - vagyonelkobzás - pártfogó felügyelete - jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. Nevelő jellegűek vagy gyógyító jellegűek vagy társadalomvédelmi célokat szolgálnak. 14 Büntetés célja: a büntetés bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében, annak a megelőzése, hogy akár az elkövető, akár pedig más

bűncselekményt kövessen el. Büntetés célja akkor valósul meg, ha a büntetés az elkövető nevelését és megjavítását eredményezi, de arra is alkalmas, hogy másokat is visszatartson a bűnözéstől. A bíróság ne csak a konkrét ügyet vizsgálja, hanem annak a társadalmi hátterét és az általános jellegű körülményeket is. Régebbi korban az elrettentés volt a cél, a mai kor szerint a büntetések elmaradhatatlansága jelenthet visszatartó erőt. A) SZABADSÁGVESZTÉS: az életfogytig vagy határozott ideig tart. Határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb ideje 2 hónap, leghosszabb tartalma 15 év. Halmazati vagy összbüntetés esetén, illetve bűnszervezetben történő elkövetés esetén 20 év max. Azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetése idején a 20. életévét betöltötte. Büntetés-végrehajtási Intézetben, - fegyház, - börtön, - fogház fokozatban kell végrehajtani. Milyen jellegű

bűncselekményeket mely intézetben kell végrehajtani: - fegyház: - életfogytig tartó szabadságvesztés - 3 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, akkor ha - állam vagy emberiség elleni bűncselekmény - terrorcselekmény - lőfegyverrel visszaélés - bűnszervezetben való részvétel - emberölés - emberrablás - emberkereskedelem - rablás - nemi erkölcs elleni bűncselekmény súlyosabb esetei - kábítószerrel visszaélés súlyosabb esetei. - katonai bűncselekményeket, amelyek életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. - börtön: ha bűntett miatt szabták ki a szabadságvesztést (kivéve fegyház) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső, 15 - fogház: vétség miatt kiszabott szabadságvesztéseket (kivéve, ha visszaeső) Életfogytig tartó

szabadságvesztés: Határozatlan tartamú szabadságvesztés. Tartalmaz határozatlansági mozzanatot, de szó szerint nem tekinthető határozatlan ítéletnek. Annyiban határozott, hogy az ítélet meghozatalakor pontosan rögzítik azt az időt, amelynek letöltése előtt az elítélt biztosan nem szabadulhat. vagy határozottan meghatározzák az időt az ítéletben. Határozott ideig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadlábra bocsátás: I. ford: A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartásár és arr a készségére tekintettel, hogy törvény tisztelő életmódot fog folytatni, alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadság elvonás nélkül is elérhető. II. ford: Csak akkor van helye a feltételes szabadságra bocsátásnak, ha az elítélt a büntetés-végrehajtásban

(fegyház 4/5, börtön ¾, fogház 2/3 részét kitöltötte. A 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén különös méltánylást érdemlő esetben a bíróság már az ítéletben úgy rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadlábra bocsátható. Kivétel: nem bocsátható feltételes szabadsága: - a szabadságvesztésből legalább 2 hónapot nem töltött ki, - aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, - akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet a korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után a végrehajtás befejezése szabadságvesztésre ítélése után a végrehajtás befejezése előtt követett el (még a BV-be nem vonult be és ez idő alatt követett el újabb bűncselekményt) 16 B) KÖZÉRDEKŰ MUNKA: A közérdekű munkára ítélt köteles a részére meghatározott munkát végezni. A személyes szabadsága más

