Arcok > Magyar uralkodók > III. Béla (1172 - 1196)

III. Béla 1148-1149 körül született, s árpád-házi magyar királyként 1172-től egészen haláláig uralkodott. [2]

Apja II. Géza magyar király, anyja Eufrozina kijevi hercegnő volt. Mivel az elsőszülött III. István volt a trónörökös, Bélának jutott a Magyarország és Bizánc kapcsolatát erősítő szerep. Ennek érdekében – és a két ország szövetségének zálogaként – a bizánci udvarba költözött, felvette az Alexiosz nevet és eljegyezte a bizánci császár Mária nevű leányát. Új méltóságot létesítettek kedvéért, így ő lett a császár után a második ember, a deszpotész, majd 1165-ben ünnepélyesen a Bizánci Császárság trónörökösének nyilvánították. [2]

I. Mánuel bizánci császárnak később fia született, ezért Bélát megfosztották méltóságától, jegyességét pedig felbontották. Kárpótlásul I. Mánuel feleségének féltestvérét, Châtillon Anna antiochiai hercegnőt vehette feleségül. Mánuel oldalán harcolt testvére, III. István ellen. Bátyja, egyes feltételezések szerint mérgezés miatt bekövetkezett halála (1172. március 4.) után hívei neki ajánlották fel a trónt. 1172 tavaszán hazaérkezve szembesült azzal, hogy a Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt nem osztatlan a támogatottsága, mivel egyesek – saját anyja is – öccsét, Gézát látták volna szívesen a trónon, ezért Béla félreállította testvérét; miután Géza fellázadt, börtönbe záratta. [2]

1173. január 13-án a kalocsai érsek megkoronázta Béla herceget. [1]

1174 májusában III. Béla király fogságban tartott öccse, a trónt önmagának követelő Géza herceg megszökött börtönéből és Ausztriába menekült. 1176 nyarán III. Béla, miután előzőleg hiába kérte II. Henrik osztrák hercegtől Géza herceg kiadatását, szövetségesével, II. Szobeszláv cseh herceggel támadást intézett Ausztria ellen. [1]

1176. szeptember 17-én a Mánuel császár vezette bizánci hadsereg, melynek soraiban III. Béla által küldött magyar segédcsapatok is harcoltak, vereséget szenvedett a kisázsiai Myriokephalon mellett az ikoniumi szeldzsük szultántól. [1]

1177. januárjában II. Henrik osztrák herceg halálát követően a trónkövetelő Géza herceg II. Szobeszláv udvarába távozott. A cseh herceg kiszolgáltatta III. Bélának, aki ismét foglyul ejtette öccsét. [1]

1179 tavaszán súlyos ellentétek terhelték a kalocsai érsek és III. Béla király kapcsolatát. A viszályba III. Sándor pápa is beavatkozott. [1]

1180. szeptember 24-én meghalt I. Mánuel bizánci császár. Ezt kihasználva 1181 elején III. Béla visszafoglalta Bizánctól Dalmáciát. [1]

1182. május 16-án III. Béla megkoronáztatta idősebb fiát, Imre herceget. [1]

1183-ben III. Béla kiváltságokban részesítette az országában már meglévő és az ezután létesülő ciszterci monostorokat. [1]

1183 őszén III. Béla Nemanja István szerb fejedelem szövetségeseként hadjáratot vezetett a Bizánci Birodalom ellen. [1]

1184-ben meghalt Chatillon Ágnes, III. Béla első felesége. [1]

1185 körül összeíratta jövedelmeit. 1185 után önállósult a királyi oklevelek kiadását intéző kancellária. [1]

1186-ben III. Béla felülvizsgáltatta a királyi udvari birtokok helyzetét, megállapította az ahhoz tartozó népek kötelezettségeit és meghatározta az udvarnokok kötött szabadsággal rendelkező rétegének, az „udvarnokok szabadjainak” számát. III. Béla Bizáncba száműzte a vele politikai ellentétekbe bonyolódó, egy ideje már fogságban tartott anyját, Eufrozina királynét. [1]

1186 őszén III. Béla feleségül vettei II. Fülöp francia király testvérét, Capet Margitot.

1188-ben a trónjáról elűzött halicsi fejedelem III. Béla udvarába menekült, aki azonban foglyul ejtette, majd seregével elfoglalta Halicsot, melynek kormányzását ifjabb fiára, András hercegre bízta. II. Henrik angol király és III. Béla levelet váltottak egymással, a Jeruzsálem visszafoglalása érdekében meghirdetett III. keresztes hadjárat előkészületeinek ügyében. [1]

1189-ben III. Béla sereget küldött a szorongatott helyzetben lévő, orosz támadásoknak kitett András hercegnek Halicsba. Eközben I. Frigyes német–római császár keresztes serege átvonult Magyarországon. [1]

1190. augusztus 6-án a III. Béla fogságából megszökött halicsi fejedelem elűzte András herceget, majd visszafoglalta országát és trónját. [1]

1190 körül III. Béla ezüstpénzein feltűnt a kettős kereszt motívuma. 1192-ben sószállítási kiváltságot adományozott a szentmártoni apátságnak; s az ő szorgalmazására avatták szentté I. László királyt.. 1193-ban III. Béla a horvátországi Modrus ispánságot megszabott katonai kötelezettségek mellett a Frangepán család ősének, Bertalan ispánnak adományozta. [1]

1194-ben III. Béla idősebb fiát, Imre herceget Horvátország és Dalmácia kormányzásával bízta meg. 1196 áprilisában III. Béla ifjabb fiára, András hercegre bízta a keresztes hadjárat megindítására vonatkozó fogadalmának teljesítését. [1]

1196. április 23-án meghalt III. Béla magyar király. Székesfehérvárott temették el. [1]

Forrás:

[1] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido3.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.

• Somogyi Bernadett - Klinikai ismeretek III. Kiválasztó rendszer betegségei és speciális ápolási és gondozási igényei / 2010, 38 oldal
  
  
• Magdáné Német Ildikó - Az üzleti vállalkozás működése III., A logisztikai rendszer / 2009, 34 oldal
  
  
• A XIII. századi nyugat-európai városok kialakulása / 2007, 2 oldal
  
  
• III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása / 2010, 3 oldal
  
  
• Takács Péter - Államelmélet III / 1997, 82 oldal
  
  

A mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura...

„Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t" – már ezekből a kezdőszavakól kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete, a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség, a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre, a jog világa, a személytelenség. Hősünk családneve csupán „K."; ha ehhez hozzátesszük, hogy a...

A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen, melyet dráma-megjelöléssel látott el a szerző; ezt az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb, legrejtélyesebb darabjának tartják. Újszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint nem darab, csak váz volt; eljátszhatatlan, szerepek nélküli, csak...