módon nem korlátozható. Közérdekű munkaként olyan munkavégzés határozható meg, amelyet az elítélt figyelemmel az egészségi állapotára és képzettségére előre láthatóan képes elvégezni. Az elítélt hetenként legalább 1 napon a heti pihenőnapon vagy pedig a szabadidejében díjazás nélkül végzi. Minimum tartama 1 nap, max: 50 nap lehet. 1 napi közérdekű munka = 6 óra munkavégzés Szabadságvesztésnél enyhébb, de a pénzbüntetésnél súlyosabb büntetési nem. Itélkező bíróság csak a munka jellegét határozza meg, a munkavégzés konkrét helyét a BV bíró határozza meg. A büntetésként kiszabott közérdekű munka nem kényszeríthető ki, ha az elítélt önként nem teljesíti munkavégzési kötelezettségét, akkor ennek helyébe szabadságvesztés lép, amelyet fogházban kell végrehajtani. Átváltoztatás iránt a pártfogó jelentése alapján az ügyész tesz indítványt a BV bírónak. 1 nap közérdekű munka = 1 nap

fogház büntetéssel. C) PÉNZBÜNTETÉS: Úgy kell kiszabni, hogy figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is először meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, majd az elkövető vagyoni jövedelmi személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten az 1 napi tételnek megfelelő összeget. Legkisebb mértéke: 30 napi tétel Legnagyobb mértéke: 540 napi tétel 1 napi tétel össz: min 100 Ft, max 20 eFt. min: 3000 Ft, max: 10.800000 Ft lehet - főbüntetés közül legenyhébb lényege az elítéltet sújtó anyagi hátrány alkalmazásának nem feltétele, hogy az elkövető megfelelő jövedelemmel, keresettel vagy vagyonnal rendelkezzen. Napi tételnél figyelembe kell venni: - bűncselekmény súlya - bűncselekményt elkövető társadalomra veszélyessége - bűnösség foka - egyéb súlyosbító és enyhítő körülmények - amihez ténylegesen a bűncselekmény elkövetése során hozzájut - elérni

kívánt, kísérleti szakban milyen irányú volt az elkövető szándéka. 17 1 napi tételnek megfelelő mértékét megállapítja a bíróság: - elkövető munkabére - egyéb jövedelme - létfenntartási ktg-ek - tartási és egyéb kötelezettségek - egyéb kötelező jellegű kiadások. Ezek után „felesleg” tekinthető pénzbüntetésnek. Pénzbüntetés meg nem fizetése esetén: - pénzbüntetést szabadságvesztésre kell átváltoztatni, - ha az elítélt felnőtt korú azonnal átváltoztatják ha az elítélt fiatalkorú, csak behajthatóság esetén. Eljáró szerv: Az ügyben első fokon eljáró bíróság jár el, különleges eljárásban. 1 napi tétel összege = 1 napi fogházbüntetés MELLÉKBÜNTETÉSEK: - KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS nem alkalmazható önállóan - PÉNZMELLÉKBÜNTETÉS nem alkalmazható önállóan - FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS önállóan főbüntetés kiszabása helyett is! - JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS önállóan főbüntetés

kiszabása helyett is! - KITILTÁS önállóan főbüntetés kiszabása helyett is! - KIUTASÍTÁS önállóan főbüntetés kiszabása helyett is! Két feltétele, hogy kiszabható legyen: - a bűncselekményre a törvény maximum 3 évi szabadságvesztést rendelhet el. - büntetés célja a mellékbüntetés kiszabásával is elérhető. Ha önállóan kerül alkalmazásra, akkor csak 1 mellékbüntetés szabható ki és e mellett intézkedéseket is kiszabhat. KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS: akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azt a közügyek gyakorlásától el kell tiltani.(tartama 1-10 év) - nem vehet részt népképviseleti tagjainak választásában népszavazáson népi kezdeményezésen nem lehet hivatalos személy tisztségviselő nem lehet katonai rendfokozatot nem kaphat. jogfosztó és jogkorlátozó mellékbüntetés is, önállóan nem alkalmazható

rövid tartamú szabadságvesztéshez is kapcsolódhat erőszakos bűncselekmények tartoznak ide közélet elleni (közokirat hamisítás) bűncselekmény élet elleni bűncselekmény. 18 FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS: I. II. el lehet tiltani azt, aki a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak a megszegésével követi el vagy foglalkozásnak felhasználásával szándékosan követi el. Tartama: - végleges hatályú - határozott ideig tartó Végleges hatályú: az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy méltatlan. Határozott ideig tartó: min. 1 év, max: 10 év Ha szakképzettséget igénylő foglalkozásról van szó és határozott ideig szólt az eliltás, akkor a foglalkozás újbóli gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eliltottnak a foglalkozáshoz való jártasságát valamilyen módon igazolnia kell. A végleges hatályú eltiltás alól: kérelemre a bíróság mentesítheti az eltiltottat, ha

foglalkozás gyakorlására alkalmas vagy arra érdemes. (ha a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, nem mentesíthető). Jogkorlátozó mellékbüntetés, társadalom védelmét biztosítja, a bűncselekményt elkövető személyt vagy meghatározott időre vagy végleges hatállyal eltiltja attól, hogy a foglalkozás gyakorlásával újabb bűncselekményt kövessen el. Kiszabható: - valamennyi főbüntetés mellett - végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés mellett is - önállóan főbüntetés helyett is. I. II. Szakképzettséget igénylő foglalkozás: alakszerűen igazolt képesítéssel folytatott foglalkozások. Szakképzettség a gyakorlat eredményének köszönhető. Foglalkozás szabályainak megszegésével. Szándékos és gondatlan is lehet. Nem a szakfoglalkozásról, hanem a foglalkozási ág gyakorlásától. Bármilyen foglalkozás Szakképzettséghez nem kötött és hatósági engedély nélkül gyakorolható

foglalkozás. A foglalkozás eszköze a bűncselekmény elkövetésének, szándékos bűncselekménynél van helye. Nem a foglalkozási ág gyakorlásától, hanem a konkrét munkakörtől tiltják el. 19 JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS: I. II. el lehet tiltani azt, aki engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy a bűncselekmény elkövetéséhez járművet használ. Meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat az eltiltás. Végleges hatályú és határozott idejű lehet az eltiltás: - Végleges hatályú: aki alkalmatlan járművezetésre. - Határozott idejű: 1 év és 10 év között. Elítéltnek azt a jogát korlátozza, hogy járművet vezessen. Kiszabható valamennyi főbüntetés mellett, önállóan főbüntetésként is, felfüggesztett börtönbüntetés mellett is. Vasúti, közúti, vízi, légi járművezetésnek a szabályai megszegésével követi el a bűncselekményt. Nem csak a járművet

ténylegesen vezető személyt lehet felelősségre vonni, hanem a járművezetést tiltó módon átengedő személyt is. Nem csak azt lehet eltiltani, akinek van járművezetői engedélye, hanem azt is akinek még nincs. II. Bűncselekmény elkövetéséhez járművet használ(mozgó bűnözés) Használ: bűncselekmény elkövetése elkövetés menekülése bűncselekmény tárgyának őrzése. Használó: - gépjármű üzembentartója - vezetője - bárki aki a járművet bűncselekmény céljára veszi igénybe. Mikor indokolt a járművezetéstől eltiltás: - az elkövető eredményeiből - elkövető személyiségéből arra lehet következtetni, hogy a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életet vagy testi épségét veszélyezteti, (szándékos veszélyeztetés) közlekedési szabályok tudatos semmibe vétele, agresszív vezetés, elkövető egész életvitelét fegyelmezettlenség, felelőtlenség, erőszakosság

jellemzi, - figyelembe veszik a korábbi büntetéseket, ha szabálysértés miatt már többször felelősségre vonták vagy közlekedési bűncselekmény miatt többször elítélték. 20 Mikor nem indokolt: - gondatlan jellegű elkövetés - csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmény valósul meg - elkövető előítélete közlekedésben elviselhető - pillanatnyi figyelmetlenség okozta a bűncselekmény elkövetését - elkövetőn kívül más jelentős közreható tényezők közrejátszott (úthiba, vihar) ITTAS JÁRMŰVEZETÉS: egyik legveszélyesebb formája a közlekedési bűncselekménynél. Különösen indokolt az eltiltás, ha az ittasság mértéke súlyos fokú. - ha az elkövetőt ittas vezetés miatt többször felelősségre vonták, rendszeresen italozó életmódot folytat ittasan tömegszállító járművet vezet. Nem indokolt: - abban az esetben, ha az elkövető már hosszabb ideje kifogástalanul vesz részt a közlekedésben az általános

életvitele nem utal rendszeres italozásra, az elkövetés alkalmi jellegű volt és az alkoholos befolyásoltság csak enyhe fokú, - ha váratlanul vagy méltányolható ok készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy járművet vezessen. Nem indokolt: a közlekedés egyes ágazatiban szól a járművezetéstől eltiltás, ez indokolt lehet a hivatásos gépkocsivezetőknél, akkor ha a szolgálatukat kifogástalanul látják el, pihenő idejükben más kategóriájú járművet követnek el bűncselekményt. Alkalmatlan: - életkoránál fogva - betegségénél fogva - súlyos fokú állandósult jellemhiba - kifogásolt életvezetési hiba. Határozott tartalmú eltiltás: a bíróság a bűncselekmény - jellegét, - tárgyi súlyát - bűnösség fokát - elkövető közlekedési előéletét figyelembe veszi. 21 KIUTASÍTÁS: A Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani az országból azt a nem magyar állampolgárt, akinek az országban

tartózkodása nem kívánatos. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni és a kiutasítás időtartama alatt nem térhet vissza még külön engedéllyel sem. Akit menekültként elismertek az nem utasítható ki. Kiutasítás lehet - végleges hatályú, - határozott ideig tartó. Végleges hatályú: az utasítható ki, akinek az országban való tartózkodása – figyelemmel az elkövetés jellegére és az elkövető kapcsolataira – a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. Határozott tartamú: 1-10 évig tarthat. Tartama: az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, de tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztését töltötte. A végleges hatályú kiutasítás alól kérelemre mentesíthető, akkor ha 10 év már eltelt és erre érdemes akit kiutasítottak. Alkalmazható önállóan is, - főbüntetés mellett is és - bármely bűncselekmény miatt. Nem magyar állampolgárságú elkövetővel szemben

lehet alkalmazni. PÉNZMELLÉKBÜNTETÉS: (és a főbüntetés közti különbségek a dolgozatban) akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek és megfelelő kereseti, jövedelme, vagyona van: - pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el, pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. 10 e Ft – 10 MFt Meg nem fizetés esetén fogház szabadságvesztésre kell átváltoztatni, ha a főbüntetést végrehajtják, akkor ennek a fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztése is irányadó. 1000 – 15.000 Ft között terjedő összeg jelent 1 napi szabadságvesztést Szabadságvesztés 1 napnál nem lehet rövidebb és 2 évnél nem lehet hosszabb. Vagyoni jellegű mellékbüntetés önállóan nem szabható ki. Lehet végrehajtandó szabadságvesztést és felfüggesztett szabadságvesztés mellett is a

pénzbüntetés. Megfelelő kereset, vagyonnal rendelkezik-e, amely elegendő a pénzbüntetés megfizetésére. 22 Mellékbüntetések tartamába nem számít be: - szabadságvesztés büntetési ideje - elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól (megszökik) - más ügyben előzetes fogva tartásban töltött idő (feltétel, hogy más ügyben elmarasztaló ítélet szülessen) - feltételes szabadság tartama, amit a bíróság megszüntetett. Mellékbüntetések tartamába beleszámít: - az a feltételes szabadságon töltött idő, amely eredményesen eltelik, - ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése közötti idő, - szabadságvesztés félbeszakításának tartama. INTÉZKEDÉSEK: MEGROVÁS: büntethetőséget kizáró ok: - Nem büntethető, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. - Nem

büntethető, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy személyére is figyelemmel a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. Büntethetőséget megszüntető ok: I. Megrovásban kell részesíteni azt, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének csekély foka vagy csekéllyé válása miatt nem büntethető. Kötelező esetek. II. Lehetőségek Megrovásban részesíthető az is, aki a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető az akinek a büntethetősége a törvényben meghatározott egyéb okból szünt meg. Legenyhébb büntetőjogi jogkövetkezmény csak önállóan büntetés helyett alkalmazható. Elkövető erkölcsi elítélést jelenti. Nevelő jellegű intézkedés. Egyetlen olyan büntetőjogi jogkövetkezmény, amelyet a nyomozó hatóság, ügyész, bíróság is alkalmazhat. Tartama: A hatóság kifejezésre

juttatja, hogy az elkövetőt bűncselekmény elkövetése miatt felelősségre vonja, tudomására hozza a cselekményével kapcsolatos helytelenítő értékítéletét és felhívja arra, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. Bűnösséget megállapító ítéletben teszi a bíróság. 23 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET: akkor van helye, ha a feltételes szabadságra vagy pedig a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Felnőtt korúak esetében 3 eset van amikor kötelező: - ügyész a vádemelést elhalasztotta - próbára bocsátott az visszaeső - a felfüggesztett szabadságvesztett visszaeső. A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és a bírósági határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a párfogóval rendszeres kapcsolatot tartani és a pártfogó részére minden szükséges felvilágosítást megadni. A magatartási szabályok

kötelezettségeket és tilalmakat írnak elő annak érdekében, hogy a pártfogolt a képessége szerint dolgozzék és hogy törvénytisztelő életmódot folytasson. - időszakos megjelenés munkahelykeresés szükséges gyógykezelés kereset felhasználása. Tilalom: - lakóhely, munkahely önkényes megváltoztatásának tilalma, - meghatározott helyek látogatásának tilalma - egyes személyekkel való érintkezés tilalma. ELKOBZÁS: (+ vagyonelkobzás különbsége!) Vagyoni jellegű intézkedés, alkalmi önállóan valamint büntetés és intézkedés mellett is kiszabható. Esetek: - amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, - amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik, - amely a bűncselekmény elkövetés útján jött létre, - azt a dolgot is, amelyre a bűncselekményt elkövették, - azt a sajtóterméket amelyben a bűncselekmény megvalósul. Nem lehet elrendelni az

elkobzást, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott. Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyk, kóros elmeállapotú vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. Nincs helye elkobzásnak akkor, ha a cselekmény büntethetősége elévült. Vagyonelkobzás és az elkobzás feltételei egyszerre fennállnak, akkor a vagyonelkobzást kell elrendelni. 2002-ben volt jelentős módosítás, akkor került át a vagyonelkobzás az intézkedések közé, ekkor rendezték az elkobzás és a vagyonelkobzás szabályait, felszámolták a párhuzamos szabályozást. 24 Elkobzásnak biztonsági és újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését célzó jellege van. Elkobzás azokra a dolgokra korlátozódik, amelyek a bűncselekmény elkövetéséhez szorosan kapcsolódnak. Ezen dolgok elkobzása nem a vagyoni érték miatt indokolt. VAGYONELKOBZÁS: - a

bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, az a vagyon amelyet az elkövető a bűnszervezetben elkövetés ideje alatt szerzett, bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett bűncselekmény elkövetése céljából szolgáltattak más gazdagodott azzal a vagyonnal akár az elkövető, akár az a személy, aki gazdagodott ezzel a vagyonnal, az örököstől is behajtható, (gazdasági szervezetnél a jogutód) Nem rendelhető el: - az a vagyon, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, - az a vagyon, amelyet jóhiszeműen és ellenérdek fejében szereztek, - az a vagyon, amit a bűnszervezetben szerzett az elkövető, de törvényes eredete bizonyított (örökölt) Pénzösszegben rendelik el: - ha a vagyon nem lelhető fel, - vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb

vagyontól nem különíthető el, az elkülönítés aránytalan nehézséget okozna, - ha az elkövető gyk, kóros elmeállapotú, a társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. Jogszerűen megszerzett vagyon nem esik vagyonelkobzás alá. (1998-ban nemzetközi egyesítések) 25 A mentesítés formái és módjai: A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabályhoz fűződnek. A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekinthető. Újabb bűncselekmény elkövetése esetén nem számít az, hogy korábban már mentesült a büntetett előéletéhez fűződő hátrányok alól. Elítélésen csak a bűnösséget megállapító és büntetést kiszabó ítélet értendő. Ha a bíróság intézkedést alkalmaz, az nem elítélés. A mentesítés beálltával a mentesített személy mindazokat a jogokat élvezheti, amit egy büntetlen előéletű állampolgár.

Betölthet minden olyan állást és tisztséget, amelyekhez büntetlen előélet szükséges. Pl. nem lehet gazdasági társaság vezető, tisztségviselő (az akit bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek mindaddig, amíg nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Nem fogadhat örökbe az, aki a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll. Mentesítés módjai: - törvényi mentesítés - bírósági mentesítés - kegyelmi mentesítés Ez kell! 1. Törvényi mentesítés: Az elítélt minden külön kérelem és eljárás nélkül automatikusan mentesül a hátrányos jogkövetkezmény alól. Pl. közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés az ítélet jogerőre emelkedésének napján áll be. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján mentesül. Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott 5 évet meghaladó határozott tartamú szabadságvesztés esetén a

büntetés kitöltését követő 10 év elteltével áll be a mentesülés. 2. Bírósági mentesítés: esetén az elítéltnek kérnie kell ezt a mentesítést, kérelemre indul, különleges eljárásban határoz erről. (végzés – fellebezhető) Két fajtája: - előzetes, - utólagos 26 3. Kegyelmi mentesítés: Vagy az OGY-nek a közkegyelem tárgyában hozott döntésen alapul vagy a Köztársasági Elnököt mint államfőt megillető jogosultságán. Köztársasági elnök akkor is kegyelemben részesítheti az elítéltet, ha a törvény szerint ennek nincs helye. Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól csak kegyelmi mentesítéssel lehet szabadulni. Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések: Fiatalkorú az,, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, de a 18-at még nem. (14. születésnapon még gyerekkorú, a 18 születésnapot még be nem töltött fiatalkorú) Fiatalkorúak

bűncselekmény elkövetés ideje: Csak akkor lehet a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok alkalmazni, ha a törvényi tényállás teljes egészében a fiatalkorban valósul meg. Abban az esetben, ha a bűncselekmény átnyúlik az elkövető felnőtt korára is, nem alkalmazhatóak a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok. Halmazatban vannak a bűncselekmények, van olyan amit még fiatalkorban követ el, van amit felnőtt korban, ebben az esetben sem lehet a fiatalkorú szabályokat alkalmazni. Általános szabály: A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés elsődleges célja az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön és a társadalom hasznos tagjává váljon. Az ő esetükben büntetést csak akkor kell kiszabni, ha az intézkedés kiszabása nem célravezető. Büntetési cél nevelő jellgeű Szabadság elvonással nem járó intézkedés: - megrovás, - próbára bocsátás, Ez az alábbi 4 kell! Szabadság elvonással nem járó büntetés: -

közérdekű munka, - pénzbüntetés, - önállóan alkalmazott mellékbüntetés (főbüntetés helyett) Szabadság elvonással járó intézkedés: - javító intézeti nevelés, Szabadság elvonással járó büntetés: - végrehajtandó szabadságvesztésre csak akkor kerülhet sor, ha a fiatalkorú kiemelkedő tárgyi súlyú szándékos bűncselekményt követ el, (élet elleni és testi épség elleni bűncselekmény) 27 Fiatalkorúakkal szemben alkalmazott büntetések:  Közérdekű munka: fk-val szemben akkor lehet kiszabni, ha az télet meghozatalakor a 18. életévét betöltötte Ez kell!  Pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés: Ez kell! FK, akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete vagy jövedelme van. (Nem a szülőt akarja súlytani). Pénzmellékbüntetést: ha megfelelő keresete, vagyona van. Fontos: csak a behajthatatlanság esetén váltható át a büntetés.  Közügyek: Fk-st csak 1 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén

lehet eltiltani. Ez kell!  Próbára bocsátás: (intézkedés) Ez kell! Fk-s esetében bármilyen bűncselekmény miatt alkalmazható (1-2 évig terjed) 1 évnél rövidebb idővel is meg lehet hosszabbítani. Ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetést szabnak ki vagy javító intézeti nevelést alkalmaznak.  Pártfogó felügyelet: Felnőtt korúaknál 3 helyen kötelező: - ügyész a vádemelést elhalasztotta - az elítélt visszaeső és próbára bocsátják - elítélt visszaeső és vele szemben felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki, Fk-s esetében (un. Kogens szabályok) - ügyész a vádemelést elhalasztja - kötelező ha próbára bocsátják - kötelező ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették - kötelező ha feltételes szabadságra bocsátják - javító intézetből ideiglenesen elbocsátják.  Mentesítés: Fk-nál speciális szabályai vannak. 28 Fiatalkorúakkal szemben kiszabható

szabadságvesztés: Ez kell! Fk-val szemben bármilyen bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés: = 1 hónap. Bűncselekmény elkövetése idején betöltötte a 16. életévét vagy nem 16. évet betöltött életfogyt.tartó: 1 hó – 15 év 15. évig terjedő szabveszt 1 hó -10 év is kiszabható 5-10 évig terjedő 2-8 évig terjedő 1-5 évig terjedő Végrehajtási fokozat: 2 fokozat - fk börtöne - fk fogház 16. évet nem töltötte be 1 hó – 10 év 1 hó – 5 év 1 hó – 5 év Ez kell! Fk börtön Bűntett miatt szabták ki, 2 év vagy ennél hosszabb tartamú a szabadságvesztés. - Ha visszaeső és 1 év vagy ennél hosszabb tartamú Fk fogház: Ha a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően már szándékos bűncselekmény miatt már javító intézeti nevelését alkalmazták vele szemben (minden esetben a fk fogházban kell letölteni a büntetést) ua. az a szabály mint a felnött korúaknál Javítóintézeti nevelés: -

intézkedés – Speciális, csak az fk-sokkal alkalmazható intézkedés, csak szabadság elvonással járó itézkedés. 1-3 év Ideiglenes elbocsátás: Ez kell! - javító intézetben legalább 1 évet eltöltött - kiszabott javító intézeti nevelés felét letöltötte - (szubjektív) alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javító intézeti nevelés nélkül is elérhető. Kötelező megszüntetni az ideiglenes elbocsátást: Ez kell! - Ideiglenes elbocsátás alatt bűncselekményt követ el, emiatt vagy szabadságvesztési büntetésre ítélik, újabb javító intézeti nevelést rendelnek el vele szemben. - Aki a 19. életévét ha betölti, akkor az intézetből el kell bocsátani Halmazati büntetés: Ha 15 évet is kaphatna (életfogytiglan) 20 év lehet a max. Ha 10 évet kaphatna a max 15 év, halmazatba minden más esetben 7 év 6 hó a max. 29 Emberölés: Élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény között van. Btk.: aki

mást megöl bűntettet követ el 5-15 évig terjed Minősített esetek: - előre kitervelten - nyereségvágyból - más aljas indokból, célból - különös kegyetlenséggel - hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, valamint közfeladatot ellátó személy ellen e feladatának teljesítése során, valamint a hivatalos, külföldi hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmezése kelt személy ellen - több emberen - sok ember életét veszélyeztetve - különös visszaesőként - 14. életévét be nem töltött személy ellen Tényálláshoz: Előkészület is büntetendő, gondatlanságból is el lehet követni emberölést. Privilegizált tényállás: - Erős felindulásban elkövetett emberölés (aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el). Bűncselekmények tárgya: az emberi élet (más ember élete) Tárgyi elemek:

elkövetési magatartás (a megölés) Eredmény: bűncselekmény (halál)